Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-11 / 137. szám
N A P C 6 1954 JŰNITJS 11 22 A fö'dművelésügyi minisztérium áHaftenyésztési főigazgatóságának felhívása az országos fejtermelési versenyre A földművelésügyi minisztérium a dolgozó nép életszínvonala növelése érdekében versenyt indít a tejtermelés fokozására az állami, kísérleti és tangazdaságok, mezőgazdasági terme lőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok részére. I. A versenyben résztvesznek az állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek tehenészetei, fejői. Kiterjed a verseny továbbá az állami gazdaságok, . mezőgazdasági termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok teheneire. „Az ország legjobb tehenészete” cím elnyeréséért folyó versenyben a meglévő tehénlétszám alapján, az alábbi feltételek mellett lehet részt- venni: 1. állami gazdaságoknál a) kis gazdaságokban legalább évi átlagos négyezer liter tejtermelés, nyolcvan százalékos borjúszaporulattal. b) Nagy gazdaságokban legalább évi átlagos háromezerötszáz liter tejtermelés, nyolcvan százalékos borjú szaporulattal. 2. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél a) kis gazdaságokban legalább évi átlagos háromezer liter tejtermelés, nyolcvan százalékos borjúszaporulattal. b) Nagy gazdaságokban legalább évi átlagos kétezerhétszáz liter tejter melés, nyolcvan százalékos borjúszaporulattal. X fejők versenyében legalább az ‘alábbi szinteket, kell elérni a verseny Időtartama alatt: a) Az állami gazdaságok fejőinek versenyében a gondjaikra bízott teheneknél (kilenc db-nál kevesebb nem lehet) 1 év alatt átlagosan legalább ötezer liter tejet, nyolcvan százalékos borjúszaporulattal. „Kiváló állattenyésztő” jelvényt, d) a további hét legjobb fejő pedig elismerő oklevelet és „Kiváló állat- tenyésztő“ jelvényt kap. 3. „A járás, a megye, az ország legjobb tejtermelő tehene” elnevezés ért folyó versenyben a) A járás legjobb tejtermelő tehenének gondozója vagy egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok esetében a tulajdonos elismerő oklevelet és „Kiváló állattenyésztő“ jelvényt, b) a megye legjobb tejtermelő tehenének gondozója vagy egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok esetében tulajdonosa elismerő oklevelet, ezer forint pénzjutalmat és „Kiváló állattenyésztő“ jelvényt, a második és harmadik legjobb helyezett pedig elismerő oklevelet, c) az ország legjobb tejtermelő tehenének gondozója, vagy tulajdonosa szektoronként elismerő oklevelet és ötezer forint pénzjutalmat, az ország második legjobb tejtermelő tehenének gondozója, vagy tulajdonosa szektoronként elismerő oklevelet és háromezer forint pénzjutalmat, az ország harmadik legjobb tejtermelő tehenének gondozója vagy tulajdonosa szektoronként elismerő oklevelet és kétezer forint pénzjutalmat, a további hét-hét legjobb tehén gondozói vagy tulajdonosai pedig elismerő oklevelet és ..Kiváló állattenyésztő“ jelvényt kapnak. III. A tehenészetek versenyében a kis, illetve a nagy gazdaságok fogalmát az alábbiak határozzák meg: 1. állami gazdaságoknál: a) kis gazdaság, amelynek a tehén- állománya száznál kevesebb, le legalább ötven drb. b) nagy gazdaság, amely száznál több tehenet tart. 2. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél: a) kis gazdaság, amelynek negyvennél kevesebb, de legalább 20 tehene van, b) nagy gazdaság, amelynek a tehénállománya negyvennél több. A verseny időtartama egy év, 1954. július hó 1-től 1955. június 30-ig. Részvételre jelentkezhetnek: a) állami ' gazdaságok termelési igazgatóságuknál, b) kísérleti és tangazdaságok felügyeleti szervüknél, c) termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok pedig a járási állattenyésztő állomásoknál. A jelentkezést szóban vagy írásban lehet közölni. Az állami, kísérleti és tangazdaságok jelentkezésüket az állami állattenyésztő állomások megyei igazgatóságával is közöljék. A jelentkezés határideje 1954. július hó 1, a versenyt az egységes értékelés és a közhitelüség biztosítása végett az állami állattenyésztő állomások ellenőrzik és kéthavon- ként értékelik. A verseny eredményeiről a földművelésügyi minisztérium állattenyésztési főigazgatósága kéthavonként nyilvános közleményt ad ki. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok közül minél többen vegyenek részt az országos tej termelési versenyben. Állattenyésztők, agronómusok szervezzék és segítsék a termelési versenyt! Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főigazgatósága. Mendes-France beszéde a francia KÉPEK A SZOVJETUNIÓBÓL A képen: Moszkvai dolgozók felvonulása az Ukrajna és Oroszország újraegyesülése 300. évfordulója alkalmából rendezett ünnepen. A képen: Lakóházak építése Moszkva délnyugati kerületében. b) Termelőszövetkezeti fejők versenyében a gondjaikra bízott teheneknél (kilenc db-nál kevesebb nem lehet) egy év alatt átlagosan legalább háromezerötszáz liter tejtermelést, nyolcvan százalékos borjúszaporulattal. Törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehenével minden állami gazdaság, termelőszövetkezet és egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt résztvehet. Verseny indul országosan „Az ország legjobb tejtermelő tehene”, megyénként „A megye legjobb tejtermelő tehene” és járásonként „A járás legjobb tejtermelő tehene” elnevezésért. „Az ország legjobb tejtermelő tehene” elnevezésért indított versenyben az állami gazdaságok teheneinél el kell érni legalább nyolcezer liter évi tejtermelést, legalább 3.6 százalékos átlagos tejzsírtartalommal, a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok teheneinél legalább hatezer liter évi tejtermelést, legalább 3.6 százalékos átlagos tejzsírtartalommal. II. Azokat a tehenészeket, fejőket és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasz tokát, akik a verseny során kiváló eredményt érnek el. a földművelés- ügyi miniszter az alábbiak szerint jutalmazza: 1. Tehenészek versenyében: a) kis állami és termelőszövetke-, zeti tehenészetek közül az ország legjobb állami gazdasági és termelő szövetkezeti tehenészete 10.000— 10.000 forint pénzjutalmat, és elismerő oklevelet, a második legjobb tehenészet 6000 ‘—6000 forint pénzjutalmat és elisme rő oklevelet, a harmadik legjobb tehenészet pedig 3000—3000 forint pénzjutalmat és elismerő oklevelet, a további hét-hét tehenészet pedig elismerő oklevelet kap. b) Nagy állami és termelőszövetkezeti tehenészetek közül az ország legjobb állami gazdasági és termelőszövetkezeti tehenészete 15.000— 15.000 forint pénzjutalmat és elismerő oklevelet, a második legjobb tehenészet 10.000—10.000 forint pénzjutalmat és elismerő oklevelet, a harmadik legjobb tehenészet pedig 5000—5000 forint pénzjutalmat és elismerő oklevelet kap. A pénzjutalom 20 százaléka a brigádvezetőt illeti meg. A további hét-hét tenyészet pedig elismerő oklevelet kap. 2. A fejők versenyében mind állami gazdaságoknál, mind termelőszövetkezeteknél a) az ország legjobb fejője 5.000 forint pénzjutalmat és „Kiváló állat- tenyésztő” jelvényt, b) az ország második legjobb fejője háromezer forint pénzjutalmat és „Kiváló állattenyésztő” jelvényt, c) az ország harmadik legjobb fejője kétezer forint pénzjutalmat és j nemzetgyűlés indokínai vitájában (MTI) A francia nemzetgyűlés indokínai vitájában szerdán Bidault külügyminiszter után Mendes- France radikális-szocialista képviselő szólalt fel. Mendes-France erélyesen bírálta a Laniel kormány politikáját. Fejtegetéseit többízben tapsok szakították meg. Mendes-France bírálta Bidault külügyminiszter genfi politikáját és hangoztatta, hogy nem ismerheti | el Bidault jóhiszeműségét, melyre a , külügyminiszter annyit hivatkozik. Miért kell résztvenni egy nemzetközi kanterenciáin, ha nem akarunk [ találkozni azokkal, akikkel konfliktusban vagyunk? Már pedig Bidault külügyminiszter a genfi tanácskozások kezdete óta egyetlen komoly kísérletet sem tett, hogy felvegye a közvetlen érintkezést a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselőivel. Hetek múltak el amíg hajlandó volt találkozni a kínaiakkal. Sőt mi több, Bidault külügyminiszter két ízben nem volt hajlandó fogadni az Indiai Köztársaság képviselőjét sem. Tárgyalási készség helyett azonban Bidaultnak volt egy másik terve éspedig az amerikai légierő beavatkozásának terve. Sőt az amerikai kongresszusban szóba került ez a terv még mielőtt erről a francia parlament egyáltalában tudomást szerezhetett volna. Most pedig a kormány újabb katonai intézkedéseket tesz, egészen anyaországbeli csapatok Indokínába küldéséig.. Hírek a baráti országokból MOSZKVA Az „Izvesztyija“ írja: Június 8-án a Szovjet írók Szövetségében K. Fegyiri elnökletével megtartotta első ülését a Csehov halála 50. évfordulójának ünnepségeit előkészítő bizottság. Az előadók beszámoltak a nagy orosz író halála 50. évfordulój árnak előkészületeiről. A jubileum alkalmából a városokban és falvakban Csehov-esteket, elő adásokat, vitaesteket, olvasókonferen ciákat rendeznek és kiállítások nyílnak, amelyek Csehov életét és tevékenységét ismertetik. Moszkvában Csehov-múzeum nyílik. PEKING A földművelésügyi minisztérium terve szerint Kína ebben az évben min/tegy százmillió sertést tenyészt. Az o>rsaá,g minden részéből érkező jelentéseik a kitűzött terv túlteljesítésére viaillemak. NOVOSZIBIRSZK A novoszibirsaki Állami Opera- és Balettszínház, amely a Szovjetunió keleti vidékeinek egyik legjelentősebb zenei központja, bemutatja Erkel Ferencnek, a magyar zene klasz- szikusának „Bánk bán" című operáját. A „Bánk bán"-t első ízben játsszák szovjet színpadon. SZÓFIA A Bolgár Népköztársaság (közök tartás ügyi miniisztéri.uma az idén a Di- miitrovi Népi Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának közreműködésével a Fekete-tenger partvidékén, Satáliin-város közelében nemzetközi úttörő-tábort szervez. minikOlés Irta: IVAN MENSIKOV D égen történt, de emlékezetes az az esztendő, mert akkor veszítette el büszkeségét a büszke Jali. Az egész úgy kezdődött, hogy Oroszországiból nyugtalan emberek érkeztek. Egybeigyüjtötték a nincstelen nye- nyecaket és azt mondták nekik: — A cári korszakiban a gazdag uraik, a kulákok és a sámánok élitek jól a tundrán, a cselédeknek, a szegény- és középpairasztofcnak pedig rossz volt a soruk. A szovjet hatalom megfordította a dolgot. Segít a béreseknek és a szegényparasztok- nefc, hegy jó életet teremtsenek maguknak. A szovjet hatalom őket tette a tundra uraivá. Nem kell többé esalédeskedui a kulákoknál, sámánom nál. Jali először csak nevetett ezen a beszéden. De amikor néhány nap múlva otthagyta a legjobb bérese aztán nemsokára még .kettő elment rájött., hogy ennek a beszédnek fele se tréfa. Három béres maradt ötezer rénszarvasra... Mérgesen fogta be Jali a vezér- szarvast. Megtöltötte nehéz fegyverét amelyet a száno-n a bőr alatt fartőit, s kénytelen volt maga körüljárni a sokezres csordát. Még azon az éjszakán izgatott vendég érkezett Jaiihoz gyorslábú szarviasfcgaton. Annyira ijedt volt a jövevény, hogy a gyeplő kiesett remegő kezéből és nehezen nyögte a szavakat. Gyeljuk Va/ny volt, Jali régi barátja. — A halál jött ránk, Jali! Tőlem is megszöktek a pásztorok! Mind elmentek a szövetkezetbe! — El kell mennünk erről a vidékről — szögezte le Jali. — Megpróbálom a pásztorokat visszacsalogatni, ha máskép nem megy, kétszer- annyi bért adok majd nekik. Aztán indulunk! — Igen ám, de hova menjünk? — kérdezte Gyeljuk Vany. — A Paj-Hojon túlra. Obaorszkba. Aztán Szibériába. — Igazad van — helyeselt Gyeljuk Vany, megfordította a fogatot és sa’jikozódva eltűnt a végtelen fehér hómezőn. Jali nagynehezen talált is bérest, aíki vállalkozott a nagy útra, s másnap este a szavascsorda megindult az Ural felé. Távolról úgy festett a csorda, mintha a mocsaras völgyekben óriási, barna erdőik vonulnának . .. Lassanként végétért a sarki éj. A napfényben a hó vakító kékséggel világított. Szinte fájt tőle az ember szeme. Joli magához hívta a pásztorokat, szürke szemüveget osztc/.t szét közöttük és ezt mondta: — Most majd cgy esztendőre nem tíz., hanem húsz szarvast fogtok kapni. Csak jól vezessétek a csordát a Kaimenyon túlra. — Miért megyünk át Obdorszkba, uram? — kérdezte az öreg, hajlott- hátú Vanjula. — Rossz i tt a zuzmó — vetette oda mérgesen Jali. A béresek összenéztek. A csoroa haladt tovább. Minél közelebb értek a Kamenyhez, annál hidegebben fújt a szél. Két hét múlva dombok és meredek hegyek tűntek fel u láthatárod. Gyeljuk Vany és Jali úgy döntött, itt az ideje, hogy hálát adjanak a szellemeknek, alkok elősegítették szökésüket. Megparancsolták, hogy üssenek le öt kövér szarvast, elővették a vodkás üvegeket és megkezdődött a lakoma. Amikor már ugyancsak felöntötték a garatra, maguk, közé hívták a pásztorokat is,, rikoltozva mulatoztak, s a jövendő boldogságról beszéltek, amelyet úgy képzeltek el, hogy a végtelen tundra egyik végétői a másikig vándorolnak az ő ménszarvascsardáiik, százezer rénszarvasa van Jaliinsk és százezer Gyeljuknak. A csoroiálkat természetesen száz béres órai majd ... Akikor aztán olyan hatalmas uraik lesznek, hogy nem kell fékünk a szovjet hatalomtól. Ajándékoznának majd a szovjet vezetőknek fejenként tíz kékrókát, s ezzel rendben is volna minden. Tisztefetremé'tó fejedelmeik, az egész tundrán a leggazdagabb fejedelmek tennének. Sokáig tartott a dinom-dáncm. talán két hétig is. Közben a legapróbb részletekig kóterveztek mindent,, hogyan fognak maid élni a szibériai pusztáikon. Amikor kijózanodtak, észrevették, hogy gyorsan olvad a hó. — Át kell jutni a Kéményén — mondotta Jal.i. — Gyerünk! És most már semmi - féle hatalom nem ér utói bennünket — nevetett fel Gyeljuk Vany. A pásztorok nagy gonddal, de gyorsan hajtották a csordát a kis hegyi folyó partján. A rénszarvasok nyomában az asszonyok és gyermekek fogatait, meg a sátraikat, az élelmiszerszáílító szárJka/ravánt verette az öreg Vanjuta. Köziben csöndesen mosolygott magában. Gyakran bole-beteisziippanitoti: a dclháinyzacstkó- ba és olyan nagyokat tüsszentett, hogy visszhangzottak tőle a hegyei!?. Jakinak nem tetszett a pásztor jó kedve. — Minek örülsz annyira, te tök- fejű? •— Örülök, urnám, hogy minden jól megy. Átkelünk a Kamenyen és te tíz szarvassal többet adsz a munkámért. — Jó, jó — nyugodott meg a gazda és - barátsága jeléül még dohányt Is ként az öregtől. Éjszaka érkeztek az obdonszki tundrára. Sátrat is vertek azonnyom- ban, s nyugovóra tértek. Még alig hajnalod ott, amikor Gyeljuk Vany rémülten rcmtotl. (be barátja sátrába: — Baj van, Jali. Emberek jönnek Szibéria felől! Jali reszkető kézzel vette magéra sziarvaiábőrsubáját, kiment a sátorból, és felugrott a készen várakozó szánba. aztán Gyeljuk Vany-al együtt a szibériai kararvánok elé hajtott. Az egész határt rémzarvascsorrdáik leptek el. Mintha az egész vidék barna botoraival együtt megindult volna, úgy hullámzott, nyomult előre a rénszarvasok agancsos hada. Egy őiszhajú. kövér öregember száguldott a veiziérszarvason. Amikor odaérkezett Jalióklhoz, elfúló hangon sóhajtotta: — Hosszú élebet! — Neked meg gazdag életet! Merre tartasz? — Az új hatalom elől megyek. Az Uralom túlra .. . Itt mindenütt kolhozok lesznefk. Egész Szibéria csupa kolhoz, A Kameny mögött jobb. azli beszélik. Jali ránézett. Gyeljuk Vanyra és h ír lelem f elüvöltött: — Oh, te bitang! Miért tanácsoltad, hagy menjünk Obdanszkba? Miért mondtad, hegj it- nincs szovjet hatalom? — Nem is én mondtam. Neked bámadtatk ezek a pogány gondolataid! A kövér ember ebből épp eleget értett. Reménytvesztve széttárta karját s visszafordult. Jali is megértette, hagy nem menekülhet ebből a szorító gyűrűjéből. Éjszaka összegyűjtötte a rénszarvas- fogatokat, búsan nézett az obdoirszlki tundra széles térségeire, s tanácstalanul felvonta a vállát... Aztán visszaindult a rénszarvas- kairaváin a nyájjal együtt, a hegyem túlra, a régi legelőkre .. t
