Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-29 / 205. szám
TOLNAI mÁcmierÁmiEcve/űiJEmc! A MAI SZAMBÁN: Hozzászólás a tanácstörvény-tervezethez (2. o.) — A német militaristák újrafelfegyverzését semilyen formában sem szabad megengedni (3. o.) — Külpolitikai hírek (3. o.) — Mit jelent az elmaradt országoknak nyújtott amerikai „segély“? (3. o.) — Nemzetközi szemle (4. o.) — „Újra elsők leszünk“’ (5. o.) — Amiről a 350 éves török verem regél... (6. o.) ^ ■ — AZ M DP TOLNAMEGYEI XI. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASARNAP, 1954. AUGUSZTUS 29 A kenyérgabonaprobléina megoldásának kulcsa a kezünkben van A felszabadulás előtt szomorú képet nyújtott a magyar mezőgazdaság. Technikai elmaradottság, alacsony terméshozam és mérhetetlen kizsákmányolás jellemezte. Azóta tíz év telt el. Nem nagy idő egy nemzet történetében, de elég ahhoz, hogy egy ország képe, élete, népe alapvető változáson menjen keresztül. A föld jogos tulajdonosa kezébe került. A hatalom végérvényesen és visszavonhatatlanul a dolgozó népé. önmagától, erőfeszítés nélkül természetesen nem lehet ilyen eredményekről beszélni. De nem lehet egy olyan párt nélkül sem, mint a mi nagy pártunk, mely az elért eredmények és a további sikerek biztos záloga. Mezőgazdaságunkban ma, különösen a Központi Vezetőség 1953. júniusi, decemberi határozata óta forr, lüktet az élet. E határozatok végrehajtásán tevékenykedik párttag és pártonkívüli, munkás és paraszt, tudós és szakember, az egész nemzet, minden hazafi. E határozatok végrehajtása teremti meg a dolgozó nép életszínvonala fokozottabb emelésének anyagi alapját, a jómódú, kultúrált életet falun, a város és a falu bőséges élemiszerellátását és kovácsolja szilárddá a munkások és dolgozó parasztok szövetségét, államrendünk alapját. Ilyen összefogás, ilyen erő nem maradhat eredmény nélkül. S mező- gazdaságunk terén máris jelentős eredményekről beszélhetünk. De a kezdeti sikerek nem tehetnek bennünket elbizakodottá. Még nagyok a feladatok, melyek megoldásra várnak. Csak egyet vegyünk, melynek megoldására már most fel kell készülni: ez a kenyérgabonatermelés fejlesztése. Hegedűs András elvtárs így fogalmazta meg ennek fontosságát: — a mezőgazdasági termelés előtt álló feladatok között a legalapvetőbb az ország lakosságának maradéktalan és zavartalan ellátása kenyérrel, liszttel és tésztafélével, hogy soha többé ne fordulhasson elő zavar dolgozóink kenyérellátásában. A mi viszonyaink között csak akkor tekinthetjük a kenyérgabonakérdést megoldottnak, ha a jelenlegi vetésterületet fenntartva, kenyérgabonából elérjük a holdan- kénti kilenc mázsa termést." Nem kis feladat, de minden lehetőségünk megvan hozzá, hogy egykét éven belül megoldjuk. Erre számtalan példa mutat tsz-ekbenés egyéni gazdaságokban az idei év termésátlagaiból. Csupán tettekre, komoly talajművelésre, jól előkészített talajra, korai vetésre van szükség. Jó magágyat készített, idejében szántott-vetett a zombai Vörös Csillag tsz az elmúlt évben. Az eredmény: 9.13 mázsa átlagtermés gabonából. Azon a területen pedig, ahol keresztsorosan vetett, 12.25 mázsával fizetett a búza. A kölesdi Kossuth tsz-ben 8.20 mázsa volt az átlagtermés. A korábban vetett, időben mélyszántott tábla azonban 11 mázsát aaott. Ez a példa is igazolja, a föld gazdagon fizet, ha gondozzuk, trágyázzuk, ha szeretjük a földet. A mi dolgozó parasztjainkra pedig ez a jellemző: a föld sze- retete. A tsz-ek példáját sok egyéni paraszt kísérte figyelemmel. Zombán Juhász Mihály 14 holdas ugyanazt az eljárást alkalmazta, mellyel a tsz. 9.9 mázsa gabonája termett holdanként. Most is a határban látható, szánt szorgalmasan, vetőmagját kitisztítja, jövőre még gazdagabb termést akar. Juhász Pál felsőnyéki dolgozó parasztnak a gépállomás szántott az elmúlt évben. Időben vetett. 13.30 mázsát fizetett a gabonája, Ezévben is gépi munkát alkalmaz. Bálái Jenőné bonyhádi dolgozó parasztasszonyt mint élenjáró gabonatermelőt ismerik. Aratás után azonnal tarlóhántást végzett, jó magágyat készített, a tavasszal fejtrágyázott, 11.53 mázsát fizetett a búza. Balázs István sióagárdi dolgozó paraszt két holdról 26 mázsa búzát takarított be. Ezek a példák nem egyedülállók. A dologzó parasztok termelési kedvét, a föld szeretetét bizonyítják. Nem beszélve arról, hogy messzemenően érdekelt minden tsz-tag, egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt a magasabb termés elérésében. A beadási kötelezettség független a terméseredményektől. Tehát minden mázsa többlettermés szabadpiacon kerülhet értékesítésre. A szocializmus építése, a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtása, a gabonaprobléma megoldása szempontjából döntő fontosságú, hogy pártszervezeteink helyileg irányítsák a harcot. Segítsék dolgozó parasztjainkat. Gépállomásaink nyújtsák a lehető legnagyobb segítséget a tsz-eknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. Az ő jó munkájuktól is függ, hogy a kenyérgabonatermés fokozásáért folytatott harc eredménnyel jár-e. Tsz-eink és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaink ne késlekedjenek, használják ki a lehetőséget. A párt és kormány ez- ideig is sokat segített és segít ezután is. Most rajtuk a sor, tettekre van szükség, hogy népünk zavartalan kenyérellátásának biztosítása érdekében a kenyérgabonafélékből a következő évben még gazdagabb aratásuk legyen. A munkásosztály nem hagyja magára e küzdelemben szövetségesét. Igen sok gép- és mező- gazdasági felszerelés segíti a dolgozó parasztokat, bőségesebb az áruellátás falun. A munkás-paraszt szövetség ápolása, elmélyítése azonban nemcsak a munkásosztály feladata, a parasztságnak is megvannak e téren kötelességei. Követni a termelés terén hős munkásosztályunkat, többet termelni, időben szán- tani-vetni, teljesíteni az állampolgári kötelességet. Nincs magasztosába szebb feladat ennél egy hazáját szerető paraszt számára: a népért dolgozni, a saját jólétünket biztosítani. És míg a több kenyérért a szóntóföldön folyik a harc, az üzemekben, a laboratóriumokban ugyan azért a célért küzd a munkás, a tudós: a jobb életért, a szocializmus megteremtéséért. Pártunk harmadik kongresszusán Rákosi elvtárs a következőket mondotta: „Júniusi, októberi és decemberi határozataival pártunk Központi Vezetősége az új helyzetnek megfelelően megalapozza gazdaságilag a munkás-paraszt szövetséget, megveti e szövetség megszilárdításának gazdasági alapját. Ezzel pártunk Központi Vezetősége új szakaszt nyitott a szocializmus építésében Magyarországon.” — Dolgozó népünk életszínvonalának további emelése, a munkás-paraszt szövetség elmélyítése érdekében folytatott harc közben még szilárdabbá ko- vácsolódik népünk. A mezőgazdaság előtt álló nagy feladat végrehajtása a munkásosztály hősiességén, a dolgozó parasztság szorgalmán, a tudósok, szakemberek hozzáértésén, dolgozó népünk hazafiasságán múlik. Ez a hazafiasság mind szélesebb méretekben bontakozik ki, a szántóföldeken eredményesen megvívott csata, a magasabb termés hirdeti majd a hazáját szerető parasztság nagy diadalát* A BŐ TERMÉSÉRT! A závodi Előre tsz példája nyomán... Závod községben augusztus 20-ra végeztek a csép- léssel, de 24-re már azt is felülvizsgálta a tanács, hogy kik azok a gazdák, akiknek nem termett annyi gabonájuk, hogy abból beadási kötelezettségüknek eleget tegyenek. Ezek hátralékát más terményre ütemezte át. A závodi gazdák nem akarnak jövőre is szégyenkezni azért, hogy ne tudják teljesíteni állam iránti kötelezettségüket. Ezért az idén idejében megkezdték az őszi növények alá a talajelőkészítést. Ezen a téren az „Előre“ termelőszövetkezet mutat jó példát, mely 100 százalékban végzett a tarlóbuktatéssal és a keverőszántással. A jó példát követik az egyéni dolgozó parasztok; Palkovics József 8 holdas és Szabó János 14 holdas dolgozó paraszt a hordás és a cséplés közötti időt használta ki a trágyakihordásra, Sebestyén Gyula pedig közvetlen az aratás után hordta ki földjeire a trágyát. A község határában kiadós eső volt a napokban, s a gazdák kihasználták a kedvező időjárást, a kihordott trágyát szétteregették és leszántották. Canik Boldizsár, a község termelési bizottságának elnöke és Hunyadi József, a mezőgazdasági állandóbizottság elnöke és még többen azon gondolkoznak, hogy szeptember első hetében megkezdik az ősziárpa és a rozs vetését. A bölcskei gépállomás körzetében végzik ez őszi vetőmagvak eíöcssráztalását Az elmúlt télen a bölcskei kultúrházban mező- gazdasági szakkör alakult, melynek munkájába bekapcsolódtak a gépállomás szakemberei is. A szakkör összejöveteleit szívesen látogatták a bölcskei dolgozó parasztok, s már a koratavasszal hasznosították ismereteiket: míg a szomszédos Madocsán 50 mázsa műtrágya fogyott el, addig Bölcskén 3 és fél vagonnal vásároltak. A szakköri ismeretterjesztő előadások azonban legjobban most éreztetik hatásukat, amikor mindenütt készülnek az őszi vetésekre. Bölcskén eddig nem ismerték a vetőmagvak előcsiráztatását, az elmúlt évben senki sem végezte el. Az idén már a gazdáknak közel fele előcsiráztatta vetőmagját, az eredményt számontartják, s az őszi kalászosokat a legjobb vetőmaggal végzik el. A falu két legjobb gazdája, Dér Mihály és Süveges Mátyás őszi búzájának előcsiráz- tatási eredménye 90 százalék, a legeltetési bizottság őszi árpája 92 százalékban csírázott. Ennél is jobb az eredmény a bölcskei Vörös Október tsz-ben, ahol a búza 92, az őszi árpa 96 százalékban csírázott ki. A bölcskei példa nyomán a közeli Dunaföldváron az Alkotmány tsz is elvégezte az előcsiráztatást: Bán- kuti 1201-es másodfokú szaporítású búzájuk 96, őszi árpájuk 98 százalékban csírázott ki. A hanyagok elszámoltatása Mucsibun is meggyorsította a begyűjtést Mucsi községben nehezen kezdődött meg a begyűjtés. Csorba János és Révész Antal dolgozó parasztok elfelejtették, hogy az állam iránti kötelezettségüket is teljesíteni kell. A községi tanács amikor látta, hogy a két gazda megfeledkezett az állammal szembeni kötelezettség teljesítéséről, felszólította őket. De a két notórius nemteljesítőnek nem használt a felszólítás. Kénytelen volt a tanács komolyabb eszközökhöz, az elszámoltatáshoz folyamodni. Amikor a község dolgozó parasztjai látták, hogy a tanács a törvény teljes szigorával sújt le azokra, akik nem teljesítik az állam iránti kötelezettségüket, elhatározták, hogy ők bizony nem veszik fell a két elszámoltatott szégyenét. Ettől kezdve meggyorsult a begyűjtés üteme. A község gabonabegyüj- tési tervét 100 százalékra teljesítette. Ebből az; eredményből azonban le kell számítani azt a 36 gazdát, akiknek a beadás teljesítésénél mutatkozó hiányt át kellett ütemezni más terményre. A gabonabeadási kötelezettség teljesítése mellett jól halad a községben a sertés-, vágómarha- és a tojás begyűjtése is. Tojásból évi tervét 77, vágómarhából pedig 108 százalékra teljesítette a község. A baromfibegyüjtésnél mutatkozik némi lemaradás, mert ebből csak 49 százaléknál tartanak, de a lemaradást a negyedik negyedévben fogják pótolni kövér-baromfiból. Az udvari gazdák több mint 120 hold földet trágyáztak meg az ősziek alá Schmidt Márton és Rád ványi Ferenc udvari dolgozó parasztokat jó, példamutató gazdáknak ismeri a község dolgozó parasztsága. Az idén is idejében hozzákezdtek a talajelőkészítéshez. Mindketten közvetlen az aratás után. szántották fel a tarlójukat, de kihordták már az istállótrágyát is, mellyel az ősziek alá pótolják a talaj tápértékét. A két példamutató gazda nem késlekedett a keverőszántással sem. Ezt a munkát is elvégezték, s ma nyugodtan várják, hogy megkezdjék az ősziek vetését. Az ő példájukat követi a község minden becsületes dolgozó parasztja. A keverőszántás elvégzésével ugyan még nem nagyon dicsekedhetnek, mert alig 20— 22 százalékát végezték el annak, de az utóbbi napokban meggyorsult az ütem. Minden gazda igyekszik pótolni a lemaradását. A trágyázásra már több gondot fordítottak a gazdák, több mint 120 holdat trágyáztak már meg, de a munka üteme ezen a téren is tovább fokozódik. Komoly gondot fordítanak a gazdák a vetőmag- szükséglet mennyiségi és minőségi biztosítására is. Egyenlőre egymás között cserélgetik a jobb minőségű vetőmagvakat. De nem ritka eset az sem, hogy a termelőszövetkezeti tagokkal cserélnek búzavetőmagot, mert a termelőszövetkezetnek sok kai jobb minőségű gabonája termett, mint az egyéni dolgozó parasztoknak. Szakály: Szekeres Lajos példája után ... Szakály község dolgozó parasztsága alig fejezte be a cseplést, máris minden erejével hozzáfogott az őszi vetések magágyának előkészítéséhez. A szakályiak mar a tarlóbuktatáisnal gondoltak a jövőévi magasabb terméseredményekre. Legtöbb gazda idejében elvégezte a tarlóbuktatást. Most pedig, hogy az időjárás kissé kedvezőbbre fordult, a langyos augusztusi eső megáztatta a földeket, hozzáfogtak a keverőszántás elvégzéséhez. Szekeres Lajos 7 holdas dolgozó paraszt közvetlen az aratás után felszántotta tarlóját, egy hold másodnövényt is vetett. Most az ősziek alá is megkezdte már a keverőszántás elvégzését. Másfél holdat pedig letrágyázott, hogy ezzel is pótolja a talajerő hiányát. Szekeres Lajos dolgozó parasztnak számos követője akad a községben. Minden gondos gazda azon igyekszik, hogy idejében elkészítse a magágyat és oőtolja a talajerő hiányát is. A község trágyázási terve mintegy 1300 hold. Ebből 400 holdat le is trágyáztak a gazdák. A másodvetésű növények termesztésére is komoly gondot fordítottak a szakályiak. A község 70 holdat ütemezett be másodnövénytermesztésre, ez helyett 150 holdon vetettek a gazdák másodnövényű takarmányt. Késs Pál, a termelési bizottság elnöke nyári burgonyát vetett, másodnövénynek, s ma örömmel újságolja, hogy gyönyörűen virágzik a burgonya, a kiadós eső után fel is töltögette azt. Tisztítják a vetőmagot, készülnek az őszi vetésre a hőgyészi gazdák A hőgyészi dolgozó parasztok okulva a múlt év tapasztalataiból, az idén idejében hozzáláttak a tarlóbuktatáshoz. Legtöbb gazda már rég elfelejtette a tarlóbuktatást, így községi tervteljesítése e téren több mint 95 százalék. A keverőszántást 100 százalékig befejezték a községben. A vetőszántásnak is mintegy 20 százalékánál tartanak. Müller József és Tóth Károly dolgozó parasztok már előkészítették földjeiket az őszi vetéshez, már 2—2 holdat le Is trágyáztak. Azt alászántották, hogy ezzel növeljék a talaj tápértékét. Eddig mintegy 70 holdat trágyáztak még a község hatá_ rában. Tervbe vették, hogy az idén 250 hold földet fognak megtrágyázni. Örömmel fogadták a hőgyésziek a vetőmagcsereakció beindítását is. Eddig mintegy 50 gazda adta be igénylését a vetőmagcserére. Az „Uj barázda“ termelőszövetkezet tagsága is nagy lelkesedéssel kezdte meg az őszi munkálatokat. A keverőszántást már teljes egészében elvégezte a tsz, de 15 hóidat meg is trágyáztak, hogy ezzel is biztosítsák a jövő évi magasabb terméseredményeket. Mind a tsz, mind pedig az egyéniek komoly gondot fordítottak a vetőmag tisztítására. A gépállomás szelektort bocsátott a község rendelkezésére, de emellett több gazda kézirostán és triőrön tisztítja meg az őszi vetéshez szükséges magot,
