Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-17 / 142. szám
v N A P E ö 1954 JÜNIUS 17 A költségvetés az országgyűlés előtt (Folytatás az l. oldalról) tősen növekedett a városi és falusi dolgozók vásárlóereje, emelkedett az áruforgalom. Népünk vásárlóerejét növeli a piaci árak csökkenése is. Dolgozó parasztságunk növekvő munkakedve kifejezésre jutott abban is, hogy a termelési célokat szolgáló áruk iránt nagyon komolyan megnőtt a kereslete. E növekvő igények kielégítésére 1954-ben 14 ezer ekét, 2 ezer vetőgépet, 13 ezer boronát, 11 ezer lókapát, 6 ezer répavágót, és számos más kisgépet, szerszámot, há romszor annyi műtrágyát, kétszer annyi rézgálicot hozott és hoz a belkereskedelem forgalomba, mint a múlt évben. Nagymértékben megnőtt az építkezési keav is. Ez év első négy hónapjában már két és félszer annyi téglát vásárolt a lakosság, mint az elmúlt egész év alatt. Pártunk új politikája és a kor- mányprogramm végrehajtása lényegesen megjavította a dolgozó paraszt ság gazdasági helyzetét. Csökkentek a mezőgazdasági termelésre nehezedő terhek. Pártunknak és kormányunknak a dolgozó parasztságot támogató politikája nagymértékben növelte a parasztság munkakedvét és megszilárdította a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, népi demokratikus államunk alapját. Megnőtt a termelőszövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó parasztok termelési érdekeltsége és ennek ered ményeként ezgvben úgyszólván minden talpalatnyi földet megműveltek. A tavaszi szántás-vetési munkákat nehezebb körülmények között gyorsabban és jobb minőségben végezték el, mint az elmúlt évben. Nagyon nagy az érdeklődés a tenyészállatok iránt. Jelentősen fejlődött zöldségtermelésünk. A zöldségtermelés fejlődésének következménye, hogy nagyobb a felhozatal és a városi dolgozók jobbminőségű zöldséghez juthatnak. Pártunk és kormányunk az elmúlt esztendőben nagyobb gondot fordított népünk kulturális igényeinek kielégítésére is. Gazdagabbá, otthonosabbá válnak a falusi kultúrottho- nok. Rohamosan emelkedik az állami könyvtárhálózatban az olvasók száma és különösen növekedett a könyvforgalom. A színházak és opera látogatóinak száma a fővárosban éppúgy, mint vidéken, a kormányprogramm óta erőteljesen növekszik. A filmszínházak látogatottsága terén is erőteljes fejlődés tapasztalható. Budapesten 46 százalékkal, falvakban pedig 58 százalékkal emelkedett a mozilátogatók száma. A törvényesség megszilárdítása terén szintén komoly eredményekről számolhatunk he Megszűnt a rendőrbíráskodás. A vádemelések száma 1953 második felében, 1953 első feléhez viszonyítva közel 40 százalékkal csökkent. — Ugyancsak csökkent az előzetes letartóztatottak száma. 1953 második felében 1953 első feléhez viszonyítva, a csökkenés ezen a téren közel 45 százalék. Általában megjavult az állami szervek magatartása az állampolgárokkal szemben. A kormányprogrammban kifejtett elvnek megfelelően szigorú intézkedésekkel — és ha ez nem használ — súlyos büntetésekkel is ki kell küszöbölni minden területen a törvényesség megsértését. Ennek megfelelően több esetben indult már büntető eljárás olyan állami funkcionáriusokkal szemben, akik súlyosan megsértették a törvényességet, az állampolgárok jogait. Fontos eredményként kell megemlíteni az amnesztia rendelet végrehajtását, valamint az internálótáborok megszüntetését és a kitelepítettek helyzetének rendezését. A törvényesség megszilárdítása terén jelentős lépésnek kell tekinteni az ügyészség megszervezését. Mindezek az intézkedések azt ered ményezték, hogy a szocialista törvényesség megerősödött. Az állampolgárok zaklatása megszüntetésére a kormány által tett helyes intézkedések komolyan éreztetik hatásukat — sok jogos sérelem orvoslást nyert és növekedett az állampolgárok bizalma az állami szervek iránt. Minden kétséget kizáróan megállapíthatjuk tehát, hogy népünk a párt és a kormány vezetésével az elmúlt esztendő alatt komoly eredményeket ért el. Az elért eredmények mutatják, hogy mit jelent hazánk és népünk számára az új szakasz politikája. Az úf szakasz e célkitűzéseinek megvalósítását tartja az 1954. évi állami költségvetés is legfőbb feladatának Ezért amíg 1953-ban az összes beruházások- több, mint 41 százaléka jutott a nehéziparra, addig ebben a költségvetési évben már csak 30 százalékot fordítunk a nehézipar fejlesztésére. A csökkentett összegű beruházáson belül jelentősen növekszik ezévben a mezőgazdaság, a köny nyűipar, az élelmiszeripar, valamint a szociális és kulturális ágazatok részesedése. A lakosság közvetlen részesedése a nemzeti jövedelemből az 1953. évi mintegy 60 százalékról közel 70 százalékra emelkedik. Ezenkívül a nemzeti jövedelem 12 százalékát fordítjuk a lakosság jólétének emelését szolgáló kulturális és egészségügyi intézmények fenntartására. így az összes fogyasztási alap a nemzeti jövedelem 82 százalékát teszi ki. A dolgozó nép ilyen nagyarányú részesedése a nemzeti jövedelemből először fordul elő a magyar történelemben. A nemzeti jövedelemnek ilyen fel- használása mutatja, hogy népi demokratikus társadalmunkban mindinkább érvényesül a szocializmus gazdasági alaptörvénye, hogy a dolgozók által termelt javak a dolgozók életét teszik gazdagabbá, szebbé, s örömteljesebbé. A mi népünk már többé nem egy maroknyi kizsákmányoló csoport gazdagodásáért dolgozik, hanem a maga javára, a haza javára épít és termel. Az 1954. évi költségvetésünk közel 900 millió forinttal csökkenti honvédelmi kiadásainkat is, ami ugyancsak hozzájárul népünk életszínvonalának emeléséhez. Mi a békét építjük és nem háborúra készülünk! De miután számottevő erők — különösen az Egyesült Államokban, — továbbra is a háború előkészítésének politikáját viszik, ezért pártunk és kormányunk helyesen cselekszik, amikor a honvédelmi kiadások csökkentése mellett továbbra is nagy gondot fordít fiatal, de erősödő néphadseregünk és egész honvédségünk és egész honvédelmünk további fejlesztésére és megerősítésére. Népünk szabad és békés élete, hazánk függetlensége legdrágább kincsünk. Gondoskodni kell és gondoskodni fogunk arról, hogy ha valaki mégis kísérletet tenne arra, hogy kezet emeljen népünk szabadságára, bé kénkre, hazánk függetlenségére, úgy olyan választ kapjon, amely megértteti vele, hogy hazánk nem rés, hanem erős, bevehetetlen bástya a béke, a szabadság arcvonalán. (Nagy taps.) A mi költségvetésünkből minden kétséget kizáróan mindenki megállapíthatja, hogy a kormány egyedül és kizárólag népünk érdekében, népünk ügyének szolgálata szellemében kormányozza az országot. Ezért nevezi népünk joggal a kormányt a „mi kormányunknak” és nagy pártunkat a „mi pártunknak.” (Taps.) Merőben más a helyzet a kapitalista világban. A kapitalista országok költségvetésének nagyrésze a militarizálás, az új háborúra való felkészülés érdekének van alárendelve és ezért óriási deficittel küszködnek. A kapitalista országokban a dolgozók magas adóztatásával biztosítják az állami bevételek nagy részét. Ezért ezekben az országokban szinte minden évben emelik a közszükségleti cikkek fogyasztási adóját. A jövedelmi adók a háború éveiben és a háború után az Egyesült Államokban tizenkétszeresére, Franciaországban közel háromszorosára, Angliában pedig hatvannégy százalékkal emelkedtek. A kapitalista társadalomban a mi- litarizmus, a háborúra való felkészülés egysége növeli a népek nyomorát és másrészt a kapitalisták busás jövedelmét. Hiába dicsőítik Nyugat rádióállomásai a kapitalista élet előnyeit — népünknél süket fülekre találnak. Népünk tudatában még elég elevenen élnek a Horthy-rendszer borzalmai és nélkülözései. Népünk nem a kapitalista pokolba akar vissza, hanem mind határozottabban és lendületesebben előre kíván haladni a szocialista társadalom felé. Népköztársaságunk 1954. évi állami költségvetése világosan meghatározza pártunk és kormányunk bélés külpolitikáját. Belpolitikánk a jólét emelése, népünk nemzeti egységének további megszilárdítása, a szocializmus építése, külpolitikánk pedig: becsülettel teljesíteni hivatásunkat a szocialista Szovjetunió-vezette hatalmas béketábor soraiban, a béke biztosításáért. Jólét — nemzeti egység — béke — szocializmus. íme, tisztelt ország- 1 gyűlés, — így lehet röviden kifejez-. gozó parasztságunk között megfelelő politikai felvilágosító munkát végezzünk. Ha ezen a téren párt és tanács szerveink munkájukat megjavítják, az eredmény nem marad el. Ugyanakkor azonban meg kell mondanunk azt is, hogyha egyesek nem értik meg, hogy a népi állam iránti kötél/zettségüket pontosan teljesíteniük kell, államunk meg fogja értetni azokkal, akik kulákokra hallgatva, az államnak járó terménnyel, vagy termékekkel üzérkednek, hogy a törvény mindenki számára kötelező és törvényes eszközök igénybevételével érvényt fog szerezni a begyűjtési kötelezettség teljesítésének. Az adóbefizetés nem kielégítő teljesítése részben a politikai felvilágosító munka hiánya, de főleg az adóügyi apparátus liberális magatartásának következménye. Ott ahol a pártszervezet és a tanácsi apparátus jól dolgozik, a? adófizetés jól halad, így Vas megyében a második negyedévi tervet az időarányos 66 százalék helyett 70.1 százalékra teljesítették. A vasvári járás 32 községe közül 20 község dolgozó parasztsága május végéig adóbevételi tervét túlteljesítette. Például Zsennye község 118 százalékos, Gersekarád 93 százalékos, Telekes 91.5 százalékos, Kám 86 százalékos teljesítést ért el az időarányos 66 százalék helyett. Párt és tanácsszerveink számára a felsorolt példák mutatják, hogvan kell dolgozniok annak érdekében, hogy az adófizetés területén megszüli jön a lemaradás. Minden jel azt mutatja, hogy hazánk új nagy fellendülés küszöbéhez érkezett. Népünk fokozódó munkakedvvel dolgozik az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány, a művészet, kultúra területén. A Magyar Dolgozók Pártja III. kon gresszusának határozatai feltárták népünk számára fejlődésünk nagyszerű távlatait. Tisztában kell lennünk azonban azzal is, hogy bármennyire nagyszerűek is ezek a feladatok, eredményes megvalósításukhoz komoly, nagyon komoly erőfeszítésekre van szükség. Azokat a nagyjelentőségű feladatokat, amelyeket pártunk III. kongresszusa kitűzött, sikeresen csak úgy lehet megoldani, ha a pártszervezetek, szakszervezetek, DISZ és MNDSZ szervezetek, valamint a helyi tanácsok mind erőteljesebben bevonják népünk összerejét, új életünk építésébe. Csak ennek a feladatnak sikeres és folyamatos megoldásával lehet eredményesen a többi fontos felada- j tokát végrehajtani, — enélkül nem! Ennek az alapvető feladatnak a megoldására új lehetőséget nyújt a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresz- szusának nagyjelentőségű határozata az új függetlenségi népfront létrehozásáról. A párt vezetésével a függetlenségi nép front népünk eleven, harcos mozgalma lesz, amelyben megtalálhatja helyét minden magyar dolgozó, munkás, paraszt, értelmiségi, kisiparos, kiskereskedő, — mindenki — aki a haza javára, népünk jólétének emeléséért, a béke megvédéséért, a szocializmus győzelméért kíván dolgozni. (Élénk taps.) A függetlenségi népfront nagymértékben megerősíti és kiszélesíti a város és falu dolgozóinak politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait. Szilárd alapra helyezi a munkás-paraszt szövetséget és bevonja új életünk építésébe a városi középrétegeket is. A függetlenségi népfront létrehozá- zásával válik lehetővé, hogy mind erőteljesebben milliók vegyék majd kezükbe a párt és kormány politikájának a kongresszus határozatainak végrehajtását. Ha a kommunista és nem-kommunista vezetők bátran a nép kezdeményezésére támaszkodnak, ha szét- téphetetlen kapcsolatokat teremtenek mindenütt népünkkel, akkor hazánk gyorsabb ütemben halad majd előre a fellendülés, a jólét útján. Népünkre támaszkodva a hatalmas szocialista Szovjetunió testvéri támogatásával, a népi demokratikus országok segítségével győzelemre visz- szük pártunk III. kongresszusának történelmi jelentőségű határozatait, a szocializmus felépítését hazánkban. (Lelkes taps.) A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében az előterjesztett 1954. évi állami költségvetést elfogadom. (Nagy taps.) ni pártunk és kormányunk bel- és külpolitikáját. Ezek a nagy gondolatok hatották át pártunk III. kongresszusának munkáját és hozott határozatait. Pártunk történelmi jelentőségű III. kongresz- szusa határozatainak végrehajtásával biztosíthatók az 1954. évi állami költségvetés, népünk érdekeit szolgáló célkitűeései. Ha bár vitathatatlan, hogy népünk komoly eredményeket ért el pártunk és kormányunk politikájának végrehajtásában, az elért eredményekkel azonban mégsem lehetünk megelégedve. Annál is inkább meg kell ezt mondani, mert ismeretes, hogy népünk ellátásának számottevő javulása mellett is egy sor fogyasztási cikkben, például a sertéshúsban továbbra is hiányosságok mutatkoznak. Mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogy az 1954. év feladatait a költségvetésből csak akkor tudjuk finanszírozni, ha a költségvetés bevételeit az előírt időben maradéktalanul teljesítjük. Ahhoz, hogy pártunk és kormányunk határozatait eredményesebben hajtsuk végre, végérvényesen és minden huza-vona nélkül fel kell számolnunk népgazdaságunk erői és eszközei átcsoportosításában még mindig megmutatkozó vonakodást és ingadozást, valamint a túlzott iparosításból származó káros következményeket. A termelés vezetőinek végre meg kell érteniök, hogy nem a nép van az iparért, hanem az ipar van a népért! (Nagy taps.) A szocialista ipar kötelessége azt termelni, még hozzá olyan választékban, olyan minőségben, amely legjobban kielégíti népünk igényeit és ízlését . A kereskedelmi dolgozók feladata, hogy folytonosan tanulmányozzák a lakosság igényeit és ennek figyelem- bevételével hassanak a termelésre. A belkereskedelem kell, hogy rend szeresen tanulmányozza a lakosság árukeresletének alakulását. Belkereskedelmi szerveinknek tudniok kell, hogy milyen árukat keres népünk, mi népünk véleménye a forgalomba hozott árukról. Fel kell hívni a könnyűipar figyelmét, hogy ápolja és fejlessze a magyar divatot, amelynek híre azelőtt messze túlszárnyalta hazánk határait. Törődnünk kell azzal, hogy a magyar asszonyok és lányok, valamint gyermekeink csinosadban, szebben öltözködhessenek. Nem hagyható szó nélkül a mező- gazdasági beruházások teljesítése telén tapasztalható nagyfokú lemaradás. A mezőgazdasági beruházásokban mutatkozó nagyfokú lemaradásért komoly felelősség terheli az építésügyi minisztériumot. Gyors és határozott intézkedésre van szükség, mert egyébként megtörténhet, hogy a beruházások tekintélyes részét nem tudjuk teljesíteni. A mezőgazdasági építkezéseken több munkaerőt, több technikát kell alkalmazni és biztosítani kell az építkezés folyamatos anyagellátását. A mezőgazdaság gépesítése megköveteli, hogy ipari üzemeink a mezőgazdaság számára gyártott gépeket sokkal jobb minőségben gyártsák. Az 1954. évi állami ' költségvetés bevételi részének sikeres teljesítése, de egész fejlődésünk egészséges irányának biztosítása, népünk életszínvonalának következetes emelése, dón tő mértékben attól függ: — hogy csökkeni fog-e a termelés önköltsége, — hogy növekszik-e a munka termelékenysége, — hogy biztosítani tudjuk-e minden területen a szigorú takarékosságot, — meg tudjuk-e lényegesen javítani árucikkeink minőségét, — javulni fog-e a munkafegyelem, — sikerül-e lényegesen csökkenteni az igazgatási kiadásokat, és végül, de nem utolsó sorban, — megszilárdul-e az adó és begyűjtési fegyelem? A felsorolt feladatok sikeres megoldása teremti meg, népünk jóléte további emelésének, hazánk gazdasági, kulturális megerősödésének a feltételeit. Lehetetlen tovább tűrni az önköltség rosszabbodását. Az építőiparban gyakran felesleges szállításokkal is nagymértékben növelik az önköltséget. Nagymértékben növeli az önköltséget és komoly károkat okoz népgazdaságunknak a termékek sokszor nem kielégítő minősége. Ha bár a felsorolt hiányosságok nagyon komolyak, mégis megvan a lehetőség arra, hogy azokat gyorsan és határozottan megszüntessük! — Mindenekelőtt a vezetést keli megjavítani, — kezdve a minisztériumoktól, le egészen a munkahelyek ig. Nagyobb hatáskört, több jogot kell adni az igazgatóknak. Ez majd növeli felelősségüket. Ugyanakkor meg kell értetnünk üzemeink, gyáraink, bányáink vezetőivel, hogy a gyárak, üzemek, bányák vezetését is tudományos alapra kell helyezni. Az utóbbi években éppen a túlzott iparosítás következtében elhanyagoltuk a technológia fejlesztését. Különösen a gépiparban jobban keil foglalkozni a felszerszámozás megoldásával. Hiányos felszerszámozás akadályozza a korszerű technika alkalmazását. Szigorú intézkedésekkel meg kell szilárdítani a technológiai fegyelmet és biztosítani kell, hogy minőségi ellenőreink csak azokat a munkadarabokat vegyék át, amelyek az előírt minőségnek valóban megfelelnek. El kell látni iparunkat koi- szerű műszerekkel. Pártszervezeteink, valamint üzemi bizottságaink és a DlSZ-szerveze- tek tekintsék a pártmunka döntő fel adatának az önköltség csökkentését, a termelékenység növelését, a minőség megjavítását és a szigorú takarékosság biztosítását, mert mindez népünk növekvő jóléte megteremtésének döntő előfeltétele. Semmi kétség, hogy nagyszerű munkásosztályunkkal, kiváló műszaki vezetőinkkel és mind nagyobb tudással és tapasztalattal rendelkezS igazgatóinkkal elérjük, hogy olcsóbb, jobb minőségű árut termeljünk, hogy csökkenjen az önköltség és emelkedjék a termelékenység. A munkaverseny népünk életszínvonala emelésének egyik legfontosabb eszköze. Ezért a munkaversenyt elevenen kell tartani és minden bürokratikus korlátozó intézkedésektől meg kell szabadítani. Különösen nagy súlyt kell helyezni arra, hogy szénbányászatunkban nagyobb lendületet vegyen a munka verseny, mert a széntermelésben bekövetkezett visszaesés komoly nehéz ségeket okozhat népgazdaságunknak. Ki akarok még térni ha csak röviden is, a mezőgazdaság soron lévő feladataira. Az elmúlt hetek tapasztalatai is azt mutatják, hogy szorgalmas parasztságunk megértette a párt politikáját, amit bizonyítanak jól ápolt burgonya, cukorrépa és kukorica földek száz- és százezer holdjai. Ugyan okkor azonban meg kell jegyezni azt is, hogy egyes helyeken a munka- torlódás és az esős időjárás miatt a kapálásban lemaradás tapasztalható, különösen Szolnok, Veszprém, Bács és Baranya megyékben. Népünk jólétének további emelése nagyrészt attól függ, hogy a mező- gazdaság dolgozói most ezekben a döntő napokban hogyan végzik el a soronlevő mezőgazdasági munkákat. Pártunk és kormányunk elvárja a gépállomásoktól, hogy minden erővel segítsék a termelőszövetkezetek munkáját. Vannak gépállomások, ahol a kultivátorok, univerzális trak torok egyrésze a gépállomás udvarán áll. holott a termelőszövetkezeti földeken nagy szükség lenne rájuk. Azt sem mondhatjuk, hogy a munkában lévő traktorok kellőképpen ki lennének használva, hisz egyes helyeken az egy gépre eső napi teljesítmény mindössze egy-két hold. A lehetőségek ennél természetesen nagyobbak, amit az is mutat, hogy például Somogy megyében eddig majdnem négyszer annyi munkát végzett egy kultivátor, mint Szolnok megyében. Sokkal nagyobb erőfeszítésre van szükség a gépállomásoknál és az állami gazdaságoknál is, hogy a gépek egyetlen percre ne álljanak, hogy az összes univerzális traktorok, kapálok, szénabetakarítógépek maximális mértékben ki legyenek használva. Az idő sürget! Sürget, mert a növényápolási munkák gyors elvégzése mellett gépállomásainknak már most készülni kell az aratásra. a tarlóhántásra és a ’ cséplésre. Csak üdvözölni lehet egyes üzemek dolgozóinak kezdeményezését, hogy az ara tás, cséplés idején is műszaki támogatást nyújtanak a gépállomásoknak az esetleges meghibásodás gyors kijavításához. A párt és a kormány elvárja dolgozó parasztságunktól, hogy arra a nagy támogatásra, amelyet az elmúlt esztendőben az államtól kapott, most azzal válaszol, hogy maradéktalanul eleget tesz termény és állatbegyü’- tési kötelezettségének. Néhány hét múlva kezdődik a gabona begyűjtési kampány. A begyűjtési kötelezettség cséplőgéptől való teljesítése államunknak és dolgozó parasztságunknak egyaránt érdeke. A város és a falu testvéri összefogása és kölcsönös támogatása teszi csak lehetővé népünk jólétének növelését, hazánk megerősödését. A begyűjtés sikerének biztosítása érdekében a legfontosabb, hogy dől-