Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-06 / 133. szám
TATÜTÄf r t TI LAG PR OL ETÜtJAt ECrrSÜtJFTFKt A MAI SZAMBAN: Vasárnapi jegyzetek (2. o.) — A kapitalizmus politikai gazdaságtanának ismétléséhez (2. o.) — Géniből jelentik (3. o.) — Az indokínai francia főparancsnokság beismerései az expediciós csapatok újabb kudarcairól (3. o.) — Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter rádióbeszéde a Pedagógus Nap alkalmából (3. o.) — Követek és nagykövetek (3. o.) AZ M DP TOLNAMEGYEI PA'RTBIZOTTJAGA'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM ARA 50 FILLER VASÁRNAP. 1954 JtJNIUS 8 A NEVELŐ MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Ä mai nap Pedagógus Nap. Az évnek 565 napjából csak egy nap. De ez az egy nap kifejezi mindazt a megbecsülést és forró szeretetet, amellyel egy szabad nép és vezetőségle méltán veszi körül azokat az embereket, akik az életük, munkájuk legnagyobb részét nemzetünk legféltettebb kincsére, a gyermekre fordítják. A pedagógus fogalma felöleli mindazokat az embereket, akik tevékenységükkel közvetve, vagy közvetlen módon nevelő, vagy oktató hatást gyakorolnak a gyermekre. Ejért mindenki minden tevékenységében egy kicsit pedagógusnak érezheti magát. S kell is, hogy annak érezze magát, ha egy kis felelősségérzet van benne, nemcsak a maga, hanem az egész magyar nép minden gyermeke iránt. S kell, hogy ehhez szabja magatartását életének munkásságát. Ma nem ezekről van szó. Ma azokról van szó, akik élethivatásuknak választották a nevelést. Azokról van szó, akiket régen úgy neveztek, hogy ..mester“, vagy a tanító, vagy tanár úr, vagy óvónéni és akik népi demokráciánkban új nevet, új feladatot magábanfoglaló megjelölést kaptak: ..a nevelő“. Ne legyen félreértés Ez a fogalom új tartalmat nyert. Nem a régi burzsoá, kapitalista rend „nevelő uráról“* van szó, jiki millió megaláztatást szenvedett egv-egy dege- nerált főúri csemete, vagy egy parvenu burzsoá elkényeztetett gyermeke mellett, akinek a nevelési rendszerét a grófnő írta elő, s aki emberszámba se ment a főúri családok tagjai előtt. Aki csak alkalmazott volt. eszköz: akinek a tudását kisajátították, hogy saját uralmukat biztosítsák. „A nevelő“ ma más. Komoly tudással rendelkező ember. A nép fia, aki a nép gyermekét oktatja és neveli, elsősorban saját példájával. Ember, akire az embertársa rábízta legféltettebb kincsét. Egy nemzet pedig a gyermekek összességén át a jövőjét. A mi nevelőink ezért a jövőért öntudatosan vállalják a felelősséget. Szemük előtt lebeg pártunk útmutatása: ,.Az oktató-nevelőmunka színvonalának emelésével dolgos, hazáját szerető, a béketábor nagy ügyéért lelkesedő, szocialista Magyarországot építő, öntudatos és képzett ifjúságot kell nevelni." A cél nagy és magasztos. Érdemes érte fáradni, érdemes dolgozni, mert az eredménye egy nép. a múltban sokat szenvedett magyar nép felemelkedése és virágzó élete lesz. Ma már jogosan vagyunk büszkék a nevelők munkájára. Igaz, vannak még hiányok, igaz, hogy sok még az útkeresés a módszerekben, de ma már mind többen vannak, akik magukévá tették a dialektikus materialista világnézeten alapuló pedagógiai eljárásokat, — követve az élenbaladó pedagóuso- kat — példát véve a szovjet emberek nevelőitől: jó és eredményes munkát végeznek. Ma már nevelőink nagy többsége nemcsak egyszerűen végrehajtja az irányító szervektől kapott útmutatásokat, hanem egyre »többen indulnak új kezdeményezésekkel. Ilyen pedagógus megyénkben Mohos János simontornyai nevelő. aki állandó és gondos megfigyelőmunkával újszerű szemléltetési eszközöket szerkeszt, így a pedagógiai tudományt a gyakorlati oktatás szolgálatába állítja. Ilyen pedagógus V a s z a r i Anna Regöly-alsómajsad nevelő is, aki 18 éve foglalkozik a majsa- pusziai gyermekekkel. Alaposan megtervezett foglalkozásokkal, lelkiismeretes, jó [szervezett munkával sajátíttatja el a tantervben előírt tudományok alapjait Mjelnyi- kov-módiszer segítségével. Az áldozatkész nevelő példája S z a u e r Dezső tüskepusztai igazgató tanító, aki nagy családja és feleségének súlyos betegsége ellenére is állandóan képezi magát, segíti ne ve totálisait. Gazdag tudás- tárából és élettapasztalatából a tanulókon kívül a puszta dolgozó népének is juttat tanfolyamokon, szemináriumokon. Régiből lett új tanító mintaképe Lantos Sebestyén kölesdi nevelő, akinek a tanítványai „odaadó lelkesedéssel** tanulnak. Mikor a pedagógusok jó munkájáról írunk, akkor gondolnunk kell az óvónőkre is. Ök azok, akik a tudás útján az első bizonytalan, tétova lépések megtételében segítik a gyermeket. A jól dolgozók közül is kitűnik F árig Mária szekszárdi óvónő, aki 25 éves működése során kivívta a gyermekek és az édesanyák osztatlan szere- tetét és feljebbvalóinak elismerését. Ki tudná felsorolni a sok-sok pedagógust, akik egész életüket a gyermeknek adják. Sokan vannak és még többen lesznek évről évre, mert látják, hogy ma már érdemes nevelni, oktatni. Pedagógusaink nem kis részében a múltban is megvolt az akarat, a szándék, hogy igazi nevelő legyen. Szívükből nem lehetett kiirtani a vágyat, hogy kiszabaduljanak% a múlt rendszer iskolai szellemének börtönéből. Ezt bizonyítja az is, hogy a Tanácsköztársaság idején a Kommunista P«vt vezetőségében — főleg falun — majdnem mindenütt megtaláljuk a nevelőt. Nem is lehetett ez másként. Nevelőink legnagyobb része szegénysorsú elnyomott murik ásás parasztszülők gyermeke volt, vér a dolgozó nép véréből. — hogyan tagadhatta volna meg önmagát! Nevelőinkben felszabadulásunk óta meggyőződéseié vált „elértük végre azt a kort. amelyben a derekas munkát megbecsülik és azzal mérik az embert.“ A Pe- dagógus Nap is bizonysága nevelőink megváltozott helyzetének, szerepének, nagy társadalmi megbecsülésének. Elismerő értékelése annak a munkának, amelyet nevelőink az iskolában és iskolán kívül egyaránt végeznek. Mi a magyarázata az ilyen nagy és őszinte megbecsülésnek? Elsősorban az iskolai munka, az egyre eredményesebb oktató-nevelő munka. Ez a munka azonban túlmutat az iskolán, mert ott látjuk őket az országépítés, a szocializmus építésének minden más területén is. Hatalmas munka ez. amelv a termelő munka kultúrájának emelkedéséhez, népünk tanulási és tucíás- ' ágyának kielégítéséhez vezet. Népünk látja ezt, A nevelő tanácsát felnőtt korban is megfogadja psj ha teheti, felemeli vezetőnek. Ma már ott van a tanító a tömeg- szervezetek vezetőségében, ott van a tsz-ben is, hogy segítsen, de otj van a tanácsok mellett is, hogy irányítsa a keze alatt felnövekedett emberszázakat. Éppen ezen sokoldalú munsa végzésében ma valójában érzi minden nevelő, hogy nálunk a szó igazi értelmében lehet a szépség, az igazi ismeretek hirdetője, a légin agasabbrendű erkölcsileg formálója, a legszebb emberi tulajdonságok fejlesztője. A feléjük áradó megbecsülés és szeretet kötelez. Kötelez tniivku nevelőt arra, hogy példamutatásával, tudásának legjavát adva kovácsolja az iskolában az új embertípust, aki szocialista jel'emmei bírva minden akadályon keresztül tl;d és fog dolgozni, harcolni a szocialista Magyarországért és a dolgozó nép virágzásnak indult életéért. Keszőhidegkúti Uj Elet tsz: •Jobb növényápolással csökkentjük az önköltséget „A keszőhidegkúti Üj Élet tsz tagsága a tavaszi vetéseket határidő előtt végezte el. A több termés elérése érdekében a jó magágy előkészítéssel kezdték meg a munkát. A vetést pedig úgy végezték, hogy minél kevesebb kézierő kelljen annak ápolásához. A kapásokat többször is megfogasolták és már most a tavasz folyamán komoly gondot i fordítanak növényeik gyommentesítésére. Több mint 30 hold kukoricájukat kétszer fogasolták. Hasonlóan 9 hold burgonyájukat is. Már a kapálását végzik, azt is annyiszor ismétlik, ahányszor a talaj megkívánja. Megtanulták, hogy a jobb tala^műve- léssel magasabb terméseredményeket tudnak elérni, s így csökken a A kongresszus után meggyorsult a munka üteme a hőgyészi Ej Barázda tsz-ben. A kongresszusi héten a tagság vállalást tett, hogy a soronlévő nővényápolási munkálatok mellett 2 hold szerződött hagyma betakarítását is elvégzi. A vállalásuk során a hagyma felszedését nem tudták teljesíteni, akadályozta azt az esős időjárás, Most azlért indult harcba a tagság, hogy vállalásuk terén tett lesmaradás mellett pótolják mindazokat a lemaradásokat. melyeket az esős idő okozott a tagságnak. A kongresszus után megbeszélésre jöttek össze. Megtárgyalták a soro tvkö vet f e/.ő feladatokat. felmérték mindazokat a lehetőségeket. melyek megvalósítása meggyorsítja a szövetkezet munkálatainak menetét. ügy határoztuk, hogy legsürgősebb tennivaló a A jó példát követik A tamási földművesszövetkezet vezetőinek és a községi tanács mező- gazdasági állandóbizottságának fel- világosító munkája nyomán egyre több dolgozó paraszt jelenti a köziégi tanácsnál, hogy befejezte a soronlévő növényápolási munkát. Tóth Józoef a tT'ező?nzdn<!Ófri ál- landóbizottság elnöke, elsők között végzett a növényápolással. Laczkí István a felügyelőbizottság elnöke pedig a növényápolási munkák elvégzése mellett egész évi sertésbeadását is teljesítette. A jó példát többen követik: Horváth Mihály, Kovács György és még mások. termények önköltsége“ — írja levelében Bogos József, a tsz elnöke. A cukor és takarmányrépát már kiegyelték. 14 hold lucernája van a szövetkezetnek, ennek nemcsak a kaszálását, de a betakarítását is elvégezték. A tagság ,a magasabb termés elérése érdekében május utól- ján újból fejtrágyázta vetéseit. A gumós növények fejtrágyázásához kálisót alkalmaztak. Minden vetőmagot saját maguk akarnak megtermelni, nem akarnak azért pénzt kiadni. Ezzel is növelik a szövetkezet jövedelmét. Mint levelezőnk írja; „az eddigi munkák során legjobb eredményt ért el Fehér János fogatos munkacsapata. A növénytermesztési brigádban Baki József, Kuti József né, Bikácsi családtagok bevonása. Ezi meg is tették. Mintegy 8—10 olyan családtag dolgozik most a szövetkezetben, akik eddig nem vettek részt a közös munkában. Pintér István elvtárs, a szövetkezet növénytermesztési brigád- vezetője örömmel mondja, hogy a családtagok bevonása lényegesen gyorsítja a tsz munkálatait. Rövidesen pótolják a lemaradást. Persze eddig sem tétlenkedtek, nem várták ölhetett kézzel, amíg a talaj annyira megszárad, hogv a növényápolása munkálatokat lehessen rajta végezni. 45 hold lucernájukból 15 holdat kézierővel, kaszáltak le. A vissza lé vő 50 holdat a gépállomás fűkaszálójával akarják elvégezni. Ezt a munkát is rövidesen befejezik és akkor teljes erővel folytatják a kukorica és egyéb növények kapálását. „A súrpilisi gépállomás felkészült.. A sárpili^j gépállomás felkészült a nyári nagy munkákra, — írja levelében Szili Péter a gépállomás párttitkára. Az udvaron katonás sorrendben sorakozik fel a minőségileg kijavított 31 cséplőgép, 17 elevátor és a 3 kombájn. A gépállomás vezetősége már elkészítette a rajonirozási tervét is. mindenki tudja mi a feladata, mit tesz, hol dolgozik és milyen céllal A gépekhez, kombájnokhoz beosztott elvtársak most már csak arra várnak, hogy elérkezzen a feladat végre hajtásának ideje, ahol megvívják az arátás. cséplés nagy csatáját. Erzsébet, Fojtek Mária, Bartha János, Paul Péter, a tehenészetben pedig ifj. Sebestyén István és Bikácsi Péter végeznek jó munkát.“ A levélből az is kitűnik, hogy a szövetkezet juhállománya is szép jövedelmet biztosít. 246 darab juhállománnyal rendelkeznek, 4.8 kilogrammos gyapjúhozamot értek el ju- honként. A tehenészetben pedig 9 tehéntől 120—130 liter tejet fejnek naponta. A növénytermesztési munkák mellett a gazdaság fejlesztéséről sem feledkeznek meg. Rövidesen megkezdik egy 1.500 férőhelyes juhhodály, egy 30 férőhelyes sertésfiaztató és egy 20 férőhelyes lóistálló helyreállítását. A „szakma legjobbja" címért folyó verseny győztesei Az Építő és Faipari Dolgozók Szak szervezete Somogy-Tolnamegyei Bizottsága a napokban értékelte a „Szakma legjobbja” címért folyó ver seny eredményeit. A versenyben — melyben 11 kőműves és ács brigád vesz részt, — az értékelés alapján első helyezést Friss Lajos kőművesbrigádja érte el 196 százalékos terv teljesítéssel. Merk János kőműves brigádia, mely a Tolnamegyei Tatarozó Vállalatot képviseli a verseny ben, 180 százalékos teljesítményével a második helyezést szerezte meg. Az ács-brigádok versenyében első helyezést a szekszárdi 73/2 Építőipari Vállalat Tunczinger Mihály brigádja érte el 203 százalékos teljesítéssel. Widemann János, a Tatarozó Vállalat ács-brigádja a „szakma legjobbja” címért folyó versenyben a III. helyezést érte el a kongresszusi verseny során. A segédmunkás brigádok közül Thész Miklós, a Tatarozó Vállalat brigádja szerezte meg az első helyet 217 százalékos tervteljesíté- sével. A 73/2 Építőipari Vállalattól Máté János segédmunkás brigádja csatlakozott a „szakma legjobbja” címért folyó versenybe. Az értékelés alapján 202 százalékos teljesítésével a II. helyezést szerezte meg. A verseny a kongresszus befejeztével nem szűnt meg. Ezután is folyik a küzdelem az első helyért, ezen keresztül pedig a kongresszusi határozatok sikeres megvalósításáért. Húsz családi ház épül, amellett jól halad a növényápolás is a sárszentlőrinci Illyés Gyula tsz-ben Snrasentlörinctfll nyolc kilomé ternyire, Apponyi Károly gróf egykori „tanyáján" gazdálkodik az Illyés Gyula tsz. A 42 család abban az uradalomban cselédeskedett valamikor, ahol most 600 hold sáját földjén dolgozik. A jóltermő föld mellett azonban a tagokra sok nyomorúságot is hagyott az uradalom. A cselédlakások nak csúfolt kuckókban — akármilyen nagy a család, mind egy szobában lakik és közöskonyhán főz. A régi, vályog és tömött falak om-‘ ladoznak, a tető beázik, a szél pedig ott fuj be, ahol éppen neki jól esik. A tsz tagok azonban nem sokáig laknak ezen a nyomortanyán. Az állam ebben is segítségükre sietett. Igaz — egyszerre nem tudnak mindenkinek új lakást építeni, de idén 20, jövőre pedig 22 család .költözik be kényelmes, kétszobás, konyhás, fürdőszobás és kamrás lakásba. Idén 280.000 forint értékben anya got kaptak 14 családi ház építésére. A tsz azonban munkaerőt ad és romépületet is bontott le, s így a 14 helyett 20 családi ház épül. A termelőszövetkezetben az utóbbi hetekben megállás nélkül folyik a munka. A gépállomás vontatója éjjel-nappal hordja a követ és más anyagot, a tagok pedig váltott műszakban segítik a szállítást. Állandó építőbrigád dolgozik, emellett vasárnap mindenki fundamentuntót ás és a falrakásnál segédkezik, hogy mielőbb felépüljön az új utca az egykori grófi tanyán. Nehezen várják a költözést, hisz nem egyedülálló a Nagy István öttagú családja, aki negyedmagával főz egy konyhán. Az építkezés mellett azonban a növényápolásról sem feledkeznek A kongresszus után meggyorsult a munka üteme a hőgyészi Uj Barázda tsz-ben meg. Olyan példás rend van a gazdaság minden zugában, mint a jó háziasszony szobájában. A kalászosokat fejtrágyázták, fo- gasolták. 110 hold kukoricát, 30 hold napraforgót, ' 10 hold takarmányrépát és 20 hold burgonyát megkapáltak, 16 holdon pedig elültették a dohánypalántát. Mindenütt dúsan fejlődik a növény a fris sen kapált földben. — Azért tudunk rendet teremteni a portánkon, — magyarázza Bor János brigádvezető. — mert sokat1 segítenek az asszonyok. — Minden nap 36 asszony kapál a földünkön és a férfiak más munkát végezhetnek. Mi napról-napra érezzük a párt és a kormány segítségét, de nem várunk mindent tétlenül. Sokat akarunk termelni is, de addig nem nyugszunk, amíg minden család nem költözik új, kényelmes lakásba,
