Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-16 / 141. szám
2 NÄPCÖ 1954 JtjNIUS 16 Megnyílt as országgyűlés új ülésszaka Kedden délelőtt 11 órakor megkezdte munkáját az országgyűlés új ülésszaka. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a miniszter- tanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Hegedűs András, Hidas István, Ács Lajos, Szalai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István, a Politikai Bizottság póttagja, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkárságának tagjai, Boldoczki János külügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Zsofinyec Mihály kohó- és gépipari miniszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Bognár József bel- és külkereskedelmi miniszter, Altomáre Iván élelmiszeripari miniszter, Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter, Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi miniszter és Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. A diplomata páholyokban helyet foglalt J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió nagykövete, Sepp Schwab, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövete, An Jen, a koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete, Bogdan Hamera, a Lengyel Népköztársaság nagykövete, Piro Kod, az Albán Népköztársaság nagykövete, Dalibor Soldatic, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság követe, Renato Giardini, az Olasz Köztársaság követe, Fernand Justice, a Belga Királyság követe, Lauri M. Hjelt, a Finn Köztársaság ügyvivője. Olivier Resseguier rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, az Osztrák Köztársaság ügyvivője, Abdel Salam Raafat, az Egyiptomi Köztársaság ügyvivője, Katriel Katz Izrael állam ügyvivője, Strachimir Iliev, a Bolgár Népköztársaság ideiglenes ügyvivője, Hansjörg Hess Svájc ideiglenes ügyvivője, Vladimir Huska, a Csehszlovák Köztársaság ideiglenes ügyvivője, Robert M. Saner Nagybrittania és Észak-Irország Egyesült Királyság ideiglenes ügyvivője és a budapesti diplomáciai testület számos tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg Bemutatta a Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárának jelentését az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta végzett működéséről. A jelentést az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezután Olt Károly pénzügyminiszter beterjesztette az 1954. évi állami költségvetést, a költségvetésről szóló törvény- javaslatot, valamint az 1953. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, Erdei Ferenc igazságügyminiszter pedig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról a büntető perrendtartásról szóló 1951. évi III. törvény módosításáról és végül a bel— A Magyar Népköztársaság 1954. évi költségvetésében kifejezésre jut a párt és a kormány politikájának ■fő irányvonala: a szocializmus alapjainak építése és ezzel párhuzamosan népünk anyagi és kulturális színvonalának következetes emelése — kezdte beszédét. Az 1954. évi költségvetés végrehajtása hozzá fog járulni a III. kongresszus határozatainak megvalósításához és jelentős lépést jelent előre dolgozó népünk további fel- emelkedése, hazánk felvirágoztatása útján. — Az 1953. évi költségvetés végrehajtásánál a II. félévi gazdálkodás eredményei jelentősen eltérnek az I. félévétől, — folytatta. — Míg az 1953. első félévi költségvetési gazdálkodást a felemelt ötéves nép- gazdasági terv feszített feladatai jellemezték, addig az elmúlt év második félévében a költségvetés végrehajtása során már kifejezésre jutottak azok az intézkedések, amelyek 1953. júniusa utón gazdaságpolitikánk új irányvonalát, a kormányprogramra célkitűzéseinek megvalósítását szolgálták. — Az elmúlt év költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentés már jelzi azokat az első eredményeket, amelyeket a népi demokrácia állama a szocializmus gazdasági alaptörvénye követelményének fokozottabb érvényesítése érdekében a dolgozó nép anyagi életfeltételeinek, szociális és kulturális életviszonyainak megjavítása terén az év második felében elért. — A dolgozó nép életszínvonal nak emelésére irányuló intézkedések szükségessé tették az 1953. év második felében a pénz és anyaai eszközök megfelelő átcsoportosítását. A pénzeszközök átcsoportosítás a új ara nyckat eredményezett a költségvetési kiadásoknál. Legjelentősebb az eltérés, a beruházásoknál. így a beruházások finanszírozására fordított költségvetési kiadások az előirányzott harminchét százalék helyett a költségvetés összkiadásainak csak 32 százalékát tették ki. A nehézipar részesedése a beruházások teljes összegéből 43.3 százalékról 41.3 százalékra csökkent, ugyanakkor az év második felében jelentősen növeltük azokat a beruházásokat, amelyek a mezőgazdaság, a könnyű- és élelmiszeripar feilesztését szolgálták. Az 1953. évben megvalósított mintegy 19 milliárd forint értékű beruházással gyarapodott a nemzeti vagyon. Az ipari termelés erőteljes fejlődése, a jó termés, a termelésnek és a külkereskedelemnek a lakosság szükségletei fokozottabb kielégítésére való átállt'ása lehetővé tette, hogy a belkereskedelmi áruforgalom az év második felében mintegy 2300 millió forinttal magasabb legyen, mint az első félévben. Az áruforgalomnak ez a kedvező alakulása szoros összefüggésben van azzal, hogy a kormány intézkedései nyomán a munkások, parasztok és al- / ilmazxxttalk jövedelme 1953. évben ‘-“giy négymílliárd forinttal emel- .1-. 1953,-.második, fejében ja lar. kereskedelmi minisztérium és külkereskedelmi minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslatokat. Pesta László jegyző ismertette Nagy Imrének, a minisztertanács elnökének az országgyűlés elnökéhez intézett levelét. A levélben a minisztertanács elnöke közli a minisztertanács határozatát, amellyel javasolja az ország- gyűlés ügyrendjének olyan értelmű módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a Népköztársaság legfőbb ügyésze az országgyűlés ülésein tanácskozási joggal résztvehessen. Az országgyűlés az ügyrend kiegészítésére vonatkozó javaslatot egyhangúlag elfogadta. kosság vásárlása fokozatosan eltolódott az élelmiszerekről az iparcikkek felé. Ezután ismertette a szocializmus építésének új szakaszában elért nagy sikereket. 1953-ban népgazdaságunk jelentősen fejlődött. Az ipari termelés 11.8 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 18.4 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezután azokról a hibákról szólt, amelyek főleg a termelés átszervezése terén nyilvánultak meg abban, hogy egyes vezető szervek nem tartottak lépést a kormányprogramm megjelenése után dolgozó népünk tettrekészségével. 1953 második felében az átcsoportosítás, a termelés átállítása terén sokhelyütt megmut atkozott határozat lanság .károsan éreztette hatásált egyrészt az áruellátásban, másrészt a vállalati gazdálkodásban, az önköltségi tervek végrehajtó,sóban. Az 1953. év gazdálkodásának fő- ' anulsága — folytatta Olt Károly — hogy nemcsak a földművelésügyi, a kohó- és gépipari, a nehézipari, de valamennyi gazdasági minisztériumnak meg kell javítania irányító mun káját, az eddiginél sokkal többet kell törődniök a gazdaságosság kérdéseivel, az anyag- és bérnormák betartásával, a termelékenység szüntelen emelésével,, a tervben előírt önköltség biztosító sóval. Az eredmények azt mutatják — hangsúlyozta a továbbiakban Olt Károly, hogy a nehézipar túlgyors ütemű fejlesztése következtében beállott bizonyos aránytalanságok ellenére népgazdaságunk alapjai szilárdak, iparunk, mezőgazdaságunk és általában egész gazdaságunk erejére t;‘. maszkodva biztosan haladhatunk előre most már azon az úton. amelyet a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa kijelölt. Népgazdaságunk szilárd erejét bizonyítja az 1953. évi költségvetés sikeres végrehajtása is. Az országgyűlés elé jóváhagyásra előterjesztett évi jelentés szerint az 1953. évi költség- vetést 49 milliárd és 890 millió forint bevétellel, 49 milliard és 28 millió forint kiadással teljesítettük. A 862 millió forint költségvetési felesleg népi demokratikus államunk pénzügyi helyzetének szilárdságáról és arról tanúskodik, hogy kormányunk a széles néptömegekre támaszkodva biztos kézzel vezeti előre népünket a szocializmus építésének útján. Tisztelt Országgyűlés! Rátérek ezután az 1954. évi költségvetési javaslat ismertetésére. Az 1954. évi állami költségvetés bevételei negyvenkilenc milliárd és 684 millió forintot, kiadásai 47 millióra és 891 millió forintot tesznek k.i. A költségvetés egyenlege egy milliárd 793 millió forint felesleget mutat. A költségvetés bevételei és kiadásai nagyjában az előző év szintjén alakulnak. Abban, hogy a költség- vetés volumene az előző évhez képest nem emelkedik, kifejezésre jut kormányunk gazdaságpolitikájának az a törekvése, hogy a nemzeti jövedelem elosztásánál a lakosság fogyasztását fokozza. A beruházásokat 3.2 milliárddal, a védelmi kiadásokat 854 millió forinttal alacsonyabb összegben irányoztuk elő a múlt évi teljesítéshez képest, Ugyanakkor a kiadások egyéb tételeinél jelentős belső átcsoportosítást hajtottunk végre, hogy a lakosság szociális és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégüléséhez, a me zőgazdaság fejlesztéséhez és a kormány,Programm egyéb célkitűzéseihez szükséges anyagi eszközöket a költségvetés szilárd egyensúlya mellett biztosíthassuk. Az 1954. évi költségvetésben népgazdaságiunk fejlesztésére a költségvetés összes kiadásainak 60 százalékát, szociális és kulturális célokra az összkiadások 21 százalékát, honvédelmi célokra, népünk békés alkotómunkájának biztosítására az összkiadások 11 százalékát, rend- és jogbiztonságra, valamint az államapparátus igazgatási kiadásaira az összkiadások 4—4 százalékát irányoztuk elő. A kormány nagy figyelmet fordít dolgozó népünk és gyermekei sokoldalú műveltségének és képzettségének emelésére, nagy áldozatokat hoz az egészségügy és szociális viszonyok továbbfejlesztése érdekében. Ezért az életszínvonal emelkedésének fontos részét képezik azok a közvetett juttatások, melyeket államunk a költségvetésből fenntartott szociális és kulturális intézmények fejlesztése, a lakosság részére végzett szolgáltatások minőségének emelése révén nyújt a dolgozó népnek. Az emberről való gondoskodási; tartja szem előtt kormányunk akkor, amikor ebben az évben 1.3 milliárd forinttal fordít többet a kulturális és szociális célokra, mint 1953-ban. Az állami költségvetés tervezete a népművelési intézmények, tudományos kutatóintézetek továbbfejlesztésére, a színházak, valamint a sport- ős testnevelési intézmények fenntartására, egyéb kulturális célok megvalósítására 850 millió forintot irányoz elő. Az 1954. évi költségvetés oktatásügyre fordított kiadásainak előirányzata az általános iskolák fejlesztését helyezi előtérbe és ezáltal részben kiküszöböli az elmúlt évék iskolapolitikájának azt a fogyatékosságát, amely az oktatásügy egyéb területén elért jelentékeny eredménye mellett az általános iskolai Oktatást viszonylag háttérbe szorította. A felsőfokú oktatásra előirányzott költségvetési kiadások 568 millió forintot tesznek ki, amelynek keretében különösen számottevő a főiskolai hallgatók megemelt és kiterjesztett összegű ösztöndíj-juttatása. Oktatási intézményeink színvonalának és anyagi ellátottságának növelése mellett jelentős összegeket juttat a költségvetés a tudományos kutatómunka további fejlesztésére is. Nagy összegeket fordítunk a költségvetésből kulturális és művészeti céltámogatósokra. Az 1954. évi állami költségvetésben kereken 135 millió forintot irányoztunk elő sport- és test neveié sí célokra. Az emberről való szüntelen gondos kodás elve hatja át az egészségügyi és szociális célokra fordított kiadásaink minden tételét. A kórházi ágyak száma mintegy 8 százalékkal, a bölcsődei férőhelyek száma húsz százalékkal nő. A kormányprogrammnak az egészségvédelemre, az üzemegészségügyi viszonyok és munkavédelmi berendezések gyökeres megjavítására vonatkozó célkitűzése'inek megfelelően 662 millió forintot irányoztunk elő az egészségügyi és munkavédelmi beruházások finanszírozására. Olt Kárdl.y a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a költségvetésnek a ^népgazdaság fejlesztésére szolgáló ki adásai között jelen“ősén emelkedtek a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló előirányzatok. A mezőgazdasági beruházások előirányzatát az előző évhez képest megkétszereztük. Ezután dlmondotta, hogy idén több mint hetven százalékkal növekszik az öntözött területek nagysága s a költségvetési kiadások között kereken 1300 millió forintot fordítanak a gépállomások fejlesztésére és megszilárdítására, s ez 62 százalékkal több az előző évi kiadásoknál. A mezőgazdaság állami szektora beruházásainak finanszirozását szolgáló kiadásokon kívül a szövetkezeti szektor beruházásainak megvalósításához hosszú- és középlejáratú hitelek címén jelentős összeget irányoztak elő, elsősorban a termelőszövetkezetek be ruházásaira. A kormány minden segítséget megad a termelőszövetkezeteknek — folytatta. — A gépállomások, a tanácsok fokozottabb segítség nyújtásával!, a szükséges anyagi, eszközök ren dellkezésre bocsátásával, a legjobb káderek átcsoportosításának meggyorsításával el kell érnünk azt, hogy meglévő termelőszövetkezeteinik megerősödjenek, gazdaságilag és politikailag megszilárduljanak, hogy a a szövetkezeti tagok jövedelme növekedjék. A növénytermelés fokozása érdekében jelentősen fejlődik ebben az évben az állami növényvédelem. Tizenhét növényvédelmi állomást állítunk fel. Megindul ebben az évben a vegyszeres gyomirtás. A kolorádobogár elleni védekezés során nagy területeken sávporzást végeznek. Ezek az intézkedések közel százmillió forinttal emelik a múlt évhez képest a növényvédelemre fordított kiadásokat. Amikor a kormány maximális segítséget nyújt a mezőgazdaság szocialista szektorának, ugyanakkor hathatós támogatásban részesíti az egyénileg dolgozó parasztságot is. Számos intézkedéssel növelte az egyénileg dolgozó parasztok érdekeltségét a tér melés fokozásában, a szerződéses, valamint a beadásra kerülő egyéb termékek átvételi árának felemelésévé!, a gépállomások díjtételeinek leszállításával, az ingyenes állatorvosi szolgálattal, a kedvezményes áron történő tenyészállat és vetőmagjuttatással. Állami szerveink és intézményeink feladata, hogy az egyénileg dolgozó parasztság számára biztosítsák a kormány által nyújtott támogatás igénybevételét. Olt Károly a továbbiakban rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló kiadósok elősegítik a népgazdaság alapvető két ága: az ipar és a mezőgazdaság tervszerű, arányos fejlődését. A költségvetésben kifejezésre jut a szocializmus építése új szakaszának az a jellemvonása, — mondotta ezután, — hogy viszonylag gyorsul a fogyasztási javak termelésének fejlődése. Ennek következtében jelentősen növekedik a könnyű és élelmiszer- ipar beruházásainak összege. Ezzel megteremtjük a szükséges fettételeit annak, hegy a fogyasztási cikkeket gyártó iparágak termelése 1954-ben jelentősen növekedjék. A dolgozó nép fogyasztási cikkekkel történő ellátása terén — hangsúlyozta —, fontos szerepe van az állami begyűjtés szerveinek. Rajtuk múlik, hogy a lakosság élelmicikk- kel, az ipar mezőgazdasági nyersanyaggal zavartalanul el legyen látva. A lakosság reáljövedelmének jelentős emelkedése, a fogyasztási cikkek termelésének erőteljes fokozása biztosítja, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelem forgalma nagymértékben emelkedjék. Az állami kiskereskedelem áruforgalma 1954-ben mintegy 22 százalékkal lesz magasabb, mint 1953-ban. A kereskeoélem munkájának megszervezésénél messzemenően figyelembe kell venni a lakosság igényeit, gondot kell fordítani a helyes óraelosztásra. Népgazdaságunkban jelentősen meg nőtt a külkereskedelem szerepe. Elmélyültek külkereskedelmi ,kapcsolataink a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal. Bővül külkereskedelmi kapcsolatunk árucsere- és fizetési forgalmunk a tőkés országokkal is. A termelés emelkedésével és az áruforgalom növekedésével szoros összhangban kell állnia közlekedésünk fejlesztésének. A költségvetés ^rre a célra mintegy másfélmilliárd forintot irányoz elő. A múlt évinél kisebb összeggel szerepelnek a költségvetésbein az állami vállalatok forgóalapjának növelését szolgáló kiadások. A vállalatok forgóeszköz-gazdálkodása terén ugyanis igen jelentősek a népgazdaságunkban meglévő tartalékok. — ! Éppen ezért 1954-ben tovább kell fejleszteni a forgóeszköz csökkentési mozgalmat. A Magyar Nemzeti Banknak a hitelezésen keresztül fokozottabban elő kell segítenie a készletek feltárását és megmozgatását és egyben meg kel! akadályoznia újabb elfekvő kész letek keletkezését. Az állami költségvetés kiadásai között évről-évre fontosabb helyet foglalnak le a helyi tanácsok kiadásai. Míg a tanácsok megalakulása előtt az önkormányzatok kiadási előirányzata egy milliárd és háromszázmillió forint volt, addig a helyi tanácsok költségvetése 1954-ben már hat- milliárd és háromszáztizenhat millió forintot tesz ki. A tanácsok gazdálkodáséban feltárt hibák és hiányosságok felszámolása — folytatta, — szükségessé teszi a tanácsok hatáskörének további kiszélesítését, önállóságuk fokozását minden téren, így a költségvetési gazdálkodás terén is. A tanácsok gazdálkodási jogkörének kiszélesítésével megnő a 'tanácsok felelőssége. Rátérek az 1954. évi költségvetés bevételi előirányzatának ismertetésére — folytatta Olt Károly. A Magyar Népköztársaság 1954. évi költségvellésének bevételei túlnyomórész,ben a szocialista szektorból származnak. A szocialista szektorból befolyó forgalmiadók, nyereségek és egyéb, befizetések 37.8 milliárd forintot, a szövetkezetek által fizetendő szövetkezeti adó pedig sgymilliórd és százmillió forintot tesz ki. Elmondotta ezután, hogy a költségvetési kiadások fedezetének legfőbb forrása, az állami vállalatok akkumulációja, amely .forgalmiadó és nyereségbefizetés formájában a költségvetési bevételek 70 százalékát teszi ki. Az állami bevételek fő forrása — amint ezt a forgalmiadó és nyereségbefizetés döntő súlya is mutatja, — állami vállalataink termelő munkája. Növekvő bevételeket csak növekvő termelés — ezen belül a termelés gazdaságossága, a legmesszebbmenő takarékosság biztosíthat. A főfigyelmet ezért a munka termelékenységének állandó növelésére, az önköltség csökkentésére, az anyaggal való messzemenő takarásáéra, a termékek, árucikkek minőségének emelésére kell fordítanunk. Az elmúlt év, sőt a jelen helyzet tapasztalatai is azt mutatják, hogy ezen a téren igen sok a tennivaló — mondotta. — A szocializmus építésének új szakaszában döntő feladatunk azoknak a tartalékoknak a feltárása és mozgósítása, amelyek az önköltség rendszeres csökkentésével elérhetők. Az anyagtakarékosság fontosságáról is szólt. Az anyagtakarékos ság terén elért akár egy százaléknyi eredmény több, mint félmilliárd forinttal növelhetné a lakosság jövedelmét. Ezután a termelékenység emelésének fontosságéi; hangsúlyozta. A murika termelékenysége a felszabadulás óta eltelt kilenc év alatt ugrásszerűen emelkedett s a háború előtti színvonalat ma 70 százalékkal túlhaladja. A termelékenység azonban 1953-ban már nem emelkedett kielégítő mértékben, s 1954. első negyedében a gyáriparban az előző év hasonló időszakához képest átmenetileg csökkent is, ugyanakkor az ipar számos ágában a kifizetett munkabérek emelkednek. Fel kell venni a harcot a laza béralapgazdálkodás, a különféle formában megnyilvánuló normacsalások ellen. A legszélesebb körben tudatosítanunk kell, hogy további előrehaladásunknak, az életszínvonal állandó emelésének döntő feltétele a termetes gazdaságosságának kérdése — hangsúlyozta Ott Károly s hozzátette: Az önköltség kedvezőtlen alakulásának egyik fonlios oka. hogy nem érvényesítettük megfelelően vállalatainknál az önálló elszámolás követelményeit. Az igazgatók, és főmérnökök, a főkönyvelőkkel együtt — folytatta, — nem vizsgálják a termelés gazdaságosságát, nem merik meigt.agadini, vagy csökkenteni a jogosulatlan prémium-igényeket, nem elemzik megfelelően a mérlegbeszámolók adatait s a beszámolókban feltárt hibákért, lazaságokért nem vonják felelősségre a hibák elkövetőit. A vállalaton belüli operatív , és folyamai', os ellenőrzést az igazgatók nindennaipi munkájának szerves részévé, fő kötelességévé kell tenni. (Az országgyűlés ülésszakának anyagát június 17-i számunkban (futatjuk.) Olt Károly pénzügyminiszter beszéde
