Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-18 / 143. szám

TOLNAI Világ proletárját n&EsStjenmt A MAI SZAMBÁN: Az 1954 évi költségvetés az országgyűlés előtt (2. o.) — „A párttitkárnak a dolgozó tömegek között kell élnie...“ (3. o.) — A IH. kongresszus után még nagyobb fel­adatnak tartjuk az önköltségcsökkentést (3. o.) — A rossz irányítás késlelteti a kajdacsi „November 1" tsz tavaszi munkáját (3. o.) — Gyönk — kultúrforradalom gimnázium (4. o.) AZ MOP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT5ÄG A'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM ARA 50 FILLER PÉNTEK, 1954 JÜNIUS 18 Vasárnap ásította ki a megyei begyűjtési hivatal a kongresszusi verseny jutalmait a dolgozó parasztoknak és a begyűjtés dolgozóinak Vasárnap, június 13-án a traktoro­sok ünnepén az egész megye begyüj tési apparátusa és az élenjáró dol­gozó parasztok is ünnepeltek. Ezen a napon osztotta ki a 88 ajándéktár­gyat a begyűjtési miniszter elvtárs az élenjáró dolgozó parasztok között. Az ajándéktárgyak között kerékpá­rok, rádiók, tolókapák, kézi darálók és kézimorzsolók voltak. A gyönki járás a 88 tárgyjutalom közül a legértékesebb 16 darabot kap­ta. Ebben a járásban az ünnepélyes keretek között kiosztott tárgyakat örömmel fogadta a dolgozó paraszt­ság. A megye első községében, Sza- kadáton Fridrich József 8 holdas dol­gozó paraszt egy férfikerékpárt ka­pott. A kerékpár átvételekor kijelen­tette: „Ez is bizonyítéka annak, hogy népi demokráciánk mindenkor meg­becsülte az élenjáró dolgozó parasz­tokat. Ezt a jutalmat azzal érdemel­tem ki, hogy minőig élenjártam a beadási kötelezettségek teljesítésé­ben, Emellett azonban népnevelő­munkát is végeztem annak érdeké­ben, hogy községünkben ne legyen egyetlen hátralékos sem. Most sem fogjuk elbízni magunkat — mint a megye első községe —, hanem arra fogunk törekedni, hogy az aratásban cséplésben és a ga bo na begy ü j tésben augusztus 20-ra községünk ismét el­ső legyen Tolna megyében. ígérem, hogy ehhez azzal is hozzájárulok, hogy a gabonámat cséplőgéptől azon­nal a begyüjtőhelyre viszem." A megye begyűjtési dolgozói k(?- zül hárman kaptak „A begyűjtés ki­váló dolgozója" című kitüntetést. A begyűjtési hivatal vezetője személye­sen adta át a kitüntetéseket Nádas Pál begyűjtési csoportvezetőnek Gyönk, Rovacsek Gyula tervfőelőadó nak Szekszárd és Forster Katalin be gyűjtési megbízottnak Váralja. Meleghangú ünnepségen vette át a gyönki járás begyűjtési hivatala és a járási tanács elnöksége az első helyért járó 4.500 forint pénzjutal­mat, amelyet a megyei begyűjtési hivatal vezetője, a begyűjtési mi­niszter és Ceber Árpád, a megyei ta­nács végrehajtóbizottságának nevé­ben adtak át. Nádas Pál kijelentet­te, hogy a jövőben még jobban fog küzdeni a gyönki járás 100 százalé­kos tervteljesítéséért, hogy méltó legyen mindig a megtisztelő kitünte­tés viselésére. UaVardi György a pénzjutalom átvételekor az alábbia­kat mondotta: „Nagy öröm tölt el bennünket, hogy a gyönki járás lett a kongresszusi versenyben az első. Ez azonban nem nyugtathat meg bennünket, hanem arra kell töre­kednünk, hogy tovább folytassuk a harcot, mert azt akarjuk, hogy a gabonabegyüjtésben ismét a gyönki járás kerüljön ki győztesen." Szakádét község begyűjtési meg­bízottja, Geneziler Péter a 4000 fo­rintos pénzjutalom átvétele után ver­senykihívást tett augusztus 20-ra, a megye valamennyi begyűjtési meg­bízottja felé, mely így hangzik: „Én, Szakadat község begyűjtési megbízottja, versenyre hívom a me­gye összes begyűjtési megbízottjait és előadóit. Vállalom, hogy alkotmá­nyunk nagy ünnepére, augusztus 20- ra kenyérgabona, takarmánygabona­beadási kötelezettségünket 100 szá­zalékban teljesítjük. Egészévi szarvasmarhafoeadási kö­telezettségünket 100 százalékra, hí- zottsertésbeadásunkat 60 százalékra, egészévi tojásbeadásunkat 90, egész­évi baromfibeadásunkat 70 és tej­beadási kötelezettségünket folyama­tosan 100 százalékra fogjuk teljesí­teni. Vállalom, hogy a nyilvántartá­si lapokat állandóan naprakész és áttekinthető állapotban tartom." A jelenlévő élenjáró dolgozó pa­rasztok lelkesen csatlakoztak Gensz- ler Péter begyűjtési megbízott ver­senyfelhívásához. Tolna megyében alig van gyomos terület A* 1054. évi költségvetés az oi*szággyíllés előtt Az országgyűlés csütörtöki ülé sén folytatták az 1954. évi költségvet és, a költségvetési törvényjavaslat, valamint az 1953. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés vitáját. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára. Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Hegedűs András, Hidas István, Ács Lajos és Szalai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkárságának tagjai, Boldoczki Ja­nos külügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazsá gügyminiszter, Zsofinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Bognár József bel- és külkereskedelmi miniszter, Altomáré Iván élelmiszeripari miniszter. Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter, Erdey-Gruz Tibor, oktatásügyi miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. Az ülést Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd Házi Árpád, az Állami Ellen­őrző Központ elnöke emelkedett szólásra. Házi Árpád elvtárs, az Állami Ellenőrző Központ elnöke: Tolna megye termelőszövetkezetei és községei az elmúlt hetekben a leg főbb erőt a növényápolásra fordítot­ták. Az esővel váltakozó meleg, na­pos idő a gyomnövények növekedé­sének is kedvez, s egyetlen nap mu­lasztás is a termés rovására megy. Számos községben, mint Iregszem- csén, Pálfán, Belecskán teljesen gyomtalan a határ. Kisdorogon pe­dig már a kukorica harmadik ka­pálását végzik. A sűrű csapadék sok helyen meg­nehezíti a gépi növényápolást. A leg­több traktoros azonban az esőt kö­vető napokon sem tétlenkedik, s ha a földekre nem lehet traktorral men­ni, kézierővel segítik termelőszövet­kezetüket. Az elmúlt hét második felében a bölcskei gépállomás trak­torosai voltak az elsők a megyében, akik a Vörös Október tsz-ben 4 hold ricinust és 10 hold kukoricát kézi­erővel kapáltak meg, majd a 30 trak­toros a dunaföldvári Alkotmány tsz lucernabetakarításánál segédkezett, hogy ezzel is több ideje legyen a tsz tagságának a kukoricakapálásra. Az elmúlt hét végén Madocsán sem le­hetett géppel a földekre menni, itt a bölcskei gépállomás 30 traktorosa 2 nap alatt 10 hold kukorica kapá­lásával végzett. A megye gépállomásainak trakto­rosai állandóan készenlétben állnak, 6 ha az idő kedvezőtlen s géppel nem lehet dolgozni, kézikapálást vé­geznek. A dunaszentgyörgyi gépállo­más dolgozói a németkéri Ságvári tsz földjén dolgoznak, a nagydoro­giak Györkönybe, a Dózsa tsz-be mentek, a mözsiek pedig a falu ter­melőszövetkezetét segítik a növény­ápolási munkákban. Élénk, lelkes munka folyik Tolna megye legtöbb részén. Egyes helye­ken azonban ezekben a napokban is fordulnak elő lazaságok, lelkiisme- retlenségek. Harc községben a ta­nács nem ismeri a falu termelőszövet kezeteit, nem népszerűsíti az élen­járó gazdákat, Vígh István, a szed- resi gépállomás kihelyezett agronó- musa pedig nem sokat törődik a falu munkájával. Gerjenben a ta­nács mezőgazdasági előadója az el­lenőrzés során derűs képet festett a munkák állásáról, s arról számolt be, hogy már harmadszor is megka­pálták a kukoricát, végeztek a bur­gonya töltögetésével. Az ellenőrzés azonban azt állapította meg, hogy a gerjeni határ gazos, s a mezőgazda- sági előadó nem ismeri faluja hely­zetét. Az ilyen esetek azonban csak szór­ványosak. Tolna megye legnagyobb részében lelkiismeretes munka fo­lyik, s a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának becslése szerint a tolnamegyei földek 90 százaléka gyomtalan, ____ _____ — A pénzügyminisztérium jelen­tése, melyet az 1Ö53. évi költségve­tés végrehajtásáról most az ország- gyűlés elé terjesztett, tanúbizonysá­ga annak, hogy államháztartásunk szilára alapokon áll, — kezdte beszé­dét, majd hangsúlyozta: a pénzügy­minisztériumnak és a szakminiszté­riumoknak is még sokat kell tenniök hogy költségvetési rendszerünk még jobban szolgálja népgazdaságiunk nagy feladatainak pénzügyi lebonyo­lítását. — A szakmirHsztérHimdk vezetői nem tartották megfelelően szem előtt a termelési feladatok végrehajtásánál a gazdasági kihatásokat és nem vizs­gálták, hogy az elért termelési ered­mények milyen arányban állanak a ráfordított költségekkel. A vezetők nem gondoskodtak eléggé az egyen­letes termelés, a termelékenység nö­vekedése, az önköltségcsökkentés, a takarékosság szervezeti előfeltételei­nek megteremtéséről és állandósítá­sáról. Gátolta a gazdaságosság érvé­nyesülését a vezetés túlzott közpon­tosítása, az alsó szervek vezetői ha­táskörének egészségtelen korlátozott­sága is. — Népgazdaságunkba^ az elért eredményeink mellett még fennálló hibák visszavezethetők arra is. — folytatta. — hogy nálunk az ellen­őrzés még nem kielégítő, még sok helyen elszakad a vezetéstől. Nem az ellenőrzés mennyiségében, hanem a minőségében van a hiba. Igen sok az olyan felületes, látogatás-jellegű ellenőrzés, amely nem nyújt segít­séget, sőt nagymértékben elvonja a szerveket az érdemi munkától. A továbbiakban a vállalatok gaz­dálkodásában mutatkozó hiányossá­gokkal foglalkozott és elmondta, rrü- ilyen hibák mutatkoznak az önkölt­ség alakulásában, valamint a munka termelékenysége terén. A hibákat többi között a meglévő technika elégtelen felhasználása, az új létesít­mények a tervhez képest késedelmes üzembehelyezése és nem megfelelő kihasználása, a gyártás és a terme­lés szervezésének hibái és az élen­járó munkamódszerek elterjesztésé­nek elhanyagolása okozta. — Egyes rövidlátó vezetők elha­nyagolják a műszaki fejlesztés s a tervszerű megelőző karbantartás fel­adatait és az újítások kivitelezését csak azért, mert a rájuk fordított munka mellett közvetlen termelési értékeket kimutatni nem lehet és emellett gyakran magas munkaigé- nyűek. Ezután arról szólt, hogy a gazda­sági vezetők elsősorban a mennyi­ségi erdeményak kimutatására töre­kednek, s emellett mellékesnek te­kintik a költségek csökkentését és az előállított termékek minőségét. Az önköltség csökkentését akaaályozzák a bérezési hibáik is. A szénbányák­nál alig ellenőrizték a normaidők, a munkaátvétel és a bérszámfejtés he- lyességét s nem szigorították meg a létszámellenőrzést sem. Az önkölt­ség emelkedésének legnagyobb té­nyezője azonban az anyagköltségek kedvezőtlen alakulása. Ez elsősorban az anyagnormák gyakori túllépésé­nek következménye. A kohó- és gép­iparban, az építőiparban és az élel­miszeriparban rendszeresen túllépik a tervezett anyaghányadot. — A népgazdasági termékek ön­költségének kedvezőtlen alakulása a mezőgazdaságban, a begyűjtésben, a kereskedelemben is megmutatkozik. — A pénzügyminisztériumnak a költségvetés végrehajtásában kifej­tett munkája a meglévő hiányossá* gok mellett is az előző évekhez ké­pest jelentős fejlődést mutat — foly­tatta. A zárszámadás adatai mind a bevételek, mind a kiadások tekin­tetében megfelelnek a valóságnak és ezért javaslom a pénzügyminiszté­rium 1953. évi költségvetési jelenté­sének elfogadását. Emellett szüksé­gesnek tartom hangsúlyozni, hogy állami saerveink vezetőinek olyan következtetéseket kell levonniok a múlt évben elkövetett hibáktól, me­lyek módot nyújtanak arra, hogy 1954 évi gazdálkodásunkból a hibákat ki­küszöböljük. Ennek érdekében ko­moly erőfeszítéseket kell tenni a ve­zetőmunka színvonalának megjaví­tására, a bürokratizmus felszámolá­sára. Meg kell szüntetni a hatáskö­rök egészségtelen korlátozását, hogy teljes egészében érvényesüljön az al­só szervek vezetőinek felelőssége az A kormányprogramm végrehajtása során pártunk és kormányunk, a munkásosztály mind nagyobb segít­séget nyújt a falunak a mezőgazda­ság fejlesztéséhez, a dolgozó paraszt­ság életének szebbé- és jobbátételé- hez — mondotta. — Megállapíthat­juk, hogy a város egyre inkább a falu felé fordul. A továbbiakban azokkal a kor­mányintézkedésekkel foglalkozott, amelyek elősegítik a mezőgazdaság fellendítését,, a dolgozó parasztság gazdasági és kulturális életszínvo­nalának. biztonságérzetének és ter­melési kedvének további növekedé­sét. — A mezőgazdaság gyors és nagy­arányú fejlesztése, egész dolgozó népünk alapvető érdeke, mert ennek a feladatnak a megvalósításától függ, hogy milyen gyorsan tudjuk emelni népünk jólétét és még szilárdabbá tenni nép; demokratikus rendszerünk alapját, a munkás-paraszt szövetsé­get. Pártunk III. kongresszusának ha­tározatai é* a beterjesztett költség- vetés minden fejezete hűen tükrözi pártunk é6 kormányunk alapvető cél kitűzéseit és a költségvetésben meg­felelő összegeket irányoz elő azok megvalósításéra. A földművelésügyi minisztérium 1954. évi költségvetése mintegy húsz százalékkal, a beruházási kerete pe­dig mintegy 32 százalékkal haladja meg az előző évit. A földművelésügyi minisztérium 1954 évi gépesítési beruházási terve mintegy 58 százalékkal, a gépállomá­sok építési beruházási kerete 140 szá­zalékkal, a gépesítési pedig mintegy 78 százalékkal haladja meg az előző évit. Ez másszóval azt jelenti, hogy a mezőgazdaság 1954-ben mintegy 2800 G. 35-ös új traktort, 951 új cséplőt, 371 új kombájnt, mintegy 550 új aratógépet, közel ezer univer- zál traktort, mintegy 1500 kazalozót, 1831 fűkaszálót, 1526 vetőgépet, mint­egy 480 egyetemes kultivátort és mintegy 1600 függő kultivátort és ezenkívül még sok más egyéb gé­pet és felszerelést: ekét, boronát, ló­kapát, permetezőgépet, ásót, kapát, vasvillát kapott Illetve fog kapni. Ezeknek a gépeknek a megfelelő kihasználása lehetővé teszi a termés­átlagok lényeges növelését, a terme­lési költségek csökkentését, és jelen­tős mértékben megkönnyíti a dolgo­zó parasztok munkáját. így például a 371 kombájn, 25.000, az 550 arató­gép 14.000, az 1500 kazalozó 6000, általuk vezetett szervek gazdálkodá­sáért. A vezetők ebben a munká­jukban jobban támaszkodjanak arra a hatalmas segítségre, amit a dol­gozók alulról jövő bírálata nyújt az­zal, hogy leleplezi az észszerűtlen. bü­rokratikus intézkedéseket és egészsé­gesen kezdeményezi az államappará­tus megjavítását. Azok az eredmények, _ amelyeket az 1953. évi költségvetés végrehajtá­sa során a hibák ellenére is elértünk, bizonyítják, hogy hatalmas tartalé­kokkal rendelkezünk. Az állami fe­gyelem szigorú betartásával, a veze­tés és az ellenőrzés minden vonalon való megerősítésével, a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozottabb érvényesítésével mozgósítanunk kell e tartalékokat, jelentősen emelnünk kell népgazdasági termelésünk szín­vonalát — mondotta Házi Árpád. az 1831 fűkaszáló pedig 17.000 em­ber munkáját végzi el egy-egy idény­ben. A mezőgazdaság gépesítése mellett az állattenyésztés fejlesztésére kell a legnagyobb gondot és figyelmet fordítani. Állattenyésztésünk elmaradottságé nak, alacsony hozamának legfőbb oka az, hogy nincs biztosítva a folya matos takarmányellátás, hogy nincs szilárd takarmányalapunk. A költ­ségvetés igen helyesen a szilárd ta­karmányalap megteremtésének elő­segítésére, a rétek és legelők meg­javítására mintegy 2.6 millió forintot irányoz elő. Az állattenyésztés fejlesztésének a takarmányalap biztosítása mellett döntő előfeltétele, hogy legyen ele­gendő számú és jó minőségű apa­állat. A költségvetés erre a célra 1954-ben mintegy 93 millió forintot irányoz elő. Az állam segítsége azon­ban önmagában nem elegendő. Eh­hez még az kell, hogy a helyi taná­csok biztosítsák az apaállatok meg­felelő takarmányozását és gondozá­sát. Az állattenyésztés fejlesztését je­lentős mértékben elősegíti az állam azzal is, hogy a fertőző betegsége« leküzdésére a költségvetésben 28 mii •ió forint értékű ingyenes oltóanyag juttatását irányozza elő. Joggal állapíthatjuk meg, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére még so­ha nem volt olyan lehetőségünk, mint ma. Most tehát az a fontos, hogy a dolgozó parasztság éljen a lehetőséggel. Ezekben a napokban és az elkövetkező időkben a falun van az ország tekintete. A párt és a kor­mány, az egész ország azt várja most a falu dolgozóitól, hogy végezzék el becsülettel a tavaszi munkát, a növényápolást, hogy készüljenek fel az aratásra, a termés betakarítására, hogy jó munkájukkal biztosítsák a bőséges terméshozamot, hogy ponto­san és maradéktalanul teljesítsék ál­lampolgári kötelezettségeiket. A most beterjesztett költségvetés — hasonlóan a már korábban meg­tett intézkedésekhez — az egész me­zőgazdaság fellendítését, tehát az egyéni gazdaságok fejlesztését is szolgálja. A legnagyobb segítséget azonban a termelőszövetkezeteknek nyújtja és ez így is van rendjén. Az állami gépállomásoknak a gépi mun­kával, az állami gazdaságoknak a nemesített vetőmaggal, tenyészálla­tokkal, a tudományos módszerek szé­(F oly tatás a 2. oldalon) Dögéi Imre, az Országos Földmüvesszövetkezeli Tanács elnöke a földművelésügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá

Next

/
Thumbnails
Contents