Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-01 / 154. szám

1954 JULIUS 1

NAPLÓ

3

Megkezdődött az aratás a fácánkerti Vörös Hajnal tsz-ben

így működik a peronoszpóra jelzőállomás

..Vagyok olyan legény, mint te Vágok olyan rendet, mint te“

De ki tudna még szélesebb rendet vágni, ki merne versenyre kelni Virág Mihállyal, a saedresi gépállomás kombájnvezetőjévei. Hatalmas gépén szeretettel simogat meg a szeme mindem egyes alkatrészt. Most a déli órák perzselő tüzében is, vígan ül „tüzes'1 paripája nyergében. Hiszem aratás van. Nincs az országban olyan ember, aki ne örülne az aratásnak. Különösem Virág elvtárs, aki nemcsak arat, hanem csépel is. Egymásután tűnnek el az árpafejeik a kombájn telhetetlen torkában, telnek a zsákok, aratnak — csépelnek a fácánkerti Vörös Hajnal termelőszövetkezet 60 holdas ősziárpa tábláján. Ez a mai nap előhírnöke volt az igazi nagy aratásnak, amely nem várat sokáig magára még 2 nap és a kombájn, a kévekötő aratógép mellett munkába lendül maga az ember is, hogy mielőbb levágja a gabonát, a jövőévi kenyeret.

Három munkacsapat fog az aratás ideje alatt versenyezni, melyikük tud nagyobb területet learatni. A győztes munkacsapat tagjai 300 forint jutalomban részesülnek, a második kettőszáz, a harmadik munkacsapat tagjait száz-száz forinttal jutalmazzák.

Bármilyen kényes ízlésű ember bátran végigmehet a fácánkertd Vörös Hajnal termelőszövetkezet 458 holdas földterületén. A termelőszövet kezet 58 tagja egyemberként dolgozik, munkájuknak megvan és meg lesz a gyümölcse. Erősödésüket igazolja a minden hónapban kiosztott 9 forint, amnelvet a teljesített munkaegységekre fizetnek ki.

— Tavaly is osztottak? — kérdezzük Lehelvári Feri bácsit, a tsz könyvelőjét.

— Tavaly — mondotta. — Lassan négy éve, hogy megalakultunk, de még nem tudtunk eddig osztani, csak az idén. Tavaly — fűzte tovább gondolatát, —• nagyon nyomorúságosán néztünk ki. Nem szégyen megmondani, hogy nem egyszer nem jutott zsír a levesre, vagy főzelékre. Este megvacsoráztunk, de nem tudtuk lesz-e kenyér holnap. Többször biztattam a tagokat, emberek, csak még egy-két hetet bírjatok ki, aratás után meglátjátok könnyebb lesz, jobb lesz. Aratás! De sokat is, az életet, a jövőbe vetett hitet jelentette a tagságnak. De azért nem csüggedtünk el. Dolgoztunk a holnapért, boldogabb életünkért.

A becsületes munkának meg is lett az eredménye. A tsz valameny- nyi szorgalmas tagja emelt fővel, bátran nézhet akárki szemébe. Tartozásuk nincs, egyszámlájukon 12.000 forint van. A sertéstenyésztés, a kertészet, a birka haszna, a gyapjú tetemes bevételt jelentett a tagságnak. Ezért jut ma 9 forint munkaegységenként. Az a tervük, hogy ezt 10 forintra emeljék. Egy-két asszony, akinek még emlékezetében él a tavalyi szűkesztendő, kételkednek, hogy miből, hát amikor azt hallják, hogy még egy forinttal megtoldják, és összesen 10 forintot osztanak a hónaponként teljesített munkaegységekre. Miből? Ezt nem kel! kérdezni, csak végigmenni a tsz föld területén és figyelmesen szemügyre venni a határt, és ha csak körülbelül készítünk számvetést, akkor is az jön ki, hogy ezeknek az asszonyoknak, de a .tsz egyetlenegy tagjának sem kell félni a jövőtől.

Oldalakon keresztül lehetne írni, a gyomtalan, szépen kiegyelt mákról, amelynek egyik szárán 5—6 mák fej is van. Továbbhaladva 5 holdra terjedő dohánytáblával találkozunk. Az átlag 80 centiméter magas dohány már hozza a bimbót, de találni olyanokat is, amelyek pár nap múlva ki nyílnak, hatalmas leveleiktől szinte nem látni a föld barna színét. Nem messze a dohánytáblától takarmány- répa tábla terül él. Szavamra mondom, hogy gyönyörű példányok, életerős, haragoszöld levélzetük a gondos, lelkiismeretes munkáról mesélnek. Somkóró, cukorrépa, burgonya kukoricatáblák egymás mellett terülnek el. Már messziről is gyönyörű látványt nyújt a fehérvirágu somkóró, a lilásszíntoen virágzó burgo- nyavirág, méltó hátterül szolgál az aranysárga ősziárpa, amelynek érett fejei egyre inkább a föld felé tekintenek.

Dolgoznak, meg is van az értelme, igaz Loboda István, a tsz elnöke min dent megtesz társaiért. Az aratás munkája alatt üzemi konyhát állítanak fel, sertésre, birkára van vágási engedélyük. Olcsón, jó és kiadós ebédhez jutnak az aratók. Szalonnát vettek, reggel az aratás ideje alatt a féldeci pálinka minden embernek kijár. Napközben jégbehűtött hűsítő italok és sör fogadja a dolgozókat.

Ez az emberekről való gondoskodás messze előre veti árnyékát. Dolgoznak is a tagok, munkájukat bőségesen jutalmazza majd a jó gabona, répa, dohány, szőlő és a burgonya termése.

BR.

Dr Pataki József nyerte a lakóhelyismereti pályásat első díját

Néhány hónappal ezelőtt az oktatásügyi minisztérium és a Nép- művészeti Intézet lakóhely, illetve szülőföld ismereti pályázatot hirdetett. A pályázatra beküldött munkákat már értékelte a megyei tanács oktatási osztálya, összesen 8 feldolgozott gyűjtemény érkezett be a pályázatra. Ezek közül dr. Pataki József szekszárdi gimnáziumi tanár munkája nyert első díjat, ö tanulmányának legnagyobb részében Sárközről írt. Régi, kedves témája ez, már több alkalommal írt róla. Gyűjteménye többévi munkának az eredménye és a legnagyobb értéke, hogy tudományos alapon dolgozta fel a rendelkezésére álló anyagot.

Három pályázó kapott második dijat, ezek közül Egyed Sándor, a kisszékely! általános iskola igazgatójának a pályamunkája a legértékesebb. Kisebb-nagyobb fogyatékosságai ellenére is dicséretre méltó. — Maga a különböző helvi vonatkozású ismeretek áttekinthető, szemléletes rendszerezése, összeállítása gyakorlati szempontból a legjobban használható. A fénykép- és rajzillusztrációk még inkább áttekinthetővé teszik a leírtakat. A megyei tanács oktatási osztálya úgy tervezi, hogy az őszi oktatási módszertani kiállításon a nagy nyilvánosságnak is bemutatja Egyed Sándor gyűjteményét.

Sajnos, kevés a beérkezett pályamunkák száma, de kitűnik belőlük, hogy pedagógusaink, akik hosszú idő óta ugyanazon a helyen élnek,

már a pályázat hirdetése előtt foglalkoztak lakóhelyük, esetleg szülőföldjük történetével, földrajzával és népi hagyományaival. Ezek a lelkes, tevékeny pedagógusok feltétlenül a szülőföld ismeretével együtt a szülőföld szeretetére nevelik a gyermekeket.

A pályázat célja lényegében az volt, hogy a községeknek ilyenformán lerögzítve meg legyen a monográfiája, amelyet idők múltával gyarapítani lehet. A különböző szűkebb területre vonatkozó gyűjtésekből pedig megyénk monográfiájának ösz- szeállításót tervezik az illetékesek, amelyet azután az oktatásban is jól fel lehet használni. A pályázatra beérkezett munkák mindenesetre sokat segítettek a cél elérésében.

Válasz a tamási Épü’etkarbantarió KTSZ dolgozóinak a szőlőtermeléssel kapcsolatos kérdésre

Lapunk június 15-i számában cikk jelent meg a következő címmel: „A szőlőkről is valamit“. A tamási Épületkár bánt ártó Ktsz dolgozói azzal a kéréssel fordultak a szerkesztőségünkhöz, hogy bővebben magyarázzuk meg a peronoszpóra jelzőállomás működését, hol lehet beszerezni a felszerelést, házilag elő lehet-e állítani. A tamási Épületkarbantartó Ktsz dolgozóinak kérdésére a cikk írója, Szászi Sándor elvtárs. a megyei tanács egyik agronómusa a következőkben válaszol:

*

A peronoszpóra jelzőállomási felszerelés egy eső gyűjtőből, egy minimum-maximum hőmérőből, mágnespatkóval és egy milliméter beosztású esőmérő üveghengerből áll. Egy jelzőállomási felszerelés Tamásiban is van, Kovács Sándor, Vörös Hadsereg u. 35. szám alatti lakos, szőlőtermelőnél, nála meg lehet tekinteni. Az állomási felszerelés a földművelésügyi minisztérium tulajdonát képezi és csak használatra van kiadva. A felszerelést megvásárolni szándékozók megrendelésüket a Kertészeti Magtermelő és Vetőmagellátó Vállalat, Budapest. VII.. Rot- tenbiller utca 33. szám címre adják fel. A felszerelést házilag előállítani nem lehet.

Az állomás működésének lényege abból áll. hogy a műszerek segítségével mért csapadék- és hőmérsékleti adatokból jó előre megállapítja a keze’ő a betegség kitörésének pontos idejét. Ezt az időpontot ismerve, az állomás körzetében a veszélyeztetett szőlőterületeken megelőző védekezéseket lehet folytatni permetezéssel, vagy porozással. A peronoszpóra elleni eredményes védekezésnél a hangsúly a megelőzésen van. A jelzőállomás körzete, illetőleg hatósugara dombos, hegyes terepen kettő, síkterületen 4 kilométerig terjed. A jelzőállomás kezelője az észlelt veszélyről értesíti a helyi tanácsot. A tanács közhírré teszi a betegség kitörésének idejét és felhívja a szőlőtermelők figyelmét az egyöntetű megelőző védekezésre.

Az állomások jelentőségének megértéséhez szükségesnek tartom a betegség rövid ismertetését is.

A peronoszpóra gombabetegség. A nvár és az ősz folvamán a fertőzött növényi részek a földbe kerülnek. A mélyebbre kerülő spórák egy része elpusztul, de túlnyomó részük áttelel. A tavasz folyamán a nedvesség, valamint a meleg hatására a gombák a föld felszínére, majd később a zöld növényi részekre kerülnek. Ahhoz, hogy az úgynevezett nyári spórák csírázni, tovább' szaporodni és maid a későbbiekben pusztító munkát tudjanak végezni, ahhoz további nedvességre és megfelelő melegre van szükségük. A fertőzési folyamat a növényzet fejlődésével párhuzamosan a kedvező időjárási tényezők mellett hosszabb, illetőleg rö- videbb idő alatt megy végbe. Ezt-az időt lappangási időnek nevezzük. A fertőzési folyamat megindulásához 10 milliméteres csapadékra és 13 C fpk középhőmérsékletre van szükség legalább. A spórák szaporodásához legkedvezőbb a 22—25 Celsius fok meleg. 30 Celsius fokon felül, vagy 13 Celsius fokon alul a gombák elpusztulnak.

A jelzőállomás működése ezeken az ismert mérési adatokon alapszik. Április közepétől kezdve naponta méri a kezelő a csapadékot és a hőmérő adataiból megállapítja a napi középhőmérsékletet. Az adatokat fel jegyzi. Ahhoz a naphoz, amelyiken 10 milliméter csapadékot és 13 C főik középhőmársékletet mért, ahhoz hozzáadja a lappangási táblázatból kivett lappangási napok számát és így a betegség kitörésének pontos ideiét 3—18 nappal előbb ismeri meg. Jól működő jelzőállomás körletében a védekezéseket nem találomra és sok esetben bizony eredménytelenül, hanem biztosan, eredményesen végzik.

Sajnos, a betegség pusztítása nagyon is ismert, ezért ezzel a kérdéssel most nem kívánok foglalkozni. Fontosnak tartom viszont jóné- hány olyan jelentéktelennek hitt körülményre felhívni szőlőtermelőink figyelmét, melyek igenis jelentősen befolyásolják a termelési eredménye két. Fontosnak tartom természetesen a fajtától, talajtól és főleg az időjárástól függően a lehető legkorábbi metszést. Meg kell szüntetni termő- szőlőkben a köztestermelést. Állandóan gyomtalanul kell tartani a szőlőket. Időben el kell végezni a zöld- munkákat és a kötözéseket. Az első permetezéssel való késlekedés sokszor helyrehozhatatlan kánokat okoz és nagymértékben csökkentheti a további védekezések sikerét is, mint ezt nagyon sok szőlőtermelőnél tapasztalhatjuk ebben a peronoszpórás esztendőben. A védekezéseknek most folyamatosaknak kell lenniök. Nem lehet dogmatikusan meghatározni permetezéstől permetezésig a napok számát, hanem ha úgy kívánja a helyzet, gyakoribb védekezést kell folytatni. Nagyon fontos most már, miután a szőlők elvirágoztak, a permetezések közé porozásokat is beiktatni. Eső, köd, harmat után közvetlenül legbiztosabb eredményt a réz-, kénporos porozásokkal érhetünk el. Nagyon eredményes, közvetlenül a gyengébb oldatu permetezés után leporozni a szőlőt. A bordóilébe ne keverjük a réztartalmu porozószereket,

Hódor József, a begyűjtési állandó bizottság elnöke példát mutat

Hódor József gyulaji dolgozó parasztot, nemcsak a községben, hanem az egész környéken ismerik. Sokan ismerik rossz tulajdonságait, de annál többen a jótulajaonságait. Gyu- lajon Hódor József nagy tiszteletnek örvend. Annakidején, amikor felvetődött, hogy begyűjtési állandóbizottságot választanak a parasztok, legtöbben Hódort javasolták. Mondták: „Hódor amellett, hogy élenjáró gazda, jól ismeri a törvényeket.“ Hódor József nem akarta vállalni, mert egyesek azt mondogatták: „Már ez is ,valaki' akar lenni. így kezdi, aztán majd tanácselnök lesz.“ Peoig ez eszeágában sem volt. Dehogy azért vállalta ő ezt a megbízatást, hiszen, ha úgy adódna, akkor sem lenne tanácselnök, talán a világ összes aranyáért sem. Hiszen mindene a föld, meg a munka, talán a szive is megszakadna, ha egyszer ott kellene hagyni a mezőgazdasági munkát, nem dalolhatna naphosszat kint a határban a madarakkal együtt. Szóval, ha nem is szívesen, de vállalta ezt a feladatot.

„Ha elvállaltam, akkor itt helyt is kell állni'' — mondta egy napon a feleségének. Igen, de hogyan, hiszen a begyűjtést szorgalmazók legtöbbje ennél a „hogyannál“ szokott megakadni. Nem kell azért azt hinni, hogy itt aztán teljesen megállt a tudomány. Szó sincs róla! Eljárt Hóoor a tanácsülésekre — ma is eljár, — gyakrabban olvas újságot, meg aztán a párttitkárral is megbeszéli a feladatokat. Legtöbb

helyen azt hallotta, meg azt olvasta, hogy a begyűjtés szorgalmazásának egyik legbeváltabb agitációs módszere a személyi példamutatás. — Természetes emellett még igen sok mást is kell tenni. A dolgozó parasztokkal elbeszélgetni, megismerkedni problémáikkal, megmagyarázni nekik, hogy miért van elengedhetetlenül szükség a begyűjtési tervek maradék nélküli teljesítésére. A legutóbbi alkalommal egyik paraszttársának a következőket mondotta: „Nekünk, dolgozó parasztoknak elsőrendű kötelességünk teljesíteni a beadást, hiszen a termelés fokozása mellett ez a falu hozzájárulása a népjólét emeléséhez."

Ezeket Hódor József rövid időn belül megtanulta és tétovázás nélkül munkához látott. — összehívta az állandóbizottság tagjait, megbeszélték a tennivalókat. Nekik is legtöbbször a személyes példamutatásról beszélt, mert ezt ő is nagyon megjegyezte magának. így kezdett Gyulajon munkához Hódor József, a begyűjtési állandóbizottság elnöke. „Igen, a példamutatás ...“ Nézzük akkor meg röviden, hogy is áll Hódor elvtárs ezzel az agitációs módszerrel, tehát a példamutatással. Legrövidebben most így lehetne kifejezni: Jól.

Mikor ezév elején az új begyűjtési rendelet alapján kivetették a beadási kötelezettségeket, Hódor a tanácsnál nyomban ígéretet tett arra, hogy tojás-, baromfi-, vágómarha-, hízott- sertésbeadási kötelezettségének a párt III. kongresszusanak napjáig eleget tesz, erre az időpontra az egészévit teljesíti. ígéretéhez méltón állta is szavát. Teljesítette tojásbeadási kötelezettségét is, tejbeadási kötelezettségét is, baromfit is, meg vágómarhát is, a hízottsertés beadásának teljesítésénél azonban megakadt. Hízottsertése volt ugyan kettő is, csak hát sokkal többet nyomtak, mint amit neki be kellett adnia.

Egy szép napon elment Hódor József a tanácshoz megérdeklődni, hogy is néz ki a társulás, hogy lehet a negyedik negyedévre beütemezett sertést a második negyedben teljesíteni? A tanácsnál hegyiről tövire elmagyaráztak neki mindent. Ekkor keresett társakat és még a pártkongresszus előtt beadták a két kövér disznót. A tanács ekkor annak rendje és módja szerint a rendelet értelmében leírta kukoricabeadásukból azt, amit a gyors sertésbeadás után elengedtek. Ennek különösképpen nagyon örült Hódor József. Jól is járt, meg ami a legfontosabb. nem esett csorba a becsületén.

Pártunk és kormányunk az ilyen becsületes, hazáját szerető Hódor Józsefeket jutalmazza is. Hódor a begyűjtés területén kifejtett jó munkájáért; személyes p3'damutatásáért a közelmúltban kapott egy rádiót. Mikor az ajándékot átvette, ezeket mondta: „Köszönöm pártunknak és kormányunknak, ígérem, hogy ezentúl még az eddiginél is jobban harcolok a begyűjtési tervek teljesítéséért, mindannyiunk jobblétéért."

mert azok eredményesen csak porozásra használhatók és a bordóilébe keverve inkább csökkentik a hatást. Ezután már a fürtvédelem a legfonto sabb feladat, ezért a védekezést ilyen irányban kell folytatni.

Üjabb tala j javítási

kedvezmények a tsz-eknek

A földművelésügyi kormányzat a szikes és savanyú talajok javítását már eddig is jelentős kedvezmények kel segítette elő. A termelők az öntözési és talajjavító vállalatoktól a legközelebbi vasútállomásra szállítva ingyen kapják a szükséges javítóanyagot. Most a földművelésügyi miniszter a tsz-eknek, további kedvezményeket adott. Ha a termelőszövetkezetek a javítóanyagot maguk szállítják a helyszínre és saját erejükből munkálják be a talajba, akkor költségeikhez mázsánként 1 forint támogatásban részesülnek. Ez a segítség a vasútállomástól tíz kilométernél messzebb eső területeknél mázsánként két forintra emelkedik. Ha pedig a tsz-ek a közúti szállítást és a térítést a talajjavító vállalattal végeztetik, annak költségére hosszúlejáratú hitelt kapnak.