Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-17 / 142. szám

v N A P E ö 1954 JÜNIUS 17 A költségvetés az országgyűlés előtt (Folytatás az l. oldalról) tősen növekedett a városi és falusi dolgozók vásárlóereje, emelkedett az áruforgalom. Népünk vásárlóerejét növeli a piaci árak csökkenése is. Dolgozó parasztságunk növekvő munkakedve kifejezésre jutott abban is, hogy a termelési célokat szolgáló áruk iránt nagyon komolyan meg­nőtt a kereslete. E növekvő igények kielégítésére 1954-ben 14 ezer ekét, 2 ezer vetőgépet, 13 ezer boronát, 11 ezer lókapát, 6 ezer répavágót, és számos más kisgépet, szerszámot, há romszor annyi műtrágyát, kétszer annyi rézgálicot hozott és hoz a bel­kereskedelem forgalomba, mint a múlt évben. Nagymértékben meg­nőtt az építkezési keav is. Ez év első négy hónapjában már két és félszer annyi téglát vásárolt a lakosság, mint az elmúlt egész év alatt. Pártunk új politikája és a kor- mányprogramm végrehajtása lénye­gesen megjavította a dolgozó paraszt ság gazdasági helyzetét. Csökkentek a mezőgazdasági termelésre neheze­dő terhek. Pártunknak és kormá­nyunknak a dolgozó parasztságot tá­mogató politikája nagymértékben nö­velte a parasztság munkakedvét és megszilárdította a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, né­pi demokratikus államunk alapját. Megnőtt a termelőszövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó parasztok termelési érdekeltsége és ennek ered ményeként ezgvben úgyszólván min­den talpalatnyi földet megművel­tek. A tavaszi szántás-vetési munká­kat nehezebb körülmények között gyorsabban és jobb minőségben vé­gezték el, mint az elmúlt évben. Na­gyon nagy az érdeklődés a tenyész­állatok iránt. Jelentősen fejlődött zöldségtermelésünk. A zöldségterme­lés fejlődésének következménye, hogy nagyobb a felhozatal és a városi dol­gozók jobbminőségű zöldséghez jut­hatnak. Pártunk és kormányunk az elmúlt esztendőben nagyobb gondot fordí­tott népünk kulturális igényeinek kielégítésére is. Gazdagabbá, ottho­nosabbá válnak a falusi kultúrottho- nok. Rohamosan emelkedik az álla­mi könyvtárhálózatban az olvasók száma és különösen növekedett a könyvforgalom. A színházak és opera látogatóinak száma a fővárosban éppúgy, mint vidéken, a kormányprogramm óta erőteljesen növekszik. A filmszínházak látogatottsága te­rén is erőteljes fejlődés tapasztalha­tó. Budapesten 46 százalékkal, fal­vakban pedig 58 százalékkal emelke­dett a mozilátogatók száma. A törvényesség megszilárdítása terén szintén komoly eredményekről számolhatunk he Megszűnt a rendőrbíráskodás. A vádemelések száma 1953 második fe­lében, 1953 első feléhez viszonyítva közel 40 százalékkal csökkent. — Ugyancsak csökkent az előzetes le­tartóztatottak száma. 1953 második felében 1953 első feléhez viszonyít­va, a csökkenés ezen a téren közel 45 százalék. Általában megjavult az állami szervek magatartása az állampolgá­rokkal szemben. A kormányprogrammban kifejtett elvnek megfelelően szigorú intézke­désekkel — és ha ez nem használ — súlyos büntetésekkel is ki kell küszö­bölni minden területen a törvényes­ség megsértését. Ennek megfelelően több esetben indult már büntető el­járás olyan állami funkcionáriusok­kal szemben, akik súlyosan megsér­tették a törvényességet, az állampol­gárok jogait. Fontos eredményként kell megem­líteni az amnesztia rendelet végre­hajtását, valamint az internálótábo­rok megszüntetését és a kitelepítet­tek helyzetének rendezését. A törvé­nyesség megszilárdítása terén jelen­tős lépésnek kell tekinteni az ügyész­ség megszervezését. Mindezek az intézkedések azt ered ményezték, hogy a szocialista törvé­nyesség megerősödött. Az állampol­gárok zaklatása megszüntetésére a kormány által tett helyes intézkedé­sek komolyan éreztetik hatásukat — sok jogos sérelem orvoslást nyert és növekedett az állampolgárok bizalma az állami szervek iránt. Minden kétséget kizáróan megál­lapíthatjuk tehát, hogy népünk a párt és a kormány vezetésével az elmúlt esztendő alatt komoly ered­ményeket ért el. Az elért eredmé­nyek mutatják, hogy mit jelent ha­zánk és népünk számára az új sza­kasz politikája. Az úf szakasz e célkitűzéseinek megvalósítását tartja az 1954. évi állami költségvetés is legfőbb feladatának Ezért amíg 1953-ban az összes beru­házások- több, mint 41 százaléka ju­tott a nehéziparra, addig ebben a költségvetési évben már csak 30 százalékot fordítunk a nehézipar fej­lesztésére. A csökkentett összegű be­ruházáson belül jelentősen növek­szik ezévben a mezőgazdaság, a köny nyűipar, az élelmiszeripar, valamint a szociális és kulturális ágazatok ré­szesedése. A lakosság közvetlen részesedése a nemzeti jövedelemből az 1953. évi mintegy 60 százalékról közel 70 szá­zalékra emelkedik. Ezenkívül a nem­zeti jövedelem 12 százalékát fordít­juk a lakosság jólétének emelését szolgáló kulturális és egészségügyi intézmények fenntartására. így az összes fogyasztási alap a nemzeti jö­vedelem 82 százalékát teszi ki. A dolgozó nép ilyen nagyarányú része­sedése a nemzeti jövedelemből elő­ször fordul elő a magyar történelem­ben. A nemzeti jövedelemnek ilyen fel- használása mutatja, hogy népi demo­kratikus társadalmunkban mindin­kább érvényesül a szocializmus gaz­dasági alaptörvénye, hogy a dolgo­zók által termelt javak a dolgozók életét teszik gazdagabbá, szebbé, s örömteljesebbé. A mi népünk már többé nem egy maroknyi kizsákmá­nyoló csoport gazdagodásáért dolgo­zik, hanem a maga javára, a haza javára épít és termel. Az 1954. évi költségvetésünk közel 900 millió forinttal csökkenti hon­védelmi kiadásainkat is, ami ugyan­csak hozzájárul népünk életszínvo­nalának emeléséhez. Mi a békét építjük és nem hábo­rúra készülünk! De miután számot­tevő erők — különösen az Egyesült Államokban, — továbbra is a hábo­rú előkészítésének politikáját viszik, ezért pártunk és kormányunk helye­sen cselekszik, amikor a honvédel­mi kiadások csökkentése mellett to­vábbra is nagy gondot fordít fiatal, de erősödő néphadseregünk és egész honvédségünk és egész honvédel­münk további fejlesztésére és meg­erősítésére. Népünk szabad és békés élete, ha­zánk függetlensége legdrágább kin­csünk. Gondoskodni kell és gondos­kodni fogunk arról, hogy ha valaki mégis kísérletet tenne arra, hogy ke­zet emeljen népünk szabadságára, bé kénkre, hazánk függetlenségére, úgy olyan választ kapjon, amely megért­teti vele, hogy hazánk nem rés, ha­nem erős, bevehetetlen bástya a bé­ke, a szabadság arcvonalán. (Nagy taps.) A mi költségvetésünkből minden kétséget kizáróan mindenki megálla­píthatja, hogy a kormány egyedül és kizárólag népünk érdekében, népünk ügyének szolgálata szellemében kor­mányozza az országot. Ezért nevezi népünk joggal a kormányt a „mi kormányunknak” és nagy pártun­kat a „mi pártunknak.” (Taps.) Merőben más a helyzet a kapita­lista világban. A kapitalista orszá­gok költségvetésének nagyrésze a militarizálás, az új háborúra való felkészülés érdekének van aláren­delve és ezért óriási deficittel küsz­ködnek. A kapitalista országokban a dol­gozók magas adóztatásával biztosít­ják az állami bevételek nagy részét. Ezért ezekben az országokban szin­te minden évben emelik a közszük­ségleti cikkek fogyasztási adóját. A jövedelmi adók a háború éveiben és a háború után az Egyesült Államok­ban tizenkétszeresére, Franciaország­ban közel háromszorosára, Angliá­ban pedig hatvannégy százalékkal emelkedtek. A kapitalista társadalomban a mi- litarizmus, a háborúra való felké­szülés egysége növeli a népek nyo­morát és másrészt a kapitalisták bu­sás jövedelmét. Hiába dicsőítik Nyugat rádióállo­másai a kapitalista élet előnyeit — népünknél süket fülekre találnak. Népünk tudatában még elég eleve­nen élnek a Horthy-rendszer borzal­mai és nélkülözései. Népünk nem a kapitalista pokolba akar vissza, ha­nem mind határozottabban és lendü­letesebben előre kíván haladni a szocialista társadalom felé. Népköztársaságunk 1954. évi álla­mi költségvetése világosan meghatá­rozza pártunk és kormányunk bél­és külpolitikáját. Belpolitikánk a jólét emelése, né­pünk nemzeti egységének további megszilárdítása, a szocializmus épí­tése, külpolitikánk pedig: becsülettel teljesíteni hivatásunkat a szocialista Szovjetunió-vezette hatalmas béke­tábor soraiban, a béke biztosításá­ért. Jólét — nemzeti egység — béke — szocializmus. íme, tisztelt ország- 1 gyűlés, — így lehet röviden kifejez-. gozó parasztságunk között megfelelő politikai felvilágosító munkát végez­zünk. Ha ezen a téren párt és tanács szerveink munkájukat megjavítják, az eredmény nem marad el. Ugyanakkor azonban meg kell mondanunk azt is, hogyha egyesek nem értik meg, hogy a népi állam iránti kötél/zettségüket pontosan tel­jesíteniük kell, államunk meg fogja értetni azokkal, akik kulákokra hall­gatva, az államnak járó terménnyel, vagy termékekkel üzérkednek, hogy a törvény mindenki számára kötele­ző és törvényes eszközök igénybevé­telével érvényt fog szerezni a be­gyűjtési kötelezettség teljesítésének. Az adóbefizetés nem kielégítő tel­jesítése részben a politikai felvilágo­sító munka hiánya, de főleg az adó­ügyi apparátus liberális magatartá­sának következménye. Ott ahol a pártszervezet és a tanácsi apparátus jól dolgozik, a? adófizetés jól halad, így Vas megyében a második ne­gyedévi tervet az időarányos 66 szá­zalék helyett 70.1 százalékra teljesí­tették. A vasvári járás 32 községe közül 20 község dolgozó parasztsága május végéig adóbevételi tervét túl­teljesítette. Például Zsennye község 118 százalékos, Gersekarád 93 száza­lékos, Telekes 91.5 százalékos, Kám 86 százalékos teljesítést ért el az idő­arányos 66 százalék helyett. Párt és tanácsszerveink számára a felsorolt példák mutatják, hogvan kell dolgozniok annak érdekében, hogy az adófizetés területén megszüli jön a lemaradás. Minden jel azt mutatja, hogy hazánk új nagy fellendülés küszöbéhez érkezett. Népünk fokozódó munkakedvvel dol­gozik az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány, a művészet, kultúra terü­letén. A Magyar Dolgozók Pártja III. kon gresszusának határozatai feltárták népünk számára fejlődésünk nagy­szerű távlatait. Tisztában kell len­nünk azonban azzal is, hogy bár­mennyire nagyszerűek is ezek a fel­adatok, eredményes megvalósításuk­hoz komoly, nagyon komoly erőfeszí­tésekre van szükség. Azokat a nagyjelentőségű felada­tokat, amelyeket pártunk III. kon­gresszusa kitűzött, sikeresen csak úgy lehet megoldani, ha a pártszer­vezetek, szakszervezetek, DISZ és MNDSZ szervezetek, valamint a he­lyi tanácsok mind erőteljesebben be­vonják népünk összerejét, új életünk építésébe. Csak ennek a feladatnak sikeres és folyamatos megoldásával lehet eredményesen a többi fontos felada- j tokát végrehajtani, — enélkül nem! Ennek az alapvető feladatnak a meg­oldására új lehetőséget nyújt a Ma­gyar Dolgozók Pártja III. kongresz- szusának nagyjelentőségű határozata az új függetlenségi népfront létre­hozásáról. A párt vezetésével a függetlenségi nép front népünk eleven, harcos mozgalma lesz, amelyben megtalálhatja helyét minden magyar dolgozó, munkás, paraszt, értelmiségi, kisiparos, kis­kereskedő, — mindenki — aki a ha­za javára, népünk jólétének emelé­séért, a béke megvédéséért, a szo­cializmus győzelméért kíván dol­gozni. (Élénk taps.) A függetlenségi népfront nagymér­tékben megerősíti és kiszélesíti a város és falu dolgozóinak politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait. Szilárd alapra helyezi a munkás-pa­raszt szövetséget és bevonja új éle­tünk építésébe a városi középrétege­ket is. A függetlenségi népfront létrehozá- zásával válik lehetővé, hogy mind erőteljesebben milliók vegyék majd kezükbe a párt és kormány politi­kájának a kongresszus határozatai­nak végrehajtását. Ha a kommunista és nem-kommu­nista vezetők bátran a nép kezde­ményezésére támaszkodnak, ha szét- téphetetlen kapcsolatokat teremtenek mindenütt népünkkel, akkor hazánk gyorsabb ütemben halad majd előre a fellendülés, a jólét útján. Népünkre támaszkodva a hatalmas szocialista Szovjetunió testvéri tá­mogatásával, a népi demokratikus or­szágok segítségével győzelemre visz- szük pártunk III. kongresszusának történelmi jelentőségű határozatait, a szocializmus felépítését hazánkban. (Lelkes taps.) A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége nevében az előter­jesztett 1954. évi állami költségvetést elfogadom. (Nagy taps.) ni pártunk és kormányunk bel- és külpolitikáját. Ezek a nagy gondolatok hatották át pártunk III. kongresszusának mun­káját és hozott határozatait. Pártunk történelmi jelentőségű III. kongresz- szusa határozatainak végrehajtásával biztosíthatók az 1954. évi állami költ­ségvetés, népünk érdekeit szolgáló célkitűeései. Ha bár vitathatatlan, hogy né­pünk komoly eredményeket ért el pártunk és kormányunk politikájá­nak végrehajtásában, az elért eredményekkel azonban mégsem lehetünk megelégedve. Annál is inkább meg kell ezt mon­dani, mert ismeretes, hogy népünk ellátásának számottevő javulása mel­lett is egy sor fogyasztási cikkben, például a sertéshúsban továbbra is hiányosságok mutatkoznak. Mindenekelőtt tisztában kell len­nünk azzal, hogy az 1954. év felada­tait a költségvetésből csak akkor tud­juk finanszírozni, ha a költségvetés bevételeit az előírt időben maradék­talanul teljesítjük. Ahhoz, hogy pártunk és kormá­nyunk határozatait eredményesebben hajtsuk végre, végérvényesen és minden huza-vona nélkül fel kell számolnunk népgazdaságunk erői és eszközei átcsoportosításában még mindig megmutatkozó vonakodást és ingadozást, valamint a túlzott iparo­sításból származó káros következ­ményeket. A termelés vezetőinek végre meg kell érteniök, hogy nem a nép van az iparért, hanem az ipar van a né­pért! (Nagy taps.) A szocialista ipar kötelessége azt termelni, még hozzá olyan választékban, olyan minőség­ben, amely legjobban kielégíti né­pünk igényeit és ízlését . A kereskedelmi dolgozók feladata, hogy folytonosan tanulmányozzák a lakosság igényeit és ennek figyelem- bevételével hassanak a termelésre. A belkereskedelem kell, hogy rend szeresen tanulmányozza a lakosság árukeresletének alakulását. Belkeres­kedelmi szerveinknek tudniok kell, hogy milyen árukat keres népünk, mi népünk véleménye a forgalomba hozott árukról. Fel kell hívni a könnyűipar figyel­mét, hogy ápolja és fejlessze a ma­gyar divatot, amelynek híre azelőtt messze túlszárnyalta hazánk hatá­rait. Törődnünk kell azzal, hogy a magyar asszonyok és lányok, vala­mint gyermekeink csinosadban, szeb­ben öltözködhessenek. Nem hagyható szó nélkül a mező- gazdasági beruházások teljesítése te­lén tapasztalható nagyfokú lemara­dás. A mezőgazdasági beruházások­ban mutatkozó nagyfokú lemaradás­ért komoly felelősség terheli az épí­tésügyi minisztériumot. Gyors és határozott intézkedésre van szükség, mert egyébként meg­történhet, hogy a beruházások te­kintélyes részét nem tudjuk teljesí­teni. A mezőgazdasági építkezéseken több munkaerőt, több technikát kell alkalmazni és biztosítani kell az építkezés folyamatos anyagellátását. A mezőgazdaság gépesítése meg­követeli, hogy ipari üzemeink a me­zőgazdaság számára gyártott gépeket sokkal jobb minőségben gyártsák. Az 1954. évi állami ' költségvetés bevételi részének sikeres teljesítése, de egész fejlődésünk egészséges irá­nyának biztosítása, népünk életszín­vonalának következetes emelése, dón tő mértékben attól függ: — hogy csökkeni fog-e a termelés önköltsége, — hogy növekszik-e a munka ter­melékenysége, — hogy biztosítani tudjuk-e min­den területen a szigorú takarékossá­got, — meg tudjuk-e lényegesen javí­tani árucikkeink minőségét, — javulni fog-e a munkafegyelem, — sikerül-e lényegesen csökken­teni az igazgatási kiadásokat, és vé­gül, de nem utolsó sorban, — megszilárdul-e az adó és be­gyűjtési fegyelem? A felsorolt feladatok sikeres meg­oldása teremti meg, népünk jóléte további emelésének, hazánk gazda­sági, kulturális megerősödésének a feltételeit. Lehetetlen tovább tűrni az önköltség rosszabbodását. Az építőiparban gyakran felesle­ges szállításokkal is nagymértékben növelik az önköltséget. Nagymértékben növeli az önkölt­séget és komoly károkat okoz nép­gazdaságunknak a termékek sokszor nem kielégítő minősége. Ha bár a felsorolt hiányosságok nagyon komolyak, mégis megvan a lehetőség arra, hogy azokat gyorsan és határozottan megszüntessük! — Mindenekelőtt a vezetést keli megjavítani, — kezdve a miniszté­riumoktól, le egészen a munkahelyek ig. Nagyobb hatáskört, több jogot kell adni az igazgatóknak. Ez majd növeli felelősségüket. Ugyanakkor meg kell értetnünk üzemeink, gyá­raink, bányáink vezetőivel, hogy a gyárak, üzemek, bányák vezetését is tudományos alapra kell helyezni. Az utóbbi években éppen a túl­zott iparosítás következtében elha­nyagoltuk a technológia fejlesztését. Különösen a gépiparban jobban keil foglalkozni a felszerszámozás meg­oldásával. Hiányos felszerszámozás akadályozza a korszerű technika al­kalmazását. Szigorú intézkedésekkel meg kell szilárdítani a technológiai fegyelmet és biztosítani kell, hogy minőségi ellenőreink csak azokat a munkadarabokat vegyék át, amelyek az előírt minőségnek valóban meg­felelnek. El kell látni iparunkat koi- szerű műszerekkel. Pártszervezeteink, valamint üze­mi bizottságaink és a DlSZ-szerveze- tek tekintsék a pártmunka döntő fel adatának az önköltség csökkentését, a termelékenység növelését, a mi­nőség megjavítását és a szigorú ta­karékosság biztosítását, mert mind­ez népünk növekvő jóléte megterem­tésének döntő előfeltétele. Semmi kétség, hogy nagyszerű munkásosztályunkkal, kiváló műsza­ki vezetőinkkel és mind nagyobb tudással és tapasztalattal rendelkezS igazgatóinkkal elérjük, hogy olcsóbb, jobb minőségű árut termeljünk, hogy csökkenjen az önköltség és emelked­jék a termelékenység. A munkaver­seny népünk életszínvonala emelé­sének egyik legfontosabb eszköze. Ezért a munkaversenyt elevenen kell tartani és minden bürokratikus korlátozó intézkedésektől meg kell szabadítani. Különösen nagy súlyt kell helyez­ni arra, hogy szénbányászatunkban nagyobb lendületet vegyen a munka verseny, mert a széntermelésben be­következett visszaesés komoly nehéz ségeket okozhat népgazdaságunk­nak. Ki akarok még térni ha csak röviden is, a mezőgazdaság soron lévő feladataira. Az elmúlt hetek tapasztalatai is azt mutatják, hogy szorgalmas pa­rasztságunk megértette a párt poli­tikáját, amit bizonyítanak jól ápolt burgonya, cukorrépa és kukorica föl­dek száz- és százezer holdjai. Ugyan okkor azonban meg kell jegyezni azt is, hogy egyes helyeken a munka- torlódás és az esős időjárás miatt a kapálásban lemaradás tapasztalható, különösen Szolnok, Veszprém, Bács és Baranya megyékben. Népünk jólétének további emelése nagyrészt attól függ, hogy a mező- gazdaság dolgozói most ezekben a döntő napokban hogyan végzik el a soronlevő mezőgazdasági munkákat. Pártunk és kormányunk elvárja a gépállomásoktól, hogy minden erő­vel segítsék a termelőszövetkezetek munkáját. Vannak gépállomások, ahol a kultivátorok, univerzális trak torok egyrésze a gépállomás udvarán áll. holott a termelőszövetkezeti föl­deken nagy szükség lenne rájuk. Azt sem mondhatjuk, hogy a mun­kában lévő traktorok kellőképpen ki lennének használva, hisz egyes helyeken az egy gépre eső napi tel­jesítmény mindössze egy-két hold. A lehetőségek ennél természetesen nagyobbak, amit az is mutat, hogy például Somogy megyében eddig majdnem négyszer annyi munkát végzett egy kultivátor, mint Szol­nok megyében. Sokkal nagyobb erőfeszítésre van szükség a gépállomásoknál és az ál­lami gazdaságoknál is, hogy a gépek egyetlen percre ne álljanak, hogy az összes univerzális traktorok, kapá­lok, szénabetakarítógépek maximális mértékben ki legyenek használva. Az idő sürget! Sürget, mert a nö­vényápolási munkák gyors elvégzése mellett gépállomásainknak már most készülni kell az aratásra. a tarlóhántásra és a ’ cséplésre. Csak üdvözölni lehet egyes üzemek dolgo­zóinak kezdeményezését, hogy az ara tás, cséplés idején is műszaki támo­gatást nyújtanak a gépállomásoknak az esetleges meghibásodás gyors ki­javításához. A párt és a kormány elvárja dol­gozó parasztságunktól, hogy arra a nagy támogatásra, amelyet az elmúlt esztendőben az államtól kapott, most azzal válaszol, hogy maradéktalanul eleget tesz termény és állatbegyü’- tési kötelezettségének. Néhány hét múlva kezdődik a gabona begyűjtési kampány. A begyűjtési kötelezettség cséplőgéptől való teljesítése álla­munknak és dolgozó parasztságunk­nak egyaránt érdeke. A város és a falu testvéri összefo­gása és kölcsönös támogatása teszi csak lehetővé népünk jólétének nö­velését, hazánk megerősödését. A begyűjtés sikerének biztosítása érdekében a legfontosabb, hogy dől-

Next

/
Thumbnails
Contents