Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-30 / 153. szám
1954 JtNlUS 30 NÄPCÖ 3 Egy taggyűlés tapasztalatai Felkészült az aratás-cséplésre a mözsi gépállomás pártszervezete A szekszárdi járás kombájnvezetői is csatlakoztak az ország legjobb kombájnvezetőinek felhívásához ponyvával letakart cséplőgépek, glédában álló traktorok mindenfelé. Mint eay indulásra Ikész hadsereg gyülekező helye a mözsi gépállomás udvara. A nehéz fegyverek már készen állnak, csak a traktorosok, a katonák hiányoznak. Azok ts itt lesznek időben, amint vágni, csépelni lehet a gabonákat. Itt bent a gépállomás egyik szo-s, bájában együtt van a vezérkar, a kommunisták kis csoportja. Taggyűlést tartanak a nagy harc előtt, hogy megbeszéljék a legfontosabb felada-. tokát, s ennek segítségével megfeleljenek a beléjük helyezett bizalomnak. A beszámoló, melyet Szabó István párttitkár elvtárs tartott, felölelte a gépállomás eddigi eredményeit, a hibákat, s a kijavítás módjait is. Mint legfőbb teendő mutatott rá arra, hogy az aratásig el kell végezni a növényápolási munkálatokat. Különösen a termelőszövetkezetek nemcsak gazdasági, 'hanem fel- világosító munkával való segítéséről is beszélt Szabó elvtárs. Főként hang súlyozta, hogy a gépállomás kommunistáinak kell példamutatóan dolgoz- niok, s emellett felvilágosításuk mozgósítsa a tsz tagokat a helyi lehetőségek kihasználására. _ agy gondot kell fordítanunk — mondotta többek között a gépek karbantartására is. Ezzel nagymértékben csökkentjük a gépállásokat, segítjük a gyors, minél kisebb szemveszteséggel történő betakarítást. — Beszélt arról a segítségről is, melyet a pártvezetőség ad a verseny kiszélesítéséhez. Javaslatukra díjat tűztek ki a legjobbak jutalmazására. Ellenőrizni fogják, hogy a versenyt kétnaponként értékeljék a gazdaságvezetők. 5—10 naponként harci röplapok, villámok hirdetik a dolgozók elért eredményeit. A taggyűlés mozgósította a kommunistákat arra is, hogy a versenyvállalásokban is mutassanak példát. Kövessék az olyanok példáját, mint Szántó József élenjáró kombájnvezető elvtárs, aki vállalta, hogy 300 A III. pártkongresszus a földmű- vesszövetkezeteket többek között azzal a feladattal bízta meg, hogy vásárolják meg a dolgozó parasztság szabad termeivényeit és a felvásárolt árut a legrövidebb úton juttassák el a fogyasztó közönséghez. Föld művesszövetkezeteink nagy többsége megértette ennek jelentőségét: nagy mennyiségben vásároltak fel zöldséget és gyümölcsárut. Sajnos azonban, a felvásárolt áru nem mindig jut el a legközelebbi úton a városi lakossághoz. Előfordul sok esetben az is, hogy egyáltalán el sem juttatják a felvásárolt árut a fogyasztókhoz. Az ozorai földművesszövetkezet például már márciusban felvásárolt nagymennyiségű burgonyát, de a mai napig sem kaptak rá diszpozíciót, pedig egészen biztos, hogy annakidején nagy szükség lett volna burgonyára egyes helyeken. Most az holdról vágja le a gabonát és 35 vagon terményt takarít be. Szólt a beszámoló arról is, hogy milyen fontos az aratással egyidőben a tarlóhántás, másodvetés elvégzése, s mégelőbb a szalma letakarítása a földekről. A mözsi „Úttörő“ tsz például mintegy 12 ezer forintot kapott csak a szalma árából tavaly. Utalt arra is, hogy a traktorosok munkáját is mennyire megkönnyíti a mélyszántásban, ha előtte a tarlóhántást elvégezték. A hozzászólások számtalan javas lattal, bírálattal járultak hozzá a taggyűlés sikeréhez, a kommunisták felkészítéséhez. V a s s Imre traktoros elvtárs például javasolta, hogy a termelőszövetkezetek megsegítése érdekében a gépállomás vezetősége többször látogassa meg a tsz- eket. — Ne csak akkor menjünk hozzájuk, — mondotta többek közt, — amikor munka kell a gépekre. Sokszor hívtak bennünket az értékelésükre, megbeszélésükre, a tsz-ek, de igen ritkán mentünk. Bírálta a pártvezetőséget Kardos László elvtárs is, hogy konkrétabb segítséget adjanak a MEDOSZ munkájához. Adjanak feladatokat számukra, de ellenőrizzék is annak végrehajtását. Mint traktoros kihívta versenyre az összes „1200-as“ cséplő gépek felelős vezetőit a 60 vagonos cséplési eredmény elérésére, 15 százalékos üzemanyagmegtakarítással, s vállalta, hogy 100 forint anyagköltség megtakarítást ér el. Gáncs Mihály elvtárs brigádve- zeto is versenyre hívta ki Fankas Ferenc elvtársat, aki szintén brigádvezető. Loboda József elv+árs, a vezető mechanikus arról 'beszélt, hogy a karbantartás minőségét meg kell javítani s ebben is a kommunisták mutassanak példát. Felhívta a párttagok figyelmét az óragrafiko- nos módszer bevezetésére. Bejelentette, hogy a kombájnokhoz a szal- mabehordó kocsik már készülnek. Beszélt a munkafegyelem megszilárdításának fontosságáról is, mert a gépállomáson e körül is van hiba. A kommunisták öntevékenységét is áru ki van téve a romlásnak, melyből nagy vesztesége lehet a szövetkezetnek. De már veszteség az is, hogy a burgonya értéke holt tőke, nem tudják a pénzt megfelelően forgatni. Egy másik eset: a Szállítmányozási Vállalat nem szállította el idejében Iregszemcséről a cseresznyét, melynek következtében a helyi földművesszövetkezetnek körülbelül 4000 forintos kára származott. Több hasonló eset van még a megyében. Helyes lenne, ha az illetékesek időben intézkednének a felvásárolt áruk elszállítására és a szállítási ren delkezések megküldésére. Ha tovább is így dolgoznak, akkor nagyban akadályozzák a földművesszövetkeze tek felvásárlási tevékenységét, melyből nemcsak a szövetkezeteknek, hanem a népgazdaságnak is nagy kára származik. hangsúlyozta, például olyan esetekben, mint a gépjavítás. — A gépek ki vannak javítva — mondotta — de nem vették észre, hogy néhánynak nem jó az indítógombja s ez kéztörést is akozhat. A párttagok, ha ilyent észrevesznek, azonnal tudatni kell a vezetőséggel. taggyűlés beszámolója a hozzászólásokkal kiegészítve jó alapot adott a kommunisták számára, hogy teljes erejükkel a gyors és szemveszteség nélküli betakarítás érdekében hairoba indulhassanak. Megmutatta azonban a taggyűlés a pártvezetőség hibáját is. Nem sok gondot fordítottak a taggyűlés megszervezésére.- Imely jóformán csak abból állt, hogy a kommunistákat értesítették, hogy taggyűlés lesz. De hogy ott mi lesz a napirendi pont, mit fognak megtárgyalni, a kommunisták hogyan készüljenek fel rá ez már elmaradt. Ennek tudható be, hogy például Farkas elvtárs a versenykihívást Gáncs elvtárs részéről nem fogadta el. Abban igaza van Farkas elvtársnak, hogy brigádjában a 4 gép közül 1 még mindig hiányzik. de ez nem jelentheti azt. hogy a kommunisták a versenyzéstől visz- szariadhatnak. 3 géppel is meg lehet nyerni a versenyt, hiszen a három gén teljesítését veszik figyelembe a versenyben. Ha a pártvezetőség a taggyűlés előkészítése során beszélgetett volna a kommunistákkal a napirendi pontokról, akkor ez a kérdés tisztázódott volna, s további versenykihívások jó alapja lett volna indent összevetve, a mözsi gép állomás pártszervezetében megvannak azok a lehetőségek, ame- lek biztosítják, hogy a „vezérkar" példamutatása, mozgósító ereje az egész gépállomás dolgozóit magával ragadja, népünk kenyeréért vívott harc megvívására. Most az a fontos, hogy a taggyűlés tapasztalatait igyekezzen a pártvezetőség megszívlelni és kíméletlen harcot indítani a meglévő hiányosságok sürgős kiküszöbölésére, A bőnek ígérkező gabonatermés közvetlen betakarítása előtt tanácskoztak a szekszárdi járás kombájnvezetői, aratógépkezelői, a gépállomások és állami gazdaságok vezető mechanikusai és vezető agronómu- sai. Ezen a tanácskozáson sok minőén szóba került. De ez a „sok minden“ kapcsolatban van a gabona gyors, minél kevesebb szemveszteségmentes betakarításával. A tanácskozáson bevezetőül Kemény István elvtárs, a járási párt- bizottság végrehajtóbizottságának tag ja tartott rövid előadást. Beszélt a járás kombájn- és aratógépvezetői- nek feladatairól, a műszaki és szakvezetők feladatairól. — Járásunkban nem kevesebb, mint 27 ezer hold területen kell a gabonát betakarítani, ami 28 százalékkal több a tavalyinál — mondotta Kemény elvtárs. Bizony ez nem kis feladat. — A kombájnvezetők, aratógépkezelők és a járás mezőgazdasági dolgozói lelkes, odaadó munkájára van szükség. A tanácskozás tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ez meg is van. A kombájnvezetők és aratógépkezelők csakúgy, mint a szakmai és műszaki vezetők készek elkövetni mindent a gabonacsata megnyeréséért. A tanácskozáson elsők közt szólalt fel Szántó József, a mözsi gépállomás traktorosa, megyénk legjobb kombájnvezetője, aki tavaly 357 holdon takarította be a gabonát. — Ezelőtt egy héttel én is részt- vettem az ország élenjáró kombájnvezetőinek értekezletén. Kötelességemnek érzem az ott elhangzottakról beszélni és a tavalyi tapasztalataimat elmondani — kezdte felszólalását Szántó elvtárs. — Az élenjáró kombájnvezetők országos tanácskozásán elindítottunk egy mozgalmat, a 300 hold terület levágásáért, a 35 vagon gabona betakarításáért. Ehhez a mozgalomhoz én is csatlakoztam, de azt hiszem, a járás többi kombájnvezetői is csatlakoztak ehhez — folytatta. — Azonban meg kell mondani, hogy csak úgy tudjuk teljesíteni vállalásunkat, ha ahhoz meg lesznek a szükséges előfeltételek. Mik az előfeltételek? Szántó elvtárs ezt is elmondotta. — Elsősorban is a kombájnnal való aratás jó megszervezése. A kombájnvezető a vezető agronómussal közösen jelölje ki a területet és az érésnek megfelelően menetközben is változtasson a menetirányterven. Ez az egyik. A másik a zsákprobléma megoldása. A zsákhiány miatt nekem tavaly is igen sok problémám volt. Sokszor meg kellett állni, ami bizony nagyban hátráltatta a munkát, többórás kiesést jelentett a munkából. A harmadik pedig az, hogy mindenki irányítani akarja a munkát. Ennek is véget kell vetni, mert ha az/idén is megismétlődik a tavalyi, akkor bizony hiba lesz. Szántó elvtársnak igaza van, mert csakugyan a járás is, meg a megye is diszponálta a gépeket, csak éppen a legilletékesebbnek, a gépállomás vezető agronómusának nem igen volt ilyen tekintetben szava. Úgy kell tenni, mint azt Arany elvtárs, a mözsi gépállomás vezető agronó- müsa mondotta: — A járási pártbizottság és a járási tanács ne vegye ki a gépállomás kezéből az irányítást, mert ezzel a mi felelősségérzetünket csökkenti. Egyébként peaig csak keveredés lesz 'belőle, mint ami volt tavaly; Bátaszékre küldik a gépet aratni, — Székszárdon pedig megállítják, hogy forduljon vissza Kétyre, mert ott sürgősebb az aratás. A felszólalók valamennyien egyetértettek Szántó elvtárs és Arany elvtárs felvetésével, helyesnek látták azokat. A kombájn mellett elengedhetetlenül nagy szükség van az aratógépek munkájára is. Az aratógépkezelőknek éppúgy helyt kell állni a munkában, mint a kombájnvezetőknek. — Megálljuk a helyünket! — mondotta Sipos Ilona, a sárpilisi gépállomás aratógépkezelője. 150 holdas tervem helyett 200 holdon végzem el az aratást és versenyre hívom a szedresi gépállomás aratógépkezelőjét, Andi József elvtársat. Andi elvtárs a versenykihívást el is fogadta és a 200 holdat még 20 holddal megtoldotta. Bródi Sándor elvtárs, a mözsd gépállomás arató- gépkezelőpe pedig a 220 holdat még 10 holddal megtoldotta és 230 hold gabona levágására versenyre hívta a járás összes aratógépkezelőit. A kombájnvezetők is valamennyien felszólaltak. Virágh Mihály elv- társ, a szedresi gépállomás legjobb kombájnvezetője, megyénk második kombájnosa, Szántó elvtársat hívta versenyre, mindketten célul tűzték ki a megye legjobb kombájnosa cím elnyerését. Gáspár Mátyás mözsi kombájnos, Tibai Sándor szedresi kombájnost hívta versenyre, ők is ugyanannyi munka elvégzését vállalták, mint Szántó elvtárs, Virág elvtárs és a többiek. Péri János, az alsóhídvégi állami gazdaság kombájnosa, Keskeny István, a tolnaszigeti Sertés- tenyésztő és Hizlaló Vállalat kombájnosa és még többen csatlakoztak a versenykihíváshoz, vállalták a 300 hold gabona levágását s a 35 vagon gabona betakarítását. A szekszárdi járás mezőgazdasági élharcosainak tanácskozásán félreért- hetetlenü kitűnt, hogy a gabonacsata megnyeréséért folytatott harcrá készen állnak, készek elkövetni mindent a gabona gyors betakarításáért, Ki a felelős az elrothadt zöldborsóért? Bölcske község dolgozó parasztsága az idén nagy- mennyiségű zöldborsó termelésre és szállításra kötött szerződést a Paksi Konzervgyárral. A szerződés értelmében a borsót a földművesszövetkezeten keresztül szállítják a konzervgyárba. Az elszállításnál azonban nehézségek merültek fel a konzervgyár részéről. — A földművesszövetkezetnél raktározott borsó napról-napra romlott, rothadt. A tanács látva a felelőtlen munkát, felhívta a konzervgyár vezetőségének figyelmét a kárra. A gyár igazgatóhelyettese válaszolta: „A 20 mázsa romlott borsót dobják a szemétre." A valóságban azonban nem 20 mázsa borsó romlott meg, hanem közel egy vagonról van szó. A felelősség a konzervgyár vezetőségét illeti, de hibás a földművesszövetkezet is a rossz tárolásért. A község dolgozói felháborodással vették tudomásul, hogy fáradságos munkájuk kárbaveszett. Követelik a bölcskei gazdák, hogy vonják felelősségre az illetékeseket, akiknek hibájából elrothadt egy vagon zöldborsó. A bonyhádi KISZ is csatlakozott a bollépitési versenyhez Hat új földművesszövetkezeti bolt megnyitását vállalta augusztus 20 tiszteletére a tolnamegyei MÉSZÖV vezetősége. A felajánlás sikeres teljesítése éraekében elhatározták a Tolnai Építőipari KTSZ dolgozói, hogy tudásuk legjavát latbavetik a községükben épülő áruház építkezésén. Azzal erősítették a MÉSZÖV elhatározását, hogy ők is felajánlást tettek a bolt határidő előtti felépítésére. A tolnaiak elhatározását már ismertettük megyénk dolgozóival a június 19-i számunkban. A Bonyhádi Épületkarbantartó KTSZ dolgozói máris csatlakoztak az augusztus 20-i boltépítési versenyhez. Vállalták, hogy augusztus 20-ig felépítik a nagyvejkei és a grábóci földművesszövetíkezeti boltokat, s ezenkívül még korszerűsítik a cikói és az izményi vegyesboltokat is. Igaz, jelen pillanatban a munkákkal kissé elmaradtak a KTSZ dolgozók, de ez még nem jelenti azt, hogy vállalásukat ne tudják teljesíteni a kitűzött határidőre. Nem akarják, hogy miattuk a falusi lakosságnak kilométereket kelljen gyalogolni az áruért. Miért nem kerül el a felvásárolt zöldségárú a fogyasztókhoz? MEGJEGYZÉS A „rendkívüli“ áremelésről A félreértések elkerülése végett tudomására hozom mindenkinek, hogy nem valami nagy dologról van szó, a „rendkívüli” áremeléssel kapcsolatban. Egyesek szerint szóra sem érdemes. De ettől függetlenül én szó- váteszem. A történet helye Szekszárd. Egész pontosan a cukrászda. A történet időpontja június 21-től 26-ig. A nagy cukrászda egyik csinos, szőke, kontyos kiszolgálója hétfőn virradóra bizonyára rosszat álmodhatott. Talán ezért volt olyan rossz hangulatban. Gondolom, ebből következett aztán az, hogy egész héten búslakodott, rendkívül figyelmetlen és elképesztően udvariatlan volt. No de az ilyen'apróságokat, — ha nehezen is, — meg lehet állni szó nélkül. Végeredményben senkit sem lehet kötelezni a mosolygásra. Arról meg talán ő maga sem tehet, ilyen rossz tulajdonságokkal született. De mindezek engem természetesen egy kicsit sem zavartak reggelenként a kávé és a két péksütemény elfogyasztásában. Elfogyasztottam én bizony, méghozzá jóétvággyal. Nem akarom tovább ilyen furcsaságokkal szórakoztatni az olvasót. Ezért kimondom, ami a szivemet nyomja: a szőke, kontyos kartársnő, meg a többiek egyik napról a másikra megemelték a kávé é' a péksütemény árát. A dolog így néz ki: egy pohár kávé és két péksütemény hivatalos ára 2.90 forint, ebbe tér- mészetesen bele van kalkulálva a kiszolgálás is. Ok egyik napról a másikra 3 forintra, illetve 3.10 forintra emelték. Ugye kedves olvasóink, maguk sem értik, hogy miért? Nem csodálom, hiszen ez egyszerűen érthetetlen. Talán a kiszolgálók a cipőkoptatást akarták ezzel a 10, illetve 20 fillérrel megfizettetni? Ez lehetséges! Annál is inkább minden bizonnyal lehet ezt feltételezni, mert senki, még a cukrászda vezetője sem tudta megmagyarázni, hogy egyik napról a másikra a kiszolgálók miért emelték meg a pohár kávé és a két péksütemény árát. Tehát akármennyire is szégyenlem, most adós maradok a válasszal, mert ha minden tehetségem összeszedem, akkor sem tudok magyarázatot adni arra, hogy miért ilyen hirtelenjében ez a rendkívüli áremelés. — Annyit azonban megígérhetek, hogy majd a jövő héten ... ha minden jól sikerül, akkorra talán megálmodják az áremelkedés okát, vagy addigra talán tudomást szerez róla a felsőbb illetékes szerv is, és ha más nem, ők majd csak meg tudják magyarázni, hogy egyik héten miért 2.90 forint, a másik héten pedig miért 3.10 forint egy pohár kávé és két péksütemény, PESTI ERZSÉBET
