Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-01 / 128. szám
J ÍN A P L O 1954 JÚNIUS 1 A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa 1954 május 29 — szombati ülés (Folytatás az l. oldalról) A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának hatodik napján, szombaton délelőtt Szalai Béla elvtárs, a Politikai Bizottság póttagja nyitotta meg az ülést: folytatódott a második napirendi pont felett a vita. Varga Jenő elvtárs, a baranya- megyei tanács elnökének felszólalása után Pacco Giordano elvtárs, Trieszt szabadterület Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust, lelkes taps közepette. Ezután Jánosi Ferenc elvtárs, a népművelési miniszter első helyettese -szólt hozzá Nagy Imre elvtárs beszámolójához, majd a chilei Kommunista Párt küldötte mondott üdvözlő beszédet, amelyet a küldöttek lelkes tapssal fogadtak. Az elnöklő Szalai Béla elvtárs bejelentette: a budapesti és néhány megyei küldöttségtől javaslat érkezett a kongresszus elnökségéhez, hogy a második napirend feletti vitát zárják le. A javaslatot a küldöttek egyhangúlag elfogadták. A kongresszus a második napirendi ponttal kapcsolatban egyhangúlag, nagy lelkesedéssel a következő határozatot fogadta el: „A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa jóváhagyja Nagy Imre elvtárs beszámolóját: „Az államigazgatás és a tanácsok feladatairól” és az abban megjelölt feladatokat a párt tevékenységében irányelvnek tekinti.” A kongresszus ezután áttért a harmadik napirendi pontra: A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolójára. A harmadik napirendi pont előadója Kiss Károly elvtárs, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke volt. Beszámolóját a küldöttek hosz- szantartó, lelkes tapssal fogadták. A kongresszus a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolóját tudomásul vette és egyhangúlag a következő határozatot hozta: „A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa jóváhagyja Kiss Károly elvtársnak, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének a Központi Ellenőrző Bizottság tevékenységéről szóló beszámolóját.” Ezután Olt Károly elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, a fellebbvi- teli bizottság jelentését ismertette. A fellebbviteli bizottság javaslatait a kongresszus egyhangúlag elfogadta. Ezután szünet következett. Szünet után áttértek a negyedik napirendi pont: „A Magyar Dolgozók Pártja szervezeti szabályzatának módosítása” tárgyalására. Ács Lajos elvtárs előadó beszámolóját a küldöttek hosszantartó viharos tapssal fogadták. Ezután Áléira de la Péna elvtársnő, az Argentin Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Lars Gunnar öhmann elvtárs, a Svéd Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Jacob Brandenburg elvtárs, a Holland Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Jácov Silbert elvtárs, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust. A testvérpártok küldötteinek üdvözlő beszédét a küldöttek lelkesen -megtapsolták. Ezután ebédszünet következett. A szombat délutáni ülést Gerő Ernő elvtárs, a Politikai Bizottság tagja nyitotta meg. Beszámolt a kongresszus tiszteletére rendezett szocialista munkaverseny eredményeiről és ismertette a kongresszus elnökségének határozatát a kongresz- szusi zászlók odaítéléséről. Ezután megkezdődött a szervezeti szabályzat módosításának vitája. Dénes István elvtársnak, a zala- megyei pártbizottság első titkárának felszólalása után Emil Arnold, a Svájci Munkapárt Politikai Bizottságának tagja köszöntötte a kongresszust. Ezután Koblov Erzsébet elvtársnő, a vasmegyei DISz bizottság titkára szólalt fel, majd John Bronwelly Miles elvtárs, az Ausztráliai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja mondott üdvözlő beszédet. Barczi Gyula elvtárs, a hajdume- gyei pártbizottság első titkára volt a következő felszólaló. Dalland Randulf Leonhard elvtárs, a Norvég Kommunista Párt Központi Vezetőségének titkára üdvözölte ezután a kongresszust. Gerő Ernő elvtárs felolvasta Ur- báni elvtárs, Luxemburg Kommunista Pártja főtitkárának a kongresz- szushoz intézett üdvözlő táviratát. Bognár Imre elvtárs, a közlekedés és postaügyi minisztérium vasútpo- litikai főosztályának vezetője szólalt fel ezután, majd szünet következett. Szünet után Fülöp Péter elvtárs, a II. kér. pártbizottság első titkára, Kerek István elvtárs, a bajai párt- bizottság első titkára és Hortobágyi János elvtárs, a győrmegyei pártbizottság első titkára szólalt fel. Ezután Gerő Ernő elvtárs bejelentette, hogy az elnökséghez javaslat érkezett a vita lezárására. A kongresszus egyhangúlag úgy határozott, hogy a 4. napirendi pont felett a vitát lezárja. A szervezeti szabályzat módosításához elhangzott felszólalásokra Ács Lajos elvtárs válaszolt. A 4. napirendi ponttal kapcsolatban a kongresszus egyhangúlag a következő határozatot hozta: „A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa meghallgatta és megvitatta Ács Lajos elvtársnak, a Központi Vezetőség titkárának beszámolóját a szervezeti szabályzat módosításáról, valamint a szervezeti szabályzat módosított tervezetét. A kongresszus jóváhagyja Ács Lajos elvtárs beszámolóját, ugyancsak jóváhagyja a szervezeti szabályzatot a kongresszus által kiküldött bizottság módosító javaslataival együtt. A kon gresszus által ilymódon jóváhagyott szervezeti szabályzat a Magyar Dolgozók Pártjának érvényes szervezeti szabályzata.“ Az új szervezeti szabályzat elfogadását a küldöttek hatallmas tapsviharral ünnepelték. Percekig zúgott a kiáltás: „Éljen a párt!“ A kongresszus ezután áttért az 5. napirendi pontra: a Magyar Dolgozók Pártja vezető szerveinek megválasztására. A kongresszus ülését vasárnap dél előtt folytatja. Varga Jenő elvtársnak, a baranyamegyei tanács elnökének felszólalása Tanácsaink megyénk területén az elmúlt négy év alatt politikailag megerősödtek, sok nehéz feladatot megoldottak, amelyeket a régi, felszabadulás előtti közigazgatás nem lett volna képes elvégezni. Jelentős eredményeket értünk el a helyiipar, élelmiszeripar, egészségügy és az oktatás területén. Vannak eredményeink a mezőgazdaság, a termelőszövetkezetek megszilárdítása terén is. Az eredményeink nagymértékben a pár'.szervek által nyújtott segítségnek köszönhetők. Különösen a Központi Vezetőség júniusi határozata óta érezzük megyénkben a párt segítségét. A megyei és járási bizottságok a júniusi határozat óta nemcsak a begyűjtés és termelés kérdéseit tűzik napirendre, hanem az adóbevételi tervek teljesítését, a tanácsnak a dolgozókkal való foglalkozását, az egészségügyet, a dolgozók áruellátása és a helyiipar munkájának megjavítása érdekében végzett munkánkat is. A párt fokozottabb segítsége, az apparátus megerősítése kihat a tanácsok munkájára is. Azon községekben, ahol a pártszervezet segíti, ellenőrzi a helyi tanácsok munkáját,. ott kimagasló eredményekről számolhatunk be. Például a villányi járásban lévő Sárok község országosan vezet a kongresszusi > versenyben. Május 20-ig félévi beadási kötelezettségüket vágómarhából 3500 százalékra, sertésből 178 százalékra, baromfiból 102 százalékra, tojásból 117 és teibeadásból 110 százalékra teljesítették. Megközelítő eredménye két értek el Ivándárda. Bezedek, II- locska és Lapáncsa községek is. Rontja a tanács tekintélyét, hogy maga az államhatalom legmagasabb helyi szerve, a tanácsülés nem tölti be teljesen feladatát. Megfelelő gazdasági önállóság hiánya miatt csak gyakran tanácskozási jellege van. Nem képes határoza- tilag megoldani komolyabb problémákat. Tanácsüléseink részben emiatt általában formálisak. A begyűjtési és adófizetési tervek teljesítésénél meg kell javítani a politikai munkát, mert ezen a területen vannak a legnagyobb lazaságok és hibák. Csakis azok a tanácsok várhatnak a begyűjtés az adó vonalán javulást, nagyobb eredményt, amelyek meg tudják értetni a dolgozókkal a kötelességek teljesítésének szükségességét, előnyeit és hátrányait. Teljes egészében egyetértek a magam nevében és a baranyai küldöttek nevében Rákosi és Nagy Imre elvtársakkal abban, hogy ha a. meggyőző munka nem bizonyul elégségesnek, tanácsszervezeteinknek kö vetkezetesen kell alkalmazni a törvényes szankciókat, elsősorban az osztályellenséggel, a kulákkal szemben és a notórius nem teljesítő dolgozó parasztokkal szemben is. Biztos vagyok abban, hogy a szankciók nak ilyen példamutató alkalmazása a becsületes dolgozók többségének helyeslésével találkozik, sőt ők maguk várják el tanácsainktól az ilyen eljárást. Ez is erősíteni fogja a tömegekkel való kapcsolatot. Arra kérjük felsőbb szerveinket, hogy kevesebb rendelet ’öijön és ami jön. az világos legyen, hogy helyi tanácsaink meg is értsék azokat. A tanácsok munkájának megjavítását nehezíti az a bürokratizmus, ami a minisztériumok, elsősorban a földművelésügyi minisztérium munkáját jellemzi a tervezés, a tervkészítés terén. A már kiadott terveket a földművelésügyi minisztérium évente négyszer, ötször is módosítia A módosítást minden esetben a községi tanácsokig kell végrehajtanunk. Az a javaslatom, hogy a tervek elkészítésébe vonják be a megyét ismerő szakembereket, a termelőszö-: vetkezeti tagokat, a termelési bizottságokat és a már elkészült tervet lehetőleg ne másítsák meg. A földművelésügyi minisztérium által hozott egyik-másik rendelet nem segíti, hanem nehezíti munkánkat. A legeltetési bizottságok számos olyan legelőt, amely hegyoldalon terül el, befásítottak. Megjelent azonban a földművelésügyi minisztérium nak egy rendelete, amely szerint tizenöt százaléknál meredekebb lejtőkön fásított területen legeltetni nem szabad. Ez a rendelkezés a dolgozó parasztok körében visszatetszést váltott ki. Véménden, ahol a dolgozó parasztok 170 holdas legelőjüket fásították be, ily módon, az egész község állatállománya idejár ki legelni. A rendelet megjelenése óta nem járhatnak saját legelőjükre és a küldött ségek sora jár a megyére, járásra, oárthoz, tanácshoz, kérve jogos panaszuk elintézését. Ezt a rendelkezést sürgősen módosítani kellene. E néhány felsorolt példa azt bizonyítja, hogy a minisztériumoknak az eddiginél jobban meg kell hall- gatniok az alsóbb tanácsi szerveket, mert különben nem tudják eléggé segíteni egész népünk jólétének eme lése érdekében folyó nagy munkát: a mezőgazdaság hozamának növelését. Ti •ieszt Szabaditríüet Kommunista Pártjának üdvözlete Pacco Giordano elvtárs, Trieszt1 szabadterület Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjának üdvözlő beszéde. Trieszt szabadterület kommunistái, olaszok és szlávok, nagy rokon- szenvvel és testvéri együttérzéssel kísérik az Önök kongresszusát, — mondotta. — Bizonyosak vagyunk abban, hogy munkájuk újabb lépéssel viszi előre országuk szocialista építését, ötéves tervük eddig elért ragyogó eredményei és az új terv célkitűzései újabb és még nagyobb győzelmek biztosítékai. Mi egészen más körülmények között élünk, az amerikai-angol katonai megszállás nyomasztó terhét nvegjük. Demokratikus szabadság- jogainkat a lehető legszűkebbre korlátozták. Egykor virágzó kikötőnk ma katonai támaszpont, forgalma csekély. Egykor virágzó haióiparunk ma súlyos válsággal küzd. Az általános gazdasági válság Trieszt szabadtel illet „A”-zónáját a munkanélküliség hazájává változtatta és ifjúságunk nagy részét arra kényszeríti, hogy távoli országokba vándoroljon ki. Isztriái testvéreink, akik a „B” zó na Dán jugoszláv megszállás alatt élnek, kegyetlenül szenvednek a Tito-rezsim üldözésétől. Ez a rendszer nem tartja tiszteletben az emberi jogokat, elfojtja a szervezkedési, egyesülési és sajtószabadságot és koncentrác.ióá táborokba zárja jó elv társainkat. Éppen ezekben a napokban akarják kettéosztani a mi kis területünket és alku tárgyává tenni mindkét zóna lakosságát, hogy ilyen módon szolgálják az amerikai imperializmus háborús terveit. Az amerikaiaknak ugyanis a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni agresz- ■•zió érdekében szükségük van arra, hogy atlanti és balkáni támaszpont- 'aikat megerősítsék. Kedves Elvtársak! Triesztnek, mint átmenő kikötőnek mindig szoros kapcsolatai voltak Magyarországgal. A magyar népgazdaság megerősödése hozzájárulhatna ahhoz, hogy Tiieszt kikötőjének forgalma növekedjék. Azt kívánjuk, szűnjék meg minden olyan akadály, amely a magyar átmenő kereskedelmi forgalmat gátolja, mert biztosak vagyunk benne, hogy ez egyaránt szolgálná az önök népe, a mi népünk és a világbéke érdekét. (Taps.) Éljen a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen a magyar és a trieszti nép barátsága! Éljen a béke biztos támasza, a szocializmus élcsapata, a Szovjetunió! (Hosszantartó taps.) Jánosi Ferenc elvtárs, a népművelési miniszter első helyettese volt a következő felszólaló. Ezután a chilei Kommunista Párt küldötte üdvözölte a kongresszust Én egy függő országból jövök, — mondotta, — amelynek fő természeti kincsei a réz, a salétrom, a vas, a mangán és még sok más hatalmas kincs, a yenki imperialisták kezén van. Ezek az imperialisták az egymást követő és feltétel nélkül rendelkezésükre álló reakciós kormányokkal egyetértésben elrabolják országunk természeti kincseit, kizsákmányolják, elnyomják és nyomorba döntik a dolgozó tömegeket, az egész chilei népet, megakadályozzák a szocialista világgal való kereskedelmet és mindezzel teljes romlásba döntik az országot. Pártunk keményen szembeszáll ezzel a helyzettel, irányítja, szervezi és vezeti a dolgozók legégetőbb követeléseiért folyó harcot, a béremelésért, a jobb életkörülményekért és a dolgozók szilárd egységének megteremtéséért és annak megőrzéséért. Annak ellenére, hogy pártunk illegalitásban van, teljes erőnkkel harcolunk a háború ellen és egy olyan nemzeti felszabadító mozgalom érdekében, amely képes az országot kiemelni abból a szakadékból, amelybe reakciós kormányzata taszította. Drága Elvtársak! Befejezésül azt a kívánságunkat szeretném kifejezni, hogy haladjatok továbbra is azon a nagyszerű úton, amelynek távlatait ezen a kongresszuson oly ékesszólóan láttam kibontakozni, amely számunkra is iránymutató napi tevékenységünk és jövő harcaink szempontjából. Éljen a világ népeinek nemzetközi szolidaritása, amely az egész emberiség boldogságáért a világbékéért folytatott törhetetlen harcban sziklaszilárd egységbe forraszt mindannyiunkat. A Svéd Kommunista Párt üdvözlete Lars Gunmiair öhmann elv társnak, a Svéd Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának felszólalása. Svédország sok szempontból egyedülálló helyzetben van. Népünk több, mint száznegyven éven keresztül elkerülte a háború borzalmait és ez az alapja annak a rendkívüli szilárd békeakaratnak, amely a nép döntő többségét eltölti. Ugyancsak elkerültük a második világháború alatt a fasiszta megszállást, de nem akkori kormányunk szilárdsága és ellenállása révén, hanem annak a közvetlen segítségnek a következtében, amelyet a szovjet kormány Svédország békéje és nemzeti szabadsága érdekében nyújtott. Már több, mint húsz esztendeje, hogy a szociáldemokrácia döntő befolyással bír országunkban. Az utóbbi tizenöt évben a szociáldemokratáké a többség a parlamentben és ezáltal lehetőségünk van arra, hogy tetszésük szerint hozzanak törvényeket, amelyek — ígéreteik szerint — megfosztanák a kapitalistákat az ország gazdasági és kulturális életében gyakorolt befolyásuktól. Valójában azonban semmi sem történt ennek érdekében. A svéd monopólkapitalizmus állásai nem inogtak meg: ma is kezében tartja az ország gazdasági és kulturális életének döntő kulcspozícióit. A monopolkapitalisták még sohasem tudtak olyan hatalmas profitra szert tenni, mint éppen a legutóbbi években. Az ország gazdasági életét négy nagy bank irányítja. Svédország Kommunista Pártja ilyen körülmények között harcol, amikor a kapitalizmus még igen erős és a jobboldali szociáldemokraták befolyása a tömegekre nagyon jelentős. Pártunk előtt az a feladat áll, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait a szociáldemokrata munkásokkal, hogy a napirenden lévő követelmények megvalósításáéi t akcióegységet létesítsen a munkásosztály széles rétegeiben. A párt ezen a területen ért is el sikereket. A szakszervezeti mozgalomban, valamint az üzemekben növekvőben van a párt befolyása. Svédország Kommunista Pártja legfontosabb feladatául tűzte ki, hogy népünk lehető legszélesebb rétegeit mozgósítsa a béke megőrzése, az atomfegyverek eltiltása érdekében, hogy aktívan támogassa a béketábor politikáját, amelynek a Szovjetunió vezetése alatt folyó sikeres harca döntő jelentőségű a világbéke szempontjából. Pártunk feladata továbbá, hogy megteremtse az akcióegységet a svéd tömegek között a rövidebb munkaidő, a magasabb élet- színvonal és a szociális és kulturális viszonyok megjavítása érdekében. Meggyőződésünk, hogy ez a harcunk sikeres lesz. Tudjuk, hogy népünk békét akar, nemzeti függetlenséget, szociális és kulturális haladást kíván. A párt egységesen és össze- kovácsoltan sorakozik fel a Központi Vezetőség mögött és ez győzelmünk legfőbb biztosítéka. Éljen a munkásosztály nemzetközi szolidaritása! Éljen a Magyar Dolgozók Pártja, amely a magyar népet a szocializmus felé vezeti! Éljen a magyar és a svéd nép örök barátsága! (A kongresszus résztvevői felállva lelkesen tapsolnak.) A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója Előadó: Kiss Károly elvtárs. Tisztelt Kongresszus! Tisztelt Elvtársak! A Központi Ellenőrző Bizottság munkájában is észrevehető, hogy a Központi Vezetőség 1953. júniusi, októberi és decemberi határozata óta megnőtt a pártszervezetek, a kommunisták aktivitása. Megnövekedett a dolgozók alulról jövő kezdeményezése, bírálataikban bátrabbak lettek és sok értékes bejelentést tesznek a Központi Ellenőrző Bizottságnak, különböző párt- és kormányszerveknek. A Központi Vezetőség júniusi, októberi és. decemberi határozata a Központi Ellenőrző Bizottság munkájának is friss erőt és tartalmat adott. Ez idő óta a Központi Ellenőrző Bizottság újabb tapasztalatokat szerzett és ezzel javította a maga, a megyei pártbizottságok és a párt- szervezetek fegyelmi bizottságának munkáját. I. A Központi Ellenőrző Bizottság a II. kongresszus óta eltelt időben igyekezett a párt szervezeti szabályzatában lefektetett feladatának eleget tenni. Ez idő óta 2187 párttag ügyében folytatott vizsgálatot. A vizsgálatot követő tárgyalásokon 1123 estben hozott kizárási határozató*. A Központi Ellenőrző Bizottság 4a 1 esetben változtatta meg az alsóbb pártszervezetek fegyelmi határozatait. Az esetek kisebb részében súlyosbított, nagyobb részében azonban enyhítenie kellett a határozatokat, mert azokat nem a mindenre kiterjedő, gondos vizsgálat alapján hozták meg. örvendetesen csökkent azoknak az eseteknek a száma, amelyekben pártbüntetéseket anyagi természetű visszaélések miatt kellett kiszabni. Pártszervezeteink tagságának összetétele egészséges, erős, a munkás- osztály és a dolgozó parasztság legjobbjait magában foglaló tagság. De közöttük még mindig akadnak olyanok, akik megfeledkeznek a kommunista párttagsággal járó kötelezettségekről, arról, hogy a pártfegyelem nemcsak a párthatározatok elfogadását jelenti, hanem a határozatok megvalósításában való tevékeny közreműködést is. A kommunista erkölcs fogalmát párttagjaink gyakran igen szűk értelemben fogják fel és azt az egvéni magatartásukra, a másik nemhez való viszonyuk kérdéseire akarják korlátozni. Ez így élvtársak helytelen. A kommunista erkölcs jelenti az önzetlen harcot pártunk célkitűzéseiért, jelenti a tevékeny részvételt építő munkánkban. Párttagjaink erkölcsi magatartásának fokmérője a párthoz, a munkához, a szocialista tulajdonhoz való viszonyuk. A párttag erkölcsi magatartásának ezen alapjait itt-ott bizony még megsértik. Nem egy helyen látjuk, hogy párt- és állami funkcionáriusok :• népvagyonnal gondatlanul és köny- nyelműen bánnak. Évről-évre emelkedik az ügyek száma, melyekben a Központi Ellenőrző Bizottságnak kell vizsgálatot folytatnia, de különösen emelkedett a Központi Vezetőség 1953. júniusi határozata óta, amióta egyrészt a kommunisták bátor bírálataikkal több hibát tártak fel, fnás- részt nem nyugszanak bele, ha igazságtalanul éri őket sérelem. Június (Folytatás a 3. oldalon)
