Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-05 / 132. szám

TOLNAI NAPLÓ V/lIo P&OLETAkjÁtEGr&ékieTTKt A MAI SZAMBÁN: A Biztonsági Ta/nács ülése (2. o.) — Emlékezés Balassi Bálintra, halálának 360. évfordulóján (2. o.) — Külpo­litikai jegyzetek (2. o.) — A kongresszusi verseny győz­tesei főzött (3. o.) — Édes anyanyelvűnkért (3. o.) — A kölesdi begyűjtési állandóbizottság munkájáról (4. o.) — Sürgős tennivaló a széna veszteségmentes betakarí­tása (4. o.) 1 M DP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTT5A'OANAfC LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1954 JÜMUS 5 Ma kezdődik a gépállomások betakarítás előtti szemléje HÍREK A MEGYÉBŐL Szakcsi Uj Élet tsz: Pártszervezetünk volt a termelés motorja — így teljesítettük kongresszusi felajánlásunkat Bővítik a tolnai baromfikeltető telepet kukoricát és a napraforgót mind megkapáltuk és kiegyeltük. Kaszás növényeinket is megtisztítottuk a gyomtól, ki acatoltuk. Tiszta, gyom­mentes gabonát akarunk betakaríta­ni. Az eddigi munkálatok során kü­lönösen jó eredményt ért el Kállai Béla növénytermesztési brigádvezető, Molnár Istvánná, a „Szocialista Mun káért” éremmel kitüntetett tagunk és Bangó Györgyné munkacsapat­vezető. Ezek állandóan élenjárnak a munkában. A begyűjtés teljesítéséről sem fe­ledkeztünk meg. Sertésből háromne­gyed évre, tojásból félévre, szarvas- marhából egész évre teljesítettük ál­lam iránti kötelezettségünket. NEMES IMRE Szakcs, Uj Élet, tsz. elnöke. Befejezték az arató- és csépSőgépek javítását a mözsi gépállomáson A mözsi gépállomás dolgozói a kongresszusi verseny során jó mun­kájukkal készültek a pártkongresz- szus m.éltó megünneplésére. Eleget tettek kongresszusi vállalásuknak és most tovább folytatják azt a nemes versenyt, melyet a kongresszus előtt kezdtek el. A kongresszusi verseny során ki­tűnt dolgozóknak a gépállomás ve­zetősége díszoklevelet adományozottá Többek között Szabadi Kálmánnak, Agócs Andrásnak és Kardos Lász­lónak, akik közel 200 százalékra tel­jesítették tavaszi tervüket. A veze­tőség ezenkívül 6 elismerő oklevelet és 21 kongresszusi emléklapot osztott jú. A pártszervezet vezetésével, a kommunisták példamutatásával, / a kongresszusi hété* befejezték az “arató- és cséplőgépek javítását. A gépállomás • dolgozói megértették, hogy nagyban függ tőlük is az ország kenyerének időben való betakarítá­sa. Ebben a munkában különösen kitűntek Csákovics András, Vieder- mann Ferenc, Ständler Vendel, Kron esik György szerelők, Gaál Gyula és Meksz Vendel asztalosok, akik fáj radságot nem ismerve dolgoztak a kongresszusi verseny során. A gépállomás vezetősége most azt a célt tűzte maga elé, hogy az ara­tás és cséplés beindítása előtt ismer­teti az aratás, cséplés politikai és gazdásági jelentőségét. A gépállomásaink soronkövetkező legnagyobb feladata, a növény- ápolási munkák mellett, a nyári betakarítási munkákra való jó fel­készülés. A jó felkészülést, a me­gyénk gabonatermésének szemvesz­teségmentes betakarítását csak jól kijavított, hibamentes gépekkel és jól kioktatott gépkezelőkkel, vala­mint jó szervező munkával tudják gépállomásaink sikeresen megoldani. A mezőgazdasági termelés fejleszté­séről szóló párt- és kormányhatá­rozat célkitűzésének megvalósítása érdekében a nyári mezőgazdasági munkák végrehajtásánál el kell érni, hogy a legkisebb szemveszte­séggel végezzük a betakarítási mun­kákat. Ezzel több gabonát takarí­tunk be és minden szem gabonával erősítjük a dolgozó nép államát, épülő szocialista hazánkat. A nyári betakarításra szükséges gépek javításánál hiányosságok me­rültek fel több gépállomásunkon, legnagyobb mértékben cséplőgépek és kazalozók javításánál mutatko­zott komolyabb lemaradás, különö­sen a varsádi, dalmandi és a bony­hádi gépállomásainkon. Lemaradás okát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy múlt év szeptemberében bein­dítottuk a cséplőgépek és különböző munkagépek javítását, de a kialakí­tott javító brigádokat állandóan szétforgácsolták és más munkafel­adattal bízták meg a gépállomás irányító dolgozói, ami rányomta bé­lyegét a javítás menetére és már kezdetben lemaradás mutatkozott. Hiba volt az is, hogy az aprómag cséplésre nem volt beállítva függet­lenített aprómag-cséplőgép. És a cséplőgépjavító brigád munkája nagymértékben abban merült ki, hogy külömböző aprómagvakhoz, napraforgóhoz állandóan gépet sze­reltek át, a beütemezett tervszerű javítás helyett. Ezen kormányunk változtatott és megyénk gépállomá­sain 38 darab függetlenített aprómag- cséplőt kell beállítani, ami megszün­teti a tervszerűtlen kapkodó mun­kát és biztosítja az értékes apró­magvak cséplését. A gépjavítás lemaradását gépállo­másaink irányító dolgozói minden igyekezettel beakarták hozni már február hónapban, de ez csak május 30-ra sikerült teljes egészében. Minisztertanács határozatának meg­felelően megyénk gépállomásai az összes nyári betakarításra szükséges gépek javítását befejezte. Most gépállomásaink szorgos mun­kával készülnek arra a nagy napra, mikor a szemlebizottság megjelenik a gépállomásokon és alapos ellen­őrző munkával megvizsgálja, hogy műszaki és szervezési vonalon ho­gyan készültek gépállomásaink a legnagyobb kampányra a nyári be­takarítási munkákra. A szemle be­fejeztével a dolgozók előtt értékelik a gépállomás munkáját, felkészülését. Azt hiszem, nem mindegy az egyet­len gépállomási dolgozónak és veze­tőnek, hogy a szemlebizottság jó munkájukat megköszöni és dicséret­ben részesíti-e, vagy azt állapítja meg, hogy a felkészülés nem meg­felelő és a bizottság úgy határoz, hogy új szemlét kell kitűzni, mely legnagyobb szégyen lenne a gép­állomás minden egyes dolgozójára. Reméljük, hogy 15 gépállomá­sunk közül nem lesz egy sem, ahol a bizottság ne fogadná el a felké­szülést. Hisz gépállomásaink tanú- bizonyságát adták annak, hogy meg­értették a pái't- és kormányhatáro­zatot a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban. Ezt bizonyítja az is, hogy a javításban legjobban lema­radt gépállomáson, mint például a dalmandi gépállomásunkon a kon­gresszusi héten dolgozók vállalásán keresztül olyan nagy eredmények születtek, hogy határidőre a gépjaví­tást befejezték. Megértették azt, hógy a dolgozó nép életszínvonalá­nak állandó emeléséért, — amit pártunk, kormányunk célul tűzött ki — elsősorban nekünk mezőgazda- sági dolgozóknak kell a legjobb tudásunkkal és odaadó becsületes munkánkkal a legtöbbet tenni. A mezőgazdaság fellendítése rajtunk gépállomási dolgozókon nagymérték­ben függ, hisz a gépi technikával elősegítjük a fejlett nagyüzemi, szo­cialista gazdálkodást, a nagyobb ter­méseredmények elérését. Éppen ezért gépeinket legjobb minőségi munká­val kell kijavítani és azokon a kar­bantartásokat mindenkor a legpon­tosabban el kell végezni. Ezzel nö­veljük a gépeink élettartamát és biz­tosítjuk állandó üzembiztonságukat. Ma kezdődnek a szemlék gépállo­másainkon. A szemlebizottság min­den “«gyes tagjára komoly feladat és felelősség hárul akkor, amikor a gépállomás dolgozóinak munkáját megvizsgálva bírálja és értékeli a bizottság. A gépállomás minden egyes dolgozója ezt átérezve szorgalmasan segíti elő jó munkájával a sikeres felkészülést Az eddigi gépállomási szemlék, úgy a múlt évi, mint a tavaszi fel­készülési szemlék során a bizottság még sok hibát és hiányosságot ta­pasztalt gépállomásaink munkájá­ban. A hibákból, melyet a szemle­bizottság feltárt az előző szemléken, gépállomásaink sokat tapasztaltak és tanultak. Hisz a múlt évi szem­lék alkalmával több gépállomáson a szemlebizottság nem fogadta el a felkészülést. Ezen a téren javulás mutatkozik, mert ebben az évben a tavaszi felkészülési szemlén nem volt egyetlen gépállomás, ahol a bizott­ság ne fogadta volna el a felkészü­lést. Az első mintaszemlét a nagydo­rogi gépállomáson végzi a szemle­bizottság. A gépállomás úgy a gép­javítással, mint szervezési vonal terén jól készül a nagy szemlére és a nyári kampány nagy munkálataira. Az összes cséplőgépek és erőgépek, valamint külömböző munkagépek már felsorakozva, indulásra készen, az összes tartozékkal ellátva, le­festve várják a szemlebizottság meg­jelenését. De nemcsak a gépek, ha­nem a gépállomás dolgozói örömtől telt szívvel várják a szemlebizott­ságot, hogy bemutathatják a szor­gos munkájuk eredményét. A gép­állomás igazgatója Takács elvtárs a szemlebizottság megjelenésekor be­számol arról, hogy készültek fel szervezési és műszaki vonalon a nagy nyári kampányra. Majd a bi­zottság megkezdi munkáját. A bizottság két részlegben végzi ellenőrző munkáját; műszaki és szer­vezési vonalon megfelelő szakembe­rek vizsgálják a gépállomás felké­szülését. Műszaki vonalon a szüksé­ges összes erő- és munkagépet üze­meltetés közben vizsgálják és azokon a legkisebb hibákra felfigyelve a dolgozók előtt feltárják és kiküszö­bölésükre a határidőt a bizottság megszabja. Ezzel a bizottság előse­gíti a gépállomás által esetleg még fel nem tárt hiányosságot és meg­lesz a lehetősége a gépállomásnak, hogy munkába indulása előtt meg­felelően kiküszöbölje a szemle al­kalmával feltárt hiányosságokat. Re-* méljük, hogy a nagydorogí gépállo­más felkészülési szemléje, de a többi gépállomás szemléje is olyan jó lesz, hogy a szemlebizottság azt állapít­hatja meg, hogy megyénk gépállo­másai megértették pártunk- és kor­mányunk határozatát a mezőgazda­ság fejlesztésével kapcsolatban, él­harcosai akarnak lenni pártunk cél­kitűzéseinek megvalósításában. Előre minőségi javítással a sikeres szemlére és a szemveszteségmentes, gyors betakarításra a kormányprog­ramul mielőbbi megvalósításáért! HORVÁTH JÓZSEF, megyei főmechanikus. Ha visszatekintünk az idei esős tavaszi hónapokra, azt kell megálla­pítanunk, hogy az a termelőszövet­kezet, vagy egyéni dolgozó paraszt, amelyik időben gondoskodott a szán­tási és vetési munkálatok elvégzésé­ről, nem csalódott. Bármilyen idő­járás jön, nem rontja le a termés- eredményét. Ezt tettük mi is, időben végeztük el a soronlévő tavaszi mun­kálatokat, szem előtt tartottuk a párt és a minisztertanács határozatát, mely megvilágítja előttünk az utat a mezőgazdasági tennivalókról. Ez tette lehetővé, hogy időben befejez­tük a koratavasziak vetését és való­ra tudtuk váltani kongresszusi fel­ajánlásunkat. Növénytermesztési bri gádunk még áprilisban befejezte a tavasziak vetését és az ősziek'fej trá­gyázását. így a dombóvári járás ter­melőszövetkezetei között a járási ta­termelőszövetkezeteinknek az állat- tenyésztés igen szép jövedelmet biz­tosított és biztosít. Különösen szép eredményeket tudnak tsz-eink felmu tatni a sertéstenyésztés és a szarvas­marhatenyésztés vonalán. Megyénk termelőszövetkezetei kö­zül a bátaszéki Búzakalász tsz tehe­nészete 12.8 literes fejési átlagot ért el. Ez az eredmény nagyon szép, kü­lönösen ha figyelembevesszük azt, hogy a Búzakalász tsz tagsága meny­nyit áldozott tehenészetére, amíg a majdnem 13 literes fejési átlagot el­érte. 1953 decemberében a 15 darab te- hép fejési átlaga 5 liter volt. Hiába, kevés takarmánnyal nem lehetett több tejet fejni. Őri Györgyöt, Sten- ger Józsefet és Gábor Antalnét — a tehenészet dolgozóit — nagyon bán­totta az alacsony fejési átlag. Akár­honnan is, de pénzt kell teremteni nács értékelése szerint az első he­lyet foglaltuk el a tavaszi munká­ban. Ezt a helyet meg is akarjuk tartani a növényápolásnál is. Úgy határoztunk, hogy a kongresszus so­rán kibontakozott versenymozgalmat végigvisszük az egész gazdasági év­ben. Állandóan azt a jelszót tartjuk szem előtt: „Termelj többet, jobban élsz!” Tudjuk, hogy a többtermelés­sel segítjük a dolgozó nép életszín­vonalának emelését és kulturális fej­lődését is. Eddigi munkálataink során is az üzemi pártszervezetünk volt a tenne lés motorja. Horváth Imre elvtárs­sal, a pártszervezet titkárával mindig megbeszéltük a tennivalókat, a meg­beszélésre bevontuk a tagságot is. így tuduk elérni a növényápolás te­rén elért eredményeinket is. A cu­kor- és takarmányrépát, valamint a kívül gondoskodás történik a dolgo­zók szociális szükségletének a kielé­gítéséről is, férfi, női mosdót és öl­tözőt is készítenek. A baromfikeltető állomásnak ed­dig mindössze 5 keltetőgépe volt, s ezzel a felszereléssel egyszerre csak 50 ezer darab naposcsibét tudtak keltetni. A most folyó építéssel azon ban elérik azt, hogy egy-egy kelte­tés során 150 ezer csibét keltethet­nek. A tolnai baromfikeltető állomás eddig már 80 termelőszövetkezetet elégített ki naposcsibével, az egyé­nieknek pedig 70 ezer darabot jut­tatott. A bővítéssel egyidőben a telep dol­gozói tervet dolgoznak ki, mely sze­rint a baromfikeltető mellé nevelő telepet, is létesítenek, ahol a lakos­ság jobb ellátása érdekében rántani való csibét is nevelnek. fagylaltot osztanak ki. A Kísérleti gazdaság, a földműves szövetkezet, a gyógypedagógiai inté­zet és az állami malom segítséget nyújtott az ünnepély megrendezésé­hez, és ezen keresztül eredményes és színvonalas volt a gyermeknap. Nagymértékben hozzájárult ehhez a Hőgyészen tartózkodó görög úttörő futballcsapat, akik az iregszemcsei úttörő csapattal bajnoki mérkőzést játszottak. takarmányra gondolták. Igen, de hon nan? Lett pénz, hogyha a tagok keve sebbet4 kaptak is előlegként, de megér te. 30.000 forint értékben vásárolt a tsz tagsága takarmányt rövid félév alatt. Ebből az összegből 20.000 fo­rintot saját erőből sertések eladásá­ból állították ki. Nagyon nehezen várták már a te- ! henészek azt az időt, amikor meg­i kezdhetik a lucerna kaszálását. Be­köszöntött az a régen várt pillanat is, amikor először vágta a kasza a gyenge lucernát. Ebből azután első- •rendű szénát készítettek. — Most már biztosan fogjuk teljesíteni a 12 literes fejési átlagot, amit a kon­gresszusra vállaltunk — mondották a tehenészek. És hogy mennyire iga­zuk volt, azt bizonyítja, hogy a 12 liter helyett 12.8 liter lett a fejési átlag. A szépen felfele törő és naponként emelkedő tejtermelés szép jövedel­met biztosít a tagságnak. Májusban 1.150 liter tejbeadásuk volt. Ezt a tejmennyiséget már május 10-ig be­adták, a többi napok tejtermelését pedig szabadon értékesítette a tag­ság, amiért jelentős összegű pénzt és jelentős mennyiségű korpát kaptak; A tejből azonban még több jövedel­met akar a tagság kihozni és ennek érdekében beállítanak egy fölöző­gépet. Naponta körülbelül 120 liter tej kerül fölözésre, amiből vajat ké­szítenek és ügy fogják eladni. A nyert soványtejet pedig sertésekkel fogják feletetni. Dicséret Illeti a tehenészetben dol­gozó Őri Györgyöt, Stenger Józsefet és Gábor Antalnét, mert amióta a tehenészetben dolgoznak 4 bikát ne­veltek fel és adott el a tsz 5—6.000 forintos darabonkénti áron. Jelenleg 3 bikát nevelnek, hogy ezeknek az állatoknak az eladásán keresztül hozzájáruljanak a tsz közös vagyo­nának gyarapításához. „A baromfitenyésztés fejlesztésére is sokkal nagyobb gondot kell for­dítani az eddiginél. Ennek érdeké­ben növelni kell a keltető kapaci­tást és még 1954 évben 11 millió naposcsibét kell eladni az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, tér melöszövetkezeteknek és a városi la­kosoknak” — mondotta Hegedűs András elvtárs, a Központi Vezető­ség december 18-i -üleséh.’ Ennek szellemében meg ezidén bő­vítik a tolnai baromfikeltető állo­mást, melynek építését a 73/2. Építő vállalat dolgozói már meg is kezd­ték. Erre a célra a régi laktanya lóistállóját alakítják át. Az épület­ben egy 23 méteres géptermet készí­tenek, amelyben 10 darab 10 ezer tojást befogadó keltetőgépet helyez­nek el. A gépterem mellett épül még egy 7x6 méteres feldolgozó helyiség és egy 2x6 méteres tojástároló, azon Gyermeknap iregszemcsén Az iregszemcsei tanács végrehajtó bizottsága ügy határozott, hogy az eddiginél sokkal jobban és nagyobb méretek között rendezi meg a gyer­meknapot. Ennek érdekében össze­hívta a helybéli üzemeket és tömeg- ize övezeteket, hogy határozatot hoz­zanak a gyermeknap megünneplésé­vel kapcsolatban. A közös értekez­leten megbeszélték, hogy a gyerme­kek megvendégelésére 1000 darab kiflit, 70 liter kávét és 600 darab Hálaszéki Háza kalász tsz ; Ejr.vpe több jövedelmet ad a tehenészet Fejlődő és egyre jobban erősödő . ,

Next

/
Thumbnails
Contents