Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-19 / 144. szám
1954 JÜNIUS 19 N A F C ö n Öntözés megyénkben PÁRT ÉS PÁRTÉP1TÉS « As instruálás a párt irányító munkájának egyik legfontosabb réssé A kommunista párt és a szovjet kormány nagy és bonyolult feladatokat tűzött a szocialista mezőgazdaság elé. Ezeket a feladatokat csak úgy lehet megvalósítani, ha a párt- szervezetek és a szovjetszerveik magasabb színvonalra emelik a mező- gazdaság irányítását. Sohasem volt nagyobb szükség arra, hogy a kolhozokat, gépállomásokat és a szovho- zokat konkréten, szakszerűen és a dolgok alapos ismeretére támaszkodva vezessük. A kerületi pártapparátus átszervezése, a kerületi gépállomás-instruktor csoportok létesítése, a falusi kerületek tapasztalt káderekkel való megerősítése lehetővé tette, hogy a pártvezetés közelebb kerüljön a mezőgazdasági termelés döntő részlegeihez, s a falun megjavuljon a párt politikai munkája, Az instruálásnak az a célja, hogy a funkcionáriusoknak megmagyarázzuk az eléjük tűzött feladatokat és a módszereket, amelyek segítségével a feladatot a konkrét körülményekre alkalmazva megoldhatják. Instruálni annyit jelent, hogy a kádereket az élő, gyakorlati módszerek segítségével tanítjuk, ezekkel a módszerekkel felvértezzük, ezeket a módszereket a kolhoz- és szovhoztermelésben bevezetjük. Az instruálás a párthatározatok végrehajtásával kapcsolatos szervező munka elválaszthatatlan része. Célja, hogy biztosítsuk a megszabott tervek és feladatok minél gyorsabb és jobb végrehajtását. A tények azt mutatják, hogy a területi és kerületi pártbizottságok a SZKP központi bizottságának szeptemberi és február—márciusi plénuma után több figyelmet fordítanak a káderek instruálására, több gyakorlati segítséget nyújtanak a kádereknek. Ezt többek között a Kurgan-területi (Krasznodar-határterület) párt- bizottság példájából is láthatjuk. Ez a kerületi bizottság az utóbbi hónapokban jóval kevesebb vezetőségi ülést és értekezletet tartott. A kerületi bizottság titkárai és egyéb funkcionáriusai most sokkal több időt töltenek a gépállomásokon és a kolhozokban a mezőgazdasági dolgozók között. Kiterjedt szervező és politikai munkát folytatnak a tömegek közt, instruálják az alsóbb párt- és kolhozkádereket, me gm agy arázz áik nekik, hogy a mezőgazdaság minden ágának fejlesztése érdekében hogyan használhatják ki jobban a tartalékokat. Aktívan támogatják az élenjáró kezdeményezéseket. A kerületi bizottság állandóan gondoskodik az alapszervezetek megerősítéséről, arról, hogy a kommunisták a koLhoztermelésben fokozottabban betöltsék az élcsapat szerepét. De még sok olyan falusi kerületi bizottsággal találkozunk, amely nem szervezte át munkáját, úgy, ahogyan ezt a párt központi bizottsága megkívánja. Sok kerületi bizottság még nem szakított a mezőgazdaság irányításának irodai, bürokratikus módszereivel. Nézzük például a Blagov- jescsenszk-kerületi (Baskír ASzSzK) pártbizottságot. E kerületi bizottság vezetői annyi fáradságot sem vesznek maguknak, hogy az ügyeket a kommunistákkal, az alapszervezetek titkáraival, a kolhozelnökökkel megbeszéljék. Ritkán tartózkodnak a falvakban, legnagyobbrészt azzal vannak elfoglalva, hogy különböző üléseket és értekezleteket tartanak. A kerületi bizottság rengeteg különféle határozatot hoz, de a határozatokat nem támasztja alá szervező munkával. Ennek az a következménye, hogy a határozatok legnagyobb része papíron marad. A kerületi bizottság a közelmúltban meghallgatta a Zsdánov-kolhoz pártszervezeténék beszámolóját. A pártszervezet munkáját élesen megbírálták. A beszámoló alapján részletes határozatot hoztak. De az ügyet ezzel be is fejezték. A hibák felszámolására a pártszervezetnek és Bo- jov elvtársnalk, a pártszervezet titkárának a kerületi bizottság funkcionáriusai közül senki semmiféle konkrét segítséget nem adott. Ezért nem is lehet csodálkozni azon, hogy a kolhoz pártszervezetének munkájában eddig semmiféle változás nem történt. Az instruálás nem irodai módszer, hanem élő, alkotó jellegű funkció, amely nem tűri meg a formalizmust, a bürokratizmust és a közömbösséget. Nagyon fontos, hogy az instruálás során mindig a legégetőbb feladatokat tűzzük ki és rámutassunk arra a legfontosabb láncszemre, amelynek megragadásával a feladatok sikeres megoldását biztosíthatjuk — Nem elég megmondani azt, hogy mit kell elintézni. A legfontosabb, hogy megmutassuk, hogyan kell valamit elintézni, tehát gyakorlatilag kell megszervezni a párthatározatok végrehajtását. Mégis akadnak olyan pártfunkcionáriusok, akik még ha meg is jelennek a helyszínen, feladatukat csak abban látják, hogy jobbra és balra utasításokat és rendelkezéseket adnak, sőt sokszor az adminisztrálás eszközeihez folyamodnak. Nem tartják kötelességüknek, hogy a szervezőmunkával foglalkozzanak és határozott eredményeket érjenek el. Zubov elvtárs, a Balaklava-kerü- leti (Krim terület) pártbizottság instruktora leutazott a ,.Bolsevik-kolhozba. Sebtében végigjárta a kolhoz gazdaságát és be sem várva, hogy a kolhoz vezetői a földekről hazatérjenek, elhagyta a falut. Az instruktor a kolhozelnök és a pártbizottság titkára címére írásbeli utasításokat hagyott hátra. Ebben közölte, hogy meglátogatta az állattenyésztő telepet és itt nagy rendetlenséget talált. Az állatok piszkosak, a takarmány nem elég ízes, az állatgondozók között rosszul szervezték meg a népnevelő munkát. Ahelyett, hogy a kolhoz vezetőségének és az alapszervezetnék segítségére sietett volna a feltárt hibák felszámolásában, az instruktor a következőket írta: „Javaslom, hogy teremtsenek rendet az állattenyésztő telepen, e célból hívják össze értekezletre az állattenyésztő telepek dolgozóit, hívják össze a kolhoz vezetőségét az állattenyésztés kérdéseinek megvitatása céljából, tartsanak értekezletet a népnevelőkkel és szervezzék meg munkájukat..." Az ilyen irodai, hivatalnoki magatartás ellen elszánt harcot kell folytatni. Az instruktor nem a hibák és a fogyatékosságok regisztrálója, nem az ügyek iránt közömbös hivatalnak. Az Instruktornak az a kötelessége, hogy amikor egy kérdéssel tisztába jön, azonnal intézkedjék, hogy a hibákat kiküszöböljék. Az instruktornak az a feladata, hogy éppúgy, mint a többi pártmunkás, elmélyedjen a gépállomások, a kolhozok és a szov- hozok munkájában, idejében észrevegye a hibákat és a fogyatékosságokat, azok kiküszöbölése iránt konkrét intézkedéseket tegyen. A pártmunkásoknak állandóan a tömegek közt kell tartózkodnia, többet kell foglalkoznia az emberekkel, minden eszközzel erősítenie és segítenie kell az alapszervezeteket, hogy ezek meg tudják oldani a kolhoz- és szovhoz- termelés minden ágának továbbfejlesztését szolgáló gyakorlati kérdéseket. Pártunk nagy gondot fordít a párt szervezetek munkamódszereinek tökéletesítésére, a tömegek közt végzett szervező és politikai tevékenység színvonalának emelésére. A párt és a kormány által a mezőgazdaság továbbfejlesztése érdekében kitűzött feladatok sikeres megoldásának egyik legfontosabb előfeltétele, hogy a kádereket állandóan tanítsuk, instruáljuk. (A Pravda 1954 június 7-i számából.) Hazánk szélsőséges és rendszertelen időjárási és csapadék viszonyokkal rendelkezik. Két-három, vagy több aszályos esztendőt, gyakran követ egy-két csapadékos év, de tíz esztendőből alig akad, amelynek csapadék mennyisége és megoszlása a mezőgazdaságra általában kedvezőnek volna mondható. Hazánk túlnyomórészt száraz jellegű évjáratai az aránylag legkevesebb vizet fogyasztó gabonafélék termelésére kényszerítik a mezőgazdaságot. De ha több száraz év követi egymást, úgy a gabonafélék termelése is bizonytalanná válik. Ilyen körülmények között külterjes gazdái kodás folyt, háttérbe szorult a nagyobb vízigényü kapás, ' takarmány és konyhakerti növények termelése. A múlt rendszer igen keveset tett azért, hogy az aszályt leküzdje és megvalósítsa a biztonságos termelés lehetőségeit. Csak most, a szocialista mezőgazdaság tekinti először fontos feladatának a terméseredmények fokozását, amelyeknek leghatékonyabb eszköze az öntözés. A kor- mányprogramm megvalósítását irányozza elő az öntözés fejlesztése, és azért hívta életre a párt és kormány 1953. december 23-i rendelete az öntözési és Talajjavítási Vállalatot, amelynek már ezévben is számos ki- rendeltsége működik az ország területén. Tolna megye nagyszerű lehetőségeit figyelembevéve került megszervezésre az említett vállalat tolnai kirendeltsége. Megyénk jelentős öntözési lehetőségekkel rendelkezik a Duna-, Kapos-, Koppány-, Sió-mentén, legkiemelkedőbb fejlesztési lehetőség a Sárközben van. A Sárköz 60.000 kataszteri hold területéből mintegy 30.000 kataszteri hold válik öntözővé. Termékeny talaja és nyugodt domborzati viszonyai különösen alkalmasak öntözőberendezések építésére. A Sióra épülő öntözőmű már a közeljövőben 10.000 kataszteri hold terület bekapcsolását teszi lehetővé öntözésbe. így a Sárköz múlt századbeli belvízrendezése után most az öntözés által olyan újabb jótéteményben részesül, amely jelentőségében felér az előbbivel. A Sárköz mindig újért rajongó, haladó gondolkodású, értelmes parasztsága minden bizonnyal nem hagyja kiaknázatlanul ezt a szerencsés helyzeten alapuló nagyszerű lehetőséget. Eddig Tolna megye területén nem működtek nagyobb öntözőtelepek, csak egy-két holdas úgynevezett bolgár kertészetek. Ezév tavaszán készültek el az első nagyüzemü öntöző telepek, amelyeket már át is adtak az építtető termelőszövetkezeteknek. Elkészült például a decsi Búzakalász tsz 120 holdas, a faddi Uj Élet 70 holdas, a faddi Búzakalász 40 holdas, a gerjeni Vörös Nap 80 holdas, a kurdi Dózsa Népe 50 holdas telepe, amelyeken zöldségféléken kívül nagy arányokban kapásnövényeket is fognak öntözni. A telepeket az illetékes Vízügyi Igazgatóságok igen kedvezményes feltételek mellett pártunk és kormányunk által nyújtott hosszúlejáratú hitel keretében építették meg. Az öntözési és Talajjavítási Vállalat a beépített öntöző telepek üzemeltetését végzi tsz-nél és egyénileg dolgozó parasztoknál. Vízkiemeléshez alacsony bérletdíj ellenében motort és szivattyút kölcsönöz, valamint olyan felszerelési tárgyakat, amelyek az öntözés lebonyolításához szükségesek. A technikai segítségen kívül a vállalat agronómusai szakmailag irányítják az öntözéses termelést. Megtanítják a dolgozókat az öntözővíz helyes és okszerű szétosztására, hogy a növényzet legkedvezőbb vízellátása biztosítva legyen, átadják a szárazföldi termeléstől eltérő különleges öntözési agrotechnika alkalmazásának módját. A megépített öntözési telepeken kívül a vállalat feladatának tekinti a megyeszerte fellelhető helyi vizek felhasználását öntözési célra. Ilyen szempontból számításba jönnek patakok, folyók mellett elterülő rétek, legelők, ahol egyszerű módon nagy területek öntözhetők. Említésre méltó többek között a belecskai községi tanáccsal történt megállapodás, miszerint a vállalat többszáz hold Kapós-menti rét öntözését fogja elvégezni a nyári hónapokban. Másodnövények öntözését a kirendeltség tehergépkocsin szállítható vándorgépegységekkel fogja megoldani tsz- nél és egyénieknél. Ezek a műveletek jelentős mértékben fogják növelni a takarmánybázist és elősegítik megyénkben az állattenyésztés fejlesztését. A vállalat munkakörét képezi a talajjavítási munkálatok elvégzése is. így sor kerül a megye savanyu talajai megjavítására meszezés által, amelyhez az állam ingyen bocsátja rendelkezésre a meszet. Megyénk öntözési perspektívái igen nagy eredménnyel kecsegtetnek és minden remény megvan arra, hogy dolgozó parasztságunk követni fogja az öntözéses termelés terén úttörő termelőszövetkezetek és egyéni dolgozók példáját és rálép a legintenzívebb növénytermelés útjára, kielégítve az annyi aszályos nyáron át szomjazó földek vízigényét, miáltal megvalósul pártunk és kormányzatunk mélységesen szocialista elgondolása: a mezőgazdaság produk tivitásának emelése, életszínvonalunk hatalmas növelése. öntözési és Talajjavítási Vállalat Kirendeltsége, Tolna. Hfithónapi börtön a törvény semmibevevéséért Vasárnap állattenyésztési napot tartottak Mák községben Dolgozó parasztságunk mindinkább megérti, hogy mit jelent az állam- polgári kötelezettségek, mint a beadás, adófizetés idejében való teljesítése, a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztése a dolgozó parasztság és az egész dolgozó nép jólétének emelése szempontjából. Vannak azonban olyanok is, akik a kulákok és egyéb ellenséges elemek hazugságainak felülve arra számítanak, hogy kormányunk az idén éppúgy, mint az elmúlt évben elengedi adótartozásukat, beadási kötelezettségüket. Tévednek, mert hatóságaink mindenkit, aki saját hibájából nem teljesíti beadási, vagy adófizetési kötelezettségét, a törvény alkalmazásával szorítják rá a teljesítésre. így történt ez Sebestyén István Tengelic-szőlőhegyi dolgozó paraszt esetében is, aki bár ezév tavaszán 2 lovat 15 ezer forintért adott el és emellett más állatállománya, sertése, tehene, is volt, mégsem rendezte adó tartozását, még felszólításra sem. — Amikor a tanács a törvénynek érvényt akart szerezni és a 4.750 forint adótartozása fejében egy hízottsertést lefoglalt és értékesítésre elszállított tőle, akkor a hatóságot mun kájában erőszakkal megakadályozta. Ezúttal sem szakadt meg a nagy Totó-nyeremények sorozata! 12 találatos szelvény nem akadt 11 találat = 21.000 Ft 10 találat = 1.587 Ft 9 találat = 205 Ft Vásároljon Totó-szelvényt! Ön is nyerhet! Addig ment, hogy sertését a gyűjtőhelyről visszalopta és a vásáron másnak eladta. A dolgozó nép bírósága keményen fellépett az állami fegyelmet semmibevevő, az ellenségre hallgató és a törvénnyel szembeszegülő dolgozó paraszttal szemben. Tettéért 6 hónapi börtönre, 500. forint pénzbüntetésre ítélték, s eltiltották 2 évre a közügyek gyakorlásától. Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért fellebbezett, Nak községben állattenyésztési napot rendeztek vasárnap. A híres állattenyésztő községbe eljöttek: N. A. Kravcsenko szovjet professzor, A. I. Glumakov tanácsadó, a földművelés- ügyi minisztérium —. a megyei és járási állattenyésztő állomás szakem béréi, a megyei tanács és Somogy megye néhány képviselője, valamint a környék állami gazdaság, termelő- szövetkezet küldöttei és a legjobb állattenyésztő egyénileg dolgozó parasztok. A vendégek nagy érdeklődéssel nézték meg az „Ut a szocializmus felé” tsz, a megye egyik legjobb termelőszövetkezete állatállományát. A sertéstenyésztésben a malacneveléstől kezdve minden munka kifogástalan, — mondotta őszinte elismeréssel A. I. Glumakov, szovjet tanácsadó. Az apaállatot azonban sokkal jobban válasszák meg ezután, mert ilyen kocákat mint itt vannak, kár ilyen kannal pároztatni. Általános tetszést nyert a tsz bonyhádi vöröstarka Kacér nevű bikája. N. A. Kravcsenko professzor véleménye szerint minden jó tulajdonság megtalálható benne. A néhány kilométerre lévő nosz- tánypusztai farmra a termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok kocsijainak egész sora vitte a látogatókat. A növendékmarhákkal és a tehenekkel itt is megnyerte a tsz a vendégek tetszését, de a Legény nevű bikára pedig „mielőbb ki cserélni” volt az egyöntetű válasz. — Az állattenyésztés fejlesztése szempontjából legfontosabb a pároz- tatás — magyarázta a szovjet professzor. — Felhívom az elvtársak figyelmét arra, hogy mindig a legnagyobb körültekintéssel válasszák ki az apaállatokat, minden állományuk ba. Ne resteljenek megkérni egy jó szakembert az apaállat megvásárlására. Legyen az a bika külsőre is szép, de feltétlenül ismerni kell származását, elődeinek tejhozamát és minden más tulajdonságát. Délután a kiállításon szebbnél- szebb teheneket, bikákat, üszőket, lovakat és sertéseket lehetett látni. A kiállítás mintaképe volt az a négy bonyhádi vöröstarka tehén, amelyet az alsóleperdi állami gazdaság szil- fási üzemegységéből hoztak. Ezek között is messze kiemelkedett a 35 literes „Jeges” nevű tehén, a kiállítás első nagydíj-nyertese. Az „Ut a szocializmus felé” tsz az állattenyésztésben elért jó eredményekért elismerő oklevelet, Rózsa nevű 20 literes tehenük pedig külön díszoklevelet kapott. Az egyénileg dolgozó parasztok tehenei közül Kelemen György „Rókás” nevű 25 literes tehene nyerte az első díjat, kilencedik borjút várják tőle és eddig öt kiváló tenyészbikát adott az állat- tenyésztésnek. A kiállításon több elismerő oklevelet, töltőtollat, órát, cigarettatárcát és más jutalomtárgyat osztottak ki a legjobb állattenyésztők között. Ezután Krisztián László, a megyei állattenyésztési állomás főállattenyésztője igen értékes előadást tartott, amelyben sok szakmai segítséget nyújtott az állattenyésztőknek. A szovjet professzor elvtárs számos jól bevált módszerekre hívta fel az állattenyésztők figyelmét. Többek között elmondotta, hogy amilyen szép teheneket látott Nakon, az a véleménye, minden lehetőségük megvan arra, hogy a néhány napja elindított országos tejtermelési versenyből győztesen kerüljenek ki a nakiak. A kiváló állattenyésztők egymásután szólaltak fel és ismertettek saját tapasztalataikat. Kelemen György 15 holdas egyénileg dolgozó paraszt a termelési bizottság elnöke csatlakozott a négyezer literes országos tejtermelési versenyhez és felhívta a jó állattenyésztők figyelmét a verseny jelentőségéi«! ,
