Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-14 / 165. szám

1554 JÜLIUS 14 N A P E ö 5 Egv munkával töltött vasárnap a kajmádi állami g^azdaságlmii KOVÁCS JÁNOS főagroinómus pontosan ébredt vasárnap reggel, a megszokott hajnali négykor. Az ud­varra sietett, és aggódva figyelte a sö(ét felhőkkel elborított eget: úgy tervezték, hogy minden gépi és ké­zi arató dolgozik vasárnap, s íme. szombat éjjel bőséges eső mosta a határt s még most, vasárnap reggel sem akar kivddulni. A vasárnap reggeli órák bizony semmi jót nem ígértek a kajmádi ál­lami gazdaság dolgozóinak. A ned­ves, páradús levegőben nem akart szikkadni sem a talaj, sem a gabo­na, az eső- és harmatcseppek soká­ig csillogtak a kalászon és szárakon egyaránt. A nap bujócskát játszott, mintha csak az aratókat akarta vol­na bosszantani. Egy pillanatra kisü­tött, s aztán gyorsan eltűnt a fel­hők mögé. Az aratók azonban egyre türel­metlenebbül lesték, hogy mikor le­het aratni menni. A zalamegyedek, mintegy 28-an elindultak a Sió par­ton- lévő, — csak kézi aratásra al­kalmas búzatábla felé s bizony jól fenn volt már a nap az égen, ami­kor végre megkezdhették a munkát, A gazdaság területén összesen har­minc kézikasza kezdett aratn-i vasár­nap reggel. DE NEM VOLTAK RESTEK a kombájn- és aratógépvezetők sem. sárnap reggelig, 28 holdas teljesítés­sel Szommer István vezetett. Az el­sőségért azonban nagyon meg kell dolgoznia a fiatal traktorosnak, mert Eriik idősebb, tapasztaltabb és jó, szakszerű, po-ntos munkájáról a kör­nyékben híres. A gazdaságnak egy másik dűlőjé­ben, rózsaszín blúzos, bőszoknyás lá­nyok kapálják a répát. Hajuk szé­pen koszorúba fonva és valamennyi- üknek széles szalaggal van átkötve a feje, s elől két sor hullám dí­szíti a fejüket. A hasonló ruhába öl­tözött jókedvű lányok Kiskőrösről jöttek Kajmáara dolgozni. Ilyenkor, amikor nem mennek haza. vasárnap is ledolgoznak egy műszakot, hogy ezen a napon is kereshessenek és a legsürgősebb munkák idején elősegíti sék a gazdaság munkáját. Délben, a hófehérre meszelt üzemi étkezdében, terített asztal várja a dolgozókat. A két sor porcelán tá­nyér közé sűrűn raknak nagy tál ínycsiklandozó illatú, gőzölgő hús­levest. Itt az a szokás, hogy minden­ki annyit vesz, amennyit akar. Neki is látnak valamennyien s jó étvágy- gyál kanalazzák az ízletes levest és bicskával szedik le a puhára főtt fiatal sertéshúst a csontról. Ezután mindenki nagy adag pörköltet kap rizzsel, kovászos uborkával és ke­nyeret szintén- tetszés szerint fo­arató Bán Lajos kombájnja mellett megyünk el, Kovács János főagronó- mus nem győzi dicsérni, hogy mi­lyen szépen dolgozik. Bán magabiz­tosan vezeti a gépóriást a búzaföl­dön. Alacsony tarlót hagy, jól kivé- reti a kalászokat és nem hull szét a szem a földön. A gép nyomában katonás sorrendben maradnak el a szabályos szalmakockák és gyönyörű tiszta búzával telt zsákok. De nem kevesebb a dicsekedni va­ló a másik dűlőiben sem. János bácsi, — ahogy’ a gazdaságban hívják az agrenómust, — megáll Schwarcz kombájnjának a nyomában s élűiről kezűi azt, amit az előző gépnél ab­bahagyott. — Hogy milyen ember ez a János, azt nem lehet csak így elmesélni. — Ilyen ügyes traktorost keresni kell, mint ő. Hogy csinálja, hogy sem, de ennek soha nincs üzemzavara. — Olyan érzéke van a géphez, hogy műszerhez hasonló pontossággal megy a Zetora. Persze a szorgalmáról is sokat lehetne mesélni. A munkaidő minden percét alaposan kihasználja. ÉS A HARMADIK GÉPNÉL ha­sonló az agronómus véleménye a kombájnvezetőről. És valóban, a munkája mindenkinek elárulja, hogy becsületes, munkaszerető ember ül <ép kormány kerekénél. Amint átmegyünk kövesúton, Tolna megye felkészüli az árvíz el h ári fására Ausztriában az elmúlt napokban bekövetkezett rendkívüli esőzések hatására a Duna magyarországi sza­kaszán is — Győr környékén — meg kezdődött az áradás — mely már megyénkben is észlelhető. Az országos vízügyi főigazgatóság és a székesfehérvári igazgatóság szekszárdi kirendeltsége előre kiszá­mította: a jelenlegi helyzet alapiján a Duna vízemelkedése körülbelül kedden, vagy szerdán éri el megyénk határát. A vízügyi igazgatóság a víz­ügyi szervek bevonásával a Duna jobbpart védelmi vonalán — meiy Pakstól Bátáig terjed — ennek meg­felelően megtette az előzetes intéz­kedéseket. Mindenütt készenlétbe helyezték a védelmi anyagokat, a sáncoláshoz szükséges pallót, geren­dát, cölöpöt stb. A Duna partján te­lepült községek tanácsai és pártszer vezetei bevonásával megkezdték a Duna hullámterében lévő népgazda­sági értékek biztonságbahelyezéséí: meggyorsították a kitermelt faanyag, sürgős kiszállítását. A gemenci vad- gazdaság az európai hírű vadállo­mány mentésére készült fel. Valamennyi dunamenti községben a tanácsok és pártszervezet irányítá­sával folyik a gabona sürgős betaka­rítása, hogy egyetlen szem gabona se menjen veszendőbe. Az országos vízügyi főigazgatóság külön intéz­kedést tett a Bölcske-madocsai öb- lözet védelmére — ahol rendszere­in kiéTvtett árvízvédelmi műi ár”'-,, v nincsenek, s a meglévő nyári gátak — az úgynevezett nyulgátak elégte­lenek. A terület védelmére a főigaz­gatóság egy kiváló munkatársát, Ka­ján Sándor főmérnököt, három mű­szaki mérnököt, illetve technikust bízott meg, akik helyszínen már meg is kezdték munkájukat. A községekben a párt és tanácsok­kal karöltve megszerveztek az ár- vízvédelmi bizottságokat, amelyek­nek az a feladata, hogy elősegítsék a gabona betakarítását, másrészt mozgósítsák a falu dolgozóit a gátak építésére és helyreállítására. Vasár­nap már megtörtént a dunaköm'.ődi lecsapoló főcsatorna lezárása, hogy ezzel megakadályozzák az esetleg Dunákömlödről visszahatoló víz Bölcske és Madocsa öblözetében tör­ténő behatolását. A községekben el­sősorban az a’acsonyan fekvő úgy­nevezett sziget védelmére szolgáló nyulgátak építését kezdték meg a műszakiak irányításával a falu la­kói. Az esetleges árvíz elkerülése érde­kében és az aratási munkákra való tekintettel, honvédségünk is kiveszi részét az előkészületi munkádból: mintegy 120 honvéd kezdte meg a földmunkálatokat a veszélyeztetett területeken. A Duna vízállása hétfőre virra­dóra mintegy 10—11 centimétert emelkedett — azonban különösebb aggodalomra nincs ok —• mert me­gyénk árvízvédelmi szolgálata az ide jében érkezett értesülések alapján — megtette a szükséges intézkedése­ket. Bár a felkészülés megtörténi, azonban a Duna-menti községek la­kóira is komoly feladat hárul. Leg­fontosabb tennivalójuk az. hogy ter­ményeiket a Duna árteréből minél előbb betakarítsák. Mé«is a kombájn arat a naoydorogi Szabadság termelőszövetkezetben Kilenc óra után a sáros, vizes dűlő- útón megindult a két kévekötő ara­tógép a, kijelölt tábla felé. A gumi­kerekeken valósággal folyt a híg sár és egy-egy gödörnél kétoldalt magasan fröcskölte szét a sáros vi­zet a gép. Megpróbálták az aratást, félóra múlva másodszor is, de a nedves talajon valósággal leült a masina és a ponyván nem akart csúszni a gabonaszár. Tíz óra után végre megindult a két gép. Szommer István Zetonral, Eriik János pedig Lanz-Bulldog traktorral vontatja a kévekötő aratógépet. A két vezető párosversenyben áll egymással s va­A Szovjetunió Kommunista Párt­jának központi bizottsága határoza­tot hozott arról, hogy szervezzenek a nyári hónapokban (május—szep­tember) a propagandisták számára egyhónapos továbbképző tanfolyamo­kat a területi, határvidéki, városi pártbizottságoknál. A tanfolyamokon elsősorban a politikai iskolák veze­tői, ” párttörténeti tanfolyamok ve­zetői, a pártbizottságok nem függet­lenített előaaöi, valamint a kerület: párbizottságok új függetlenített pro­pagandistái vesznek részt. Az elmúlt évek gyakorlatától elté­rően az idén a helyi pártszervek maguk állapítják meg, hány propa­gandistát vonnak be a nyári tanfo­lyamokba. Ez különösen megnöveli a pártbizottságok felelősségét a tan­folyamok hallgatóinak kiválasztásá­ért. Az önkéntesség elvének érvénye­sítése az oktatásban többek között azt eredményezte, hogy jelentékenyen megnőtt azoknak a száma, akik ön­állóan tanulmányozzák a marxiz­mus t-űeniínizmust. A pártszerveze­tek, hogy minél nagyobb segítséget nyújtsanak az önálló tanulóknak, kiszélesítették az előadásos propa­gandát. Ez viszont szükségessé te­szi, hogy a kerületi és városi párt- bizottságok növeljék a nem függet­lenített előadók számát, emeljék az előadók elméleti színvonalát. A nyá­ri propagandista tanfolyamoknak te­hát többek között az is a feladata, hogy segítsék a nem függetlenített előadókat elméleti tudásuk elmélyí­tésében, propagandista módszereik .tökéletesítésében. gyaszthatnák. Ebéd után mindjárt kiosztják a vacsorát is, hogy a szia-. kácsnők hazamehessenek. Jódarab kenyéren sertéssültet kapnak estére. ­DÉLUTÁN EGY ÖRÄRA már any nyira szikkadt a talaj, , hogy — ne­hezein bár, — oe a hórom kombájn is megkezdhette a munkát. Szom­mer Ferenc, Bán Lajos és Schwarcz János kombájnvezető szintén páros­versenyben áll egymással, s ' hogy ki lesz áz első, azj még megjóíaolrii sem lehet előre, mert mind a három egyforma szorgalommal és jól dol­gozik. Amikor 106 holdas búzatáblában A nyári propagandista továbbkép­ző tanfolyam legfontosabb feladata, hogy kiszélesítse a propagandisták látókörét, gyarapítsa ismereteiket a marxista-leninista elmélet, a gyakor­lati kommunista építőmunka terü­letén és a propagandista munka jó módszereivel gazdagítsa a tanfolya­mok résztvevőit. A nyári tanfolya­mok tantervében előadások szerepel­nek a marxizmus-leninizmus legfon­tosabb kérdéseiről, párt kül- és belpolitikájáról, az iparvállalatok és a mezőgazdaság gazdasági kérdései­ről, az élenjáró kolhozok, gépállo­mások és szovhozok módszereiről. A nyári tanfolyamokkal kapcsolat­ban a pártbizottságnak nagy figyel­met kell fordítania az előadások és a szemináriumi foglalkozások esz­mei színvonalára. Az előadások és a szemináriumok mutassanak utat ab­ban, hogyan kell alkotó módon fel­dolgozni az elméleti kérdéseket, ho­gyan lehet érdekesen és tanulságosan kifejteni a bonyolultabb elvi kérdé­seket és összekapcsolni őket az épí­tőmunka jelenlegi feladataival. Az elmélet és a gyakorlat összekapcso­lása a dogmatizmus és a betűrágás elleni harc legfontosabb feltétele. A tanfolyamoknak erre is meg kell-ta­mtamok a propagandistákat. Nagyon fontos, hogy a tanfolyamokon ügye­sen használják fel a helyi anyago­kat, az. élenjáró kolhozok, gépállo­mások, szovhozok és iparvállalatok tapasztalatait. Nagyon hasznosak le­hetnek a legjobb gazdaságokba tett tanulmányi kirándulások, az újítók, az élenjáró üzemek vezetőinek elő­adásai a propagandista tanfolyamo­kon. A nyári továbbképző tanfolyamok csak akkor eredményesek, ha azekat magasképzettségü előadók vezetik. Az előadások és a szemináriumok ve zetésével a főiskolák, pártiskolák ta­pasztalt előadóit, tapasztalt párt­újabb munkások tűnnek szemünk elé. A hatalmas lucernatáblán sza­porán halad a gyűjtés, 13 lófogat hordja a lucernát a központi szérű­re, ahol nagy szakértelemmel rak­ják kazalba a drága takarmányt. Vasárnap, egész nap áprilishoz ha­sonló változatos volt at idő. Hol ki- vidult, hol elborult, de „kibírta“, nem esett az eső és késő estig dolgozhat­tak a kajmádi állami gazdaságban. A hleemagyüjtés, hordás, kazalozás és kapálás mellett, géppel és kézzel több, mint ötven holdról aratták le a búzát ezen a napon. Ary Róza munkásokat bíznak meg, s a pari- bizottságok az előadások előzetes megvitatásával nyújtanak segítséget az előadóknak ahhoz, hogy jól fel­készülhessenek az előadásokra, a sze­mináriumi foglalkozásokra. A tanfolyamokon részletesen meg­vitatják a propagandista munka szer­vezési és módszertani kérdéseit, A tanfolyamok elősegítik, hogy gazda­godjon a propagandisták módszer­beli tapasztalata, megtanítják a tan­folyamok a propgandlstákat arra, hogyan kell tanulmányozni a párt- határozatokat, hogyan kell eredmé­nyesen felhasználni a helyi anyago­kat, a szemléltető eszközöket, a bib­liográfiákat. Mindez szükséges ah­hoz, hogy a propagandisták hathatós segítséget nyújthassanak majd az ön­álló tanulóknak is. Hazánk egyik legnagyobb vasipari vállalata, a Rákosi Mátyás Művek Csőgyára toboroz munkavállalókat állandó munkára megyénkben. A cső gyárban foglalkoztatott segédmunká­sok 700-tól 1100 forintig keresnek havonta. Azok a dolgozók, akik haj­landóságot éreznek arra, hogy gépen dolgozzanak, átképezhetik magukat gépmunkásokká. Ezek a munkavál­lalók minőségi munkájuk után havi 1000—120Ó forintos keresettel számol •hatnak. A vállalat évente egy munkaruhát, fatalpu ’bakancsot. kötényt, kesztyűt és havonta egy darab szappant ad munkavállalóinak. Az egy év eltelte után 12 nap alapszabadság illeti meg a dolgozókat. Szabadságidejüket az ország legszebb üdülőhelyein tölthe­tik el. Az újonnan épült ebédlőben napi Lapunk július 10-i számában a „Sikerül-e a gabonát időben learatni Nagydorog környékén?“ című cikk arról adott hírt az újság olvasóinak, hogy a nagydorogi gépállomáshoz tartozó tennelöszövetkezetek' nem akarják megengedni, hogy kombájn­nal arassák le gabonájükát.1 Ez wölt a helyzet a nagydorogi Szabadság termelőszövetkezetnél, is. A gabona rohamosan érett, s emellett nagy­szerűen alkalmas volt kombájn ara­tásra, nem vblt dőlt, meg a terep is sík volt. Ennek ellenére a Szabad­ság termelőszövetkezet vezetői sem­mi áron sem akarták megengedni a kombájnaratást. Július 12-én azon­ban érkezett egy újabb hír szerkesz­tőségünkhöz, mely szerint, mégis arat a kombájn a nagydorogi Szabad ság termelőszövetkezetben. Sokat változik egy na.p alatt a nagydorogi Szabadság termelőszövet­kezet határa. Ahol tegnap még be­érett gabonát lengetett a nyári szál, ma már Csak tarlót és sorba rakott szalmakupacokat lehet találni. Ké­véket és kereszteket csak imitt- amott lehet látni; kombájn takarítja be a termést. A múlt hét elején kezdték meg az aratást. A Szabadság termelőszövet­2.80 forintért kétfogásos ebédet biz­tosít a vállalat. Szállásukért, ha nő­sök, 30 forintot, ha nőtlenek 40 fo­rintot fizetnek havonta. Itt lehető­ségük van munkaidő utáni szórako­zásra (könyvtár, rádió, sakk, stb) is. A modernül felszerelt sportpályán, a sportotthonokban a sportolni akaró dolgozóknak minden lehetőség meg­van. Tolnamegyei dolgozók! Tegyétek magatokévá pártunk és kormányunk célkitűzéseinek megvalósítását. Je­lentkezzetek vasipari munkára, hogy ezzel is elősegítsétek a mezőgazda­ság jobb és több traktorral, kombájn nai való ellátását. Jelentkezhet min­den 18—45 éves férfi a helv; taná­csoknál és a járási tanács VB. Mun­kaerőgazdálkodási csoportnál. Csőgyár Igazgatóság R. M. kezetben viszonylag nem sok, alig 200 hold a betak&rítanivaló gabona. De az esős időjárás miatt annyi munka összetorlódott, hogy a szövet­kezet amúgy Is kevés tagsága nem tudta volna az aratást is, meg a többi munkát is időben elvégezni. A szövetkezet tagsága maga nem. de ott a nagydorogi gépállomás, amely készséggel segítségére siet a hozzá­tartozó termelőszövetkezeteknek. Június 8-án a gépállomáson még mozdulatlan állt egv kombájn, csak azért mert „nem volt“ munkája. — Takács elvtársnak, a gépállomás igazgatójának, meg S z e n d i elvtárs oak. a vezet’"' ssfronómusnak bántotta lelkiismeretét, hogy a kombájn nem dolgozik, a búzából pedig pereg a szem. Elmentek a Szabadság termelő szövetkezethez, hogy megkíséreljék mégegyszer a szövetkezet vezetőit meggyőzni a kombajnaratás jelentő­ségéről és fontosságáról. A szövetke­zet vezetői belátták, hogy a gépál­lomás vezetőinek igazuk van, hiszen azon fáradoznak, hogy időben mag­tárban legyen a gabona. — Nektek akarunk jót tenni, — mondta Szendi eívtárs, a szövetkezet elnökének. — Üsse kő, hát jöjjön az a kom­bájn, arassunk, — így válaszolt a szövetkezet elnöke. Ezek után tehát a gépállomáson volt . a sor. Küldeni a kombájnt és a kombájnnal együtt olyan elvtársa­kat, akik jól értenek a géphez, tud­ják, hogy mit jelent a gabonabeta­karítás. A gépállomás küldött kom­bájnt, meg kombájn vezetőket is: Sándor József és Kishonti Bé­la elvtársat, akik egyébként is segí­tettek a termelőszövetkezetnek. Az egyik szín alatt szárogatják a kom­bájnnal aratott, csépelt gabonát. Kishonti és Sándor elvtárs, a két kombájnos érzi a felelősséget. Tud­ják, hogy most már csak rajtuk mú­lik, hogy a nagydorogi Szabadság termelőszövetkezet a számítás szerint befejezi-e az aratást péntek reg­gelig. Ha így dolgozik a gép, akkor igen. Hiszen vasárnap alig egy nap alatt 12 hold gabonát aratott le, csé­pelt el a két kombájnos. °Artépités ífWIiim HIT——BB—MMHPB Útmutatást nyújt a mindennapi pártmunkában A propagandisták nyári tanfolyamai Á Rákosi Mátyás-Művek Csőgyára munkásokat loboroz megyénkben

Next

/
Thumbnails
Contents