Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-18 / 195. szám
2 N A P C ö 1954 AUGUSZTUS 18 Csou En-Iaj díszvacsorát adott az angol munkáspárti küldöttség tiszteletére Peking (Uj Kína): Csou En-laj- a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere hétfőn este díszvacsorád adott Pekingben a Clement Attlee vezetése alatt álló angol munkáspárti küldöttség tiszteletére. Csou En-laj miniszterelnök és Clement Attlee beszédet mondott. Beszédüket az egybegyűltek meleg tapssal köszöntötték. Csou En-laj miniszterelnök többek között a következőket mondotta: A Kínai Népköztársaság kormánya és népe kész lépéseket tenni a Kína és Nagy-Britannia közötti békés együttműködés előmozdítására. Úgy véljük, hogy a Kína és Nagy-Britan- nia közötti gazdasági együttműködésnek és kereskedelemnek az egyen Ínség és kölcsönös előnyök elve alapján történő fejlődése és növekedése összhangban van azzal a közös kívánságunkkal, hogy megjavítsuk a két nép életkörülményeit. A Kína és Nagy-Britannia közötti kulturális kapcsolatot ugyancsak ki kellene szélesíteni. Ennek jelentős hatása lesz a Kína és Nagy-Britannia népe közötti barátság megszilárdítására és továbbfejlesztésére, továbbá a kölcsönös megértés fokozására. A kínai-brit békés együttműködés megerősítése nemcsak azt fogja bizonyítani az egész világ előtt, hogy lehetséges a békés együttélés két olyan ország között, amelynek rendszere eltér egymástól, hanem lehetővé fogja tenni azt is, hogy megköny- nyítsék a békés együttélés ezen elveinek alkalmazását a más országok közötti kapcsolatokra. Ez minden Lizonnyal nagymértékben hozzá fog járulni a világbéke megszilárdításához. Clement Attlee beszéde során hangoztatta: — A munkáspárti kormány, amelynek én voltam a miniszterelnöke, Kína tényleges kormányának ismerte el a népi kormányt. Nagyon kívánjuk, hogy a kínai nép hosszú megpróbáltatások és nehézségek után békében élhessen és alkalma legyen a tömegek életszínvonalát emelni. Miután hiszünk a magunk szabadságában és demokráciájában, azon fáradoznunk, hogy mások is élvezhessék azt a jogot, hogy életüket úgy rendezhessék be, ahogyan azt a legjobbnak gondolják. A más népek jogainak elismerése lényeges a béke fenntartása szempontjából. A háború alternatívája a békés együttélés. E cél elérése szempontjából segítséget jelent a szorosabb személyes kapcsolat és a kölcsönösen előnyös kereskedelem. Őszintén reméljük, hogy látogatásunk előmozdíthatja a kölcsönös megértés megszilárdulását és megújíthatja és megerősítheti a kínai és a brit nép közötti régóta fennálló barátságot. Mendes-France javaslatának fogadtatása a nyugati fővárosokban (MTI): Mint a hírügynökségek közölték, az illetékes nyugati fővárosokban megérkezett Mendes-France francia miniszterelnök javaslata, az európai védelmi közösség szerződésének „módosításáról”. A javaslatot általában tartózkodással fogadták, mert úgy vélekednek, hogy az esetleg újabb ratifikálási eljárást tesz szükségessé a párisi szerződés tagállamainak parlamentjeiben. A The New York Times közölte, hogy az amerikai külügyminisztérium támogatja Mendes-France tervét. Hétfőn délután a külügyminisztérium szóvivője élesen megcáfolta ezt, mint „teljesen alaptalant” és egyúttal közölte, hogy Dulles véleI) Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöksége mellett működű sajtóhivatal közleménye menye szerint el kell vetni min- ment, ami „nagyobbarányú változtatásokat eszközölne” a párisi szerződésen. A holland kormány a külügyminisztérium szóvivőjén keresztül hétfőn hivatalosan állást foglalt a francia javaslattal kapcsolatban és közölte, hogy azt hágában „mélységes csalódással fogadták”. Főként azt kifogásolják, hogy — véleményük szerint — ez a javaslat újabb ratifikálási eljárást tesz szükségessé. „Nem valószínű — mondotta a holland külügyi szóvivő, — hogy ezen az alapon Brüsszelben megegyezést lehet elérni.” Mint sajtójelentések hírül adják, Londonban, Brüsszelben, Bonnban és más érdekelt fővárosokban behatóan tanulmányozzák Mendes-France javaslatát. A minisztertanács határozata a szerződéses hizlalási és nevelési akció indításáról és a vágómirha állami szabadpiaci felvásárlási árának megállapításáról Tizenöt tonna, a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett élelmiszert osztottak ki a sztrájkoló müncheni fémipari munkásoknak München (ADN): A sztrájkoló müncheni fémipari munkások vasárnap hatalmas lelkesedéssel fogadták azt az öt teherszállító gépkocsit, amely 30.000 font élelmiszert hozott nekik a Német Demokratikus Köztársaságból, az ottani dolgozók szolidaritási adományaképpen. Az adományt a sztrájkvezetőség azonnal szétosztotta a sztrájkolok között. A teherszállító gépkocsikat, a Német Demokratikus Köztársaságba való visszatérésükkor, nem sokkal a demarkációs vonal előtt nyugatnémet rendőrök tartóztatták fel és a kísérő személyzet öt tagját ismeretlen helyre hurcolták. Ollenhauer állást foglal a tárgyalások gondolata mel!ett Páris (MTI): Erich Ollenhauer, a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt elnöke nyilatkozatot adott a l’Aurore számára, amelyben a többi között a következőket mondja: Az a politika, amely kizárólag a katonai erőre támaszkodik — mint ahogy azt a Foster Dulleshez és Adenayerhez közelálló körökben hirdeti — a dolgok természeténél fogva nem vezethet máshová, mint ahová eddig vezetett: zsákutcába. Csak a tárgyalások útját lehet követni, amelyeknek célja a nemzetközi feszültség enyhítése — mondotta Ollenhauer. A Kreml által a nyugati hatalmak elé terjesztett legutóbbi javaslatokban úgy látszik, jelentkezik az ilyen tárgyalások lehetősége. Dz amerikai képvise’őliáz elfogadta a Kommunista Párt törvényen kíviii helyezéséről szó é törványjavaslalo! A minisztertanács az 1955. évi húsellátás biztosítása és a szarvasmarhahús termelésének mennyiségi cs minőségi emelése érdekében szerződéses (hízott-bikatinó) hizlalási és nevelési akciót indít és megállapította 1954. augusztus 15-től a beadási kötelezettség teljesítésén felül eladásra kerülő szarvasmarhák szabadpiaci felvásárlási árát is. A rendelet szerint a hízott-bikatinó akció szerződéskötésének időpontja 1954. július 1-től 1955. május 31-ig tart. A leszerződött állatokat a szerződéskötés napjától számított legkésőbb tizenkettő hónapon belül — legalább négyszáz kg átlagsúlyban — kell átadni. Az átvételi ár — a minőségnek megfelelően — 9—11 forint. (9.80 forint átlagár.) Intézkedik továbbá a rendelet arról, hogy A minisztertanács az egyénileg gaz dálkodók termelési bizottságának további megerősítése, a művelésükben lévő szántó, szőlő és gyümölcsterületek őrzésének fokozottabb biztosítása érdekében — az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság javaslatainak figyelembevételével — lehetővé teszi, hogy a továbbiakban a mezőőröket az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gazdagyűlésen maguk válasszák. A megválasztott mezőőrük jogait és kötelességeit az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok által e célra létesített bizottságok állapítják meg és a szerződésben foglalt megállapodást a községi tanácsok erősítik meg. A lehetőleg egy naptári évre mega szerződésben résztvevők háromszáz forint hizlalási előleget és négyszáz forint adókedvezményt kapjanak. Az augusztus 15-től megállapított szabadpiaci felvásárlási árakat az új rendelet a következőképpen állapította meg: ökör- és növendék extrém ára élősúlyban kg-ként kilenc forint (I. o. 7.50, II. o. 6.50, III. o. 4.20, IV. o. 3.60, V. o. 3.— forint) — a tehén és bikaextrém 8.— forint) I. o. 7.—, II. o. 6.—, III. o. 3.60, IV. o. 3,20 és V. o. 3.— forint). A szerződésben résztvevő termelők részére a rendelet igen jelentős kedvezményeket biztosít, s a fogyasztók is változatlan áron, nagyobb meny- nyiségű és jobb minőségű szarvas- marhához jutnak. választásra kerülő mezőőrök a községi tanács végrehajtóbizottsága előtt esküt tesznek és szolgálatuk ellátása közben őket a hatósági közegre vonatkozó jogok és kötelességek illetik meg. A mezőőröket a szerződésben megállapított feladatokon kívül egyéb munkaterületeken foglalkoztatni nem lehet. Azok a mezőőrök, akiket a parasztság saját elhatározásából már korábban megválasztott és fizetett, a jelen határozat alapján törvényesen folytatják működésüket. Az állam az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok által választott és áltáluk fizetett mezőőrök SZTK-já- rulékát magára vállalja és azt a helyi tanácsok költségvetésében biztosítja. A minisztertanács határozata a mezőőrök alkalmazásának új rendszeréről (MTI): Az amerikai képviselőház hétfő délután hóromszázöt szavazattal kettő ellenében elfogadta az Eisenhower elnök által jóváhagyott törvényjavaslatot, amely a „Kommunista Pártot, mint szervezetet törvényen kívül helyezi”, továbbá minden jogától megfosztja „a kommunista vezetés alatt álló szakszervezeteket” — jelenti az AFP Washingtonból. Ez a törvényjavaslat a szenátus által az elmúlt héten egyhangúlag elfogadott, de a kormány által „túlságosan erélyesnek” tartott törvény- javaslatot helyettesíti. Közlemény az augusztus 19—22-i vonatközlekedésről A közlekedés és postaügyi minisztérium vasúti főosztálya közli, hogy az alkotmány-ünnepi két munkaszüneti napra tekintettel augusztus 19-én, csütörtökön a hivatalos menetrendkönyvben szombati munkanapokra, augusztus 20-án, pénteken munkaszüneti napokra, augusztus 21-én, szombaton vasárnapokra, augusztus 22-én, vasárnap pedig a hétfői munkanapra hirdetett vonatok: közlekednek. A várható nagyobb utastömegek elszállítására a MÁV augusztus 18-a és 21-e között egyes vasútvonalakon mentesítő vonatokat is indít. Részletes felvilágosítást az államásokon adnak. Berlin (TASZSZ): Az ADN hír- szolgálati iroda jelenti: A Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöksége mellett működő sajtóhivatal nyilvánosságra hozta a következő közleményt: Vonant, az Egyesült Államok németországi főbiztosa folyó év július 30-án átiratot intézett G. M. Puskinhoz, a Szovjetunió németországi főbiztosához. Átiratában hivatkozik az Egyesült Államok elnökének július 29-1 ki nyilatkozatára, amely szerint az Egyesült Államok kormánya kész segítséget nyújtani Közép és Délkelet-Európa árvízsújtotta lakosságának. A Szovjetunió németországi főbiztosa értesítette az átirat tartalmáról a Német Demokratikus Köztársaság kormányát. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya azt a kérést terjesztette a Szovjetunió főbiztosa elé, hogy küldje meg az Egyesült Államok kormányának a következő választ: . „A Német Demokratikus Köztársaság kormánya köszönetét mond az Egyesült Államok elnökének az 1954 július 29-iki nyilatkozatában a Német Demokratikus Köztársaság árvízkárosult lakosságának segélyezésére vonatkozóan tett javaslatáért. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya kész elfogadni e javaslatot. Lehetségesnek tartja, hogy visz- szatérjenek a segítségnyújtás tormáinak és az azzal kapcsolatos szervezési intézkedések kérdésének megvitatására.” A/ amerikaiak elrabolják a délkoreai műkincseket (MTI): Mint a Koreai Központi Távirati Iroda jelenti Li Szm Man engedélyt adott arra, hogy amerikaiak őrizzék a régi történelmi emlékeket. Az amerikaiak „megőrzés” céljából az Egyesült Államokba szállítják ezeket. Azok közül a maradványok közül, amelyek átvészelték a háborút, tizennyolcezret amerikaik őriznek. Az amerikaiak azzal indokolják a déikoreai műkincsek elrablását, hogy azok az Egyesült Államokban „a koreai kultúrát fogják propagálni”, Az Egyesült Államok európai politikája és Franciaország érdekei A párizsi szerződés korlátozza a benne résztvevő államok néhány más szuverén jogát is, átadva ezeket a jogokat az „európai közösség” legfőbb szerveinek, egyebek között a végrehajtó és ellenőrző jogkörrel felruházott biztosságnak, amelynek tagjai „nem kérik ki és nem fogadják el egyetlen kormány utasításait sem” (2. §. 20. cikkely). Ugyanígy korlátozzák az EVK tagállamainak azt a jogát, hogy külpolitikai vonatkozásban szabadon cselekedjenek és hozzanak határozatokat. A párizsi szerződés 121. cikkelye kimondja, hogy „a tagállamok nem vállalhatnak magukra semmiféle olyan nemzetközi kötelezettséget, amelv jelen szerződésnek ellentmond', a 4. cikkely pedig előírja, hogy a „közösség” kizárólag „a szabad nemzetekkel együttműködve jár el (a „szabad nemzetek” a nyugati hatalmak farizeus nyelvén a kapitalista rendszerhez tartozó államokat jelentik.) Tehát, ha Franciaország meg nem támadási szerződést, vagy a baráti együttműködés és a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztését célzó szerződést kívánna kötni pl. Lengyelországgal, vagy Csehszlovákiával, ezt a párizsi szerződés nem engedi meg számára. Könnyén elképzelhetjük, hogy ez milyen csapást jelent Franciaország európai pozícióira nézve. Hiszen a francia politika egyik alapvető hagyománya volt, hogy szövetségben állt keleteurópai országokkal. Franciaországnak mindig sokba került, ha hűtlenné vált ezekhez a szövetségekhez, kezdve azon. hogy kiadta Hitlernek Csehszlovákiát. AkiK most arra ösztönzik, hogy még jobban eltávolodjon a hagyományos irányvonaltól és lemondjon az önálló politikáról, akik elszakítják keleti szövetségeseitől, teljesen meghatározott célt akarnak elérni: azt. hogy Franciaországot a másodrendű hatalma1: színvonalára süllyesszék, meggyor.gítsék pozíciót Európában és az egész világon. A párizsi szerződés egyszersmind azt a reális veszélyt rejti magában Franciaországra nézve, hogy az br- szág területét idegen csapatok szánják meg. A szerződés 77. cikkelye értelmében az „európai védelmi erők elhelyezésének” kérdésében a biztosság dönt. Más szóval, a biztosság bármikor elhelyezhet nyugatnémet csapatokat pl. Párizsban. A 12. cikkely előírja, hogy „európai erőket” lehet áthelyezni a „közösség” tagállamának területére abban az esetben is, ha ebben az államban „rendzavarásokra kerül a sor, vagy fennáll ilyen rendzavarások veszélye”. Megjegyzendő, hogy az ilyen „rendzavarások” fennforgásának, illetve a „rendzavarások veszélyének” megállapítására úgyszintén a biztosság hivatott Más szóval, ha Francia- országban pl. a múlt őszi általános sztráikhoz hasonló sztrájk törne ki, ennek elfojtására a biztosság felhasználhatna német katonákat. Az EVK-ban való részvétel emellett még pusztító gazdasági következményekkel is járna Franciaország ra nézve. A szerződés 87. cikkelyének megfelelően Franciaország katonai költségvetését gyakorlatilag nem a francia parlament határozná meg, hanem, a „közösség” tanácsa és közgyűlése. Köztudomású, hogv müven szerepet játszanak az ország pénzügyi életében a katonai kiadások. Az is köztudomású, milyen betólygst gyakorolnak az ország gazdaságára. Ilyen körülmények között ■i francia kormány és a parlament kekébő) kicsúszna az állami költség- vetés' irányításának kormán yrú-lja. Az EVK szervei salát belátásuk szerint .növelnék a francia adófizetőkre, nehezedő terheket. Másfelől a biztosságnak „k- kell • . oáinla. mégpedig a leghath-itó- ■aij-in, mindegvik tagállam technikai é- gazdasági lehetőségeit” (1. §. '02. cikkely.) Ez azzal a reális ve- »'éli/ej fonveget, hogy bezárnak számos francia vállalatot, amelyet a biztosság, a versenyképeseb h ruhr- vidéki monopóliumok javára nem minősítene rentábilisnak. Külföldi ellenőrzés alá kerülne nemcsak a francia ipari termelés, hanem az ipari tudományos kutatómunka is (107. és 108. cikkely). A párizsi szerződés az állam szuverén igazságszolgáltatási jogát is csorbítja! A jogi jegyzőkönyv 18. cikkelye így hangzik: „A szerződés hatálybalépésének pillanatától a tagállamok átadják a büntető eljárás jogát olyan főbenjáró törvénysértések esetén, amelyeket az európai védelmi erők kötelékébe tartozó személyek követtek el.” Az „európai védelmi erők kötelékébe tartozó személyek” fogalma alá nemcsak a hadsereg tagjai tartoznak, hanem polgári személyek is (a jogi jegyzőkönyv 33. cikkelye). Adott esetben tehát a perbe fogott francia állampolgár ügvében, pert pedig mindenki ellen indíthatnak, aki a békéért, vagy az „európai közösség” ellen harcol, nemzetközi katonai törvényszék ítélkezhetne, amelyben a francia bírák kisebbségben lennének. A z EVK hívei légióként a követ^ * kező érvvel a kar iák kibékíteni a francia közvéleményt Francia ország igába hajtásának és a német militarizmus feltámasztásának tervével: Nyugat-Németorszáq úgyis fegyverkezni fog, tehát jobb, ha a „védelmi közösség” nyújtotta ellenőrzés és biztosítékok melleit fegyverkezik. Ez az érv tiszta csalás. A párizsi szerződés Franciaországnak kezét, lábát megköti és sem neki, sem másnak, semmiféle biztosítékot nem ad az agresszív német militarizmus veszélyével szemben. „Aki azt hiszi- hogy a német militarizmust sikerül a párizsi és bonni egyezmények segítségével bizonyos keretek között tartani, az nem számol a történelem fényeivel” — állapítja meg a szovjet ko”tnánv minis 2<M iegvzéke. A bonni „birodalom” vezetői nagyon jól tudják, hogy amikor elérik főcéljukat, a Wehrmacht feltámasztását, nyugodtan sutbadobhatnak minden szerződést, ha elég erőseknek érzik magukat. A háborús bűnös Abetz, akit a Laniel-kormány nemrégiben engedett ki a börtönből, „Emlékiratai”-ban nyíltan kijelentette: „Leplezzük a német erőt európai szolidaritással!” Von Manteuffel, volt hitlerista tábornok, a „Szabad Demokrata Párt” jelenlegi parlamenti képviselője. 1954 március Síén tartott beszédében a bonni politika későbbi távlatait a következőképpen magyarázta: „A párizsi szerződés falat emel Oroszország és Franciaország közé és megbontja az 1944. évi franciaszovjet egyezményt. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy alkalmas pillanatban lerázzuk magunkról a párizsi szerződés korlátáit”. Az „európai közösség” mellett szóló érvelés oly nyilvnávalóan hazug', hogy a közösség védelmezői el is árulják magukat, amikor a franciákat azzal igyekszenek megnyugtatni, miszerint a német agressziót Kelet ellen irányítják. Ez a régi nóta! Akik újból hangoztatják, úgv látszik, megfeledkeztek Münchenről és az Európa elleni hitlerista invázióról. Pedig erre Bonnból is kitartóan emlékeztetik őket: a bonni revansiszták nyíltan kimondják, hogy igényt tartanak Elzász-Lotharingiára, Tóul, Nancy és Montbéliavd francia városokra. A Frankfurt-am-Main-bart megjelenő „Ost-West Kurier” azt ajánlotta Franciaországnak, hogy mondjon le Normandiáról, Flandriáról, Provence földjéről, Korzikáról és Nizzáról. „Kicsi kis Franciaország” — ez a német reváns-lovagok álma, amint az+ lapjuk meg is mondja. í ' ille, volt hitlerista tábornok nemrégiben kijelentette, hogy nem más volt az „egyesült Európa élharcosa”, mint maga Himmler. Ezért állítólag a volt SS-eknek kell „az európai hadsereg élére állniuk”. Hauser, egy másik volt hitlerista tábornok még azt hirdeti: „az európai eszme az egyetlen politikai eszmény, > amelyért ma harcolni érdemes”. Ac új rend hitlerista hirdetőinek ragaszkodása az EVK terveihez, jól megvilágítja ezek értelmét. (Folyt, köv.)
