Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-17 / 194. szám
2 NAPE ö 1954 AUGUSZTUS 17 Táviratváltás a Szovjetunió Legfelső Tanácsa két házának elnökei és az angol parlament két házának elnökei között MORRISON URNÁK, AZ ALSÖHÁZ ELNÖKÉNEK LORD SIMONDSNAK, A LORDOK HAZA LORDKANCELLARJANAK LONDON, NAGY-BRITANNIA A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelső Tanácsa szeretne hozzájárulni a Szovjetunió és Nagy-Britannia népei közötti kapcsolatok további megjavításához és ezért tisztelettel meghívja az angol parlament mindkét házának tagjait, hogy küldöttségileg látogassanak el a Szovjetunióba. Hálásak lennénk, ha meghívásunk elfogadásáról értesítenének és közölnék küldöttségük Szovjetunióba érkezésének alkalmas időpontját. I A VOLKOV, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa szövetségi tanácsának elnöke V. LACISZ a Szovjetunió Legfelső Tanácsa nemzetiségi tanácsának elnöke VOLKOV URNÁK, A LEGFELSŐ TANÄCS SZÖVETSÉGI TANÄCSA ELNÖKÉNEK LACISZ URNÁK. A LEGFELSŐ TANÁCS NEMZETISÉGI TANACSA ELNÖKÉNEK Moszkva Rendkívül hálás vagyok szívélyes meghívásukért, amelyben azt indít, váuyozzák. hogy parlamenti küldöttségünk utazzék a Szovjetunióba. Az alsóház tagjai nevében a meghívást boldogan elfogadom. Javaslom, hogy a látogatásra szeptember végén, vagy október elején kerüljön sor . MORRISON az alsóház elnöke. VOLKOVNAK. A LEGFELSŐ TANÁCS SZÖVETSÉGI TANÄCSA ELNÖKÉNEK LACÍSZNAK, A LEGFELSŐ TANÁCS NEMZETISÉGI TANACSA ELNÖKÉNEK Moszkva Rendkívül hálás vagyok meghívásukért. amelyben indítványozzák, hogy parlamenti küldöttségünk utazzék a Szovjetunióba. A Lordok Háza tagjainak nevében a meghívást boldogan elfogadom. Javaslom, hogy az utazásra szeptember végén vagy október elején kerüljön sor. SIMONDS, a Lordok Házának lordkancellárja. i\eliru beszéde Uj-Delhi (MTI) Nehru, India miniszterelnöke és külügyminisztere India függetlenségének hetedik évfordulója alkalmából beszédet mondott. India — mondotta Nehru — megszabadult az idegen uralomtól, de maradt még néhány kis beékelt terület, amelyet fel kell szabadítani. E területek lakossága rövidesen élvezni fogja a szabadságot, mept India elhatározta felszabadításukat és nem mond le arról, amíg végre nem hajtja. „Örökre elmúltak azok az idők — fűzte hozzá a miniszterelnök — amikor egy ország egy másikon uralkodhatott és azok, akik ezt az időt meg akarják hosszabbítani, nem értik meg a század szellemét és India akaratát". ' A portugál területek kérdéséről szólva hangsúlyozta, hogy a Goa ügyének békés rendezése próbakő lesz, mert megmutatja, hogyan lehet a gyarmatosítás kérdését békés rendezéssel megoldani. Ipari nagyhatalom les& Kína A Hab folyó hídja építés alatt középdél-Kínában, Ilanyjang és Hankow között. Ez a folyó fontos rész a Jangce folyam hídépítéseinek hatalmas hálózatában. Ha a hidak felépültek összekötik az 1220 km-es Peking Hankow vasútvonalat és az 1102 km-es Hankow-Kanton vasútvonalat egyetlen fővonallá. t| Képen: A Han folyó hídjának pillérei építés alatt. < A yumeni olajmeeők Kína legnagyobb olajközpontja északnyugaton, mely az állam által előirányzott, első negyedéves tervét főbbvonalaiban túlteljesítette. Két új olajforrás kezdte meg működését és több új olajkút van feltárás alatt. Képen: az olajfinomító A japán nép az atomfegyver betiltását követeli Csőn En-laj fogadta a brit munkáspárti küldöttséget Peking (Uj Kína) Csou En-laj, a népi közigazgatási tanács elnöke vasárnap délelőtt Pekingben fogadta a brit munkáspárt küldöttségének tagjait. A fogadás után ebéden látta vendégül a küldöttséget, amely a kínai népi külügyi intézet meghívására érkezett a Kínai Népköztársaságba. Fogadás Phenianben Korea fe'szabadu’ssársk kilencedik évfordulója alka'mábói Phenjan (TASZSZ) Korea felszabadulásának kilencedik évfordulója alkalmából- a Koreai Népi Demokratikus köztársaság Minisztertanácsa augusztus 15-én este fogadást rendezett. A fogadáson Kim ír Szén beszédet mondott. Fogadás a Koreai Demokratikus Köztársaság moszkvai nagykövetségén Moszkva (TASZSZ) Korea felszabadulásának kilencedik évfordulója alkalmából Lim He. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság moszkvai nagykövete augusztus 15-én fogadást rendezett. A fogadáson megjelent N. A. Bul- ganyin, L. M. Kaganovics, M. Z. Szaburov, Sz. P. Bescsev, A. F. Zaszjagyko, A. G. Zverjev, I. G. Kabanov, A. J. Visinszkij, G. K. Zsu- kov és a Szovjetunió Politikai, gazdasági és kulturális életének számos kiemelkedő személyisége. Angol kii’dönsén érkezett a moszkvai mezőgazdasági kiállításra Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió mezőgazdasági minisztériumának meghívására vasárnap angol küldöttség érkezett a moszkvai mezőgazdasági kiállításra. A küldöttséget Sir James Scott Watson, az angel földművelési minisztérium tudományos tanácsadója vezeti. A küldöttség tagjai tudósok, mezőgazdasági szakemberek. A bonni kormány kedden rendkiviili ütést tart Berlin (MTI). A nyugatnémet kormány kedden a szabadságát megszakító Adenauer kancellár elnökletével rendkívüli ülést tart. A rendkívüli minisztertanács napirendjén a John-ügy és az „európai védelmi közösségi“ szerződés módosítására tett francia íavaslatok kérdése szerepel. Sangháj (TASZSZ). Mint a „Kiondoncsuszin“ japán hírügynökség közli, Hirosima-megyében — amelynek fővárosa ellen kilenc évvel ezelőtt az amerikaiak atomtámadást intéztek — kilencszázezer a tömegpusztító fegyverek betiltását követelő aláírást gyűjtöttek. Hirosima- megye lakói a tizenhét kötetnyi aláírást tartalmazó petíciót az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez küldik el. Nenni nyilatkozata Róma (TASZSZ). Húsz évvel ezelőtt, 1934. augusztus 17-én írták alá az Olasz Kommunista Párt és ez Giasz Szocialista Párt akcióegységé- rői szóló egyezményt. Ezzel az évfordulóval kapcsolatban az Avanti Pietro Nennihek, az Olasz Szocialista Párt főtitkárának nyilatkozatát közli. Nenni a többi között megállapítja, hogy az akcióegység politikájának megvalósítása alapján, különösen az 1948—1953. közötti időszakban sikeres ellenállást lehetett tanúsítani az olasz reakciós körök politikájával szemben. A tnunkauélküliek száma Philadelphiában 120.000 főre emelkedett Newyork. A newyorki Daily Worker- közlése szerint csupán Philadelphiában 120.000 ember van munka nélkül. A munkanélküliek mintegy 50 százaléka 25 éven aluli fiatal. A lap megállapítása szerint igen nehéz, szinte teljesen lehetetlen feladat a fiatalok számára munkát találni a városban. Brasilia volt hadügyminisztere a népek kölcsönös megértéséért Montevideo (TASZSZ). Az Ultima Óra című lap közli, hogy Estilac Leal tábornok, volt brazíliai hadügyminiszter, Brazília második katonai övezetének parancsnoka Sao Paulo- ban tett nyilatkozatában az atom- és hidrcgénbomba eltiltása mellett foglalt állást. Hangsúlyozta, hogy felül kell vizsgálni „a nyugat és kelet közötti nemzetközi kapcsolatokat“, hogy meg lehessen teremteni a kölcsönös megértést és a békés együttélést. Ak Egyesült Állam**!* politikája és FraiieiaoesKás: érdekei A francia parlamentre és kor- mányra erős nyomást gyakorolnak, azzal a szándékkal, hogy az „európai védelmi közösségről” és az u. n. „európai hadsereg” felállításáról szóló szerződés sürgős ratifikálására kényszerftsék. Ez a nyomás első sorban Washingtonból indul ki, de Washingtonnak kezére játszanak azok a francia reakciós körök is. amelyek az amerikai agresszív politikát tekintik irányadónak. Az „európai védelmi közösségiről szóló szerződés ratifikálásával szemben igen erős az ellenállás. Az Egyesült Államok vezető körei azonban arra számítanak, hogy sikerül ezt az ellenállást megtörniök. Ebből a célból a legerősebb nyomást gyakorolják a francia parlamenti képviselőkre és Franciaország közvéleményére. A „Libération“ c. lap adatai szerint csupán az „európaisták“ plakátjaira, brossúráira és más megnyilatkozásaira többszázmilliárd frankot irányoztak elő. Az amerikai vezető körök és bonni partnereik olyasmit akarnak rákényszeríteni a francia népre, ami sorsára végzetes lehet. A párizsi szerződés értelmében a Franciaországra háruló kötelezettségek szörnyű veszélyt tartalmaznak: azt, hogy a revansvágyó Nyugat-Németország „hidegen bekebelezi“ Franciaországot. Amellet, mint, ismeretes, ez a szerződés a nemzetközi biztonságot és az európai békét is fenyegeti. A szerződés legfőbb célkitűzése az, hogy törvényesítse Nyugat-Németország militarizálását és feltámassza a Wehrmachtot. A bonni köztársaság vezető körei hivatalosan arról beszélnek, hogy a szerződés hatályba lépésének első időszakában 550 ezer főnyi, majd 2—3 év múlva 800 ezer főnyi hadsereget állítanak fel. Theodor Blank, Nyugat-Németország hadügyminisztere bonni diákok előtt tartott beszédében kijelentette, hogy a legközelebbi években „60 német hadosztály létesül.” Ehhez a bázis már megvan: Nyugat-Németország- ban különböző katonai és félkatonai szövetségesek legálisan működnek, ezek tagjainak száma megközelíti a kétmilliót. A „minimális“ tervben előirányzott 550 ezer katona öt és félszer annyi, mint amennyit a versaillesi szerződés Németországnak engedélyezett. Ez a hedsereg számban lényegesen felülmúlja a francia hadsereg szárazföldi állományát, amely René Pleven, volt francia hadügyminiszter kijelentése szerint 413 ezer emberből áll. A „közösség“ ügyeiben tehát Nyugat-Németország kezdettől fogva többet fog „nyomni“ a latban, mint Franciaország. A „közösség“ egyik vezető szer- vében, a tanácsban az egyes tagállamok szavazatainak számát „hozzájárulásuk“ arányában állapítják meg. Ez a hozzájárulás pedig részben a pénzbeni hozzájárulás, részben pedig a „közösség’“ rendelkezésére bocsátandó csapat-kontingensek nagyságából tevődik össze. (Párizsi szerződés 4. § 43. cikkely). Nyugat-Németország, amely hatalmas ruhr-vidéki iparral és a legnagyobb hadsereggel rendelkezik, mindjárt kezdetben uralkodó pozícióra tehet szert a „közösségben“. Ezt az állapotot rögzíti le a szerződéshez csatolt titkos egyezmény, amelyről a „Szenzációs leleplezések Adenauer Németországáról“ címmel Franciaországban nemrég megjelent brosúra szerzői számolnak be. E titkos egyezmény értelmében a szerződés első éveiben Nyugat-Németország az összes szavazat 33.8%-ával (vagyis a szavazatok több, mint egy- harmadával), Olaszország 27 százalékával, Franciaország 24.9 százalékával, a Benelux országok pedig 14.5 százalékával rendelkezne. Nem nehéz rájönni, miért tartották szükségesnek a párizsi szerződés kidolgozói a szerződés titkos függelékébe foglalni eteket a feltételeket! „De nemcsak a tanácsbeli szavazatok megoszlásáról van szó, — írja Jules Moch francia nemzetgyűlési képviselő, leleplezve az EVK Franciaországra ' nézve veszélyes jelentőségét. — A probléma lényegesen átfogóbb és Franciaország szembekerül vele a közgyűlésben és a biztosságban egyaránt. A gazdasági okok elkerülhetetlenül erre vezetnek. Amint ilyenfajta vitás kérdések felmerülnek — és ez feltétlenül megtörténik, pl. akkor, amikor a fegyverkezési tervek végrehajtása megkezdődik, — igen valószínű, hogy kisebbségben maradunk, mivel Belgium gazdasági szempontból szorosabb kapcsolatban áll Németországgal, mint velünk. A rajnai államcsoporton belül a kölcsönös függés a jövőben még erősebb lesz". A felsorolt tényekből, valamint a nyugatnémet revánsisztáknak nyújtott amerikai támogatásból következően a párizsi szerződés kétségkívül megadja a lehetőséget a bonni köztársaságnak, hogy megalapozza uralmát a „kis Európában”. Dehler volt bonni igazságügyminiszter nyíltan ki is jelentette: „Ha megkapjuk a 12 hadosztályt (vagyis, ha ratifikálják a párizsi szerződést. — A szerk.),\ miénk az uralom Európában.” Neumayer jelenlegi igazságügyminiszter hangsúlyozta: „Megmutatjuk, hogy végső fokon nem a szerződések vagy egyezmények feltételei, hanem a reális erőviszonyok döntenek.” A párizsi szerződés veszélyezteti Franciaország nemzeti függetlenségét és szuverenitását. A szerződésben való részvétel mindenekelőtt Franciaország nemzeti _ hadseregének felszámolását jelenti. A szerződés szerint Franciaországnak csupán abbos van joga, hogy rendőrséget és csendőrséget tartson, továbbá „nemzeti csapatokat”... az államfő személyének védelmére (3. §. 10. cikkely.). Nemcsak hogy a vezérkar és a hadügyminisztérium, de még a parlament is elveszti azt a jogát, hogy irányíthassa a francia csapatokat és rendelkezhessen velük. A szerződés alapján a katonai szolgálati időt a „közösség” tanácsa határozza meg (lásd a katonai jegyzőkönyv 2. §. 12. cikkelyét), az újoncok behívását a biztosság irányítja (2. §. 73. cikkely), a káderek kiválasztása és képzése szintén a biztosság hatáskörébe megy át (1. §. 78,/b cikkely). A biztosság jogot nyer katonai címek adományzására és magasabb parancsnokok kinevezésére (31. cikkely), tehát olyan jogköre lesz, amely a francia alkotmány értelmében csupán a Francia Köztársaság elnökét és miniszterelnökét illeti meg. A párizsi szerződés értelmében Franciaország elveszti azt a jogát, hogy a biztosság engedélye nélkül gyárthasson vagy behozhasson fegyvert, még ha arra a legnagyobb szüksége is volna saját védelme érdekében (1. §. 107. cikkely). A Francia Egyetemi Szövetség „Mi lesz Franciaországgal?” c. brosúrájában ezzel kapcsolatban a következőket olvashatjuk: „Ha robbanóanyagokat, vagy akár a 60 százalékosnál nagyobb töménységű hidrogén-hyperoxidot akarunk gyártani, nemcsak hogy kérnünk kell ehhez a biztosság engedélyét, de az utóbbinak az engedély megadása után még állandó ellenőrt is kell kineveznie”. E tények világánál érthető, hogy Juin, Franciaország marsallja a francia hadsereg több más vezetőjéhez hasonlóan, miért száll síkra az „európai hadsereg” ellen. (Szerdai számunkban folytatjuk.) ,
