Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-20 / 197. szám

1954. AUGUSZTUS 20. N A P L O 5 Tolna megye parasztsága feltámasztja a bonyhádvidéki tájfajta szarvasmarhát Nagyjelentőségű kedvezmények a bík a neve léénél Felkutatják az eltűnt fajtát — Ennek, a rendeletnek értelmé­ben és szellemében kezdte meg az Állami Állattenyésztő Állomás me­gyei igazgatósága is kutatásait — adják a szakemberek a felvilágosítást —, s mi sem volt természetesebb, minthogy a különben is szívügyün­ket jelentő bonyhádvidéki fajtára gondoltunk. Ez évtizedekkel ezelőtt nem jelentett nagy feladatot, mert hiszen minden udvarban lehetett a bonyhádi fajtából találni. A lelkes és ahogy a szakemberek körűiül ve szinte egymás szájából ve­szik ki a szót, rögtön látom, hogy — bár az erre beállított szakember fel­adata lenne, — az egész igazgatóság szívügyet csinál a bonyhádi piros­tarkából, s mindenki tud valami ér­dekeset, figyelemreméltót az újság­író számára mondani. Elmondják, hogy mintegy ezer da­rab pirostarka tehén áll már törzs­könyvi ellenőrzés alatt .A talált és megvásárolható egyedeket a juhéi, nagytormási és sárközi állami gaz­daságokban, a tengelici „Petőfi“, a bonyhádi „Dózsa“, a harci „Uj Élet" a cikói „Alkotmány“ és a zombai „Béke” tsz-eknél gyűjtötték össze. A gazdák tenyésztésében pedig négy ven községben van nyilvántartott bonyhádvidéki tájfajta. Ezeknek az ivadékaiból kívánják az alapállat- utánpótlást biztosítani. Erantek meg­felelően folyik is a megyében 550 szerződtetett bikanevelés, s köztük Szakoson nem kevesebb, mint 140 gazda szerződött. Tejhozam szerepe Báta József nagyszrj&olyti egyéni gazda 10 éves (napi 26 liter) régi típusú tájfajta tehene. Néhány a kiválók közül — A fajta kitenyésztésen felül mi­lyen haszna van a gazdának a bika­nevelés,bői? — kíváncsiskodom to­vább. — Néhány gyakorlati példával szol­tenyészbikáért 12.330 forint vételárat fizettek ki számára. Ezt a magas tejhozamú anyától származó tenyész­bikát a mesterséges termékenyítő ál­lomásra vitték, hogy a magas tejho­Az őszi országos mezőgazdasági ki­állításra Tolna megye is lelkesen készülődik. 26 tehén és 5 bika vesz részt a kiállításon. Ezek között lesz a juhéi 86-os Terka (évi 6030 kilo­gramm tejhozam, 4,4 százalék zsír) — ez az 1952. évi országos kiállításon első díjat nyert, — a 142-es Annus (5100 kilogramm tej). A sárközi gaz­ól cél. A tenyésztés célja, mint kapom a felvilágosítást, így foglalható össze: magas tejelékenység, tejszázalék fo­kozása. Átlagos tejhozamul a 4500 kiló évi átlag és a 3.8 százalék zsírtar­talom a megvalósítandó cél, és hogy az élő állat elérje a 620—640 kilo­daságiból 403-as Kicsi (4485 kiló tej), az alsóleperdi gazdaságból a 803-as Vajas (5779 kiló tej), a harci „Uj Élet“ 15-ös Cifra (6000 kiló tej), Fü- löp István zombai egyéni gazda 308- as Piros (7190 kiló tej, 4 százalék zsír) tehene, hogy csak a legjobba­kat említsük. alapjában kell megváltoztatni a nö­vendék tartását. Ezideig a növendé­kek felnevelési módszere abból állt, hogy 6—8 hétig az istállóban szop­tatták a borjakat, aminek következ­tében csüngő hasúak, puha kötésűek és főleg rossz lábállásúak voltak. ténik, tehát, hogy 3 hetes kortól fo­kozottan hozzászoktatjuk a borjakat a szilárd takarmányok fogyasztásá­hoz. Fokozottabb mértékben foglal­koznunk kell az irányított neveléssel Julién például a borjakat itatásos módszerrel jieveiik. Itt a borjak na­pi 1100 gramm súlygyarapodást ér­nek el. ,.Száján keresztül tejel a tehén, —• szokták mondogatni a gazdák“ •— s ez itt fokozott mértékben helyt is áll. Megyénk mezőgazdasági profil­ja egyébként is állattenyésztés, tehát fokozottabban kell gondoskodnunk takarmánytermesztésről. Sok és jó minőségű takarmányt kell termelni és jó silókat készíteni, mert a sok szeretet és gondozás mellett ez a leg­fontosabb alapja az állattenyésztés­nek. » Ki ne emlékezne Tolnamegyében a bonyhádvidéki jellegzetes pirostarka szarvasmarhára, hiszen minden ko­moly tejtermelésre törekvő gazda és •gazdaság ezeket az állatokat szerette es tenyésztette. S ha most alaposan körülnézünk a megyében és külö­nösen a bonyhádi járásban, meg­döbbenéssel. kell megállapítani, hogy ez a jellegzetesen hosszútestű, arány­lag rövidlábú, kajlaszarvú és íel- tűenően nagytőgyü tehénfajta nincs sehol. A megdöbbentő felfedezést csak aláhúzza a Mezőgazdasági Akadé­miák állattenyésztési szakkönyve, amely megállapítja, hogy volt egy bonyhádi pirostarka, kitűnő tejlyj- zamú tájfajta marhánk, de az ki­pusztult. E megállapítás késztet arra, hogy alaposabban megnézzem, tényleg kipusztult-e a bonyhádi hí­res pirostarka fajta. Ez annál is ér­dekesebb kérdésnek Ígérkezik, mert hiszen tudjuk, hogy a múlt évben megjelent minisztertanácsi határozat állattenyésztési része világosan cé­lul tűzte ki egyes szarvasmarhafaj­ták felkutatását és azok továbbte- nyésztését. v€l magas vételár? — Ha például törzskönyvi ellen­őrzés alatt tartunk egy tehenet a bikák árát a napi tejhozam és küle- mi pontszám alapján számítjuk ki. E fenti bika anyjánál például 6000 liter az igazolt évi tejhozam, ez a döntő, míg például egy fele akkora tejhozamú 3000 literes tehénnél ugyanolyan pontszámú küiemnél is a vételár csak 5610 forint. Egyébként, a bika szerződéses nevelésénél 660 liter tejmentesítés van, 5 mázsa fe­hérjedús takarmányt adnak előlegül és a végén 10 százalékos nevelési prémium. Ha aztán ezt a gazda össze köti még szerződéses tejszállítással, akkor 2.40 forintot kap literenként és 15 mázsa korpát kap hivatalos hatósági áron. A bikanevelés elsősor­ban a megyei szükségletet kívánja fedezni, csak később adnak át or­szágos tenyésztésre. Zápor Vendel szakos! gazda 5800 literes tájíajta tehene borjával. gáljunk — kapom a választ azonnal. — Simon István zombai tenyésztő most adta át bikáját és a 18 hónapos zamú tulajdonság elszaporítására használják fel. — Miből adódik az ilyen rendíkí­Egy kis visszatekintés Az alsóleperdi állami gazdaság 226-os Mili nevű (napi 30.5 kg 3.8 törzstehene. zsír) Ha ezeket a jó tulajdonságokat megtaláltuk állattenyésztésünkben, amely országos viszonylatban évszá­zadon keresztül nevezetessé tették Tolna megyét, érdekes egy kicsit visszatekintenünk, hogy honnan is eredt a híres 'bonyhádi tájfajta. 1722 —42 között Mária Terézia sváb zsellé reket telepített Bonyhád vidékére. Ezek magukkal hozták a kb. 300 kiló súlyú frankfajta, apróléstű, nagy tej­hozamú tehénkéjüket. Itt nem talál­tak más fajtát, mint a magyar szür­ke rideg marhát, amely ugyan kevés, de magas zsírtartalmú tejet adott. E két fajta 'kereszteződéséből hozták létre a 'magastejhozamú és jó zsír- fokú szarvasmarhát. A bonyhádvidé­ki gazdák tenyésztésre azonban tel­jesen istállózás alapján áll és tej­termelésre irányul, aminek követ­keztében a fajta küleme teljesen le­romlott. 1890-ben először hoztak sim- mentáli szarvasmarhákat Svájcból a fajta felfrissítésére .Aparhant, Mő- csény, Kisdorog, Závod és Tevel jár­15-ös „Cifra“ ideális javított típusú tehén a harci,, Uj Élet“ tsz tulajdona grammos átlagsúlyt. Ezért a tenyész- J tésben az üszőket csak 18—20 hóna- ; pos korukban 400 kilogrammos súly- j ban állítják be. (Ezzel szemben az, átlagos magyar pirostarka évi teját- j laga csak 2000 kilogramm, ami napi 6.5 liter fejési átlagnak felel meg.). Hogy ezeket a célokat elérhessék, Szilárd szervezetű nemzedék nem tu­dott kialakulni, pedig a nagy tej­hozamhoz éppen erre a szilárd szer­vezetre van szükség. Az üszőborjak­nál ezért arra kell törekedni, hogy elérjék a 180—160 kilogrammos vá­lasztási súlyt, míg a bikáknál 220— 240 kilogrammot. A nevelés úgy tör­tak elöl a nemesítő keresztezés mun­kájában. Ez utóbbi két község Bern környékéről pirostarka, bajorfajta bikát importált. A megjavult állat-* állomány védelmére 1922-ben Tolna vármegye törvényhatósága rendeléti-i leg kimondta, hogy Bonyhád vidéki, illetve mai bonyhádi járás területén más fajta szarvasmarhát köztenyész­tésben nem lehet tartani. Később ezt a rendeletet az egész megyére kiter­jesztették. ... De ki győzné leírni azt a lel­kesen előadott szép és jó tulajdon­ságot a bonyhádi pirostarkáról, amit itt a szarvasmarhatenyésztő szakem­berek elmesélnek. Itt csak ízelítőt mutatunk be néhány képen. A Fomádi Állami Gazdaság modern borjúnevelése karámban. Bodonyi János tabódi gazda bonyha di külemü „Palkó“! £52/8 ka—42 16 hónapos bikája. (Kiállításon is résztvesz.) Szakály Fér ear 4

Next

/
Thumbnails
Contents