Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-01 / 128. szám
1954 JtJNITS 1 NÄPCö 3 A Magyar Dolgozók Pártja VII* kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) óta a kommunisták és pártonkívü- liek jobban vigyáznak az állam, a nép vagyonára. Egyre többen lépnek fel a pazarlások, a szervezetlenség, a selejt, a hanyag munka ellen. Ilyen vonatkozású ügyekkel is gyakran fordulnak a Központi Ellenőrző Bizottsághoz. A Központi Ellenőrző Bizottság számos pártunkba befurakodott ellenséges elemet zárt ki a pártból. Sok esetben vont felelősségre pártós állami furkcionáriusokat a párt politikájának eltorzítása miatt. A dolgozók éberségének segítségével számos esetben lepleztünk le kártevőket a nép vagyonának dézsmáló- it, tervcsalókat és a párt szervezeteibe befurakodott egyéb rossz elemeket. A Központi Ellenőrző Bizottság eljárt olyan párttagokkal szemben, akik személyes bosszúból üldöztek, vagy minden ok nélkül zárattak, ki tagokat a pártszervezetekből. Többször foglalkozott olyan bejelentések vizsgálatával, amelyekben pártunk politikájának eltorzításáról, hivatali hatalommal való visszaélésekről volt szó. Voltak esetek, amikor a Központi Ellenőrző Bizottságnak a törvényességet megsértőkkel szemben a pártbüntetéseken kívül a bírósági eljárást is meg kellett indítania. Sok esetben rehabilitált a Központi Ellenőrző Bizottság olyan párttagokat, akiket alaptalanul, vagy felületes vizsgálat következtében sokszor koholt vádak alapján zártak ki a pártból. Főleg falusi pártszervezetekben volt gyakori a személyes ellentétből adódó, vagy minden ok nélkül való kizárás. Vizsgálataink során láttuk, hogy pártszervezeteinkben a kommunista helytállás és példamutató magatartás terén komoly fejlődés van. Mind ritkábban történik meg, hogy a kommunisták egymás hibáit elnézik. Több az őszinte önkritika és bátrabban bírálnak felfelé. Az egyszerű párttagoktól a felső vezető funs- cionáriusokig elvtársaink őrzik és védik a pártszervezetek tisztaságát, harcolnak a minden kommunista számára kötelező éberség fokozásáért. Párttagjaink, sőt nem ritka esetben pártonkívüli dolgozók is felhívják a Központi Ellenőrző Bizottság figyelmét olyan jelenségekre, melyeknek gondos megvizsgálása súlyos hibákról, vagy törvénytelenségekről rántja le a leplet. A vizsgálatokban, a párttagok ügyeinek intézésében az utóbbi időben jó munkát végzett a budapesti pártbizottság fegyelmi bizottsága. A budapesti kerületek fegyelmi bizottságaira azonban még sok a panasz. A megyei és városi fegyelmi bizottságok munkájában is még sok a sablonosság az általánosítás. Nem néznek és vizsgálnak meg minden ügyet kellő gondossággal, nem vizsgálják meg egyénileg az eléjük kerülő párttagok eseteit, hanem gyakran egyformán mérnek és válogatás nélkül, — az elkövetett hibák súlyának megfelelő értékelés nélkül — a legsúlyosabb ítéleteket hozzák. Amellett figyelmen kívül hagynak eseteket, ahol a párt határozatait és a kormányhatározatokat durván megsértik, nem lépnek fel pártfunkcionáriusok ellen, akik törvényszegést követnek el — ákiket pedig kemény büntetésben kellene részesíteni. Varga Lajos pártonkívüli középparaszt a Központi Vezetőség titkárságához fordult panasszal, hogy a méh teleki községi és a csengeri járási tanács nem orvosolja jogos sérelmeit. Varga Lajos panaszát a Szabolcs- megyei tanács vizsgálta meg. A vizsgálat bebizonyította, hogy a bejelentő több sérelme jogos: vele több esetben igazságtalanul jártak el és, hogy a községi tanács végrehajtó bizottságának titkára közömbösen kezeli a parasztok ügyét. A megyei tanács utasította a járási tanács elnökét Varga Lajos panaszának orvoslására és arra, hogy állapítsa meg a VB-titkár Juhász Gyula felelősségét. — Ezt az utasítást a járási tanács elnöke nem hajtotta végre. Ellenkezőleg újabb jegyzőkönyv felvételét rendelte el a bejelentővel szemben. Rá akarták bírni ezt a paraszt embert, egy hamis jegyzőkönyv aláírására. A községi VB-titkár mindenáron kuláknak akarta minősíteni, s ezért a Varga család múlt századbeli vagyona és földmennyisége után kutattak, A jogos panaszt csak a Központi Ellenőrző Bizottság szigorú fegyelmi büntetése után orvosolták. II. A Központi Ellenőrző Bizottságnak a II. kongresszus óta végzett munkájában vannak hiányosságok is. A nagyszámú ügyek vizsgálata folyamán követtünk el hibákat. Előfordult, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság az eléje kerülő ügyet politikailag nem elemezte eléggé és liberális határozattal zárta le. Olyan esetek is előfordultak munkánkban, amikor a párttag elkövetett hibáinak vizsgálatánál egyoldalúan csak a hibákat néztük és nem vettük figyelembe, hogy voltak eredményei is. Ilyen alapon a hibákhoz mérten túlszigorú határozatot hoztunk, holott enyhébb ítélet az adott esetben nevelő hatású lett volna. 1952-ben, de különösen 1953. év első felében a Központi Ellenőrző Bizottság vizsgálatai egyre gyakrabban mutatták, hogy pártszervezeteinkben — a megyei bizottságoktól a párt alapszervezetekig sok esetben megsértik a pártdemokráciát, nem tisztelik a párttagok jogait, vagy figyelmen kívül hagyják a párttagság véleményét. Számos esetben kellett leváltani és megbüntetni járási pártbizottságok tagjait, mert ör- kényeskedtek, községi pártszervezetek vezetőit, mert intézkedéseikben figyelembe se vették a község dolgozóinak véleményét és így csorbították a pártszervezetek tekintélyét. Hogy ilyen esetekben rendet teremtsünk és helyreállítsuk a pártszervezetek tekintélyét, szigorú határozatokat kellett hozni, egészen a pártból való kizárásig. Párt és kormányhatározataink mu tátják az utat a szocializmus építéséhez, dolgozó népünk egyre szépü’ő életéhez, de a szocializmus építésének sok nehéz szakaszán ezek a helyes határozatok csak a kommunista káderek példamutatóan, lelkes munkájával, átmeneti nehézségek vállalásával valósulnak meg. Ahol a párttitkárok, a vezetők jól foglalkoznak a káderekkel, ahol gyakran beszélgetnek velük és széleskörben ismertetik eredményeiket, őszintén rámutatnak a hibáikra ,ahol feltárják, elemzik a nehézségek okát, ott ebből munkatársaik erőt merítenek. Erőt az akadályok merész leküzdéséhez, bátorságot a feladatok megoldására. Ilyen úton gyorsabban nevelődnek felelősségteljes, nagy feladatokra alkalmas káderek. Tisztelt Elvtársak! Pártunk 1953 júniusi és október' határozatai után sok üzemből, de főleg vidéki pártszervezetekből, a Központi Ellenőrző Bizottság segítségét kérték olyan ügyekben, melyek ről előzőleg azt hitték, hogy nem szabad bírálni. A vizsgálatok ara mutattak, hogy több helyeip durván megsértették pártunk paraszípoliiti- ■káját. Járási pártbizottságok és falusi pártszervezetek számos esetben eltör zították a párthatározatokat. Számos kizárási határozatot kellett felülvizsgálni és megsemmisíteni, mert pártunk szervezeti szabályzatának megsértésével hozták. Különösen .. sok meggondolatlan pártbüntetést róttak ki becsületes, pártunk politikáját támogató kis- és középparasztctora. A Központi Ellenőrző Bizottságnak 1953. június óta eléje kerülő falusi dolgozó paraszt párttagok fellebbezései állapján az ügyek hetven százalékában kellett az alsóbb pártszervek helytelen határozatait megváltoz tatni. Járási pártbizottsági tagokat és községi pártszervezeti titkárokat kellett szigorú pártfegyelmi büntetésben részesíteni, pártunk szervezet) szabályzatának megsértése miatt. A Központi Vezetőség június és októberi határozatai után pártszer- vezeteimMben 'erősödött a bírálat és az ömbírálat. Bátran fe'lépnek a oárt politikájának megsértői, vagy eltor- zítói ellen. Ez már maga is komoly javulást jelent. De a pártszervezetek közép és alsó kádereinek önkritikája kissé gyengébb. Nem szívesen náz nek szembe saját elkövetett hibáikkal, lassan teszik jóvá ezeket. A dolgozók leveleinek és bejelentéseinek gondos vizsgálata sokoldalúan mutatja, hogy mennyire akadályozza a párthatározatok végrehajtását az elkövetett hibákhoz való ragaszkodás. A párt és kormányhatározatok előtt népünk jobb és szebb életét biztosító intézkedések útjában mint 'akadályok és göröngyök állanak egyes párt vagy tanácsfunkcionáriusok hibái ahol az önbírálat gyenge, ahhoz, hogy a hibákat saját erejükből felszámolják és, a felsőbb szervek intézkedése is késik, ott az akadályok továbbra is megmaradnak és útját áldják a határozatok eredményes megvalósításának, . ^ Központi Vezetőség júniusi határozata óta új jelenség, hogy több pártszervezetünk területén ahol a júniusi határozat előtt pontosan végrehajtották a párt és kormányhatározatokat, sőt még túl is mentek rajtuk és többet követeltek, mint amit a törvény előírt, újabban sokkal jobb körülmények között passzívak, vagy egyenesen visszahúzódnak a határozatok megvalósításától, ahelyett, hogy a reakciós, vagy kulák elemek törvénysértéseivel szemben keményen fellépnének, azt tétlenül nézik, vagy egyes esetekben — pl. vágási engedélyek kiadásánál — még törvényellenes engedményeket is tesznek részükre. Ilyen eseteket 'találtunk Tiszaszent imrén, Rákóczi-falván, ahol a párt- szervezet elnézi, hogy szegre akasz- szák a falusi osztályharcot. Ezekkel a jelenségekkel szemben, az eddiginél sokkal keményebben fel kell lépni. Ezek az eseték komolyan mutatják, hogy ahol a pártszervezetek nem töltik be politikai vezetőszerepüket, ott az osztályellenség zavartalanul végezheti kártevő munkáját. A Központi Ellenőrző Bizottság Vizsgálatai azt mutatják, hogy a dolgozók' bejelentéseiben feltárt, hiányosságok nagyabb részét, helyi erőkkel, központi intézkedés nélkül is rendbe lehet hozni. EZ - elé olyanok gördítenek akadályokat, akik maguk is felelősek a hibák elkövetéséért. így a somogymegyei barcsi járásban a falusi párttagok indokolatlan kizárása és a járási tanács által elkövetett törvénysértések helyrehozása. azért ment nehezen. —bér a megyei pártbizottság igen határozottan lépett fel az igazságtalanságokkal szemben — mert egyes járási párt- és tanácsfunkcionáriusok azt hitték, ha jóvátesziik elkövetett hibáikat. tekintélyük csökken. Ilyen helytelen nézettel szemben a Központi Ellenőrző Bizottságnak gyakran kellett fellépnie. A tekintély igen fontos elvtársak. de ezt a tekintélyt a pártszervezetek vezetői, a pártfunkcionáriusok ió munkájukkal, s ne elkövetett hibáik takargat ásával szerezzék meg. Ilf. Tisztelt Elvtársak' A Központi Ellenőrző Bizottságnak számos esetben kellett eljárást indítania, mert párttagjaink nem voltak elég éberek. Vizsgálataink azonban azt mutatják, hogy az ellenség elleni harcban pártszervezeteinkben vannak eredmények. e téren kádereink sokat fejlődik. Pártszervezeteink munkája az iberség terén is javult. A kártékony, romboló, vagy kimondottan ellenséges tevékenységet sok esetben egyes pártfunkcionártusaink ismerték fel és leplezték le. Hosszan lehetne sorolni olyan eseí.eket, amikor a kártevő ellenséges tevékenységre egyszerű párttagok .vagy pártonkívüli dolgozók bejelentései hívják «fel a figyelmet. A dolgozók levelei, bejelentései e téren is felbecsülhetetlen segítséget lyújtanak a szocializmus építése folyamán az ellenség elleni harcban. Végül elv-társak, beszélnem 1&1.1 még arról, hogy a beszámolási időben hogyan javult a párttagoktól és pártonkívüLiektől érkező bejelentésekkel, levelekkel és panaszokkal való foglalkozás a pártbizottságoknál. A központi és helyi pártszervezetek a párttagoktól és pártonkívüli dolgozóktól a legkülönbözőbb kérdésekben — éspedig nemcsak személyi, vagy párt, hanem gazdasági-, politikai jellegű kérdésekben hozzájuk érkező levelekkel, bejelentésekkel és panaszokkal, az utóbbi időben jóval. nagyobb figyelemmel foglalkoznak. Meg kell említenem, elvtársak, hogy a sok becsülte.es bejelentő mellett, vannak rágalmazók is. Még mindig előfordul, hogy becsületes, jól dolgozó, harcos párttagjainkat, 'Párt- és állami funkcionáriusainkat egyesek különböző rágalmakkal, hamis Vádakkal akarnak lejáratni. Az ilyen emberek célja hazugságaikkal zavart kelteni és egyes elvtársakat tönkretenni. Beszélnem kell ezekről az emberekről, mert ők a bírálat leple alatt valótlan vádakat eszelnek ki, nem a vaJó tényekről írnak, hanem mindenféle hazugságokról, zagyva pletykákról és alaptalan vádaskodásokról. Ezek a rágalmazók nyilván úgy gondolják, hogy rágalmaik olyanok, mint a korom, ha lp is mossák a becsületes emberről, valami csak ragad rajta. Például a munkások 1945-ben az egyik nyomdából kidobtak egy nyilas munkavezetőt. Ez a fasiszta bitang évekig üldözte a dolgozók soraiból kiemelt kádereket hazug rágalmakkal. Rendszerint azt .írta, hogy az illető munkás nyilas volt, fűszerezve az egyéb hazugságokkal. Minden ilyen rágalmazó levelet három helyre küldött meg: a pártközpontba annak a minisztériumnak a személyzeti osztályára, ahol az illető káder dolgozott, és az államvédelmi hatóságnak. A mi megvizsgált esetünkben ahol ezt a bitangot lelepleztük, ezt a hazugságokon alapuló bejelentést egyik helyen sem vizsgálták meg, hanem azt ténynek fogadták el és megindították az eljárást a rendes, becsületes dolgozók ellen. Mindegyik helyen a másik fórumra hivatkoztak, a személyzeti osztály a pártközpontra, hogy onnét is ezt a véleményt kapta, a pártközpont a rendőrhatóságra, ahol szintén ott feküdt a bejelentő hazugsága, hogy ott is úgy tudják, hogy ez a káder fasiszta volt. Ezzel a rágalmazóval személyesen is megismerkedtünk, mert átadtuk a bíróságnak. ahol elnyerte méltó büntetését. (Taps.) Még csak nem is tagadta, hogy sorozatosan hazugságokat írt. „Én haragszom magukra, — mondotta — és eddig még senki sem kérdezte meg tőlem, hogy az igazat írom-e? (Derültség.) Elvtársak! Semmiféle vélemény, vagy információ nem mentesítheti a pártfunkcionáriust, a hivatalvezetőt, vagy a személyzeti osztályvezetőt attól, hogy ő magának Is legyen véleménye, hogy ő a maga részéről is megvizsgálja a saját emberére vonatkozó bejelentéseket. És ha az ő véleménye, az ő vizsgálata mást mutat ki, mint a neki küldözgetett papír, hát harcoljon keményen a maga igazáért! Ilyen esetek történnek ott, ahol papirszagú a munka, ahol nem vizsgálják meg a bejelentéseket, ahol az embert nem nézik, munkatársait meg sem kérdezik, hanem a hazug papírok alapján döntenek a sorsa felett. Ilyen esetek történnek, ahol ellenőrzés nélkül a káderjellemzésekbe írják bele az ilyen hazugságot és így a rágalmazó koholt vádjaiból szigorúan titkos dokumentum lesz, amit most már páncélszekrényben őriznek. Minden rágalmazó titkos álma, hogy kitalált hazugsága valamilyen hatóság levélpapírjára kerüljön s mint ilyen, a hatóság tekintélyével alátámasztva, meginduljon a halhatatlanság útján és elkísérje a megrágalmazott kádert egész életén át. Meg kell mondanom, hogy jónéhány rágalmazónak sikerült ez az álma és hazugságaikat, rágalmaikat a személyzeti osztályvezetők munkatársai berakták dossziéjukba, mint szigorúan titkos anyagot. Az ilyen rossz papírmunka nyomán sok rendes, becsületes embert ért meg nem érdemelt sérelme. Olt Károly: Tisztelt pártkongresszus! A kongresszushoz a II. kongresz- szüs óta a Magyar Dolgozók Pártjából kizárt, volt párttagoktól 607 fellebbezés érkezett. A kongresszus által kiküldött fel- lebbvileli bizottság a fellebbezéseket megvizsgálta és egyhangúlag kialakított javaslatait a következőkben terjeszti a pártkongresszus elé: 1. A fellebbviteli bizottság javasolja a pártkongresszusnak: Balajti József kohómunkás, Erdösi Ferenc tanító, Esik Sándor termelőszövetkezeti tag, Maglódi László bányász, Piros Sándor termelőszövetkezeti brigádvezető, Pesti László műszak1 tisztviselő, Szügyi Sándor faipari munkás. Zöldi Lukács agro- nómus, Hegedűs Magda közgazdász, Nemes Júlia tisztviselő, Somfai István, orvos, Gergely Dénes vasöntő, Pintér István tanító és Kákái Kálmán állami gazdasági brigádvezetőnek a pártba való visszavételét. A fellebbviteli bizottság javaslatai megtételénél érvényesítette a Központi Vezetőség 1953 június 28-i határozatait, A fellebbezéseknél ezért azt is vizsgálat tárgyává tette, hogy a korábban hozott kizárási határozatok nem túl szigorú és egyoldalú elbírálás alapján jöttek-e létre, hogy A Központi Ellenőrző Bizottság vizsgálata 53 esetben állapította meg, hogy hazug rágalmakkal vádoltak egyes párt és állami vezető funkcionáriusokat. Sajnálattal kell megállapítani, hogy több helyen anélkül, hogy megvizsgálták volna, hitelt adtak a rágalmaknak és érdemtelenül részesítettek hátrányban rendes elvtársakat. Például Wilheim Béláné a Duclos bányagépgyár munkásnője több éven át küldözgette különböző hivatalokhoz és a sajtóhoz a gyár igazgatója elleni bejelentéseit. A bejelentések zömében rágalmazó és a becsületsértést is magukban foglaló Írások voltak. Hátterükben az állt, hogy a gyár igazgatója nem volt hajlandó Wilheim Bélánét az általa kívánt helyre előléptetni, mert nem tartotta arra alkalmasnak. Wilheim Bélánét számos helven hallgatták meg. Tömegével írt bejelentéseit sok helyen hónapokon át vizsgálták. A gyár igazgatóját becsmérlő kijelentéseiért egyes helyeken még meg is dicsérték. De azt nem nézték meg, hogy mögötte egy kispolgári, tehetségtelen, törtető egyén ellenszenve áll. Wilheimné egész nap gyűjtögette a Duclos gyárban az adatokat — szinte ez volt a munkája. És ha látott, vagy hallott valamit, amit az első munkavezető félóra alatt rend- 'Tehnz'-’stoft volna, megírta az ország tíz különböző hivatalának. Az ilyen emberek nagy károkat okozna!?, mert egyrészt büntetlenül rá “almaznak. rendes, köztiszteletben álló vezetőket, másrészt a központi szerveket zaklatják olyan ügyekben. amikben egy műhelyrészley,vezető azonnal és eredményesen intézkedhet. Az ilyen rágalmazók nemcsak azoknak ártanak, akiket rágalmazásaik céltábláiul választottak, ártalmasak azért is, mert pártszervezeteink figyelmét elvonják a tényleges meglévő fogyatékosságok feltárásától és kiküszöböléséből. Pártunk előtt álló feladatok sikeres megoldása sok erőt és energiát követel. Az eredmények nem maguktól jönnek. Azokat szívós harcban kell kivívnunk, legyőzve az útunkon tornyosuló akadályokat és nehézségeket és az ellenség minden bomlasztó kísérletét. A Központi Ellenőrző Bizottság munkájának politikai színvonalát is tovább kell javítani. Gyorsabban és szigorúbban kell fellépni azok ellen, akik eltérnek a párt és kormányhatározat okban élfogadott irányvonaltól. Mindazok ellen, akik vétenek a pártélet legfőbb törvénye, a szervezeti szabályzat ellen. Kérem a tisztelt pártkongresszust, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság munkájáról tett beszámolómat fogad ja el. (Nagy taps.) Sza'iai Béla elnök: Javaslom a kongresszusnak, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolóját vegye tudomásul és fogadja el a következő határozatot: „A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa jóváhagyja Kiss Károly elvtársmaik, a KEB elnökének a Központi Ellenőrző Bizottság tevékenységéről szóló beszámolóját.'' A Központi Ellenőrző Bizottság jelentésével kapcsolatos határozati javaslatot a kongresszus egyhangúlag elfogadta. a hibák elkövetése mellett, figyelem- bevették-e az eredményes munkát is. A visszavételre javasoltaknál á fellebbviteli bizottság minden esetben azt is megvizsgálta, hogy a fellebbezők kizárásuk óta jó munkájukkal hogyan igyekeztek korábban elkövetett hibáikat jóvátenni és érdemessé válni arra, hogy ismét a Magyar Dolgozók Pártja tagjai lehessenek. 2. A visszavételre javasoltakon kívül, a fellebbviteli bizottság javasolja, hogy az általa kiválasztott és a kongresszus elnökségének lista szerint átadott 40 fellebbező visszavételi kérelmét további megvizsgálásra a kongresszus a megválasztandó Központi Vezetőségnek adja át azzal a felhatalmazással, hogy a fellebbezések ügyében dönthessen. 3. Végül javasolja a fellebbviteli bizottság, hogy a kongresszus az összes többi fellebbezést utasítsa el; A kongresszus a fellebbviteli bizottság javaslatait egyhangúlag elfogadta.. (Folytatás a 4. oldalon) 4 fellebbviteli bizottság jelentése
