Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-10 / 162. szám

4 N Ä P C ö 1954 JÜLIUS 10 A sióagárrfi napköziotflion életéből SPORT Húrom hónap jegyzeteiből — Ovónéni, szomjas vagyok, óvó- néni kérek vizet — hangzik egy­szerre 8—10 gyerek ajkáról is a sió­agárdi napköziotthonos óvódéban és Hoós Klára a fiatal óvónő moso­lyogva, türelmesen elégíti ki az ap­róságok kívánságát. Azután nincs semmi baj kezdődhet ismét a'iáték A tágas udvaron több. mint 50 gyer­mek zsibong, szaladgál. — Néha hetvenen is vannak, — mondja az ovónéni. így elszéledve az udvar sarkaiban nem is látszik, hogy milyen nagy csapat a félszáz gyerek, csak amikor összegyűlnek a délutáni alváshoz, akkor csodálko­zom — Hogy bírsz ennyi gyerekkel? — kérdezem Klárit. — Bizony kezdetben nem volt könnyű dolgom, baj volt a foglal­kozásoknál. Amíg a nagyobbacskák figyeltek rám. a kicsik unatkoztak, rosszalkodtak, alámásztak az asztal alá jelezve, hogy őket a szóbanforgó téma nem éroekli. De most már külön foglalkozom a nagyokkal és külön a kicsikkel. Tgv sokkal ered­ményesebb a munkám, a gyerekek is fegyelmezettebbek és jobban ta­nulnak. — Szavalj csak valami szépet La.i- csika — mondja az egyik elevensze­mű barna fiúcskának Az megáll és kis vonakodás után eleinte szégyen­A közelmúltban néhány árva pla- k ■ hirdetésének csábítására elhatá­roztam. hogy egyszer jól kiszórako­zom magam és elmentem a mozi he­lyiségébe tervezett műsorra. 8 órakor kezdődött volna az előadás, én ne­gyed kilenckor érkeztem, mert hát falun ez így szokás De azt talán mondanom sem kell. hogy még így Is korán volt. A közönség már jó­részt összegyűlt ugyan, csakhát ép­pen a budapesti művészek hiányoz­tak. Fél kilenckor már a várakozás unalma mellett a szomjúság is kez­dett gyötörni, de szerencsém volt mert a negyedik kocsmában sikerült szódát kapnom. Háromnegyed kilenckor az egybe- gvűlt közönség totózni kezdett. Én is totóztam. Azt találgattuk. hogy vájjon mikor fog megérkezni a mű­vészegyüttes-’ A vé'eménvek meg­oszlottak. Többen a gyorsvonattal várták a művészeket, mások teher­autóval, ismét mások már látták őkét vacsoráz ii a Vörös Csillagban. Végül Csikós elvtárs eldöntötte a vi­ta* és minden kétséget kizáróan kö­zölte. hogy a szekszárdi busszal jön­nek. de az defektet kapott és még nem érkezett meg. No. erre megnyu­godtunk. mert mégis csak jó. ha az ember nyugodtan vár. mintha ide­A jégkárok, ame'yek a gazdasági növényeket érhetik, különbözők le­hetnek. a szerint, hogy a növény fej­lődésének melyik szakaszában és mi­lyen növényt érnek. Legkevesebb kárt okoz a jég a takarmánynövé­nyekben. Ezekben inkább csak a mi­nőség tekintetében okoz némi érték- csökkenést. de mennyiségben nem. Már több kárt okozhat a kukoricá­nál, amelynek levélzetét összehaso­gatja. vagy a tövét megveri. A gyö­keres és gumós növényeknél a leve­leket összehúzza és beiszapoltja. Ez által gyengül a növény táplálkozása, a fvumók és gyökér fejlődése lassub lesz. A gabonák közül a zab szenvedhet súlyosabb kárt. mert ha jégverés kö­vetkeztében szára eltörik, a termés nenn érik be. Általában jégverés után közvetle­nül a növények jóval nagyobb kárt mutatnak, mint amennyi tényleg van, mert olyankor a vihar és eső is összekuszálja és megdönti a vetést Legfontosabb tennivaló a jeges zá­poreső után a kár tényleges meg­állapítása és annak alapján a szük­séges munkálatok azonnali elvégzése. A megdőlt kukoricákat fel kell állítgatni, meg kell erősíteni az ál­tal. hogy egy kis földet húzunk a tövéhez, feltöltögetjük. A tőhöz hú­zott nedves talaj hatására a kuko­rica új gyökereket fejleszt, éíetrekap és tovább fejlődik. A burgonyát, amint a talajra le­het menni, azonnal töltögetni kell, hogy a lemosott talajt pótoljuk és a lösen, majd egyre bátrabban rákez­di: „Az én apám lakatos, vasiból csinál laikatot..Jót mulatok az­után azon, amit Lajcsikáról hallok, hogy egy ideiig semmi áron nem akarj verset mondani. Egyszer is — meséli az óvónő — állt a dobogón, a szülők előtt és új kötött kicsi nad­rágját térdiig lenyújtog,atta, a saját fülét huzigálta, de a világért el nerc mondta volna a megtanult verset Most már bátrabb valamivel. Az egyik pöttöm kisfiú bizalmasan nagykomoly képpel elmeséli nekem, hogy ő el szokott menni a papával szekéren ki a határba, meg, hogy a Cifrának nemsokára kisborja lesz. Alig látszik ki a földből a kis szőke­fejű gyerek, de már minden érdekli, ami otthon, a kis gazdaságukban történik. Meglátszik rajta, hogy jó gazda gyermeke, illetve unokája és szinte vele született a paraszti mun­ka szeretete. A kislányok is igen kedvesek, nem is kell sokat kérni őket, vékony hangocskájukon énekelni kezdenek. Egymásután hangzanak el a bájos kis óvódás dalok, de igazi sióagárdi népdalt is tudnak. A napirendtől azonban ma sem lehet eltérni, aludni kell a gyere­keknek. — Kis ágyaik még nincsenek — mondja mentegetődzve az óvónő, geskediik. Én is nyugodtan odamen­tem a pénztárhoz és kértem, hogy vegyék vissza a jegyemet. Ekkor már negyed tíz volt. S amíg a pénz­tárossal alkudoztam, — szerencsét­lenségemre megérkeztek a művészek — s a baj itt kezdődött... Az előadás végre háromnegyed tízkor megkezdődött, s ekkor jött aztán a szórakozás. Tudniillik az ÁVESZ szórakozott azzal, hogy 10 percenként kikapcsolta a villanyt. Az első szám konferálásánál rögtön elsötétült a nézőtér. A konferanszié kérte, hogy hozzanak egy petróleum- lámpát, mert Dan.-as Marika ének­számát tánc követi majd és azt még sem lehet sötétben látni... — azon­ban nem követte, mert a rendezőség nem hozott lámpát. A következő je­lenetre már volt villany, de a je­lenetközben ismét elaludt A művé­szek mit tehettek? Lekiabáltak újra 'ámriáért és játszottak tovább. Ké­sőbb a harmonikakísérettel is baj volt mert még villanyfénynél kez­dődött a műsorszám s a művész kot­táról játszott. A végére azonban el- aj- a villany és emiatt kénytelen volt „hasból'1 játszani. Erre a mű­vészek sokkal igénytelenebbek lettek •'s megelégedtek volna már egy szál gyertyával is, a rendezőség azonban gumók további fejlődését, növeke­dését elősegítsük. A kalászosokat pedig az érési álla­pottól a jégverés és megdőlés mér­tékétől függően arassuk kézi vagv gépi erővel. Az utóbbi esetben azon­ban a kalászemelőket szereljük fel. Az erősen megdőlt zabvetéseket — ha a jégverés következtében a szára is megtörött — legcélszerűbb széná­nak lekaszálni, vagy pedig besilózni. A kukoricát csak abban az eset­ben használjuk fel zöldtakarményo- zásra, vagy silózásró, ha a jég a nö­vény hegyét, illetve az onnan fejlődő címert teljesen megsemmisítette. A 100 százalékos jégkárt szenvedett ku­korica vetéseket vessük újra rövid tenyészidejű kukoricával. Az újra- vetéshez szükséges vetőmagot a ter­melőszövetkezetek és az egyéni ter­melők a Terményforgalmi Vállalat telepein kölcsönbe kaphatják. Azok a termelők, akiknek növé­nyei nem szenvedtek 100 százalékos iégkárt. de a jégverés következtében azért nem számíthatnak teljesértékü termésre, pótolják a kiesést azáltal, hogy tarlóvetéseiket növelik és már most beszerzik a vetéshez szükséges vetőmagvakat, amelyeket községük­ben lévő földművesszövetkezeteknél készpénzért, a rövid tenyészidejű kukorica esetében pedig csere elle­nében kaphatnak. Megyei Tanács Mezőgazda­sági Osztálya. I mintha rajta múlna, hogy csak a I padlóra tett szalmazsákokon alsza­nak a kicsik. A gyermekek lassan elfészkelődnek, ki-ki a maga fekhe­lyén, egy-két testvérke összebújik. Kedves látvány, amint a nagyob­bacska gondosan betakargatja a kis­testvérét. Lassan azután elül a züm­mögés, megszűnik a mocorgás, csak 50 gyerek ritmikus, egyenletes szu- saogása jelzi, hogy egészséges, ebéd- utáni álomba merült a napköziott­hon apró népe. Kint a földeken kö­rülbelül éppen ekkor kezdtek ismét munkához ebédjük elfogyasztása után az aratók. A kis Józsika pa­pája, azé, aki elmesélte, hogy ő sze- kerezni szokott, talán éppen kaszát kalapál. Szinte hallom a rekkenő déli hőségben, ahogy csattog a kala­pács a földbevert üllőn. Az óvónéni pedig kosarat fog és elmegy bevásárolni az uzsonnára valót. Kedves, mindig mosolygó fia­tal lány Hoós Klára, mindössze há­rom éve, hogy kikerült a képzőből. Nemcsak a gyerekek szeretik és ra­gaszkodnak hozzá, hanem az egész falu népe kedveli. Amerre megy, mindenki arcáról visszatükröződik mosolya, barátságosan megszólítják. Megérdemli a falu szeretetét, hiszen a faluért dolgozik, a gondjaira bí­zott 50—60, vagy akár 70 gyermek nem is lehetne jobb kezekben. hajthatatlan volt (úgylátszilc a gyer­tya már nem volt bent a rezsiben.). Az ötödik áramszünet után a „Ha­ragszom rád-' című mű,sor szám félbe­szakadt. A nyugodtabb vérmérsékle­tű nézők tovább maradtak, én azon­ban hazamentem, mert már nem­csak, hogy nem láttam, de nem is hallottam, mert a mellettem ülő túl hangosan horkolt... Hát így vég­ződött. S mindez- miért? Mert a rendezé­sé? nem volt hajlandó, hogy egy lámpát, vagy akár csak egy szál gyertyát is előkerítsen. Hót csak ennyit törődnek azokkal a dolgozók­kal, akik képeseik voltak egy és há­romnegyed órát várni, hogy a fő­városi színészek műsorán szórakoz­zanak? Ennyit érdemeltek a művé­szek akik — ha késve is, — lejöttek Dombóvárra szórakoztatni bennün­ket? Arról nem is beszélve, hogy egy zongorát is szerezhettek volna, mert bizony egy operaária mégis csők szebben hangzik zongorakísé­rettel, mint tangóharmonikával. De úevlátszík, a rendezőséget csak az érdekelte, hogy a jegyeket eladja és aztán a többi már nem az ő dolga ... Nagy V. Dombóvár Két év óta először teljesítette Tolna megye az adózási tervét Tolna megye adózási tervét utol­jára \95Í második negyedében telje­sítette. azóta a tervteljesítésben min­dig zökkenők voltak. Két év után az idei év második negyede volt az első eset, amikor a megye, nemcsak tel- i°sített° hanem túl is teljesítette adó zási előirányzatát: a megyei ered­mény 112.1 százalék lett ebben az évnegyedben. Különösen jelentős a 154.3 száza­lékra teljesített borforgalmi — a 162.1 százalékra teljesített illeték — és a 125 százalékos forgalmiadé tel­jesítés. A községi tanácsok eddig a leg­több helyen sem szorgalmazták elég­gé az adófizetést. Most a tavalyi jó termés, a kormányprogramm kedvez­ményei, a megnövekedett állatállo­mány mellett a községi tanácsok hat hatos segítsége is hozzájárult, hogy Tolna megye a második negyedév­ben túl tudta teljesíteni adózási ter­vét. Hl KOK SZOMBAT, JÚLIUS 10 ÜGYELETES GYÓGYSZER TAR 11/1. sz. All. gyógyszertár l'fEVNA»' Amália. — IDŐ JÄRÄS JELENTÉS: Várható időjárás szombat estig: — Változó felhőzet, több helyen még eső. Mérsékelt, időnként élénkebb északnyugati-északi szél. A hőmér­séklet kissé . emelkedik. — Várható hőmérsékleti értékek szombaton reg­gel 11—14, délben 20—23 fok között, VI. Közben a játékvezető felöltözött és egy óit álló személyautóval az állomásra vi­tette magát, miközben a gyereksereg még mindig a bonyhádi autóbuszt állta körül és „követelték“, hogy a játékvezető jöj­jön ki, mert ők meg akarják kérdezni, hogy miért adott 11-est Paks ellen. Köz­ben a bonyhádi játékosok is felöltöztek és az autóbuszhoz mentek, ahol jót ne­vettek a szurkolójuk ünneplésén, mely­ben a gyerekek részesítették. Major, a bonyhádi Vasas hátvédje, aki egyébként — Váralján tanító — kiszállt az autó­buszból és elkezdett a fiúknak magya­rázni. Pajtások, ti úttörők vagytok? — kérdezte. Mire azok szinte kórusba vá­laszoltak, hogy igen. És azt is elhiszitek, hogy én úttörő vezető vagyok? A fiúkat meglepte a kérdés és most már nem egyöntetűen, hanem csendben mondták, hogy igen elhisszük. Majd újra Major folytatta. Akkor tinektek pajtások azt is kell tudni, hogy úttörő mindig rendesen viselkedik, nem úgy mint ti csináljátok azt. És újból feltette a kérdést, igaz ez pajtások? Mire újból a gyerekek egyen­ként, halkan, bűnbánóan felelték, i.gen- igen. És már úgy látszott, hogy Mnjornak teljes sikerrel jár a békítő hadjárata, mire egy idősebb — úgy 12—13 éves fiúk — «aki idái°- a háttérbe húzott meg. megszólalt. Úttörő vezető pajtás mi min­dent elhiszünk és az is igaz, hogy nem szépen viselkedtünk, de azért a játékve­zetőnek mégse kellett volna 11 -est adni ellenünk. Erre már Major se tudott ko­moly lenni és kénytelen volt a közben odajött felnőttekkel együtt hangosan ne­vetni a kis úttörőnek a megjegyzésén. így ért véget ,,a játékvezető verés“ Pakson f§*54 május 1-én. Május 2-án, vasárnap „szünnapot*4 tartok, s így csak a szekszárdi mérkőzéseket néz­tem meg. A Dózsa ellenfele a Dombóvári Eokomotív, míg az Építők ellenfele a Mázai Bányász volt.. A Szekszárdi Dózsát még nem láttam az idén játszani, s ezért kiváncsi voltam a mérkőzésre. A Dombóvári Lokomo- tívot előtte egy hete Dombóváron az Épí­tők ellen láttam játszani és ott meggyő­ződhettem arról, hogy a Lokomotív játé­kosai közt nincs ellentét, s ha akarnak, úgy tudnak is játszani. A Dózsa az első félidőben némi fölényben volt. azonban a fölényét nem tudta góllá értékesíteni, vi­szont a Lokomotív a II. félidőben ki tudta használni a Dózsának a védelmi hibáit, s így sikerült a mérkőzést megnyernie. Véle­ményem szerint ezen a mérkőzésen egy döntetlen igazságosabb lett volna, de saj­nos tudjuk mindnyájan, hogy nem mindig az a csapat győz, amelyik jobb. Dózsának A II. fordulóban a Szekszárdi Vörös Meteor is elvérzett a Népköztársasági Kupában Szolnoki Lokomotív—Szekszárdi Vörös Me­teor 93:38 (32:16). Szekszárd, 200 néző. KPDSZ pálya. A Népköztársasági Kupa II. fordulójában a szekszárdi csapat igen gyengén szerepelt. Ezen a találkozón, amikor két megye rep. rezentás sportköre került egymással szem­be, beigazolódott, hogy még igen sok a tennivaló a megye kosárlabdasportja fejlesz­tése terén. A téli alaposnak mondható fel­készülés után a csapat nem látogatta rend. szeresen az edzéseket, hosszú hónapokon keresztül edzője sem volt és ilyen körül­mények között további fejlődést nem is le­hetett várni az együttestől. A csapat hiá­nyosságai még az összevont bajnokságban sem mutatkozott meg olyan világosan, mint ezen az összecsapáson. Bosszantó lépéshi­bák, rossz leadások, megfelelő gyorsaság hiánya, a lepattanó labdáknak az elvesz­tése, megfelelő rugalmasság hiánya azután ezen a mérkőzésen sorra kiütköztek és már az első félidőben döntő fölényben játszott a hosszú utazással a lábában is a vendék- egvüttes. Akkor azután, amikor a II. fél időben a szolnoki csapat jobb erőnléte is kiütközött, akkor az együttes teljesén alá­rendelt szereppel volt kénytelen beérni. Kosarainkat Bodolai (10). EgersZeginé (9), Szél: Rozsnyai (5) szerezte. 9 szolnoki leg­jobb kosárdobók: Kiss (24), Rottkai (20) és Deák (16) voltak. Élénken emlékezünk még a tavalyi Népköztársasági Kupamérkőzések­re is. Akkor is gyengén szerepelt a szek­szárdi együttes a pesti lányok ellen. Abból a vereségből akkor a csapat komolyan le­vonta a következtetéseket és az a felbuz­dulás, amely akkor elöntötte az együttes tagjait, komoly sikereket eredményezett a továbbiakban. Most is hasonló felbuzdulást észlelünk az együttesben és ha az elható rozásokat tettek is fogják követni, abból nemcsak a szekszárdi Vörös Meteor, ha­nem a megye kosárlabdasportja is fog majd profitálni. Bizony ma már ott tartunk, hogv komoly és egészen lelkiismeretes munka nél­kül nem terem gyümölcs Értesülésünk sze­rint a sportkörnek első dolga: edzőt szer­ződtetni és már most a legalaposabb ed­zésekkel igyekezzenek majd felkészülni a bajnokság további küzdelmeire. A vasárnap lejátszott Baranya— Tolna megyék közötti ifjúsági labda­rúgómérkőzésről Mint már a keddi számunkban közöltük Tolna megye ifjúsági válogatott labdarúgó csapata 4:1 arányú vereséget szenvedett Baranya megye ifjúsági csapatától. Olvasó­ink közül bizonyára többen felvetették a kérdést, mi az oka annak, hogy ily gyen­gén szerepelt a megye ifjúsági csapata. — Először talán nézzük az ellenfelet. Karolnék, aki a baranyamegveiek kapuját védte, a pécsi Vörös Lobogó NB. 1T. csapa­tának kapusa. A 17 éves fiú több fzben kitűnő érzékkel ment fel a labdáért és há rította el a veszélyt az amúgy is gyengén támadó tolnamegyei csatársor elől. Bojár jobbhátvéd a pécsi Lokomotív ifjúsági esa patának játékosa, mig a középhádvéd posz­ton Vámos Pécsbányatelepi Bányász játé­kosa. Balháfvéd szintén a pécsi Lokomotív ifjúsági játékosa — Juhász — volt. Mind­három játékos sokkal nagyobb technikával rendelkezett, mint a mi játékosaink. Meg látszott rajtuk, hogv több esetben az NB. IT. csapatban is szóhoz jutnak és ott vau alkalmuk tudásukat magasabb színvonalra emelni. Jobbfedezet poszton Szalavári. míg balfedezet poszton Hudecz játszott. Mind ketten a Pécsi Lokomotív játékosai és Sza Invárj az első csapatnak állandó tagja. •— Révész, aki jobbszélen játszott színién a Pécsi Lokomotív játékosa és ő Szalavárival együtt az első csapat tagja. Pfeffermann Pécsi Bányász játékosa, aki a jobbössze­kötő poszton játszott. Győri-Kiss. aki a ba- ranyamegyeiek csatársorát irányította a Pé­csi Lokomotív csapatának kitűnő játékosa. Márkus a balösszekötő a Szigetvári Vörös Lobogó, majd végül Hofekker a Pécsi Vö­rös Lobogó játékosa. Mint láthatjuk a baranyamegyei csapat lényegesen előnyösebb helyzetben volt mint ezen a mérkőzésen olyan helyzetei voltak, amelyet máskor minden esetben belőtt, jtt még meg se tudott fordulni, nem hogy gólt tudott volna rúgni. Megfigyeltem a szekszárdi közönséget, hogy mennyire közömbösen viselkedik a szekszárdi csapattal szemben. Például a Dózsa csapatát az egy két lelkes Dózsa szur­kolón kívül nem bíztatja senki a győzelem­re, pedig minden csapatnak és játékosnak jól^ esik, ha bíztatják, buzdítják őket. Az Építők mérkőzésén már megjött a közönség hangja, de ez még nagyon messze volt at­tól. mint ahogy például Tolnán, vagy Du- naföldváron bíztatják csapatukat a sSur- kólók. Az Építők a Bányászok ellen az el­ső félidőben nem tudtak eredményt elérni, a II. félidőben az Építőknek erősödött a nyomása és a Bányász csapatnak sikerült mégis egy góllal megúszni a mérkőzést. Az Építők a második félidőben nagy fölényben volt, de a mázaiak mégis megnyerhették volna a mérkőzést, ha Gebhardt a kapufá­ról előpattanó labdát — miközben az Építők kapusa a földön feküdt — három méterről fölé nem lövi. A mérkőzés után beszélget' tem a mázai fiúkkal és elismerték azt, hogy az Építők lényegesen jobban játszot­tak, mint ők, de mint mondották e mérkő­zést nem a salakpályán, hanem a füves pá~ lyán játszották volna nem biztos, hogy az Építők nyerték volna meg. Annyi bizonyos, hogy a szekszárdi csa­patoknak. de különösen az Építőknek lénye­gesen^ könnyebb a salakpályán lejátszani a mérkőzést, mint a füvesen. Az Építők csa­pata lapos adogatással közelíti meg az el­lenfél kapuját, amelyhez okvetlen jó talajú pálya kell, viszont a szekszárdi füves pá­lyán (és általában a vidéki pályákon) e játékukkal az Építők nem érvényesülnek úgy mini a sima talajú salakpályán. A má*" zai csapatnak pont ellenkező a stílusa, mint az építőké. Hosszú, előrevágott labdák­kal játszanak, amelyekre a csatárok ráfut­nak és minden helyzetből lőnek. Ha ennek alapján nézzük a mázaiak mérkőzés utáni nyilatkozatát lehet, hogy igazuk van. A tolnamegyei csapatokat többé kevé«bbé ismerem és véleményem szerint kévé« n]van együttes van a megyében, mint például a mázai. Ez a csapat az, amely tényleg nem csinál tragédiát abból, ha a mérkőzést el­veszti. Nem szidják egymást a játékosok, hanem a mérkőzés után közöse# megbeszé­lik mik voltak a hibák, mellek a csapat­nak két pontiéba kerültek. Vannak csapa* tok, illetve játékosok, akik nem bírják el­viselni a vereséget. Az biztos, hogy rosz- szul esik mind a vezetőségnek, mind a játékosoknak, ha elveszítik a mérkőzést, de egy mérkőzésen — ha csak nem döntetlen — csak az egyik csaphat nyerhet Tehát meg kell tanulni veszíteni is. E téren sók csapat tanulhatna a mázai bányászoktól. a tolnamegyeí. Addig, amíg H tolnamegyei csapatot 8 egyesületből és hét helyről kel* lett összeállítani, addig a baranyamegyei csapatot sikerült úgy összeállítani, hogv an­nak játékosaiból kilenc pécsi csapatnál iát* szik és egy volt Pécsbányatelepről, * ös­szesen csaíc egy játékosuk volt távolabbi he’.yről. névszerint Márkus Szigetvárról. A tolnamesryei csapatot a következő egyesüle­tek adták: Tolnai Vörös Lobogó 1, Bony­hádi Vörös Lobogó 2, Dombóvári Fatelítő t, Bátas/éki Vasutas 2, Nagvmáuyoki Bányász 1, Hőgvész 1 és a eserejátéko«ot a Szek­szárdi Dózsa adta. Ha az eddig felsorolta­kat nézzük, már abból kitűnik, hoev pél* dán! a baranyamegyei csapat magasabb szín vonalon mozoghat, mint példán! a tolnámé, gyei. Egyedül a Pécsi Lokomotív hat játé­kost adott az ifjúsági válogatottnak, mig a tolnameirvei csapatban a legtöbb játékost a Dombóvári Lokomotív adta. de ez is ösz- szesen csak három volt. A tolnamegvei fiúknál nem volt meg az összeszokottság, nem ismerték kellőképpen egymás játékát és ez nagy akadályozójává vált annak, hogy tervszerű támadást vigyenek végg a pá­lyán. Természetes a tolnamegyei csapat ve­zetői mindent elkövetnek, hogv a hátra* lévő mérkőzéseken az ifjúsági csapatunk job ban szerepeljen. Ha a csapatnak egyénenként nézzük a já­tékát. úgy megállapíthatjuk azt, hogy *—4 játékos kivételével nem felelnek meg a vá­rakozásnak. Ezer, a szokottnál gyengébben szerepelt, a kifutásai bizonytalanok vol­tak. Steib. a várakozásnak megfelelt, azon­ban egy olyan hibát követett el. melyből a csapat a második gólt kapta. Halmos!. a középhátvéd poszton nem minden helyzet­ben találta fel magát, közepes teljesítést nyújtott. A magas labdákat jól játszotta meg fejjel. Szén. a balhátvéd teljesítmé­nye a várakozásnak k is« é alulmaradt, a gyorsaságát okvetlen fokozni kell. Besenyei, a jobb fedezet poszton jól játszott, de nagy hibája, hogy a labda' ..cipeli“. Mákonyi, a balfedeZet poszton 'l'zepes teljesítményt nyújtott. Bére« nein felelt me-r a várako­zásnak. Valószínű lámnnlázzal küzdött, nem tudta azt a formáiét kijátszani, amelyet az előző edzőmérkőzésen mutatott, A helyette beálló Majnai lelkesen, ötletesen játszott és a csapat egyetlen gólját is 6 rúgta. —- Ulrich, a csapat legjobbja volt. végig lel­kesen és jól .játszott, a részére kiadott tak­tikai utasítást betartotta, a csapatból a leg­többet vállalt magára. Simonfalvi a közép­csatár poszton nem mozgott otthoniasan, mivel nem ;> megszokott helye, azonban még ípv is ő tőle többet vártunk. A mérkőzés előtt gyomorrontásról és fejfájásról pa­naszkodott. viszont ha nem érezte jól ma­gát, nem lett volna szabad vállalnia a já­tékot. Teljes egészségesen valószínű többet nyújtott volna. Krik-sz közepe« telj.isiiménvf nyújtott, a mezőnyben megfelelt, de kapura nem volt veszélyes. Czibók. a rangsorban U'rieh után következik jó' húz kapura^ és néhái y szép veszélyes lövést is láttunk tő’e. Gyorsasága iól érvén v »»;*!!• é« ha többe* játszottak vnTna rá, valószínű a támadásai góllá értek volna MOZI Garay filmszínház. Július 11-ig: TÁVOLI KTKÖTÓ, Színes szovjet film. Kezdések: vasár és ünnepnapi 5, 7 és I órakor, hétköznap: 7 ég 9 órakor A LEPERDPUS7.TAT Állami Gazdaság fejő­gulyásokat és juhászokat felvesz. Lakás biztosítva. Jelentkezés a gazdaságiban. ÖLOMBRONZCSAPAGYAKAT azonnal™ 1© önti, feszmérőjavítások. — Osgván mérnök Békéscsaba. Tel. 22-69. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszá»i*í 20-10. 20-fl Szekszárd. Széchenvi-utca <8 MNB egyszámlaszém: 00.878.065—-V Előfizetési díj: bavj ft.— forint Baranyamegyei Szikra Nyomda Pécs. Munkácsy Mihálv-utca 10 %z Telefon: 20-27. A nyomdáért falel; MELLES REZüA ÓAfij „szórakozás“ története. Jégverést szenvedett növények agrotechnikája

Next

/
Thumbnails
Contents