Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-17 / 142. szám
TOLNAI miß Pf?OL ETÄ&JAF EOfEfUtJFTPfft, r l A MAI SZÁMBAN: A költségvetés az országgyűlés előtt (2. o.) — Az új szakasz bekövetkezésének lehetősége és szükségessége (3. o.) — A vezetők és a párttagok példamutatása gyorsíthatja meg a munka ütemét (3. o.) — A III. pártkongresszus után még nagyobb feladatnak tartjuk az önköltségcsökkentést (4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTT5AGANAK LAPJA J XI. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM ARA 50 FILLER CSÜTÖRTÖK, 1954 JÜNIUS 11 A költségvetés as országgyűlés előtt Az országgyűlés szerdai ülését tíz óra után néhány perccel nyitotta meg Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Hegedűs András, Hidas István, Acs Lajos és Szalai Béla, a Magyar dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István, a Politikai Bizottság póttag ja, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkárságának tagjai, Boldoczki János külügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügy miniszter, Zsofinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Altomáre Iván, élelmiszeripari miniszter, Szíjártó Lajos építésügyi miniszter. Dar vas József népművelési miniszter, Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi minisz tér, Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének szá mos tagja. A diplomata páholyokban a b udapesti diplomáciai testület több tagja foglalt helyet Nexvál Ferenc elvtárs beszéde Kiosztották a párt és a minisztérium ajándékait a tengelici Petőfi tsz tagjainak A párt III. kongresszusára indított versenyvállalások teljesítésében a tengelici Petőfi termelőszövetkezet országos viszonylatban kimagasló eredményeket ért el. Ezért a párt és a földművelésügyi minisztérium a szövetkezeti tagok közül harmincötöt különböző jutalomban részesített, 6 termelőszövetkezeti tag pedig a „Kiváló mezőgazdasági dolgozó” című kitüntetést kapta. Az ünnepi közgyűlésen Szabó Zoltán elvtárs, a földművelésügyi minisztérium kiküldöttje 900 forintot, egy rádiót, egy férfikerékpárt, egy pár női és egy pár férfi szandált, három kartonruha anyagot, két fejkendőt, két villanyvasalót, két órát, cigarettatárcát, négy férfiinget, egy vállon hordható bőrtáskát és hét könyvet osztott ki. A falra pedig kitették — ki győzné megszámlálni, hogy hányadik, — de az összes között a legdrágább díszoklevelet, amit a párttól kaptak. A vörösselyemből készült díszoklevél megörökíti az utókor számára azt az eredményes munkát, ahogyan a Petőfi tagjai harcoltak a párt III. kongresszusára tett felajánlások teljesítéséért. A szövetkezet tagjai az ünnepi közgyűlésről táviratot küldtek Hegedűs András elvtársnak, a földművelésügyi miniszternek. A távirat szövege a következő volt: „Kedves Miniszter Elvtárs! Mi, a tengelici Petőfi tsz tagjai örömmel vettük át azokat az ajándékokat, amit a párt és a minisztérium küldött jó munkánk jutalmául. Arra kérjük Hegedűs elvtársat: tolmácsolja a párt Központi Vezetőségének köszönetünket a rólunk való megemlékezésért. A mi szövetkezetünkben számos díszoklevél örökítette meg azokat az eredményeket, amelyeket egy-egy alkalomkor elértünk. A most átvett díszoklevél és jutalom azonban valamennyinél drágább nekünk, mert ezt a párttól kaptuk, s a III. pártkongresszusra indított munkaversenyben érdemeltük ki. ígérjük a pártnak: az eddigieknél jobban harcolunk szövetkezetünk megszilárdításáért. A pártkongresz- szus útmutatásai alapján mindent megteszünk, hogy a Petőfi tsz a nagyüzemi gazdálkodás mintaképe vonzó ereje legyen. Úgy dolgozunk, hogy az egyéniek megszeressék a sző vetkezeti gazdálkodást a mi munkánkon keresztül. Vállaljuk: június 20-ig befejezzük a kukorica másodszori kapálását is. Kukoricából 30, burgonyából 100, cukorrépából pedig 190 mázsát termelünk holdanként. Az aratást — 685 holdon nyolc nap alatt — szemveszteség nélkül befejezzük és a beadást a cséplőgéptől azonnal teljesítjük. Az eddigieknél nagyobb gondot fordítunk az állattenyésztés fejlesztésére is. A jelenlegi 8.23 literes istállóátlagot 11 literre emeljük. Előre a III. pártkongresszusi határozat végrehajtásáért. A TENGELICI PETŐFI TSZ TAGJAI.” A mözsi gépállomás szerelői kijavították a gépeket, amelyeket a szemlebizotfság nem vett át Lapunk június 12-i számában a „Baj van a minőséggel a mözsi gépállomáson” című cikk arról adott hírt az újság olvasóinak, hogy a mözsi gépállomáson a nyári nagy munkákat megelőző szemlén a szemle- bizottság a javításban sok hibát talált, egyszóval: tudomására hoztuk mindenkinek, hogy Mözsön bizony baj van a minőségi munkával. A szemlebizottság utasította a gép állomás vezetőségét, hogy a rosszul javított gépeket 15 napon belül javítsák ki. Csákovics elvtárs, a cséplő gépjavító brigád vezetője az összes szerelők nevében vállalta, hogy az első traktoros napra, tehát június 13-ra kijavítják a gépeket, melyeken a szemlebizottság hibát talált. A szemlét követő napon a gépállomáson 60 szerelő traktorista fogott A zombai Szabadság termelőszövetkezet tagjai pártunk III. kongresszusának tiszteletére tett felajánlásukat becsülettel teljesítették. Jó munkájukért, kimagasló eredményeikért a földművelésügyi minisztérium értékes ajándékokkal jutalmazta meg a termelőszövetkezet tagjait. „Az ajándékokat, s azt a megbecsülést, melyben pártunk és kormányunk részesíti a termelőszövetkezeti tagokat, mi jobb munkával, nagyobb lelkesedéssel háláljuk meg pártunknak és kormányunknak — írja levelében Molnár István tsz-el- nök elvtárs, majd a tagság újabb vállalását tolmácsolja, amely a következőiképpen hangzik. munkához, hogy ígéretükhöz híven kijavítsák a gépeket. Ki is javították azokat a gépeket is, melyeket a szemlebizottság nem vett át, meg azokat is, melyeken kisebb hibákat állapított meg a bizottság. Csak üdvözölni lehet a mözsi gép állomás kollektíváját, mert beismerték, hogy hibáztak, s minden erejükkel igyekeztek a mulasztást sürgősen pótolni. Kell is ez tenni annál is inkább, mert az aratás, csép- lés, a nyári nagy munkák ideje rohamosan közeledik. És bizony a mözsi gépállomásnak is közel 1.100 hold gépi aratást kell elvégezni és 1500 vagon gabonát kell elcsépelni. „Most már nyugodtan alszunk, — mondja a gépállomás igazgatója, Jurinka elvtárs, — mert a legkisebb hibákat is kijavítottuk a gépeken, jól felkészültünk a nyári kampányra.” — ígérjük azt, hogy a még soron- következő növényápolásokat időben és jó minőségben elvégezzük. Ezáltal a kongresszusi hétre tett vállalásunkat, a 30 mázsás kukoricatermés átlagért, nemcsak teljesítjük, hanem túlteljesítjük. Az aratási munkálatokat úgy végezzük, hogy a szemveszteséget a lehető legkisebbre csökkentjük. Állattenyésztésünket pedig a kétéves állattenyésztési tervnek megfelelően fogjuk fejleszteni. Ezen keresztül tagjainknak és az egész dolgozó nép életszínvonalának emelését segítjük elő. Ezt azért tesszük, hogy méltók legyünk arra az értékes ajándékra, amit pártunk III. kongresszusára tett felajánlásunk teljesítéséért kaptunk, Az 1954. évi állami költségvetést, a költségvetési törvényjavaslatot és az 1953. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést Nezvál Ferenc előadó ismertette. Bevezetőben kijelentette, hogy a kormány által előterjesztett 1954. évi költségvetést, valamint az 1953. évről szóló zárszámadást az ország- gyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága megvizsgálta és javasolja annak elfogadását. Ezután a költségvetés bevételi részéről szólt. — A költségvetés bevételi előirányzatában a szövetkezetektől származó bevételek összege 1100 millió forintot tesz ki. Ez az összeg természetesen távolról sem fejezi ki termelőszövetkezeteink, kisipari szövetkezeteink súlyát népgazdaságunkban. Államunk jelentős adókedvezmények kel segíti fejlődésüket és növekedésüket. Több, mint 30 ezer új iparengedélyt adtak ki helyi tanácsaink, a termelőmunkájukat újból folytató kisiparosok részére. Ezzel is növelni akarjuk a lakosság szükségleteinek kielégítését. A lakosságtól származó adóbevétel a költségvetés teljes bevételének csak mintegy nyolc százaléka. A kormányprogramul alapján az elmúlt évben kereken 15 százalékkal csökkentettük a mező- gazdasági termelők jövedelemadóját, módosítottuk a gyermektelenségi adót, eltöröltük a katonai szolgálatmentességi adót és az adóhátralékok túlnyomó részét is. A felsorolt kedvezmények eredményeképpen a lakosságtól befolyó adóbevételek előirányzata 3696 millió forintot tesz ki. A továbbiakban a költségvetésben előirányzott kiadásokat ismertette és a többi közt elmondotta: A népgazdaság fejlesztésére előirányzott kiadásokból hatalmas ösz- szegeket fordítunk mindenekelőtt a mezőgazdaság, valamint az alapanyagtermelő iparágak és az élelmi- szeripari, valamint könnyűipari beruházásokra. Jelentős összegeket for— Népköztársaságunk minisztertanácsa által az országgyűlés elé terjesztett 1954. évi állami költségvetés hűen tükrözi a Magyar Dolgozók Pártja új politikája és ennek szellemében kidolgozott kormányprog- ramm célkitűzéseinek valóraváltását. Az ezévi költségvetés számadatai szemléltetően bizonyítják, hogy népi kormányunk a párt útmutatása alapján eredményesen viszi előre hazánkat a felemelkedés, a növekvő jólét útján — kezdte beszédét Farkas Mihály. Mik voltak a kormányprogramra célkitűzései ? Mindenekelőtt pártunk politikájának megfelelően az új kormányprog- ramm legfőbb feladatának tekVi tette a munkásosztály, s egész népünk életszínvonalának következetes emelését. Dolgozó népünk életét szebbé, kultúráltabbá, örömteljesebbé alakítani, ez a nemes törekvés hatja át a párt új politikáját és ennek megfelelően az új kormányprogrammot. A kormányprogramm alapvető fel adatának tekinti a jelenben és a jövőben a munkás-paraszt szövetség és ezen túl a népi-nemzeti egység további megszilárdítását. Végül a külpolitika területén fő célkitűzésének tekintette a hazánkat felszabadító szocialista Szovjetunióhoz fűződő őszinte és megingathatatlan örök barátság és szövetség elmélyítését, a nagy Kínai Népköztársasággal, a Német Demokratikus Köztársasággal és dítunk az ipari és energiai bázisaink kiszélesítésére, hogy megfelelő új gépekkel és eszközökkel szerelhessük fel iparvállalatainkat. A beruházások mellett a népgazdaság fejlesztésére előirányzott költségvetési kiadások nagy részét a mezőgazdaság fejlesztésére, a talajerő utánpótlás fokozására, a műtrágyaellátás megjavítására, az öntözéses gazdálkodás és gépesítés kiterjesztésére, valamint az állattenyésztés fejlesztésére fordítjuk. Ezért a földművelés- ügyi minisztérium gazdaságainál 2538 millió forintot irányoz elő költségvetésünk beruházásokra. Költségvetésünkben tovább növekednek a közoktatásra, az egészség- védelemre, és társadalombiztosítási célokra fordított kiadások — folytatta. — Ezekre a feladatokra 10.057 millió forintot irányzunk elő. Népköztársaságunk szeretettel gondoskodik munkásosztályunk fiatal nemzedékéről, az ipari tanulókról — folytatta. — Költségvetésünk ebben az évben 399 millió forintot fordít oktatásukra. Nagy összegeket fordítunk költségvetésünkben a tudományos kutatásra, ötvennégy millió forintot fordítunk a tudományos munka továbbfejlesztésére. Nagy összeget irányoz elő a költségvetés a kultúra és művészet támogatására, különösen népművészetünk és nagy sikereket felmutatott filmgyártásunk fejlesztésére. Költségvetésünkben 123.5 millió forintban irányoztuk ele a magyar sport fejlesztését szolgáló kiadásokat. Hatvannyolc millió forintot fordítunk a sportcélok támogatására. — Az egészségügyi és szociális intézmények fenntartására és bővítésére közel félmilliárddal nagyobb összeget fordítunk, mint az előző esztendőben. Egészségügyi beruházásaink nyomán a kórházi ágyak számát közel ötezerrel növeljük. — A társadalombiztosításra előirányzott költségvetési kiadások meg haladják a 3.859 millió forintot. A lakosságnak több, mint 60 százaléka részesül társadalombiztosításban. — Ugyancsak népünk jólétének közvetlen emeléséhez járul hozzá kor mányunk azzal is, — folytatta, — hogy széleskörű lakásépítési Programm keretében, több, mint 1500 millió forintot irányzott elő új lakások építésére. — A* szocializmus építésében elért sikereinket, szociális és kulturális vívmányainkat csak úgy tudjuk fenn tartani és továbbfejleszteni, ha gondoskodunk azok megvédéséről. A költségvetésben ezért 5400 millió forintot biztosítunk néphadseregünk számára, hazánk biztonságának, békéjének védelmére, — mondotta, majd államapparátusunk munkájáról szólt. Hangsúlyozta: a minisztériumok, a felső vezetés még mindig erősen centralizált, sok a felesleges, ki nem használt munkaerő, számtalan a bürokratikus, az élettől elszakadt, íróasztalízű rendelkezés. Ezután a helyi tanácsok munkáját értékelte. A helyi tanácsok szerepe nő, gazdasági és politikai jelentőségük fokozódik, feladataikat egyre jobban és önállóbban látják el. Ez jut kifejezésre helyi tanácsaink 1954 évi költségvetésében is, amelynek előirányzata az 1953. évi 5331 millió forinttal szemben 6316 millió forint. — Költségvetésünk erősíti népgazdaságunkat, elősegíti a termelés fokozását, biztosítja a mezőgazdaság fellendülését, —■ mondotta befejezésül. — Dolgozó népünk tudatában van ennek, ezért dolgozik áldozatkészen, öntudatosan a népgazdasági tervben kitűzött feladatok végrehajtásán. Végül kérte, hogy az országgyűlés a gazdasági és pénzügyi bizottság által megvizsgált és jóváhagyott költségvetést fogadja el. Nezvál Ferenc beszéde után Farkas Mihály, az MDP Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. Farkas Mihály elvtárs beszéde a népi demokratikus országokkal test véri kapcsolataink további erősítését, lankadatlan erővel folytatva a harcot a tartós béke biztosításáért. A kormányprogramm e nagyszerű céljai osztatlan megelégedést és lelkesedést váltottak ki dolgozó népünk ben. Pártunk politikája és a kormányprogramm végrehajtása terén népünk komoly eredményeket ért el. Ezeket az eredményeket azért sikerült rövid idő alatt elérnünk, mert népünk igaznak és helyesnek tekinti a párt politikáját. Ezzel magyarázható, hogy népünk oly nagy munkakedvvel, fokozódó szorgalommal és kezdeményezéssel látott hozzá a kormányprogramm végrehajtásához. Népünk lelkesedésének mindenekelőtt azzal adott kifejezést, hogy mind szorosabban tömörült pártunk és kormányunk köré, mind nagyobb támogatást adott a pártnak és a kormánynak, mert tudta, hogy ezzel csak meggyorsítja saját előrehaladását, a szebb, boldogabb jövő felé. Olyan egység alakult ki pártunk, kormányunk és népünk között, amire eddig még nem volt példa a magyar történelemben. (Nagy taps.) Ennek az egységnek a létrejötte a párt és kormány politikájának legragyogóbb sikereihez tartozik. Népünk erősödő politikai egysége és az a tény, hogy munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és az értelmiség mind lelkesebben támogatja a párt és a kormány politikáját, kifejezésre jutott abban is, ahogyan népünk a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusára készült. Milyen változások történtek népünk életében pártunk politikája és az új kormányprogramm eredményeként az elmúlt egy esztendő alatt? Mindenekelőtt emelkedett munkásosztályunk, népünk életszínvonala 1953. júliusi, majd szeptemberi ár- leszállítások következtében a dolgozók több, mint 800 millió forintot takarítottak meg. Az árleszállítás eredményeként a bérből és fizetésből élő egy család átlagos megtakarítása 1953-ban mintegy 425 forint, 1954- ben pedig a hús- és zsírárleszállítást figyelembevéve, közel 1100 forint. Kormányunk 1953. június óta számos béremelést hajtott végre. A kormányprogramm óta végrehaj tott bérügyi intézkedések közel egymillió dolgozót érintettek, s költség- kihatásuk 1953-ban 800 millió, 1954ben pedig mintegy 1.5 milliárd forint. 1953-ban a munkavédelmi beruházásokat 60 millió forinttal, a dolgozó anyák munkakörülményeinek megjavítására, bölcsődék és óvodák céljaira fordítandó beruházási keretet száz millió forinttal emeltük meg. Előzetes számítások szerint 1953 első félévéhez képest 1954 első felében a munkásak és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, mintegy húsz százalékkal emelkedett. Jelen(Folytatás « 2. oldalon) Zombai Szabadadé: tsz: Értékes ajándékokat kaptak a tsz tagjai
