Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-09 / 161. szám

N 5C P E ö 1954 JÜLIUS 9 A \am ír nyilatkozata A Magyar írók Szövetsége közgyűlésének második napja Bhenjan (TASZSZ) Pherijaníban közzétették Nam Ir-nak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kül­ügyminiszterének nyilatkozatát a koreai kérdésnek a genfi értekezle­ten történt megvitatása eredményé­ről. A nyilatkozat ismerteti a genl'i értekezlet előzményeit, kifejti a ko­reai kérdés megvitatásának menetét és összegezi a kérdés megtárgyalá­sának eredményeit. Nam ír a nyilatkozat során em­lékeztetett azokra a javaslatokra, amelyeket a koreai kérdéssel kap­csolatban a genfi értekezleten a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársa­ság, a Szovjetunió és a Kínai Nép­köztársaság küldöttsége előterjesztett majd hangsúlyozta, hogy ezek a ja­vaslatok megteremtették a koreai kérdés sikeres, békés megoldásának minden lehetőségét. Az Egyesült Ál- hunok küldöttsége és az Egyesült Államoknak engedelmeskedő orszá­gok küldöttei azonban elutasították ezeket a javaslatokat és ezzel meg­mutatták, hogy ellenzik a koreai kér­dés békés megoldását, a nemzetközi feszültség enyhítését. A világ népei még világosabban megértették, hogy érdekeikkel a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának pohtikájr egyezik, amely kormányok türelme­sen és kitartóan harcolnak a koreai békéért. Korea demokratikus alapo­kon való békés egyesítéséért, a nem­Delhi (TASZSZ) Július 7-én a la­pok közölték Nehru levelét, amelyet a kormányon lévő indiai Nemzeti Kongresszus Pártnak az indiai álla­mokban működő bizottsági elnökei­hez intézett azokról a tárgyalások­ról, amelyeket Csou En-lajjal, a Kí­nai Népköztársaság népi közigazga­tási tanácsának elnökével folytatott. Nehru emlékeztet arra, hogy Csou En-lajjal folytatott tárgyalásai után közös nyilatkozatot tettek közzé és hasonló közös nyilatkozatot adtak ki Csou En-laj és a burmai minisz­terelnök tárgyalásai után. A múltban néhány évszázadon ét az ázsiai problémákat főképp:-1, Ázsián kívül döntötték el — nangzik a levélben. — Ez az irányzat ma .s fennáll, de.fokozott mértékben tér, hódít annak felismerése, hogy a jö­vőben már nem lehet figyelmen kí­vül hagyni azt, mi a véleményük ázsiai országoknak sajátmagukrói. vagy szomszédaikról. Nem kétséges, hogy országunkban igen sokan üd- vözlik ezeket a közös nyilatkozato­kat. Ez arról tanúskodik, hogy ezek & nyilatkozatak megfelelnek a kor­szellemének és népünk követeléseit Eden nyilatkozata zetközi feszültség enyhítéséért. Tekintet nélkül arra, hogy elvi kérdésekben a koreai kérdés békés megoldása problémájának megvita­tása alkalmával komoly nézeteltéré­sék mutatkoztak, a genfi értekezlet során bebizonyosodott, hogy megvan a lehetőség egyes alapvető kérdések­kel kapcsolatos kölcsönös megegye­zés létrehozására. Ezután is erőfeszí­téseket kell kifejteni Korea egyesí­tése kérdésének tárgyalások és érte­kezletek útján való rendezése érde­kében. Meggyőződésünk, hogy a haza békés egyesítésére vágyó egész ko­reai nép egyöntetű kívánsága és kitartó harca az egész világ béke­szerető népeinek támogatása mellett lerombolja az Észak- és Dél-Korea közötti ideiglenes sorompókat, közel hozza egymáshoz Észak- és Dél- Koreát. Meggyőződésünk, hogy talá­lunk lehetőséget hazánk tárgyalások útján való egyesítésére. Észak- és Dél-Korea egész népének elszánt har ca és az egész világ bskeszerető né­peinek követelése meg kell, hogy hiúsítsa az amerikai uralkodó kö­rök és délkoreai cinkostársaik há­borús kalandorterveit, akik ismét a háború szakadékéiba próbálják so­dorni Koreát. Koreának a fegyver- szünetről a békére kell áttérnie, Ko­reát egyesíteni kell békés úton és demokratikus alapon. Ez a hazáját szerető koreai nép egyöntetű követe­lése. Ez a kívánsága a Távol-Kelet és az egész világ békére törekvő összes népeinek. tükrözik. E nyilatkozatok külpoliti­kánk természetes fejleményei, Nehru rámutat, hogy India külpo­litikájának alapelve a más nemze­tekkel való barátság a cselekvési szabadság fenntartásával és hogy ez a politika a gyarmatosítás, vagy egyik országnak a másik felett való uralma ellen irányul és hogy India politikája mindig békés jellegű volt. A békét éppúgy, mint a biztonsá­got, leginkább a kollektív békére és a háború elhárítására irányuló erőfeszítésekkel lehet fenntartani Ha ezt nem lehet megtenni az egész világon, akkor meg kell kísérelni olyan térségek létrehozását, ahol az iyen békét fenn lehet tartani. Az yen térség fokozatosan bővülni fog. Szívesen kötnénk hasonló egyez­ményeket más országokkal — írja Nemű levelének befejező részében — El kel! azonban ismerni, hogy minden realista politikának figyelem be kell vennie az Ázsia és az egétz világ viszonyaiban végbement mély változásokat. V. M. Molotov visszaérkezett Genfbe Genf (TASZSZ) V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a Szovjetunió kül­ügyminisztere július 8-án megérke­zett Genfbe. V, M. Molotov a következő nyilat­kozatot nyújtotta át a sajtó képvise­lőinek: „Az indokínai béke helyreállításá­nak kérdésével foglalkozó genfi ér­tekezletnek a legközelebbi időben a külügyminiszterek részvételével kell folytatnia munkáját. Az elmúlt több mint két hét alatt a miniszterek helyett Genfben ma­radt képviselők olyan munkát végez­tek, amely szükségképpen nem cse­kély jelentőségű lesz a genfi érte­kezleten pozitív eredmények elérése szempontjából. Remélem, hogy a külügyminiszte­rek tanácskozásának felújításáig lesz néhány napom pihenésre és konkré­tabban megismerkedhetek mindazzal amit itt az utóbbi időben végeztek“ Eisenhower nyilatkozata Washington (TASZSZ) Eisenhower elnök július 7-i sajtóértekezletén megismételte, teljes mértékben és változatlanul szembehelyezkedik az­zal, hogy a Kínai Népköztársaságot felvegyék az ENSZ-be. Felkérték az elnököt, mondjon vé­leményt arról a követelésről, hogy az Egyesült Államok lépjen ki az ENSZ-ből, ha felveszik e szervezetbe a kínai kormány képviselőit. Eisen­hower ellenezte ennek a kérdésnek előre való eldöntését. Azt mondotta, ha az Egyesült Államok vereséget szenved Kínának az ENSZ-be való felvétele kérdéséiben, akkor majd eldöntik azt a. kérdést, milyen lépé­seket tesz az Egyesült Államok. Az elnök hozzátette, hogy ez saját vé­leménye, és hogy ő mindaddig nem enged valamely küzdelemben, amíg nem szenved teljes vereséget. A bonni kormány jóváhagyta Adenauer külpolitikáját Berlin (MTI) A nyugatnémet kül­ügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a bonni kormány szerdai ülésén külpolitikai kérdéseket vitatott meg és jóváhagyta Adenauer kancellár külpolitikáját, amelynek tengelye az európai védelmi közösségről szóló párisi egyezmény és a bonni szerző­dés. Megfigyelők véleménye szerint Adenauer azért követelte kormányá­tól az említett határozatot, mivel Franciaország elleni provokáló rádió nyilatkozata nyugatnémetországi kö­rökben is ellenérzést váltott ki. Csütörtökön reggel a budapesti városi tanács Váci-utcai termében folytatódott a Magyar írók Szövet­ségének közgyűlése. A délelőtti ülésen folytatódott a vita Darvas József beszámolója fe­llett. Az első felszólaló Szabó Pál. Kossuth-díjas író azokról a változá­sokról beszélt, amelyek a magyar faluban a kormányprogramm óta végbementek. Valahányszor lemegyek a falumba, olyan változást tapasz­talok, hogy alig tudom figyelemmel áthidalni azt az időt, mely alatt nem voltam otthon. — Amikor én időről-időre meglát­tam ennek a változásnak a külön­böző állomásait és próbáltam ennek itt-ott hangot adni — mondotta, — bizony, nemcsak kritikusaim egy ré­sze vonta ezt kétségbe, de még az írók is —, hogy nincs ilyen nép, nincs ilyen lány... itt van a zse­bemben egy fénykép, a debreceniek­től kaptam. Egy parasztlányt, terme­lőszövetkezeti tagot ábrázol, japán blúzban, szandálban és szépen ve­zeti a lovat a tengeriföldeken. Elv- társak! Ilyen változások varrnak és rendkívül sok ilyen lány, ilyen Mol­nár Eszter és Hajdú Klári vain, a mi gyermekeink így járnak és így dolgoznak. Ezután Urbán Ernő Kossuth-dí.ias író szólalt fel; szintén országjárása élményeiről beszélt. Hangsúlyozta sem ő, de véleménye szerint írótár­sainak többsége sem tudta még fel­mérni, hogy a kormányprogramm nyomán milyen rohamos fejlődés bontakozott ki hazánkban, s erről a fejlődésről számot kell adni az írók­nak. — Eléggé tájékozottak vagyunk-e arról, — folytatta, — ami ma az or­szágban történik, s amikor az élet iigazabb, teljesebb ábrázolásáról be­szélünk, hallomásokra, hiedelmekre, vagy. tényekre támaszkodunk-e, ame­lyek az írói ábrázolás számára nem­csak a mit-et, de véleményem sze­rint a hogyan-t is megszabja? A falu népének hangulata, termelői tevé­kenysége nemhogy napról-napra, de szinte óráról-órára növekszik. A kö­rülbelül nyolcszáz kilométeres utam során egyetlen hold, de még egyet­len barázda parlagon heverő földet sem láttam. Eltűnt az a csaknem egymillió hold tartaléktőid, illetve, parlagföld, amelyen tavaly semmi, vagy csak a hullott szemből való gabona termett. Urbán Ernő felszólalása után Sar- kadi Imre szólalt fel. Többi között a prózairodalomról szólt s ezzel kap­csolatban feltette a kérdést: megvan a veszélye annak, hogy a kormány- programm adta nagyobb szabadsá­got egyes írók úgy értelmezik, hogy ezentúl csak a hibák között kutat- gassanak, mentői több hibát kutas­sanak fél? Ez a veszély feltétlenül megvan — mondotta a többi között — csak eddig nem jelentkezett még prózairodalmunk gyakorlatában. Király István szavai után Somlyó György szólalt fel. Ezután Méray Tibor Kossuth-díjas emlékeztetett arra, hogy nincs nagy irodalom világszélességü látókör, nemzetközi táviatok nélkül. Nekünk volt már ilyen nemzetközi, ilyen békeharcos, erős, őszinte és mozgó­sító irodalmunk. Egyesztendő óta — ahogy mondani szekták — mintha elvágták volna! Mintha költőink egy­szerűen megfeledkeznének a világ­ról. Sok a feladatunk — fejezte be sza­vait —- a magyar valóság megisme­réséiben, a nemzetközi táviatok, a világpolitikai helyzet megismerésé­ben. Egymásnélkül egyik sem megy. A nagy tapssal fogadott felszólalás után Erdei Sándor beszélt az iroda­lomkritika feladatairól. Hangsúlyoz­ta: irodalomkritikánk legsürgetőbb feladata most az, hogy az eddiginél nagyobb eszmei igényességgel az új irodalmi művek társadalmi szerepét kutassa, tárja fel az irodalom és a társadalom életének kapcsolatát, az eddiginél sokkal részletesebben és konkrétabban. Erdei Sándor hozzászólásával véget ért a vita, s Darvas József népmű­velői miniszter emelkedett szólásra, hogy válaszoljon a hozzászólásokra. Darvas József bevezetőben hangsú­lyozta. hogy a felszólalók jelentős része egyetértett a referátummal és azt, mint mondotta — helyesen ki­egészítette. Ismételten leszögezte, hogy mind drámairodalmunk, mind költészetünk komoly mértékben fej­lődött. Ugyanígy prózairodalmunk­ban is van fejlődés. — Azt hiszem — mondotta végül — ezt a mostani tanácskozásunkat úgy kell számbavennünk, mint amely elindulást jelent ahhoz, hogy az irodalmunk fejlődésében az el­múlt hónapokban felmerült esemé­nyeket most már konkrétan és nem­csak elméletileg tudjuk figyelembe­venni, számításba venni és felada­tunk a számbavétel mellett az ebből adódó konzekvenciák nagyon bátor és határozott levonása. A zárszó után Kuczka Péter felol­vasta a közgyűléshez érkezett üdvöz­lő-táviratokat, majd szünet követke­zett. A közgyűlés három óra után foly­tatódott. A d. u. ülésen Kónya Lajos Kossuth-díjas, a Magyar írók Szövet ségének titkára megtartotta szerve­zeti beszámolóját a szövetség munká­járól. Mezőgazdahírek a Szovjetunióiból és uépidemokráciakból Nehru levele a Csou En-lajjal folytatott tárgyalásokról az aisóház szerdai ülésén London (MTI) A londoni rádió je­lenti, hogy Churchill angol miniszter elnök és Eden külügyminiszter a washingtoni értekezlet után szer­dán jelent meg először az alsóház­ban. Eden kérdésekre válaszolva kije­lentette, hogy „hajlandó lenne ismét résztvenni a genfi tanácskozásokon amennyiben úgy érezné, hogy bármi­nő hasznos szolgálatot tehetne az indokínai tűzszünet létrehozása érde­kében". Ezután megkérdezték Edent, mi­lyen formában szándékozik Nagy- Britannia folytatni a tanácskozáso­kat az Egyesült Államokkal. Eden közölte, hogy szerdán az an­gol és az amerikai kormány szak­értőiből álló bizottság tanácskozáso­kat kezdett Washingtonban, hogv „részleteiben is tanulmányozza a dél­keletázsiai térség problémáival kap­csolatos kérdéseket“. Az angol kül­ügyminiszter rámutatott, hogy ennek a bizottságnak, valamint az európa. kérdésekkel foglalkozó, Londonban ülésező angol-amerikai bizottságnak a felállítását Washingtonban hatá­rozták el. „A Londonban ülésező bizottság elsősorban a német szövet­ségi köztársaság nemzetközi státusá­val kapcsolatos kérdésekkel foglal; kozik" — mondotta Eden. A külügyminiszter a továbbiakban hangsúlyozta, „arról szó sincs, hogy Nyugat-Németország képviselői is résztvegyenek a londoni angol-ame­rikai tanácskozásokon“, majd hozzá­tette, hogy a francia kormányt „folytatólagosan és teljes mértékben tájékoztatják" a megbeszélések me­netiről és a francia kormányt „be­vonják majd a bizottság jelentése alapján hozandó kormánydöntések végső részleteinek kidolgozásába.“ UJ KOLHOZVILLANYTELEPEK A volkovi kerületi kolhozok (Grod- noi terület, Bjelorussz SzSzK) vil­lanytelepek építésére 720 ezer rubel kölcsönt kaptak. A Sztálin- és a Har­cos-kolhozok az állami köílcsönből már megvásárolták a szükséges fel­szereléseket. Kolhozközi vizierőmű épül a Volpe-folyón. Az új vizierő­mű nemsokára 9 kolhozt lát el vil- lamoisenergiávaL. ERDEI MAGVAK VETÉSE — REPÜLŐGÉPRŐL Gavrilin, a polgári légiforgalmi társaság pilótája gázt ad és gépe •a levegőbe emelkedik. A gép szokat­lan terhet — fenyőmagot — visz ma­gával. A pilóta meglátja á tájékoz­tató jelzéseket, bekapcsolja a szóró- készüléket és a repülőgép sötét sá­vot húz maga után. A krasznobori “rdőgazdaségban megkezdték a fé­ny őmag vetését — repülőgépről. A Pilóta egy r.ap alatt kb 50 hektárt vet be. Egy-egy hektár bevetéséhe? így kilogramm fenyőmag szükséges. Ugyanezt a területet kézzel 400 mun­kás vetné be egy nap alatt. Idén a/ --‘rchangelszki területen több, mim I ezer hektárt vetnek be ilyen mó­lon fenyőmaggal. KÖZEL NEGYVEN MÁZSÁS KÖLESTERMÉS EGY-EGY HEKTÁRON A szárazságtűrő mezőgazdasági nö vények egyike a köles. Aszályos esz­tendőikben, amikor az egyéb gabona­félék alig adnak termést, a köles valóságos áldást jelent; A köles ma­gas terméshozamáról tanúskodnak a Kamemszkij-kerületben lévő Molotov kolhoz tapasztalatai, ahal 1953-ban 19.5 mázsás átlagtermést értek el *5 hektárnyi területen. A kölest jól megmunkált, gyommentes talajba ve­tették. amelyen a megelőző évben cukorrépát termeltek. Még a cukor­répa alá hektáronként 10 tonna tele. vényt, három mázsa szuperfoszfátot és 15 mázsa kálisót munkáltak be a talajba, s ezért a köles vetése előtt nem trágyáztak. A talaj előké­szítését már ősszel megkezdték, ok­tóber elején, amikor a cukorrépa le­került a földről, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az őszi (24—25 cm mély) mélyszántás 30—50 száza­lékkal növeli a köles terméshoza­mát. Tavasszal, mihelyt rá lehetett menni a földre, fogasolták. A veté­sig még hátralévő 3—4 hét alatt a talaj, megülepedett s a gyommagvak kikeltek. Vetés előtt háromszor por- hanyítottak s minden egyes alkalom­mal elfogasolták a talajt. így meg­őrizték a talajnedvességet és a gyo­mokat is elpusztították. Közvetlenül vetés előtt és után nehéz hengerre! tömörítették a talajt, ami kedvező feltételeket teremtett az aprószemú kölesmag egyenletes kelésére. Hek­táronként 18 kg kölest vetettek 44.5 cm sortávolságra. Az alátakarás mélysége 4.5 cm volt. A sorközök első megmunkálását 5—6 cm mélyen végezték sorolás után, a másodikat a növények bokrosodása kezdetén 7 —8 cm mélyen, a harmadikat pe­dig 8—10 cm mélyen akkor, mikor a bugáját hányta a köles. így bizto­sították a talaj laza szerkezetét, ned­vességét és gyommentességét. v­HEKTÁRONKÉNT 735 MÁZSA SÁRGARÉPA A Molotovi-terület Svemyik-kol- hozában O. Ponomarjova konyha­kerti brigádja a múlt évben 5.8 hek­táron hektáronként 735 mázsa sár­garépát takarított be. A sárgarépa előveteménye őszirozs volt. A rozs betakarítása után mélyszántást vé­geztünk. KorataVasszal boronáltunk. Közvetlenül vetés előtt kultivátoroz- tunk, újra boronáltunk, majd hen- gereztünk. Lófogatú zöldségvetőgép­pel vetettük el a sárgarépát két cm mélyre, kétsorosán, 50 centimé­ter sáv- és 17 centiméter sortávol­ságra. Hektáronkénti 6 kilogramm volt a kiszórási norma, nehogy ki­ritkuljon a sárgarépa. Amint kikelt a vetés, kapáltak, s azután a nyár folyamán háromszor kultivátoroztak. A második kultivátorozás előtt kéz­zel gyomláltak. Azt mondják, hogy két talajlazítás felér egy öntözés­sel. Ez így is van. A múlt év száraz volt, mégis rekordtermést értek el. A terméshozam terv túlteljesítéséért csupán prémiumként 1208 mázsa sár­garépát, J55 mázsa káposztát, 276 má zsa cukorrépát, 33 mázsa paradicso­mot, 155 mázsa káposztát, 276 má­zsa cukorrépát, 33 mázsa paradicso­mot és 16 mázsa hagymát kapott » brigád. A brigádvezetőnek kiegészí­tő részesedésként 30 mázsa zöldség jutott. A brigád idén vállalta, hogy minden hektárról átlag 300 mázsa zöldséget és 250 mázsa burgonyát takarít be. * SZÉPEN FEJLŐDNEK AZ ÁLLAMI GAZDASAGOK A BOLGÁR NÉP­KÖZTÁRSASÁGBAN A felszabadulás után a Bolgár Népköztársaságban 108 állami gaz­daság létesült. Az állami gazdasá­gokban már 1953-ban 97.3 százalék­ban gépekkel végezték el az őszt mélyszántást, teljes egészében gépe­sítették a sorvetést, a gabonaföldek 84 százalékán arató-cséplőgépek ta­karították be a gazdag termést és jelentős mértékben gépesítették a többi munkaigényes mezőgazdasági munkát is. Az állami gazdaságok az új terjesztéséinek élharcosai. — így például az országban először az észak-bulgáriai állami gazdaságok­ban kezdték meg a rizstermelést és csak azután terjedt el ez a fontos növénykultúra a termelőszövetkeze­tekben és az egyéni gazdaságokban. Az állami gazdaságok kezdettől fogva minőségi vetőmagvakkal lát­ják el a termelőszövetkezeteket és az egyéni gazdaságokat, sőt a leg­több állami gazdaságban faiskolákat is létesítettek, amelyek már 1953- bain ötszörannyi gyümölcsfacsemetét adtak más gazdaságoknak, mint 1944-ben az ország valamennyi fa­iskolája. Az állami gazdaságok ugyan akkor tenyészállatokkal is ellátják a termelőszövetkezeteket és a falvakat. Az élenjáró agiro- és zootechnikai módszerek alkalmazásával az álla­mi gazdaságok dolgozói évről-évre szebb eredményeket érnek el. 1953- ban 49-szer több búzát és rozsot, l i­nzer több tehén- és juhtejet, 9.6-szer több húst, 2.4-szer több tojást és 2.6-szer több gyapjút adtak, mint 1951-ben. V SZÉP EREDMÉNYEKET ÉRNEK EL AZ ALBÁN NÉPKÖZTÁRSA­SÁGBAN A JUHOK KÉTSZERI NYÍRÁSÁVAL Az Albán Népköztársaságban szá­mos kísérletet végeztek a juhok évi kétszeri nyírásával. Megállapítot­ták, hogy ennek a módszernek az alkalmazása nemcsak növeli a juhok gyapjúhozamót, hanem jelentősen javítja is a gyapjú minőségét, ki­váltképpen a durvagyapjas fajták­nál. Ezt a kiváló módszert 1952—53- ban már minden állami gazdaságban bevezették és rohamosan elterjedt nemcsak a termelőszövetkezetekben, hanem az egyéni gazdák közt is. A módszer alkalmazásával 37—42 szá­zalékkal növelték a juhok átlagos gyapjúhoaamát. A legszebb eredmé­nyeket Bkodra területen a dobracsi termelőszövetkezet tagjai érték el, akik egy juhtól átlag 3.6 kilogramm gyapjút nyertek. A kiváló eredmé­nyek egyre több egyéni gazdát győz­nek meg a módszer előnyeiről. Stoj faluban például már több egyéni gaz da dicsekedhet azzal, hogy 3.3 kilo­grammos nyírósúlyt ért el. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents