Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-18 / 143. szám

TOLNAI

Világ proletárját n&EsStjenmt

A MAI SZAMBÁN:

Az 1954 évi költségvetés az országgyűlés előtt (2. o.) — „A párttitkárnak a dolgozó tömegek között kell élnie...“ (3. o.) — A IH. kongresszus után még nagyobb feladatnak tartjuk az önköltségcsökkentést (3. o.) — A

rossz irányítás késlelteti a kajdacsi „November 1" tsz tavaszi munkáját (3. o.) — Gyönk — kultúrforradalom gimnázium (4. o.)

AZ MOP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT5ÄG A'NAK LAPJA

XI. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM

ARA 50 FILLER

PÉNTEK, 1954 JÜNIUS 18

Vasárnap ásította ki a megyei begyűjtési hivatal a kongresszusi verseny jutalmait a dolgozó parasztoknak és a begyűjtés dolgozóinak

Vasárnap, június 13-án a traktorosok ünnepén az egész megye begyüj tési apparátusa és az élenjáró dolgozó parasztok is ünnepeltek. Ezen a napon osztotta ki a 88 ajándéktárgyat a begyűjtési miniszter elvtárs az élenjáró dolgozó parasztok között. Az ajándéktárgyak között kerékpárok, rádiók, tolókapák, kézi darálók és kézimorzsolók voltak.

A gyönki járás a 88 tárgyjutalom közül a legértékesebb 16 darabot kapta. Ebben a járásban az ünnepélyes keretek között kiosztott tárgyakat örömmel fogadta a dolgozó parasztság. A megye első községében, Sza- kadáton Fridrich József 8 holdas dolgozó paraszt egy férfikerékpárt kapott. A kerékpár átvételekor kijelentette: „Ez is bizonyítéka annak, hogy népi demokráciánk mindenkor megbecsülte az élenjáró dolgozó parasztokat. Ezt a jutalmat azzal érdemeltem ki, hogy minőig élenjártam a beadási kötelezettségek teljesítésében, Emellett azonban népnevelőmunkát is végeztem annak érdekében, hogy községünkben ne legyen egyetlen hátralékos sem. Most sem fogjuk elbízni magunkat — mint a megye első községe —, hanem arra fogunk törekedni, hogy az aratásban cséplésben és a ga bo na begy ü j tésben augusztus 20-ra községünk ismét első legyen Tolna megyében. ígérem, hogy ehhez azzal is hozzájárulok, hogy a gabonámat cséplőgéptől azonnal a begyüjtőhelyre viszem."

A megye begyűjtési dolgozói k(?- zül hárman kaptak „A begyűjtés kiváló dolgozója" című kitüntetést. A begyűjtési hivatal vezetője személyesen adta át a kitüntetéseket Nádas Pál begyűjtési csoportvezetőnek Gyönk, Rovacsek Gyula tervfőelőadó nak Szekszárd és Forster Katalin be gyűjtési megbízottnak Váralja.

Meleghangú ünnepségen vette át a gyönki járás begyűjtési hivatala és

a járási tanács elnöksége az első helyért járó 4.500 forint pénzjutalmat, amelyet a megyei begyűjtési hivatal vezetője, a begyűjtési miniszter és Ceber Árpád, a megyei tanács végrehajtóbizottságának nevében adtak át. Nádas Pál kijelentette, hogy a jövőben még jobban fog küzdeni a gyönki járás 100 százalékos tervteljesítéséért, hogy méltó legyen mindig a megtisztelő kitüntetés viselésére. UaVardi György a pénzjutalom átvételekor az alábbiakat mondotta: „Nagy öröm tölt el bennünket, hogy a gyönki járás lett a kongresszusi versenyben az első. Ez azonban nem nyugtathat meg bennünket, hanem arra kell törekednünk, hogy tovább folytassuk a harcot, mert azt akarjuk, hogy a gabonabegyüjtésben ismét a gyönki járás kerüljön ki győztesen."

Szakádét község begyűjtési megbízottja, Geneziler Péter a 4000 forintos pénzjutalom átvétele után versenykihívást tett augusztus 20-ra, a megye valamennyi begyűjtési megbízottja felé, mely így hangzik:

„Én, Szakadat község begyűjtési megbízottja, versenyre hívom a megye összes begyűjtési megbízottjait és előadóit. Vállalom, hogy alkotmányunk nagy ünnepére, augusztus 20- ra kenyérgabona, takarmánygabonabeadási kötelezettségünket 100 százalékban teljesítjük.

Egészévi szarvasmarhafoeadási kötelezettségünket 100 százalékra, hí- zottsertésbeadásunkat 60 százalékra, egészévi tojásbeadásunkat 90, egészévi baromfibeadásunkat 70 és tejbeadási kötelezettségünket folyamatosan 100 százalékra fogjuk teljesíteni. Vállalom, hogy a nyilvántartási lapokat állandóan naprakész és áttekinthető állapotban tartom."

A jelenlévő élenjáró dolgozó parasztok lelkesen csatlakoztak Gensz- ler Péter begyűjtési megbízott versenyfelhívásához.

Tolna megyében alig van gyomos terület

A* 1054. évi költségvetés az oi*szággyíllés előtt

Az országgyűlés csütörtöki ülé sén folytatták az 1954. évi költségvet és, a költségvetési törvényjavaslat, valamint az 1953. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés vitáját.

Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára. Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Hegedűs András, Hidas István, Ács Lajos és Szalai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkárságának tagjai, Boldoczki Janos külügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazsá gügyminiszter, Zsofinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Bognár József bel- és külkereskedelmi miniszter, Altomáré Iván élelmiszeripari miniszter. Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter, Erdey-Gruz Tibor, oktatásügyi miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja.

Az ülést Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd Házi Árpád, az Állami Ellenőrző Központ elnöke emelkedett szólásra.

Házi Árpád elvtárs, az Állami Ellenőrző Központ elnöke:

Tolna megye termelőszövetkezetei és községei az elmúlt hetekben a leg főbb erőt a növényápolásra fordították. Az esővel váltakozó meleg, napos idő a gyomnövények növekedésének is kedvez, s egyetlen nap mulasztás is a termés rovására megy. Számos községben, mint Iregszem- csén, Pálfán, Belecskán teljesen gyomtalan a határ. Kisdorogon pedig már a kukorica harmadik kapálását végzik.

A sűrű csapadék sok helyen megnehezíti a gépi növényápolást. A legtöbb traktoros azonban az esőt követő napokon sem tétlenkedik, s ha a földekre nem lehet traktorral menni, kézierővel segítik termelőszövetkezetüket. Az elmúlt hét második felében a bölcskei gépállomás traktorosai voltak az elsők a megyében, akik a Vörös Október tsz-ben 4 hold ricinust és 10 hold kukoricát kézierővel kapáltak meg, majd a 30 traktoros a dunaföldvári Alkotmány tsz lucernabetakarításánál segédkezett, hogy ezzel is több ideje legyen a tsz tagságának a kukoricakapálásra. Az elmúlt hét végén Madocsán sem lehetett géppel a földekre menni, itt a bölcskei gépállomás 30 traktorosa 2 nap alatt 10 hold kukorica kapálásával végzett.

A megye gépállomásainak traktorosai állandóan készenlétben állnak, 6 ha az idő kedvezőtlen s géppel

nem lehet dolgozni, kézikapálást végeznek. A dunaszentgyörgyi gépállomás dolgozói a németkéri Ságvári tsz földjén dolgoznak, a nagydorogiak Györkönybe, a Dózsa tsz-be mentek, a mözsiek pedig a falu termelőszövetkezetét segítik a növényápolási munkákban.

Élénk, lelkes munka folyik Tolna megye legtöbb részén. Egyes helyeken azonban ezekben a napokban is fordulnak elő lazaságok, lelkiisme- retlenségek. Harc községben a tanács nem ismeri a falu termelőszövet kezeteit, nem népszerűsíti az élenjáró gazdákat, Vígh István, a szed- resi gépállomás kihelyezett agronó- musa pedig nem sokat törődik a falu munkájával. Gerjenben a tanács mezőgazdasági előadója az ellenőrzés során derűs képet festett a munkák állásáról, s arról számolt be, hogy már harmadszor is megkapálták a kukoricát, végeztek a burgonya töltögetésével. Az ellenőrzés azonban azt állapította meg, hogy a gerjeni határ gazos, s a mezőgazda- sági előadó nem ismeri faluja helyzetét.

Az ilyen esetek azonban csak szórványosak. Tolna megye legnagyobb részében lelkiismeretes munka folyik, s a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának becslése szerint a tolnamegyei földek 90 százaléka gyomtalan, ____

_____

— A pénzügyminisztérium jelentése, melyet az 1Ö53. évi költségvetés végrehajtásáról most az ország- gyűlés elé terjesztett, tanúbizonysága annak, hogy államháztartásunk szilára alapokon áll, — kezdte beszédét, majd hangsúlyozta: a pénzügyminisztériumnak és a szakminisztériumoknak is még sokat kell tenniök hogy költségvetési rendszerünk még jobban szolgálja népgazdaságiunk nagy feladatainak pénzügyi lebonyolítását.

— A szakmirHsztérHimdk vezetői nem tartották megfelelően szem előtt a termelési feladatok végrehajtásánál a gazdasági kihatásokat és nem vizsgálták, hogy az elért termelési eredmények milyen arányban állanak a ráfordított költségekkel. A vezetők nem gondoskodtak eléggé az egyenletes termelés, a termelékenység növekedése, az önköltségcsökkentés, a takarékosság szervezeti előfeltételeinek megteremtéséről és állandósításáról. Gátolta a gazdaságosság érvényesülését a vezetés túlzott központosítása, az alsó szervek vezetői hatáskörének egészségtelen korlátozottsága is.

— Népgazdaságunkba^ az elért eredményeink mellett még fennálló hibák visszavezethetők arra is. — folytatta. — hogy nálunk az ellenőrzés még nem kielégítő, még sok helyen elszakad a vezetéstől. Nem az ellenőrzés mennyiségében, hanem a minőségében van a hiba. Igen sok az olyan felületes, látogatás-jellegű ellenőrzés, amely nem nyújt segítséget, sőt nagymértékben elvonja a szerveket az érdemi munkától.

A továbbiakban a vállalatok gazdálkodásában mutatkozó hiányosságokkal foglalkozott és elmondta, rrü- ilyen hibák mutatkoznak az önköltség alakulásában, valamint a munka termelékenysége terén. A hibákat többi között a meglévő technika elégtelen felhasználása, az új létesítmények a tervhez képest késedelmes üzembehelyezése és nem megfelelő kihasználása, a gyártás és a termelés szervezésének hibái és az élenjáró munkamódszerek elterjesztésének elhanyagolása okozta.

— Egyes rövidlátó vezetők elhanyagolják a műszaki fejlesztés s a tervszerű megelőző karbantartás feladatait és az újítások kivitelezését csak azért, mert a rájuk fordított munka mellett közvetlen termelési értékeket kimutatni nem lehet és emellett gyakran magas munkaigé- nyűek.

Ezután arról szólt, hogy a gazdasági vezetők elsősorban a mennyiségi erdeményak kimutatására törekednek, s emellett mellékesnek tekintik a költségek csökkentését és az előállított termékek minőségét. Az önköltség csökkentését akaaályozzák a bérezési hibáik is. A szénbányáknál alig ellenőrizték a normaidők, a munkaátvétel és a bérszámfejtés he- lyességét s nem szigorították meg a létszámellenőrzést sem. Az önköltség emelkedésének legnagyobb tényezője azonban az anyagköltségek kedvezőtlen alakulása. Ez elsősorban az anyagnormák gyakori túllépésének következménye. A kohó- és gépiparban, az építőiparban és az élelmiszeriparban rendszeresen túllépik a tervezett anyaghányadot.

— A népgazdasági termékek önköltségének kedvezőtlen alakulása a mezőgazdaságban, a begyűjtésben, a kereskedelemben is megmutatkozik.

— A pénzügyminisztériumnak a költségvetés végrehajtásában kifejtett munkája a meglévő hiányossá*

gok mellett is az előző évekhez képest jelentős fejlődést mutat — folytatta. A zárszámadás adatai mind a bevételek, mind a kiadások tekintetében megfelelnek a valóságnak és ezért javaslom a pénzügyminisztérium 1953. évi költségvetési jelentésének elfogadását. Emellett szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy állami saerveink vezetőinek olyan következtetéseket kell levonniok a múlt évben elkövetett hibáktól, melyek módot nyújtanak arra, hogy 1954 évi gazdálkodásunkból a hibákat kiküszöböljük. Ennek érdekében komoly erőfeszítéseket kell tenni a vezetőmunka színvonalának megjavítására, a bürokratizmus felszámolására. Meg kell szüntetni a hatáskörök egészségtelen korlátozását, hogy teljes egészében érvényesüljön az alsó szervek vezetőinek felelőssége az

A kormányprogramm végrehajtása során pártunk és kormányunk, a munkásosztály mind nagyobb segítséget nyújt a falunak a mezőgazdaság fejlesztéséhez, a dolgozó parasztság életének szebbé- és jobbátételé- hez — mondotta. — Megállapíthatjuk, hogy a város egyre inkább a falu felé fordul.

A továbbiakban azokkal a kormányintézkedésekkel foglalkozott, amelyek elősegítik a mezőgazdaság fellendítését,, a dolgozó parasztság gazdasági és kulturális életszínvonalának. biztonságérzetének és termelési kedvének további növekedését.

— A mezőgazdaság gyors és nagyarányú fejlesztése, egész dolgozó népünk alapvető érdeke, mert ennek a feladatnak a megvalósításától függ, hogy milyen gyorsan tudjuk emelni népünk jólétét és még szilárdabbá tenni nép; demokratikus rendszerünk alapját, a munkás-paraszt szövetséget.

Pártunk III. kongresszusának határozatai é* a beterjesztett költség- vetés minden fejezete hűen tükrözi pártunk é6 kormányunk alapvető cél kitűzéseit és a költségvetésben megfelelő összegeket irányoz elő azok megvalósításéra.

A földművelésügyi minisztérium 1954. évi költségvetése mintegy húsz százalékkal, a beruházási kerete pedig mintegy 32 százalékkal haladja meg az előző évit.

A földművelésügyi minisztérium 1954 évi gépesítési beruházási terve mintegy 58 százalékkal, a gépállomások építési beruházási kerete 140 százalékkal, a gépesítési pedig mintegy 78 százalékkal haladja meg az előző évit. Ez másszóval azt jelenti, hogy a mezőgazdaság 1954-ben mintegy 2800 G. 35-ös új traktort, 951 új cséplőt, 371 új kombájnt, mintegy 550 új aratógépet, közel ezer univer- zál traktort, mintegy 1500 kazalozót, 1831 fűkaszálót, 1526 vetőgépet, mintegy 480 egyetemes kultivátort és mintegy 1600 függő kultivátort és ezenkívül még sok más egyéb gépet és felszerelést: ekét, boronát, lókapát, permetezőgépet, ásót, kapát, vasvillát kapott Illetve fog kapni.

Ezeknek a gépeknek a megfelelő kihasználása lehetővé teszi a termésátlagok lényeges növelését, a termelési költségek csökkentését, és jelentős mértékben megkönnyíti a dolgozó parasztok munkáját. így például a 371 kombájn, 25.000, az 550 aratógép 14.000, az 1500 kazalozó 6000,

általuk vezetett szervek gazdálkodásáért. A vezetők ebben a munkájukban jobban támaszkodjanak arra a hatalmas segítségre, amit a dolgozók alulról jövő bírálata nyújt azzal, hogy leleplezi az észszerűtlen. bürokratikus intézkedéseket és egészségesen kezdeményezi az államapparátus megjavítását.

Azok az eredmények, _ amelyeket az 1953. évi költségvetés végrehajtása során a hibák ellenére is elértünk, bizonyítják, hogy hatalmas tartalékokkal rendelkezünk. Az állami fegyelem szigorú betartásával, a vezetés és az ellenőrzés minden vonalon való megerősítésével, a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozottabb érvényesítésével mozgósítanunk kell e tartalékokat, jelentősen emelnünk kell népgazdasági termelésünk színvonalát — mondotta Házi Árpád.

az 1831 fűkaszáló pedig 17.000 ember munkáját végzi el egy-egy idényben.

A mezőgazdaság gépesítése mellett az állattenyésztés fejlesztésére kell a legnagyobb gondot és figyelmet fordítani.

Állattenyésztésünk elmaradottságé nak, alacsony hozamának legfőbb oka az, hogy nincs biztosítva a folya matos takarmányellátás, hogy nincs szilárd takarmányalapunk. A költségvetés igen helyesen a szilárd takarmányalap megteremtésének elősegítésére, a rétek és legelők megjavítására mintegy 2.6 millió forintot irányoz elő.

Az állattenyésztés fejlesztésének a takarmányalap biztosítása mellett döntő előfeltétele, hogy legyen elegendő számú és jó minőségű apaállat. A költségvetés erre a célra 1954-ben mintegy 93 millió forintot irányoz elő. Az állam segítsége azonban önmagában nem elegendő. Ehhez még az kell, hogy a helyi tanácsok biztosítsák az apaállatok megfelelő takarmányozását és gondozását.

Az állattenyésztés fejlesztését jelentős mértékben elősegíti az állam azzal is, hogy a fertőző betegsége« leküzdésére a költségvetésben 28 mii •ió forint értékű ingyenes oltóanyag juttatását irányozza elő.

Joggal állapíthatjuk meg, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére még soha nem volt olyan lehetőségünk, mint ma. Most tehát az a fontos, hogy a dolgozó parasztság éljen a lehetőséggel. Ezekben a napokban és az elkövetkező időkben a falun van az ország tekintete. A párt és a kormány, az egész ország azt várja most a falu dolgozóitól, hogy végezzék el becsülettel a tavaszi munkát, a növényápolást, hogy készüljenek fel az aratásra, a termés betakarítására, hogy jó munkájukkal biztosítsák a bőséges terméshozamot, hogy pontosan és maradéktalanul teljesítsék állampolgári kötelezettségeiket.

A most beterjesztett költségvetés — hasonlóan a már korábban megtett intézkedésekhez — az egész mezőgazdaság fellendítését, tehát az egyéni gazdaságok fejlesztését is szolgálja. A legnagyobb segítséget azonban a termelőszövetkezeteknek nyújtja és ez így is van rendjén. Az állami gépállomásoknak a gépi munkával, az állami gazdaságoknak a nemesített vetőmaggal, tenyészállatokkal, a tudományos módszerek szé(F oly tatás a 2. oldalon)

Dögéi Imre, az Országos Földmüvesszövetkezeli Tanács elnöke a földművelésügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá