Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-13 / 164. szám

4 N A P E ó 1954 JÚLIUS 13 Nyári kuli rí mimika a tamási járásban ! Az idén meglehetősen nehezen in­dult a kultúragitáció megyénkben. Mivel a népművelési munkában is új irányelvek érvényesülnek az idén, sokan azt gondolják, hogy a kultúr­agitáció elcsépelt, feleslegessé vált munka. A közelmúltban azonban élénkült az érdeklődés és a tevé­kenység is ezen a vonalon. Hírt ad­tunk róla, hogy a paksi kultúr, itt­hon hangosbeszélőie ..Kíváncsi mik­rofon“ címmel ad műsort havonta kétszer a dolgozóknak. Most nézzük meg közelebbről azt, hogy a tamási járás népművelési dolgozói, kuitúr- munkásai mit tesznek ezen a terü­leten. A járási tanács népművelési csoportjának kezdeményezésére a községi tanácsok hango&beszélőjén minden vasárnap érdekes, színes mű­sort adnak. Ebben szó esik az ered­ményekről, a soronlévő munkákról, szakmai tanácsadó is szerepel a mű­sorban, sőt egy-egy könyv ismerte­tésére is jó alkalom ez. Hogy a pró­zai résnek ne legyenek unalmasak, s műsor szerkesztői párbeszéd formá­jában dolgozzák fel azokat. Ennek a műsornak egy része, a zenés fele hasonlít a rádió „Jó munkáért, szép muzsikát“ című műsorához. A községekben ezeket a műsoro­kat helyi vonatkozású eseményekből a népművelési ügyvezető, a községi tanács és a pártszervezet segítségé­vel állítja össze. Emellett tevékeny­kednek a csasztuska brigádok is a tamási járás községeiben. A legjob­ban működő brigádok között em'ít- hetiük meg a nagyszakolyit. Peres Árpád, a népművelési ügyvezető az úttörőkből toborozta ezt a köszöntő­brigádot. Az úttörőzenekar is részt- vesz az élenjáró dolgozók köszönté­sében. Szép, színvonalas kis szerep­léseiket örömmel fogadja minden megtisztelt gazda. Minden műsor, ami a járásiban elő adásra kerül, valamely élenjárd gaz­dát. jól do'gozó traktorost, vagy a munkában kiváló termelőszövetke­zetet köszönt. Nemrégen vetítő brigádok alakul­tak DISZ fiatalokból és ezek is meg­kezdik működésüket, amellyel a dolgozók szórakozása mellett azok tanítását, ismereteik gyarapítását is elősegítik. Kora ősszel, a betakarítás dandárjában terménykiállítást ter­veznek a tamási járás községei. En­nél közelebbi terv pedig, hogy a cséplési versenyben az élenjáró csép­lő brigádok eredményeit sokszoro­sítják és eljuttatják az illetékesek­hez. hogy ezzel is biztosítsák a ver­seny nvilvánosspeát és ébrentartsák a versenyszellemet. A begyűjtés sikerének érdekéiben szép, Ízlésesen elkészített plakátokat ragasztanak ki majd a községi kul- túrházak a feltűnőbb helyeken: a kultúrház homlokzatán, a tanácsház oldalán, vagy a magtárnál, esetleg a cséplőgép oldalán. Nem új, de azért mégsem elvetendő módszer ez. Az eddigi eredmények mellett jó­részt tervek azok, amiket a fentiek­ben a tamási járásról elmondottunk. A kultúrmunkások munkakedve azonban biztosíték arra, hogy ezek a tervek lassanként eredményekké válnak. Tervszerint dolgoznak az ■ iregszemcsei Új Élet tsz-ben Alig egy hete múlt annak, hogy az iregszemcsei Uj Élet termelőszövet­kezet tagsága befejezte a növényápo­lást. A kukoricát és a napraforgót háromszor, a cukorrépát négyszer kapálták, a burgonyát kétszer kapál­ták és kétszer töltögették. Az ara­tást tehát felkészülve várta a szövet­kezet tagsága. Ez a nap is elérke­zett. Július 5-én felzúgott a kombájn a tsz árpaföldjén és megkezdte az aratást. A kombájnt gyomon követ­te az eke. Miután learatták az őszi­árpa egy részét, fel is szántották azt és 7-re már el is vetettek 5 hold kö­lest másodnövénynek. Az aratás meggyorsítása érdeké­ben arató-brigádot szervezett a szö­vetkezet, így biztosítva van az erő a kézi aratásra is. Azzal azonban nem elégedett meg a tsz vezetősége, hogy csak megszervezze a munka­erőt, tervet is dolgozott ki, hogy mi­kor kezdik meg és mikorra fejezik be egyes gabonaféleségek aratását. A búza aratását a minisztertanács ha­tározatában előírt viaszérésben aratják, az árpa és a zab aratását pedig sárgaérésben. A terv úgy szól, hogy a tarlóhántást és a másodvetést is elvégzik legkésőbb az aratás befe­jezését követő héten, 8 napot szán­tak erre a munkára. Az aratást 12 napon belül, a csépiéit pedig a meg kezdésétől számított 10 napon belül akarják elvégezni. Hogy munkájuk eredményesebb legyen, versenyre hív ják a tamási járás valamennyi ter­melőszövetkezetét. Célunk as önköltség csökkentése II. rész De nézzük meg az állattenyész­tést is. Az 1 tehénre eső tejterme­lés 1953 első félévében 1043 liter volt. Ebben az évben pedig 1261 li­ter, tehát az emelkedés 121 százalé­kos A gazdaság összes tejtermelése 1953 első felében 498.940 liter volt. ezzel szemben ez év első felében 610.210 liter tejet termelt a gazda­ság, úgyszólván ugyanazon tehén- á''"mány mellett Ez a két számadat azt igazolja, hogy- a tehenészetben okszerűbb volt a takarmányozás. A takarmányozás teljes mennyiségben saját termelésből került ki és a ta­karmány jó felhasználása a nagyobb tömegben előállított és készletre el­készített silótakarmány egészen meg' közelítette az előírt szabványokat Ezt a tényt meg kell lapítani an- n" inkább, mert 1053-ban beta­karított takarmányok minősége sok kívánnivalót hagytak hátra, a be­takarítás ideje alatt leesett renge­teg csapadék miatt. A* tej önköltségi ára még mindig nem kedvező. A múlt év első felében a tej önköltsége 4.20 forint volt, eb­ben az évben pedig 3.57 forinttal zá­rult május végén. Ez a magas ön- k:'Hség azt igazolja, hogy a tejter­melésünk még mindig nem áll a megfelelő fokon és még mindig ter­helik a tejet olyan költségek, ame­lyeket le kell c ökkentenünk. A sertéstenyésztésben a fialási, át­lag — egy fialásl véve tekintetbe — az 1053 első'félévi ötösalommal szem ben az idén 6.3 darab Az alapos sze­lekció, a tenyésztési idő betartása, a dolgozók javadalmazása együttesen hozta magival azt, hogy az alomsú­lyuk fokozatosan emelkedett. — A „malacgyár" elgondolás igen vesze- d es követelményeket rejt magá­ban. illetve súlyos bajok származnak minden túlerőltetett tenyésztésből. Ugyancsak a normális tenyésztési iránynak és tenyésztési módozatok szigorú betartásának a következmé­nye még az is, hogy az egyes szo­pósállatoknál az elhullása százalék lényegesen javult. Például szopós­malacoknál 1053 évben 17.fi volt az elhullási százalék, ami annyit jelen­tett, hogy egy százas anyafalkánál 88 darab volt az elhullási darab- szám. Lényegesen javult ez az 1954- es é\'ben, amikor az elhullási száza­lék négyre csökkent, tehát azt lehet mondani, hogy a malacelhullás a sertéstenyésztésben, majdnem 100 százalékot javult. A szopósborjuknál még ennél is jobb a helyzet. A múlt évben 12.9 százalékos elhullás azt jelentette, hogy minden nyolcadik borjú elhul­lott. Ennek voltak elfogadható okai, hiszen a tavaly tavaszi, illetve első félévi és az előző téli rossz takarmá­nyozás miatt a vemhes kifejlődés is rossz volt az előző üsző vásárlások­ká1 nem is egy „bang“ fertőzést hoz­tak be a gazdaság területére. Hogy ezen a téren milyen alapos munkát végzett a gazdaság, azt bi­zonyítja. hogy az év első felében a több, mint ötszázas tehenészetben érv borjú elhullás sem volt. Az idei esztendő szintén a nagy fordulatok éve, amikor a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa úgyszólván teljes részletességgel meg mutatta azt az utat, amelyen a ho­zamok növelését és az önköltség csökkentését elérjük. Meg kell állapítanunk azonban egy pár olyan hiányosságot, amely a ter­melést akadályozza, az önköltséget emeli. Csakis ezeknek a hiányossá­goknak a kiküszöbölésével biztosít­ható az önköltség csökkentése. Először Is a gépesítés vonalán a szántótraktorok számát kell felemel­ni annyira, hogy egy szántótraktor egységre 350 hold szántó jusson. A növényápoló gépek számát 500 hol­et? :nt egy-egy darabbal kell fel­emelni, hogy ezen a területen ne csak a növényápolást, hanem a ve­tést, a talajművelésben pedig a ve­tés előkészítését is elvégezze. A nö­vényápolásban pedig a kapálások számát ezekkel a gépeikkel annyira kell emelni, hogy a kézierő csakis sorműveléssel legyen elfoglalva. Ez esetben a talaj állandó mozgatása, szellőztetése, a talaj felületének mór z?»’ 'kos struktúrájának fenntartása biztosítja a kapásnövények magas eredményét, mert a tápanyag feltá­rás tökéletes. Tehát a kapásoknál az ömköltségcsökentés egyik módja ez. A másik pedig az, hogy tökéle­tes legyen a növényállomány, teljes legyen a beállottság. Ha jó a növény állomány, akkor van is termény. A harmadik pedig az, hogy a betakarí­táshoz is meg kell erősíteni a gépe­sítést például cukorrépa kiemelőgép alkalmazása. A kalászosoknál az önköltségcsök­kentés a magasabb terméseredmé­nyekben rejlik. Itt is a tökéletes ta­lajelőkészítés, az okszerű tárcsás­művelés, vagy a szükséges szántás olyan legyen, hogy a földbe vetett mag „jól érezze magát“, s a csírázás azonnal meginduljon. Az őszi alap- műtrágyázás, a kétszeri tavaszi fej­trágyázás, tavaszi növényápolás, bo- ronálás, hengerezés mind-mind az önköltséget csökkenti. Hozzájárul eh hez még az is, hogy a letakarítást aratógéppel végezzük. Az aratógépek munkája után nincs lógeretblyézés, szalmahordás, stb., ami emeli az ön­költséget és a ráfordítást. Tehát két munkával, vagyis a csépléssel együtt a letakarítást el lehet végezni. Beszélnünk kell még a vegyszeres gyomirtásról, és a szükséges rovar­irtásról is. Ezeket is állandóan al­kalmazni kell. Bá,r megjegyezni kí­vánjuk, hogy a gyomirtást nyáron a nyári talajműveléssel kell elvégezni, a rovarirtás a helyes vetésforgóval és a talajtáperő megfelelő pótlásá­val nagymértékben elvégezhető, mert a kultúrnövények a jó tóperőben lé­vő tiszta földben kinőnek a bogár szájából. Tóth György vezető agronóvnus. Hl REIi KEDD, JÚLIUS 13 ‘ÜGYELETES GYÓGYSZER JAK 11/1. sz. All. gyógyszertár. MEVNAI' Jenő. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: — Várható időjárás kedd estig: változó felhőzet, néhány helyen záporeső, esetieg zivatar. Időnként élénk dél­nyugati-nyugati szél. A hőmérséklet emelkedik. Várható hőmérsékleti ér­tékek kedd reggel: 12—45, délben 25—28 fok között. MOZI Garny filmszínház. Július 14-ig; TILOS A JÁTÉK. Dán film. Egy kedves, vidám történet egy külvárosi bérház gyerekeiről. Kezdések: vasár- és ünnepnap: 5, ? és 9 órakor, hétköznap: 7 és 9 órakor. Szép dekoráció: a művészi reprodukció Díszítsük otthonainkat és munkahelyünket az újra kapható művészi reprodukciókkal. Munkácsy, Szinnyei Merse, Paál, Glatz stb. ára 3—20 forintig Kapható szaküzlctckben, papír- és könyv antiquár boltokban SPORT Szép játék után megérdemelten győztek megyénk ifjúsági labdarúgói. Tolna megye ifi válóvaloH—-Fejér megye ifi válogatott 2:1 (0:0) Nagykanizsa, 1000 néző, vezette: Barna. Fejér megye: Kiss III — Bőke, GrüLh, Füki — Gólics, Samaros — Szabó, Negele, Virágh, Antal, Bán­falvi. Tolna megye: Halmos — Mányoki Halmosi, Szép — Besenyei, Várnai, — Simonfalvi, Ulrich, Majaai, Kriksz, Czifoók. A fejérmegyeiek indítják el a lab­dát, s az első percekben Halmos a fejérmegyei csatárok elől az utolsó pillanatban szedi fel a labdát. Ettől magukra találnak a tolnamegyeiek és egymásután vezetik szép támadá­saikat, különösen a balszámyon fut­nak szép támadások, ahol Czibók ügyesen átjátsza a védelmet, de ka­pura már nem tud veszélyes lenni. A 17. percben Simonfalvi egyéni já­ték után már a kapu előtt van, de 8 méterről se lő kapura és így a védelem szerelni tudja. Állandósul a tolnamegyeiek fölénye, a csatársor szépen vezeti fel a labdát, de a kapu előtt nem értik meg egymást, bár a fejérmegyeiek is támadnak szórvá­nyosan, de nincs a csatársor játéká­ban átütő erő. A 28. percben Ulrich a 11-esről hatalmas lövést küld, de a ka.pus szerencsével védi. Utána Ulrich Majnáit teszi tisztára és ami­kor az a kaputól már csak 6 méterre van, a védelem verve van és csak a kapussal áll szemben, fölé lő. (Or­dító gólhelyzet volt.) Majmai játékán meglátszik, hogy nem középcsatár. Közben a tolnamegyei védelemnek is, — bár lényegesen kcesebfo, mint a fejérmegyeieknek, — akad dolguk, de ezeket könnyen hárítják. A II. félidő elején a fejérmegyeiek kerülnek fölénybe, azonban ez a fö­lényük nem tart soká, mert amikor a 11. percben a gólvonalról tud men­teni Halmosi, a tolmamegyei ifik úlj- ból magukra találnak és teljes erő­bedobással küzdenek. A csapat min­den egyes tagja szívvel-lélekkel küzd és nem ismernek elveszett labdát. A fejérmegyei csatársornak nyilna alkalma gólszerzésre, de a játékveze­tő les címén leállítja támadásukat. (Nem volt les.) Hiába a fölény, nem tudják góllá értékesíteni a tolname­gyeiek, mert a lövések általában gyengék. A 20. percben Halmosnak nyílik alkalma védésre, majd a 25. percben a fejérmegyeiek érnek el sarokrúgást, de azt a védelmünk nagyszerencsével tisztázza. A 28. perc ben helycsere lesz a csatársorban, Simonfalvi húzódik középre, és Maj­nái lesz a jobbszélső. Ugyanebben a percben megszületik a vezető gól is, amikor Simonfalvi ügyes meg­oldás után hálóba juttatja a labdát, 1:0. Állandósul a fölényünk, de a lö­vésekkel van baj. A 37. percben si­kerül a fejérmegyeieknek az egyen­lítése. A 16-osról szabadrúgás elle­nünk és a lehetetlenül helyezkedő védelem mellett a labda a hálóban köt ki, 1:1. Két-három percig tart a fejérmegyeiek feUángolása, újból a mieink támadnak és a mérkőzés utolsó előtti percében Majnáinak sikerül mintegy 10 méterről hatal­mas lövést küldeni, mely a jobb fel­ső sarokban köt ki, 2:4. A gól után különösebb megmozdulás nem tör­tént. Jók: Ulrioh, Besenyei, illetve Grülh a mezőny legjobbja és Negeie. A mérkőzés értékelésére pénteki szombati számunkban visszatérünk. Milyen eredményekkel zárult a tolnamegyei kosárlabdahainokság tavaszi fordulója? A tavaszi forduló befejeződött. A csapa­tok nyári pihenőt tartanak, hogy a tavaszi forduló fáradalmait kipihenjék és erőt jyüitsem k a. bajnokság hajrájához, mely az őszi fordulóban következik be. Miiven eredmények vannak a félév mö­gött? Kétségtelenül kevesebb izgalmas mérkőzéseket láthatott a közönség az idén. mint az elmúlt években, de tegyük hozzá mindjárt, hogy színvonalasabbat sem igen. Bár csökkent az ür az első helyezett és az utánuk következők között, mégsem tűnt el teljesen. Legfeljebb a női bajnokságban beszélhetünk fejlődésről. A mezőny most lényegeden kiegyensúlyozottabb, mint ta­valy volt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a sok döntetlen és a bálaszéki Iá nyok első helye, (T i. a bátaszéki csapat újonc.) Sajnos megyénkben (a Vörös Me­teor területi bajnokságban résztvevő csa­patát kivéve) nincs egy olyan női csapa­tunk sem, amely az előre megbeszélt tak tikát be tudná tartani. Pedig erre számtalan lehetőség nyílt volna. Például a döntetlen mérkőzéseket egyik csapat sem tudta a maga javára fordítani. Különösen szembe­tűnő, hogy a hajrában előnyhöz jutott együttes ntm tudta tartani az eredményt. v£i"v a játékosok nem tudták „tartani“ a labdát. Az edzők a jövőben fordítsanak nagyobb gondot a taktikai elemek elsajátítására. Legalább az ilyen egvszerű taktikai for télvt, mint az időhúzás (persze a labdá­val játék közben) általánosítsák. Hiszen Indul Tolna inegye 1954. évi ifjúsági vízilabda bajnoksága A Tolnamegyei TSR mellett működő LUzó és Vízilabda Társadalmi Szövetség az idén megrendezi a megyp ifjúsági vízilabda baj­nokságot. A bajnokság célja, hogy a rm gyében a vízilabda játékot fellendítse és le­hetőséget nyújtson a fiataloknak a sport­ág mielőbbi elsajtflására. Tolna megye az elmúlt években mindig komoly vízilabda élettel rendelkezett, csupán az utóbbi évek ben mutatkozik visszaesés. Ha a bajnokság. Add el a mákgubót gyógyszer készül belőle Egy mázsáért 90 FORINTOT fizet a földművesszövetkezet tudvalévő. ..aki időt nyár. niindeiM nyer". Az utánpótlás terén is baj van. Különösen olyan csapatoknál, ahol a többség diák. így számottevő az évenkénti állandó iátékosk;- esés. ezt pedig megfelelően pótolni kell. Be kell látni, mind az edzőknek, mind a me­gyei kosárlabdacsapat vezetőinek, hogy a színvonal emelkedés problémáját Csak a jó utánpótlás oldhatja meg. Megnyugodva ta­pasztalhatjuk. hogy a megye női kosárlab­dázói az edzéseket pontosan látogatják és szorgalmasan dolgoznak összefoglalva: me­gyénk női kosárlabda, sportja jó úton halad és megvan a lehetőség arra. hogy a jövő­ben fe|=őbb osztályokban is találkozunk tolnamegyei csapatokkal. Férfi vonalon a bajnokságban vezető Dó* Zsa és a második helyezett között már sok­kal nagyobb a különbség, mint a női első két helyezett között. Mi az oka annak, hogv a vidéki csapatok nem tudnak felzárkózni? Felesleges anvagi hiányokra hivatkoznak, -y Kétségtelen, hogy ez a tényező megzavarja i felkés ülést, de dö”tő ok sem:n'.esetre «ein lehet. Nem valószínű, hogy az első és he­tedik helyezett között anyagi különbség lenne. Az igazi ok az, hogy nem korszerű kosárlabdát játszanak. Mereven ragaszkod, nak az „add és fuss4' játékhoz. Bíznak do­bókészségükben. mondhatnánk teljesen nyers technikai elemekkel próbálnak eredményt olé.rni. Persze van rá példa (legtöbbször hazai pályán), hogy ez a játékmodor be­válik. De próbálkozzanak me;g a vidéki csapatok ebben a játékmodorban legyőzni egy megy énkívüli csapatot. ban résztvevő csapatok becsületesen le* iát9Zák mérkőzésüket, akkor az előbb em­lített célt minden bizonnyal eléri az íljú- sági bajnokság. A ti ifjúsági bajnokságot két fordulós kör- mérkőzéses rendszerben bonyolítják le. Az alábbiakban közöljük a bajnokság sorsolá­sát. Július 11: Bonyhádi VI.—Tolnai YL. Bajfii VL—Dombóvári Lok-, szabadnapos Szek­szárdi Építők. Július 18 Tolnai VL— Raiai VL. Dombó­vári Lók.—Szekszárdi Építők. Szabadnapos Bonyhád. , „ , Július 25: Bajai VL—-Bonyhádi VL, Szek­szárdi Építők — Tolnai VL. Szabadnapos' Dombóvár. , , Augusztus 1. Bonyhádi VL—Dombóvári Lók., Bajai VL— Szekszárdi Építők. Szabad nanos; Tolnai VL. Augusztus 8. Szekszárdi Építők—Bonyhádi VL. Dombóvári Lók.-—Tolnai VL. Szabad" napos: Baja. A második forduló augusztus 15 én k«z* dódik, melynek sorsolása ugyanaz, mint as? elsőé, azzal a különbséggel, hogy az első fordulóban a pályaválasztó csapatok a má­sodik fordulóban elmennek ahhoz, aki az első fordulóban náluk volt. A megyei társadalmi szövetség a vízi Un da bajnokság megszervezésével elismerése méltó munkát végzett. A bajnokságot dr. Tokár Tibor és Varga Zoltán a társnőit,m* szövetség tagiéinak az irányításával bonyfv Htja le a TUS?. DECS Aranydombon 2642 négyszögöles, szép fekvésű, jókarban lévő szőlő, a múút* hoz közel fekvő tanyaépülettel eladó. A? épülethez bekerített udvar tartozik.^ benne padlós szoba, konyha, présház, istálló, nyárt konyha van. Érdeklődni lehet Bóna Árpád1, nál Decs, Dózsa György utca 21. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a azerkesztőbizottséf Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonsz»!!*! 20-10. 20-11 Szekszárd. Széchenvi-utca t8 MNB egyszámlaszám: 00.878069—3$ Előfizetési díf: havi fi.— forint Baranyamegvei Szikra Nvomda Pécs. Munkácsv Mihálv-otea 10 ml Telefon: 20-27 A nyomdáért felel: MELLES

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents