Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-20 / 197. szám

NAFCÖ T 1954. AUGUSZTUS 20. ^Tanácsaink el iéphe teilen kapcsolatban Tannak és kell. hogy legyenek a dolgozókkal4* A megyei tanács ülése A megyei tanács augusztus 16-án tartotta ülését. A beszámolót Tuska Pál elvtárs, a megyei tanács elnöke mondotta. Az ülésről az alábbiakban közlünk részleteket: — Nem volt még pártkongresszus, amely ennél ragyogóbb célokat tű­zött volna népünk és nemzetünk elé, mint lerakni a szocializmus alapjait városon és falun, népünk anyagi jó létének emelése, népünk demokra­tikus aktivitásának további kifejlesz­tése közepette. Az az új, amelyet a Központi Ve­zetőségünk határozata tavaly június­ban eredményezett, 10 év történelmi eredményeire, a Szovjetunió önzet­len segítségére, a népi demokratikus országok testvéri támogatására, né­pünk kiapadhatatlan alkotó erejére építve kiküszöböli fejlődésünk arány talanságait, előtérbe állítja a mező- gazdaság nagyarányú fejlesztését, a szocializmus alaptörvényeinek követ­kezetesebb érvényesítésével megváló sítja népünk egyre növekvő ellátá­sát élelmiszerrel, jóminőségű és gaz­dag választékú iparcikkekkel. — A fejlődés törvényszerű követ­kezménye az, hogy a szocializmus épí­tésével párhuzamosan az államhata­lom és az államigazgatás kérdése mindinkább fontosabb tényezőként jelentkezik, mert a szocializmus épí­tése során egyre inkább nő az ál­lam szerepe és jelentősége. — Fiatal tanácsrendszerünknél a tanácsdemokrácia megerősítése ma — Rátérek ezek után a második negyedévi tervteljesítések értékelé­sére: Megállapíthatjuk, hogy a II. negyedévi tervteljesítésekben a meg­lévő hiányosságok mellett értünk el eredményeket is. Ezen a területen legjobb eredményt a Tolnamegyei Nyomda Vállalat érte el, amely ter­vét 109 százalékban teljesítette. — A lakosság felé végzett javítás és szolgáltatás, valamint a tömeg­cikkek nagyobbmérvű gyártása te­rén további eredményt ért el a Tol­namegyei Vegyesipari Javító Válla­lat. A vállalat mindjobban betölti azt a feladatát, amelyet a párt- és a kormányhatározat feladatként jelöl­nek meg, hogy elsősorban a helyi vállalataink, helyi szükségletekre tér meljenek. — A helyi ipari vállalatoknál elért eredmények mellett azonban még nagyon sok a hiányosság. — Ezek a lazaságok mindinkább megmutatkoznak a Bánya- és Építő­anyagipari ES-nél, de nem mentesek ettől a hibától a többi vállalataink sem, nyilván ezen hiányosságokért az ipari osztályt is felelősség terheli a vállalatvezetőség mellett. Csak egyedül ennél a vállalatnál az utol­só negyedévben, mintegy félmillió forintot tesz ki a béralaptúllépés. — Pedig jobb szervezéssel, gondosabb munkamegosztással ezt meglehetett volna mentjeni és népgazdaságunk más területén fel lehetett volna használni. — Kisipari szövetkezeteink máso­dik negyedévi tervüket 114 száza­lékra teljesítették. A kormánypro­gramul elhangzása óta kisipari vona Ion ezidáig 1390 kisipari engedélyt adtunk ki, amelyből a II. negyed­évre kettőszázhuszonhárom esik. Azonban e téren sem tettünk meg mindent, mert megyénk különböző községeiben, főleg kovács és bognár szakmáknál hiányosság mutatkozik. — Uj létesítmény 10 község lakos­ságának ivóvíz ellátását szolgáló új mélyfuratú kút. 15. községben 30 da­rab régi kutat felújítottunk 208.000 — A dolgozók egyre növekvő vá­sárló erejének növekedését bizonyít­ják azok a tények is, hogy az .első negyedévihez viszonyítva ruházati vonalon 19 százalékkal, vegyesipar­cikk területén 25 százalékkal növe­kedett az árufelvásárlás. Az 1953. II. negyedévéhez viszonyítva a ruházati értékesítés 26 százalékkal, vegyes­ipari pedig 12 millióval növekedett. — Kereskedélmünk a II. negyed­évben ruházati vonalon 116.2 száza­lékra, vegyesiparcikk vonalán 102.5 százalékra, klilturcikkek vonalán 129 százalékra teljesítette tervét. Még jobban megmutatja a megye dolgo­zói életkörülményeinek emelkedé­olyan feladat, amelyeknek államunk erősítése, pártunk befolyásának növe­lése és a dolgozó nép aktivitásának kifejlesztése szempontjából rendkí­vüli jelentősége van. — Tanácsaink munkája még távol ról sem hibátlan, de a mi taná­csaink több lehetőséggel és a meg­lévő tapasztalattal gyorsan megta­nulhatják, hogyan kell államunk de­mokratikus törvényességét, fegyel­mét tovább szilárdítani, eredménye­sebben dolgozni a népért, a nagy és bonyolult kérdéseink eredménye­sebb megvalósításáért. — Tanácsaink mint az államhata­lom helyi szervei egyben a dolgo­zók legszélesebb tömegszervezetei mindig megújuló, eltéphetetlen kap­csolatban vannak és kell, hogy le­gyenek az összes dolgozókkal. Ebből az elvből következik, hogy munká­juk jó vagy rossz oldalai kihatnak az összes dolgozókra. Éppen ezért ta­nácsaink munkájának része van si­kereinkben, munkájuk hiányosságai viszont megtalálhatók kudarcaink okai között. — A tanácsak ki nem elégítő mun kája helyenként elmélyítette azokat a hibákat, amelyek az 1953. évi jú­niusi határozat előtti gazdaságpoli­tikánkból adódtak. így a tanácsok nem tudták mindazokat a feladatokat ellátni, amelyek a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása területén előttük állottak. forint felhasználással, kilencvenhá- rom állami lakóház tatarozásából 42 ház tatarozását elkezdtük, melyből 22 lakóház tatarozása befejezést nyert 650.000 forint 'felhasználással. A helyi utakon lévő hidak javításá­ra megyei keretből 150.000 forint ér­tékű munkát végeztünk el. A legnagyobb hiányosság a Tata­rozó Vállalatnál mutatkozik meg, amely tervét csak 87.7 százalékra teljesítette. A Tatarozó Vállalatnál rossz a munkaszervezés, főleg ebből adódik náluk a hiányosság. — Rendet kell teremteni az anyag- kezelés terén is. Tűrhetetlen az a lazaság, pazarlás, ami az anyagrak­tározás, felhasználás és elszámolta­tás területén van. Építőipari vállala­taink egyes munkahelyein bokáig érő cementbe járnak, a darabos me- szet szabadon tárolják heteken ke­resztül, a téglát 30—40 százalékban szállítás és kirakásközben összetö­rik, az üzemanyagot minden átvétel nélkül a traktorosok tankolják, mint ez megmutatkozott a sárpilisi gép­állomáson. — Több építkezésen nincs anyag­elszámoltatás, az anyagokat sem mennyiség, sem minőség szerint nem veszik át, rossz a műszaki irányítás, több helyen a már elkészült munká­kat le kell bontani és újra építeni. Pártunk határozatának végrehajtása a dolgozó nép életszínvonalának ilyen irányban való növelése is meg­követeli tőlünk, hogy tűzzel vassal irtsuk e hibákat és tanácsaink le­gyenek ennek a harcnak következe­tes élharcosai. — Megyénkben 1943-ban 39 ma­lom működött, jelenleg 42 működik és mind a 42 malomban folyik vám­őrlés is. A lisztcseretelepek száma 1953-ban 16 volt, jelenleg megyénk ben 26 cseretelep működik. A hiba főleg ott mutatkozik meg, hogy a cse"'telepek nincsenek ellátva állan­dóan liszttel, vagy a tisztaságuk nem mindenben megfelelő. sét, hogy megyénk területén a II. negyedévben közel egymillió forint értékű bútort, 139 darab motorkerék­párt, 1170 darab kerékpárt vásárol­tak, vagyis a 3 hónap alatt minden napra esik másfél motorkerékpár és 19 darab kerékpárnak a felvásárlása. — De növekedett a mezőgazdasági kisgépek számának a felvásárlása és az építkezésekhez az anyagok felvá­sárlása is, amit az alábbi számok fejeznek ki: 313 darab ekét, 235 da­rab boronát, 225 darab permetező- gépet, 3,921.000 darab téglát, 740.000 darab cserepet, 66 vagon cementet, 135 tonna meszet és 403 köbméter fűrészárut vásároltak fel megyénk területén. Általában ez a felvásárlás 6—7 szerte nagyobb az elmúlt év ha­sonló időszakához viszonyítva Mezőgazdaság — Elvtársak! Rátérek megyénk mezőgazdasági helyzetének értékelé­sére. A II. negyedév feladata dön­tően a tavaszi vetések befejezése a növényápolási munkák soronkövet- kező feladatainak elvégzése, az ara­tás, cséplés, tarlóhántás és másod­vetési munkákra való felkészülés el­végzése szabta meg. Meg kell mon­dani, hogy egyes terményféleségek elvetésénél eltolódások mutatkoztak. — A terméseredmények emelésének záloga a jó talajmunka, a trágyázás, a jó növényápolás, ezen a területen mutatkozott javulás. Bátran kije­lenthetjük, hogy ebben az évben tsz- eink, s egyénileg dolgozó paraszt­jaink a növényápolási munkákat jól, időben és minőségben túlnyomó többségében elvégezték. Ezen a terü­leten nagy segítséget nyújtottak gép­állomásaink. Gépállomásainknál a növényápolásra való felkészülés és a nyári mezőgazdasági munkákra az aratás, cséplésre való felkészülést is minden gépállomásnál a szemlén ellenőrizte a végrehajtóbizottság. —• Ezeken a szemléken megállapítható volt az, — hogy viszonylag — gép­állomásaink jól felkészültek a fenti munkákra. Munkaközben beigazoló­dott, hogy a gépek kijavítása az el­múlt évekhá viszonyítva jobb volt. — Az aratási munkákat gépállo­másaink 74 darab aratógéppel, 33 darab kombájnnal kezdték meg. A munka megkezdésénél úgy műszaki, mint szervezési hiba gyakran for­dult elő, amely a gépek kihaszná­lását nagymértékben akadályozta. Ugyancsak befolyásolta a gépek ki­használását a gépek átcsoportosítása is az árvízveszélyeztetett területek­re, a termények megmentése érdeké­ben. Aratógépkezelők versenyében az első helyet Smizgál János sárpi­lisi traktorvezető 230 hold aratással szerezte meg. A tarlóhántási mun­kákban még jelenleg is nagy lema­radás van, nem folyt az aratással párhuzamosan a tarlóhántás. Tsz- eink összes kalászos területének 31 százalékán végezték el a tarlóhántást — Nem kielégítő a cséplőgépek kapacitásának kihasználása sem. — Nem folyik elég élénk verseny a munkacsapatok között. Nincs a ver­seny értékelve, s az élenjárók nin­csenek népszerűsítve. A fenti hiá­nyosságok adódhattak a hiányos el­lenőrzésből, amiért nyilván elsősor­ban a mezőgazdasági osztály felelős, de nem csökkenti ez magának a végrehajtóbizottságnak a felelőssé­gét sem. — Külön kell foglalkoznunk a tsz- eink munkájával. Megyénk területén 141 mezőgazdasági tsz, három II. tí­pusú és 83 I. típusú tsz működik. Tsz-einkről elmondhatjuk, hogy az elmúlt időben túlnyomó többségben példamutatóan dolgoztak. A tavasz folyamán 32 gyengén működő tsz- ünket igyekeztünk úgy megsegíteni, hogy egy-egy járási, megyei vezető vállalta patronálásukat. Bevontuk ebbe a munkába mezőgazdasági szak­embereinket, akik többségükben vi­szonylag jó munkát végeztek. Helye­sen alakult ki megyénkben az üze­mek patronálása is. Tizennyolc erő­sebb tsz vállalt védnökséget a gyen­gébben működők felett. Ennek ered­ményeképpen jelenleg az a helyzet, hogy a 32 gyengén működő tsz száma tizenkettőre csökkent. — Meg kell említenünk azonban, hogy vannak jól működő tsz-eink is, mint a bölcskei Vörös Október, amely beadásának 100 százalékban eleget tett, ezeií felül az eddig elért' munkaegységek után 3 kiló búzát, 1.40 kiló árpát osztottak ki, vagy a zombai Vörös Csillag, ahol 9 és fél mázsás átlagtermésük van búzából, a keresztsorosan vetett őszi búzájuk 12 és fél mázsás termésátlagot adott. Itt is 3 kilót osztottak búzából mun­kaegységenként, beadásuknak 100 százalékban eleget tettek. A harci Alkotmány is a jól teljesítők közé tartozik. Beadási kötelezettségüknek eleget téve, búzából 6, árpából 1 ki­lót osztottak ki a tagoknak. Ebben a tsz-ben Farkas János feleségével 30 mázsa kenyérgabonát kapott 5 00 munkaegységre. Bölcskén Mészáros Mihály 24 múzsa búzát, Zombán Ba­barcai József fiával együtt 784 mun­kaegységre 23 mázsa és 85 kiló bú­zát visz haza. — Termelőszövetkezeteink ebben az esztendőben, az elmúlt évekhez viszonyítva, jobb munkát fejtettek ki. Túlzás nélkül el lehet mondani, hogy csoportjaink a tavaszi munká­ban, a kapálásban, egyéb növény­ápolási munkákban, az aratás- és a cséplésben, az állammal szembeni kötelezettség teljesítésében is példát mutatnak. — További fontos feladatunk a cséplés meggyorsítása, mely előfelté­tele begyűjtési terveink teljesítésé­nek is. Jobban ki kell hasznnálni a gépek kapacitását, csökkentenünk kell az üresjáratot, helyesen csopor­tosítsuk át a gépeket, tovább kell fejleszteni a cséplőgépek, munkacsa­patok versenyét a csépléssel párhuza mosan kell elvégezni a tarlóhántás maradéktalan befejezését. Fel kell készülni az őszi szántás-vetés és be­takarítás feladatainak elvégzésére, az őszi munkák felkészülésénél fi­gyelembe kell vennünk, hogy sok körülmény miatt sokkal nehezebb lesz, mint az előző években. Ezért már mo6t hozzá kell fogni az őszi vetésekhez szükséges vetőmagok ki­tisztításához. Bonyhád, Dombóvár és Tamási járásban, a dombóvári járás szélén lévő községekben a cserevető­mag akció lebonyolítására. Szorgal­maznunk kell a trágyázást és an­nak alászántását. A mezőgazdasági osztály dolgozói és szakemberei tö­rekedjenek e feladatok végrehajtása közben gépállomásaikon keresztül elsősorban is tsz-eipk megsegítésére Nem utolsósorban pedig a termés­hozam, az állattenyésztésben a ho­zamok emelésére. Begyűjtés — Javult az utóbbi időben járási és községi tanácsoknál a begyűjtési apparátus és a tanácsok közötti vi­szony, úgy értékeljük, hogy lassan mind a két szervezet megérti, hogy a feladat közös és mindenkinek a maga területén harcolni kell a be­gyűjtési feladatok minél sikeresebb végrehajtásáért. — Egészen az utóbbi időkig volt egy olyan hangulat, különösen al­sóbb szerveinknél, hogy az idei ga- bonabegyüjtés könnyen fog menni. Ez el! m az elbizakodottság ellen fel­vettük a harcot és ennek a volt el­bizakodottságnak ma már meg is mutatkozik az árnyéka. Jelenleg megyénkben elcsépelt 34.299 dolgozó paraszt, ebből hátralékos 1015, a me­gyénk begyűjtési tervteljesítése kö­vetkezőképpen áll: Búza 52.7 száza­lék, rozs 47 százalék, árpa 56.3 szá­zalék, zab 34.9 százalék. Megyénk­ben ezidáig fel kellett szólítani 1015 termelőt, 10 százalékos felemelést kellett alkalmaznunk 772 termelő­nél és 107-nél pedig be kellett haj­tani. — Ha megnézzük a II. negyedévi begyűjtési terveink teljesítését, meg­állapíthatjuk, hogy súlyos lemara­dás mutatkozik sertés vonalon 19.5, tej 49.9, baromfi 25.1, tojás 60.3 szá­zalékos eredményt értek el. — Adófizetés területén a II. ne­gyedévben bevételi tervünket együt­tes adóvonalán 105.2 százalékra tel­jesítettük. * A teljesítés mértékét meghaladja, hogy a gyönki járás ki­vételével valamennyi járás 100 szá­zalékon felül teljesítette tervét, öt község kivételével, mint például Fel- sőnána, ahol az adó tervteljesítés csak 10.7 százalék volt, a legtöbb község 80—100 százalék körüli terv­teljesítést ért el. — Ahhoz, hogy a begyűjtés és az adófizetés területén megmutatkozó lemaradást fel tudjuk számolni, szükséges az, hogy a tanácsok job­ban törődjenek a dolgozók jogaival és kötelezettségeivel. Fel kell szá­molnunk a törvények alkalmazása területén megmutatkozó lazaságokat, érvényt kell szerezni törvényes ke­reteken belül a törvénynek. Egészségügy — Nem feledkezhetünk meg be­számolónkban arról sem, hogy okta­tási osztályunk a megyei DíSZ-bi- zottsággal együtt megszervezte 300 úttörő nyaraltatását a Balaton mel­lett és a napközi óvodák mellett 31 időszaki napköziotthon működik a megyénkben. — Megyénk területén a II. ne­gyedévben tovább javult a dolgozók egészségvédelmi ellátása, amit bizo­nyít az, hogy a szakorvosi munka­órák száma 220 órára emelkedett, az előző idő 190 órájához viszonyítva. Üj sportorvosi rendelő létesült Duna- földvár, Tamási, és Simontornya köz- ségekfoen. Uj üzemorvosi munka­hely létesült a Tolnai Selyem- és a fonógyárban. Emelkedett a bonyhádi zománcgyár üzemorvosi óraszáma, és 4 órára emeltük a simontornyai üzemorvosi munkaórák számát is. — Megszerveztük Simontornya köz­ségben a két körzeti orvosi állást is, így a simontornyai dolgozók jobb orvosi ellátása biztosítva lesz. Meg­indult a szekszárdi tüdősebészeti osz­tály működése, az urológia részére 10 ágy lett megszervezve. Folyamat­ban van a koraszülött gyermekosz­tály megszervezése is. — Az SZTK épületében a negyed­év folyamán elkészül a röntgen he­lyiség, így külön vált az orr-, fül- és gége szakrendelés. Egészségügyi osztályunk megszervezte a nyári me­zőgazdasági munkák egészségügyi el­látását. A bonyhádi járás lakosságát 90 százalékban trachomaszűrési vizsgálatnak vetettük alá. Knitúm — Fejlődésünkben törvényszerűen eredményeket értünk el a kultúra területén is. A járási kultúrverse- nyeken 340 kultúrcsoport vett részt, 4.600 taggal. — A munkából jól kivették részü­ket pedagógusaink, akik nagyban és sok helyen jóllehet, hogy még nem mindenhol, de segítik kultúrcsoport- jaink további fejlődését. A népi ha­gyományok gyűjtésére megfelelő szak tudású gyüjtőbrigádokat szerveztünk azzal a céllal, hogy megyénkben a még érintetlen területek népihagyo­mányait gyűjtsék össze. Az elmúlt negyedévben 700 ismeretterjesztő elő adást tartottunk megyénk területén, több mint 30.000 hallgató előtt, öt­venhárom alkalommal az előadások könnyebb és mélyebb megértése ér­dekében oktató filmeket is vetítet­tünk. — Megyénkben jelenleg egy me­gyei, 3 járási és 132 falusi könyvtár működik. A beiratkozott olvasók száma 21.000 fő, ami nagyon szép, de koránt sem kielégítő. Az elkö­vetkezendő időkben rendszeressé kell tennünk, hogy a tanácsüléseken és egyéb megnyilvánulásokon mező- gazdasági kérdésekkel foglalkozó könyvekből kiállításokat rendezzünk, ahol azt ki lehet kölcsönözni. Tanácsaink munkája — Komoly javulás mutatkozik ta­nácsaink munkájában a dolgozók pa­naszainak, kérelmeinek intézésében, különösen azóta, amióta a miniszter- tanács határozata alapján a megyé­nél és a járásoknál is külön csoport, illetve előadó foglalkozik a pana­szok elintézésével. Az utolsó három hónapot értékelve: a megyei tanács­hoz májusban 282, júniusban 191, júliusban 129 panasz érkezett. — Az elkövetkezendő időben rend­szeresebbé kell tenni a tanácstagok fogadóóráit. A tanácsok tagjainak ezt a lehetőséget is méginkább fel kell használni a tanács és a töme­gek közötti kapcsolat minőségi meg­javítására. Menjenek tanácstagjaink a dolgozók közé, hallgassák meg a panaszokat és orvosolják azokat. — A mezőgazdasági termelés fej­lesztésében nagy szerep jut a taná­csainknak, hogy megmagyarázzák dolgozó parasztságunknak a több ter­més, amit fejlettebb agrotechni­kával, minőségi munkával érhetnek el, egyéni érdekük és társadalmi ér­dek egyaránt. A dolgozó parasztság­nak adott nagyarányú segítséggel, a dolgozó parasztok termelési kedvé­nek növelése útján megteremtjük a mezőgazdaság fejlesztésének felté­teleit. Ezzel egyben megteremtjük a feltételeit annak is, hogy tanácsaink megszilárdítsák belső életüket, meg­javítsák kapcsolatukat a tömegekkel, közelebb kerüljenek a lakossághoz. Tuska Pál elvtárs beszámolója után a hozzászólások következtek, majd Vigh Dezső elvtárs megyei tanács VB titkárának zárszavával végétért a megyei tanács ülése, Ipar Kereskedelem

Next

/
Thumbnails
Contents