Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-28 / 204. szám

1954. AUGUSZTUS 28 NÄPDÖ s A dunaszenigyörgyi gépállomáson javult a munka, de a feladatok maradéknélktsli teljesítése többet követel A dunaszentgyörgyi gépállomás vezetői és dolgozói 1949 óta, — a gépállomás fem^l lása óta — sok ne­héz feladatot valósítottak meg. A hozzá fűzött reményeket azonban ed dig csak részben váltotta be a gép­állomás. 1949 óta még egyetlen al­kalommal sem teljesítette tervfel­adatát. Sok normálhold szántással, vetéssel, gépikapálással, gépi aratás­sal adósa maradt a termelőszövet­kezeteknek, a környék egyénileg dol­gozó parasztjainak. Az adósság egyik évről a másikra növekedett. Egye­sek már szinte természetesnek vet­ték, hogy a gépállomás egyetlen al­kalommal sem teljesítette szerző­désileg vállalt kötelezettségét. Mindezt a felsőbb szervek vezetői leginkább azzal indokolták, hogy ala csony a vezetés színvonala: ezért nem tölti be hivatását a gépállomás. Ebben volt is igazság. A mezőgazda­ság fejlesztéséről szóló párt- és kor­mányhatározat ezen is . segített. A gépállomás élére azagrártudományi egyetemről küldte a párt Faludi Imre eivtársat, aki minden kétséget kizáróan képes irányítani egy olyan nagyjelentőségű szocialista szektort, mint a gépállomás. A régi vezető gazdászt is más területre helyezték át. helyettes új főagronómus, Somo­gyi elvtárs irányítja a szakmunkát. A műszaki gárdát is átszervezték. Ebben az esztendőben tehát lénye­gesen jobb körülmények között lát­tak munkához a dunaszentgyörgyiek. Minden feltétel meg volt ahhoz, hogy megszerezzék a tekintélyt. Mert hiszen, nem kell ezt tagad­ni, hogy a gépállomáshoz tartozó termelőszövetkezeti tagok nem érez­ték a gépállomás segítségének ha­tását. Nem nyilatkoztak elismerően sem a vezetőkről, sem a dolgozókról, nem láttak segítőtársat a gépekben. Ezt a tűrhetetlen állapotot meg kellett szüntetni, mert a termelő- szövetkezetek terméseredményeinek növelése parancsolólag megköveteli, hogy a gépállomás jobban dolgozzon, mint az elmúlt évben. Viszonylag jobban is dolgozik, mint eddig. Ta­valy például a világért sem „enged­te át“ az utolsó helyet senkinek. Ebben az évben sokat változott a helyzet. A dunaszentgyörgyieknek 1954 elején sikerült átadni az utolsó helyet másnak, azóta nem is volt utolsó a gépállomás. De első sem. A tavalyihoz képest sokat javult a munka, de a feladat maradéknél­küli teljesítése sokkal többet köve­telt. Hiszen a gépállomás, — annak ellenére, hogy jobban dolgozik, mint tavaly, — ebb,en az évben sem tel­jesítette eddig előírt tervfeladatát. A gépi-kapálási tervet 48.2, a gépi­aratási tervet 48.8, a tarlóhántási tervet 32.4 százalékra teljesítette. Tehát egyáltalán nem lehet azt mon dani, hogy Dunaszentgyörgyön most már minden rendben van. Szó sincs róla! A közvetlen elvégzésre váró őszi mezőgazdasági munkák ideje alatt sok mulasztást kell pótolni, sok hibát jóvá kell tenni. A feladat maga világos, 6.998 nnr- málhold traktormun.kát kell elvégez­ni november 15-ig. Egy-egy erőgép­re ebből 340 normálhold jut. Nem lesz ezt könnyű teljesíteni, de min­den különösebb megerőltetés nélkül lehet, — és kell is teljesíteni. Na­ponta egy gépnek mindössze 5 ho'd talajmunkát kell elvégezni. Ezt min denképpen kell teljesíteni, hiszen egy traktornak két műszakban, — ami egy huszonnégyórán belül van — 8.2 normálhold talajmunkát ke1! elvégezni. Ahhoz, hogy ez a feladat tejesít- ve legyen, sok mindenen kell sürgő­sen változtatni. Mindenekelőtt a párt szervezet munkáját kell megjavíta­ni. Mert a tervek nemteljesíiésének eddig is az volt a legfőbb oka, hogy egyes traktorosok kevés felelősséget éreztek munkájukért. És még az elmúlt napokban is megtörtént Né- metkéren, hogy a traktorosok egy­szerűen megtagadták a munkát. Te­hát elsősorban feltétlenül a pártszer vezet nevelő munkájára van itt szűk ség. Meg kell értetni á traktorosok­kal, hogy a jövő évi jobb termés érdekében minden percet ki kell használni. És ha ez szép szóval nem megy, akkor a gépállomás ve­zetőségének, pártszervezetének fele­lősségre kell vonni a traktorosokat, mert nem engedhető meg, hogy va­laki minden indok nélkül ne dol­gozzon. A dunaszentgyörgyi gépál­lomás pártszervezetének ehhez a munkájához a paksi járási pártbi­zottságnak is több segítséget kell adni. Mert eddig bizony a járási pártbizottság munkatársai legszíve­sebben elkerülték a gépállomás por­táját. Mint a dunaszentgyörgyi ve­zetők mondják, a pártbizottság mun­katársai közül csak nagy ünnepen lehetett valakit látni. A futó látoga­tásoknak, a villám-instruktori sze­rep megjátszásának is véget kell vetni. A párt paksi járási bizottság végrehajtóbizottsága éppen olyan felelős a dunaszentgyörgyi gépállo­más munkájáért, mint a gépállo­más vezetői. A felelősségre pedig most különösképpen nagy szükség van. Hiszen csaknem teljes egészé­ben a gépállomáson múlik, hogy a hatósugarába tartozó termelőszövet­kezetek milyen gabonatermést taka­rítanak be jövőre. A termelőszövet­kezetek összes őszi vetéseinek talaj­előkészítő munkáit a gépállomás végzi. A vetési munkálatokat pedig a gépállomás kihelyezett agronómu- sa irányítja. Nem kell ezekután kü­lönösképpen magyarázgatni, hogy milyen felelősség nyugszik a duna­szentgyörgyi gépállomás kollektívá­jának és a párt paksi járási bi­zottság vezetőinek vállás. A feladatok nagyok, de nem meg-s vaiósíthatatlanok. A gépállomás és a termelőszövetkezet összefogása, a pártszervezet jó munkája, a kom­munisták példamutatása biztosíték a nagy feladat elvégzésére. Ha min­den egyes vezető és dolgozó látja, hogy a gépállomáson javult a mun­ka, de a feladatok maradéknélküli teljesítése többet követel, — és en­nek szellemében dolgozik, — akkor az évvégén nem kell szégyenkezni, hogy megint adósai maradtak a ter­melőszövetkezetek tagjainak, az egyé nileg dolgozó parasztoknak és a dol­gozó népnek. Megváltozott az élet a kölesdi Kossuth tsz-hen em lepődik meg és nem csodálkozik senki azon, ha hírt halla­nak arról, hogy községük ben az egy, vagy két tér melőszövetkezet mellé egy harmadik is alakul. Nem nagy portfelverő dolog ez, ha dolgozó pa­rasztok, vagy. földnélkü- liek és iparos szakmabe­liek elhatározzák, hogy ezután egy közös célért dolgoznak együtt, gon­dot és örömet megosztva. Mi azonban ne térjünk észrevétlenül napirendre afelett, hogy Kölesden tavaly tavasszal megala­kult a Kossuth termelő- szövetkezet. Ezek az emberek 7.9.73 tavaszán elhatározták, hogy alakítanak egy ter­melőszövetkezetet, meg­próbálják a közös gazdái kodást. Nagyon találó az a közmondás, hogy „min­den kezdet nehéz.” Nehéz is volt ennek, a még gyermekcipőben járó tsz- nek az első tapogatózó lépései. Nehéz volt azéit. ■mert a földterület kis- ezer darabban, szétszór­tan hevert a kölesdi ha­lárban. És így bizony na­gyon nehéz volt a sok kis parcellán a kukoricát ■tiegkapálni. őszintén szólva nem is jutott rá idő. Félnapok mentek el kocsikázással, amíg elét- ték egyik táblától a má­sikig. Egyszóval ez is hoz zójárult ahhoz, hogy a Kossuth tsz tagjai között napirenden voltak a ki' sebb villongások, nézetel­térések, aminek az lett a következménye, hogy egypár család évvégén kilépett. De voltak belé­pő tagok is, és úgy lát­szott, mintha kezdene a munka egyenes kerékvá­gásba haladni. Ment is volna, hiszen ősszel beta- gosították a több. mint 200 hold területet, ame­lyet 19 család művelt. nnek a 19 családnak az igyekezetét, meg feszített munkáját azon­ban éppen a tsz akkori elnöke Kimiti József nem méltányolta, Álljunk meg egy szóra és nézzük meg főhősünket. Kimiti Józsefet, a tsz-elnököt. Előhangnak csak annyit, hogy már lemondott elnö­ki tisztségéről és kezdi élni egyéni életét. Kimiti József nem ép­pen a legtisztább kezű valaki, akinek nem egy­szer vándorolt zsebébe egypárszáz forint illegáli­san a tsz kasszájából. Az ő lelkiismeretét azonban mindez nem izgatja. A fődolog nála az, hogy a bank kiutalja azt a bi­zonyos TOO forintot, ame­lyet „tiszteletreméltó” fő­hősünk valahogy nem tudni miért, de elfelejtet­te odaadni annak az ipa­rosnak, akit megilletett volna. Nem is olyan régen, alig 2 hónappal ezelőtt Kimiti József nagylelkű­en lemondott. Úgy látszik látta, hogy a tagság ki■> nyitotta szemét és észre­vette az ö becsületesnek éppen nem mondható munkáját. Lemondott, és a tagság elfogadta. Kimi­ti József azonban ha el­nök nem lehet, úgy lát­szik tag sem akar lenni, mert beadta kilépési nyi­latkozatát. Annak idején 6 és fél hold földdel ment a tsz-be és ezt a földet persze most majd ki akarja vinni. Kimiti Jó­zsef csavaroseszű ember, aki már tagosításkor gon dőlt magára és így faját 6 és fél hold földjét vem tagositotta be. E hét egyik napján azután ki­bújt a szög a zsákból. Kimiti József megmutat­ta igazi arcát Mivel ö ki fog lépni és gazdálkod­ni. szántani, vetni akar, ezért szüksége van igo- erőrc is. Hogy neki nincs, — ez nem okozott külön problémát, igény­bevette a tsz két iaásök- rét és illdberek elment, hogy felszántsa a jöven­dőbeli saját földjét. fiit csak ennyit egye- lőre a volt elnök­ről. Most pedig nézzük csak, hogyan is áll a kö­lesdi Kossuth tsz tagsága ma, - akiket már Brenner György elvtárs vezet. — Én tudom — mon­dotta a tsz-elnök, — hogy ez a tsz meg fog erő­södni. és ősszel a zárszá­madás után sokkal bizto­sabban fogunk a tél és a következő év elé nézni. Előlegként. 3 kiló kenyér- gabonát tudunk osztani. Tudnánk most többet ad­ni, de visszafizettük azt a tartozást, amit tavaly kapott a tagság. Tavaly még nem építkeztünk, az idén pedig építünk egy 16 férőhelyes sertésfiaztu- tót és egy 40 férőhelyes sertéshizlaldát. Takarmá­nyunk lesz. nagyon szép­nek mutatkozik a kuko­rica, Harminc hold ló­here területünkről pedig annyi szénát tudtunk és tudunk betakarítani, ami bőven elég lesz a 30 da­rab szarvasmarha. 3 pár ló és 2 darab csikó részé­re. És még e héten meg­kezdjük a silózást, 200 köbméter silót akarunk készíteni. A silózássil egy időben pedig megkezd­jük a trágyakihordást is. Jövőre még jobb és több termést akarunk betaka­rítani. JA erű. bizakodás árad 'Brenner György elv társ minden egpes szavá­ból. ő tudja, hogy .az alakulás után erősen pró­bára tett termelőszövet­kezeten rövidesen „be­hegednek a sebek.” És azután mindenképpen erős és ütőképes lesz a Kos­suth tsz ahhoz, hogy egy­szer és mindenkorra gon­dolkodás nélkül leszámol jón az olyan emberekkel, akik nem a tsz megerősí­tését, hanem gyengítését tekintik célúknak, / Egy mintagazda tanácstag A nap lassan már elérte a kop- pányszántói dombok peremét, ami­kor a községen kívül úgynevezett „Katlan völgybe1' értem. A kiskapu­ban beszélgető asszonyoktól és gye"- mekektől érdeklődöm, hogy melyik házban lakik Koszorús János. — A községi tanácstag«'* keresi, ugye? — kérdezi az egyik asszony. Még ki sem mondtam az igent, a másik asz- szony máris újságolta, hogy minta- gazda lett. Megköszöntem a tájékoz­tatást és mernem tovább. A falun kivül gyönyörű helyen fekszik Koszorús János lakóháza. — Amíg odaértem azon gondolkoztam, hogy miként köszöntsem Koszorús János tanácstagot és mintagazdat. Hangos köszönésemre egy fiatal asz- szony jött az udvarra, aki éppen vég­zett az állatok esti etetésével. Meg­kérdeztem tőle, hogy jó helyen já­rok-e, mert Koszorús János minta­gazdát keresem, mosolygós arccal vá­laszolta, hogy igen, utána leültetett a pitvarban. — Beszélhetnék-e Ko­szorús Jánossal? — kérdezem-a fia­tal asszonytól, a nagykónyi gépállo­más cséplőgépe mellett mint etető dolgozik, s csak késő este jön haza. Beszélgetésünk közben egv 3 éves kisfiú és egy 5 éves kislány simult az anyjához. Koszorusné szeretettel ölelte magához a két gyermeket. — Kérdéseimre elmondta: 8 hold földön gazdálkodnak, a földet saját erejük­ből munkálják meg. Hárman szok­ták végezni a mezőgazdasági munká­latokat. Beszélgetésünkbe belekapcsolódott idős Koszorús János is. aki akkor jött ki az istállóból az állatok mel­lől. — Három tehenünk van — újsá­golta. — Ezek a tehenek a segítőtár­sak a 8 hold föld megmunkálásában. Azt már nem kellett mondania, hogy a kis .gazdaságban milyen egyéb há­ziállatok vannak. Saját szememmel láttam az ólban a disznókat, a ka­rámban a birkákat, a ketrecben pe­dig a nyuszikat. De ezek mellett a sok apró jószág is megragadta a fi­gyelmemet, mely csaknem ellepte az uovart. Az elmondottak és a látottak alap­ién újai4» távbeszélők bekapcsolása, a Jánosnénak sok dolga lehet a házi­állatokkal. Mégis szorgalmasan ki­vette a részét a mezőgazdasági mun­kákból is. Különös gondot fordítot­tak azok elvégzésére. A beadási kö­telezettségüknek is időben tettek ele­get. Megérdemelték hát a mintagaz­da jelvényt. Koszorús János azonban nemcsak a mezőgazdasági munkák­ban állja meg a helyét, hanem mint tanácstag is jól dolgozik. Jó munká­ja nyomán került be a tanács tagjai sorába, álról jó népnevelőmunkát végez, rendszeresen áttanulmányozza legújabban megjelent rendeleteket és azokat ismerteti dolgozó társaival. Szereti is őt minoenki a községben. Lassan alkonyodul kezdett, elbú­csúztam. Szép emlékekkel jöttem el Köszörűsektől, akik boldog családi életet élnek kis otthonukban. Ilyen tanácstag, mint Koszorús János, ke­vés van a községben, de bizonyára meg fog szaporodni a számuk, mert Koszorús János példamutatása min­denkit jobb munkára ösztönöz. Ezen gondolkoztam, amikor beérkeztem a faluba, s az egyre sötétedő áikonyat- ban láttam az egymást követő tehe­ne« és lófogatos gazdákat, amint a mezőről hazafelé igyekeztek. Magyarszéki József Tamási Önköltségcsökkentés a postán Négy megye körzeti postahivatalainak értekezlete Augusztus 23-án négy megye (Ba­ranya, Somogy, Tolna, Zala) körzeti postahivatalainak forgalmi és mű­szaki vezetői a Baranyamegyei Párt- bizottság kiküldötte, a postás párt- szervezet titkába, a szakszervezet te­rületi bizottság elnöke és a posta- vezérigazgatóság kiküldöttei jelenlé­tében Pécsett értekezletet tartottak. Az érekezleten' pártunk III. kon­gresszusa által megadott irányelvek alapján Somfai János elvtárs, az igazgatóság vezető helyettese számolt be az igazgatóság eddigi önköltség- csökkentés eredményeiről és hibáiról. A beszámolóban feltárta azokat a hiányosságokat, melyek kiküszöbölé­se a posta vezetőségének és összes dolgozóinak legközelebbi döntő fel­adata. Somfai elvtár« hangsúlyozta, hogy a dolgozó nép életszínvonala és ezzel a postás dolgozók életszínvona­la is csak azáltal emelkedhet, ha a termelékenység állandó növelése mel­lett önköltségünket is tervszerűen csökkentjük. — Az eddigi munkák­ból — mondotta. — éppen a terv- szerűség hiányzott, mert volt ugyan egyes területen eredményünk, de ez legtöbbször nem öntudatos munka eredménye volt. Feladata a posta- igazgatóság dolgozóinak, hogy a II. félévben behozzák az I. félév lema­radását, mely csaknem 400 ezer fo­rint költségtúllépésben nyilvánul meg. A beszámoló után az értekezlet a két fő szakmai ág szerint (forgalom, műszak) folytatta részletes megbe­széléseit. Az igazgatóság által össze­állított 20 pontos önköltségcsökken­tési tervjavaslatot részleteiben is megtárgyalták, és egyeseket elhagy­va, másokat kiegészítve foglalták ösz- sze azokat a legfontosabb intézkedé­seket, melyek nyomán az önköltség- csökkentésnek jelentkeznie kell. A legfontosabb intézkedések: A műszaki szolgálatban a használt anyagok fokozottabb felhasználása, a felesleges áramkörök lebontása út­ján távbeszélő igények kielégítése, a posta forgalmi szállítási eszközök fo­kozottabb igénybevétele műszaki szál Irtásokra, mely által fuvarköltség- megtakarítást lehet elérni. A kikül­detési költségek 30 százalékkal való csökkentése, az elfekvő anyagok fel­kutatása és felhasználása, vagy más szerv rendelkezésére bocsátása. For­galmi vonalon a kerékpár és motor- kerékpár javítási költségeinek csök­kentése, a bútorok, irodaeszközök szükségességének felülvizsgálása és a nélkülözhetők más szerv részére történő átengedése. A szállítási költ­ségek csökkentése, a költségesebb magánszállítások megszüntetése és a MÁVAUT, vagy a saját kezelésbe vétele. A gépkocsikkal történő szál­lítás célszerűbb megszervezése. a hírlapmozgóposta késése eseteben taxinál olcsóbb, de kielégítő szállítá­si eszközök igénybevétele, a kikülde­tési díjak 30 százalékos csökkentése. Kártérítést előidéző okok kiküszöbö­lése, a kölcsön író- és számológépek szükségességének felülvizsgálása és még több kisebb jelentőségű intézke­dést kell tenni az önköltség csökken­tése érdekében. A tervezett intézke­désekkel a II. félévben 600 ezer fo­rintos önköltségcsökkentést érhet el a postaigazgatóság. Az értekezlet résztvevői abban a biztos tudatban tértek haza az érte­kezletről, hogy pállunk 111. kongresz- szusa iránymutatása alapján — az intézkedési tervekre támaszkodva és a dolgozók tömegeinek a bevonásával — elérik a tervezett önköltségcsök­kentést. mellyel nagyban hozzájárul­nak életszínvonalunk további emelé­séhez. Beszélgessünk könyvekről... A Szépirodalmi Könyvkiadó a kö­zeljövőben kiadja Aristophanes: Víg­játékok című művét. Ebben az évben ünnepli a Béke Világtanács és az egész haladó em­beriség Aristophanesnek, az időszá­mítás előtti 5, században élt nagy görög vígjátékírónak emlékét. Az ebből az alkalomból megjelenő kötet „Achaiabeliek“-et és a „Lysistratá‘'-t adja az olvasó kezébe. Arany János fordításában. A kötetet műmeliéktc- tek díszítik. • ........... / i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents