Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-29 / 205. szám

I

NAPLÓ

W54. AUGUSZTUS »

cAtniról a 350 mej taxiik oesein (tzgAL . . .

A tolnamegyei Sárköz és környéke népének ajkán különös hiiedeknek élnek a török világról.

A 150 éves török iga tengernyi szenvedése mély nyomot hagyott a sárközi nép életében. A füstölgő falvak, kifosztott porták, rabszíjjra fűzött szomorú menetek rémlátomásai sokáig kísértettek az egykor virágzó, de a török kezétől rommá lett Sárközi falvak: Iccse, Ózsák, Nyámánd, Ete stb. üszkös maradványai felett.

Maga Szekszárd városa is háromszor égett porrá a török hódoltság idején.

Ebből a szomorú világból a késői unokák számára már csak a Sárközi mesék, az elásott török kincsek regéje, a helyenkint még ma is kísértő artnnyal bélelt „kőkecske" és a minden falu határában megbúvó török pince, alagút hiedelme maradt meg. Az esemény, a harc, a pusztulás, a történelem egyre inkább elmosódik, halványul az emlékezetben, hogy helyet adjon a képzelet egyre színesebb csapongásának. Jobbára csak a sárgult,. pecsétes pergamenek gótikus betűi őrzik számunkra, rideg, templo. mi latin nyelven az egykori történés valóságát.

A regék szövevényéből csak itt-ott fejthető ki egy-egy picinyke történelmi magocska, az azonosítható sárközi dűlők, kutak, dombok neveiben: „Basa", „Törökkút“, „Töröksziget", „Agarét", „Cserembég".

Szinte érthetetlennek látszik, hogy a másfélszázados török világnak úgyszólván semmi látható emléke létesítménye nem maradt fenn Sárköz viöékén. Pedig, amikor a szekszárdi hegyek ormai felett eloszlott az ostromló török ágyúk füstje, az üszkös Szekszárd romjairól felszállt az utolsó pernye s a muzulmán közigazgatás megvetette lábát Szekszárd várában, végül itt is meg kellett indulnia bizonyos, sajátosan török-mohamedán kultusz diktálta építkezésnek.

Hová lett a nyolc-tomyú vár? Hol van a márványos fürdő? Hol vannak a minaretek karcsú tornyai? Hova süllyedtek a rácsos ablaku háremek, vagy a magyar népet sanyargató bőr. tönök dohos pincéi?

A kő-, bronz, és vaskorszak, a római uralom és a népvándorlás kora gazdag temetőket, mesterséges halmokat, sáncokat és földvárakat, villákat és vízvezetékeket hagytak hátra, bámulatára az utókornak. Az Iszlám létesítményei azonban nyomtalanul eltűntek. Vájjon a török kita- karodás után felszabadult gyűlölet zúzta-e szét, vagy természeti katasztrófa pusztította el a mohamedán építészet hagyatékát?

A hol szeles, hol esős, egyszer hűvös, máskor meg igazi kánikulai forrósággal szeszélyeskeoő 1954-es esztendő még szeszélyesebb nyarának egyik, zivatar utáni reggelén arra ébredtek a szekszárdi Sztálin-tér lakói, hogy a tér máskor tükörsima aszfaltburkolatának felületén kenyér- meg kosárnagyságú buborékok, furcsa kelevények nőttek. A templom és a törvényszék épületei közötti részen meg éppen ellenkező természetű tünemény vonta magára a figyelmet: Ugyanis itt az aszfaltbuboréknak ne. gatívja mutatkozott, az úttest szintje sekély verem formájában behorpadt.

A valamivel magasabb részekről a térre zúduló esővíz hamarosan megtalálta a váratlanul nyílt egérutat 3 a szennyes áradat nyomtalanul eltűnt a mélyedés repedései között.

A Városi Tanács, látván a vészé1 yt, gyorsan intézkedett. Biztosítani ke'- lett a tér burkolatát az aláázástól.

Szorgoskezű munkások szapora csákányütései nyomán egy óra leforgása alatt, mintegy 7—8 négyzetméternyi területen nyílt fel az aszfaltréteg a horpadás körül. Fel kellett deríteni a berogyás titkát s a megszökött esővíz útját.

Most Dittrich József és Fejes József álltak be a térszín nyitott sebhelyébe s lapátjaik munkája nyomán egyre nőtt a kidobott törmelék kúpja.

És ekkor működésbe lépett a szék. szárdi „Múzeumi Bizottság“ figyelő szolgálata: Pongor Lászlóné bizottsági tag a kiásott földben mind gyakrabban jelentkező, régi edény- cserepekből felszedett néhányat és kis gyűjteményével a Szekszárdi Balogh Múzeumba sietett.

Jelentése nyomán kezdetét vette a múzeumi leletmentés. Az új as/fa it-, a korábbi beton- és a még régebbi, vékony homokréteg alatt sötétbarna színű, faszénnel kevert réteg következett, végül 80 cm mélységben elértük a Sztálin-tér török korabeli, döngölt felszínét.

A kulturréteg itt állati csonf. és edénycseréphalommal kezdődött, mely azonban laza szerkezetével, komposz- szerű talajával együtt, 2 méteres átmérőjű körben fokozatosan süllyedni kezdett a lapátok nyomása alatt. Így lassankint kútszerű, mesterséges, régi gödör körvonalai váltak el a körös- körül tömöttebb térszíntől. 2 méteres mélységnél a feltöltés már habarékos iszappá változott, jelezve, hogy a befolyt esővíz itt valahol megállapodott. Két és félméteren aztán végre szilárd talajt ért a csizmasarok.

Fordított csonkákúp alakú, mesterséges verem bontakozott ki a feltárás nyomán, fenekének középpontjában kis tál-alakú mélyedéssel.

A verem tartalma a szájnyílástól és annak környékétől le a fenékig teljesen azonos volt: Mázas és má- zatlan edénycserép, korhadt fatörmelék, sok állati csont és néhány, rozsdaette vasdarab. A gödörtől nyugati irányban még előbukkant egy téglákból rakott, földes kötőanyagú falcsonk, melynek fundamentuma azonban csak érintette a gödörszáj szintjét, de nem hatolt bele. A szekszárdi Állami Levéltárban őrzött XVIII. száradi várostérkép tanúsága szerint e helyen a szekszárdi apátság gazdasági épületei állottak. A mesterséges eredetű, minden valószínűség szerint hulladékgyűjtő verem leletei azonban korábbi időkről regélnek:

A szekszárdi múzeumba szállított vegyes anyag megtisztítása után XVI. század végi és XVII. század eleji, talpas, öblös, zöldmázas török csészék szürke cserépkorsók, bögre-, tölcsér- és pohárformájú, mázatlan kemenceszemek, töredékek egész sorozata került napvilágra. Az egyik, finomabb csészemaradványon a török keramikus kézjegye is kivehető. Elvétve akadt csak egy-két jellegzetesen magyar középkori edénytöredék.

Az állati csontok zöme gida, bárány és szarvasmarha vázrészeihez tartozik. Az igazhitű moszlím, Mohammed tanácsát követve, undorodott a disznóhús evéstől. Megjegyezzük, hogy a próféta tilalma a borra is vonatkozott. Valószínű azonban, hogy a „jámbor” mohamedán katonák előtt, ez utóbbi tilalom nem igen lehetett szent a jó tüzes szekszárdi vörössel szemben. Most azonban vessük össze a pár órás leletmentés leszűrt, tudományos eredményeit:

A hulladékgödröt kitöltő cserépanyag túlnyomó része a hódoltsági török fazekasműhelyek egyszerű termékeihez tartozik. A közel 100 darabra rúgó, népi jellegű kerámiával szemben mindössze 4 db finomabb ú. n. faience (fajánsz) edénynek került elő egészen kicsiny töredéke. A középkori hulladékgödrök tartalmára jellemző üvegedényleletnek egyetlen darabkája sem akadt. A keveset mondó 3 db vastárgy közül, melyeket az oxidáció teljesen

megemésztett, egy tőrszerű nagy vaskés ismerhető fed. Vájjon milyen társadalmi réteg használati tárgyaiként szolgálhattak ezek az egyszerű eszközök? Evlia Cselebi, a híres török tudós írásaiban többek között arról értesít bennünket, hogy Szekszárd vára dombon áll, a déli árok felett felvonóhíddal. A régi Megyeháza déli kertfala alatt húzódó keskeny utcát a mai napig is „Várköznek” hívják. Ugyancsak E. Cselebi említi, hogy a vár kerülete mindösz- sze 600 lépés. Ezen adatokból az következik, hogy a török-kori vár négyszöge a régi Megyeháza tájára esik, így a mi feltárt vermünk már jóval kívül kellett, hogy essen a váron, annak nyugati fala közelében.

Lelőhelyünktől egy kőhaj ításnyira délnyugatra esik a Sztálin-tér—Babits M.-utcai saroképület. Szekszárdi szájhagyomány szerint a ház sarkánál hajdan „török kút” állott,

Az aránylag nagy mennyiségű, azonos típusú evő- és ivóedényből ítélve, talán nem járunk messze az igazságtól, ha arra a következtetésre jutunk, hogy a feltárt hulladékgödör a közelben létezett (vagy az úttest burkolata alatt ma is létező) kúttal, vagy inkább vízgyűjtővel együtt török vendégfogadóhoz, esetleg imaházhoz tartozhatott.

Ha most végiglapozunk a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum fél évszázad óta vezetett, bár szűkszavú feljegyzésein, többek közptt az alábbiakról olvashatunk:

„Török vízvezeték agyagcsövei SzekszárdróL A törökök a bödői oldalból vezették az ivóvizet le a várig-”

„Tunbános török sírkő Szekszárdiról Takarékpénztár helyén”. Romjaiban is itt él tehát a múlt idők emlékanyaga, elrejtve szemeink elől, lá- baintk alatt, a mád Szekszárd városa alatt. A romok fölé épült új város elfedte a török negyed nyomát, várostól, vízvezetékestől és imaházastól. A török temető porával gyermekek játszadoznak a régi takarékpénz tár körüli házak udvarain, kertjében. Ha Szekszárd történelmi emlékek iránt érdeklődő lakosai kissé tüzetesebben körültekintenének lakóhelyük táján, kertjében, pincéiben, ha kézbe vennék répaverem- ásás közben a csákány, ásó nyomán felszínre bukkanó cserepet, téglada- rabot, faragott kőtöredéket, úgy módjuk lenne belepillantani a török-kori Szekszárd titokzatos, szomorú, elmúlt, elfelejtett világába. Gondos kezeik nyomán akkor városunk és megyénk büszkesége lehetne a múzeum török korabeli kiállítási terme, amely ma még üresen áll. Dolgozóink éberségén és történeti emlékeink iránti megbecsülésén múlik csupán, hogy a középkori kiállítás gazdaggá, dolgozóink történelmi látóköre egyre szélesebbé váljék!

Dr Mészáros Gyula

a Társ. Tud. és Ismeretterjesztő Társulat elnökségének tagja.

Egészségügyi köz’emény

A napokban egyik szomszédom négyéves kislányát hozta el hozzám. „Néhány ősziba raókmago t evett és azóta igen rosszul van'1 — mondja az apja. Súlyos mérgezési tünetekkel azonnal kórházba küldtem. Így az azonnali beavatkozással sikerült megmenteni.

Valamelyik esztendőben egy kétéves kisgyermek halt meg a kórházban attól, hogy néhány őszibarack magot evett.

Igen kevesen tudják, hogy az őszibarack mag halálos veszedelmet rejt magában. A legnagyobb mérget, egy eyan-vegyületet (kéksav) tartalmaz. A keserű mandula, a szilva ég a cseresznye magvakban is szokott lenni ebből a méregből.

A szülők és pedagógusok -figyelmeztessék a gyermekeket az elsorolt

magvak fogyasztásával járó halálos veszedelemre.

dr. Major György,

városi főorvos,

A na«yformási állami gazdaságban 58 dolgozó kapott

jutalmat jó munkáért

A in.gytormási állami gazdaság vezetőségé az idei évben legjobb munkát végzett 58 dolgozóját pénzzel és díszoklevéllel jutalmazta. A jutalmazot- tak között elsőként a legjobb eredményt elért cséplőbrigádok tagjai szerepeltek. Kató Lázár DISZ cséplőbrigádja 500 forint

pénzjutalomban és dicséretben részesült. Napi tervüket átlag 175 százalékra teljesítették, 15 nap, alatt 2.173 mázsa gabonát csépeltek el. Jó eredményt ért el Kelemen József DISZ cséplőbrigádja is, mely szorosan felzárkózott a Kató-brigád mellé, 1924 mázsa gabonát csépeltek el.

A kitüntetett dolgozók közül legkiemelkedőbb eredményt ért el Varga Ferenc zetorvezető, aki 700 normálhold munkáját végezte el idáig kifogástalan minőségben. Az állattenyésztők közül Rácz József, Fáth György és Keinráth Ferenc értek el

jó eredményt, éves tervüket 135 százalékra teljesítették. Az elletésnél különösen kitűnt Kcvács Lajos sertésellető, aki évi tervét 255 százalékra teljesítette. Legutóbbi választási átlaga a yorks- hirei kocáknál 8.12 százalék volt.

Horváth János.

RÁDIÓ-MŰSOR

ÁLLANDÓ MUSORSZáMOK;

KOSSUTH-RADIÓ: 4.30: Hírek Időjárás jelentés. — 5.00: Falurádió — 6.00: A Sza bad Nép^mai vezércikke 6 30: Színházak és mozik műsora — 7.00: Hírek Időjárásjelen- tés •— 7.30: Naptár — 8.20: Műsorismertetés

— 10.00: Hírek Időjárásjelentés — 12.00 Hírek. Időjárásjelentés. — 14.00- Közérdekű közlemények — 1410: Hírek. Időjárás- és vízállásjelentés. — 17.00: Hírek Időjárásié- lentés. — 20 00: Hírek Időjárás jelentés — 22.00: Hírek. Időjárásjeleutés — 24.00: Hírek Idő járásjelentés. — 0.10: Vízjelzőszolgálat — •.15; Műsorzárás.

PETŐF1-RÁDIÓ: 6.30. A kis iskolások műsora 6.40: Torna. 11 30: Műsorzárás. — 23.00« Idegennvelvű vízjelzőszolgálat — 23.05: Mű sorzárás.

Augusztus 30., hétfő KOSSUTH-RADIÓ

8 30: Zenekari hangverseny. — 9.20: A

Gyermekrádió inűaola. — 10.10: Karcolatok nagy zeneszerzőkről. — 10.30: óvodások műsora. — 11.00: Színes hangszeres muzsika. — 11 30: A sürgős szállítmány. Lavrenyov elbeszélése, — 12.10: Régi operettek. — 13.00: Mi történt a nagyvilágban? 13.05: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 13.30: Operarcszletek. — 14.25: Úttörő-hírek. — 14.50: Heti zenés kalendárium. — 15.38: Hangverseny — 16 00: Most Jegy okos Domokos! — 16 25: Műsor az úttörők zenei szakköreinek. — 17.10: Csillagászati előadás. — 17 40: Szeptemberi

emlékek. Zenés irodalmi műsor. — 18. ÍO: Tánczene. — 18.30: Hangos Újság — 19 00: Népdalok és népi táncok. — 19.40; Válaszolunk falusi hallgatóink kérdéseire. — 20.10: Jó munkáért — szép muzsikát! — 21.00: Hanglemezek. — 22.10: Tíz porc külpolitika. — 22.20: Hazánk zenei életéből. — &3.30; Szovjet filmzene. — 0.10. Csárdások.

PETŐFI-RADIó

6 30: Népdalok. — 6.50: Filmzene. — 14.00: \ Mngvar Rádió kisegyüttese játszik. — 14 51: Hanglemezek _ 15.10- Szórakoztató zene a Szovjet Rádió műsorából — 16 20: Bolgár népi táncok — 16 40- Zenekari

hangverseny. — 17.20 A Gyermekrádió műsora. — 17 45: Szív küldi szívnek szívesen

— 18.10: A megszállott Fekete Gyula elbeszélése. — 18.40’ Szórakoztató zene. —

19 00- Az épülő kommunizmus nagy országában — 19 30: Operabemutatók Parisban —^ 20.10: Sporthíradó — 20.30: Az előadó művészet mesterei. — 21.00. Beszélgetés Dr László Imrével. — 21.10: Tánczene.

Augusztus 31., kedd KOSSUTH-RADIO

8.30: Zenekari hangverseny. — 9.20: A

kisiskolások műsora. — 10.10. Szórakoztató zenekari muzsika. — 10.40- Ismeretterjesztő előadás — 11.00: Fű vászoné. - 11.45: Hangszeres népi muzsika. — 12.15. Könnyű zene, könnyű percek. —• 13 00: Könyv, muzsika, színház. — 14.25: Kodály Zoltán kórusmű- íreiből. — 14.55: Vidéki népi zenekarok műsorából. — 15.15- Orosz és szovjet operarészletek. — 1600: Művészek az Ifjúsági Rádió mikrofonja előtt. — 16.40: Fábri Edit énekel zongorán kíséri Érsek Mária — 17:Í0: Szív küldi szívnek szívesen. — 17.40: Édes anyanvelviink — 18.00: Tánozone. — 18.30: Hangos Újság. — 19 00- A VIII. ú«zó- Európa-bajnokság Torinóban. Beszél: Szepesi György. — 19.15: Fgv falu — egv nóta.

— 19.40; Válaszolunk falusi hallgatóink kérdéseire. —. 20.10: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 20.35: A rádió Világszínháza. — 22.25: Mi történt a nagyvilágban?

— 23.30; Éji zene. — 0.10: Magyar népdalok.

PETÖFT-RADIÓ

6.30: Hanglemezek. — 14.00: Zenekari

hangverseny. — 15.00: A Magyar Rádió kis együttese játszik. — 15 40; Gianni Rodari versei. — 15.55: Régi nóta. régi tánc. — 10.48; Az Oszipov-együtte-s műsorából. — 17.15“: Beszélő^atlasz; Constanza. — 17.30:

A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 19 00; Áz épülő kommunizmus nagy országában — 19 30: Zenés riport. — 20.00:

Tánczene. — 20.30: Népszerű kórusművek.

— 21.00: Szovjet művészek operaestje. — 22.00; Népek dalai és táncai.

Szeptember 1., szerda KOSSUTH-RADIÓ

8 30: Színes népi muzsika. — 9.00: Mi történt a nagyvilágban? — 9 05: Szól a harmonika. — 9.20. Gyermekrádió műsora. — 10.10: Gordonkamíívek. — 10.30- Óvodások műsora — 1100: Kadosa: Becsület és dicsőség _ 11.30- Csehszlovák korú «mű vek.

— 12.15: Hangos Uj«ág. — 12.45: Operettrészletek — 13 30: A Sztálin városi Építők Fúvós 'onekaru játszik — 14.23: Úttörő

híradó — 14.50- Szovjet népi együttesek

— 15.10: Az épü'ő kommunizmus nagy országában — 15.40: Magyar könnyű ^pne. —

.16 00: Kezdődik az iskola. _ 16 40: Kedves

I

I hallgatóink! Levelekre válaszolunk. — 17.10; Szív küldi szívnek szívesen. 18.00: Ifjúsági műsor. — 18.30: Tánczene. —19.05: A VITT. űszó-Európa-bajnokság Torinóban. Beszél: Szepesi György. — 19.30:

A virágzó mezőgazdaság útján — 20.10: Jó munkáért szép muzsikát! — 20 40: Irodalmi séták. — 21.20: Puccini: Turandot.

Opera három felvonásban. — 22.10: Tíz perc külpolitika. — 0.10; Magyar nóták.

PETŐFI RÁDIÓ

6.50: Indulók. — 14.00: A Magyar Rádió kisegyüttese játszik. — 14.40; Tánczene. — 14.50: Látogatás a Gyógy nővénykuíató Intézetben. — 15.00: A lusta kis rigó Gyermek- opera — 15.40: Nagykunsági krónika. —

16.10: Hangverseny Csajkovszkij műveiből.

— 17 00- A Vasutas Szakszervezet központi énekkarának műsora — 17.16: Liszt: Esti harmóniák. — 17.25: A dollár akire

nclkiil. — 17.40: Német költők versei. —

19 00. Hegedűmuzs'ika. — 19 40: Sporlhíradó.

— 20.00: Tánczene. — 20.30: Szórakoztató zene. — 21.00: Színes magyar muzsika. — 22.00: Előadóművészeink hangversenye.

Szeptember 2., csütörtök KOSSUTH-RADIÓ

/

3 20. Apáczai Csere János. Hangjáték. — 10.10; Népdalok kórusok előadásában. — (10’,'f -: f snUorelterjesztő előadás — V 46* Dalok. — 11.10: Népművelési híradó. —

11.30; Magyar fúvószenekarok műsora. — 12.15: Déli hangverseny. — 13.50: Rácz

Béla és zenekara játszik. — 14.25: A rádió Gyermekújság műsora. — 15.30: Szülőföldünk. A Sárrét sorsa. — 16.00: Móricz Zsig- mond két elbeszélése. — 16.30: Áll előttem egy virágszál. — 17.45: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. — 18.00: Szív küldi szívnek szívesen — 18 30: Hangos Újság. — 19 00; A VITT. úszó-Európa ba jnokság Torinóban. Beszél: Szepesi György. — 19.15:

Fgy falu — egy nóta. — 19.40: Válaszolunk falusi hallgatóink kérdéseire. — 20.10: A

Magyar Rádió irodalmi folyóirata — 21.10; Tánczene — 22.20: A Magyar Rádió azim- fónikus zenekara játszik. — 23.30: Éji zene.

— 0.10: Verbunkosok és csárdások.

PETŐFI RÁDIÓ

6 50- Szól a harmonika. — 14.00: Hangverseny a Cseh Rádió műsorából. — 15.00: A Magyar Rádió kisegyüttese játszik. — 16 30: Fiatalok zenei újságja. — 17 25: Agrotechnikai előadás. — 17 40. Mai operettek.

— 18.30: Hanglemezek — 19 00: Az épülő

kommunizmus nagy országában. —- 19 30Szórakoztató fűvé* zene — 19.50- Potőfiversek — kórussal. — 20.10: Sporthíradó— 20.30: Az opera fejlődése. — 21.30: 900 millió . . . — 20.00: Kálmán-est

Szeptember 3., péntek KOSSUTH RÁDIÓ

8.30: Zenekari hangverseny. — 9.20: A

Gyermekrádió műsora. — 11.00: A Fővárosi Népi Zenekar játszik. — lt.30; Kulák Bar- ta Lajos elbeszélése. — 12.15: Hangos Újság. — 13.00: Részletek Sárközi: „Szelistvei asszon vök“ c. dal játékából — 13.30: Külföldi népzene. — 14.25: Úttörő-híradó.

— 15.53: Keringőhangversenv. — 16.00:

Orosz nyelvlecke — 16.20; Fiatalok sport- híradója. — 16.40: Zongorahangverseny. — 17 10: ősszel érik babám, a fekete szőlő.

— 17.40: A munkás-paraszt szövetség a magyar népi demokrácia államszervezetében Szainmal Lajos egyetemi tanár előadása. — 18.00. A Magyar Rádió énekkarának hangversenye. — 18 20: Tánczene. — 18.45: Nemzetközi kérdések. — 19.00: A VIII. úszó

{ Európai-bajnokság Torinóban. Beszél; Szer peri György. — 19.15: Jó munkáért — szép muzsikát. — 19.40: Válaszolunk falusi hallgatóink kérdéseire. — 20.10: Esti krónika. — 21.00; A Magyar Rádió szimfonikus zenekara játszik. — 22.10: Tízperc külpolitika. — 22.20: Bura Sándor és zenekara játszik. Vörös Sári énekel. — 22.50: Versek a szerelemről. — 23.00; Éji zene. —

0.10: Népi muzsika.

PETŐFI RÁDIÓ

6.50: Csárdások — 14.00: Szórakoztató zene a Német Rádió műsorából. — 14.40:

Hangverseny. — 15.10: Filmzene. — 16.00: Népművészek műsorából — 16 30: Szív

küldi szívnek szívesen. — 17.30: Fodor József és Hajnal Anna versei. — 17.45: Hanglemezeik. — 18.10: A sztálini tíz csapás: 7. A Moldvai Szovjetköztársnság felszabadítása^ — 18.30: Amirov: Lakodalom — azerbajdzsán szvit. — 19.00; Az épülő kommun a izmus nagy országában. — 19.30: Csapa- jev: Részlet Furmanov regényéből. —

lr.50: Fúvószene. — 20 10: Sporthíradó. — 20.30: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 21.00: Hét falu kovács«.

Szeptember 4., szombat KOSSUTH-RADló

8.30: Fúvószene. — 8.50; Balettzene. — 9.20: A Gyermekrádió műsora. — 10.41': Zenekari hangverseny. — 11.30: Ismeretterjesztő előadás. — 11.40: Román népi muzsika. — 12 15- Déli hangverseny. — 13.00: Tízperc külpolitika — 13.10: Könnyű dalok. — 13.30: Millöcker operettjeiből. — 14 25; Uj zene: újság. — 15.25: Szív küldi szívnek szívesen. — 15.50: Szegény szerelmesek krónikája. — 16.20: Operetfkettősök.

— 16 40- Kedves hallgatóink! Levelekre válaszolunk. — 17.10: Híres népi zenekarok műbőréből. — 17.30. Szövetkezeti Híradó. — 18.00: Egy falu — egy nóta. — 18.30: Az

é-pülő kommunizmus nagy országában — 19.00- A VIII. úszó-Európa-bajnokság Tori- Bcazél: Szepesi György. — 19.25:

CU

ozoiu bates ti muzsika. — 20.10: Tarkabarka

— 22 20: Tánc éjfélig. — 0.10: Magyar népdalfel dolgozások.

PETŐFI RÁDIÓ

6.5C Hang-szerszólók — 14.00: Tfj. Kovács Imre cs zenekara játszik. _ 15.20: Kodály: Háry János. — 16 20: Úszó kutatóintézet

uz óceánon. — 16.40: A Bolgár Rádió énekkarának hangversenye. — 17.10. Tízperc

közgazdaság. — 17.20: Szülőknek — nevelésről. — 17.40: Tánczene -r- 18.00: Konstantin Vansonkin versei. — 18.30: Szív

küldi szívnek szívesen. — 19.00: Hangos

Újság. — 19.30; Chopin zongoraműveiből. — 20.10: Sporthíradó. — 20.30: Szép esti muzsika. — 21.00: Hazai tájak dalai. —. 22.00: Német operarészletek.

Szeptember 5., vasárnap KOSSUTH-RADló

6.00—8.00-jg. Reggeli zene. — 8.15: Egy talu — egy nóta — 9.00: Zenés fejtörő. lö.OO: Vasárnapi levél. — 10.10: C«inobumm! A Mr gyár Rádió gyermekcirkusza

— 11.00: Épülő szép hazánk. — 12.15: jő

ebédhez szól a n'ta. — 12.55: A Magyar Ralió szimfonikus zenekara játszik — 14.1*: Jó munkáért — szép muzsikát! — 14.45: Egy hét a külpolitikában — 15 T): S/ív küldj szívnek szívesen. — 16.00: Nyíri este északon — 16.50: Tánczene. — 17 4); Kijiegt»N Kalendárium — 18.40; Vidám n ‘p zene. — 19.10: > VIII. Úszó-Európai-ön >Beszél: Szepesi György kommunizmus nngv yr Zenés irodalmi tarka?-»!. — rí 70: A vasárnap

'2 10: Francia od?noksúg Torinóban

— 19.30: Az épülő szagában. — 20 10— 21.10; Tánézem* sportja leioliirek

na

rettek. — 23.00: Zenekari hangverseny. 23.50: Dalok. — 0.10: Népdalok és ncpl

táncok.

PETŐFI RÁDIÓ

Reggeli zene. — 9.06: Falurádió. —

9.30; Miska bácsi levelesládája. — 10 10;

Könnyű délelőtti zene. — 11.00: Népek dalai. — 11.30: Kamarazene. — 12 00: Népi

zene. — 12.30: A világirodalom humora —• 13.00; Népszerű mai operettekből — 14.00: Művészlemezek. — 15.00: Mosolygó technika. — 15.20: Hevesi népdalok. — 16.00: Ai

opera fejlődése. — 16.40: A Rádió Gyermek- színházának műsora. — 17.20- Könnyű dalok. — 17.40: Zenekari hangverseny. —

18.34: Kamarazene. — 19 10: Feleki LássJÚ szatírája. —- 19.30: Tánczene. — 20.15; A

Tartós békéért, népi demokráciáért c. lap ismertetése. — 20.30: Részletek Rossini operáiból. — 21.30: Színes magyar muzsika. —' 22.00: Zenekari hangverseny.

(A műsorváltozás jogát a Rádió igazgat «ága fenntartja.)

i