Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-03 / 182. szám

ÍN A P L 0 1954 AUGUSZTUS S 4 Ezer forintot jövedelmezett a „Faun“ az árvízkárosultaknak Már több ízben megemlékeztünk lapunkban arról, hogy a Bonyhádi Zománcgyár kultúrcsoportjának lel­kes, áldozatkész munkája új, nagy­szerű kulturális élményt készít elő a bonyhádi közönség számára. Most mái- a gyönyörűen kibontakozott ered ményről számolhatunk be: A hatal­mas érdeklődés, elismerés és a sok­sok taps bőséges jutalma a szerep­lők fáradozásának, gyakori éjszaká- Básának. Eddig ötször adta elő az együttes e „Faun'‘-t egymás után. mindany- nyiszor népes közönség előtt. Láto­gassunk csak el emlékezetben az utolsó előadásra, amelynek tiszta be­vételét az árvízkárosultak megsegí­tés ;rr szánta a színjátszó együttes. A Zománcgyár kultúrotthonának uovarán felállított színpad és beren­dezett nézőtér kellemes benyomást kelt a nézőben. Különösen a szín­pad. a díszletek érdemelnek csodá­latot. elismerést Az egyszerűen, kor_ hűen és emellett csinosan megfestett, elrendezett díszletek első látásra el­árulják a művész munkáját. StekLi Gyula valóban művészit alkotott a díszletek elkészítésekor. Az előadást megelőző készülődés izgalmában sű­rűn hangzik fel a „Gyuszi bácsi" fel­kiáltás a szereplők ajkáról, ami arra enged következtetni, hogy Gyuszi bácsi, vagyis Stekly Gyula a lelke a rendezésnek is. Az előadás folyamán egészen te­hetséges alakításokban gyönyörköd­hetünk. Vannak pillanatok, amikor a néző elfelejti, hogy műkedvelők mo­zognak a színpadon. Igen jó a fiatal Király Jenő Faun szerepében. Te­hetséges, mondhatnánk rutinos sze­replő, már általános iskolás kara óta szerepel különféle alkalmakkor. A többi szereplők is igyekeznek tu­dásuk, tehetségük legjavát adni — amint azt már a próbák, a készülő­dés idején méltattuk — és ennek kő. vetkeztében szinte hiba nélkül bon­takozik ki a darab eszmei mondani­valója: a pénz imádata leigázza a kapitalista társadalom emberének minden természetes érzését. A pén­zért mindent feláldoznak: becsületet, szerelmet, boldogságot. Súlyos társa- aalrni igazságokat mond a félig is­ten, félig állat Faun. A félévszázad­dal ezelőtt írt darab mondanivalója még ma is időszerű, tanulságos. — Olyan tehetséges és lelkes kis cso­port előadásában pedig, mint a Vasas együttes, kellemes szórakozást, szép élményt nyújt a legigényesebb né­ző számára is. Az ötödik előadás több, mint 1000 forint bevételt hozott, amelyet az együttes az árvízkárosultak számlá­jára fizetett be. „A rossz hír szárnyon jár" — tartja a közmondás, ebben az eset­ben azonban módosul, éppen ellen­kező értelemben, mivel a Vasas­együttes jó híre terjedt el a megyé­ben, sőt a megyén túl is szinte a sze­lek szárnyán. Tolnára hívták vendég­szerepelni laz együttest, de a későb­bi tervekben egy pécsi, esetleg egy budapesti vendégjáték is szerepel. A falvakban sok helyen láthatjuk az ilyen feliratú plakátokat: „Gyújtsd a mákgubót! Mázsánként 90 forintot fizet érte a földművessznvetkezet" — Mivel a plakáton nem lehet mindent elmondani, szükség van arra, hogy ismertessük a máktermelőkkel a mákgubó begyűjtésének fontosságát, mert ennek jelentősége túlnő a köz­ség. az átvevő földművesszövetkezet keretein. A mákgubó gyűjtéséhez or­szágos érdek fűződik. Hazánk abban a szerencsés helyzetben van, hogy egy olyan korszerűsített és óriási mértékben kibővített gyárral rendel­kezik. ahol mákgubóból fontos gyógy­szer alapanyagokat készítenek. Az­előtt drága pénzen külföldről kellett ezeket az anyagokat megvásárolni, míg most a belső szükséglet kielé­gítése után komoly mennyiségben szállítunk külföldre is ezekből az anyagokból. A mákgubóból készül többek kö­zött az ópium, morfium, kokain és még öt másféle orvosság, melyeknek gyártásával és forgalomhozatalával sok beteg ember nyerte vissza mun­kaképességét. Bár a földművesszövetkezetek fen- megfelelő tájékoztatást kap­tak. mégsem végeztek felvilágosító munkát a dolgozó parasztság között azért hosv a mákgubót még akkor se tüzeljék el, vagy dobják ki az utcára, ha kevés van belőle, öcsény- ben Kovács József Hunyadi-utcai dolgozó paraszt háza előtt láttunk az utcán 3—4 kg-ra való mákgubót. Bi­zonyára nem gondoltak arra Ková­csék, — amikor kidobták az utcára a mákgubót. — hogy azért, — ha át­adják a földművesszövetkezetnek — kaphattak volna több, mint 1 kg fee. nyér árát és talán az abból készült orvossággal több ember gyógyulását segíthették volna elő. De nemcsak öcsényben látni hasonlót, hanem több községben. Nem rosszindulatból dohják el, hanem azért, mert így szokták meg; még senki sem mond­ta azt, hogy milyen nagy értéket je­lent a legkisebb mennyiség is. — Majdnem minden gazda termel me­gyénkben több-kevesebb mákot. Ha a gubót nem dobják el, hanem az úttörőknek átadva eljuttatják a föld­művesszövetkezethez, saját maguk­nak anyagi hasznuk van belőle, a népgazdaságnak pedig nagy szolgála­tot tesznek vele. A míV«i'V>ó begyűjtés tehát mind­annyiunk ügye. A felvilágosító mun­kába be kell vonni a helyi DISZ- fiataiokat. úttörőket is a földműves, szövetkezeti dolgozók mellett. Érde­mes is gyűjteni a mákgubót, mert a gazdának kifizetett mázsánként! 90 forintos áron felül az úttörők külön 1 forint jutalékot kapnak mázsán- ■;ént és ezenkívül külön jutalmazzák azokat az úttörőket, DISZ-fiatalokat, akik a leetöbb mákgubót gyüitötték. A jó felvilágosító munka eredménye megmutatkozik majd abban, hogy nem látunk az utcákon elszórtan mákgubót, a dolgozó parasztság nem tüzeli el, hanem átadja rendeltetésé­nek; a gyógyszeriparnak, hogy minél több beteg dolgozó mielőbbi gyó­gyulását elősegíthesse. HÍREK KEDD, AUGUSZTUS 3 ÜGYELETES GYÓGYSZER ÍAK 11/1. sz. All. gyógyszertár. NÉVNAP Hermina — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: Várható időjárás kedd estig: kisebb felhőátvonulások eső nélkül. Mérsé­kelt déli, délnyugati szél. A hőmér­séklet tovább emelkedik. Várható hőmérsékleti értékek kedden reggel: 11—14, délben 27—30 fok között — Szárazd község lakossága át­érezve az árvízkárosultak helyzetét, siettek azok megsegítésére. A Világ- szabadság tsz 20 mázsa szénát és ló mázsa burgonyát, Bus Imre igazga­tó tanító pedig 50 forint készpénzt 15 kiló babot és 25 kiló burgonyát iánlott fel. A dolgozó parasztok pe­dig kenyérgabonával akarják segíte­ni az árvízkárosultakat, amelyet a csépi ás után azonnal beszállítanak a begy üj tőhelyre. * — Belecska községben az árvízká­rosultak megsegítésére bizottság ala­kult, mely eredményes munkát vé­gez. Július 29-ig 600 kilogramm szé­nát, 426 kiló burgonyát, 50 kiló ro­zsot, 20 kiló búzát, 5 kiló babot, 25 kiló zabot és 1.205 forintot gyűjtött. A gyűjtésben a legjobb eredményt Szabó Antalné, a helyi MNDSZ tit­kára és Szolga Mózesné, MNDSZ-tag érték el. A SZEKSZÁRDI Postahivatal mppbízható hírlapárust keres felvételre. Szekszárd város területére. Fizetés: a forgalom alapján előírt jutalék. Jelentkezni lehet a Szék- ' szárdi Körzeti Postahivatalnál, Á mákgubóbegyűjtés fontossága GONDTALAN ÖREQKOR... öt gyermeket szült, öt fiút. Kislányt is szeretett volna ugyan, de amint a fiai nőttek, anyai büszke­sége elfelejtteite vele, hogy valamikor leányka után sóvárgott, öt jól- megtermett legényfia volt, a faluban, előre köszöntek neki a lányos anyák és a leányok is keresték a ba­rátságát, kedvét. Azután háború jött, egy félévszá­zad alatt kettős is, kellet­tek a katonák, az áldoza­tok. özvegy Kovács Ist­vánná „úgy maradt, mint a szedett fa”. Szép fiatal hősi halott lett négy fiá­ból. Az ötödik?... Az ha­zajött, de nyomorékan. Egy nyolcvanhárom esz­tendős élet sűrűsödik ösz- sze ebben a néhány sor­ban. Kovács néni ugyan­is ennyi idős már. öreg napjaira a dunaföldvári szociális otthonban talált menedéket és amint ő maga mondja, igazán ott­hont. — Hívtak már sok hely­re, kisgyerek mellé is, mert jódolgos hírem van még mindig, de nem me­gyek el. öreg vagyok én már, és jó itt, inkább az otthonunkban dolgozgatok amit tudok, — így beszél Kovács néni. Jelenleg 58 megörege­dett, elaggott ember él az otthonban. Hetven évesnél fiatalabb alig van közöt­tük. Sokat megélt embe­rek valamennyien, regényt lehetne írni külön-kütön az életükről. A múltat azonban már csak az em­lékek idézik, amelyek a szívekben raktározódtak el és egymásnak mesélge- tik, vagy egy-egy emlék­tárgy őrzi. így őrzi Kele­men Gizella ifjúságát egy régi fénykép. Ő maga 78 éves, töpörödött, csupa ránc anyóka és szinte hi­hetetlen, hogy az ágya fölött függő kép, amely bájos fiatal leánykát áb­rázol, Gizi néni volt vala­mikor. Nemrég került az otthonba, ezt megelőzően sokáig feküdt envau-'l betegen úgy, hogy napok­ig sem nyitott rá ajtót senki. Kezdetben az ott­honban nyűgös volt, félt, de látta, hogy emberség­gel. szeretettel viselik itt gondját és lassan megnyu­godott. Most már így nyi­latkozik: „Jól érezném itt magam, ha még száz évig élnék is.” A szomszéd szobában Tóth Julianna fogad ben­nünket. Kicsire töpörödött öregasszony. Cseléd volt egész életén át, urakat, jómódú embereket szol­gált, amíg ide került. — Hajat mostam éppen — mondja és igyekszik lesi­mogatni a friss mosástól szétzizálódó hófehér fürtö­ket. = Most ez az én otthonom, ez a kis sarok — mutatja az ágyát, szek­rénykéjét. A szobában a frissen súrolt padló il­lata érzik, az utcáról be- tekintgetnek a gesztenye­fa lombjai a nyitott ab­lakokon. — Egészen gondtalanul élünk itt — töri meg a vidám kis öregasszony hangja a pillanatnyi csen­det. — Napjában három­szor megszólal a csengő és ilyenkor csak oda ülünk a készhez. De mi­lyen finom készhez! Hogy ezt elképzelhes­sem, Kertész Ferenc, az otthon vezetője és felesé­ge, aki ápolóként dolgo­zik az otthonban, megmu­tatják kis gazdaságukat, amelyben öregesen, tem­pósan, de mégis szorgal­masan dolgozgatnak, tesz- nek-vesznek az otthon la­kói. Két tehén adja a te­jet naponként a reggeli kávéhoz, az ólakban több mint 30 malac turkál. — Ebben az évben már 6 disznót öltünk, — mond­ja Kertész Ferenc. — Minden hónapra jut egy. Ez lesz a következő áldo­zat — mutat be az egyik ólba, ahol egy körülbelül 240—250 kilós disznó szu­szog nehezen a kövérség­től. A disznóhúst időn­ként baromfi váltja fel, az is a kis gazdaságból kerül ki. Még házinyulak is vannak. A 80 éves Bo­dor Imre bácsi gondozza a nyulakat és gyermeke­sen örül minden születő kisnyulnak. Egy hold kö­rüli szépen gondozott kert húzódik a nagy épület mögött. Hosnyánszki And­rás már 84 éves ugyan, de azért ő irányítja a kertészetet. Büszke is rá, hogy a falusiak, akik a kerítésen át látják, elis­merően nyilatkoznak. — Nincs is sehol egy gyo- mos veteményes ágy sem, minden szépen virul, szé­pen fejlődik. Ez a kert ad mindig friss zöldség­félét, főzeléket a konyhá­nak. Arra gondolok, amíg mindezt látom, hogy bi­zony a múltban is volt egy intézmény a maga­tehetetlen, magános aggok számára. Szegényháznak hívták. Ennek, ahol most járok, szociális otthon a neve. Otthon ... csak­ugyan ,az. Mint ahogy az a múltbéli szegényház volt a szó legnyomorúságosabb értelmében, ez itt az öre­gek szavai szerint valóban otthon és ebben nem kis része van Kertész Ferenc­nek és feleségének. Lelki- ismeretesen gazdálkodnak az otthon, az állam va­gyonával és emberségesen, szeretettel gondozzák az öregeket, SPORT Megtört a jég Tolna megye női röplabda váloga­tott csapata július 25-én, vasárnap Szekszárdon Fejér megye női röplab­da csapatával játszott megyék közöt­ti válogatott mérkőzést. Megyénk női röplabda válogatottjának ez volt az első győzelme. Minden bi­zonnyal a röplabda sport tovább erő­södik megyéikben és még sok érté­kes győzelemről számolhatunk be sportrovatunkban. A fenti kép a Tolna megye—Fejér megye válogatott röplabdamérkőzás- ről készült. I Budapesti Honvéd—Dunaföldvári Honvéd 15:0 (7:0) Barátságos mérkőzés Dunaföldvá- ron, 5000 néző. Vezette: Nagy. A megye minden részéből érkez­tek a sportrajongók Dunaföldvárra, hogy megnézhessék a többszörös baj­nokcsapatnak, a Budapesti Honvéd játékát. A két csapat a következő összeállításban futott a pályára. Budaoesti Honvéd: Grosics — Rá­kóczi. Palicskó, Kovács — Töröcsik, Bánya: — Budai, Kocsis, Tichi, Pus­kás, Babolcsai. Dunaföldvári Honvéd: Rapp — Mc-gyeii, Szauter, Vidanusz — Kro- mtr, Horváth — Dunai, Szigeti, Szi­lágyi, Fogarassy, Takács. A dunaföldváriak részéről üdvöz- lik a vendégcsapatot, virágot nyújta­nak át. Utána kezdődk a játék. Föld­vár indít, de máris Grosics a 16-os- ról lábbal vágja előre a labdát, mely­ből Tichi megszerzi az első gólt. 1:0. A vendégek játékán észrevenni, hogy kicsi a pálya, az alap- és oldalvona­lon sorra túljutnak a szöktetések. A 6. percben Puskás szökteti Tichit, aki most sem téveszt, 2:0. A következő percben Budai jobbszélről tör kapu­ra és a lő-os sarkáról lövést ereszt meg — kapufa — a lepattanó labda Rapp lábáról pattan a hálóba, 3:0. Mesteriem támadnak a Honvéd-csatá­rok. A közönség nagy élvezetet talál a játékban. De a helyi csapat is időn­ként szóhoz jut, csak egyik-másik já­tékos megilletődve játszik. A megil- ’etödés különösen meglátszik a kapu­son, aki a labdát a Dunába rúgja. A 10. percben Kocsis mellé lő. de utána már mesterien teszi ki Budait, aki visszajátszik Kocsishoz, de lövését szépen védi Rapp. Ebben az időszak­ban a Honvéd játékosok könnyen ve­szik a játékot. Dunaföldvár is szó­hoz jut. de a védelem könnyen há­rítja az erőtlen támadásokat. Egy újabb szép támadás indul. Bányai, Budai, Kocsis, Tichi a labda útja, melyet Puskás küld végülis a háló­ba, 4:0. Grosics kapuját Kromer, majd Szigeti célozza, de a lövések mellé, vagy fölé szállnak. Palicskó- tól Puskás kapja a labdát, aki sa­rokkal teszi Kocsis elé — ő egyedül tör kapura és a kifutó kapus mellett a hálóba gurít, 5:0. Dunaföldvárnak jobszárnya próbálkozik támadásra, de hárít a Honvéd védelem. Ezúttal Puskás lesz eredményes, amikor le­futja a védelmet és a rosszul moz­duló Rapp mellett gólt lő, 6:0. A 43. percben Horváth Kocsis lábát akaszt­ja, 11-es, melyet Puskás értékesít, 7:0. A II. félidő első percében Szigeti hatalmas lövését Grosics kiüti, Du­nai elé pattan, ő viszont mellé lő. Utána Szilágyi lövése alig kerüli el Grosics kapuját. Ezekben a percek­ben egész szépen játszik a dunaföld­vári csapat. Szép támadásokat vezet­nek, de a jdl védekező Honvéd-véde­lem tisztázni tud. Fogarassy 20 mé­terről hatalmas lövést küld, de Gro­sics fölé nyomja. Rapp kapujánál Puskás szökteti Babolcsait, az bead. Kocsis elé, Kocsis átugorja a labdát és a mellette álló Tichi 8 méterről hatalmas lövést küld, melyet Rapp refleksz mozdulattal kiüt. Egy perc múlva ugyanez a jelenet ismétlődik. Grosics kapujánál Szigeti 20 méteres erős, lapos lövése ad munkát Gro_ sicsnak. A 15. percben újból Tichi lesz eredményes, 8:0. A Honvéd csa­patban csere következik. Töröcsik he lyett Magéra áll be. Szépen támad Földvár, Dunai sarokkal teszi hátra a labdát Szigetinek, aki kapásból lő, .de mellé. A következő másodpercben már Babolcsait szöktetik a jobbszé­len, aki kapura tör és közelről gólt lő, 9:0. A 27. percben Puskás 4 mé­terről amikor csak a kapussal áll szemben, kapufát lő. a visszapattanó labdát Budai lövi léc alá, 10:0. A következő percben Kocsis gyönyörű góljában gyönyörködhet a közönség, 11:0. Két perc múlva Tichi rúg 10 méterről gólt, 12:0. A következő perc­ben Kocsis nem zavartatja magát a védőktől és a 16-osról gólt lő. 13:0. Ebben az időszakban a Honvéd csa­pata egész komolyan veszi a játékot. Dunaföldvár lelkesen játszik és nem idja fel a küzdelmet, Rapp kapujá­nál valóságos pergőtüzet rendeznek a Honvéd csatárok, szédületes cselek­kel játszanak. A 40. percben Kocsis átkígyóz a védőkön és a sarokba lő, 14:0. A 44. percben Budai beállítja a végeredményt, 15:0. A Garay Filmszínház értesíti a mozi- látogató közönséget. hogy augusztus 5—4 én, kedden és szerdán a „Fehérhaju lány" című filmet vetíti. ÖZV. TOLNÁT HENRIKNÉ győrei lakos jutányos áron elad egy asztalosfel&zerelést. A szerszámok Győré, Rákosi M.-u. 135. sz. alatt megtekinthetők TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KTRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszá»»*| ' 20-10. 20-11 Szekszárd, Szcchenyi-uíea 18. M. N. B. egyszámlaszám: 00.878.065—38 Előfizetési díj: havi íl.— forint. Beranyamegryei Szikra Nyomda Pécs, Munkácsv Vfihnlv-utca 10 §a. Telefon: 20-27. ▲ nyomdáért faléi: MELLES REZSŐ. ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents