Tolnai Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-26 / 229. szám

2 NAPCO MM SZEPTEMBER » DISZ vezetők és aktivisták! Alakítsátok meg az „Ifjú Gárdát44, a DISZ alapszervezetek önálló agitációs csoportját I" Népünk nagy feladatokat valósít meg. Rövid időn belül jelentős mértékben akarjuk növelni a dol­gozók ellátását élelemmel, ruhával, cipővel és egyéb közszükségleti cik­kekkel. Jelentős mértékben fogjuk növelni a dolgozó parasztságnak nyújtott segítséget, egyre több me­zőgazdasági- gépet adunk a falunak. E cél eléréséhez szükség van egész dolgozó népünk, egész ifjúságunk dolgos kezére, a tervezésben és munkában lévő gazdag tapasztala­tára, szorgalmas, odaadó munká­jára. Hazánkban nincs olyan dol­gozó, aki ne erezné magáénak e programmot, ne viselné szívén né­pünk, ifjúságunk jövőjét. Minden faluban és városban a Hazafias Népfront lesz az a szervezet, amely egyesíti, összeforrasztja egész né­pünk alkotóerejét, hazaszeretetét, s hasznosítja hazánk javára. A DISZ Központi Vezetőség in­téző bizottsága szeptember 23-án nyilvánosságra hozta határozatát, melyben kimondja ifjúsági szövet­ségünk csatlakozását a Hazafias Népfronthoz. A DISZ-szervezetekre vár az a feladat, hogy az egész magyar ifjúságot, a diszistákat és szervezeten kívüli fiatalokat be­vonja a Hazafias Népfront politi­kai, gazdasági és kulturális tevé­kenységének végrehajtásába. Nagy­mértékben a díszeseken múlik, hogy a Hazafias Népfront első lé­alapján a legközelebbi taggyűlésen határozzanak a csoport tagjainak ki­választásában. Ügyelni kell arra, hogy csak olyan fiatalokra bízzuk tagságunk és a szervezeten kívüli fiatalok nevelését, tanítását és moz­gósítását a termelő munkára, akik ezt szívesen vállalják, teljesítik ter­melési feladataikat, akiket tisztelnek és szeretnek a fiatalok. Az „Ifjú Gárda” feladatait csak ilyen fiatalok tudják megoldani. A DISZ-szervezetek és a megala­kuló agitációs csoportok legköze­lebbi feladata, hogy üzemben és falun dolgozó fiataljainkat mozgó­sítsa az V. Békekölcsön-jegyzési munkára, hogy biztosítsuk a fiata­lok példamutatását abban, hogyan kell anyagilag is hozzájárulni ter­veink megvalósításához. Másik leg­közelebbi teninnivalónk, hogy vala­mennyi fiatalt mozgósítsuk a helyi népgyűlésekre. Lehetőség szerint az úttörőcsapatokkal együtt adjunk rö­vid kultúrműsort, tegyük ünnepé­lyessé a helyi Hazafias Népfros» Bizottságok és kongresszusi küldöttek megválasztását. Mozgósítsanak DISZ szervezeteink az időszerű mező- gazdasági munkákra, s a tervtelje­sítésre. Érjük éli, hogy a termelő- munka eredményeiben is kifejezésre jusson ifjúságunk csatlakozása a Hazafias Népfront feladatainak megoldásához. Falusi alapszerveze­teink ismerjék meg a tsz-ek, ál­lami gazdaságok, vagy községek si- lózási tervét és szervezzék meg a fiatalok csatlakozását az első orszá­gos ifjúsági sitózásd versenyhez. Mozgósítsák a falvak egész ifjúságát a silózási, az őszi betakarítási, szán­tási-vetési munkák időben való el­végzésére. Üzemekben érjük el, hogy valamennyi faital kapcsolódjon be a takarékossági és minőség meg- javítási mozgalomba. Egy fiatal se maradjon le a tervtel jesí lésben. Ezek a feladatok adjanak tartalmat az elkövetkezendő hetekben a DISZ- szervezetek és „Ifjú Gárdák” életébe Javasoljuk, hogy az ifjúgárdisták első megbeszélésén osszák fel ma­guk között a területei úgy, hogy minden egy-két ifjúgárdistára körül­belül 10—15 fiatal jusson. Minden ilyen kis csoporthoz vegyesen tar­tozzanak diszisták és szervezeten kívüli fiatalok. Az „Ifjúgárda" a titkár vezetésével- hetenként be­szélje meg a helyi pártszervezettel, a Hazafias Népfront Bizottságtól, a tanácstól kapott feladatokat és az olyan sajtócikkeket, melyek az „Ifjú Gárda” agitációs munkáját se­gítik. Csak ilyenképpen tudjuk biztosí­tani, hogy egész ifjúságunk meg­érti és lelkesen támogatja a Haza­fias Népfrontot minden munkájá­ban. Turgonyi Teréz Ugyanezen a helyen minden hé­ten rendszeresen szólunk az Ifjú Gárdistákhoz. VASÁRNAPI JEGYZETEK Készülünk a télre ... Ilyenkor, szeptember végén, a házi asszonyok mégegyszer végig­nézik a kamrát, hogy ellenőrizzék a nyári befőzések eredményét s számbavegyék, mi hiányzik? Az ud varokban roppant kondérokban fő a szilvalekvár, mézes illatokat árasztva s a nyári vászon után előkészít­jük a komoly téli szövetruhát, mint József Attila versében. A nyár a gondtalanság volt, az önfeledt nyaralás, mátrai üdülőkben, vagy a Ba­laton partján, a szeptember azonban a gondoskodás, a beszerzés hónapja. A cipőboltokban megvesszük a gye rekek téli lábbelijét, tüzelőt vásás rólunk, aggályos öregek a szekrény naftalinos fiókjából már az érmele­gítőt is kikészítik. Egyszerre előrelátók leszünk, s ha a nyáron csak magunkra gondol­tunk, most elsősorban a hozzánk közelállókról szeretnénk gondoskodni s a tervek váratlanul túlnőnek a téli gondokon, lépten, nyomon azon kapjuk magunkat, hogy gondolatban már a jövő esztendőben járunk. „Itt jövőre iskola lesz” — mondja valaki s azt vizsgálja, milyen lesz a városkép az új, hatalmas Kadarka-utcai épülettel, ahol még az ősszel megkezdik a tanítói lakások építés ét. Egyik ismerősöm arról beszél, hogy a következő években hány új családi ház épül fel Szekszárdion, állami kölcsönnel, máshonnan pedig azt hallom, hogy már elkészült két új bérház tervrajza. A kórházban többszázezer forinttal csinosítják a szülészetet, a csecsemőosztályt pedi g korszerűsítik. De nemcsak itt, az ország minden részén építenek és t erveznek, házakat és gyárakat, erő­műveket és könyvtárakat s mindent, ami az életet széppé, értékessé teheti. Apró-cseprő gondjaink közé így elvegyülnek országos gondok is, s ilyenkor, mint egy nagy takarékbetétbe, elhelyezzük békekölcsönünk forintjait is. Mert ez mintegy kőnk rctizálja a távolabbi terveket, s közeleb hozza a holnapot és a hol naputánt. A békekölcsön azt je­lenti, bízunk a holnapban s azt is jelenti, akarjuk a holnapot. S as, hogy szeptember végén eggyéválik téli terveinkkel, szimbólum is, a kö­zös gondok, közös örömök jelképe. Egy barátom arról beszélt a na pókban, hogy az idén sokkal előre- látóbban felkészültek a télre, mint tavaly. Éléskamrájuk tele van lek­várral és befőttel, „terven kívül” Is vettek egy pár cipőt, a lakásukat kifestették. „Talán még ráért volna egy évig, de miért ne legyen csi­nosabb a lakás?” — mondta barátom és hozzátette: „Én pedig több békekölcsönt jegyeztem, mint az elmúlt évben.” Zavartan mosolygott, mintha attól félt volna, hogy hivalkodásnak látszik ez a kijelentés, „végeredményben ez is előrelátás" — mondta s hirtelen hozzátette, mintegy elejét véve minden további magyarázkodásnak: „Miért ne, ha megtehetem?“ APOR SÁNDOR péstől fogva mennyire fogja maga mellett érezni ifjúságunk támoga­tását •• Üzemzavarral küzdő motor: Napjainkban minden alapszerve­zetünk legfontosabb feladata, hogy megismertesse az egész magyar if­júsággal a fiatalok törvénybeikta- tott jogait a termelő- és államépítő munkában, s hazánkkal szembeni szent kötelességünket. Ezt a munkát a DISZ-szervezetek legjobb vezetői­nek, legjobb aktíváinak kell elvé­gezni, mások nem fogják és nem is tudnák elvégezni. Ezért azt taná­csoljuk, hogy minden alapszerve­zetünk vezetősége a titkárok vezeté­sével, bevonva magúk mellé azokat a jól dolgozó fiatalokat, akik már eddig is résztvettek a párt, vagy DISZ népnevelő munkájában, hoz­zák létre az alapszervezet agitációs csoportját, az „Ifjú Gárdát”. Java­soljuk, hogy a csoportba Vonják be a fiatal pedagógusokat is, akik út­törő csapatvezetők, vagy a Petőfi- iskola vezetői lesznek. A szervezet nagyságának megfele­lően az „Ifjú Gárdának” öt-tizenöt tagja legyen. A vezetőség javaslata lyiincs szebb feladat gépállomás számára, ’ mint a technika eszközeivel, becsületes munkával segíteni a magasabb termésért folyó harcot, terjeszteni az agrotechnika módsze­reit, kulturális nevelő munkát végezni a falun, hogy minden tsz és egyénileg gazdálkodó dol­gozó paraszt megértse: az időben és jó minő­ségben végzett munka a magas termés alapja. A nagykónyi gépállomás az elmúlt évben, de ezév tavaszán is — bár nem a legjobb gép­állomás — számos eredményt ért el ezen a té­ren. A traktorosok a kommunistákkal az élen, segítettek, felelősséget éreztek a párt és kor­mány december 19-i határozatának végrehajtá­sáért. Számos esetben taggyűlésen beszélték meg, mi a legsürgősebb tennivaló, hol van szükség gyors segítségre, milyen feladatot kell megoldaniok a kommunistáknak. Bár nem hibát­lanul, de folyt a pártélet, törődtek a dolgozók problémáival. Hajtóerő, motor volt a pártszer­vezet. Ma: a pártszervezet munkáját jellemezve azt kell megállapítani, „üzemzavarral küzdő motor’1. De nézzük sorjában. Az őszi munkák terén nagy a lemaradás. Jórészt a gépállomás­nak köszönhető, hogy á hozzájuk tartozó ter­melőszövetkezetek, egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok késlekednek a vetéssel. A szer­ződésben vállalt kötelezettségének a gépállomás nem tett eleget. Szeptember 20-ig 277 hold őszi­Tapasstalatok a nagykónyi gépállomás pártszervezetének munkáidról árpa, rozs és takarmánykeverék elvetését vál­lalta. 51 holdat vetettek el. A tavasziak alá 2.600 normálholdat kellene a gépállomásnak szántania. Szeptember 20-ig semmit nem végez­tek el ebből. A szomszédos dalmandi gépállomás mely hasonló kapacitású, 496 holdat szántott erre az időre. JJ ->1 a hiba? A motor — a pártszervezet — üzemzavarral küzd. Hónapok óta nem folyik rendszeres pártélet. A taggyűléseket nem tartják meg, sőt vezetőségi ülésre sem emlé­keznek. Politikai nevelő munka nem folyik, a termelés pártellenőrzése ismeretlen fogalom. Pe­dig a szervezet titkára, Savanya Ferenc elv­társ, S o ó s Ferenc vezetőségi tag és a többiek a legjobb traktorosok. Azonban az elvtársi se­gítőkészség, a problémák közös megbeszélése taggyűléseken, a, kollektív vezetés hiányzik. Egyszerűen nincs ilyen. A kommunisták nem kapnak pártmegbízatásokat, nem ellenőrzi a párt- szervezet a munkákat. A titkár elvtársnak elég, ha maga példát mutat a termelésben, a gyen- gébekkel foglalkozni nincs ideje”. C oha nem volt ilyen szükséges a politikai ^ nevelő munka, a rendszeres pártélet, mint most. Soha nem volt olyan szükséges, hogy minden traktoros megértse: a jövő évi magasabb termés érdekében tudása, szorgalma legjavát kell adnia: a saját kenyeréről, az or­szág kenyeréről van szó. Tehát a hibák gyors felszámolása, a munka rhegjavít.a pártszer­vezet lüktető, termékeny munkáját Követeli. Azt követeli, hogy minden traktoros erezze a pórt- szervezet segítését, ellenőrzését, saját munká­jáért a párt és az egész dolgozó nép előtt a felelősséget. Hogy ne fordulhasson elő újra, mint az elmúlt dekádban, hogy a traktorosok fele nem teljesítette az előírt tiormát. Hogy Németh János tagjelölt 3 hét alatt mindössze 9 műszak­normát teljesített. A pártszervezet munkájának hiánya kő- vetkeztében a tömegszervezetek sem dolgoztak. A DISZ, a szakszervezet munkája csupán a bélyegek eladásából állt. Verseny az ifjúság között, a munkafegyelem megszilárdí­tása a szakszervezet részéről, a szívós politikai nevelő munka — ez a feladat vár a pártszer­vezet irányításával a tömegszervezetekre. De még valami kell, ami biztosítja, hogy a „motor” újra üzemképesen dolgozzék: a járási párt­bizottság segítése. Nem a hibák megállapítása csupán a pártbizottság, a másodtitkár Polányi elvtárs feladata. Hanem a gyakorlati segítés, a menetközbeni ellenőrzés. A pártélet megjavítása, a kollektív vezetés kialakítása segítő munkát igényel a pártbizottságtól. A hibák megállapí­tása nem oldja meg a feladatokat, azokat sür­gősen ki kell javítani És ehhez kommunista munka, tettek szükségesek, a felsőbb szervek segítő munkája kell. Ünnepélyes falugyűlésen választották meg Mosson a Hazafias NépfrontMsott ságot CSÜTÖRTÖK DÉLUTÁN, mintha korábban abbahagyták volna a mun­kát a mözsi dolgozó parasztok, már alkonyat előtt hosszú sorokban érkeztek meg a kukoricával megra­kott szekerek a faluba. Mindenki igyekezett ebben a kis községben, hogy kora estére elvégezzen min­den házkörüli munkát, mert ott akart lenni a falugyűlésen, ahol a Hazafias Népfrontbizottság tagjait választják meg. Nagy ügye ez a falunak, mindenki látni, hallani akarta az előkészítő bizottság ja­vaslatait, és szavazatával akarta megerősíteni azt. Alig múlt el 7 óra, amikor már néhányan megérkeztek a falugyűlés színhelyére, a községi kultúrotthon nagytermébe. Előbb csak egyesével, később csoportosan érkeztek a pe­dagógusok, a termelőszövetkezetek tagjai, a földművesszövetkezet dol­gozói, az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok és a gépállomások dolgozói. Amíg a falugyűlés kezde­tét vette, arról beszélgettek, hogy a Hazafias Népfrontbizottság tag­jai sorába csak az olyanokat vá­lasztják meg, akik eddig munkájuk­kal példamutatók voltak, s akik az egész falu érdekeit szemelőtt tartva végezték munkájukat. Sok szó esett arról is, hogy a község őslakói mellett a Hajdu-Bihar megyéből, a Felvidékről és a Délvidékről ide- származottakat is képviselni kell a Hazafias Népfrontbizottságban, hogy még egységesebben, sikeresebben tudjanak megbirkózni a jövő nagy feladataival. Mindenki kíváncsian várta az előkészítő bizottság előter­jesztését. A FALUGYŰLÉS a Himnusz el- éneklésével vette kezdetét, majd a falu fiataljai népi tánccal, szava­lattal, szórakoztatták a megjelent mintegy 100—120 dolgozót. A falu­gyűlés díszelnökséget is választott, amelynek tagjai: Schadt György tanító, S z e g e 4 i József, az úttörő tsz elnöke, Sza bankó György párttitkár, L é g r á d i József és Juhász János dolgozó parasztok, Kincses Zoltán református lel­kész, valamint a község végrehajtó- bizottságának elnöke és titkára vol­tak. A díszelnökség megválasztása után Szabó István elvtárs, a Hazafias Népfrontbizottság előkészítő bizott­sága elnökének ünnepi beszéde kö­vetkezett. Ismeretté a Hazafias Népfront létrejö tének történelmi jelentőségét, majci rámutatott arra, hogy a dolgozó nép összefogása kö­vetkeztében hazánk mezőgazdasági országból ipari ország lett. A köz­ség legutóbbi 10 éves fejlődése sok­kal gyorsabb, mint a felszabadulást megelőző időkben volt. Kultúrott­hon, bölcsőde, ovoda, mélyfuratú kút, utak építése jelzi fejlődésünk gyors ütemét — mondotta többek között. AZ ÜNNEPI BESZÉD után ismer­tették az előkészítő bizottság ja­vaslatait. A kultúrotthon nagyter­mében mindenki tetszését nyilvání­totta, amint meghallotta egy-egy jelölt nevét. A javasolt 30 személyt egyenkénti szavazással választották meg a falugyűlés résztvevői a Haza­fias Népfrontbizottságba. Egyetlen ellenvélemény sem volt — egyet ér­tettek a jelöléssel. A község 30 leg­népszerűbb, legpéldamutatóbb dolgo­zói voltak a jelöltek: termelőszövet­kezeti tagok, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, földművesszövet­kezeti tagok, pedagógusok. A jelöl­tek között volt a községi református lelkész, Kincses Zoltán is. A Hazafias Népfrontbizottság tag­ja lett Győrök Lajos 6 holdas dolgozó paraszt, a mezőgazdasági állandóbizottság elnöke, akit alig- alig lehet megelőzni a mezőgazda- sági munkákban. Példamutatóan dolgozik a földjén, de utána biz­tató szóval, tanácsokkal segíti dol­gozó paraszt társait a munkában. Valamikor cseléd volt. Tóth Istvánt is, aki Felvidékről származott ide, beválasztotta a falu­gyűlés a bizottság tagjai sorába. A termelőszövetkezet lelkes híve. Szer­vezte a nagyüzemi gazdálkodást, s akkor is, amikor kissé szűkösebben volt a termés — elemi károk miatt — akkor is lelkesítette, buzdította a szövetkezet tagjait. Munkában példamutató, pedig már megette a kenyere javát. Felül van már a hat­vanon. AMIKOR BARTÓK JÓZSEF ne­vét hallották a falu dolgozói — meg sem várva a gyűlés elnökének kérdését — magasba emelkedtek a karok, jelezve, hogy egyetértenek az előkészítőbizottság javaslatával. Ha példamutató dolgozó paraszt iránt érdeklődik valaki a községben, ak­kor a fiatalok és az idősebbek egy­aránt az 6 nevét említik elsőnek. S ezen nem is lehet csodálkozni. Mindig az ő földjein terem a leg­több búza, és most a kukoricatörés idején ugyancsak azt kell megálla­pítani: megőrizte elsőségét. Kukori­cából csaknem 57 mázsás termése volt egy holdon. A falugyűlés 3 járási-, 1 megyei népfrontbizottsági tagot és egy kon­gresszusi küldöttet is megválasztott. A Hazafias Népfront kongresszusán Szántó József, a gépállomás dol­gozója vesz részt. A MEGVÁLASZTOTT Hazafias Népfrontbizottság tagjai úgy hatá­roztak, hogy néhány napon belül megtartják első ülésüket, és ott megszabják a tennivalókat, munka- tervet készítenek. Az ünnepi falugyűlés résztvevői megelégedéssel mentek haza, mert a megválasztott Hazafias Népfront­bizottság a falu társadalmának min­den rétegét képviseli; példamutatók, akik szavára szívesen hallgatnak. (B. J.)

Next

/
Thumbnails
Contents