Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-26 / 150. szám
1934 JUNTOS 26 NAPLÓ 3 A varsádi gépállomás késsül as aratásra Nap-nap után egyre jobban sárgul a határ, érnek a gabonatáblák. Gépállomásaink agronómusai, üzemgazdászai a termelőszövetkezetek elnökeivel járják a határt, figyelik, várják azt a pillanatot, amikor az arató cséplő kombájn, vagy a kévekötő aratógép megkezdheti munkáját. Megyénk gépállomásai előtt fontos feladat áll, a közretükbe tartozó termelőszövetkezeteket kell minden erejükkel segíteni, hogy az aratást és cséplést mielőbb befejezzék. Az elmúlt napokban a varsádi gépállomás igazgatójával, Macháty Béla elvtárssal beszélgettem arról, hogyan készült fel a gépállomás erre a nagy munkára, az aratás és cséplésre. —' A varsádi gépállomásnak nem lesz könnyű becsülettel helytállni az aratási munkák elvégzésénél. Körzetükbe 16 termelőszövetkezet tartozik. Ezeknek a termelőszövetkezeteknek jelentős mennyiségű területén fog a gépállomás aratni. Sajnos csak két kombájnnal és négy darab kévekötő aratógéppel rendelkezik a gép állomás. A beruházási terv szerint — monaotta az igazgató elvtárs, — 5 darab új kévekötő aratógépet kellett volna kapni, azonban csak egyet kaptunk meg. így van most összesen 4 kévekötő aratógépünk közel 1.200 hold terület learatására. Mi a termelőszövetkezetekkel szerződést kötöttünk, mert tudtuk, hogy a 8 kévekötő aratógéppel teljesíteni is tudjuk vállalásunkat. És most 8 helyett 4 kévekötő aratógéppel kell ezt a területet learatni. — A megyei igazgatóságunk — szólt a beszélgetésbe Kiss elvtárs, az agronómus — még egy kombájnt ígért, így 3 kombájnnal még sikerül idejében befejezni az aratást. Igen ám, de ott van a baj, hogy idegenkednek a kombájntól. Nem attól, hogy a kombájn rossz munkát végez, hanem attól, hogy nem lesz szalmájuk és törekjük. Ugyanis az egyik arató-cséplő kombájnnak hiány zik a szalmagyüjtő kocsija. Szalma- gyűjtő kocsi nélkül nem lehet dolgozni. A termelőszövetkezetek tagjai egyenesen megtagadják, hogy kombájnnal dolgozzunk. És igazuk is van. Ha nincs szalmagyüjtő kocsi, akkor a kombájn utón szétszóródik a szalma és a pelyva. Az aratás nagy munkája alatt nem tud a tsz any- nyi muinikerőt biztosítani, hogy a szanaszét lévő szalmát összegereblyézzék. És természetesen az ilyen munka késlelteti azt is, hogy aratás után közvetlenül elvessék a másodnövényeket. Igaz, a megyei igazgatóságtól Kovács elvtárs megígérte, hogy kapunk szalmagyüjtő kocsit, erre az ígéretre a gépállomáson kívül 16 termelőszövetkezet vár és számít. Az elmúlt napokban megtartott gépszemle során a 18 kijavított cséplőgépek közül kisebb hiba miatt 1 cséplőgépet nem vett át a szemlebizottság. Ezeket a hibákat már kijavították. A varsádi gépállomás traktorosai is nagyon várják az aratás és csép- lés beindulását. Az e hónapban megtartott traktoros napon Opra Áron vállalta, hogy nyári tervét (az aratással együtt) 115 százalékra teljesíti és egyben versenyre hívja ki az összes aratógépkezelőket. Nagy Tibor szerelő azt vállalta, hogy az aratás- cséplés ideje alatt a géphibákat akár éjjel is kijavítja csakhogy menjen a munka. A varsádi gépállomás traktorosainak vállalása élő példa legyen megyénk valamennyi traktorosa előtt. Kövessék Opra Áron és Nagy Tibor kezdeményezését, hogy ezzel elősegítsék azt, hogy a körzetükbe tartozó termelőszövetkezetek mielőbb befejezzék az aratást és a cséplést. Miír most gondolnak a télre... A mezőgazdaságban egyre több szakembert foglalkoztat az a gondolat, hogy a növényápolást hogyan tudnák az aratásig befejezni. Hogyan szervezzék meg az aratást, cséplést, hogy az a legkisebb szemveszteség nélkül fejeződjön be. Ezek a felvetődő problémák komoly gondolkodásra adnak okot szakembereinknek. Tudják ők, hogy a most kihasznált minőén pillanat a kukorica, cukorrépa, burgonya, napraforgó és a többi kapásnövények termésátlagát növelik, az aratási idő minden kihasznált pillanata pedig a nagyobb darab kenyeret jelenti. Nem győzöm eléggé hangoztatni ezeknek a tényeknek a fontosságát, amelyek több ezer embert foglalkoztatnak ma hazánkban. A növényápolás és aratás-cséplés után harmadik helyre sorolhatom állattenyésztésünk fejlesztése szempontjából a szénabetakarítást. Az az állami gazdaság, vagy termelőszövetkezet, amelynek szakemberei arra törekednek, hogy a lekaszált rét termése, a lucerna és a többi szénaféleség mielőbb biztos helyre kazalba, vagy pajtába kerüljön, azoknak nem kell félni a hosszú téltől, nyugodtak, mert megtettek mindent, hogy az állatállomány ne szenvedjen szénahiányt. Napokkal ezelőtt történt az, amit a gyönki határban láttam: gyö II. nyörű, körülbelül 70 centiméteres, 39 holdas baltacím táblában 23 ember vágta egymásután a rendet. Lendületesen vágták a szépen megnőtt szénának valót. Szorgalmas, törekvő munkájuk után mind nagyobb és nagyobb területen került rendre a baltacim. Munkájuknak meglett az eredménye, mire feljött az estcsillag, a 39 hold baltacim a földön hevert. A gyönki Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai (ugyanis ők voltak a szorgos emberek) a jól megérdemelt pihenés gondolatával hajtották aznap este álomra fejüket. Ezt a napot azonban követte sok munkában eltöltött nap. 109 holdon vetettek ösz- szesen szálastakarmánynak valót. A termelőszövetkezet tagjai Juhász elvtárs, az agronómus segítségével arra törekedtek, hogy a lekaszált szénának való 30 hold szarvaskerep, 30 lold lucerna, 10 hold vöröshere és 39 hold baltacim mielőbb a pajtába kerüljön. Nem is kellett nagyon biztatni a tagokat, lelkiismeretesen mentek, forgatták, gyűjtötték a jóillatú szénát, 650 mázsa eléggé jóminőségű szénát takarítottak be. összesen 1200 mázsa szénaszükséglete van a gyönki Vörös Csillag termelőszövetkezet állatállományának. Ez bőven meg is lesz. A tsz agronómusa, Juhász elvtárs takarmányszabvány szerint be fogja vezetni a tehenészetben az egyedi takarmányozást, ezzel az a célja, hogy a jelenlegi 4 liter fejési átlagot aránylag rövid idő alatt növeljék. A több. mint 1200 mázsa széna biztosítása nagyon nagy segítséget jelent az állattenyésztésben. Egész éven át ebből látják él a 31 lovat csikóval együtt, 56 darab szarvasmarhát, a 329 darabból álló sertésállományuk pedig lucernaliszt alakjában fogja a szénát megkapni. A gyönki Vörös Csillag termelő- szövetkezet tagjai azonban nem pihennek meg eredményükön. Arra törekednek, hogy takarmánykészletüket más úton-módon még gyarapítsák. Ezt a célt szolgálják majd a tarlóba vetett másodnövények is. — Aratás után összesen 60 holdon fognak vetni silókukoricát, mohart és kölest, az előbbiből silót, az utóbbiak ból pedig szénát fognak készíteni. A takarmánykészlet gyarapításának má sik módjára majd csak ősz felé kerül sor, amikor megkezdődik a silózás. A tavalyi 700 köbméterrel szem ben az idei évben 1000 köbméter silótakarmányt fognak a tagok készíteni. A gyönki Vörös Csillag tsz tag sága tehát jóelőre már most gondoskodik állatállományának téli ellátásáról. Gyűjtik a szénát, vetik majd a másodnövényeket és silózzák ősszel a kukoricaszárt. iÁRKÖZ TÖRTÉ NET E Irta:KASZA AURÉL II. A sárközi állami gazdaságban az előbb még nem láttunk mindent. A gazdaság központi üzemegységében igen nagy sürgés-forgás van, az egykor rómaiak által lakta vidéken, ahol a központi gépműhely van, szorgalmas kezek javították ki a cséplőgépeket, aratógépeket, elevátorokat, szállító eszközöket, valamint a kombájnokat. A kombájnoknál minden kertelés nélkül be kell vallanunk, hogy még igen komoly a lemaradás, pedig a gazdaságnak 7 arató és cséplő kombájnja van, s az aratás előtt pár héttel még üzemképtelen állapotban, alkatrészhiány miatt nem tudják a szorgalmas kezek üzemképes állapotba hozni a gépeket, pedig a dolgozók vállalták a kongresz- szusi héten való gépjavítás befejezését. A gépállomány szaporodik, az elmúlt napokban 3 darab új Univer- zál-traktort kapott, mely nagyban elősegíti a kézi munkaerő pótlását. Sárköz területén, különösen a gazdaságban a párt és a kormány határozata óta az építkezések tekintetében is komoly fejlődés mutatkozik. Az egykori barlangok, valamint csónakok és egyéb víziszárnyasok lakóhelyeit gyönyörű létesítmények tükrözik. Egy év leforgása alatt 3 darab 52 férőhelyes sertésellető, 2 darab ezres süldőszállás, 200 férőhelyes szabad nyári sertésellető, 300 befogadóképességű növendékmarha. istálló, 5 családi ház, 260 személyes munkásszállás, kultúrterem, amely biztosítja a sárközi népi hagyományok táncainak, énekeinek további megőrzését. Ezzel egyidőben a majorokban megjelent á villanyvilágítás, szólnak a rádiók, s egész nap a mikrofon. Az azelőtt majdnem ismeretlen mozi, filmvetítés, mind a dolgozók szórakozását szolgálja. Az ősztől tavaszig közismert mocsaras, sártenger vidékben szinte lehetetlenné vált a közlekedés, ma már a kisvasút bonyolítja le a szállítást. A szociális létesítmények fejlesztéséről sem feledkezhetünk meg. — Egy héten belül megnyitjuk a gyermekotthont 40 gyermek részére, valamint egy földmüvesszövetkezeti ellátó üzletet, amely biztosítja gazdaságunk dolgozóinak árúellátását. A fenti dolgok figyelembevétele mellett van még Sárközben igen sok látványosság, ugyanúgy a gazdaságunkban is, de van sok olyan pontja a párt- és kormányhatározatnak, amelyről még a gazdaságunkon belül csak beszélünk, de nem cselekszünk. Most, amikor a III. pártkongresszus határozata újból megerősítette és kibővítette a júniusi határozatot, gazdaságunk vezetősége közösen a pártszervezettel célul tűzi ki, hogy a sárközi állami gazdaságban még szebbé, boldogabbá tegyék a benne élő dolgozók életét. így néz ki jelenleg az egykori rómaiak településének színhelye, a kis Ujberek-puszta és az ezer évekkel ezelőtt a Duna által elöntött Sárköz. Az egykori nádasokban bujdosó emberek életét szebbé tette az új, korszerű technika, s az emberek a kialakuló szocialista társadalomban még egyre szebb, boldogabb életet élnek. Életszínvonalunk emelésének legkönnyebben járható útja az önköltségcsökkentés. Az önköltség rendszerint nagyobb felét teszi ki a bérköltség. Nyilvánvalóan merül tehát feli az önköltség csökkentésével kapcsolatosan az a gondolat, hogy az önköltségcsökkentést legkönnyebben úgy lehet megoldani, hogy csökkentjük ^ bérköltséget. Természetesen az önköltségcsökkentésnek nem ez az egyetlen járható útja. Számos, eddig még nem eléggé kihasznált lehetőség mutatkozik az önköltségcsökkentésre, mint például a beruházásokkal való takarékosság, megfelelő anyagfelhasználás, ugyanazon árért jobb minőségű áru előállítása, általában a minden vonalon vafó szigorú takarékosság és pénzügyi fegyelem. Mind ezeken felöl azonban a bérköltség - csökkentésnek van legkomolyabb jelentősége az önköltségcsökkentés terén. I. Nem egy gazdasági vezetőnk igen könnyen hajlana anra 'a veszélyes útra vivő elgondolás felé, hogy egyszerűen a normák megszigorításé val, a keresetek leszorításával csökkentené a mindenütt amúgy is elég magas bérköltségeket. Végtelenül helytelen és a párt és kormány prog rammjával ellentétes intézkedés volna ez. A bérköltség csökkentés ugyanis nem jelent feltétlenül keresetcsökkenést is. Nekünk pedig feladatunk az, hogy a bárköltségcsökkenést úgy oldjuk meg, hogy az ne járjon egyúttal keresetcsökkenéssel is. A bériköltségcsökkentés csak ott jelenthet esetleges keresetcsökkentést, ahol eddig bűnös módon, norma csalásokkal és bércsa/iásokkal igyekeztek magasra feltornáztatni a kereseteket. Nyilvánvaló tehát az, hogy a bérköltségcsökkentés kiinduló pont jának a normák felülvizsgálatának kell lenni. Csaknem minden üzemiben tapasztalható az a jelenség, hogy sokéves, úgynevezett „rendezett“ normákkal történik a teljesítménybér elszámolása. Ha azonban megvizsgáljuk az ezekhez kapcsolódó kereseteket, általában azt tapasztalhatjuk, hogy azok jóval magasabbak, mint amelyeket műszakilag megalapozott normákkal érnek el. Ha még tovább megyünk a vizsgálódás során, megállapíthatjuk, hogy ezekkel a normákkal elért teljesítmenyszázálékok és keresetek azért olyan magasak, mert a dolgozók nem mindig végzik el azokat a munkafolyamatokat, amiket az illető norma előír. Ez az eset fordul elő egyesülésünk paksi téglagyárában, ahol a bányászok a normában megadott csillerakást nem lapáttal végzik el, hanem 20— 25 méter magasságból tölcsért képezve ömiesztik a földet a csillébe, így a lapátolás és az ömiesztés idő- különibözete csillénként legalább 5 perc az ömiesztés javára és a bányász számára 20—25 százalékkal magasabb teljesítményt és több bért jelent. Szükséges tehát a normákat abból a szempontból felülvizsgálni, hogy a dolgozók a normában előírt munkafolyamatokat valóban elvégzük-e? Ne történhessen meg az, hogy el nem végzett munkáért bért fizessünk ki. Természetesen azonban ez a nor- mafelülvlzsgálat nem mehet az újító mozgalom rovására. Ne eredményezze a bérfegyelem ezúton való megszilárdítása a dolgozók ötleteinek és újító kezdeményezésének szagését azért, mert a magasabb termelésért nem vagyunk hajlandók több bért fizetni. Az újításoknak és az ötleteknek, észszerűsítésekmek éppen abban kell megjelölni az igazi céljukat, hogy ezeken keresztül érjük el a minél nagyobb mérvű költség- csökkentést. Csak így van komoly jelentősége az egész újítómozgaü- munkmak. A bérköltség további kedveződen alakulását igen erősen befolyásolják a nyaklónélikül osztogatott időutal- ványozások. időbéres órák, állásidők, és túlórapótlékok, esetleges egyéb pótlékok. Általában ezek mindig olyan bérköltségek, amelyek igen nehezen ellenőrizhetők. Az érdekessége inkább abban rejlik ezeknek a 'költségeknek, hogy az egyes dolgozóknál nem jelentkeznek túl magas összegben, a tételes vizsgálat során esetleg át is siklik rajta a felületes szemlélő viszont ha egy üzemrésznek az utalványozások, az időbéres órák, az állásidők, a pótlékok címén kifizetett béreket szemléljük, sokszor elriasztó eredményre juthatunk. Az utalványozások terén tapasztalható a legtöbb visszaélés, mert egyes üzemvezetők az utalványozást fizetés kiegészítésnek tartják. Az utalványozásnak eredeti célja az, hogy a do’gbzót ugyanúgy serkentse magasabb teljesítmény elérésére, mint a norma. Ez a cél már régen feledésbe merült, ma már az a cél, hogy a dolgozó, — akár összefügg a munka a termeléssel, akár nem, — legalább a 100 százalékos bérét megkapja. Ennek a felesleges és indokolatlan költségnövelésnek csak úgy állhattuk útját, hogy az időutalványok az időbérek, állásidők alapján kifizetett béreket a kifizetés előtt alapos revízió alá vesszük és a kifizetést kétség esetén csak a vállalat felelős vezetőjének beleegyezése után engedélyezzük. (Folytatjuk) Lesárult a tanér — itt a nyári ssunidő ..Üres a fészek, nincs lakója már“ — jut eszembe a kis dalocska, amint az ölcsendesedett szekszárdi gimnáziumot nézegetem. Az üdezöld vadszőlő levelek keretében álmosan hunyorog az épület sok-sok ablakszeme. Nem nyitogatják egy ideig őket olyan gyakran, mint eddig. Június '23-án gyűlt egybe utoljára a nagy nyári szünet előtt a zsibongó diákhad. A tanévzáró ünnepélyen sok szülő is résztvett. A tágas tornacsarnok falai csengőn verték vissza az énekszót. Az énekkarnak is utolsó szereplése volt ez az idei tanévben. Horvai Árpád, az iskola igazgatója hosszan emlékezett meg a befejezett tanév jelentősebb eseményei ről, eredményekről, jólsikerült rendezvényekről, amellett elmondta a fogyatékosságokat, amelyek megnehezítették a munkát, akadályozták az eredmények kibontakozását. A hibák intő figyelme t hetesül szolgálnák a következő tanévben. Ez alkalommal jutalmazták meg a Rákosi Mátyás tanulmányi versenyen jól szereplő tanulókat és jutalmat kaptak a kitűnő és jeles tanulmányi eredményt elért tanulók. Az énekkar egész esztendei munkájáért, szép szerepléseiért a dicséret mellett értékes könyveket kapott. Örömmel jelentette be az igazgató elvtárs, hogy a negyedikes jelentkezők jó részének megérkezett már az egyetemi behívója. — Nekem is — mosolyodik el boldogan B e s e Zsuzsa, aki nemrégen esett át eddigi legnagyobb vizsgáján, az érettségin. Az elmúlt évek alatt mindig büszkesége volt iskolájának. Nemcsak a tanulásban áll‘a meg a helyét, hanem kulturális és DISZ mozgalmi munkában is örömmel vett részt. Erdőmérnö'k szeretne lenni. — Azt nem tudnám megmondani, hogy miért, de ehhez a pályához húz a szívem — mondja. R a f f a i Györgyike ugyancsak „frissen érett" lány. Már kisdiák korától kezdve az irodalom iránt vonzódott, később az irodalmi szakkörben dolgozott. A Rákosi Mátyás tanulmányi versenyen már harmadikos korában szépen szerepelt irodalmi dolgozatával, az idén is bejutott a megyei döntőbe, és most mindenki legnagyobb ámulatára jogász lesz. — A jogra kértem felvételemet, ehhez van kedvem, — jelentette ki határozottan. — Hiszen emellett még az irodalmat is szerethetem és foglalkozhatok vele. Végül a tanároktól, osztályfőnökök tői vesznek meleg búcsút a diákok; azok, akik ősszel ismét visszatérnek az árván hagyott épület öreg falai közé és azok is, akik más munka- területen tevékenykednek ezután. Ezen a napon, nemcsak a szekszár di gimnáziumban, hanem a többi iskolánkban is hasonló ünnepélyekkel zárult a tanév. A sétakertiben .kis gyermekcsapat vonul hangos vitatkozással. Mindegyik kezében kis könyvecske, az első évvégi bizonyítvány. Első osztályosok, illetve azok voltak. Most felszabadultan örülnek, kezükben lábalva az első tanév eredményét tartalmazó kis könyvet, majd indián csatekiialtással megrohamozzák a hintát. Munkabér — önköltség
