Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-19 / 144. szám

2 N ä p r ö 1954 JÜNIUS 19 Az országgyűlés pénteki ülése Az országgyűlés pénteki ülését tíz óra után néhány perccel nyitotta meg Rónai Sándor elnök. A napi renden a költségvetés vitájának foly tatása és a büntető perrendtartásról szóló 1951. évi III. törvényt módo­sító törvényjavaslat szerepelt. Az ülésen megjelent Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke, Dobi István a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Farkas Mihály, Hegedűs András, Apró Antal, Hidas István, Acs Lajos és SzalaiBéla,a Ma­gyar Dolgozók Pártja Politikai Bizotts ágának tagjai, Bata István, a Politikai Bizottság póttagja, Vég Béla és Matol- csi János, a Központi Vezetőség titkárságának, tagjai, valamint a minisztertanácsnak és a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. Az ülés első felszólalója Boros Gergely az élelmiszeripari minisztérium sertéstenyésztési és hízlalási igazgatóságának vezetője volt. Majd Bódi Jánosné, nógrádmegyei dolgozó parasztasszony szólt a begyűjtési minisztérium költségve­téséhez. Kádas István, a DISZ Központi Vezetőségének titkára felszólalásában a honvédelmi tárca költségvetésével foglalkozott A honvédelem erősítése minden országban, ahol a nép jutott hata­lomra, állandó feladat mindaddig, amíg imperializmus van a világon — mondotta. Az imperialista államok költség­vetéseinek alapvető és kiemelkedő tételei változatlanul a katonai ki­adások, — mutatott rá Kádas Ist­ván. — Az imperialista országok költségvetései — az új háború elő­készítésének költségvetései. A mi költségvetésünk a béke költ­ségvetése. Az előirányzott kiadások a dolgozók anyagi és kulturális szín­vonalának emelését, a békés szocia­lista építést szolgálják. A magyar nép alapvető érdekeit szolgálják a néphadseregre fordított kiadások is. mert a honvédelem erősítése — ép- úgy, mint eddig, a jövőben is, — a dolgozó nép szabadságának és ha­zánk függetlenségének egyik alapve­tő kérdése volt és marad. Ez a füg­getlenség — amint erre Rákosi elv- társ a pártkongresszuson rámutatott — más, hasonlíthatatlanul magasabb rendű, mint valaha is volt. Hazánk függetlensége magasabb- rendű. mert oldalunkon van az igaz­ság. Igaz ügyünk tudata legyőzhe­tetlen erőt ad néphadseregünknek. A haza és a nép iránti szeretet és hű­ség. a proletámemzetköziség és a fel szabadító Szovjetunió iránti meg­bonthatatlan barátság érzése olyan erkölcsi-politikai szilárdságot ad nép- haoseregünknek, amelyhez hasonló­val egyetlen imperialista hadsereg sem rendelkezhet. — Köszönet hős munkásosztályunk nak, egész dolgozó népünknek, hogy erőt és áldozatot nem kímélve meg­teremtette függetlenségünk és bé­kénk erős védelmezőjét: a magyar néphadsereget! Köszönet nagy pár­tunknak, hogy vezette népünket sa­ját fegyveres erejének létrehozásá­ban és vezeti annak erősítésében! Köszönet és elismerés a magyar nép hadsereg tisztikarának és táborno­kainak, akik kemény, verejtékes múmiájukkal korszerűvé és ütőké­pessé tették a mi hadseregünket. (Nagy taps.) — A mi hadseregünk az ifjúság nagy iskolája, hatalmas kohó, mely­ben évről-évre a magyar fiatalok újabb korosztályai edződnek férfivé, a nehézségek elviselésére képes, a nép ügyéért minden áldozatra kész, öntudatos hazafiakká. — Néphadseregünk az ifjúság tö­megeiből meríti erejét, magyar fia­talok magukénak vallják, forró sze­retettel övezik hadseregünket. Ifjú­ságunk száz és száz biztosítékát nyújtja annak, hogy a néphadsere­get a magáénak vallja és büszke rá. — Pártunk Központi Vezetőségé­nek a kongresszuson elhangzott be­számolója hangsúlyozza, hogy az if­júság hazafias nevelésében ki kell emelnünk a honvédelem jelentőségét. Ez az útmutatás nagy feladatokat ró a DISZ-re, az üzemekben és a falvakban, a közép- és főiskolákon és a néphadseregben egyaránt. Az ifjú­sági szövetségeknek fokoznia kell be­folyását, nevelőmunkáját a hadse­regben szolgálatot teljesítő fiatalok körében, hogy tovább erősödjék nép­hadseregünk fegyelme, fokozódjék harckészültsége. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az előterjesztett költségvetés bizto­sítja hadseregünk erejének növelését, megfelelő felszerelését, katonáink anyagi és kulturális igényeinek ki­elégítését. Arról is meg vagyunk győződve, hogy ezek a kiadások ál­lamunk számára gazdagon gyümöl­csöznek, mert az erős, ütőképes had­sereg minden körülmények között képes teljesíteni a dolgozó nép pa­rancsát, képes megvédeni építőmun­kánk békéjét. Az előterjesztett költségvetési ja­vaslatot a magyar ifjúság nevében örömmel elfogadom — fejezte be nagy tetszéssel fogadott felszólalását Kádas István. Ladányi Ferenc Kossuth-díjas ér­demes művész volt a következő hoz­zászóló. A bel- és külkereskedelmi tárca költségvetéséhez Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese szólt hozzá — Az iparosítás első ötéves ter­vünk végrehajtása — igen nagy fel­adatot rótt a külkereskedelemre — mondotta. A megnövekedett felada­tokat általában sikerrel hajtottuk végre. Jelentősen megváltozott kivi­teli forgalmunk összetétele, különö­sen megnőtt a gépipari, a finom­mechanikai és a híradástechnikai cikkek kivitele. Kivitelünk mintegy nyolcvan százalékkal magasabb, mint az 1949. évben. — Az ipari kivitel növekedését azonban nem követte azonnal a ter­melés szükséges megszervezése. — Az utóbbi években nem szor­galmaztuk az élelmiszeripari és könnyűipari termelés fejlesztéséhez szükséges nyersanyagok, továbbá a mezőgazdasági termelést szolgáló gé­pek és anyagok behozatalát. — Az új szakasz gazdaságpolitiká­jának célkitűzései a külkereskedelmi forgalomban is érvényesülnek. Az ipar és a mezőgazdaság közötti aránytalanság felszámolása érdeké­ben a külkereskedelemnek elő kell segítenie a mezőgazdaság gyorsüte­mű fejlődését, ehhez növelni kell a műtrágya, a növényvédőszerek és a mezőgazdaság gépesítését szolgáló áruk behozatalát. A fogyasztási cik­kek termelésének növelése szüksé­gessé teszi különféle nyersanyagok, nyersbőr, gyapjú, gyapot, fa, stb behozatalának lényeges emelését. Külkereskedelmünknek továbbra is elsőrendű feladata a nehézipari nyers anyagok, félkészáruk, gépek behoza­tala. Kivitelünkben továbbra is nagy feladat vár gépiparunkra, amelynek termelésétől behozatali tervünk meg­valósítása nagyrészt függ. Kivitelünk növelése érdekében mozgósítanunk kell a termelésben meglévő tartalékainkat. Az elmúlt tíz hónap alatt jelentő­sen megnövekedett a belkereskedel­mi áruforgalom is. Az 1954. évben a belkereskedelmi áruforgalom húsz százalékkal fog növekedni a múlt évihez képest. A lakosság vásárló­erejének növekedése következtében megélénkült a kereslet az iparcik­kek iránt. 1954. év I. negyedében a forgalom a múlt év azonos időszaká­hoz képest valamivel több, mint 21 százalékkal növekedett. Ugyanakkor 19 százalékkal nőtt a ruházati cik­kek és 32 százalékkal az egyéb ipar­cikkek forgalma. 1954. I. negyedévében a lakosság élelmiszer ellátásának helyzete — a húsellátástól eltekintve — lényege­sen jobb volt, mint az elmúlt évben. 1954. I. negyedévében 7 százalékkal több zsírszalomnát, 34.2 százalékkal több finomlisztet, 6.5 százalékkal több cukrot, 15.4 százalékkal több cukorkát, 47.8 százalékkal több va­jat és 58 százalékkal több csokolá­dét hozott forgalomba a kereskede­lem. Jelentékeny mértékben megjavítot­ta az élelmiszerellátást a piaci for­galom növekeaése. Jelentősen megjavította a lakosság 'leírniszercllátását az is, hogy szá­mos, a forgalomból már régóta hiány zó importcikket hoztunk forgalom­ba, mint kakaó, vaníliarúd, mazsola­szőlő, narancs, stb. A lakosság élelmiszerellátása azon­ban még nem minden cikkben ki­elégítő. Elsősorban nehézségek mu­tatkoztak a húsellátásban, főképpen sertéshúsellátás terén. Ugyanígy ne­hézségek voltak kisebb mértékben a tej és tejtermékek, főként a vajellá­tásban is. A nehézségek állattenyész­tésünk nem kellő mértékű fejlődé­sével vannak kapcsolatban. Megnőtt a lakosság kereslete a ruházati cikkek iránt. Addig, amíg például, ezév januárjában 37 száza­lékkal volt magasabb a ruházati cik­kek eladása a múlt év januárinál, áprilisban már 77.4 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év áp­rilisában. Különösen gyorsan növe­kedett a ruházati cikkek eladása fa­lun. Az új szakasz gazdaságpolitikája kedvező feltételeket teremt a város és falu közötti piaci és termelési kap­csolatok kiszélesítésére s ezen keresz­tül a munkás-paraszt szövetség gaz­dasági alapjainak megszilárdítására, — mondotta a továbbiakban. — A város és a falu közötti árucsere fej­lesztésének feladata abban nyilvánul meg, hogy a parasztság szükségleteit minden vonatkozásban kielégítsük, te hát nemcsak a mindennapos fogyasz­tási szükségleteit, hanem termelési szükségleteit is. Különösen fontos az új szakasz gazdaságpolitikájának végrehajtásá­nál a falusi lakosság termelési szük­ségleteinek kielégítése, a mezőgaz­dasági termelést szolgáló cikkek és az építőanyagok forgalmának növe­lése. Ez év első négy hónapjában több, mint háromszor annyi nitro­gén-műtrágya, közel kétszer annyi foszfor-műtrágya, háromszor annyi káliműtrágya, négyszer annyi réz- gálic és kétszerannyi növényvédőszer került a falusi lakossághoz, mint 1953. év első négy hónapjában. Nagy Dániel a továbbiakban a köz étkeztetés kérdéseivel foglalkozott. Jelentősen növekedett a közétkez­tetés forgalma is, — mondotta. — Ez év ápriliséiban 25.7 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év áp­rilisában. Ezen belül 32 százalékkal növekedett a vendéglátóipar for­galma. Az üzemélelmezés az elmúlt idő­szakban ugyancsak jelentősen fej­lődött. Az üzemi konyhákban az ét­termi felszolgálást az elmúlt más­fél év alatt 840 üzemegységbe vezet­ték be. Ugyanezen idő alatt az üze­mi büffék száma több, mint három­szorosára emelkedett. A vidéki és főleg a falusi keres­kedelmi hálózat viszonylagos elma­radottságának felszámolása már az elmúlt év második felében megkez- dőtött. A lakosság igényeinek megismeré­se, közvetítése az ipar felé, az áruk helyes elosztása igen nagy rugalmas­ságot, önállóságot követel meg a ke­reskedelmi dolgozóktól, a vállalatok­tól és a minisztériumtól. A kereske­delmi munka színvonalának emelése érdekében a minisztérium költségve­tése jelentős összeget irányoz elő a szakképzés növelésére. Az elmúlt év­ben megindult a korábban elhanya­golt kereskedelmi tanulóképzés. Há­rom városban nyílt egyelőre tanuló­iskola: Budapesten, Szegeden és Pé­csett. Kereskedelmi tanulók képzése folyik a kereskedelmi szakmák majd minden ágában, de főleg a nagy szak képzettséget igénylő szakmákban. A kereskedelmi dolgozóknak foko­zottabban kell támaszkodni munká­jukban a vásárlók javaslatára, bírá­latára. Szélesíteni kell a társadalmi ellenőrzés munkáját a kereskedelem­ben, amelyben a szakszervezeteknek és a tanácsoknak nagy szerepük van. Nagy Dániel végül elfogadta a bél­és külkereskedelmi minisztérium költségvetését. . Bognár József bel- és külkereskedelmi miniszter emelkedett ezután szólásra. Először a külkereskedelemről be­szélt. A Szovjetunióval és a népi demo­kratikus országokkal az elmúlt évek során részben hosszúlejáratú külke­reskedelmi szerződésekben rögzített újtípusu gazdasági kapcsolatokat ala­kítottunk ki, — mondotta a többi között. — Az a nagy segítség, és sok­oldalú támogatás, amelyet az állami és gazdasági építés minden területén a Szovjetuniótól kaptunk, jelentős részben a külkereskedelmen keresz­tül valósult meg. 1954-ben a Szovjet­unióval való kereskedelmi forgal­munk egész külkereskedelmi forgal­munknak mintegy 30 százaléka. A többi demokratikus országgal folyta­tott kereskedelmünk is örvendetesen növekedett az elmúlt évek során. A demokratikus országok sorából külön szeretném kiemelni a népi Kínát, amellyel a felszabadulás előtt úgy­szólván nem volt kereskedelmi kap­csolatunk, ma viszont jelentős áru­csereforgalmunk van. A demokratikus országokkal való gazdasági kapcsolatok elmélyítése mellett erőteljesen fejleszteni kíván­juk külkereskedelmi kapcsolatainkat a tőkés országokkal. 1954-es népgazdasági tervünk a tő­kés országokkal folytatott külkeres­kedelmi forgalom jelentős megnöve­kedését irányozza elő mind import, mind export vonatkozásban. Számos tőkés országgal bonyolítunk forgal­mat szerződéses viszony alapján és kereskedünk mintegy 79 országgal. A továbbiakban hangsúlyozta: — mennyiségben és megfelelő minőség­ben, a vállalt határidőkre kell telje­sítenünk exportkötelezettségeinket. Az eddiginél sokkal nagyobb gon­dot kell fordítanunk az áruk szép kivitelezésére és tetszetős csomago­lására. Ezután elmondta, hogy a megnö­vekedett feladatok most szükségessé teszik a bel- és külkereskedelmi mi­nisztérium szétválasztását, de az el­múlt év sok közös tapasztalata meg­marad és megkönnyíti mindkét appa­rátus dolgozóinak munkáját és együttműködését. Az új szakasz gazdasági politiká­ja kedvező feltételeket teremtett a belső áruforgalom növelésére, a vá­ros és falu közötti áruforgalmi kap­csolat szélesítésére, a lakosság ellá­tásának állandó javítására, — foly­tatta. — 1954-ben 1953-hoz viszonyít­va mintegy 20 százalékkal vásárol több árut a lakosság. Megnövekedett, sőt megtöbbszörö­ződött a dolgozó parasztság által vá­sárolt termelési rendeltetésű áruk forgalma, ami világos jele a dolgozó oarasztság termelési kedvének, vala­mint a mezőgazdaság és ezen belül az egyéni parasztgazdaságok terme­lésének fellendítése érdekében végre hajtott intézkedések eredményes vol­tának. Végül az új szakasz gazdasági politikája kibővítette a lakosság egy- másközötti áruforgalmát, tehát a dől gozó parasztság szabadpiaci értékesí­tését, A legutóbbi időben adott vasúti szállítási kedvezmény még a távo­labbi termelő vidékek bekapcsolását is lehetővé teszi a városi piacok el­látásába. A szabadpiaci felhozatal döntő többségét az egyénileg dolgozó parasztság felhozatala jelenti a vá­rosba. Az elmúlt hónapokban a lakosság ellátásának megjavítása érdekében közel tízezer magánkereskedői ipar- engedélyt adtunk ki. A kereskedelem az elmúlt évek során beérte azzal, hogy elossza a kereskedelmi hálózatban az ipar ál­tal gyártott, a lakosság keresletének helyenként megfelelő, helyenként meg nem felelő árukat. Pedig a ke­reskedelem egyik legfontosabb fel­adata éppen az, hogy elhatározó mó­don befolyásolja az ipari és mező- gazdasági termelést, különösen a fo­gyasztási cikkek termelését és az egyes új áruféleségekét, az áruk minőségének megjavításáért, az áruk választékának bővítéséért vívott ál­landó harcával serkenste az ipart több, jpbb és szebb áru termelésére. A következő években teljes erővel igyekszünk a nagy hagyományokkal rendelkező magyar vendéglátóipart és cukrászatot tovább erősíteni, a hálózatot fejleszteni és mivel most már erőnkből erre is futja, több kül­földi városban nyitottunk és nyitunk a jövőben is magyar éttermeket, ma­gyar szakácsokkal és népi zenével, — hangsúlyozta a továbbiakban. Most az a legfontosabb feladatunk — fejezte be szavait, — hogy a kor­mányprogramon szellemében hosszú évekre szólóan kidolgozzuk a keres-' kedelem és a fogyasztási iparágak fejlesztési terveit, megszüntessük a túlzott centralizáltságot, tág lehető­séget adjunk az öntevékenység, az ötletesség, az Ízlés, a tehetség kibonta kozásának, tudományosabb alapokra helyezzük a kereskedelmi munkát, ápoljuk a jó hagyományokat és fej­lesszük a kereskedelem színvonalát, hogy kivívjuk a szocialista kereske­delem számára a legnagyobb dolgot: dolgozó népünk szeretetét és megbe­csülését. A bel- és külkereskedelmi minisz­ter beszéde utári szünet következett. Mendes-France megkapta a kormányalakításhoz szükséges többséget Páris (MTI) A francia nemzetgyű­lés pénteken hajnalban sza­vazott arról, hogy megadja-e a kor­mányalakításhoz szükséges többséget Mendes-Francenak. Mint az „AFP” hírügynökség jelenti, a szavazás ered ményét magyar időszámítás szerint pénteken 2.55 órakor hirdették ki. Mint ismeretes, az alkotmány értel­mében a kormányalakításhoz leg­alább 314 szavazat szükséges. A szavazás hivatalos eredménye a következő: leadtak összesen 466 sza­vazatot. Mendes France beiktatása mellett szavazott 419 képviselő, el­lene 47 képviselő. Százötvennégy kép viselő tartózkodott a szavazástól. A Francia Kommunista Párt szavaza­taival támogatta. Mendes-France be­iktatását. Mendes-France a szavazás eredmé­nyének kihirdetése után -felkereste Coty köztársasági elnököt, akivel kö­zölte a nemzetgyűlés döntését. Az újságíróknak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy pénteken reggel megteszi az első lépéseket a kor­mány megalakítására és „igyekezni Arra a kérdésre válaszolva, hogy fog a lehető leggyorsabban eljárni”, mik a tervei a genfi értekezletet il­letően, Mendes-France megjegyezte, hogy „mindenekelőtt a kormányt kell megalakítani ’. Maurice Fabry, az „AFP” hírma­gyarázója kommentárjában megálla­pította, Mendes-France azért kap­hatta meg a beiktatásához szükséges többséget, mert világosan közölte: „Meg akarja valósítani az indokínai békét és ez a szándéka kedvező vissz hangra talált a nemzetgyűlés sorai­ban.” Az „AFP” jelentése szerint Men­des-France már összeállította terve­zett kormánya névsorát és miniszte­reit pénteken délben akarja bemu­tatni a köztársasági elnöknek. A mi­niszterelnök a jövő hét elején akar megjelenni kormányával a nemzet- gyűlés előtt. A szavazatok pártok szerinti meg­oszlásáról eddig még nem érkezett jelentés. Az MRP nem vesz részt az új francia kormányban Páris (MTI): A francia nemzetgyű­lésben megtartott szavazás előtt az MRP úgy döntött, hogy tartózkodik a szavazástól. Úgy tudják azonban, hogy mintegy tíz MRP-képviselő mégis Mendes-France mellett szava­zott. Valószínű, hogy a pártvezető­ség eljárást indít majd ezek ellen a képviselőik ellen a „szavazási fegye­lem" megsértése miatt. A nemzetgyűlés MRP-csoportja a szavazás eredményének közzététele után azonnal ülést tartott és elhatá­rozta, hogy nem vesz részt Mendes- France kormányában. Az Egyesiül Államok át akariák kutatni a nyugateurópai országok hajóit London (MTI): A londoni rádió je­lentette, hogy az Egyesült Államok engedélyt kért Angliától és több nyu­gateurópai országtól arra, hogy az Egyesült Államok hajóinak személy­zete átkutathassa ezeknek az orszá­goknak hajóit és „elkobozhassák a Guatemalának szánt fegyvereket.” A péntek reggeli angol lapok szin­te egyöntetű felháborodással fogad- 1 ták ezt az amerikai kérést. Ely tábornok visszaérkezett Párizsba Páris (MTI): Mint az AFP jelenti. Paul Ely tábornok indokinai főbiz­tos és az expedíciós csapatok főpa­rancsnoka, Indokinából jövet pénte­ken reggel repülőgépen Párisba ér­kezett. Mendes-France. az új minisz­terelnök a reggeli órákban fogadta Ely tábornokot. Állatorvosok mozgalma a mezőgazdasági kiállítás sikeréért A győrmegyei állatorvosok elhatá­rozták, hogy tőlük telhetőleg igye­keznek előmozdítani az őszi mező- gazdasági kiállítás sikerét. Ennek érdekében mozgalmat kezdeményez­tek és vállalták, hogy hathatós se­gítséget* nyújtanak a kiállításra fel­küldendő kiváló tenyészállatok fel­kutatásában és kiválogatásában. A megye állatorvosai a mozgalomhoz való csatlakozásra hívták fel a töb­bi megyék állatorvosait is. Zala és Vas megye állatorvosai csatlakozva a felhíváshoz, szintén vállalták, hogy állandóan figyelem­mel kísérik a kiállításra kerülő ál­latokat és környezetüket. Segítséget nyújtanak abban is, hogy a gazdák a kiválasztott állatok előkészítését, elhelyezését a vasúti kocsikban, vagy más úton történő elszállítását megfelelően végezek, »

Next

/
Thumbnails
Contents