Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-24 / 174. szám

IN A P C Ö 1954 JŰMUS 24 \ Ma este mutatja be a bonyhádi Vasas színjátszóegyüttese a rfFaun'#-t Lapunk egyik számában már hírt adtunk arról, hogy a Bonyhádi Zo­máncművek dolgozói között ismét nagy lendülettel indult meg a kul­turális munka. Knochblauch .Faun" című vígjátékát tanulták meg a szín. játszó együttes tagjai. Ma este mu­tatják be először Bonyhád közönsé­gének a darabot. Kretzer János, a Zománcművek dolgozója az előkészü letekről számol be levelében, ame­lyet az alábbiakban közlünk. Arról ír, hogy milyen szorgalmas, áldozat­kész munka árián jutott el az együt­tes addig, hogy a község igényes kö­zönségének művészi értékű szórako­zási alkalmat nyújtson. ..A rendezők és a szereplők kez­deti lelkesedése nem csak szalma­láng volt, hanem élő valósággá tel­jesedett. A szereplők buzgó szorga­lommal jártak a próbákra és tanul­ták a szöveget. A vezetők, rendezők és a szereplők között kialakult köl­csönös megértés szép eredményre ve­zetett. Az utóbbi időben már a pró­bák is nagy élvezetet nyújtottak a szemlélőnek. Egy-egy felvonás nem esett szét a jelenetek mozaikjaira, hanem folyamatos, gördülékeny volt Csodálatosán gyors volt a fejlődé? eddig, hiszen nem hivatásos színé­szek, hanem egyszerű műkedvelők szerepelnek a darabban, akik a mun­kapad mellől mentek az esti próbák­ra. Ezek ' a műkedvelők azonban megértik a szerep mondanivalóját, szívvel-lélekkel és természetes köny- nyedséggel játszanak a színpadon. — Nehéz volna megállapítani, hogy ki alakít legjobban, mert a maga sze­repében mindegyik tökéletességre tö­rekszik. Talán Sül telsz Imrét, vagy Bony­hádi Marcit említsem? Felesleges, hiszen őket mindenki ismeri a já­rásban, talán a megyében is. Szám­talan jó alakítással szereztek ma­guknak elismerést. Kasler Inért meg­lepő alakítást nyújt, mint női fősze­replő. Életében most szerepel elő­ször színpadon. Ugyanezt mondhat­juk Ács Máriáról is, aki még csak 17 éves és az 50 éves mama szere­pét remekül játssza. Van egy új, eddig még nem köz­ismert tehetségünk is-, aki nemcsak mint színész, hanem mint rendező is kiváló. Szűcs Aladár, a Bonyhádi Cipőgyár műszaki tisztviselője. Nem tagja ugyan a Vasas egyesületnek, mégis önzetlenül, nagy hozzáértéssel segít a rendezésben. Nem temetkezik bele a maga szerepébe, szívügye az egész színdarab. SteWv Gyula nagy munkát vállalt az előadással kapcsolatban, ö egy- személyben rendező, díszlettervező és festő is. Ott kellett lennie a próbá­kon, és állandó összeköttetést kellett tartani a KTSZ-szel is, mert a szín­pad nyers vázát az készítette. A Csehov-emlékest Tamásiban Nagyszerű élményben volt része Tamási érdeklődő közönségének va­sárnap este. A Magyar-Szovjet Tár­saság és a Társadalom- és Termé­szettudományi Ismeretterjesztő Tár­sulat tamási szervezete ezen a na­pon Csehovnak, a nagy orosz író halálának 50 éves évfordulója alkal­mából műsoros megemlékezést tar­tott a helybeli kultúrházban. Este Ö órára nagyszámú hallgatóság gyűlt össze, hogy gyönyörködjék a nívós műsorban és tanuljon a Csehovról szóló előadásból. A műsorból kiemelkedtek Kurucz Júlia énekszámai, aki orosz és ma­gyar népdalokat- énekelt Kovács Já­nos általános iskolai énektanár pom­pás zongorakíséretében. Ahogy a fia­tal, tehetséges énekes megjelent a színpadon, már előre hatalmas taps fogadta. Majd búgva szálltak ajká­ról az édes, kedves orosz melódiák. „A puszta néma táj" című orosz nép­dal éneklésekor tisztán csengő hang­ja szinte megelevenítette az orosz tájakat. A közönség szűnni nem akaró tapssal honorálta a gyönyörű éneket. Rendkívüli sikere volt Drenovits László és Koppán Miklós által elő­adott páros férfitáncnaik is. A táncot meg kelletf ismételniük. Szendy János gimnáziumi tanár szép előadásban mutatta be Cseho- vot, a nagy orosz írót. Ismertette fia­talkori kareoíatait, novelláit, majd érettkorú alkotásait. Művei Ismerte­tésekor mindjárt bemutatta Csehov­nak magyar fordításban megjelent könyveit is. Ismertette Csehov életét, fejlődését, műveinek mélyebb értel­mét, költőiességének alapvető saját­ságait. Előadásának az volt a leg­nagyobb sikere, hogy felszította a hallgatóság kedvé* Csehov művei­nek olvasására. (dr. K. J.) díszletek megfestésének komoly fel­adatát Stekly Gyula egy festőművész tehetségével oldotta meg. Művészet kellett ahhoz, hogy a léha életet élő és a tiszta biedermeier stílust meg­hamisító lordok családi otthonát tö­kéletesen ábrázolja. A díszletek szé­pen sikerültek, még a sík falra fes­tett részek is olyan plasztikus ha- tást váltanak ki a nézőből, hogy még ha kezét végighúzza a sík fa­lon, azután is kételkedik abban, hogy valóban csak festett rész az és nem valóré<2os épület. Elfogultság nélkül mondhatom, hogy ilyen szép szín­pad Bonyhádon még nem volt. Az előadás sikerének alapfeltételei tehát megvannak, a hosszú hetek szór galmas próbáin megérett a darab az előadásra." Sok sikert kívánunk a bonyhádi színjátszóiknak a mai estén. Kulturális hírek a bonyhádi járásból Kakasdon július 2ö-én tartják meg a falunapot. A fiatalok egész­napos sportműsorral készülnek, majd este kultúrműsorral és bállal zárul a falunap. * Lengyelen augusztus 1-re tervezik a kakasdihoz hasonló műsor össze­állítással a falunapot. Lengyelen még kiállítást is rendeznek ez alka­lommal és este lesz a tánciskola zá­róvizsgája. * A váraljai tanítónő, Moldován Vilma a régi szüreti- népszokásokat eleveníti fel és már az őszi nagy szüreti bemutatóra készülnek. * Augusztus 20-ra Bonyhádon mun­kás-paraszt találkozót terveznek. — Ezen a napon találkoznának a járás kiváló ipani dolgozói és a termelés­ben élenjáró dolgozó parasztok. Gaz­dag, változatos műsorral készülnék a bonyhádi kultúrmunkások erre az alkalomra, hogy felejthetetlenné te­gyék e napot. A járási kultúrotthont kifestik, hogy az is ünnepi díszben várja a találkozó résztvevőit. MOZI Garay filmszínház. Június 24-ig: TRUBA­Kezdések: vasár- és ünnepnap: 5, 7 és 9 órakor, hétköznap: 7 és 9 órakor. Szaporítsuk a juhállományt, emeljük a gyapjú hozamot „A gazdaságos juhtartás minden lehetőségének maradéktalan kihasz­nálása érdekében juhállományunkat 1956 év végéig 2.3 millióra, a dara­bonkénti gyapjúhozamot pedig átla­gosan 3.8 kilogrammra keli emelni' — mondotta Hegedűs elvtárs a Köz­ponti Vezetőség 1953 december 19-i ülésén. Pártunk és kormányzatunk határozata a juhtenyésztés fejleszté­séről szükségessé tette, hogy Tnina megyében, mely az 5 juhtenyésztés­re kijelölt megyék egyike — Gyapjú begyűjtő Vállalat — létesüljön. Kirendeltségünknek igen sok ne­hézséggel kellett megküzdenie, mint úionnan alakult szerv nem rendel­kezett azokkal a feltételekkel, me­lyek a munka elvégzéséhez szüksé­gesek voltak. Jól lehet, hogy a vál­lalat központja és a szervek, ame­lyekkel a kirendeltség közvetlen kap csolatban állt, minden lehető segít­séget megadtak a gyapjúbegyüjtési, a juhforgalmazási, valamint az igen nagy mérvű raktározási feladat sike­res megoldására. Kirendeltségünk munkáját a széles dolgozó tömegek Tolna megyében eddig nem 's na­gyon ismerték, pedig a munka amit végzünk, nem kis’ mértékben járul hozzá a kormányprogramm végrehaj­tásához. Kirendeltségünk állandó kapcsolatban van a juhtenyésztő ál­lami gazdaságokkal, tenmelőcsopor- tokkal és az egyénileg dolgozó juh- tartókkal. Ez a közvetlen kapcsolat alkalmas arra, hogy a gvapjúterme- lés növelésére szaktanácsokkal lás­suk el a jühtartókat, hogy a gyár­ipar követelményeinek megfelelő nyersanyagot adjanak. Ezenkívül konkrét segítséget nyújtunk a juh­tenyésztés fejlesztése érdekében. Igv például a téli átteleltetés megkeny- nyítésére vállalatunk bonyolította le a kormányzat által biztosított abrak takarmány vásárlását. Ott, ahol erre szükség volt, a helyi tanács javas­lata alapján előleget folyósítottunk. Előzetes szerződéskötések útján biz­tosítottuk a felesleges bárányszapo- rulat elhelyezését. Ezenkívül előse­gítjük a kormányrendelet értelmé­ben visszatartható gyapjúmennyiség, tiszta gyapjúfonalra való becserélé­sét és ezáltal minden juhtartó ked­vezményesen juthat jóminőségű gyapjúfonalhoz. Mindezek a juttatások — az igen hosszú tél és a még hosszabb tavasz ellenére — nagymértékben hozzájá­rultak ahhoz, hogy kirendeltségünk gyapjúbegyüjtési tervét túl tudta tel­jesíteni. Ehhez elsősorban az állami gazdaságok és megyénkben a legtöbb gyapjút adó hőgyészi gyapjútermelő vállalat, valamint az egyénileg dol­gozó juhtartók járultak hozzá. A gyapjutermelő vállalatokon kívül a termelőszövetkezetek, mint például a gyulaji Uj Barázda, a keszőhideg- kuti Uj Élet és a fácánkerti Vörös Hajnal tsz értek el jó eredményt. Az egyéni dolgozó parasztok közül Gál István őcsényi, Szebek Mihály szek­szárdi és Világos János decsi juh­tartó gazdák értek el kiváló ered­ményt. Az eredmények mellett azonban meg kell említeni, hogy termelőcso­portjaink között olyanok is vannak, amelyek nem fektetnek elég súlyt a juhok gondozására. Ilyenek például a hőgyészi Uj Barázda tsz, ahol nincs megfelelő juhász, de a gondo­zás hiánya tapasztalható a kisvejkei Szabadság tsz-nél is, ahol az idei bárányokból sok elhullás volt. A juhtartás jó gondozás mellett igen jelentős jövedelmet biztosít a termelőcsoportoknak. Nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy kormányzatunk a gyapjú árát felemelte s ezzel a jó eredményt el­ért termelőcsoportok szép jövedelem re tettek szert. Kormányzatunk mind azoknak a termelőcsoportoknak, amelyek a juhtartás előfeltételeivel rendelkeznek, hitelt biztosít, mely­nek keretében jövőben is hozzájuthat nak kiváló tenyésztésű juhokhoz. A megyei és a járási tanácsok javas­lata alapján a Földművelésügyi Mi­nisztérium törlesztéses hitelakciója keretében kirendeltségünk is szállít a tsz-eknek ilyen ■ juhokat. A gyapjú termelés növelését elősegíti kiren­deltségünk azzal is, hogy a megyei Állattenyésztési Állomással karöltve ellenőrzi a juhok nyírási adatait, mert a cél az, hogy ezzel a juhon- kénti gyapjúhozamot emeljük, s a kevés gyapjút adó juhokat pedig ki­selejtezzük. Tolna megyében igen je­lentős feladat vár a juhtenyésztéssel foglalkozó szervekre. Különösen a háztáji gazdaságokban kevert a juh­állomány, ezért a gyáripar szempont­jából majdnem használhatatlan, gyenge minőségű, kevés gyapjúter­melő cikta-juhokat át kell keresztez­ni meninó-gyapjút termelő egyedek- ké. Ezen a téren már eddig is kiváló eredményt ért el a nagydorogi kos­telep. A kostelep már eddig is kiváló tenyészértékű apaállatokat adott a tenmelőcsoportoknak és az egyéni dolgozó juhtartóknak s a jövőben is minden segítséget megad, hogy a kis tenyészértékű ci'kta állományt meri- nóra keresztezze. Szeretnénk, ha rövid ismerteté­sünk hozzájárulná minden vonalon a juhtartási kedv fokozásához, s me­gyénk másképpen nem hasznosítha­tó legelőterületének felhasználásával hajtsuk végre pártunk és kormány­zatunk állattenyésztésfejlesztési ha­tározatát. Tartsunk minél több ju­hot, hogy a gyapjú mennyiségének és minőségének emelésével dolgozó népünk növekvő szükségletét bizto­síthassuk. Kürthy István telepvezető, A bátor helytállásért A Duna a toki amegy ei szakaszán lassan apad. A gátakon azonban őrt állnak a munkásosztály legjobbjai, a dolgozó parasztok és néphadsere­günk tagjai. Brigádokat alkotva, egy­mással versenyezve, védik a bölcs­kei—madocsai dolgozó parasztok mun kájának gyümölcsét, a gazdag ter­mést. Az árvíz elleni harcot vezető szer­vek 21-én délelőtt a védelmi munká­ban kimagasló eredményt elérő bri­gádoknak és dolgozóknak 4 zászlót adományoztak. Az első zászlót Mészáros Ferenc főhadnagy kapta meg, A Bölcske­szigeti gátszakadásnál az ő példamu. tatása nagymértékben segített meg­akadályozni a sziget elöntését. A második zászlót a pécsi MÁV Igazgatóság pályafenntartási dolgo­zói nevében Ács műszaki főtiszt vet­te át. • Kéri László alhadnagy vette át a harmadik zászlót. Az ő brigádja min dig a legveszélyesebb hely védelmét vállalta. Egyhuzamban 21—36 órát töltöttek a gáton. A negyedik zászlót a BM légoltal­mi műszaki zászlósija kapta jó mun­kájáért. A zászlóaljat Knapp Rudolf vezeti. SPORT A szekszárdi sportolók is kiveszik részüket az árvízvédelmi munkákból Megyénk sportolói, mint eddig is több esetben tették, most is kiveszik részüket minden megmozdulásból. Jelenleg legnagyobb segítséget az ár. vízveszély elhárítására kell ''fordíta­ni, és a sportolók ott is helytállnak. Szekszárd mellett elhúzódó Sió-csa- tarma hétfőn délután áttöréssel fe­nyegetett, és már úgy látszott, hogy elönti a Sió-híd, Téglagyár és a ha­tos műút közötti területet. E terü­let nagyrészén kertészkedés folyik. Hétfő délután érkezett a hír Szek- szárdra, hogy baj van a Sióval. A szekszárdi sportolók gondolkodás nélkül a bajbajutott terület megmen­tésére siettek. A többi dolgozókká.! együtt derekasan kivették részüket a munkából és így meg tudták aka­dályozni, hogy a Sió elöntse az em­lített területet. Különösen kitűnt jó munkájával Kőszegi György, a sió­agárdi falusi sportkör tagja, Csapó Jenő, szekszárdi Dózsa kosárlabdá­zója, és Czlráki János, a Szekszárdi Lendület sportolója. A város többi sportolói is dere­kasan helytálltak az elhárítási mun­kákban. A Megyei Testnevek' /I és Sportbizottság apparátusa Bölcskón és Madocsán dolgoztak, míg Simon József, Simon Zoltán, Tischler Já­nos, Böcz János, a Szekszárdi Petőfi sportolói vasárnap és hétfőn ugyan­csak a veszélyeztetett területeken az ottani munkákból derekasan kivették részüket. A Szekszárdi Szpártákusz sportolói is követték a többi szek­szárdi sportoló példáját. Hodász Gyű la, Mennyei Imre, Jánosi József röplabdázók, va'lamnit Matus Magda kerékpárversenyző it^ is megállták helyüket. Kaposvári Kinizsi—Nagymányoki Bányász 4:1 (3.0) Kaposvár, 1200 néző, vezette: Biró (Somogy megye). Kaposvári Kinizsi: Mezőfi — Val- kó, Balázs, Vajda — Biczó, Fényes — Hornyák, Stadler, Kanizsai, Nagy Szitás. Nagymányoki Bányász: Veres — Takács, Molnár, Németh — Koncz. Baumgartner — Fazekas, Füzesi, Dolmány, Wéber, Gelencsér. A kaposváriak indítják el a lab­dát és már a 6. percben Szitás ré­vén megszerzik a vezetést. A gól után fokozatosan feljön a bányászcsapat. A 12. percben Wéber I. kitűnő lab­dáját Gelencsér az oldalhálóba lövi. Röviddel utána Wéber erős lövését csak szögletre tudja tolná Mezőfi. — Nagyon erős a bányászok nyomása, szépen, ötletesen játszanak. A 16. percben Balázs csúnyán letalpalja a lövő helyzetben lévő Wéber t. Wé- bert leviszik a pályáról és utána 20 percig ápolják, de 10 emberrel is támadnak a bányászok. A 35. perc­ben beálló Wébert megtapsolja a közönség. A következő percben Stad­ler nagyerejű lövését Veres kiüti, melyet Nagy, a Kaposvári Kinizsi balösszekötője kézzel a hálóba juttat. A játékvezető azonban a gólt meg­adja, 2:0. A gól után Wéber szép cselekkel lerázza magáról a védel­met és nagy lövése nyomán a jobb felső sarokban köt ki a labda. A j átéli vezető azonban szabálytalanság miatt nem adta me& a Sóit. (?) A kaposvári ellentámadást Takács csak szabálytalansággal tudja megakasz­tani. a megítélt 11-est Biczó értéke­síti. Röviddel utána a nagymányokiak ellentámadását Balázs szabálytala­nul akasztja, a játékvezető 11-est ítél, de Németh a labdát kapufának lövi. Szünet után Veres helyett Ásvány véd, a bányász fölény tovább tart. Wéber, Füzesi, Gelencsér a labda útja, aki egy-két csel után otthagy­ja a védőket és a jobb alsó sarokba lő. Kezdés után Nagyhoz kerül a lab­da, akit Koncz a kaputól 22 méterre felvág. A büntető rúgást a Kinizsi értékesíti, így az eredmény 4:1. A kaposvári játékosokon a fáradtság jelei mutatkoznak, míg a nagymányo ki bányászok még mindig frissen mozognak a pályán. A 38. percben Balázs csúnyán felvágja Füzesit, aki sántítva kénytelen elhagyni a játék­teret, helyette Wéber II. áll be. To­vábbra is támadnak a vendégek és egy baloldali támadás végén Wéber II. a kapufára fejel. Kinizsi térfelén ér véget a mérkőzés. Jók: Biczó, Fényes, illetve Wéber I., Dormány, Németh. Bírálat: Erélyesebb csatárjótékával győzött a kaposvári csapat. A bányá­szok szép, ötletes, helycserés táma­dásai megnyerték a közönség tetszé­sét, melyet a mérkőzés folyamán több esetben tapssal jutalmazott. A játékvezető gyengén vezette a mér­kőzést. A visszavágó mérkőzés július 25- én lesz Nagymányokon. HÍREK SZOMBAT, JULIUS 24 ÜGYELETES GYÓGYSZER TABS 11/1. sz. AU. gyógyszertár. NEVNAI*: Krisztina. — IDÖJÁRÁSJELENTÉS: Várható időjárás szombat estig: vál­tozó felhőzet, több helyen záporeső, zivatar, mérsékelt szél, a nappali hőmérséklet a keleti megyékben kis­sé csökken, máshol alig változik. Várható hőmérsékleti értékek szom­baton reggel nyugaton 11—14, kele­ten 13—16, délben 26r—29 fok között. Folytatódott a nagy nyeremények sorozata a TOTÓBAN Noha 7 szelvénnyel értek el 12 találatot, mégis mindegyikre 21.532.— Ft nyereség jutott. 11 találat 687.— Ft. 10 találat 75.— Ft. TOTÓZZON, NYERHET! Vas és Fémhulladék Ipari V. se­gédmunkásokat keres vasrakodásra. Munkaruhát, bakancsot, esőkabátot és egyéb védőfelszerelést, kedvezmé­nyes áron ebédet és munkásszállót biztosítunk dolgozóinknak. Cím: Bu­dapest, VII. Madách Imre út 7.------------ ' " ................ . J T OLNAI NAPLÓ < Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszámafl 20-10. 20-11 Szekszárd, Széchenyi-utca IS. M. N. B. egyszámlaszám: 00.8Z8.06S—SS Előfizetési dij: bari 11.— forint. Baranyamegyei Szikra Nyomda Pécs. Munkácsy Mihály-ntoa 10 •*. J Telefon: 20-27. H A nyomdáért fnloli MELLES REZSŐ. " ( * /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents