Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-09 / 161. szám
1954 JÜLIUS 9 NAPCö H A kalaznói dolgozók versenyre hívták a szakadátiakat Augusztus 18-ig befejezik a cséplést, tarlóhántást és a másodvetést Miért maradt le Medina a begyűjtésben? A z idén nem elégszünk meg a járási elsőséggel — mondotta László Károlyné elvtársnő, Ka- laznó község tanácsának elnökasszo- nya —, hanem arra kell törekednünk, hogy az augusztus 20-i versenyben a megyében is elsők legyünk. Ennek az elsőségnek az eléréséhez községünkben minden helyi adottság megvan, csak az egyöntetű, akarat, a kollektív szellem szükséges. Ezek a mondatok Kalaznó község kultúrtermében hangzottak el, ahova 100 dolgozó paraszt jött össze, hogy gazdagyűlés keretében a község eddigi eredményeiről és az elkövetkezendő feladatokról beszélgessenek. Ezen a gazdagyűlésen határozta el Kalaznó község dolgozó parasztsága, h'ogy agusztus 20-a tiszteletére versenyre hívja ki a kongresszusi ver- senvb&n első Szakadat község dolgozó parasztságát. A gazdagyűlésen a község élenjáró dolgozó parasztjai versenyvállalásokat tettek. Cf* lsőnek Pintér Vilmos az I. típusú Béke termelőszövetkezet elnöke emelkedett szólásra. — Vállalta a tsz tagjai nevében, hogy augusztus 18-ig elvégzik a tarlóhántást és a másoovetést. 100 százalékban teljesítik gabona beadási kötelezettségüket, amelynek elérése érdekében a csoporton belül megszervezik a gyors aratást, behordást, cséplést. Pintér Vilmos 11 holdas — mint első típusú tsz-tag — párosversenyre hívta ki Lovász József 8 I holdas első típusú tsz-tagot. Lovász József elfogadta a versenykihívást és az alábbiakat mondotta: „Éberen kell őrködnünk afelett, hogy az ellenség minden mesterkedését időben leleplezzük és el tudjuk érni azt, hogy a községben ne legyen egyetlen olyan dolgozó paraszt sem, aki a cséplőgéptől ne teljesítené a beadását. Harcolni fogunk minden szem gabonáért, hogy csak a legkisebb szemveszteséget érjük el. Megszervezzük a közös szérűket, hogy elkerüljük a felesleges géphuzatásokat. Takarékos kódunk az üzemanyaggal. Mindent elkövetünk a község élenjáró dolgozó parasztjainak segítségével, hogy nálunk az aratást úgy szervezzük meg, hogy mire a járás többi községe befejezi az aratást, mi az aratással párhuzamosan a behordást is elvégezzük. B i s z ó k Antal 9 holdas dolgozó paraszt versenyre hívta a gyors aratásra. cséplésre, valamint a cséplőgéptől való azonnali beadási kötelezettségteljesítésre a község dolgozó parasztságát. Turbók Menyhért vállalta, hogy segíti azokat a dolgozó paraszttársait, akik nem rendelkeznek fogaterővel. Lovász Albert 12 holdas, a község egyik élenjáró dolgozó parasztja Molnár Sándor 12 holdas élenjáró aolgozó parasztot hívta ki versenyre a beadási és nyári mezőgazdasági munkák mielőbbi elvégzésére. M ég számos hozzászólás és vál- | lalás hangzott el. A gazdagyűlés réstzvevői egyhangúan és lelkesen elhatározták, hogy a verseny- kihívás alábbi pontjait a legrövidebb időn belül eljuttatják versenytársukhoz: 1. Az aratást, behordást, cséplést, tarlóhántást, másodvetést augusztus 18-na befejezzük. 2. Ezeknek a munkáknak elvégzését úgy fogjuk biztosítani, hogy a szükséges segítséget akár fogaterővel, vagy gyalogerővel a rászorultak részére megadjuk. 3. A cséplőgépeknél mutatkozó esetleges hibákat a községben lévő faipari és vasipari munkások segítségével azonnal kijavítjuk. Ezt a munkát társadalmi úton fogjuk biztosítani. 4. A község valamennyi dolgozó parasztja vállalja, hogy mindig pontosan bejelenti a tanácsnak az aratási, betakarítási és begyűjtési munkák elvégzését. 5. Kötelességünknek tartjuk, hogy beadásunkat a cséplőgéptől azonnal teljesítsük. Vállaljuk, hogy augusztus 20-ra községünk 100 százalékban teljesíti beadását. 6. A tarlóhántás és másodvetési munkálatokat a mezőgazdaságfejlesz tése érdekében elvégezzük. Vegyen példát a gyönki járás, de az egész megye valamennyi községe is a kalaznói dolgozó parasztok lelkes megmozdulásáról és kövessenek el annak érdekében mindent, hogy a kalaznói—szakadáti párosversenyhez minél többen csatlakozzanak. A iiobixollságok munkájáról Segítsük jobban az asszonyok kezdeményezéseit Megnőtt a nők közötti politikai munka jelentősége népi demokráciánk fejlődésének új szakaszában. Ezt meg is értették a mi megyénk MNDSZ szervezetei, asszonyai is. A kormányprogramm, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormány határozatok új, nagyszerű távlatokat nyitottak meg népünk felemelkedése útján. Az eddigi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy megyénk dolgozói női, az MNDSZ szervezetek segítségével egyre szélesebb körben igyekeznek kezdeményezéseikkel, javaslataikkal, öntevékenységükkel helytállni a maguk területén. Az MNDSZ szervezetek munkája, az asszonyok között végzett nevelő, felvilágosító munkán keresztül a kormányprogramm megvalósítását segítik elő. Az újonnan megalakult különböző nőbizottságokon keresztül ma is, a kormányprogramm végrehajtásának egyik legfontosabb kérdését tűzték ki célul, mégpedig az aratásra való jó felkészülés támogatását. A bonyhádi MNDSZ asz- szonyok a tanács, a KTSZ segítségével gyermekk értét létesítettek, amelynek ünnepélyes megnyitója az elmúlt vasárnap volt. Már hétfőn 25—30 gyermek játszott vígan a felszerelt hintákon, az oda hordott homokban. Különösen értékes ez a létesítmény azért, mert alapjában az iskolás gyermekek számára készült, akiknek így nyár idején nem volt egy olyan helyük, ahol kellemesen és biztonságban eltölthették volna a napot. Ezenkívül szüleik is most már több időt tölthetnek kint a földeken és nyugodtabban dolgozhatnak akár a növényápolásban, akár az aratás nagy munkáiban. — Az MNDSZ-szervezet vállalta azt is, hogy felváltva mindig biztosítanak oda egy-egy MNDSZ-asszonyt, aki felügyel a gyerekekre. Mindenütt igyekeznek a nőbizott- ságokon keresztül az asszonyok ott lenni, ahol a dolgozók jólétének meg teremtésén keresztül a termelési feladatok sikeres végrehajtását biztosítják. A tolnanémedi Kendergyár anya- és csecsemővédelmi nőbizott- sága megszervezte társadalmi munkával a gyermekeknek épített fürdő körüli parkosítást. Virágokat ültettek köré, hogy ezzel is szebbé, ott. honosabbá tegyék a gyermekek második otthonát. Nem fogynak ki a tervezésből, s ebbe a munkába mindenkit igyekeznek bevonni. A DISZ szervezettel és a szakszervezettel karöltve most játszóteret létesítenek a gyerekeknek. A nőbizottságok munkájában különösen nagy eredményeket érnek el a termelési bizottságok. A Miszla- bikádi tsz-ben például jó munkájuk nyomán nem igen akad olyan asz- szoffiy, aki ne venné ki részét a mun- kaból. Az udvari és a gyönki termelőszövetkezetek nőbizottságainaik fokozottabb munkája nyomán ma már a második kapálást is befejezték. Tavaly még bizony volt, hogy 50—60 hold kukorica is maradt ka- pálatlanul. A Simontornyai Bőrgyár nőbizottsága rendszeresen látogatja Fehér elvtársnővel, az MNDSZ titkárával a lemaradó üzemrészeket. — Beszélgetnek az asszonyokkal és a többi dolgozókkal. Törőanek az öltöző tisztaságával, rendjével. így volt ez a boxkészítő üzemrésznél is, ahol azóta javult a termelés. Harcolnak a bölcsőde felállításáért is, azon ban eddig a gyár vezetősége nem igen adott megfelelő segítséget. Fontos volna ez pedig az asszonyoknak, mert így sok nő szülés után nem tud újra munkába állni. Az kell, hogy itt is, de más helyen is a vezetők sokkal többre értékeljék az eddigieknél a lelkes, bátor asszonyok kezdeményezését, öntevékenységük, amint a fenti példák is bizonyítják, megvan, oe feltétlenül több támogatást kell kapnioik, hogy munkájuk megfelelően kiszélesedjen és még hathatósabban segíthessék egész népünk felemelkedésének nagy tervét megvalósítani. Az olyan asszonyokra, mint Var- juné, Királyné, Budainé, Kocsisné, Tillingerné és a többiek az alsóle- perdi állami gazdaságban bizton leMegyénk földművesszövetkezeteinek, kisipari szövetkezeteinek vezetői és dolgozói nagy lelkesedéssel ünnepelték meg július 4-én a Nemzetközi Szövetkezeti Napot. A szövetkezetek egy részénél már szombaton, másik részénél vasárnap ünnepi termelési értekezleteket tartottak, ahol megbeszélték a legfontosabb tennivalókat. Minden szövetkezeti dolgozó tudja, hogy a Nemzetközi Szövetkezeti Napon megtartott ünnepi termelési értekezletek éppen akkor voltak, amikor az egész ország dolgozó parasztsága, termelő szövetkezeti tagsága készül a legnagyobb munkára, az aratásra. Ennek sikeres elvégzése nagyban függ a szövetkezeti dolgozók munkájától is. Az ünnepi termelési értekezletek erről tanúságot tettek. A szövetkezeti dolgozók megértették, hogy milyen nagy feladatok várnak rájuk az elkövetkezendő időben. Gyönkön Varjú János a szabatoni bolt kezelője az állami gazdaságtól kölcsönkapott zárt kocsit rendezte be mozgóboltnak és megtalálható a dolgozók gyülekezőhelyein éppen úgy, mint a munkahelyeken, hogy a mindennapi szükséges cikkeket megvásárolhassák. Varjú elvtárs vállalta, hogy az aratás-csóplés ideijén ráülhet számítani. Igen örvendetes itt és követésre méltó a pártszervezet segítsége. Varga elvtárs, a pártszervezet titkára népnevelő értekezletre is meghívta az MNDSZ vezetőit, hogy megbeszéljék az aratás előtt még a növényápolás fontosságát. Az asszonyok megértették, s a leszerződötte- ken kívül még 25 asszony ment ki dolgozni. Szinte versenyeztek egymás sál, "hogy ki kapál meg több cukorrépát és dicsekedve mondták, hogy 50—60 forintot is megkerestek. A pártszervezetnek azonban hai’colnia kell azért is, hogy a szakszervezet is megtegye a magáét, az aszonyokkal szemben. Sok-sok probléma merül fel az asszonyok részéről, s a szak- szervezet nem törődik velük. Az ÜB- elnök nem megy közéjük beszélgetni — de nem tartanak szakszervezeti üléseket sem, hogy legalább itt mondják el az asszonyok panaszaikat. Ezek a kezdeti sikerek azt igazolják, hogy az asszonyoknak adott minden segítség bőven megtérül. — Mutatják azonban azt is, hogy van még hiba, amelyeket feltétlenül ki kell javítani. Mutatják azt, hogy ha segítjük őket, e mutatkozó nagy aktivitás még szélesebb körben elterjed és az eddigieknél sokkal eredményesebben segítheti dolgozó népünk felemelkedéséért vívott harcot. den fontos árucikkel ellátja a mező- gazdasági dolgozókat. A boltok dolgozói eredményesen használják a pultagitációt az aratási munkálatok ideje alatt. És ami igen jelentős, hogy a vezetőség most is példát mutat a munkák elvégzésében. Légrádi József Mözsön, Ulrich Ferenc, Kertész Nándor Hogy észen, Pridalkó Géza Gyönkön eddig is jó munkát végeztek és ez biztosíték arra, hogy a Nemzetközi Szövetkezeti Nap ünnepsége után, az aratásban, cséplésnél és a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésénél is példát mutatnak. Jó munkájuk nyomán a falu dolgozó parasztjai is becsülettel teljesítik kötelezettségüket: az aratás szemveszteség nélküli elvégzését és a beszolgáltatás maradéktalan teljesítését. A Nemzetközi Szövetkezeti Nap ünnepségei a nemzetközi összefogás, békés építőmunkánk zálogának, a béke megvédésének jegyében zajlottak le. Soha nem volt ilyen egységes a szövetkezők tábora, mint most. Bár a dolgozó parasztság nem vett részt a szövetkezeti dolgozók ünnepi érteI kezletein, azonban lélekben együtt ünnepeltek velük, Á Nemzetközi Szövetkezeti Nap után A medinai tanácselnököt csupán egy fal választja el a begyűjtési hivataltól. Mégis olyan ritkán beszél a hivatal dolgozóival, mintha legalább is a másik faluban volnának. De ne vágjunk az események elé. Nézzük sorra; ^hogyan is néz ki a begyűjtési tervek teljesítése Medinán? Csizmadia János elvtárs, a hely beli begyűjtési hivatal vezetője azt mondja, hogy nincs semmi hiba: — „Pontosan még nem tudjuk a végeredményt, mert most írjuk össze a hátralékosokat“. Rövid időn belül azonban mégis kiderült, hogy tudja Csizmadia elvtárs a begyűjtési tervek teljesítésének félévi eredményét, mert ezt a járás kimutatta. A kimutatásból pedig az derül ki, hogy nincs minden rendben, a begyűjtési tervek teljesítése körül bajok vannak. Sertésből például mindössze 47.5 százalékra teljesítette féléves tervét a község. De ez nem is véletlen. Medinán 420 beadásra kötelezett gazda van, ebből 354 gazdának van sertésbeadási kötelezettsége. A tanács, illetve begyűjtési hivatal 25 gazda kötelezettségével akarta teljesíteni a féléves tervet, Nem lehet kétséges, hogy itt a beütemezésnél „melléfogás“ történt. Ez az egyik magyarázata annak, hogy még 50 százalékra sem teljesítette a község a sertésbeadási tervét. Az egyik hiba tehát itt van. De nézzük tovább. Medinán minden cikkféleség teljesítésénél lemaradás mutatkozik, egyedül a vágómarhánál nem. Hogy miért van ez igy, annak többféle magyarázata van. De a legalapvetőbb hiba az, hogy a begyűjtési hivatal, meg a tanács vezetői „haragba vannak egymással. Nem támaszkodnak a dolgozó parasztok kezdeményezésére, nem lelkesítik azokat. A begyűjtési állandó bizottság... — csak a neve állandó bizottság, — egyáltalán nem lehetne mondani, hogy a munkája is állandó. Megbeszélést minden hónapban egyszer tartanak. De ez a megbeszélés is kimerül annyiból, hogy a begyűjtési hivatal vezetője ismerteti a százalékokat, a hátralékos gazdák neveit, megdicsér egy-két példamutatóan teljesítő állandóbizottsági tagot és vége mindennek. Itt van a másik oka a begyűjtési tervek nem teljesítésének. Mit kellene tenni a tanácsnak? — Megbízni az állandóbizottság tagjait a begyűjtési verseny szervezésével. Ezt mostanában „elfelejtette“ a tanács. Pedig szívesen csinálnák az állandóbizottság tagjai, hiszen a kon gresszus tiszteletére ők kezdeményez tek, ők szerveztek versenyt, ami jó eredményeket hozott. De ez a verseny csupán 3 hétig tartott, fellobbant mint a szalmaláng, aztán kialudt. Itt van még egy magyarázat arra, hogy miért van olyan sok hátralékos Medinán. Azt nem lehet mondani, hogy az állandóbizottságon kívül nincsenek olyan élenjáró dolgozó parasztok, akik segítenének a. tanácsnak. Vannak. 51 tanácstag van és mint mondják, a legtöbbjük példamutatóan teljesíti államiránti kötelezettségét. — „Csak éppen arra nem alkalmas egyik sem, hogy társadalmi munkát végezzen, mert alacsony az elméleti képzettsége, meg kevés az öntudata“ — mondja a tanácstitkár. így vélekedni helytelen, egyet jelnt ez az egyszerű dolgozók lebecsülésével. Nem helyénvaló az az állítás, hogy egy élenjáró dolgozó paraszt nem jó agitátor. Igenis jó, de még mennyire jó! Egyszerű szavakkal, de hatásosan tudja megmagyarázni gazdatársainak, hogy miért kell időben teljesítenie az államiránti kötelezettségét. A medinaiaknak jogos az a kérésük, hogy több iparcikket, meg s mezőgazdasági termelést elősegítő cikket küldjenek a földművesszövetkezet boltjába. De arról megfeledkez nek a medinaiak közül sokan, hogy az ipari munkások is jogosan várják el, hogy a faluiról több élelmiszert küldjenek a városnak, — ezt nem magyarázza meg senki a medinai hátralékosoknak. Ezekért elsősorban a tanács vezetőit terheli a felelősség. Úgy vélik, van egy begyűjtési apparátus, amely a begyűjtés egyedüli gazdája. Ez súlyos hiba. A begyűjtési tervek teljesítéséért, vagy nem teljesítéséért ezután is éppen olyan felelősséggel tartoznak a tanácsvezetők, mint eddig. Ez az, amit .Medinán a tanács vezetői elfelejtettek. Nagymennyiségű zöldségfélét dolgoznak fel a Paksi Konzervgyárban Kora reggeltől késő estig nagy a forgalom a Paksi Konzervgyárban, Úgyszólván percenként érkeznek a ládákkal és reteszekkel megrakott teherautók a telepre, s hordják a feldolgozásra kerülő zöldségféléket, gyümölcsöt. Az ezévre leszerződött több mirt 3000 holdnyi terület valósággal ontja az árut és sokszor olyan mennyiség gyűlik össze a konzervgyár udvarán, amely túl is haladja a gyár kapacitását. Az üzem dolgozói azonban mindent elkövetnek, hogy a parasztság által oly nehéz munkával megterrpelt zöldségféle ne menjen veszendőbe. Három műszakban dolgoznak, s a kongresszusi műszak befejezése után megkezdték az augusztus 20-i versenyszakaszt. Műszakműszakkal, brigád-brigáddal versenyez a magasabb teljesítményekért. A nagy munka az elmúlt hónapban a borsó szárításával kezdődött, jelenleg a zöldbab, uborka konzerválása, a gyümölcs és a meggybor készítésé folyik. A beérkezett babot először az előkészítőben osztályozzák, tisztítják. Az így feldolgozott zöldbab ezután előfőző üstökbe kerül, s a 6 perces főzés után hűtik, hordozzák és sósecetes lével tartósítják. Nagymennyiségben kerül konzerválásra az uborka is. Ennél a munkánál Füziné, Bíróné és Haász Pál- né elvtársnők tűnnek ki normájuk folyamatos túlteljesítésével. A gyár vezetősége a műszakiakkal karöltve a munkatermelékenység tokozásáért és az önköltség csökkentéséért indult harcba. Elhatározták, hogy az üzem tehermentesítésére és a kapacitás emelésére a tengelici Petőfi tsz és az egyéni gazdák által leszerződött nagymennyiségű uborkát két szakember irányításával a helyr színen konzerválják. így 5—6 vagon áru helyszíni elrakásával tehermentesítik az üzemet, másrészt a szállítási költségeket is csökkentik, amely jelentős megtakarítást jelent az üzem számára. A szükségletnek megfelelően nagy mennyiségben készül a vegyesíz is a Paksi Konzervgyárban. Az elmúlt évben tartósított barack és szilvavelőt szárított almával és egrespulp- pal főzik össze, amely 50 százalékos cukortartalmával igen nagy kalória értékű, keresett csemege. Ennél a munkánál az idősebbek mellett kitűnik Heiszler János 19 éves ifi, aki nagy szakértelemmel kezeli a hatalmas főző váfcumokat, s nagy körültekintéssel végzi felelősségteljes mun káját. A gyártelep minden talpalatnyi helyén nagy munka folyik. Az udvaron lévő nyitott szín alatt a meggybor készül. Hatalmas kádakban darálják, préselik, majd hordozzák a meggylevet, amely mint keresett exportáru növeli a magyar élelmiszeripar készítményeinek jó hírnevét. A Paksi Konzervgyár kollektívája nagy lelkesedéssel dolgozik, hogy a termelékenység emelésével minél több konzervkészítménnyel segítse elő a lakosság élelmiszer ellátását. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az fflSMíMBMlfiiLTATiS
