Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-03 / 182. szám
1954 AUGUSZTUS 3 N X P C ö 8 Az ozorai tsz*ek példamutatása A II. Pártkongresszus és a Petőfi termelőszövetkezet tagjai is harcoltók a párt- és kormányhatározat megvalósításéért. A két termelőszövetkezet között állandóan verseny folyik az elsőbbségért és a termelékenység növeléséért. Ez nemcsak a növénytermelésben cél, hanem az állattenyésztésben is. A II. Pártkongresszus tsz elnöke, Frietmann elv- társ és Győri elvtárs állattenyésztési brigádvezető elhatározták, hogy állattenyésztésüket az élenjáró állat- tenyésztők ■ tapasztalatai nyomán a minőségi állattenyésztés színvonalára fogják emelni. Tudják, hogy a minőségi állattenyésztésnek alapja a szilárd takarmánybázis biztosítása. Jó szervezéssel sikerült veszteségmentesen, jó minőségben 22 hold pillangós és 20 hold réti szénának a betakarítása. A pillangósok szárítása Kund-féle szárítási módszerrel történt, amellyel jobbminőségű szénát takarították be. Zöldtakarmányból 100 köbméter silót biztosítottak. A tejtermelés terén igen szép ered. ményt értek el. Ezt elsősorban a tehenek jó gondozása, a legelő szakszerű kihasználásával és a folyamatosan zöld takarmány etetésével biztosították. A fejési és istállóátlag hónapok óta állandóan emelkedik, két hónap óta a fejési átlag 12 kiló, az istállóátlag 11.4 kiló. Ezzel minden hónapban (5—7000 forint jövedelmet biztosítanak a tagságnak. A tejtermelés fokozása érdekében elhatározta Tóth János és Horváth László tehéngondozó, hogy az ara- I tási munkák befejeztével — ahol ők is felváltva résztvesznek —- bevezetik és alkalmazzák a háromszori fejest, mert ők sem akarnak lemaradni a Petőfi tsz tehenészeitől, Molnár Ferenc és Kiss Mihály tehéngondozók eredményeitől, akik már alkalmazzák a háromszori fejést és ezáltal a tejtermelés fokozatosan emelkedik. A háromszori fejés mellett a rájuk bízott teheneket gondosan ápolják. A legeltetés szakaszosan történik, ami nagyban hozzájárul a tejtermelés fokozásához. A tehenészek példáját követik Németh István és Harta József sertésgondozók is. A rájuk bízott 20—20 darab anyakocát rendszeresen legeltetik, az abrakot darált állapotban, mérlegelve és falkánként adagolják. Németh elvtárs nagyon örült, amikor a kocaállomány törzskönyvi ellenőrzés alá került. Tudja, hogy az ő kezére bízott kocák között, mint például a 13-as Pompás és 11-es Gacsos anyákban igen jó tulajdonság rejlik, amelyet igazán értékelni csak a törzsikönyvi ellenőrzés folytán, a pontos mérlegelés és tenyésztési adatok feljegyzésével lehetséges. A mérlegelés és tenyésztési adatok pontos vezetése nem megterhelés az ő számára, mert tudja, hogy ez a sertés- gondozó kötelessége. Most elhatározta, hogy a legjobb egyedek után -.zármazott malacokból a legjobbakat kiválassza és tenyészkannak felneveli. Mindkét termelőszövetkezet példát mutat az állattenyésztési terv teljesítésében is, mert tudják azt, hogy amit az év elején terveztek — azt év végére teljesíteni kell, — mert ellen, kező esetben a tervezett jövedelem is csökkenne. Ezért a tervezett állományt nem az év végére, hanem már most biztosították, mert a legelőn és zöldtakarmányon a legolcsóbb az állati termékek előállítása, ami a tagságnak igen szép jövedelmet biztosít, Meg kell említeni, hogy a tamási Vörös Szikra, a nagyszokolyi Béke, a pári Béke és az iregszemcséi Uj Élet tsz-ekben is szép eredményeket értek el az állattenyésztés terén. Található azonban olyan tsz is, ahol még igen sok a tennivaló az állat- tenyésztés körül. A nagykónyi Alkotmány tsz-ben a vezetőség egyáltalán nem tekinti fel. adatának a szarvasmarhaállomány minőségi fejlesztését. Ne«n intézkedik a szükséges zöldtakarmáhy beszállításáról, pedig az bőven áll rendelkezésükre. Úgy vélik, hogy a legelőn a teheneknek a jóllakottság biztosítva van, pedig a legelő igen gyenge minőségű — s így a tehenek, nek a termelő takarmány nincs biztosítva. A tejtermelés ezért igen alacsony. Igen sole a tennivaló az állattenyész tég körül az értényi Dózsa tsz-ben is. Az állatok minősége jó, az állatgondozók is el tudnák végezni a feladataikat, csak a vezetőség támogatása hiányzik. Genszier Antal KINEK LESZ IGAZA ■ Bű szomszéd váltig azt bi— Szép, szép, de szebb is lehetne ez az őszibúza. '— elmélkedett a föld szélén, Hajós gazda. — Szomszéd fejtrágyázni kéne, hátha az majd segít. — Nekem ugyan nem kell, ha az , istállótrágya nem segít, akkor hiába adok én bármit is neki. — Nem úgy van áz szomszéd, láthatja, hallhatja, hogy a pétisóval történő fejtrágyázás milyen jó hatással van a fejlődő növényre. Én meg próbálom. — Hát csak próbálja, majd elválik az aratás után. hogy melyünknek lesz igaza. Ez a rövid párbeszéd a Bonyhúdhoz tartozó Ta- bódszerdahely két dolgozó parasztja között játszódott le. Hajós Nándor okosan tervezgetett, amikor arra határozta el magát, hogy Jejtrágyázza az öszibúzát. Annak ellenére, hogy a zonygatta, hogy az nem ér semmit. — Majd meglátjuk, — mondotta mindkét gazda és szorgalmasan dolgoztak tovább, ki-ki a maga elgondolása, terve szerint. Alig t-gypár hónap múlva Hajós Nándor boldogan kereste fel Bonyhád község tanácselnökét és újságolta; — Learattam, elcsépeltem és azonnal teljesítettem gabonabeadási kötelezettségemet. Most már nyugodtan pihenek le minden este. Nem tartozom, 543 kilogramm gabonabeadásomat teljesítettem és még maradt is 14 mázsa búza. Ebből meg lesz a jövőévi vetőmag és hármunknak újig a kenyér. A búza mellett nem mondom jól fizetett az árpa is, 800 négyszögölről 709 kilogramm termett. Ezen a napon két boldog ember beszélgetett egymással a község tanácselnökének irodájában. Hajós Nándor, a gazda és a község életének irányítója a tanácselnök. Együtt örültek a sok munkában fiöltött fáradságos napok megérdemelt jutalmának. Érdemes volt dolgozni, küzdeni. Ezek a gondolatok foglalkoztatták Hajós gazdát még akkor is, mikor már két lovával hazafelé poroszkált. Melegen szinte álmosítóan sütött a nap, lassan mozogtak a lovak, patájukkal felvert porfelhő szinte égette a gazda arcát. Hajós Nándor azonban nem érezte ezt a meleget, gondolatban messze járt. Újra maga elé képzelte azt a tavaszi napot, amikor arról beszélgettek a szomszéddal, hogy érdemes-e fejtrágyázni vagy sem. — Érdemes — döntötte el az igazságot majdnem hangosan Hajós gazda, s odasózott a poroszkáló lovacskák érzékenyebb részeire. — Mi lesz ma, elalszunk — és a nagyobb tekintély kedvéért még egyszer megsuhintotta az ostort. A lovacskák nekirugaszkodtak, vitték, röpítették a kocsit, a boldog gazdát, aki még mindig annál a gondolatnál tartott, hogy érdemes volt pétisózni, meghálálta a föld és maradt még 14 mázsa búza. Nem kárörvendő ember Hajós gazda, de tiszta szívből örül saját győzelmének, neki lett igaza, ő lett a verseny győztese. A szomszédnak pedig nagyon rosszul sikerült. A ritka, rosszul fejlett búza bizony nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, — gyenge termést adott. B. R. A földművesssövetkeretek önköltségcsökkentésének jelentősége Irta: SZABÓ FERENC III. Hasonló a helyzet a tolnai föld- művesszövetkezebnél is. A kiskereskedelmi üzemág költségfelhasználása az I. negyedévhez viszonyítva 0.81 százalékkal emelkedett, mely 36.000 forintos indokolatlan költségkifizetést jelentett. Itt sem sokat törődtek a költségek alakulásával, nem törődtek a költségek csökkentésével, a véletlenre bízták azt, hogyan alakul a negyedév végére. Ezért van az, hogy például a vegyes költségeknél az I. negyedévhez viszonyítva 2.12 százalékos emelkedés mutatkozik 94.800 forint összegben. A felvásárlási üzemág a tervezett 21.000 forintos jövedelmezőségét túlteljesítette, mert a forgalomhoz viszonyítva a tervezett 72.29 százalékos költségszintet csak 60.87 százalékra használta fel. A megtakarítás munkabérnél 12.53 százalék, 19.045 forint, igazgatási költségeknél 9.94 százalék, 15.108 forint, szállítási költségnél 2.45 százalék, 3.720 forint. Összköltségnél azonban csak 17.358 forint volt a megtakarítása azért, mert idegen fuvarnál több mint 17.000 forinttal, vegyes költségnél 5.000 forinttal fizettek ki több költséget az engedélyezettnél. Tolnán is van javítanivaló elég. A vezetőségnek nem szabad megelégedni a látszateredményekkel, hanem mindent el kell követni az önköltségcsökkentés érdekében. A bá- taszéki földművesszövetkezet közétkeztetési egységének II. negyedévi költséggazdálkodási eredménye nem kielégítő. Az előirányzott költségszintet 10.09 százalékkal, 94.906 forinttal lépték túl, mely a tervezett költségfelhasz- nálásnál magasabb. Vegyes költségeknél több mint 84.000, saját szállítási költségnél majdnem 30.000 forintot tesz ki a többletköltség kifizetése. Elképzelhetetlen az. hogy miért vált szükségessé 30.000 forintos fuvar költség felhasználása akkor, amikor a szövetkezetnek saját fogata, saját teherautója van. Mindezek a költség túllépések a felelőtlen gazdálkodás következményei. Ha a szövetkezet nem lépi túl a tervezett és reális 22.68 százalékos engedélyezett költ- ségszintet, akkor a közétkeztetési egység jövedelme sokkal nagyobb lett volna, hiszen a költségeknél majdnem 100 ezer forintot takaríthattak volna meg. A fentiekből láthatjuk, hogy a földmű vessző vetkezetek kö! tséggaz dálkodásánál, a csökkentés terén nincs minden a legnagyobb rendben. Csak a felsorolt pár szövetkezetnél — a szövetkezetek jövedelmezősége mellett — több 100 ezer forint az az összeg, melyet meg lehetne takarítani és meg. is lehet akkor, ha a földművesszövetkezetek rendszeresen ellenőrzik az egyes üzemágak helyes kői tségf elhasználását és idejében észreveszik a hibát s megszüntetik azt. Nem kis munka ez, de gazdaságilag nagy jelentősége van. Megyei viszonylatban hány új ház, talán új gyárak épülhetnének abból az ösz- szegből, melyet a földművesszövetkezetek egy-egy negyedév folyamán kifizetnek azért, mert nem törődnek a költségek alakulásával és nem ellenőrzik azok kifizetését. Láthattuk a példákból, hogy globálisan minden szövetkezetnek van megtakarítása, de részleteiben igen sok a feleslegesen, indokolatlanul kifizetett költség. A földművesszövetkezetek ügyvezetőinek, könyvelőinek és az üzem- ágfelelősöknek ezután sokkal több gondot kell fordítani a termelékenység emelésére, a költségek csökkentésére. Nem lehet közömbös egyetlen ügyvezetőnek, könyvelőnek, vagy üzemágvezetőnek sem, hogy súlyos százezreket pazaroljunk el, akkor, amikor azokat meg lehet takarítani. Különösen nagy ebben a munkában a könyvelők felelőssége, hiszen nekik kell a gazdasági eseményeket papíron rögzíteni, de nem elég' csak ez, mert a többlet költség kifizetése után már késő megállapítani, hogy az engedélyezettnél többet fizettek ki, hanem már a költségek kifizetésénél kell elbírálni azok jogosságát, Helyes munkaszervezéssel* helyes beosztással megyénk földművesezö- vetkezetei könnyen elérhetik azt, hogy a III. negyedév eredménye az eddigieknél jobb lesz, a kéltségeknél nagyobb összegeket takaríthatunk meg népgazdaságunk javára. A tulcsinoi kerületi pártbizottság (vinnyivai terület) gépállomás! m- struktorcsoportja röviddel az SZKP központi bizottságának szeptemberi teljes ülése után alakult meg. A csoport négy instruktorból áll, valameny nyi több éve végez pártmunkát falun. A munkakörük a tulcsinoi gépállomásra és az ahhoz tartozó 15 holhozra terjed ki. Az instruktorok személy szerint felelősek egv-egy gépállomás, kolhoz munkájáért. A mezőgazdaság fejlesztésének égjük fontos feltétele, hogy a lemaradozó kolhozok felzárkózzanak az élenjárók mellé. Kiszámítottuk, hogy ha a tulcsinoi gépállomás övezetéhez tartozó lemaradozó kolhozokat a közepes eredményeket elérő kolhozok színvonalára emeljük, az ország az eddiginél többezer mázsa gabonával, cukorrépával, zöldségfélével, többezer liter tejjel, többszáz mázsa hússal és egyéb mezőgazdasági termékkel kap többet. Instruktorcsopor. tunk tehát elsősorban e feladat megoldására összpontosította figyelmét. Kommunisták közvetlenül a termelésben Csoportunk azzal kezdte munkáját, hogy a körzetéhez tartozó kolhozokban széles körben ismertette a Központi Bizottság teljes ülésének határozatait,, s rámutatott, hogy minden kolhozban megvan a lehetőség kiemelkedő eredményék elérésére. Az instruktorok elsősorban a párt alapszervezeteire, a kommunistáikra, á komszomolistákra támaszkodnak,fejlesztik bennük a felelősségérzetet, mert ez a gazdasági sikereik elérésének elengedhetetlen feltétele. Egy kerületi pártbizottság gépállomást instruktoresoportjónak munkájáról V. VAGYIN, a tulcsinoi kerületi pártbizottság titkárának cikkéből. Nézzük meg közelebbről, milyen átszervezések történtek a Kalinyim- kolhozban. Ez a kolhoz több éve nem teljesítette gabonatermelési tervét, az állattenyésztés hozama is alacsony volt. A termelés fontos posztjain gyen ge, kezdeményezni nem tudó emberek álltak, rossz volt a munkafegyelem. A pártszervezet titkára nem vett részt a termelőmunkában, be- gubózott irodájába. Bahov elvtárs, a kerületi pártbizottság instruktora tehát elsősorban a pártszervezeten belül kezdte meg munkáját. Javasolta a párt titkárnak, vegyen részt az egyik brigád munkájában és amikor a titkár a javaslatot visszautasította, az instruktor felvetette a titkár leváltását, mert nyilvánvaló, hogy az ilyen kommunista nem alkalmas a pártszervezet vezetésére, összehívták a., taggyűlést, amelyen keményen megbírálták azokat a kommunistáikat, akik kitérnek a termelőmunkában való . részvétel elől. A párttitkárt leváltották és több kommunistát a brigádba küldtek munkára. Ezután a pártszervezet javaslatára a kolhozvezetőség tapasztalt szakemberekkel erősítette meg a különböző termelési ágakat.----A k ommunista és komszomolista népnevelők egyre gyakrabban keresték fel otthonukban azokat a kolhozpa- rasztokat és asszonyokat, akik . nem vették ki elég szorgalmasan részüket a közös munkából, Rendszeresen kezdték kiadni a kolhoz faliújságját és a fiatalok megindítottál? egy szatirikus röplapot is, amelyben megbírálták a hanyag kolhozparasz- tekat. Forgalmas helyeken verseny táblákat állítottak fel. Hasonló intézkedések történtek a gépállomáshoz tartozó többi kolhozban is, úgy, hogy jelenleg a 15 kolhoz pártszervezetéhez tartozó 250 párttag közül 178 közvetlenül részt vett a termelésben. Közülük 11 kolhozelnök, 36 brigádvezető, 14 állat- tenyésztési telepet, munkacsapatokat vezet. Ez a hasznos munkaerőátszervezés az instruktorcsoport jó munkáját dicséri. A taggyűlések és pártnapok szerepe A következő példa azt bizonyítja, milyen nagy befolyással lehet a párt- szervezet a kolhoz gazdasági munkájára, ha a megoldásra váró kérdéseket a kommunisták közös gyűléseken vitatják meg. A „Cservenka Zir- ka'‘-kolhozban alacsony színvonalon állt az állattenyésztés. Az instruktor javaslatára a pártnapon vitatták meg hogyan teljesíti a kolhoz az állat- tenyésztés hozamának növelésére vonatkozó párthatározatot. A gyűlést gondosan előkészítették. Egy héttel a pártnap előtt a párttagok egy csoportja megvizsgálta a tejgazdaság munkáját, foglalkozott az ott dolgozó kolhozparasztokkal, megnézte, hogy gondozzák az állatokat, hogyan folyik a politikai munka az állattenyésztők között. A párttitkár tanácskozott a népnevelőkkel, majd ő is és az instruktor is elbeszélgetett az összes fejőnőkkel az állattenyésztési telep munkájáról. A pártnapra sok pártonkívüli dolgozó is eljött, s a vitában is számosán felszólaltak. Minthogy jó volt az előkészítés, a vita is konkrét volt és hasznos határozatokat eredménye, zett. Kiderült, hogy meg kell erősíteni az állattenyésztési telep vezetését, több féjőnőt le kell váltani, új etetőjászlakat kell beállítani, ki kell padlózni az istállót, stb. A taggyűlés után a pártszervezet kitartó munkával elérte a határozatok megvalósítását, s állandóan ellenőrizte, betartják-e a zootechnikai eljárásokat, a napi munkarendet, nem sértik-e meg a munkafegyelmet. Az eredmény nem is maradt el. A tej- hozam hónapról-hónapra emelkedik s május közepén már *— egy-egy tehénre átszámítva — 640 literrel több volt, mint tavaly. Ma már nem megy ritkaságszámba, hogy más állattenyésztési telepek dolgozói tanulmányi kirándulásokat tesznek a „Cser- vona Zirka“-kolhozba. Foglalkozás az emberekkel Az instruktor terv szerint dolgozik, ami azt jelenti, hogy egy hónapra előre megszabja munkája irányát s megjelöli azokat a feladatokat, amelyeket a hónap folyamán meg kell oldania. De az instruktor egyik legfontosabb munkáját, az emberekkel való állandó foglalkozást, az emberek nevelését, nem lehet semi- lyen terv keretei közé szorítani. Az emberekkel való foglalkozás kitölti az instruktor idejének javarészét. — Nézzük meg, hogyan tükröződik ez Vovk elvtárs, a Lenin-koihoz instruktorának napi feljegyzéseiben. — Május 3-án kintjárt a cukorrépaföldeken, beszélt a kolhozparasztokkal és a brigádvezetőkkel a kártevők elleni harcról. Járt a sertéstelepen is, ahol a terv' túlteljesítése után járó prémiumról beszélt a sertésgondo- •zónőkkel. Ugyancsak a sertéstenyésztési telepen javasolta a népnevelőknek, adjanak ki röplapokat a legjobb dolgozók munkamódszereiről. — Május 4-én Vovk elvtárs segített a párttitkárnak és a klub vezetőjének egy agitációs brigád megszervezésében és résztvett a következő taggyűlés előkészítésében. — Május 5-én kintjárt a földeken, ahol a cukorrépát sarabolták, beszélt a brigádvezetővel, a munkacsapatvezetőkkel és a kolhozparasztokkal. — Május 6-án az ebédszünetben a tejgazdaságban résztvett egy értekezleten, amelyen értékelték a tejgazdaság áprilisi ered ményeit és kitűzték az újabb feladatokat. — A következő napon az értekezlet tanulságait levonva, javasolta, küldjék el a fejőnőket tapasztalatcsere-látogatásra a golubecsi tejgazdaságba. Ez a szoros és állandó kapcsolat a falusi dolgozókkal jellemzi az instruktorcsoport többi tagjának mun, kaját is.
