Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-18 / 143. szám
2 N 'A P C ö 1954 JÜNIÜS 18 Az S954. évi költségvetés az országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról) , leskörü elterjesztésével, az egész mezőgazdaság fejlesztését, köztük az egyéni gazdaságok fejlesztését is elő kell segíteni. A gépállomásoknak és az állam; gazdaságoknak azonban a fő feladatuk a termelőszövetkezetek minden oldalról való támogatása. Az egyéni kis és középparaszti gazdaságok fejlesztése és támogatása nem jelenti azt, hogy pártunk és kormányunk lemond a mezőgazdaság szocialista átalakításáról, mint ahogyan azt egyesek gondolják, vagy esetleg szeretnék. Pártunk és kormányunk í. jövőben mind fokozottabb mérték- lsen támogatja a termelőszövetkezeteket abban, hogy szorgalmas munkájuk eredményeképpen a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit jól kihasználva, termésátlaguk jóval magasabb, állatállományuk szebb és fejlettebb, a tagság évi jövedelme lényegesen magasabb legyen, mint egy lói gazdálkodó középparaszté. A termelőszövetkezetek tagjai biztosak lehetnek benne, hogy pártunk és kormányunk, a munkásosztály a termelőszövetkezeteket az eddiginél még fokozottabb mértékben lárpo- gaija abban, hogy mindezt m nél előbb elérhessék. Ahhoz, hogy tovább tudjunk haladni a megkezdett úton, ahhoz, hop,} a mezőgazdaságot tovább tudjuk fejleszteni, hogy dolgozó népünk életszínvonalát tovább tudjuk emelni, 3 beterjesztett költségvetés biztosítja a megfelelő pénzügyi és anyagi eszközöket. Ez azonban ■ urna pában nem elég. Ahhoz, hogy az állam által biztosított lehetőségeket eredményesen fel tudjuk hasznaim, a lehető legrövidebb időn belül meg kell szüntetnünk azokat a hiányosságokat és el kell távolítanunk az útból azokat az akadályokat, amelyek a fejlődésünk gyorsabb menetét ma még gátolják. Egyik ilyen akadály, amelyet minél előbb fel kell számolni az állami szervekben meglévő nagyfokú bürokrácia. A fejlődés gyorsabb menetét még a bürokráciánál is nagyobb mértékben gátolja az, hogy az állami fegyelem terén a javulás ellenére még mindig komoly lazaságok vannak. Az életszínvonal további emelését a munkásosztály azzal tudja elősegíteni, ha minél több és jobb minőségű iparcikket, mezőgazdasági gépet és egyéb felszerelést küld a falunak. A dolgozó parasztság pedig azzal tud leginkább hozzájárulni az életszínvonal emeléséhez, ha minden eszközzel fokozza a termelést, ha pontosan teljesíti a beszolgáltatást és az adófizetést. A mezőgazdaság gyors és nagyarányú fejlesztésének, az életszínvonal további emelésének azonban a legfőbb előfeltétele, hogy minden eszközzel tovább szilárdítsuk népi demokratikus rendszerünk legfőbb alapját, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét. A munkás-paraszt szövetség további megszilárdításához, a nemzeti erők összefogásához és mozgósításához pártunk és kormányunk helyes politikája megteremtette a megfelelő alapot. Most az a fontos, hogy szervezetileg is biztosítsuk a legszélesebb nemzeti erők összefogását és mozgósítását, az előttünk álló nagyszerű feladatok sikeres megoldására. A nemzeti erők összefogására a meg felelő keretet biztosítja az új függetlenségi népfront. Tekintettel arra, hogy a beterjesztett költségvetés hűen tükrözi pártunk és kormányunk alapvető célkitűzéséit és a legteljesebb mértékben megfelel a munkásosztály, a dolgozó oarasztság, egész dolgozó népünk érdekének, ezért azt elfogadom — mondotta befejezésül Dögéi Imre. trágya termelésünket pedig 9.9 százalékkal emeljük az előző évi teljesítéssel szemben. A dolgozók egészségvédelme céljából a gyógyszeripar termelése mintegy 26 százalékkal emelkedik az előző évhez viszonyítva. Sok új gyógyszer termelését kezdjük meg idén. Ezek hatásosságukban felülmúl ják az eddigieket. — Fokozzuk a közszükségleti cikkek termelését is — folytatta. — Ennek érdekében a nehézipar mintegy 20 százalékkal több fogyasztási cikket biztosít a dolgozók közvetlen szükségleteinek kielégítésére. — A Központi Vezetőség határozatának megfelelően csökkentett beruházási keretből is jelentős ipari fejlesztést hajtunk végre az 1004 év folyamán — folytatta. Jelentős mértékben növekszik az előző évhez viszonyítva a munkásjóléti beruházások előirányzata is. Az 1954. évi költségvetés több, mint 70 millió forintot irányoz elő munkavédelmi, vagyis balesetelhárítási, üzemegészségügyi célokra. Az egészségügyi, kulturális és szociális beruházásokra 1954-ben a költségvetés 98 millió forintot irányoz elő. Ebből a szénbányászatban 57 millió forintot használunk fel, s bányász dolgozóink kulturális és szociális ellátását soha nem látott mértékben emeljük. A falu életnívójának, kulturális fejlesztésének emelését szolgálja 80 újabb falu villamosítása. Az új szakasz gazdaságpolitikájának megvalóBevezetőben hangsúlyozta, hogy az 1954. évi népgazdasági terv komoly feladatok elé állítja a kohó- és gépipari minisztériumot, a kohó- és gépipar valamennyi dolgozóját. E feladatok megvalósítása érdekében nagyarányú átcsoportosítást kellett és kell végrehajtani a kohó- és gépiparban is a termelés, a munkaerő és a beruházás vonalán egyaránt. Mezőgazdasági. gépiparunk fejlődött ugyan a felszabadulás előtti hely zethez képest, — folytatta, — de ez a fejlődés nem volt elegendő ahhoz, hogy a hatalmasan megnőtt igényeket ki tudja elégíteni. A mezőgazda- sági kis- és nagygépek gyártása vontatottan indult meg. Gyökeres változást hozott e téren a párt Központi Vezetőségének múlt évi óktóberi határozata, amely kemény és jogos kritikával illette a kohó- és gépipar vezetőit. A határozat új erőt adott, s hozzákezdhettünk a hibák kijavításához. A nehézségék ellenére a tervezettnél lényegesen többet állítottunk elő fogatos ekéből, fogatos lókapából, magtakaróból és nehézboronából, szecskavágóból, répavágóból, fogatos vetőgépből és több más kisgépből. Ezeket az eredményeket azonban nem könyvelhetjük el teljes sikernek, az egyes gépfajtákban mutatkozó túlteljesítés ellenére is hibát követtünk el azzal, hogy a kisgépek legnagyobb részét csak a negyedév végén, március utolsó napjaiban adtuk át a mezőgazdaságnak. Több cikkben még mindig elmaradás mutatkozik, elmaradtunk többek közt olyan gépek gyártásával, mint a négyzetbevető, a kévekötő aratógép és a cséplőgép. Iparunk felkészületlensége miatt elmaradás mutatkozik a növényvédő gépek és több, a tervben nem szereplő új gép gyártásában is. Növeli elmaradásunk súlyát egyes alkatrészfajtákban bekövetkezett súlyos elmaradásunk. Elmondotta, hogy a tárcák közötti nem megfelelő együttműködés is hozzá járult az ipar nehézségeihez. Az ilyen hibák elkerülése érdekében a párt- és a kormány határozatának megfelelően az Országos Tervhivatallal, a földművelésügyi — a belkereskedelmi minisztériummal együtt ez év július elejéig elkészítik 1955. évi mezőgazdasági gépgyártási tervet s mindent elkövetnek, hogy az első félév elmaradásait maradéktalanul behozzák. Egyes vezetőink mind a minisztériumban, mind az üzemekben nem fordítottak elég gondot a minőség szüntelen javítására. Ezen az állásponton sürgősen és gyökeresen változtatni keli. Ezután arról szólt, hogy a minőség megjavítása természetesen nemcsak a megmunkáló gyárak feladata. Szűk séges, hogy kohászatunk munkáját, az általuk gyártott nyersanyag minőségét is jelentősen megjavítsuk, 'lein szabad megfeledkezni arról sem, ; hogy parasztságunk, hasonlóan az pari munkássághoz, a jó minőség mellett tetszetős kivitelű, szép gyártmányokat akar vásárolni. A továb- •iakban az önköltség csökkentésével 'kapcsolatos kérdésekről beszélt, majd megállapította: a hibák kiküszöbölése folyamatban van és a legrövidebb időn belül megtörténik. Ezután kimondotta, hogy mezőgazdaságunk sítását irányozza elő a költségvetés a falu és mezőgazdaság villamosításával, amelyre 33 millió forintot fordítunk. Ez év első négy hónapjában már hét falu és két termelőszövetkezet villamosítását be is fejeztük és így a villanyáram bevezetésével együtt biztosítva van ezekben a helységekben is a kultúra még fokozottabb fejlődése. A tárca 1954. évi költségvetésében foglalt feladatok megvalósításához új erőt és hatalmas lendületet adott pártunk III. kongresszusa — folytatta és ismertette a kongresszusi verseny nagyszerű, eredményeit, amelyek megmutatták dolgozóink szere- tetét és ragaszkodását a pártihoz, népi államunkhoz. Ennek következtében a minisztérium üzemei már április hó végére behozták a lemaradást és 15 millió forinttal több értéket adtak a népgazdaság részére. Ezen túlmenően is jelentős eredménye vállalatainknak — mondotta, — hogy a közszükségleti cikkek tervét túlteljesítve 30.8 százalékkal több fogyasztási cikket nyújtottak a lakosság közvetlen szükségleteinek kielégítésére, mint az előző év ugyanezen időszakában. Iparvezetőinknek — mondotta ezzel kapcsolatban, — szakítani kell eddigi módszereikkel és amellett, hogy a tervet teljesítik, a gazdaságosság kérdéseit is szem előtt kell tartani. Pollák Mihály, az Iszakszentgyör- ■gyi Állami Gazdaság kombájnveze- tője a kohó- és gépipari minisztérium költségvetéséhez szólt hozzá. gyorsütemű fellendítése érdekében sok mérnököt, technikust és szakmunkást adnak át a traktor- és gépállomások részére. Szép eredményeket értünk el a gépállomások patronálása, megsegítése terén is — folytatta. — A kohó- és gépipar 119 vállalatának dolgozói 180 gépállomást és megyei gépjavító műhelyt patronálnak. Vállalataink se gítsége nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a gépállomások az előírt határidőre ki tudták javítani gépeiket. Most ezt a mozgalmat tovább fejlesztjük és kiterjesztjük a termelőszövetkezetek támogatására is. További fontos feladatunk a lakosság fokozottabb ellátása, a közszükségleti cikkek nagytömegű gyártása, — hangsúlyozta ezután. Különös gondot kívánunk fordítani arra, hogy az eddiginél jóval naBevezetőben az építőipar eddigi eredményeit ismertette. Körülbelül 65 új, 85 korszerűsített gyár, négy hatalmas erőmű, kilenc új ipari kutatóintézet, három új egyetem, a Népstadion, többszáz középület és több tízezer új lakás bizonyítja a szocializmus építésének első kezdeti eredményeit, a népünkben rejlő hatalmas alkotóerő megtestesülését. — Ma már nincs országunkban egyetlen ismert város, ahol legalább 1-2 új ipari épület ne épült volna. Pártunk állandó támogatása és a Szovjetunió hosszú, évtizedes tapasztalatainak felhasználása, baráti segítsége tette lehetővé azt, hogy az építőipar pár év alatt 250 ezer dolgozót számláló, gépesített nagyiparrá változhasson. A szovjet tapasztalatok alapján több helyen bevezettük szalagrendszerű gyorsépítkezést és más új eljárás alkalmazását. Megkezdődött a salakbeton kövek gyártása, a salakbetonkövekből való lakóházak építése. A gépesítés, nagyfokú előgyártás, a téli munka bevezetése, az új munkamódszerek elsajátítása eredményeként 1950-től 1954-ig az egy munkásra jutó építőipari termelés 76 százalékkal emelkedett. Az építőipar nagyarányú fejlődésével együtt az építő anyagipar is jelentékeny fejlődésen ment keresztül, 1938-cal szemben megháromszorozódott a termelése. Az épitőanyagipar 1954. évi terve is fokozottabb mértékben veszi figyelembe kormányunk új gazdaságpolitikáját és a lakosság mindinkább növekedő építő anyag-szükségletének kielégítését. A magánépítkezések tégla, cement és mész-szükséglete előreláthatólag teljes egészében biztosítható lesz. A magánlakások, asztalosáruval való kielégítése érdekében az építésügyi minisztérium asztalosipari vállalatai 45 millió forint értékű kész ajtókat és ablakokat gyártanak a belkereskedelem részére. Ezután a minőségi követelmények fokozásáról szólt, mert megengedhetetlen, hogy rossz- minőségü téglákkal lássuk el építkezéseinket. Az ipari építkezések csökkentésével a lakásépítkezések volumenje hatalmasan megnövekedett — mondotgyobb mennyiségben gyártsuk azokat a szerárukat, közszükségleti és háztartási cikkeket, amelyeket dolgozó parasztságunk keres. Nagyobb gondot kell fordítani a közszükségleti cikkek minőségére is. Komoly feladatokat kell megoldanunk exporttervünk teljesítése érdekében is. Gépipari exportunkat — mondotta, — nemcsak fokoznunk kell, hanem bizonyos mértékig meg kell változtat ni összetételét is. Exportunk irányvonalának a jövőben döntő mértékben a munkaigényes gyártmányok felé kell irányulnia. Beszéde befejező részében az önköltség csökkentésével és az anyag- takarékossággal foglalkozott. Erőteljesebben felkaroljuk a Gazda-mozgalmat és dolgozóink egyéb anyagtakarékosságra irányuló mozgalmát. Vállalataink dolgozói mindinkább kezdik felismerni ennek jelentőségét. Ezt bizonyítja, hogy egyre nagyobb számban csatlakoznak a Ganz VagongyámaJk pártunk III. kongresszusa tiszteletére tett felajánlásához, amely szerint az 1954. év végéig ezévi anyagtervükből két százalékot fognak megtakarítani, 105ő- ben pedig ugyanannyi anyagból, amennyi 1964-es tervükben rendelkezésre állt, hat százalékkal több gyártmányt fognak előállítani. Biztosak vagyunk benne, hogy a kohó- és gépipar többi vállalatai is csatlakoznak ehhez a nagyjelentőségű kezdeményezéshez. Az önköltségcsökkentésnek fontos feltétele, hogy felszámoljuk számos üzemünknél az utóbbi hónapokban felszínre került bérlazaságokat, amelyek nagymértékben hozzájárultak béralaptervünk túllépéséhez. A munkatermelékenység terén is van eredmény az utóbbi hónapokban, különösen a kongresszusi verseny eredményeképpen azonban még mindig nem értük el a tervben előírt színvonalat. Az utóbbi hónapokban elért eredmények megszilárdítása és továbbfejlesztése igen fontos feltétele termelési költségeink csökkentésének. Minden erőnkkel azon leszünk — fejezte be szavait, — hogy a párt útmutatását követve, a párt vezetésével és segítségével leküzd- jük hibáinkat és becsülettel teljesítsük az előttünk álló feladatokat. A költségvetést általánosságban és részleteiben elfogadom. (Taps.) Zsofinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter felszólalása után szünet következett. Szünet után elsőnek Bonta József, a sztálinvárosi mélyépítő tröszt főmérnöke szólalt fel. ta. — A lakás és ezzel összefüggő kommunális építkezések összege az 1953. évi 613 millióval szemben a folyó évben több, mint másfél mil- liárdra növekedett. A szociális és kulturális építkezések volumenje 335 millióról 830 millióra növekedett. Ez- évbem a mezőgazdasági építkezések volumenje a múlt évivel szemben három és félszeresére nőtt. 1954-ben az építésügyi minisztérium szervei körülbelül 15 ezer lakást kötelesek befejezni és használatra átadni, azonkívül a második félévben 8800, 1055- re átmenő lakásépítkezést kell, megkezdjenek. Az építőipar dolgozói életszínvonalának emelése érdekében pártunk és kormányunk az új gazdaságpolitika szellemében igen komoly bérügyi intézkedéseket tett. amelyek együttesen 150 millió forint pótjövedelmet jelentettek az építőipari dolgozók részére. Ehhez járul a széleskörű munkaruha juttatás, a nagyszámú bölcsődék, napköziottho- nok építése és felszerelése, az üzemi élelmezés megjavítása, az építőipari dolgozók szociális ellátási normáinak kiszélesítése. Az 1954. évi nagy lakásépítkezési tervet minőségi munkával kell megvalósítani, mert a dolgozók szép, kényelmes, száraz és jóminőségü lakásokat várnak az építőipartól. Az építőiparnak — mondotta végül — minden lehető intézkedést meg kell tennie, hogy a mezőgazda- sági építkezések teljes egészükben határidőre elkészüljenek. Kikillai Sándorné, a váci kötöttárugyár dolgozója volt a következő felszólaló. A csütörtöki ülés utolsó szónoka Miszner Gyula sztahánovista mozdonyvezető volt. Az országgyűlés pénteken délelőtt tíz órakor folytatja munkáját. A pénteki ülés napirendjén az 1954, évi költségvetés, a költségvetési törvényjavaslat, valamint az 1953. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés vitájának folytatása, valamint a büntető perrendtartásról szóló 1951. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat szerepel. A csütörtöki ülést Rónai Sándor zárta be. Czottner Sándor, a nehézipari miniszter első helyettese szólalt fel ezután Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a nehézipari minisztériumra jelentős feladatok hárulnak az új szakasz gazdaságpolitikájának megvalósítása során. A minisztérium 1954. évi termelési terve tíz százalékos fejlődést irányoz elő az 1953. évi termelési volumenhez viszonyítva. A Központi Vezetőség határozatának megfelelően a tárca 1954. évi költségvetése mintegy egymilliárd forinttal kevesebb beruházást irányoz elő, a fokozott termelési feladatok megvalósításához, mint az előző évben. Az előbbi időszakokban elért eredmények megszilárdítására a munkás létszám viszonylag nagyobb mértékben emelkedik és ennek következtében a termelékenység színvonalának fejlődése alacsonyabb az előző évek átlagánál. A létszámemelkedés elsősorban a szénbányászatban és a villamosenergia iparban jelentkezik. 1954. év folyamán összesen közel 10.000 fővel több munkást foglalkoztatnak minisztériumunk iparágai, mint az előző évben. A terv lehetővé tette, hogy a szénbányászat 1953. év végi toborzott létszámát megtarthassa s ezen többlet létszámmal a bányák rendbehozását, az elmaradt elővájási munkákat elvégezze. Ugyanakkor biztosítja az új toborzott dolgozók nevelését, betanítását, hogy a további évek növekvő széntermeléséhez törzsbányászokat nevelhessünk. Az 1954. évi tery a tárca legfontosabb iparágainál az alábbi fejlesztési feladatokat írja elő: a szénbányászat 1954. év folyamán 22.65 millió tonna szenet ad a népgazdaságnak. Ez 6.3 százalékos fejlődést jelent az előző évben kitermelt szénmennyiséghez viszonyítva, az össz- széntermelésen belül a feketeszén termelés 24 százalékkal emelkedik, 1953-hoz viszonyítva. így azokat az erőfeszítéseket, amelyeket ötéves tervünk első négy évében Komlón tettünk, ma már nagymértékben tudjuk realizálni és megteremtettük hazai kohókokszgyártásunk feketeszén bázisát. A párt III. kongresszusa határozatainak megvalósítása érdekében most a vezetést közelebb visszük az üzemekhez. A vállalatok kikapcsolásával, illetve megszüntetésével a műszaki vezetők közvetlenül irányítják a bányaüzemek munkáját és ezzel el fogjuk érni az egyszemélyi vezetés megerősödését, a termelékenység állandó növekedését, az önköltség csökkentését. A széntermelés további emelése, a termelékenység fokozása, a gépesítés továbbfejlesztése érdekében a költségvetés mintegy 850 millió forint beruházási keretet biztosít a szénbányászat részére. A szénbányászatunk fejlődése, a szocialista iparosítás ütemének túl- feszítése mellett az iparon belül el/ maradt a fejlődésben és így aránytalanságok keletkeztek az egész ipar fejlesztésén belül is. Míg 1938-hoz viszonyítva villamosenergia fejlődésünk 1954-re 364 százalékos, kohó- és gépiparunk fejlődése 344 százalékos, építőanyagiparunké 347 százalékos, vegyiparunké 400 százalékos, addig szénbányászatunk fejlődése 1938-hoz viszonyítva csak 243 százalékos, tehát elmaradt a fő szénfelhasználó iparágak fejlődése mögött. Az új szakasz gazdaságpolitikájának megfelelően — folytatta — szén bányászatunk fejlesztésének üteme is lelassult, azonban, hogy elmaradásunkat behozzuk — az egyenletes, ütemes rohammunka és túlóramentes széntermelést biztosítani tudjuk, — bányaüzemeink rekonstruálását és az új üzemek létesítését lassúbb ütemben, de tovább kell folytatnunk. A szénbányászat fejlődésének további elengedhetetlen feltétele a munkafegyelem megszilárdítása, a mun- kaerőhullámzás megszüntetése. A munkaerővándorlás kiküszöbölése érdekében a költségvetés jelentős beruházási keretet biztosít lakás és legényszállók építésére. A tervévben az átadandó lakások zömét a szénbányászat kapja. így ol. Komlón 1022, Várpalotán 166 lakást kapnak ez évben bányászaink. A kazincbarcikai városban 618 lakás készül el, melyet bányászaink, az új erőmű és vegyimű dolgozói, kapnak. A költségvetés előirányozza ezen túlmenően a bányászok szakmai színvonalának emelését is. Villamosenergia termelésünk 8.5 '.zúzalékkal emelkedik az előző évhez viszonyítva. A költségvetés több mint félmilliárd forintot irányoz elő az energiatermelés és ellátás fejlesztésére, hogy kellő mennyiségű villa- mosenergiát bocsáthassunk az ipar és lakosság szükségleteinek kielégítésére. Az 1954. évi intézkedéseink közül kiemelkedik a tervszerű energiagazdálkodás bevezetése és megvalósítása. Az ipar és mezőgazdaság, valamint a közlekedés fejlesztésének nélkülözhetetlen alapfeltétele kőolajtermelésünk és olajfeldolgozó iparunk termelésének további fokozása Ennek érdekében kőolajtermelésünk 34.6 százalékkal emelkedik az 1953. évi tervteljesítéshez viszonyítva. — Kőolajiparunk feladata, hogy a mezőgazdaság gépesítése .érdekében a jelenleg ismert kőolaj kincsünkre támaszkodva növelje a feldolgozók kapacitását. Iparunk fejlesztésében egyre inkább nélkülözhetetlen színesfémipa runk is komoly fejlődést irányoz elő. Bauxitkincsünk további hasznosításával aluminíumtermelésünk 21 százalékkal emelkedik a múlt évi fölé A vegyipar területén r. fejlődés évről-évre fokozódik. A mezőgazdaság fejlesztése érdekében nitrogénműtrágya termelésünket — az időközi tervmódosítás figyelembevételével — 13.5 százalékkal, foszforműEzután Zsofinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter mondta el hozzászólását Szíjártó Lajos, építésügyi miniszter felszólalása
