Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-10 / 162. szám
1954 JÚLIUS 10 NAPCÖ Sikerül-e a gabonát időben learatni Nagy dörög környékén? jp1 ogas kérdés ez. Erre igazság szerint csak az lehetne a válasz: ha a termelőszövetkezetekben minden mozgatható munkaerőt megmozgatnak, ha a gépállomás kévekötő ara tógépeit, kombájnjait maximálisan kihasználják, akkor igen. Az egyéni parasztok kis parcelláján különösebb probléma nem lesz. — Részben, mert nem egyszerre érik be minden kisparcellán á gabona, mint a termelőszövetkezetek 50—60 holdas táblájában, részben pedig azért nem, mert sógor-koma, jóbarát összefog és egy-két nap alatt learatják . a gabonát. Nem megy ez ilyen könnyen a termelőszövetkezetekben .. . Sokan vannak együtt a nagydorogi gépállomás igazgatójának irodájában. A napi munka ugyanis megbeszéléssel szokott kezdődni. Most is az van. Jelen van két traktoros brigádvezető, a főgépész, két agronomics, a párttitkár, az üzemgazdász és az igazgató. A beszélgetést az időjárással kezdik, bosszankodnak, hogy megint nem lehet időben kezdeni az aratást, mert az éjszaka esett az eső. Utána rátérnek a vontatók diszponálására. Utoljára kerül sor ez időszak legfontosabb feladatára, a ga- bonabe takarításra. A beszélgetésből az tűnik ki, hogy e tekintetben nincs minden a legnagyobb rendben. A gabona mindenütt, rohamosan érik, aratni kellene, és ez nem megy olyan gyorsan, mint azt az ember szeretné. Járányi Gyula, a nagydorogi termelőszövetkezetek agronómusa azt hozta a gépállomások vezetőségének tudomására. hogy mindenütt megérett a gabona, aratni 'kell, de gyorsan, mert 3—4 nap múlva pereg a szem és azt is hozzátette: nem látom biztosítottnak a gabona gyors, kevés szemveszteséggel történő betakarítását. Kun elvtárs. az egyik traktoros brigádvezető arról panaszkodott, hogy Sönszentlőrincen elromlott a borsócséplő. Sipőcz Antal elvtárs, a kajdacsi termelőszövetkezetek agronómusa már kedden este rohant a gépállomásra, hogy küldjenek még aratógépet, mert a November 7 termelőszövetkezetben késedelem nélkül aratni kell a tavaszi szí árpát. Dizony elvtársak, mindenütt aratni kell, mert különben nagy lesz a szemveszteség, — mondja Szendi József elvtárs, a vezető agronómus. S közben megint szemetelni kefá az eső. Térjünk most vissza a kérdéshez: sikerül-e a gabonát időben learatni Nagyüorog környékén. Az adottság ehhez bőven megvan. A gépállomásnak 5 kévekötő aratógépe van. állítólag kap is még egyet. Van két kombájn is. Ez tehát nyolc aratógép. A 13 termelőszövetkezetben 3000 hold aratni való van. Ha a gépek kivétel nélkül teljesítik tervüket, 1200 hold gabonát aratnak le. De ha az aratógépvezetők teljesítik vállalásukat, akkor könnyen meg lesz az liáOO hold is, tehát az aratni- valónaik a felét learatják a gépek. Elméletben ez így nagyon szépen fest, a gyakorlat sajnos mást mutat... H iba volna a nagydorogi gépállomás kollektíváját most azzal vádolni, hogy a gabona betakarításához nem ad olyan segítséget, mint amilyet várnak tőle. De akárhogy is nézzük, a jelenlegi helyzet azt bizonyítja, hogy a nagydorogi kombájnvezetők és aratógépkezelők a gabonabetaikarításhoz nem adnak olyan segítséget, amilyent várnak tőlük. A helyzet ugyanis az, hogy a 3000 hold aratnivalóból a két kombájnnak „nem jut1' munka. Az egyik például még egy szemet sem aratott, dacára annak, hogy álló gabona van bőven, meg lassan a szem is hullani kezd. A másik ugyan már dolgozott, dg az is csak 10 holdat aratott. A gabona gyors betakarításáért harcoló mezőgazdasági dolgozók közül joggal kérdezhetné bárki: a nagy dorogi gépállomás kollektívája nem érzi a felelősséget azért, hogy nagyobb darab kenyér jusson mindenkinek az asztalára? A gépállomás igazgatója, Takács elvtárs erre azt mondja: „Igenis érezzük a felelősséget, tudjuk, hogy a dolgozó nép most a gépállomások felé összpontosította figyelmét, arra kíváncsi mindenki, hogy ebben az évben meg álljuk-e helyünket a gabona betakarítás nagy csatáikban. Mi, ^érezzük a felelősséget, de arról igazán nem tehetünk, vagy legalábbis ke- vésbbé tehetünk, hogy a termelőszövetkezetekben -idegenkednek a kombájntól, nem akarják megengedni, hogy géppel arassuk a gabonát." Takács elvtársnak igaza lehet , abban, hogy a termelőszövetkezetben idegenkednek a gépi munkától. De miért vannak a kihelyezett agronn- musok? Nem azért-e, hogy megmagyarázzák a gépi munka előnyét, azt, hogy a gépállomás ebben az évben jóvá akarja tenni a korábban elkövetett hibáit, minőségileg is, meg mennyiségileg is jobb munkát végez, mint tavaly. Ezért is vannak az elvtársak a gépállomáson. Napjainkban ez a legfontosabb feladatunk. És ha eddig ezt nem tették. — mert nem igen tették, — akkor most ezt kell tenniök. JV em lehet azonban egyoldalúan elbírálni ezt a kérdést. Látni kell. hogy a termelőszövetkezetek vezetői és tagjai is hibásak. Nagyon rosszul vélekedik az a termelőszövetkezeti vezető, amelyik azt mondja, hogy a gép munkájáért csak fizetni kell, az nem végez jó munkát. A gépállomásnak fizetni kell ez igaz, ezt nem akarja senki vitatni. De a gépi munka sokszorosan megtérül. Különösen a kombájn mun kajáért kifizetett forintok térülnek meg sokszorosan. Hiszen ez a gép 60 ember nehéz fizikai munkáját végzi el egy nap. Jóllehet két hét múlva minden termelőszövetkezeti tag, minden vezető beleegyezne abba, hogy arasson a kombájn,sőt követelni fogják majd a gépállomás segítségét. De akkor már nagy részben késő lesz, mert ha elkezd peregni a szem, napról- napra több hullik el és ez többszörösével csökkenti a termelőszövetkezeti tagok jövedelmét annál az ősz- szegnél, amit a kombájn munkájáért kifizetnének. ^ nagydorogi gépállomás egyébként jól felkészült az aratásra. Nagyszerűen ki vannak javítva a gépek, minden kévekötő-aratógépre, minden kombájnra kalászemelőt szereltek. És amint Rácz elvtársnő, a párttitkár mondja, az egyfelé dőlt gabonát kalászemelővel nagyszerűen aratja a gép. No, de mi haszna a jó gépnek, ha nincs megteremtve az előfeltétele annak, hogy dolgozzon. Ha ez meglesz, akkor sikerül a gabonát időben learatni Nagy dörög I környékén is. A Gyapjúbegyűjtő Vállalat 105 százalékra teljesítette tervét „1954 első felében 8.2 millió négyzetméter pamutszövettel, 660 ezer férfiinggel, ISO ezer férfi öltönnyel több kerül forgalomba, mint a múlt év első felében1' — mondotta Farkas elvtárs, az országgyűlés költség- vetési vitáján. Ennek szellemében létesült a Gyapjúbegyüjtő és Textil Nyers- anyaglkészletező Vállalat szekszárdi kirendeltsége, amely a kormány pro- grammjának megfelelően főfeladatul a begyűjtés és raktározási munkán kívül a megye gyapjúhozamának emelését tűzte ki célul. A vállalat még csak ebben az évben kezdte meg munkáját, s először gyűjtötte be a megye gyapjú termését, máris szép eredményekről adhat számot. Begyűjtési tervét 105 százalékban teljesítette. — Ezt nagymértékben elősegítette az, hogy a gyapjú árát kormányzatunk kilogrammonként 36 forintra emelte. A dolgozók látják, hogy jobb munkájuk és növekvő szorgalmuk arányában növekvő mértékben élvezhetik munkájuk gyümölcsét. A nagyszékely! Dózsa tsz tagsága például közel lő ezer forintot kapott a beadott minőségi gyapjúért, amely a tagság jövedelmét emeli. Ezért mondotta joggal. Farkas elvtárs az országgyűlésen elhangzott beszédében, hogy „pártunk új politikája, a kornmnyprogramm végrehajtása lényegesen megjavította dolgozó parasztságunk helyzetét... pártunknak és kormányunknak a dolgozó parasztságot támoeató politikája nagymértékben növelte a dolgozó parasztság munkakedvét, megszilárdította a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, népi demokratikus államunk alapját.'1 — Ennek megvalósulását látják, s az eredmények arra serkentik a munkásokat és dolgozó parasztokat, hogy nagyobb munkakedvvel és szorgalommal támogassák ezt a politikát. Ez a megnövekedett munikakedva vállalat jó teljesítményének egyik összetevője. A másik, ami szintén igen jelentős az, hogy a gyapjú begyűjtésén és raktározásán kívül a , vállalat szakemberei Kürti István és Böjti János elvtársak az állami gazdaságokat és termelőszövetkezete két meglátogatva szaktanácsokkal látják el a juhászokat és az egyéni juhtartó gazdákat. A telep valamennyi dolgozója nagy munkát végez. Az 5 raktározó brigád állandóan versenyben van egymással, s brigádteirvüket 170 százalékra teljesítik. De eredményes munkát végeznek és szép teljesítményt érnek el a vagonkixakók is, akik 4 óráról 45 percre csökkentették a vagonfcirakást. A szekszárdi gyapjúbegyüjtő vállalat szakemberei szorosan együttműködnek a megyei állattenyésztési igazgatósággal. Segítséget adnak a legjobb gyapjútermelő egyedek kiválasztásához is, merf a cél az, hogy megyénket a legjobb juhtenyésztő megyék színvonalára emeljék. Lapunk június 30-i számábari bírálat 'jelent meg a szekszárdi nagy cukrászda és a Vendéglátóipari Vállalat vezetőségéről, mert egyik héten két forint kilencven fillérért, a másik héten pedig három forint tíz fillérért adtak a nagy cukrászdában egy pohár kávét, meg két péksüteményt. „A rendkívüli áremelésről“ című cikkünkre a Vendéglátóipari VállaGyorsart fogy az aratás Tengelicen Tengelic a szekszárdi járás egyik nagy községe. Az itt lakók legnagyobb része mezőgazdasági munkával foglalkozik. Ebből következik az, hogy napjainkban az év legnagyobb feladataival kell megbirkózniok. A termelőszövetkezetnek és az I. típusú termelőszövetkezeteknek, meg a dolgozó parasztoknak összesen 1.560 hold gabonát kell learatniok, a learatás után a tarlót felszántani és annak nagy részét másodvetéssel bevetni. A tengeliciek, — a termelőszövetkezeti tagok csakúgy, mint az egyéni parasztok — ebben a munkában is megállják a helyüket. — Az 1560 holdból eddig 1.242 holdat learattak, ami azt jelenti, hogy már nem is sok aratni való van, alig 300 hold. Az aratással egyidejűleg a tarlóhántást is, meg a másodvetést is elvégzik a tengeliciek. Eddig összesen közel 170 holdon végezték el a tarlóhántást és ugyanekkora területen a másodvetést. Ezzel az eredménnyel jelenleg Tengelic vezet megyénkben a most folyó mezőgazdasági munkák elvégzésében. lat, nem szóban, hanem tettekben válaszolt. Vizsgálat tárgyává tette a rendkívüli áremelkedés okát, s meg állapította, hogy az szabályellenes volt. A vállalat vezetősége azonnal intézkedett, s amint a helyszínen tapasztaltunk, ma két forint nyolcvan fillérért adják egyik héten is. meg a másik héten is a pohár kávét, a pék süteménnyel. Bírálatunk nyomában: *"""" I Három forint tíz fillér helyett két torint nyolcvan fillérért adják a kávét Népnevelőértekezlet a szára zdi pártszervezetnél Versenyre hívták a keszéh degkuti népnevelőket A mezőgazdaságfejlesztésről szóló párt és kormányhatározat sikeres végrehajtásának egyik döntő csatája folyik napjainkban: a gyors és a legkisebb szemveszteséggel történő aratás. Nem kis dolog ez, különösen most, hogy az esős idő is minduntalan közbeszól.'Éppen ezért az eddigieknél még nagyobb lendületre, még nagyobb szervezettségre var szükség, hogy minden percet ki tud junk használni. Nagy szerepük var. ebben a munkában népnevelőinknek, akik példamutatásukkal, felvilágosító szavukkal megyénk falvaibán buzdítanak, lelkesítenek a gyors munkára. Népnevelőink azonban cs ak úgy tudnak jó munkát végezni, ha pártszervezeteink megfelelő segít ságet adnak számukra és természetesen menetközben ellenőrzik is műnk ájukat. A szárazdi pártszervezet igyekezett is harcba indítani a népnevelőket. A -utóbbi népnevelőértekezleten megtárgyalták az aratással kapcsolatos agitációs felvilágosító munkát, módozatait. Szita János elvtárs, a pártszervezet titkára '— amint Mo hai Ferenc levelezőnk írja — behatóan foglalkozott a népnevelők soron következő feladataival. Beszélt az aratás időben való megkezdésének fontosságáról, a szemveszteség legkisebbre csökkentése érdekében, valamint a hordás, a cséplés gyors elvégzésének és a begyűjtés géptől történő megvalósításának nagy jelentőségéről. Felhívta a népnevelők figyel mét arra is, hogy ezzel egyidőben úgy kell az agitátoroknak dolgozni ok, hogy a tarlóhántás és másod-vetési tervek is teljesítve legyenek. Jó példákat is hozott fel a község dolgozó parasztjai közül, akikrfe bizton lehet számítani s népszerűsí tésük mozgósító hatású a többi dolgozó parasztokra. Nyúl Albert például az ősszel legelőször vetette el az ősziárpáját. Ezek szerint nem vélet len, hogy legelőször is tud aratni. Bánki János egyénileg dolgozó paraszt is élenjár a községben, neve mindig ott van a legjobban teljesí tők között, akár az adófizetésben, akár a begyűjtésben, akár most a mezőgazdasági munkákban. A népnevelők hozzászólásai azt bizonyították, hogy a pártszervezet jól előkészítette a népnevelő értekezletet. Az egyik népnevelő, Tóth Ida DISZ fiatal a szárazdi népnevelők kívánságára kihívta a keszőhídeg- kuti népnevelőket, hogy munkájuk nyomán a fent említett nagy feladatokat községük augusztus 20-a hely ett, már 15-re elvégzi. Különösén, örvendetes és más községek számára is követésre méltó, hogy a verseny- felhívás alapja a népnevelők páros versenyén alapszik. Tóth Ida mindjárt ki is hívta Csima Lajost. Schn eiker Anna Higed Annát, Tárkony i Henrik Ócsovai elvtársat, Klug Ján os Friedlich Györgyöt és JózSa elvtársat, hogy körzetükben feivilágosí tó és példamutató munkájuk nyomán minden gazda határidő előtt végez a munkákkal. A népnevelőknek gondjuk volt arra is, hogy a betakarítás idején minél nagyobb biztonságban legyen ek a gabonák. Elhatározták, hogy víztárolót készítenek munkaidő után, amelyben majd legalább 20 ezer liter víz áll készenlétben. így bizto sítva lesz. hogy tűz esetén bőségesen állhat rendelkezésre az oltáshoz szükséges víz. Ilyen előkészítés nyomán mi is csatlakozunk Mohai Ferenc levernek befejező szavaihoz: ..Bátran néz hetünk a jövő elé, mert biztos kezekben van községünkben is népünk kenyerének sorsa.“ A paksi földmüvessxövetkezet dolgosói is résstvessnek az aratásban Paks és vidéke körzeti földművesszövetkezet tagjai termelési értekezleten ünnepelték meg július 3-át, a Nemzetközi Szövetkezeti Napot. A termelési értekezleten Biczó Éva elvtársnő, a dolgozók lelkesedése közepette számolt be a földművesszövetkezet fejlődéséről, az elért eredményekről, amelyet a falusi lakosság jobb áruellátása terén értek el. Az eredményeket bemutatta Biczó elvtársnő a számok tükrében is. A II. negyedéves áruforgalmi tervüket 104 százalékra teljesítették. A termelési értekezleten résztvevők az eredményeken felbuzdulva lelkes fel ajánlásokat tettek augusztus 20, Alkotmányunk ünnepének tiszteletére. A fogyasztási ág dolgozói vállalták, bogy a 111. negyedévben az eladási tervet 110 százalékra teljesítik, s emellett nagy gondot fordítanak az áruátvétel minőségi ellenőrzésére, a falu dolgozóinak minőségi áruval való ellátása érdekében. A szövetkezeti mozgalom fejlesztésére felajánlást tettek a szövetkezet dolgozói a részjegy és a tagszervezésterv teljesítésére. A paksi földművesszövetkezet dolgozói a szövetkezeti összefogás szellemében ünnepelték a Nemzetközi Szövetkezeti Napot. Elhatározták, hogy a kereskedelmi munkán kívül — két kezük munkájával — segítik a paksi Vörös Sugár tszH. Megalakítottak egy 27 tagú brigádot és vállalták, ho&y a legnagyobb dologicUi- ben, az aratási munkákban adnak segítséget a tsz tagságának. A verseny első helyezettje a /hőgyészi Téglagyár A Tolnamegyei Téglagyári Egyesü léshez tartozó hőgyészi Téglagyár munkáját is az idei nedves időjárás nagymértékben befolyásolja, mivel teljes egészében kézivetésü üzem. Ennek ellenére maga mögött hagyta a modem gépesített üzemeket, s az ES-en belül az első helyen áll: elmúlt havi tervét 99.1 százalék ban teljesítette. A hőgyésziek jer eredményeiben nincs „ördöngösség“, módszerüket nem rejtik véka alá, mert ezt minden üzem utánuk csinálhatja. Elsősorban a telep vezetője, Schönberger elvtárs jó szervező munkájáról kell megemlékeznünk, aki fáradhatatlanul a termelési folyamatok javításán, a nehézségek leküzdésén dolgozik. Számtalanszor maga is példát mutat a termelő munkában, mert nem resteli megfogni a lapátot, vagy a talicskát, ha a szükség úgy kívánja. Ennek a példamutatásnak igen nagy szerepe van a kollektív szellem kialakításában, mert a dolgozók látják, hogy a telepvezető, nemcsak vezetőjük, hanem munkatársuk is, Schönberger elvtárs magáénak érzi a dolgozók problémáit, a dolgozóik viszont magukénak érzik a termelési tervteljesítés feladatait. A földbányászok, a téglavetők és égetők látva a példamutatást, a szilárd vezetést és munkaszervezést, szívesen versenyeznek, s mindig újabb és újabb versenyzők neve kerül a dicsőség- táblára. Ez a hőgyészi Téglagyár jó eredményeinek „titka“. így szerezte meg az elsőséget, s így hagyott maga mögött olyan gépesített üzemet, mint a mázai és a paksi Téglagyár, így segíti elő a jó kollektíva a jó tervteljesítést, amely az egész nép ügye,
