Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-11 / 189. szám

4 NÄPCÖ 1954 AUGUSZTUS 11 Egy év után Iregssemcsén Nem. Igaz, hogy „uborkaszezonja” van nyáron a kultúrmunkának, he­lyesebben egészen helytelen, hogy nyárra uborkaszezont csinálnak a kultúrmunkának falun. Azt mond­ják, hogy kora hajnaltól késő estig tart az aratás, cséplés és fáradt testtel nincs már kedvük ugrálni, meg danolni. De valahogy itt van a hiba: nem fáradt kedvvel nin­csen nekik kedvük nótázni, táncol­ni, hanem pihent fővel, nyugodt vasárnapi hangulatban is szíveseb­ben leülnek kvaterkázni egy-ket liter bor mellé, s elbeszélgetnek a világ folyásáról. Mert ezt szokták meg, mert ilyen a falusi ember ter­mészetrajza. Pedig a nóta, a tánc csak felfrissíti az embert, új erőt csempész az elpetyhüdt izmokba, új csillogást az elfáradt szemekbe, s új kedvet a munkába belefá­radt emberekbe. Nem véletlen, hogy hosszú menetgyakorlatok köz­ben oly sokat biztatják a katoná­kat, hogy énekeljenek. Aki már próbálta, tudja, hogy mennyivel könnyebben megy a gyaloglás, mennyivel gyorsabban fogynak így a kilométerek. És erre a nótás- dalos életre akarjuk rávezetni a falu dolgozóit és ezen keresztül akarjuk elvezetni őket a mindenkit megillető, s ma már szinte minden ember számára köteles kultúráiét- hez. A másik dolog pedig az, ami nyit vánvalóan helytelen, hogy falusi dolgozóink úgy vélik, majdnem- hogy aSS tartják már, hogy ők va­lami kegyet gyakorolnak a megyei, járási és helyi népművelési szer­vek felé, ha valamit is csinálnak. A megye és a járás szinte ember- feletti szélmalomharcot vív velük — az 6 érdekükben, az ő életük szinesebbététele érdekében, ők vi­szont hol erre, hol arra — aszerint, hogy melyik évszak van — hivat­kozva nem törődnek saját maguk­kal. Azt hajtogatják, hogy hagyják békében őket. Valójában ez a helyzet! Ne ta­kargassuk. Vagyunk olyan erősek, hogy ki tudjuk javítani és még erő­sebbek leszünk, ha bátran fel mer­jük tárni hibáinkat. És ha ehhez a felfogáshoz még az is hozzájárul, hogy nincs kul- túrotthona a falunak — ahogy Ireg szemcsén is — feltehetjük a kér­dést, várhatunk ott valami kultúr- munkát, kultúréletet? Amikor bementem a tanácsházá­ra, az volt az első kérdésem, hogy ki a népművelési ügyvezető és hol találom meg . — Fekete Antal tanítót keresi ugy-e — fordult oda Dombi Szabó Lajos hivatalsegéd Dabóczi József igazgatóhelyettes tanítóhoz, aki ép­pen vele beszélgetett. — öt, mert ő az ügyvezető, de éppen szabadságon van. — És ki helyettesíti? — Azt bizony nem tudnám meg­mondani, azt hiszem, senki. — Senki — bólogatott rá az öreg Szabó bácsi is. — És van valami kultúráiét a faluban? — Az bizony nincs, hiszen nincs is kultúrházunk — feleltek szinte egyszerre. Már régóta vajúdó problémája a kultúrotthon a falunak. Tavaly is ezzel takaróztak, idén is, még ta­lán jövőre is, ha arra járok. Igaz hogy fontos egy helyiség, ahol szer­vezni lehet, ahol össze lehet jönni, de ez nem lehet végső kritériuma mégsem egy falu kultúráiétének. Bogyiszlón sem volt tavaly kultúr­otthon, s a tánc- és színjátszócso­port mégis élt és működött, — méghozzá példamutató kiválóság­gal. Vagyis a kultúrmunkát se a hely, se az idő nem szabályozza, annak benne kell lüktetni minden ember gondolkodásában, érzésvilá­gában. Azután tovább beszélgetünk. Ar­ra hivatkoznak — mint akárhol másutt az országban, vagy nálunk a megyében, — hogy a fiatalok most dolgoznak, ki a kísérleti gaz­daságban, ki a kisvasúinál, ki a magasépítőnél, vagy az útépítésnél. Aki pedig egyik helyre se ment el, az otthon segít szüleinek . — Lehet vagy 170 felsős iskolás — mondja Dabóczi tanító — s mindegyik dolgozik valahol. — De csak iskolások vannak? Hát akik már végeztek? Legények, lányok, akik már nem fáradnak el annyira a munkában, mert jobban hozzáedződtek, olyanok sincsenek? — Hát bizony ezen a téren is nagy nehézségek vannak. Hogy mi­ért? Képtelenség nálunk megszer­vezni a DISZ-t, s egyébként is a komolyabb és tehetségesebb fiúk és lányok, ahogy elvégezték az isko­lát, elmennek, továbbtanulnak, vagy elhelyezkednek, s a maradék használhatatlan. Azt hiszem, ezek kicsit erős sza­vak. Hiszen minden emberben van­nak ilyen, vagy olyan törekvések, vágyak, célok, csak ezeket az elrejt tőző törekvéseket, szunnyadó vá­gyakat és ki nem mondott célokat helyes irányba kell terelni. ...S aztán a DISZ-szervezetnek sincs helyisége. És ha kultúrműsor van egy év­ben egyszer-kétszer, azt is az is­kola adja, amelynek jó zenekara és énekkara van. Működött itt még valaha egy tánccsoport is a kísérleti gazdaságban, — de az is levonta árbócait, s befejezte pályafutását. Ez az egész. A moziban csak a ma­gyar filmeket nézik meg, s a könyv tárat látogatják is meg nem is. Mindenesetre könyvállományát más fél év alatt bárki kiolvashatja, ahogy Dabóczi igazgatóhelyettes fe- felesége találóan megjegyezte. Most szép és jó tanácsokat kel­lene adni a cikk végén. Arra kéne törekedni, hogy győződjön meg Iregszemcse népe arról: nem lehet kultúra nélkül élni, nemcsak az­ért, mert már 1954-et írunk, hanem azért is, mert népi demokratikus országban élünk. Nem, én nem adok jótanácsokat és nem mondok itt próféciákat sem, egyszerűen arra kérem a község ve­zetőségét, de a község dolgozó né­pét is, hogy éljen a lehetőséggel — habár szűkösebb formák között is, mert nincs a falunak kultúrott- hona — s igyekezzenek ír eg szem­csén felvirágoztatni a kultúrát . (O—Gy) A nagymónyoki vájáriskola életéből A nagymányoki vájáriskola tanulói körében a szocialista mezőgazdaság megsegítéséről szóló intézeti DISZ- határozat komoly visszhangra talált. Még kora-nyáron szocialista szerző­dést kötött intézetünk a lengyeli ál­lami gazdasággal és a váraljai „Al­kotmány” tsz-el. Azóta hétről-hétre kisebb-nagyobb csoportokban mentek ki tanulóink a földekre, hogy ré­pát kapáljanak, napraforgót egyelje­nek, gyomot irtsanak. Fiataljaink közül sokan jöttek faluról, így a me­zőgazdasági munka részükre nem je­lentett különösebb nehézséget, segí­tettek azoknak, a tanuló társaiknak, akik a mezőgazdasági munkát eddig hírből ismerték. Jórészt ezeknek a tanulóknak köszönhető, hogy a mai napig intézetünk 6702 munkaórát adott a mezőgazdaságnak. Ebből a lengyeli állami gazdaságban 5120 munkaórát töltöttünk, a váraljai „Al­kotmány” tsz tagjainak 1582 munka­órát segítettünk. Tanulóink eredményes munkáját dicséri a lengyeli állami gazdaság igazgatójának levele, amelyben köszö netet mond DISZ-szervezetünknek, intézetünk valamennyi tanulójának a végzett munkáért, és a gazdaság fiataljai között kifejtett eredmé­nyes sportagitációért. Hosszú ideig emlékezetesek maradnak a vidám labdarúgómérkőzések, melyeket vá­jártanulóink vívtak a munka elvég­zése után a gazdaság fiataljaival. Intézetünk kapcsolata megerősödött a faluval, s jövőre újból elmegyünk Lengyelre és Váraljára, hogy ismét segítséget nyújtsunk a jövő évi ter­més biztosítására. Tanulóink egyhónapos nyári sza­badsága július 25-én járt le. Az ár­víz idején tehát valamennyien oda­haza tartózkodtak. Tanulóink java­része azonban részt vett a megáradt Duna megfékezésében, illetve a men­tési munkálatokban. A Hajnal test­vérek Baján segítettek a gátak épí­tésében, Koródi és Kokas vájárta­nulók Pakson, Hidegh András pedig Albertfalván vett részt a munkála­tokban. A szabadságról visszatérve a fia­talok DISZ gyűlést atrtottak, ahol nagyszerű elhatározás született az i árvízkárosultak megsegítésére. Elha­tározták, hogy a mezőgazdaságnak nyújtott segítség egy napi munkabé­rét elküldik az árvízkárosultaknak. A fiatalok elhatározását tett követte, s augusztus 1-én, vasárnap tanuló­ink „árvízműszakot” tartottak a búzatáblákon. Keresetüket 2.198 fo­rintot már el is küldték a Nemzeti Banknak az árvízkárosultak javára. Ezzel egyidejűleg az intézet felnőtt dolgozói körében 2.685 forintot gyűj­töttek össze, így a nagymányoki vá­járiskola 4.881 forintot juttatott el az árvízkárosultaknak. A gyűjtésből példamutatóan vette ki részét Gas- parics Sándor tanuló, az alapszervi DISZ-titkár, aki az árvízműszak ide­jén kaszásbrigádot alakított. A mun­ka megkezdése előtt a fiatalok röp- gyűlést tartottak, ahol Gasparics elv­társ elmondotta ,hogy néphadsere­günk bátor harcosai hogyan mentet­ték meg szüleinek kicsi házát. A pél­da jó hatással volt, s a fiatalok va­lamennyien jó munkát végeztek az aratásban, de különösen kitűntek Po- tó Ferenc, Nánai Jenő és Dragojlo- vics Tibor tanulók, akik szorgalmuk­ért az intézet vezetőségétől könyvju­talmat kaptak. Az árvízveszély ugyan elmúlt, de még megvannak az árvizokozta ká­rok. A nagymányoki vájáriskola ta­nulói az új feladatokra, az évvégi vizsgákra készülnek, s elhatározták, hogy a szorgalmas tanulás mellett egy kultúrrendezvényt szerveznek, melynek bevételét eljuttatják a Du­na áradása következtében bajbajutot­taknak. Tóth Ferenc igazgató. Nyaralásom legszebb emléke. Július 18-án feleségemmel és 4 hónapos kisfiámmal nyaralni indul­tunk Pécsről. A szekszárdi MÁV- AUT várótermében több órát kellett várni továbbutazás végett. Gyerme­künk hangos sírással hozta tudtunk­ra, hogy ebédidő van. Meglepetten vettük észre, hogy a velünk hozott tej a melegben meg­romlott. Mentő gondolatom a váró- helyiség melletti Népbüffébe hajtott. A konyhára igyekeztem. Elmondtam kisfiam „panaszát” az ott tartózkodó üzletvezető elvtársnak, kitől 2—3 de­ci tejet kértem. Mindjárt otthagyva munkáját utána járt, hogy e ke­vés mennyiséget megszerezze, saj­nos eredménytelenül. Elkeseredetten fordultam el a kony hától, amikor az üzletvezető elvtárs utánam kiálltott „várjon elvtárs, főzünk friss, orosz teát, ha jó lesz”. Pillanatok alatt elkészült a tea, amelyet az egyik elvtársnő a kony­hán finoman és különös gonddal ké­szített el. Kisfiam gyorsan megette az üveg teát, s utána mosolyogva nézett kö­rül, mintha tudta volna, hogy a Szekszárdi Népbüffé dolgozói magu­kévá tették, hogy a „legfőbb érték az ember”, már akkor is, amikor még csak 4 hónapos. Részemről, mint apa csak annyit, hogy nagyon köszönöm ezt. Ez volt nyaralásom legszebb emléke a sok szép és jó között, amit láttam és hal­lottam. Gosztonya Rezső gépkocsivezető, Pécs. Hibaigazítás Lapunk 1954 augusztus 7-i számá­ban a harmadik oldalon a „Párt és Pártépítés” rovat cikkének címében értelemzavaró hiba csúszott be. A helyes cím így hangzik: „A népneve­lőmunka megjavításával javulhat meg a begyűjtési munka Pincehe­lyen”, TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztősé» és kiadóhivatal telefonsá黫 20-10. 20 11 Szekszérd. Szécbenvi-utea 18 MNB egyszámlaszám 00.878.065— Sí Előfizetési díj: havi il.— forint. Baranyameffyei Szikra Nyomda Pécs. Munkácsy Mihálv-utca 10 fa. Telefon: 20-27. A nyomdáért feloh.JAfcUJtS REZSŐ. SPORT Nagymányoki Bányász—Szekszárdi Dózsa 4:2 (1:1) Szekszrárd, 1500 n éző. Vezette: Rozsnyói, Ki cskeanét.-lagymányok: Ásvány — Konc*, Dormány, Német — Tóth, Baumgartner — Fazekas, Füzesi, Keller, Wétber, Gelencsér, Edző: Pálfy Aladár. Dózsa: Póta — Lehelvári. Király, Géczi — Pólóm, Ihász — Majnay, Hetesi, Dóstt, Terebesi, SchLarb. — Nagymányok Takács é* Molnár, a Dózsa Farkas, Karácsonyi nél­kül állt fed. A bányász csapat szekszárdi vendégjátéka gyenge iramú és színvonalú mérkőzést hozott. Az első percekben a ha­zai csapat támadott többet, de komoly gól­helyzet egyik oldalon sem adódott. A 21. percben Wéber sarokra tarló lövését Póta nagyszerűen hárította. A 23. percben vi­szont a túloldalon a Dózsa fölénye góllá érett. Schlarb szabadrúgását Terebesi a kapuvonalon lekezelte és beadását Majnay közeliről befejelte 0:1. A gól után tömeg­jelenet a Dózsa kapuja előtt, de a hazai együttes Póta nagyszerű védésével megőrzi kapuját a góltól. A félidő végéig kiegyen­lített játék folyik .Ihász alig lő fölé. vi­szont a 34. percben az eddig ^ jól jálszó Géczi hibájából Füzesi az ötösrőd kiegyen­lít. 1:1. A 36. percben nagyszerű jelenet alakul ki Nagymányok kapuja előtt. — Schlarb lövését Ásvány kiüti. A bolyból befelé fejelt labdát Majnay fejeli kapura, de Ásvány robinzonádda'l véd. A II. félidőben Nagymányok Keller he­lyén Weber II. őt szerepelteti. A második félidőiben sokíkal többet támad a vendég­csapat. Az első 20 perc Póta óriási védé­seivel gól nélkül telik el és csak a 20. perc­ben szerez vezetést Nagymányok Fazekas révén, akit szabadon hagytak. 2:1. Kezdés után Terebesit szabálytalanul akasztják. Hetesi szabadrúgása a kapufáról jön vissza, majd újabb szabadrúgást a sorfalba lő. — Váratlanul egyenlít a Dózsa a 32. percben. Hetesi csavart sarokrúgását Ihász a jobb alsó sarakba vágja. 2:2. Már-már úgy lát­szik, hogy ed döntetlen ü.1 végződik a mér­kőzés, amikor a 36. percben Gelencsér ívelt beadása Póta mögött hálót ér 3:2. Mindenki úgy látta, hogy fölé megy a labda. Eldur­vul ezután a mérkőzés és a durvaság kez­deményezője ezúttal a bányászcsapat. Koncz szándékosam megrúgja ellenfelét, természete­sen kiállításra kerül. Ugyancsak kriállítja a játékvezető Solilarbot is, aki az önbírásko­dás útját keresi. A 42. percben es'i'k az utolsó gól. Fazeka« beadását Wéber II. kö­zelről juttatja Póta hálójába. 4:2. Jók: Dor- raány, Fazekas, illetve Póta a mezőny leg­jobbja és Géczi. A megyei MHK munka értékelése A Megyei TSB elkészítette a városi és a járási TSB-k által beküldött MHK jelen­tések alapján az első félévi munka értéke­lését. A beérkezett jelentések arról tanúskodnak, hogy egyes sportszervezetek vezetői — ha­sonlóan a múlt évhez felületes munkát vé­geztek az MHK területén. Különösképpen rossz munkát végeztek megyénk szakszer­vezeti sportkörei, illetve annak vezetősége. Ha a jelentéseket nézzük a szakszervezeti sportkörök az új próbára való jelenikczte- t és ben ezévd tervüket csak 99 százalékra tel­jesítették. Az ismétlő próbák letételére a jelentkeztetéseknél már jobb eredményeket értek el. Az évi előirányzatot e téren 39 százalékkal túlteljesítették. A félévi érté kelés mellett még súlyosabb a hely­zet a rész- és teljes próbák területén. Az ezévi új próba tervelőirányzatához mérten a jelentkezőknek csak 32 százaléka tett részpróbát és 10 százaléka teljes próbát. Hogy a szakszervezeti sportkörök ilyen rossz eredményeket értek el az első félévben az főiképpen abból adódott, hogy a sport­köri elnökségek több helyen nem rendez­ték meg a területi elnökségeik általi meg­jelölt sportünnepségeket, nem vettek részt a helyi TSB-k 'által kn.írt tömegversenye­ken, ahol lehetőség nyílt volna az üzemi fiataloknak és dolgozóknak a sportolásra és ezen keresztül a sportolásba újabb töme­gek bekapcsolására. Ez év első felében a szakszervezett sport­körökhöz hasonlóan gyenge munkát végez­tek s így természetesen gyenge eredményt értek el a Szpartakusz és a Munkaerőtarta­lék Hivatal sportkörei is. Az MTH sport­körei az MHK. új próbákra való jelentkez­tetésében a tervet 99 százalékra t°licsítet- ték, ugyanakkor az ismétlő próba letételé­re a jelentkeztetést csak egy százalékra teljesítették. A jelentkezettekből egyetlen részpróbázottjuk gincs az új próbázók terü­letén. Az évi új próba előirányzathoz mér­ten teljes próbát 12 százaléka tett csak a jelentkezőknek. A fenti hiányosságok a sportköri vezetőknek, de főleg a testnevelő tanáraink mulasztásának lehet tekinteni azért is, mert az intézetekben a rendszeres testnevelési órák megtartásával jobb ered­ményeket lehetett volna elérni az MHK te­rületén is. A Szpartakusz sportköreiben sem folyt ki elégítő munka az első félévben az MHK te­rületén. A meglévő sportköreink az MHK új próba letételére* a jelentkezést 78 szá­zalékra, az is-métlő próbák letételére pedig a jelentkezést csak 67 százalékra teljesítet­ték. Az évi tervelőirányzathoz mérten a je­lentkezőknek 26 százaléka tett részpróbát. Az új ismétlő próbák jelentkez-etteiből egyet len sportoló sem tett teljes értékű próbát az elmúlt 6 hónap végéig. A sportköri ve­zetők adjanak lehetőséget a sportolásra azoknak a fiataloknak és dolgozóknak is, akik nem aLtív sportolók, és az MHK pró- bázásokon keresztül biztosítsák részükre a sportolási lehetőséget. A falusi sportköreink vezetőségei ebben az évben is jó eredményeket értek el az első félév végéig. Az MHK fejlesztési terv- teljesítésében. Jó munkájukat dicséri az, hogy az MHK új próbákra jelentkeztetést 231 százalékra, míg az ismétlő próbákra való jelentkeztetést 103 százalékra teljesí­tették. Az 1954. évi terv előinányzathoz mér­ten az új próbázóknak 146 százaléka rész­próbát ért el, a jelentkezőknek 30 száza­léka pedig teljes próbát tett. A fenti ered­mények eléréséhez nagyban hozzájárult a falusi szpártákiád versenyének megrendezése melyeket a járási TSB-k rendeztek. Továb­bá a sportköri elnökségek lelkes és oda munkája, végül a járási MHK ellen­őrző bizottságok tagjainak jó szervező és segítő munkája. Az elkövetkező hónapokban továbbra is ■ilyen lelkes, odaadó munkát végezzenek a falusi sportkörök^ elnökségei, valamint a járási MHK ellenőrző bizottság tagjai, ak­kor megismételhetjük az elmúlt évi ered­ményeinket. akkor a megyék közötti ver­senyben Tolna megye ag első helyezést ér­te el a falusi sportkörök MHK t^Tv telje­sítésében. Az általános és középiskolákban is jó eredményeket értek el az MHK próbáztató bizottságaink, a testnevelő tanáraink és testnevelő szakos tanítóink. Az ő segítségük­kel az általános és középiskoláink az MHK új próbákra a jelentkeztetéseket 150—170 százalékra teljesítették. Az új próba évi terv előirányzatához mérten az általános iskolák jelentkezőitől 52 százalékos rész­róbát értek el, míg a középiskolai sport­örök jelentkezetteitől szintén 52 százalék tett részpróbát az első félév végéig .Az ál­talános iskolák tanulóiból az évi próba terv­hez mérten 83 százalék ért cl teljes pró­bát, a középiskoláink pedik 55 százalékra teljesítették ezen a vonalon tervüket. Az ismétlő próbázásokban is jó eredmények vannak a középiskoláiknál, mert a jelent­keztetést 162 százalékra, miig a teljes pró- bázások-at 99 százalékra teljesítették. Az MTSB által történt értékelésből ki­tűnik, hogy az általános, és középiskolá­inkban. továbbá a falusi sportkörökben is jó és eredményes munka folyt az első fél­évben az MHK munka területén. Az el­következendő feladat az. hogy az eddig rész- prőbát tett jelentkezőikkel a III. negyedév végéig fejeztessék be a próbázásokat. Az MHK bizottságaink, testnevelő tanáraink, a próbák befejezése után azonnal kérjék az illetékes TSB-től az MHK jelvényeket és azoka/t lehetőleg ünnepélyes külsőségek kö­zött adjak át a sportolók<nak. Az elért eredmények mellett, mely a ki­értékelésből is kitűnik, vannak komoly hiá­nyosságok is az egyes sportszervezetek MHK munkájában. Főleg a szakszervezer. MTH és a Szpartakusz sportkörökben talál­hatóik meg. Ezévben a sportkörökben js a sportköri elnökség saját maga készítette el az MHK tervezést és ezzel vállalták a ter­vezésben megjelölt feladatok végrehajtását. Ezért a soronkövetkező feladat a sportköri elnökségnek és MHK próbáztató bizottsága­inknak, hogy a vállalt kötelezettségeket telje sítsék. Az említett sportkörökben meg kell szüntetni a Labdarúgó sovinizmust ez mel­lett meg kell adni még az üzemi fiatalok és dolgozók sportolásának lehetőségét is. A sportköri elnökségek vegyék fel a kap* csolatot az illetékes járási, vagy városi TSB- kel és közös munkával igyekezzenek meg­szüntetni mindazokat a hiányosságokat, ame. lyeket a fentiekben felsoroltunk. 11IKEI4 SZERDA, AUGUSZTUS 11 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP: Tibor — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: — Várható időjárás szerda estig: vál­tozó felhőzet, többfelé záporeső, zi­vatar. Helyenként élénk szél. A hő­mérséklet főleg keleten csökken. — Várható hőmérsékleti értékek: szer­dán reggel 13—16, délben nyugaton 21—24, keleten 24—27 fok között. MOZI Garay filmszínház. Augusztus 12-ig: KE­GYETLEN TENGER. Angol film. Kezdések: vasár és ünnepnap: 5, 7 és V érakor, hétköznap: 7 és 9 órakor. 'S "5. CB z *3 B "© H s rX> o ■d 2. számú sportrejtvény az augusztus 15-i mérkőzésekre 1. Tolna—Máza (labdarúgómérkőzés) 2. Simontornya—D. Lokomotiv (labdarúgómérkőzés) 3. Dunaföldvár—Bonyhád (labdarúgómérkőzés) 4. D, Postás—Hőgyész (labdarúgómérkőzés) 5. Nagymányok—Paks (labdarúgómérkőzés) 6. Sz. Építők—Sz. Dózsa (labdarúgómérkőzés) 7. Sz. Petőfi—Bátaszék (labdarúgómérkőzés) 8. Simontornya—D. Lokomotív ifj. labdarúgómérkőzés 9. Dunaföldvár—Bonyhád ifj. labdarúgómérkőzés 10. Nagymányok—Paks ifj. labdarúgómérkőzés PÓTMÉRKÖZÉSEK. 11. Sz. Építők—Sz. Dózsa ifj. labdarúgómérkőzés 12. Sz. Petőfi—Bátaszék ifj. labdarúgómérkőzés Név: __ ______ C D CD □ cd CD CD □ CD CD CD CD Lakcím:

Next

/
Thumbnails
Contents