Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-29 / 152. szám

TAT.HTÄT vilío PKotmkxnt LuruSteBma! A MAI SZAMBÁN: Magyarország—Uruguay és Ausztria—Nyugat-Német­ország mérkőzés a labdarúgó-világbajnokság középdön­tőjében (2. o.) — A Román Népköztársaság kereskedel­mi kapcsolatainak kibővítéséért (2. o.) — Az agitáció tartalmának javításával készüljön az aratásra az alsó­nyéki Világszabadság tsz pártszervezete (3. o.) — Jól ■'került küldöttgyűléseken megalakították a Földműves szövetkezetek Járási Központját (4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTTJACANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM ARA 50 FILLER KEDD. 1954 JÜNIUS 29 A harmadik negyedév küszöbén Tolnán már arainak Sárgulnak, érnek a ga­bonatáblák megyénk ha­tárában. Dolgozó paraszt­jainkat egyre jobban és nap-nap után többször foglalkoztatja a nyár leg­nagyobb és legszebb mun­kájának, az aratásnak gon dolata. Figyelemmel kísé­rik dolgozó parasztjaink a gabonák érését, 'hogy idő­ben megkezdhessék az aratást. Az aratás megkezdésé­nek pillanatát elsőnek a tolnai községi tanácstól jelentették, és ezzel me­gyénk is felzárkózott Pest megye mögé, ahol már na­pokkal ezelőtt megkezd­ték az aratást. Steinbach Mihály 7 hol­das dolgozó paraszt jú­nius 25-én elsőnek vágta le 1.000 négyszögöl őszi árpáját. Kun János mező gazdasági előadó arról adott hírt, hogy hátfőn, június 28-án a község kül­ső határrészén nagyobb ütemben megindul az ara tás ARA TUNK! Szedres: Ha több gazda megkezdte az aratást Szedres község dolgozó parasztsága úgy határozott, hogy az aratás megkezdéséig teljesen gyom tálán ná te­szik kapásmövényeíket. A határozat már nagyrészben megvalósult. A legtöbb gazda már a harmadszori ka­pálást is elvégezte. Ádárn János, F. Kovács Ferenc, Tóth József gazdák már felkészültek az aratásra is. — Csak jó idő legyen a héten, akkor megcsendül a kaszánk az árpában — mondogatják a szedres! gaz­dák. A tanács is minden figyelmét a sárguló gabonák­ra összpontosította. A mezőőrök mindennap jelentik a gabonák élését. — Ahogy a tanács mezőgazdasági osztályán mondták — kedden megkezdik az aratást. A terv szerint július 15-re be is akarják fejezni. A tanács gondoskodott a gabona begyűjtés gyors lebonyolításáról is. Úgy határozott, hogy állandó be­gyűjtést rendez és amíg a gépek mennek, bármikor vihetik a gabonát a begyüjtőhelyre. A jó termés nem okoz különös gondot a begyűjtésnél. A gazdák köny- nyen tudják teljesíteni beadási kötelezettségüket. Az aratás és cséplés időszaka alatt a végrehajtó­bizottsági tagok ellenőrzést végeznek. Az ütemterv sze­rint 5 naponként beszámolnak az elvégzett munkák­ról. A tanács megszervezte a cséplőgépekhez a cséplő­brigádokat is, melyek tagjai megígérték, mindent el­követnek, hogy minél előbb biztonságban legyen az ország kenyere. Állami gazdaságainkban is aratnak Dolgozó parasztságunk törekvő munkája mellé munkájukkal szorosan fel zárkóznak megyénk álla­mi gazdaságai is. Állami gazdaságaink közül első­nek. az alsóleperdi állami gazdaságból jelentették telefonon, hogy ,;ún us 26-án megkezdték az ara­tást. Elsőnek kerül levá­gásra egy 27 holdas őszi- arpa tábla. A 18 aratópár a déli órákig közel 10 holdon vágta le az arány­ló sárga gabonatengert. Ezt a 18 aratópárt kü­lön dicséret is illeti, ugyanis ők a gazdasághoz tartozó Csurgói-üzemegy­ség kertészetének szerző­dött dolgozói. A 18 arató- pár mégis vállalta a 27 hold dőlt gabona levágá­sát. Az ősziárpa nagyon szép. holdanként körül­belül 14 mázsát ígér. A keszőliideg'kiití í j Élet tsz az idén is példát mutat A keszőhidegkuti dolgozó parasztok a pártkongresz szus útmutatásai nyomán nagy lelkesedéssel végzik a növényápolási munkákat. Az Uj Élet termelőszövet­kezet. mely az elmúlt évek során nem végzett valami kiemelkedő munkát, az idén szinte mindent felülmúló lelkesedéssel, s munkakedwel kezdett a munkához. Meg is lett az eredménye. A termelőszövetkezet kapás- területeii a sok esőzés ellenére is legszebbek a köz­ség határában. A tsz-tagok okultak az előző év hibái­ból, s ma sokkal jobban, sokkal helytállóbban igyekez­nek a magasabb termés biztosításáért jobban megmű­velni földjeiket. Kukoricájukat már kétszer megkapál­ták. burgonyájukra öröm ránézni, olyan, mint a virág­tenger, de egy szál gazt sem lehet benne látni. Az dén példaképül áll a termelőszövetkezet az egyéni­leg dolgozó parasztok előtt is. Keszőhidegkut község­ben ma már egészen máskép vélekednek a tsz-ről, ál­latállományuk is kiváló, teheneik között szép számmal vannak, melyek a napi 19—20 liter tejet is megadják. A tsz felújította sertésállományát, részben mangalica sertéssel, részben pedig hússertéssel rendelkeznek. A juhállományuk is jó, az idei gyapjúért 27 ezer forintot kapott a tsz: A község dolgozó parasztsága a termelőszövetkezet­tel'égy ütt figyelemmel kíséri a gabonák érését, s vár­ja a napot, hogy megkezdhessék az aratást. A termelő- szövetkezet gabonáit részben gépierővel, részben p>e- dig kézierővel aratják le. A szépen kifejlődött gabona­táblák nagy bizakodást öntöttek a dolgozó parasztokba, s a jó termés láttára még nagyobb munkakedwel dol­godnak. Most az a cél, hogy az aratást július 15-ig el­végzik. s a gabonabegyüjtési kötelességüket augusztus 20-ig teljesítik. A gabonát a cséplőgéptől fogják a be- gyüjtőhelyre szállítani. Keszőhidegkut község tavaly is az elsők között volt, s az idén, alkotmányunk ünne-. pere büszkén akarják jelenteni, hogy a község telje­sítette hazafias kötelezettségét, eleget tett a begyűjtési kötelezettségeinek. Gazdag tapaszta latokut szereztünk az iregszemesei kísérleti gazdaságban Pártunk III. kongresszusán a Köz­ponti Vezetőség beszámolója, Gerő elvtárs felszólalása s számos hozzá­szólás nyomatékosan hangsúlyozta: az életszínvonal következetes, állan­dó emelése csak úgy lehetséges, ha szakadatlanul növeljük termelési eredményeinket, kiváló minőségű árut biztosítunk a fogyasztó közön­ség részére, s végül, de nem utolsó sorban, ha csökkentjük az önköltsé­get. Rákosi elvtárs mondotta: „A dolgozók, elsősorban az ipari mun­kások anyagi életszínvonala emelésé­nek legfontosabb eszköze a jövőben is az árleszállítás lesz. Az árakat azonban csak akkor lehet leszállíta­ni, ha előzőleg nőtt a termelékeny­ség és csökkent az önköltség'1. Most, a III. negyedév küszöbén jó ha felmérjük, hogyan is dolgoztak a mi megyénk munkásad a terv ma­radéktalan teljesítéséért. Elmondhat­juk, hogy értünk el szép eredménye­ket, de tennivalóink is vannak bő­ven. A Tolnai Selyemgyár, a Dom­bóvári Lengyár, több malom és a megye legtöbb KTSZ-e már adott hírt arról, hogy eleget tettek a má­sodik negyedévi, az első félévi köte­lezettségüknek. Az említett üzemek dolgozói nemcsak a termelés, de az önköltségcsökkentés terén is értek el hatalmas eredményeket. Azonban üzemeink többségében még csak most, az elkövetkezendő egy-két nap­ban dől el, milyen lesz a tervtelje­sítés sikere. Pártunk III. kongresz- szusán Gerő elvtárs nyomatékosan aláhúzta, hogy olyan teljes és mara­déktalan tervteljesítésre van szük­ség, ahol nemcsak a minőségi, de a . cikkenkénti, a pénzügyi, az önköltség csökkentési terv betartására is ügyel nek, ahol a termékek jó minőségét, tartósságát 1 maguk a gyár dolgozói szavatolják. A tervtől és a megjelölt cikkektől eltérő termeléssel ugyanis mi vajmi keveset érünk, mert ez nem előbbre, inkább hátra visz ben­nünket. Meg kell állapítanunk, hogy üze­meink vezetőd és dolgozói június hónapban, közvetlen a kongresszus után már fokozottabban betartják ezt a fontos követelményt. A terv tel­jesítése mellett nagy gondot fordíta­nak arra is, hogy jó minőségben gyártsák le az előírt cikkeket. De üzemeink többsége ügyel arra is, hogy olyan áruféleségeket gyártson, amely keresett az egész országban, amely valóban mutatja azt, hogy napról-napra, hónapról-hónapra eme] kedik a dolgozó nép életszínvonala. A Bonyhádi Cipőgyár, a Bonyhádi Zománcgyár, a Dombóvári Fém­tömegcikkgyártó Vállalat és még egy két olyan üzemünk van, amelyek eb­ben az évben több olyan árufélesége­ket gyártanak, amit ezelőtt egy év­vel azért nem gyártottak, mert at­tól féltek, hogy ezekből a cikkekből nem tudják teljesíteni a tervet. Gon­dolunk itt arra. hogy ma már kisebb árucikkeket is, a Zománcgyár pél­dául bögréket, kisebb lábasokat, a Fémtömegcikkgyártó Vállalat pedig tűzoltó vödrök helyett több apróbb cikkeket gyárt. A Bonyhádi Cipő­gyárban is olyan cipőmodelleket ké­szítenek. amelyek megfelelnek a vá­sárlók igényeinek. Már említettük, hogy megyénk üzemeinek többségénél van lemara­dás a terv teljesítése körül. S ez a lemaradás abból adódott a legtöbb helyen, hogy a téli zord időjárás következtében anyaghiány miatt nem tudtak egyenletesen termelni a dol­gozók, s emiatt az I. negyedévben adódott elő nagy lemaradás. Erre bi­zonyíték a Bonyhádi Zománcgyár példája. Ebben a gyáriban az év első három hónapjában, azaz az I. ne­gyedévben anyaghiánnyal küzdöttek és így természetesen tervüket sem tudták teljesíteni. A II. negyedévre már biztosítva volt részükre a szük­séges anyagmennyiség, s ekkor tel­jesítették is tervelőirányzatukat. A Zománcgyár dolgozói valamennyien 100 százalék fölött teljesítik napi, dekád, illetve havi tervüket, mert tudják, hogy ez a kötelességük. Nem lehet azonban elhallgatni azt, hogy egyes üzemekben, vállalatok­nál, a vezetőség hibájából nem tel­jesítik a tervet. Mik azok a hibák, amelyek gátolják a terv teljesítését? Többek között az — és ez nagy hi­ba, — hogy elhanyagolják a dolgo­zókról való fokozott gondoskodást. Pedig már számtalan esetben ismer­tették és gyakorlati példákon keresz­tül bemutatták az üzemek vezetői előtt, mennyire elveszi a dolgozó ked vét a munkától az olyan jelenség, amikor nem kapja meg például a munkaruhát, amit a kollektív szer­ződés előír. A Mázai Téglagyárból két panaszos levél is érkezett szer­kesztőségünkbe, amelyben a dolgo­zók kifejtették, hogy a dolgozókról való „gondoskodás“ milyen hadilá­bon áll üzemükben. Megírták, hogy a gyár vezetői legtöbbször csak Ígér­nek, de végülis letagadják azt, amire egy hónappal ezelőtt szavukat adták. Üzemeinkben meg kell szüntetni minden olyan hibát, amelyek a terv teljesítését, a minőség javulását és az önköltségcsökkentést gátolják. Hiszen a III. negyedévre is nagy feladatok várnak az üzemek vezetői­re és dolgozóira. A III: negyedéves tervet p>edig csak úgy tudják . sike­resen teljesíteni, a lemaradást pedig űpv tudíák időben pőtolni. ha meg­szüntetik a hibákat és biztosítják a dolgozóknak a munkához szükséges feltételeket. Az ötéves terv utolsó évének sikeres teljesítése, a kor­mányprogramom végrehajtása megkö­veteli az üzemek vezetőitől és dolgo­zóitól azt is, hogy az élenjárók mód­szereivel dolgozzanak. Ez azt jelenti, hogy tanulmányozni kell az élen­járók módszereit, el kell sajátítani egy-egy munkafolyamat olyan mód­szerét, amely a terv túlteljesítéséhez, a minőség javulásához, de nem utol­só sorban az önköltség csökkentésé­hez vezet. A III. negyedéves terv sikeres végrehajtása érdekében javítani kell üzemeinkben a munkafegyelmen is. Nem engedhető meg az, hogy az üze­mi munkások munkaidő alatt más­sal foglalkozzanak. A munkaidő min den percét ki kell használni azért, hogy a kongresszus határozatai jól legyenek végrehajtva. A munkafe­gyelem megszilárdításához nagyban hozzájárulhatnak az üzemi pártszer­vezetek is úgy, hogy állandó felvilá­gosító munkát végeznek a dolgozók között. Magyarázzák meg mindenki­nek, hogy mennyire fontos hazánk­ban a terv teljesítése, s mit jelent az egy dolgozónak, ha nap mint nap túlteljesíti tervelőirányzatát. Tehát jó agitációra van szükség. Fontos, hogy most, amikor a kon­gresszus újabb ragyogó célokat tű­zött népünk elé, minden üzemünk maradéktalanul teljesítse félévi ter­vét. A szükséges tartalékok és fél­készáruk gyártásával együtt ez a harmadik negyedév jó munkakezdé­sének alapja, a további előrehaladás biztosítéka. Épp>en ezért kötelessége minden ipari dolgozónak, hogy min­den órában, minden p>ercben megte­gye a magáét a haza felvirágoztatá­sa, a közös jólét megteremtése érde­kében, A sióagárdi termelési bizottság június 20-án látogatást tett az ireg­szemesei kísérleti gazdaságban. A látogatásról Deli Mihály a terme­lési bizottság elnöke így számol be: — Június 20-án reggel már négy óraikor siető emberek igyekeztek a helyi kul túrház elé. Kezükben kis csomagokkal, táskával, vállukon bal­lonnal, esőkabáttal. A kultúrház előtt autóbusz várta a dolgozókat. A busz teljesen megtelve jóhangulatú embe­rekkel, indult a dunántúli aimbes- dombo6 vidék 66 kilométeres útjá­ra. Cél az iregszemesei kísérleti gaz­daság volt. Útközben, egymás között beszélgetve gyakran említettük, váj­jon fogadnak-e bennünket, vagy talán mivel vasárnap van, nem is találunk senkit a gazdaságban. Té­vedtünk, megérkezésünk után Mé­száros elvtárs, a gazdaság főagronó- musa meleg kézfogással fogadott bennünket. Igaz, gondolt arra, hogy tekintettel az éjszakai esős időre, ta­lán nem megyünk el. De a mi am­bíciónk annál erősebb volt. — Beszélgetésbe kezdtünk, s közben elfogyasztottuk reggelin­ket, elindultunk a kísérleti telep fe­lé. Elöljáróban Mészáros elvtárs is­mertette a kísérleti gazdaság kirán­dulási tervét. Majd eredményeiket, s többek között megemlítette, hogy 1600 hold földön gazdálkodnak. Első ütünk egy emeletes épületbe vezetett, melynek folyosóján gyönyörű fény- képfelvételek és különböző növények gyökérzetei voltak láthatók. Az épü­letből a szabadba menve vagy 30— 40 fajta növényt láttunk. Itt voltak láthatók a különböző gabonafélék, természetesen a mi viszonyunknak megfelelő időjárásban tenyésztve. — Majd olyat is láttunk, mely 12 órás megvilágításban részesült, s olyan is volt, amelyik 24 órán keresztül mes­terséges megvilágítást kapott. A kü­lönbség erősen kivehető volt. — A kísérletek tapasztalatai­ból a legjobb eredmények a bő ter­mő, de ezt az éghajlatot nem igen bíró növények keresztezés után való kitenyésztéssel kerülnek hozzánk ter­melőkhöz vetőmagvak. Nehéz volna leírni mindazt, amit láthattunk, s amit éreztünk, valamennyi látniva­ló tudásunkat, tapasztalatunkat nö­velte. — Ebből az épületből továbbmen- ve gyönyörű komlótelep>et láttunk, amely számunkra érdekes volt, an­nál is inkább, mivel ez a sörnek alapanyaga és a sört mi is szeretjük Ezután következett a kapásnövény­zet, melynek lényege abban van, hogy a vetés és az egyelés kivételé­vel kézierő nem dolgozott benne, mégis gyomtalan és szépen fejlett, Végül ebéd előtt egy utolsó lát-' ványban volt részünk, a vegyszeres gyomirtás. Ilyet még egyikünk sem látott. Jelentőségét talán nem kell bővebben mondanunk: bármennyi rep>ce is legyen, vagy egyéb gyom a növényzet között, például a búzá­ban, a terület lepermetezése után a kétszikűek megszűnnek létezni, — vagyis magot termelni. — Meglátogattuk az állatte­nyésztést is. Meg kell mondani, hogy amit ott láttunk, nagy segítséget nyújt a mi állattenyésztésünkhöz és tapasztalatokat ad további munkánk­hoz. Látogatásunk befejezéséül kö­zös fényképpel örökítettük meg ki­rándulásunkat, s meleg kézszorítás­sal búcsúztunk azoktól az elvtársak­tól, akik fáradságot nem ismerő mun­kájukkal igyekeztek átadni tapasz­talataikat, s elősegíteni munkánkat a látottakon keresztül. Szeretném fel­hívni ez alkalommal megyénk töb­bi községeinek termelési bizottságai­nak figyelmét, hogy ne sajnálják azt a fáradságot, mely a látogatáshoz szükséges, mert Iregszemcsén öröm­mel fogadják őket és ők is gazdag ta pasztálatokkal térhetnek haza, s azt felhasználva, könnyebben tudják megvalósítani pártunk és kormá­nyunk határozatát a mezőgazdaság fejlesztéséről.

Next

/
Thumbnails
Contents