Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-10 / 162. szám

1954 JÚLIUS 10 NAPCÖ Sikerül-e a gabonát időben learatni Nagy dörög környékén? jp1 ogas kérdés ez. Erre igazság szerint csak az lehetne a vá­lasz: ha a termelőszövetkezetekben minden mozgatható munkaerőt meg­mozgatnak, ha a gépállomás kéve­kötő ara tógépeit, kombájnjait maxi­málisan kihasználják, akkor igen. Az egyéni parasztok kis parcelláján különösebb probléma nem lesz. — Részben, mert nem egyszerre érik be minden kisparcellán á gabona, mint a termelőszövetkezetek 50—60 holdas táblájában, részben pedig azért nem, mert sógor-koma, jóba­rát összefog és egy-két nap alatt learatják . a gabonát. Nem megy ez ilyen könnyen a termelőszövetkeze­tekben .. . Sokan vannak együtt a nagydoro­gi gépállomás igazgatójának irodá­jában. A napi munka ugyanis meg­beszéléssel szokott kezdődni. Most is az van. Jelen van két traktoros brigádvezető, a főgépész, két agro­nomics, a párttitkár, az üzemgazdász és az igazgató. A beszélgetést az idő­járással kezdik, bosszankodnak, hogy megint nem lehet időben kezdeni az aratást, mert az éjszaka esett az eső. Utána rátérnek a vontatók diszpo­nálására. Utoljára kerül sor ez idő­szak legfontosabb feladatára, a ga- bonabe takarításra. A beszélgetésből az tűnik ki, hogy e tekintetben nincs minden a legnagyobb rendben. A gabona mindenütt, rohamosan érik, aratni kellene, és ez nem megy olyan gyorsan, mint azt az ember szeretné. Járányi Gyula, a nagydorogi ter­melőszövetkezetek agronómusa azt hozta a gépállomások vezetőségének tudomására. hogy mindenütt meg­érett a gabona, aratni 'kell, de gyor­san, mert 3—4 nap múlva pereg a szem és azt is hozzátette: nem lá­tom biztosítottnak a gabona gyors, kevés szemveszteséggel történő be­takarítását. Kun elvtárs. az egyik traktoros brigádvezető arról panasz­kodott, hogy Sönszentlőrincen el­romlott a borsócséplő. Sipőcz Antal elvtárs, a kajdacsi termelőszövetke­zetek agronómusa már kedden este rohant a gépállomásra, hogy küld­jenek még aratógépet, mert a No­vember 7 termelőszövetkezetben ké­sedelem nélkül aratni kell a tavaszi szí árpát. Dizony elvtársak, mindenütt aratni kell, mert külön­ben nagy lesz a szemveszteség, — mondja Szendi József elvtárs, a ve­zető agronómus. S közben megint szemetelni kefá az eső. Térjünk most vissza a kérdéshez: sikerül-e a gabonát időben learatni Nagyüorog környékén. Az adottság ehhez bőven megvan. A gépállo­másnak 5 kévekötő aratógépe van. állítólag kap is még egyet. Van két kombájn is. Ez tehát nyolc ara­tógép. A 13 termelőszövetkezetben 3000 hold aratni való van. Ha a gé­pek kivétel nélkül teljesítik tervü­ket, 1200 hold gabonát aratnak le. De ha az aratógépvezetők teljesítik vállalásukat, akkor könnyen meg lesz az liáOO hold is, tehát az aratni- valónaik a felét learatják a gépek. Elméletben ez így nagyon szépen fest, a gyakorlat sajnos mást mu­tat... H iba volna a nagydorogi gépál­lomás kollektíváját most azzal vádolni, hogy a gabona betakarítá­sához nem ad olyan segítséget, mint amilyet várnak tőle. De akárhogy is nézzük, a jelenlegi helyzet azt bi­zonyítja, hogy a nagydorogi kom­bájnvezetők és aratógépkezelők a gabonabetaikarításhoz nem adnak olyan segítséget, amilyent várnak tőlük. A helyzet ugyanis az, hogy a 3000 hold aratnivalóból a két kombájnnak „nem jut1' munka. Az egyik például még egy szemet sem aratott, dacára annak, hogy álló gabona van bőven, meg lassan a szem is hullani kezd. A másik ugyan már dolgozott, dg az is csak 10 holdat aratott. A gabona gyors betakarításáért harcoló mezőgazdasági dolgozók kö­zül joggal kérdezhetné bárki: a nagy dorogi gépállomás kollektívája nem érzi a felelősséget azért, hogy na­gyobb darab kenyér jusson minden­kinek az asztalára? A gépállomás igazgatója, Takács elvtárs erre azt mondja: „Igenis érezzük a felelős­séget, tudjuk, hogy a dolgozó nép most a gépállomások felé összpon­tosította figyelmét, arra kíváncsi mindenki, hogy ebben az évben meg álljuk-e helyünket a gabona beta­karítás nagy csatáikban. Mi, ^érez­zük a felelősséget, de arról igazán nem tehetünk, vagy legalábbis ke- vésbbé tehetünk, hogy a termelő­szövetkezetekben -idegenkednek a kombájntól, nem akarják megenged­ni, hogy géppel arassuk a gabonát." Takács elvtársnak igaza lehet , ab­ban, hogy a termelőszövetkezetben idegenkednek a gépi munkától. De miért vannak a kihelyezett agronn- musok? Nem azért-e, hogy megma­gyarázzák a gépi munka előnyét, azt, hogy a gépállomás ebben az évben jóvá akarja tenni a korábban elkö­vetett hibáit, minőségileg is, meg mennyiségileg is jobb munkát vé­gez, mint tavaly. Ezért is vannak az elvtársak a gépállomáson. Nap­jainkban ez a legfontosabb felada­tunk. És ha eddig ezt nem tették. — mert nem igen tették, — akkor most ezt kell tenniök. JV em lehet azonban egyoldalúan elbírálni ezt a kérdést. Látni kell. hogy a termelőszövetkezetek ve­zetői és tagjai is hibásak. Nagyon rosszul vélekedik az a termelőszö­vetkezeti vezető, amelyik azt mond­ja, hogy a gép munkájáért csak fi­zetni kell, az nem végez jó mun­kát. A gépállomásnak fizetni kell ez igaz, ezt nem akarja senki vi­tatni. De a gépi munka sokszorosan megtérül. Különösen a kombájn mun kajáért kifizetett forintok térülnek meg sokszorosan. Hiszen ez a gép 60 ember nehéz fizikai munkáját végzi el egy nap. Jóllehet két hét múlva minden termelőszövetkezeti tag, minden ve­zető beleegyezne abba, hogy arasson a kombájn,sőt követelni fogják majd a gépállomás segítségét. De akkor már nagy részben késő lesz, mert ha elkezd peregni a szem, napról- napra több hullik el és ez többszö­rösével csökkenti a termelőszövetke­zeti tagok jövedelmét annál az ősz- szegnél, amit a kombájn munkájá­ért kifizetnének. ^ nagydorogi gépállomás egyéb­ként jól felkészült az aratásra. Nagyszerűen ki vannak javítva a gé­pek, minden kévekötő-aratógépre, minden kombájnra kalászemelőt szereltek. És amint Rácz elvtársnő, a párttitkár mondja, az egyfelé dőlt gabonát kalászemelővel nagyszerű­en aratja a gép. No, de mi haszna a jó gépnek, ha nincs megteremtve az előfeltétele annak, hogy dolgoz­zon. Ha ez meglesz, akkor sikerül a gabonát időben learatni Nagy dörög I környékén is. A Gyapjúbegyűjtő Vállalat 105 százalékra teljesítette tervét „1954 első felében 8.2 millió négy­zetméter pamutszövettel, 660 ezer férfiinggel, ISO ezer férfi öltönnyel több kerül forgalomba, mint a múlt év első felében1' — mondotta Far­kas elvtárs, az országgyűlés költség- vetési vitáján. Ennek szellemében létesült a Gyapjúbegyüjtő és Textil Nyers- anyaglkészletező Vállalat szekszárdi kirendeltsége, amely a kormány pro- grammjának megfelelően főfeladatul a begyűjtés és raktározási munkán kívül a megye gyapjúhozamának emelését tűzte ki célul. A vállalat még csak ebben az évben kezdte meg munkáját, s először gyűjtötte be a megye gyap­jú termését, máris szép eredmények­ről adhat számot. Begyűjtési tervét 105 százalékban teljesítette. — Ezt nagymértékben elősegítette az, hogy a gyapjú árát kormányzatunk kilo­grammonként 36 forintra emelte. A dolgozók látják, hogy jobb munká­juk és növekvő szorgalmuk arányá­ban növekvő mértékben élvezhetik munkájuk gyümölcsét. A nagyszéke­ly! Dózsa tsz tagsága például közel lő ezer forintot kapott a beadott mi­nőségi gyapjúért, amely a tagság jö­vedelmét emeli. Ezért mondotta joggal. Farkas elv­társ az országgyűlésen elhangzott be­szédében, hogy „pártunk új politiká­ja, a kornmnyprogramm végrehaj­tása lényegesen megjavította dolgozó parasztságunk helyzetét... pártunk­nak és kormányunknak a dolgozó parasztságot támoeató politikája nagymértékben növelte a dolgozó parasztság munkakedvét, megszilár­dította a munkásosztály és a dol­gozó parasztság szövetségét, népi de­mokratikus államunk alapját.'1 — Ennek megvalósulását látják, s az eredmények arra serkentik a mun­kásokat és dolgozó parasztokat, hogy nagyobb munkakedvvel és szor­galommal támogassák ezt a politi­kát. Ez a megnövekedett munikakedva vállalat jó teljesítményének egyik összetevője. A másik, ami szintén igen jelentős az, hogy a gyapjú be­gyűjtésén és raktározásán kívül a , vállalat szakemberei Kürti István és Böjti János elvtársak az állami gazdaságokat és termelőszövetkezete két meglátogatva szaktanácsokkal látják el a juhászokat és az egyéni juhtartó gazdákat. A telep valamennyi dolgozója nagy munkát végez. Az 5 raktározó bri­gád állandóan versenyben van egy­mással, s brigádteirvüket 170 száza­lékra teljesítik. De eredményes mun­kát végeznek és szép teljesítményt érnek el a vagonkixakók is, akik 4 óráról 45 percre csökkentették a vagonfcirakást. A szekszárdi gyapjúbegyüjtő vál­lalat szakemberei szorosan együtt­működnek a megyei állattenyészté­si igazgatósággal. Segítséget adnak a legjobb gyapjútermelő egyedek ki­választásához is, merf a cél az, hogy megyénket a legjobb juhtenyésztő megyék színvonalára emeljék. Lapunk június 30-i számábari bí­rálat 'jelent meg a szekszárdi nagy cukrászda és a Vendéglátóipari Vál­lalat vezetőségéről, mert egyik héten két forint kilencven fillérért, a má­sik héten pedig három forint tíz fil­lérért adtak a nagy cukrászdában egy pohár kávét, meg két péksüte­ményt. „A rendkívüli áremelésről“ című cikkünkre a Vendéglátóipari Válla­Gyorsart fogy az aratás Tengelicen Tengelic a szekszárdi járás egyik nagy községe. Az itt lakók legna­gyobb része mezőgazdasági munká­val foglalkozik. Ebből következik az, hogy napjainkban az év legnagyobb feladataival kell megbirkózniok. A termelőszövetkezetnek és az I. típu­sú termelőszövetkezeteknek, meg a dolgozó parasztoknak összesen 1.560 hold gabonát kell learatniok, a learatás után a tarlót felszántani és annak nagy részét másodvetéssel be­vetni. A tengeliciek, — a termelő­szövetkezeti tagok csakúgy, mint az egyéni parasztok — ebben a munká­ban is megállják a helyüket. — Az 1560 holdból eddig 1.242 holdat le­arattak, ami azt jelenti, hogy már nem is sok aratni való van, alig 300 hold. Az aratással egyidejűleg a tarló­hántást is, meg a másodvetést is el­végzik a tengeliciek. Eddig összesen közel 170 holdon végezték el a tarló­hántást és ugyanekkora területen a másodvetést. Ezzel az eredménnyel jelenleg Tengelic vezet megyénkben a most folyó mezőgazdasági munkák elvégzésében. lat, nem szóban, hanem tettekben válaszolt. Vizsgálat tárgyává tette a rendkívüli áremelkedés okát, s meg állapította, hogy az szabályellenes volt. A vállalat vezetősége azonnal intézkedett, s amint a helyszínen ta­pasztaltunk, ma két forint nyolcvan fillérért adják egyik héten is. meg a másik héten is a pohár kávét, a pék süteménnyel. Bírálatunk nyomában: *"""" I Három forint tíz fillér helyett két torint nyolcvan fillérért adják a kávét Népnevelőértekezlet a szára zdi pártszervezetnél Versenyre hívták a keszéh degkuti népnevelőket A mezőgazdaságfejlesztésről szóló párt és kormányhatározat sikeres végrehajtásának egyik döntő csatája folyik napjainkban: a gyors és a legkisebb szemveszteséggel történő aratás. Nem kis dolog ez, különösen most, hogy az esős idő is minduntalan közbeszól.'Éppen ezért az ed­digieknél még nagyobb lendületre, még nagyobb szervezettségre var szükség, hogy minden percet ki tud junk használni. Nagy szerepük var. ebben a munkában népnevelőinknek, akik példamutatásukkal, felvilá­gosító szavukkal megyénk falvaibán buzdítanak, lelkesítenek a gyors munkára. Népnevelőink azonban cs ak úgy tudnak jó munkát végezni, ha pártszervezeteink megfelelő segít ságet adnak számukra és természete­sen menetközben ellenőrzik is műnk ájukat. A szárazdi pártszervezet igyekezett is harcba indítani a népnevelő­ket. A -utóbbi népnevelőértekezleten megtárgyalták az aratással kap­csolatos agitációs felvilágosító munkát, módozatait. Szita János elvtárs, a pártszervezet titkára '— amint Mo hai Ferenc levelezőnk írja — beha­tóan foglalkozott a népnevelők soron következő feladataival. Beszélt az aratás időben való megkezdésének fontosságáról, a szemveszteség leg­kisebbre csökkentése érdekében, valamint a hordás, a cséplés gyors el­végzésének és a begyűjtés géptől történő megvalósításának nagy jelentő­ségéről. Felhívta a népnevelők figyel mét arra is, hogy ezzel egyidőben úgy kell az agitátoroknak dolgozni ok, hogy a tarlóhántás és másod-ve­tési tervek is teljesítve legyenek. Jó példákat is hozott fel a község dolgozó parasztjai közül, akikrfe bizton lehet számítani s népszerűsí tésük mozgósító hatású a többi dol­gozó parasztokra. Nyúl Albert például az ősszel legelőször vetette el az ősziárpáját. Ezek szerint nem vélet len, hogy legelőször is tud aratni. Bánki János egyénileg dolgozó paraszt is élenjár a községben, neve mindig ott van a legjobban teljesí tők között, akár az adófizetésben, akár a begyűjtésben, akár most a mezőgazdasági munkákban. A népnevelők hozzászólásai azt bizonyították, hogy a pártszervezet jól előkészítette a népnevelő értekezletet. Az egyik népnevelő, Tóth Ida DISZ fiatal a szárazdi népnevelők kívánságára kihívta a keszőhídeg- kuti népnevelőket, hogy munkájuk nyomán a fent említett nagy felada­tokat községük augusztus 20-a hely ett, már 15-re elvégzi. Különösén, örvendetes és más községek számára is követésre méltó, hogy a verseny- felhívás alapja a népnevelők páros versenyén alapszik. Tóth Ida mind­járt ki is hívta Csima Lajost. Schn eiker Anna Higed Annát, Tárkony i Henrik Ócsovai elvtársat, Klug Ján os Friedlich Györgyöt és JózSa elv­társat, hogy körzetükben feivilágosí tó és példamutató munkájuk nyomán minden gazda határidő előtt végez a munkákkal. A népnevelőknek gondjuk volt arra is, hogy a betakarítás idején minél nagyobb biztonságban legyen ek a gabonák. Elhatározták, hogy víztárolót készítenek munkaidő után, amelyben majd legalább 20 ezer liter víz áll készenlétben. így bizto sítva lesz. hogy tűz esetén bőségesen állhat rendelkezésre az oltáshoz szükséges víz. Ilyen előkészítés nyomán mi is csatlakozunk Mohai Ferenc lever­nek befejező szavaihoz: ..Bátran néz hetünk a jövő elé, mert biztos kezek­ben van községünkben is népünk kenyerének sorsa.“ A paksi földmüvessxövetkezet dolgosói is résstvessnek az aratásban Paks és vidéke körzeti földműves­szövetkezet tagjai termelési értekezle­ten ünnepelték meg július 3-át, a Nemzetközi Szövetkezeti Napot. A termelési értekezleten Biczó Éva elvtársnő, a dolgozók lelkesedése közepette számolt be a földműves­szövetkezet fejlődéséről, az elért eredményekről, amelyet a falusi la­kosság jobb áruellátása terén értek el. Az eredményeket bemutatta Bi­czó elvtársnő a számok tükrében is. A II. negyedéves áruforgalmi tervü­ket 104 százalékra teljesítették. A termelési értekezleten résztvevők az eredményeken felbuzdulva lelkes fel ajánlásokat tettek augusztus 20, Al­kotmányunk ünnepének tiszteletére. A fogyasztási ág dolgozói vállal­ták, bogy a 111. negyedévben az el­adási tervet 110 százalékra teljesítik, s emellett nagy gondot fordítanak az áruátvétel minőségi ellenőrzésére, a falu dolgozóinak minőségi áruval való ellátása érdekében. A szövetke­zeti mozgalom fejlesztésére felaján­lást tettek a szövetkezet dolgozói a részjegy és a tagszervezésterv telje­sítésére. A paksi földművesszövetkezet dol­gozói a szövetkezeti összefogás szel­lemében ünnepelték a Nemzetközi Szövetkezeti Napot. Elhatározták, hogy a kereskedelmi munkán kívül — két kezük munkájával — segítik a paksi Vörös Sugár tszH. Megala­kítottak egy 27 tagú brigádot és vál­lalták, ho&y a legnagyobb dologicUi- ben, az aratási munkákban adnak segítséget a tsz tagságának. A verseny első helyezettje a /hőgyészi Téglagyár A Tolnamegyei Téglagyári Egyesü léshez tartozó hőgyészi Téglagyár munkáját is az idei nedves időjárás nagymértékben befolyásolja, mivel teljes egészében kézivetésü üzem. Ennek ellenére maga mögött hagyta a modem gépesített üzeme­ket, s az ES-en belül az első helyen áll: elmúlt havi tervét 99.1 százalék ban teljesítette. A hőgyésziek jer eredményeiben nincs „ördöngösség“, módszerüket nem rejtik véka alá, mert ezt min­den üzem utánuk csinálhatja. Első­sorban a telep vezetője, Schönberger elvtárs jó szervező munkájáról kell megemlékeznünk, aki fáradhatatla­nul a termelési folyamatok javítá­sán, a nehézségek leküzdésén dolgo­zik. Számtalanszor maga is példát mutat a termelő munkában, mert nem resteli megfogni a lapátot, vagy a talicskát, ha a szükség úgy kíván­ja. Ennek a példamutatásnak igen nagy szerepe van a kollektív szellem kialakításában, mert a dolgozók lát­ják, hogy a telepvezető, nemcsak vezetőjük, hanem munkatársuk is, Schönberger elvtárs magáénak érzi a dolgozók problémáit, a dolgozóik viszont magukénak érzik a termelési tervteljesítés feladatait. A földbá­nyászok, a téglavetők és égetők látva a példamutatást, a szilárd vezetést és munkaszervezést, szívesen verse­nyeznek, s mindig újabb és újabb versenyzők neve kerül a dicsőség- táblára. Ez a hőgyészi Téglagyár jó ered­ményeinek „titka“. így szerezte meg az elsőséget, s így hagyott maga mögött olyan gépesített üzemet, mint a mázai és a paksi Téglagyár, így segíti elő a jó kollektíva a jó tervteljesítést, amely az egész nép ügye,

Next

/
Thumbnails
Contents