Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-30 / 153. szám

2 N A P L O 1954 JŰNIUS 30 A g'uatenuilai események (MTI) Arbenz, Guatemala elnöke rádióbeszédében bejelentette, hogy lemond és a hatalmat átruházza Diazra, a kormánycsapatok vezérka­ri főnökére. Diaz, az új kormányfő egyelőre nem alakította át a kormányt, de — amint a nyugati hírszolgálati irodák közük — ez nem várat soká magára. A jelek szerint a hadügyi és belügyi tárcát két katonatisztre bízzák. Az ,.AFP“ jelentése szerint Alva­rado Fuentes, Guatemala mexikói követe közölte, hogy a hatalomát­adás a hétfőre virradó éjszaka tör­tént meg és maga után vonta az al­kotmány felfüggesztését. Diaz, aki a kormány irányításá­nak átvétele után rádióbeszédben ar­ról biztosította Guatemala lakossá­gát, hogy továbbfolytatja a harcot, a betolakodók ellen, első intézkedése­iként kihirdette az ostromállapotot. Diaz ezután, mint az AFP jelenti, be­tiltotta és törvényen kívül helyezte a guatemelai dolgozók pártját, a Munkapártot, és parancsot adott ar­ra, hogy a Munkapárt tagjait töröl­jék a választói listákról. Diaz egy­idejűleg rendeletet adott ki, amely­ben amnesztiát ad valamennyi poli­tikai fogolynak és a számüzötteknek (akik nyilvánvalóan a haladó szelle­mű Arbenz-ikormámy ellenségei vol­tak) majd elmozdította állásából a rendőrfőnököt s egyik hívét nevezte ki rendőrfőnökké. Washingtoni diplomáciai körökben Arbenz lemondását és Diaz uralom- rajutását úgy értékelik, hogy ezál­tal a „zendülők számára elérhető a győzelem“. A betolakodók ultimátumot intéz­tek az új kormányhoz, amelyben kö­zölték, hogy nagy erőkkel bombázni fogják Guatemala City-t, amennyi­ben nem fogadják el feltételeiket. E feltételek között szerepel az, hogy a hadsereg magasrangu tisztjei alakít­sanak ideiglenes katonai kormányt, tartóztassák le a Munkapárt vala­mennyi ismert tagját és akadályoz­zák meg Arbenzmek, Guatemala volt elnökének távozását az országból. Arbenz volt elnök — a legújabb táviratok szerint — elhagyta az or­szágot. Újabb vélemények a magyar-brazil mérkőzésről A londoni rádió szokásos hétfő esti sportadásában a következőket mondotta a magyar—brazil labda­rúgómérkőzésről: — Hallgatóinkat érdekelni fogja, mit ír az angol sajtó az izgalmas, botrányfűszerezte magyar—brazil mérkőzésről. A legérdekesebb talán a „Daily Express“ tudósítójának je­lentése. A tudósító ugyanis maga is áldozata lett a mérkőzés végén ki­tört verekedésnek. Átdobták egy kor látón, letépték nyakkendőjét és ösz- szeszaggatták ruháját. Akárcsak a többi angol lap tudósítója, ő is a brazilokat okolja a botrányért. A „Times“ cikke is eltér a szoká­sos hűvös, tárgyilagos hangtól, ami­kor leírja, miként tépték le a brazi­lok Hidegkúti nadrágját és sportsze­rűtlen magatartásukkal milyen ke­mény játékmodorba kezdtek, amely a magyar csapatnak egyáltalán nem kenyere. A kedd reggeli párisi lapok Svájc­ba küldött sporttudósítóik jelentései alapján továbbra is részletesen fog­lalkoznak a Bemben vasárnap le­játszódott eseményekkel. A ,,L' Equipe“ című sportláp első oldalon, nyolc hasábon keresztül szá­mol be a magyar, brazil mérkőzés­ről. Egyik cikk címe: „Riadó a világ- bajnokságra, a Magyarország— Uruguay mérkőzés újra lángra lob- bantja, vagy pedig eltörli a szomorú és megalázó berni látványosságot?“ A „France Soir“ megállapítja, hogy a magyarok elvitathatatlanul jobbak voltak és a brazilok durvaságai tönk re tették a játék szépségét. A „Paris Presse" egészoldalas tu­dósításának címe: „A magyarok meg verték a brazilokat, mivel intelligen­sebben játszottak“. A berni „Bund“ megállapítja, hogy a magyar labdarúgó csapat elsősor­ban mesés helycseréinek köszönheti fölényét a brazilokkal szemben. A „Basler Nachrichten“ szerint a magyarok, különösen a második fél­időben főképpen annak köszönhették fölényüket, hogy a csúszós füvön a brazilok teljesen elvesztették bizton­ságukat és a labda feletti uralmu­kat. Puskás már edzett kedden délelőtt Az uruguayi mérkőzésre készülő magyar labdarúgók — mint az AFP jelenti — kedden délelőtt könnyű edzést tartottak. Részvett az edzé­sen a sérülése óta először pályára lépő Puskás is. Kreisz dr., a csapat orvosa tanácsba könnyebb ruganyos sági és rajtgyakorlatokat végzett. Mintegy húsz perces mozgás után azonban a magyar válogatott bal­összekötő ismét fájdalmakról panasz kodott, abbahagyta az edzést, úgy hogy minden valószínűség szerint nem játszik a szerdai mérkőzésen. A többi játékosokon nyoma sem volt a vasárnapi fáradalmaknak, mindnyájan vidáman, jókedvűen vé­gezték az előírt gyakorlatokat. Az ed­zésről egyedül a vasárnap megsérült és még mindig ágyban fekvő Tóth II. hiányzott. Július 7-re összehívták az amerikai külügyminiszterek értekezletét Az Egyesült Államok irányítása alatt álló amerikai államok szerve­zetének tanácsa Washingtonban el­határozta, hogy július 7-re Rio de Janeiroba összehívja az amerikai külügyminiszterek értekezletét. Á nők nemzetközi konferenciája Parisban Páris (TASZSZ): Párisban megtar­tották a nők nemzetközi konferen­ciáját, amelyen tiltakoztak az „euró­pai védelmi közösség" megteremté­se ellen. A konferenciát ismert fran­cia társadalmi és politikai személyi­ségek kezdeményezésére hívták egy­be. A nemzetközi konferencián reszt­vettek Nyugat-Németország, Anglia, Olaszország, Hcitandia, és Francia- ország asszonyainak és leányainak képviselői. A konferencia résztvevői egyöntetűen határozatot hoztak, mely ben megerősítik a -békéért folyó harc ba vetett megingathatatlan akara­tukat. Külpolitikai hírek MTI A Reuter hírügynökség újdelhi tu­dósítója kommentálja Csou En-laj és Nehru tanácskozásait és a többi között a következőket állapítja meg: Csou En-laj kínai kommunista miniszterelnök és Nehru indiai »ni- niszterelnök közötti tanácskozásokat sok indiai fordulópontnak tekinti Ázsia történetében. Az indiaiak szerint ez az ázsiai országok első kísérlete arra. hogy maguk határozzák meg saját föld­részük sorsát európai befolyás, vagy beavatkozás nélkül azóta, amióta a nyugati hatalmak három évszázaddal ezelőtt beszivárogtak Ázsiába. Az indiai nézet az, hogy a két mi­niszterelnök — összesen csaknem 1000 millió ember vezetője. — első­sorban mint ázsiai államférfi talál­kozott egymással. hAga A De Waarheid című lap közli a Holland Kommunista Párt nyilat­kozatát a Guatemala ellen irányuló amerikai intervencióval kapcsolat­ban. A Holland Kommunista Párt — hangzik a többi között a nyilatko­zat — a leghatározottabb formában elítéli ezt az újabb amerikai agresz- sziót. A Holland Kommunista Párt tudja, hogy a holland nép túlnyomó többségének véleményét fejezi ki, amikor üdvözli a guatemalai népet és sikereket kíván neki azokkal szemben vívott harcában, akik veszé­lyeztetik országa függetlenségét. BUENOS AIRES Manuel Galich, Guatemala argen­tínai nagykövete interjút adott az „Agencia Latina de Noticias" hír- ügynökség tudósítójának. A nagykövet arra a kérdésre vá­laszolva, hogy tulajdonképpen ki is az a Castillo Armas, ezeket mon­dotta: „Ez az ember államcsínyekre spe­cializálta magát és az Egyesült Ál­lamok, valamint a .United Fruit Company- amerikai társaság szolgá­latában van." „Castillo Armas — folytatta a nagykövet, — már 1949-ben megkí­sérelte az államcsínyt. 1950-ben újabb ilyen kísérletet tett, de ku­darca után Columbiába szökött, 1951- ben pedig Hondurasba tette át szék­helyét. Az, hogy az amerikaiak szol­gálatában van, köztudomású." Galich kijelentette, hogy az inter­venciós csapatok kalandorokból ál­lanak és hogy e csapatokat az Ame­rikai Egyesült Államok pénzeli és látja el fegyverrel." BEIRUT Kairóból érkezett jelentések sze­rint a „Portland" cég több, mint 1000 munkást foglalkoztató cement­gyárában (Kairo közelében) sztrájk kezdődött. A sztrájkoló munkások követelik munkabérük emelését. A sztrájkoló munkások és a rendőrség között ösz- szetűzésre került sor. A rendőrség tüzet nyitott, öt munkást megölt, töb bet megsebesített. A rendőrség se­gítségére páncélos csapatokat hívtak. Az eddigi jelentések szerint a sztráj­kot még nem tudták elfojtani. NYÁRI ÁRUCIKKEK Élénken folyik Mosz­kvában a tavaszi-nyári árucikkek vásárlása. A boltok tele vannak vásár­lókkal. Fokozódott az ér­deklődés a legkülönbö­zőbb nyári árucikkek — selyemruhák és futball- labdák, fonott bútorok és nyári cipők, függőágyak és szoba-ventillátorok, horgász-felszerelések és lepkefogók — iránt. Az egyik moszkvai nagy áruház, a Scserbakov- nagyáruház kirakataiban a téli holmik átadták he­lyüket a világos színű öl­tönyöknek, felöltőknek, ízléses gumicipőknek. A kalap-osztályon férfi, női és gyermek-szalmakalapo kát találunk; sok-sok kü­lönböző fazon van. A cipő-osztályon 35 kü­lönféle cipőtípust, külön­böző élénk színű bőrök­ből készült szandálokat és sarukat látunk. A tex­tilnemű-osztályon bő vá­laszték van selymekből,- ftnírost- és pamutszöve- tekiből. A textilgyárak sző vetminta-tervezőá és szírit tervezői kitettek maguk­ért. Mihail Litvinov, az áru ház kereskedelmi igazga­tója elmondja, hogyan készül az áruház kollektí­vája a tavaszi-nyári mun­kára. A munka már február­ban megkezdődött. A Mo­dellek Házában és a nagy vállalatokban bemutatták a ruhák, kalapok és ta- vaszi-rtyári időszakra ké­szített más férfi, női és gyermekruházati cikkek mintáit. Az áruház dol­gozói a vásárlók igényei­nek számbavételével meg rendelték azokat az áru­cikkeket, melyekből a leg­nagyobb kereslet várható. Az iparvállalatok szállí­tották a megrendelt áru­cikkeket és az áruháznak így már az évad megnyi­tására telt raktárai vol­tak. Az áruház a többi­hez hasonlóan sokmilliós bankkölcsönt kapott az előzetes vásárlások lebo„ nyolítására. A Scserbakov-nagyáru- ház dolgozói, mielőtt a ta­vaszi-nyári időszak előké­szítéseképpen egyes min­ták tömeggyártását java­solták volna, tanácskoz­tak a vásárlókkal. Megbe­szélésük alapján válogat­ták ki a bőripari és a kon fekcióipari cikkek új mo­delljeit. Élénken folyik a keres­kedelmi munka a nagy- áruháziban. A vásárlók a legkülönfélébb dolgok iránt érdeklődnek, kezdve a napernyőktől és kerék­pároktól a selyemruhákig és lemezjátszókig. Nő a bevétel. Március­ban 25,000.000 rubel, áp­rilisban 35,000.000 rubel értékű árucikkeket adta« el. A forgalom még nö­vekedett a májusi napok­ban. Népes a kerékpár- és motorkerékpárosztály. Az érdeklődők közt túlysúly- ban vannak a fiatalok, Leányok és fiatalemberek komoly szakismerettel tár gyalják meg a különböző kerékpárok és motorke­rékpárok tulajdonságait; nem sietik el a vásárt. Élénk az élet a konfek- ciás osztályon. A vásárlók bő választékot találnak a vászonból, természetes- és műhelyemből készült ru­hákból. Litvinov kereskedelmi igazgató azt mondja: — Érdekes- megfigyelni a kereskedelmet. Mint va­lami tükörben, megláthat­juk benne a szovjet or- svág és az egyes embe­rek életében végbementi változásokat. A látottak­ból érdekes következteté­seket lehet levonni a dol­gozók jólétének növeke­désére vonatkozólag. Idén tavasszal például a kon- fekciós-osztályon legna­gyobb volt az érdeklődés a természetes selyemből készült drága ruihák iránt, ezekből 50 százalékkal többet adtak mint az előző évadi»*! ,_w.­MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR A „Rosztszelmas“ — a Don-men ti rosztovi mezőgazdasági gépgyár, egyik legnagyobb üzem a maga nemében az egész Szovjetunióban. Á kolhozok, szovhozok és gépállomások ellátásának biztos termelési alap­ja. A „Rosztszelmas“-ban készült gabona- és kukorica-betakarító kom­bájnok, magajáró szénakaszálók és más gépek nagyszámban dolgoznak a hatalmas Szovjetunió földjein. Különösen sokat tesznek a „Ros ztszebnas' -ban annak érdekében, hogy a szocialista mezőgazdaságot elsőosztályú gépekkel lássák el, most a mezőgazdaság minden ága rohamos fellendítésének programmjával kap­csolatban. A gyár tervezői kidolgozták az új, tökéletesebb „Sztalinyec 6" típusú gabonakombájn szerkezet ét. A gép rövidesen elindul a kolhoz- földek felé. A „Rosztszelmas"-ban a legkiválóbb szovjet gyártmányú gépek dol­goznak. Ilyen gépekből áll a fő futószalag is. A futószalagon lassan ha­ladnak előre a „Sztalinyec—0" típusú gabonakombájn egyes géprészei és alkatrészei. Először a kerekeket állítják a futószalagra, azután ráérő- sítik a tömör keretet, azután a csép lődobot, a motort, a tartályt... A i összeállított, kipróbált és ellenőrzött gép a festőműhelybe kerül. A képen: Nyikolaj Szmetana szerelőlakatos felszereli a eséplődobot a „Sztalinyec—6" típusú kombájn keretére. Iáü8polIíilk»i Az amerikai terjeszkedés diagrammja ■ .Miért kockáztat háborút az Egyesült Államok Indokína m'atl" A New York Herald Tribune című ameri­kai lap nemrég egy rajzot közölte: Uncle Sam (Samu bácsi) min den erejéből igyekszik kivergődni az indokí­nai háború sötéten tá­tongó szakadékéból, de a szakadék fenekén le­selkedő szörny vissza­húzza a mélységbe. Ez azt akarja jelenteni, hogy az Egyesült Ál­lamok minden áron bé két akar s ha mégis háborúba keveredné, olybá vehető, hogy agresszió ... áldozata lett. Ezt állítja a hivatalos amerikai propaganda. Csakhogy, mint a né­pi bölcseség mondja: a hazug embert hama­rabb utolérik, mint a sánta kutyát. Az ame­rikai propagandisták is lépten-nyomon meg­botlanak s elárulják önmagukat és gazdái­kat. Imigyen botlott \ meg a New York Times is, amely egyik számában három térképet közölt, ezzel a nagybetűs cím mel: „Növekvő csen­A „Labour Research Departament Publica­tions” angol kiadóvál­lalat nemrég brosúrát adott ki. Címe: „Ki el­lenőrzi a nyugatnémet ipart?” A brosúra la­konikusan válaszol er­re a kérdésre: „Azok az emberek, akik nye­regbe segítették Hit­lert.” Kik ezek az embe­rek? Alfred Krupp háborús bűnös. 1948-ban 12 évi börtönbüntetésre ítél­ték. Nemrég került szabadlábra. A bonni kormány hitelt nyúj­tott neki/ a hadiipar felújítására. Alfred Krupp 110 német és desóceáni védelmi kö­telezettségeink. A hely­zet károm különböző fázisában." Alatta ma­gyarázat: „A fekete, il­letőleg a bevonalazott területek a térképeken az Egyesült Államokat s az Egyesült Államok tói függő országokat és az amerikai védelem hatókörébe eső más térségeket jelzik.” Az első térkép (bal­ról) felirata: „A máso­dik világháború előtt.” A bevonalazott terület itt a Csendes-óceán egy jókora darabja. A következő térkép fel­irata: „Korea előtt.” Itt már Kanada és Mexico is a függő or­szágok közé került és a baljós pontozott vo­nal az Egyesült Álla­moktól többezer kilo­méterre lévő térsége­kig tolódott ki. És most nézzük meg a harmadik térképet. Felirata: „A Dulles­terv értelmében.” Mi tartozik bele abba a térségbe, amelyre az amerikai imperialis­ták a „védelem” ürü­gyével ki akarják ter­jeszteni befolyásukat? ,,Visszatér a malt...“ 41 külföldi cégnek a feje, 127 német és 25 külföldi cégnek pedig nagyrészvényese. Friedrich Flick sza- badlábrahelyezett há­borús bűnös. Hitlerista rabságba hajtott mun­kások kiirtásáért ítél­ték el. Most az acél­tröszt vezetője. Hjalmar Schacht sza- badonbocsátott hábo­rús bűnös. Jelenleg nagy nyugatnémet ban kot alakít. Wilhelm Zangen. a volt hitlerista birodal­mi ipari csoport egy­kori vezetője, Göring egykori fegyverkezési tanácsának volt tagja. Most újra ő az igazga­Ausztrália és Uj-Zé- land brit domíniumok, Thaiföld, Malájföld és Indokina. Nem kell már sok és Indonéziá­ra is sor kerül. Rövi­den azokról a hatal­mas térségekről van szó, amelyekre az ame­rikai imperialisták a tervezett délkeletázsiai egyezmény kierőszako­lása révén szeretnék rátenni a kezüket. Az egyezmény célkitűzései ről a United States News and World Re­port című folyóirat (XXXVI. kötet, 16. sz.) á Wall Street szócsöve egyértelműen világos­ságot derített a New York Times térképei­hez fűzött kommentár jában, amelynek ezt a nagybetűs címet adta: „Miért kockáztat há­borút az Egyesült Ál­lamok Indokína miatt? Mert Indokina a kul­csa egész Ázsia ellen­őrzésének.” Minden világos! „Egész Ázsia ellenőr­zése” -— ez a háború szakadékának mélyén leselkedő igazi szörny, az amerikai imperialis­ta szörny célja! tója a „Mannesmann” nagy acélkonszernnek. A háborús bűnös ipari és finánchatalmas Ságok felsorolását még sokáig lehetne folytat­ni. Kurt von Schröder, von Witzleben, Henrich Dinkelbach, stb., stb. „Visszatér a múlt..; — olvassuk a brosúrá­ban. — Veszélyben van más országok exportja és a teljes foglalkozta­tottság ezekben az or­szágokban, de veszély­ben van a béke is. — Hisz éppen ez a gaz­dasági alapja a német terjeszkedésnek, amely 80 év alatt háromízben vezetett véres hábo­rúra,”

Next

/
Thumbnails
Contents