Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-23 / 198. szám

1064. AUGUSZTUS 23. J A P C 6 8 __\ T amási járás pártaktíva értekezlete Az elmúlt napokban egésznapos •ártaktívaértekezletet tartottak a ta- nási járás kommunistái, hogy meg­beszéljék, milyen munkát végeztek * III. pártkongresszus határozatai­nak végrehajtásáért, értékeljék az sddig végzett munka eredményeit, hiányosságait. Az egybegyűltek előtt Papp Ká­roly elvtárs, a tamási járási párt- végrehajtóbrzcttságának első titkára mondott beszámolót. Eievezetőben be­szélt Papp elvtárs a III. pártkon­gresszus jelentőségéről, majd a járás politikai és gazdasági helyzetét is­mertette. •— Járásunk döntően mező- gazdasági jellegű, az ipar csak kis­mértékben van képviselve — mon­dotta többelk közt. —A kormányprogramm óta meg- nöyekedett parasztságunk munka­kedve. a járás túlteljesítette istálló- trágyázási jervét. műtrágyából pedig 52 vagonnal használtak tel. Négy gépállomásmnk általában igyekezett jó muhkát végezni, sőt a tamási gépállomán a növényápolási mun­kákban ar. országos elsők közé ke­rült. A kg lászosck termésátlaga a ta­valyi alatt van. ami az őszi és a tavaszi kedvezőtlen időjárással ma- gyarázhattí. Ennek ellenére kenyér- ellátásunk biztosítva van. Kapások­ból jó termés ígérkezik, a pári Béke tsz például 250—300 mázsa holdan­ként! átlagra számít cukorrépából. A továbbiakban a hiányosságok­ról beszé It, s megemlítette, hogy a járás tarlójántási tervét 40 százalék­ban teljesítette, hiba van a gépállo­másokon a munkafegyelemmel. A traktorosok nem végeztek éjszakai tarlóhán tást. Hiba az is, hogy még mindig kevés az egyéni dolgozó pa­rasztságnak nyújtott segítség, holott a tamáisi gépállomásnak a szántás 55—60 százalékát egyéni dolgozó parasztoknak kellene végezni. A' fornádi állami gazdaság munkájá­val kapcsolatban megemlíti, hogy bár a munkaszervezésben vannak eredmények, az állami gazdaság még még mindig drágán termel. Nagy a béralap túllépése, melyet növel az is, hojgy minden 24 dolgozóra egy improduktív dolgozó jut. A termelő­szövetkezetek munkáját értékelve megállapította, a tavaszi és nyári munVsa után most bizonyos vissza­esés mutatkozik meg, ami abból következik, hogy több helyen nem tartják be az alapszabályokat, laza a munkafegyelem, pazarolják a kö­zös vagyont. Al járás termelőszövetkezetei kö­zül Hl tsz-ben az elmúlt évhez vi­szonyítva jelentősen emelkedett a jövedelem és ennek eredményeként ezej eben a termelőszövetkezetekben 60 család kérte felvételét. Regőly községben pedig új tsz alakításával főj dalkoznak a dolgozók. IA begyűjtés kérdésével foglalkoz- vsi ismertette Papp elvtárs a ga- bnnabegyüjjtés augusztus 13-i állá­sait, majd rámutatott arra, hogy az osztályellenség igyekszik a dolgozó parasztok között várakozási hangú- tetőt kelteni. Finkler János tamási dolgozó paraszt adóját nem rendezi, többezer forint adóhátraléka van, •de az utóbbi időben 30.000 forintos íiházat vett, óljában pédig 18 darab »sertés van. —! Dolgozó parasztságunk jövedel- ‘f me, s ezzel párhuzamosan életszín­vonala is növekedett, melyeket az alábbi adatok is igazolnak — mon­dotta Papp Károly elvtárs. — Ke­nyérfogyasztás a járás területén 1953-ban 1338 kilogramm volt, 1954- ben 10.340 kilogrammra emelkedett, hasonló az arány a zsemlye, liszt és egyéb élelmiszerek vonalán. Textil­áruból 1953-ban 3,122.128 forintot for­galmaztak, 1954-re ez a szám meg­kétszereződött. Kerékpárból eddig 59-et, rádióból 54 darabot adott el a tamási földművesszövetkezet. Ezután a tanács és a dolgozók megjavult kapcsolatáról beszélt Papp elvtárs, majd .áttért a beszámoló ne­gyedik részében a párt szervezeti életére, a tömegszervezetek munká­jára, és a feladatokra. — A mező- gazdaság fejlesztéséről szóló határo­zat végrehajtására pártszervezeteink a pazarlások megszüntetésére, a me­zőgazdasági munkák időbeni elvég­zésére, a termelőszövetkezetek meg­szilárdítására, a tanácsválasztások jó előkészítésére mozgósítsanak. Pártszervezeteinkben alakuljon ki a kollektív vezetés, vegyenek részt a tanácsok munkájában, mert csakis a tömegekre támaszkodva oldhatjuk meg a reánk váró feladatokat. A párt járási végrehajtóbizottságá­nak beszámolóját v"h követte. H. Varga elvtárs, Regőly község párttitkára arról beszélt, hogy köz­ségében hiba van az állami fegye­lem betartása körül. A falu kulákjai többezer liter tejjel tartoznak. A falu dolgozó parasztsága hozzáfogott a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásához. A község eddig 150 százalékban teljesítette trágyakihordási tervét. — Érik a gyüfnölcs egy erőteljes tsz kialakí­tására, ami hatványozott erőt jelen­tene a kulákok elleni harcban — mondotta. Takács Vencel, a járási tanács alapszervi titkára a termelőszövetke­zetek gazdasági erősödéséről beszélt, melyet igazolt az a tény is, hogy ezéven 80 százalékkal kevesebb rö­vidlejáratú hitéit vettek igénybe a beruházások során — az elmúlt év­hez viszonyítva' — igyekeznek saját erejükre támaszkodni. A tsz-ekkel való törődés, a tsz-ek megszilárdí­tása igen fontos feladat, mert az ősz folyamán politikai harc lesz a zárszámadás, az ősziek betakarítása. Molnár György járási ágit. prop. titkár az agitációs munkákról és az őszi oktatás előkészítéséről be­szélt. — Agitációnk tegyoldalú. A nép­nevelők beszélnek arról, hogy eleget kell tenni a- beadási kötelezettség­nek, de nem mondják el azt, hogy miért fontos a tervek teljesítése. Agi­tációnk nem veri vissza, nem leplezi le a kuláktámadást. A regölyi Hege­dűs kulák például 70.000 forinttal adósa államunknak. A továbbiakban javasolja az agitációs munka meg­javítását. Minden párt-, állami- és tömegszervezeti vezető tartson kis- gyűléseket, ezzel közelebb kerülnek a dolgozókhoz és javul a politikai munka tartalma. Hornyák László, a járási DISZ po­litikai munkatársa a DlSZ-szerveze- tek erősödéséről számolt be. Elmon­dotta: — A pártkongresszus határo­zata óta két hónap alatt 206 fiatal kérte felvételét a DISZ-be. A fiata­lok arató- és cséplőbrigádokat szer­veztek és segítséget adtak olyanok­Néhóny tapasztalat a bátaszélci pártszervezetek é étéből MEGJEGYZÉS „Feltéfelexhető hogy többel is tartó;nak...“ Legény legyen a talpán, aki Tal­pas Istvánnál, a szedrest gépállo­más vezető mechanikusánál gyor­sabban és hangosabban tud beszél­ni, de az is, aki a munkában meg­előzi. Talpas elvtárs*kiilönöskép- pen akkor szokta az elsőnek em­lített tehetségét kibontakoztatni, amikor nem tetszik neki valami. — Az elmúlt napokban, mikor a gép­állomáson jártam és meghallottam, hogy megint a Talpas hangosko­dik, mindjárt tudtam, hogy itt megint nincs rendben valami. — Nincs hát! Hogy az istenbe lenne rendben, az ember fizetésé­ből levonnak 200 forintot és azt se tudja, hogy miért, • — Lehetetlen! A megyei tanaos mezőgazdasági osztályán is olyan elvtársak vannak, akik ismerik a törvényeket, tudják mit lehet és mit nem. Ha magát megbüntették, b'-tosan meg is érdemelte, — pró­báltam csitítani.-- Ezt nem ismerem el! Ha akár­mi történik, akkor sem ismerem el! Nem és nem! Akárhol kell, min­denütt megmondom: jogtalanul bűn trttek meg 200 forintra, Ilyen alkalomkor az újságíró probléma elé van állítva. Alaposan meg kell gondolnia, hogy kinek hagy igazat. Mert ilyenkor általá­ban az szokott lenni, hogy egyik is. másik is, — már ahogy úgy, — be tudja bizonyítani saját igazát. En első pillanatban a szóbanfor- gók közül egyiknek sem hagytam igazat. Alaposan megnéztem, hogy tulajdonképpen mi is itt a helyzet. Miután megnéztem, most már én is azt mondom, hogy nem jogos a 200 forint büntetés, vagy mondjuk úgy, mint az a körlevélben írva van: „kártérítés.” És még azt is tegyük hozzá, hogy törvényellenes. Az közismert tény, hogy a pénz- büntetést kormányunk eltörölte. A tájékozatlan olvasó erre azt mon­daná: „Hogy szabhattak ki mégis Talpas Istvánnak 200 forint pénz- büntetést?” Én elmondom: A dolog ott kezdődött, hogy a tavasszal kölcsönadott a gépállo­nak, ahol nem volt férfi a háznál. Az eredmények mellett Hornyák elv­társ megemlékezett a hibákról is: — Beszélünk arról, hogy a DISZ fiata­lok a párt aranytartalékai. Azonban sok községben a vezetők részéről ezt nem tapasztalják. A járásban csak három helyen van DISZ helyiség, de hiba van a beszámoltatás terén is. A múltban — mondotta — a falu jegy­zője, orvosa, pedagógusa foglalkozott a fiatalokkal. Legyenek most is a falu vezető személyiségei tiszteletbeli tagjai a DISZ-nek, segítsék a fiata­lok munkáját. Sógorka Mihály, Pári község párt­titkára elmondta, hogy a községben és a tsz-ben jobban halad a munka, mint az elmúlt években. Több segít­séget kapnak a gépállomástól is. Hiba, hogy a júniusi, valamint a kongresszusi határozat végrehajtá­sáért nem tettek meg mindent, ezt mutatják a terméseredmények is. A gépállomások javuló munkájáról em­lékezett meg, majd az őszi mun­kákra való felkészülésre hívta fel a figyelmet. A tanácsok és a dolgozók javuló kapcsolatáról beszélve meg­állapította: Tanácsaink megjavítot­ták munkájukat a dolgozó parasz­tokkal szemben, azonban a járási tanács dolgozóiról még nem lehet ezt elmondani. A hibák megszünte­tésére több segítséget kér a párt já­rási végrehajtóbizottságától és a já­rási tanácstól. Péti János, a tamási Vörös Szikra tsz elnöke, a tsz eredményeiről szá­molt be: — A munkafegyelem, a kö­zös vagyon védelme, a tagok jólété­nek emelése szorosan összefügg. A termelőszövetkezetben dolgozó párt­tagoknak most az a feladatuk, hogy megértsék a tsz fejlesztésének je­lentőségét, s különös súllyal azokkal a tagokkal foglalkozzanak, akik a gyengébb terméseredmények hatá­sára ingadoznak. Agitációjuk legyen harcos, mutassák be a tsz fejlődését. Felszólalása végén bírálta a felsőbb vezető szerveket és kérte, hogy a jö­vőben a hibák megállapításán kívül több segítséget adjanak azok meg­szüntetéséhez. Kiss Pál, a nagykónyi gépállomás igazgatója elmondotta, hogy a gép­állomás kapcsolata javult a termelő- szövetkezetekkel és az egyéni dolgo­zó parasztokkal, azonban a gépállo­más gazdasági munkáját erősen be­folyásolja a politikai munka hiánya. A gépállomáson egy idő óta nincsen párttitkár, s ez a hiányosság egész munkájukra rányomja bélyegét. Bí­rálja a JB munkáját is; e problémá­juk megoldásához nem adtak segít­séget. Szigeti János elvfárs, a megyei pártvégrehajtóbizottság ágit. prop. osztályának vezetője felszólalásában foglalkozott a pazarlás elleni harc, és a pártépítés egyes kérdéseivel, majd így fejezte be felszólalását: — Feladataink nagyok, de ha alapo­san tanulmányozzuk a kongresszus anyagát, mely útmutatás számunkra, eredményesen harcolhatunk a töme­gek élén a határozatok végrehajtá­sáért. A pártaktíván még számos hozzá­szólás hangzott el, melyek a párt- szervezetek munkájáról adtak képet. A felszólalások után Papp elvtárs megválaszolt a kérdésekre, s ezzel az aktívaülés végétért. mas a dolgozó parasztoknak vető- gépet. Az egyik vetőgép használati díját az illető dolgozó paraszt „el­felejtette” befizetni. Az összeg ma­ga 7.5 forintot tesz ki. És mivel a gépállomásnál ezt nem tartották nyilván a megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának egyes vezetői úgy vélik: „feltételezhető, hogy többel is tartoznak a gépállomás­nak.” Nem tudom, kinek mi ehhez a véleménye. Nekem az, hogy ezek szerint mást is lehet feltételezni. Mondjuk azt, hogy a szedrest gép­állomás vezetői többezer holdat megmunkáltattak a traktorosokkal, a munkáért járó pénzt pedig zseb- revágták. Na, de ilyesmit egyálta­lán nem szabad „feltételezni” — vagy igaz, vagy nem! A mezőgazdasági osztály ment­ségére legyen mondva: jóllehet igaz, amit feltételeztek. De azért bocsássa meg a világ, éppen a fő- mechanikus az, akinek a legkeve­sebb köze van az egészhez, Mikor A bátaszélci községi pártvezetőség, amelyet ezé"/ márciusában válasz­tottak meg, első feladatának tekin­tette munkája alapjának, a munka­terv előkészítését, az őt megválasztó összevont taggyűlés határozataiból. Ennek alapján tervszerűen beszá­moltatta a község területen működő valamennyi alapszervezet vezetősé­gét. megvizsgálta az adott terület pártszervezete és vezetősége munká­ját, megszabta a közvetlen tenniva­lókat, amit határozatokban rögzített le. Az alapszervezetek vezetőségei addig úgyszólván kapásból dolgoztak, mert nem volt munkatervük. Veze­tőségi üléseiken azzal foglalkoztak, ami éppen előjött, nem pedig a gon­dosan előkészített napirend alapján. Akadt olyan vezetőség is, mint pél­dául a Szabad Május tsz pártszerve­zete, ahol havonként egyszer ültek össze és a tsz lényeges párt és gaz­dasági kérdéseivel nem is foglalkoz­tak. Nem volt könnyű dolga a községi pártvezetőségnek, mert maga is ..fia­tal“ volt. Nem rendelkezett megfele­lő tapasztalatokkal, főleg a vezetés terén. Munka közben kellett megta­nulnunk területünk párt, gazdasági és kulturális ügyeinek vezetését a kollektív vezetés elve szerint. Meg­osztottuk vezetőségen belül a re­szortszerinti feladatokat. Amikor ve­zetőségünk minden egyes tagja meg­ismerte területét, az általa patronált alapszervezetet, az a feladat hárult ránk, hogy alapszervezeteink vezető­ségeit, ahol hibák voltak, megerősít­sük, mert ellenkező esetben párt- munkánkban komoly hibák követ­keztek volna be. A Szabad Május tsz-ben például Takács Erzsébet elvtársnő titkárra történt megválasztása után nem hogy példát mutatott volna a munkában, hanem ellenkezőleg, a neki kimért és az általa átvett területen a má­kot és a vöröshagymát' késve kapál­ta meg. A nevelés politikája helyett alaptalanul vitatkozott az őt jogo­san bíráló tsz-tagokkal, míg végül is megsértődve, ő adta b8 elsőnek ki­lépési szándékát á tsz-ből. Amikor a községi vezetőség ezt a kérdést meg­vizsgálta, megállapította, hogy Ta­kács Erzsébet elvtársnő néni alkal­mas a párttitkári funkció ellátására, mert a munkában nem példamutató és kritikában légkört alakított ki ma­ga körül. Haragudott mindazokra, akik bírálni merték tevékenységét. Leváltása után a tsz-ben megjavult a párt és gazdasági munka, a tagság lelkesedéssel dolgozik. A bátaszéki alapszervezet vezető­ségénél olyan jelenség is mutatko­zott, hogy a községi vezetőség által adott segítség után már önállóan nem is akartak egy népnevelő értekezle­tet sem összehívni. Miután tisztáz­tuk az alapszervezet hatáskörét és amikor ezen helytelen jelenségre fel­hívtuk az elvtársak figyelmét, vál­toztattak rajta, javítottak munkáju­kon és most már többségében jól végzik el feladataikat. Az alapszerve­zet vezetőségén belül azonban koránt sincs minden rendben. Egyes veze­tőségi tagok rendszeresen elkésnek a vezetőségi ülésekről. Nagy Mózes elvtárs, az alapszervezet vezetőségé­nek mezőgazdasági felelőse például amikor be kellett volna számolnia a vezetőség előtt a község mezőgazda­a gépet kivitték jó volt, mikor visszavitték akkor is jó volt. És azt hiszem az megint közismert tény, hogy a gépállomás vezető mechanikusa eddig még nem fog­lalkozott könyveléssel, nyilvántar­tással, szóval adiminisztrációv.al, — Ezért tehát egy kicsit érthetetlen a büntetés indokolása. Az meg na­gyon is érthetetlen, — ha már va­laki mindenáron pénzbüntetést ér­demel ezért, azazhogy köteles kár­térítést fizetni, -j— akkor miért nem a vezető gazdászt kötelezik az öss- szeg megfizetésére. Eddig ugyanis úgy volt, hogy. a- gépek diszponá­lásáért a vezető agronómus a fe­lelős. Vagy talán Szedresben ezzel a munkakörrel más van megbíz­va? Az lehet! Vénát art jó lenne másokkal is tudatni. Szóval én megmondom egész őszintén: ez az egész; ügy érthetet­len. Vagy talán pénzbüntetéssel akarják rászoktatni a gépállomási vezetőket arra, hogy mindent jól sági helyzetéről, meg sem jelent és felelősségrevonáskor azzal „mentet­te“ magát, hogy fáradt voit. Az alapszervezeíek vezetőségéinek munkája nem képzelhető el a veze­tőség titkárának összefogó tekinté­lye nélkül. A vezetőségeket ugyanis a megválasztott titkároknak kell ve­zetni, irányítani, és ha az nem ki­elégítő, akkor nem érvényesül meg­felelően a kollektív vezetés. A párt­munka többségét az ilyen helyeken magának a titkárnak kell elvégezni, s ez nem helyes. Azt vonja maga után, amit az állami gazdaság párt- szervezetében tapasztaltuk. Jártás elvtárs. a pártszervezet titkára min­dig túlzsúfolt pártmunkával, ugyan­akkor a vezetőség két másik tagja jóformán nem sokat tesz a pártmun­ka megjavítása érdekében. Nem se­gítenek a titkárnak, holott sok a tennivaló a gazdaságiban. Az elmúlt oktatási évadban a pártoktatás tel­jesen lemorzsolódott, a párttagság el­maradt az ideológiai követelmények­től, nem tanult s így sikerült például egy törökszentmiklósi kulákcsemeté- tének beférkőzni a pártba tagjelölt­nek azért, mert most már közel há­rom éve „jól" dolgozik az állami gaz - daságban. A gazdaságban nincs meg a vezetők tekintélye sem és a párt- szervezet ennek felszámolása és a te­kintély biztosítása érdekében nem sokat tett. Mindez károsan hat vég­eredményben a párt és a gazdasági munkára is. A júniusi taggyűlésen ezzel a kérdéssel konkrétan kellett foglalkoznunk, amikor résztvettünk a gazdaság pártszervezetének taggyű­lésén. Hogy ez mkyen károsan ha­tott a vezetésre, legjobban bizonyít­ja az a tény. hogy a szakszervezet vezetője, Gyurica elvtárs nem jelent meg a vezetőség előtt, amikor be akarták számoltatni a szakszervezet munkájáról. A felsorolt fogyatékosságok megta. lálhatók minden alapszervezetünknél és az elért eredmények fokozása mellett a községi pártvezetóség ha­dat üzent a párt politikáját és erköl­csét sértő jelenségek felszámolására. Azt állapítottuk meg, hogy a hibák nem - számolhatók fel egy gondosan elkészített, a vezetőségek munkáját magában foglaló múhkaterv nélkül. Ehhez ad segítséget községi vezető­ségünk az alapszervezetek Vezetősé­geinek. Leülünk velük és fontossági sorrendben az adott területnek meg­felelően készítünk munkatervet anél­kül, hogy önállóságukat elvennénk. A tsz és az állami gazdasági párt- szervezetekben például napirendre tűztük a brigád, és munkacsapatve­zetők beszámoltatását, egyes párt­tá gok munkájának megvizsgálását a pártépítési ’ és oktatási feladatokon kívül. A bátaszéki alapszervezetnél pedig a pártcsoportbizalmiak taggyű­léseken is beszámolnak az általuk vezetett pártcsoport és az odatartozó elvtársak munkájáról. Területünkön vannak mái- komoly eredmények és javul pártszervezete­ink munkája, ahhoz azonban, hogy minden a maga rendjén, zökkenő- mentesen menjen, fel kell gyökeres­től számolni még meglévő hibáinkat és ez lehetséges is. Hidegli Mihály az MDP bátaszéki községi vezetőségének titkára. csináljanak, ne legyen olyan, ami­ből rosszat lehet feltételezni? Lám ez lehet! De mindenesetre ez nem a legjobb nevelési módszer. Vagy én nem bánom. Ha a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályának vezetői meggyőződtek róla, hogy ez a legújabb, a legjobb, ám le­gyen. adják be újításnak. Maid csak megyünk valamire. Hiszen az valóban nem rossz, ha 7.50 forint ellenében 1100 forint megy a kö­zösség javára. De akkor a megyei tanács mezőgazdasági osztályán kel lene kezdeni. Azokat kellene meg­büntetni. akik alaptalanul szab­nak ki pénzbüntetést az igazgató­nak, a raktárosnak, az üzemgazdász nak, az anyagkönyvelőnek, meg a főgépésznek, méghozzá 7.50 forint ellenében összesen 1100 forintot. Hiszen ahogy a szedrest gépállo­más vezetőinek csalása „feltételez­hető”. úgy a megyei tanács mező- gazdasági osztályáról is bármi fel­tételezhető. És ha itt mindenki fel­tételez. akkor ... Igen, akkor alig­ha éreznek még ennyi felelőssé­get is a gépallomási vezetők a rá­juk bízott feladatok elvégzéséért. PILISI IZABELLA j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents