Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-26 / 123. szám

2 N APEÓ 1954 MÁJUS 28 Á Magyar Dolgozók Pártba Központi Vezetőségének beszámolója, Rákosi Mátyás elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) ban tapasztalható, hogy az új sza­kasz politikáját jobboldali, opportu­nista irányban torzítják el. Vannak, akik azt hiszik, hogy az új szakasz politikája lazább állami és munka­fegyelmet jelent. A dolgozókról va­ló gondoskodásit egyesek úgy értel­mezik, hogy a béralaptútlépés, a nor­mák lazítása ellen már nem szabad olyan határozottan fellépni, mint a múlt év júniusa előtt, hogy a be­gyűjtés és adóbeszedés elhanyagol­ható, meri az együttjár a parasztok „nyugtalanításával", „zaklatásával'. Ezek a helytelen nézetek és az a tény, hogy. nem folytatunk ellenük következetes harcot, nagyon komoly károkat okoztak már az államnak. Varrnak olyan elvtársak is, akik az új szakasz politikáját úgy értelme­zik, hogy kulákveszély már nincs. Ennek következtében a kulák akti­vitása megnőtt, anélkül, hogy pár; és állami szerveink részéről komoly ellenállásba ütközött volna. E hely­telen nézetek elterjedése következté­ben az utolsó időben lazult a mun­kafegyelem, kedvezőtlenül alakul: a munka termelékenysége, megnöveke­dett a béralaptúllépés, nem csökkent, hanem tovább nőtt az önköltség és á falun komoly nehézségek mutat­koztak a begyűjtésben és az adófi­zetésben. tünk új politikájának megértéséhez és végrehajtásához, pártunk közpon­ti lapja, a Szabad Nép és elméleti folyóirata, a Társadalmi Szemle munkája terén javult; gyakrabban foglalkozik azokkal az elméleti és ideológiai kérdésekkel, melyek népi demokráciánk új fejlődési szakaszá­val kapcsolatosak. Mindez azonban csak szerény kezdet. Központi Vezetőségünk határozatai megkövetelik, hogy lapjaink és fo­lyóirataink rendszeresen vessenek fel ideológiai kérdéseket, bíráljanak nyíltan, bátran, nem általánosságban hanem konkrétan; magyar vonatko­zásokban — személyekre való tekin­tet nélkül. Egészséges szellemű, a haladást szolgáló ideológiai vitákat kell indítani, illetve ilyen viták ki­bontakozását elő kell segítenünk az irodalom, a tudomány, a művésze­tek legkülönbözőbb területein. A fordulat, melyre az ideológiai és elméleti munka terén feltét­len szükség van, még nem tör­tént meg. Ezért minden módon elő kell segíteni és bátorítani kell az ideológiai és elméleti munka kibontakozását. Az előttünk álló nagy feladatok, a nép anyagi jólétének emelése, a mezőgazdaság erőteljes fejlesztése megkövetelik, hogy agitációnk és propagandánk a legszélesebb réte­gekhez, köztük a falvak és tanyák dolgozóihoz forduljon. Uj célkitűzé­seink a nép legszélesebb tömegeinek aktivizálását, közreműködését köve­telik meg. s ehhez eleven, bátor agi­táció és propaganda kell. Olyan agi­táció és propaganda, mely világos, érthető, népszerű nyelven ad választ minden felmerült kérdésre, mely mozgósítja a dolgozókat a nehézsé­gek legyőzésére, s ugyanakkor éle­sen, harcosan szembeszáll a nyílt, vagy burkolt ellenséges propagandá­val. Agitációnk legyen erőteljes, kap­csolódjék az aktuális, az építő fel­adatokhoz, a dolgozók életének prob­lémáihoz, mutassa meg az egyszerű dolgozók munkájának s eredményei­nek összefüggését az országos fel- adaíolckal, s így adjon szélesebb lát­határt. nagyobb perspektívát. Ebből a szempontból át kell vizsgálnunk és meg kell javítanunk nemcsak nép nevelőink, de a sajtó, a rádió mun­káját is. Az osztályharc régi tapasztalata, hogy az ellenség befészkeli magát arra a területre, melyet elhanyagol­tunk, Ez természetesen az ideoló­giai területre is vonatkozik. A kapitalizmus anyagi bázisa erő­sen összeszűkült. De a kapitalista gondolkodás gazdasági bázis nélkül is tovább és még hosszú esztendőkig a legkülönbözőbb formákban igye­kezni fog befolyását népi demokrá­ciánk minden területén éreztetni. A tőkés ideológia hazai megmaradását minden eszközzel támogatja, tovább élteti az imperialista környezet is, mely módját ejti annak, hogy :deológiáját a legkülönbözőbb csa­tornákon át eljuttassa hozzánk. Az elmúlt hónapokban tapasztalhattuk, hogy a régi rend hívei nacionalista soviniszta nézetek terjesztésével kí­sérleteztek és megpróbálták életre kelteni az antiszemitizmust, a fasiz­mus aljas fegyverét. A reakció erő­feszítései különösen arra irányulnak, hogy politikai befolyása alá vonja a dolgozó parasztság tömegeit. Ilyen viszonyok között fokozottabban szük­séges. hogy a párt minden tagja fel­tétlenül megszerezze az eszmei, poli- tikai felkészültségnek azt a fokát, mely munkaköre jó ellátásához szűk séges, mely képessé teszi őt arra, hogy új kérdések felvetésénél gyor­san, helyesen tájékozódjék, s meg­felelően tudjon határozni. Az előttünk álló nagy feladatok sikeres végrehajtása jelentős mér­tékben a kádermunka területén még mindig megmutatkozó komoly hiá­nyosságok gyors és alapos megszün­tetésétől függ. Igaz, a Központi Ve­zetőség júniusi határozata óla ezen a területen is van némi javulás, de a párt kádermunkájában még min­dig erősen érezhető a bürokratikus, sőt nem egyszer rideg magatartás. Még mindig gyakori esel, hogy az elvtársakkal, akikét munkába állí­tanak, az arra illetékesek nem is beszélnek, hanem egyszerűen a ká­deranyag alapján határoznak. Per­sze, nem szabad figyelmen kívü hagyni az éberség követelményeit, a káderek múltbeli hibáit, politikai bot 'ásait, de megítélésüknél mínd'g te­kintetbe kell venni a felszabadulás óta végzett munkájukat és a veiül való közvetlen, személyes foglalko­zás alapján kell dönteni. Véget kell vetni a bürokratikus, csak kérdőívek és papírok a'ap- ján lolyó kádermunkának. (Taps.) A fejlődés egyre inkább olyan ká- iereket követel, akik nemcsak a párt munkában jártasak, de műveltek és egyben valamely területen még ko­moly szaktudással is rendelkeznek, ami elméleti képzettséggel párosulva lehetővé teszi számukra, hogy bo­nyolult helyzetekben is tájékozódni tudjanak és helyesen intézkedjenek. A mezőgazdaság fejlesztésével kap­csolatban ezért a párt vidéki funkció náriusai'tól bizonyos mezőgazdasági szaktudást követelünk meg. Az eddigieknél fokozotabban keil bevonni a pártvezetés minden ágá­ba a munkásokból és parasztokból lett értelmiségieket. Ugyancsak rá kell térni arra, hogy a párt funkcio­nárius gárdáját a párthoz hű, a gaz­dasági és kulturális élet, az állam- apparátus. a tömegszervezetek párt- politikai tapasztalattal vagy elméleti felkészültséggel és jó szaktudással rendelkező vezetőiből erősítsük meg. A káderek kiválogatásánál a párt tapasztalat, szaktudás, marxista és általános műveltség és fejlődőképes­ség mellett a legnagyobb mértékben figyelembe kell venni a bátor, ge­rinces, egyenes kommunista magafar tást. Olyan kommunistákra van szük­sége a pártnak és az államnak, akiknek nemcsak a feje, hanem a szíve is a helyén van (Taps), akik helytállását a nehéz hely­zetek csak szilárdabbá teszik, akik szívósan, engesztelhetetle­nül, és eredményesen harcolnak a bajok, a hibák ellen. Épnen ezért a párt- és állami szerveink­nek az új, fejlődőképes fiatal elvtársak mellett jobban meg kell becsülniük a harcokban ki­próbált. régi, illegális múlttal rendelkező kádereket. (Taps) Rákosi elvtárs ezután a pártisko­lák munkájáról és a pártoktatás feladatairól szólt, majd így folytat­ta: Hatékonyabbá kell tennünk a ha­tározatok végrehajtásának ellenőr­zését. A párt- és államvezetés egyik gyengesége a megfelelő ellenőrzés hiánya és határozatlansága. Erre ve­zethető vissza, hogy fontos, egész né­pünk életére kiható határozatokat nagy késéssel, vagy hiányosan haj­tanak végre, ami nagy politikai és gazdasági károkat okoz. Meg kell javítani az ellenőrzést felülről, de feltétlenül ki kell egészíteni és össze kell kapcsolni a párt és a széles dol­gozó tömegek alulról történő ellen­őrzésének igénybevételével. Csak a széles tömegek aktivizá­lásával lehet biztosítani, hogy a határozatok, melyek a dolgozó nép érdekében jöttek létre, meg is valósuljanak. Hátráltatja a párt fejlődését, de a népi demokrácia egész növekedését a bürokratizmus, a túlzót*! centralizá­ció, a rengeteg szervezés és megkö­töttség. mely elfojtja a kezdeménye­zést. nem nevel önállóságra, elmos­sa az egyéni felelősséget. Az íróasz­tal meüőli vezetés módszere, az írásos jelentések alapján történő döntések, a határozatok tömkelegé­nek gyártása a végtelenségbe' menő és egymást követő ülések és tanács­kozások azt eredményezik, hogy a vezetés és a vezetők gyakran elsza­kadnak az élettől, és ezért határo­zataik, intézkedéseik gyakran papír- szagúak. Párt- és állami funkcionáriusaink közül sokan abban a téves hit­ben élnek, hogy a papírral cso­dákat lehet művelni, hogy ele­gendő, ha meghozzák a határo­zatot és akkor már minden kér­dés s’.nán, magától megoldódik. Ne a papírból tanulmányozzák az életet, mert abból úgysem is­merik meg. hanem tartsanak eleven kapcsolatot az élettel! És akkor döntéseik, határozataik he­lyesebbek lesznek, a célba talál­nak és megvalósulnak! A bürokrácia ikertestvére a túl­zott centralizáció! A bürokrácia és a túlzott centralizáció kezd egész fejlődésünk akadályává válni. Gyor­san változtatni kell ezen a tartha­tatlan helyzeten. Centralizációra szűk ség van, de olyan centráüációra, amely bátran támaszkodik az appa­rátus és vezetőinek tudására, szak­képzettségére, amely bízik a mun­katársakban, megadja mindenki szá­mára a szükséges hatáskört, amely növeli a vezetőség és a munkatársak fe’elösségluda.át és fejleszti kezde­ményezésüket. Meg kell szüntetni pártmunkánk­ban a befelé fordulást. A belső párt- élet felélénkülése gyakran azzal jár, hogy a pártszervezetek nagy része nem egyezteti össze megfelelően a belső pártmunkát és általában a po- 1 bikái munkát a termelés feladatai­vá!, a gazdasági munkával, s nem kapcsolja szervesen össze munkáját az •par és mezőgazdaság aktuális kér­déseivel vagy nem fordít figyelmet a begyűjtésre, s egyéb feladatokra. A beíeléfcrdulás akadályozza a tö­ne««: zervezetAkkel való foglalkozás.. Pedig pártunknak a jövőben nagyobb gondot kell fordítania a tömegsaer­vezetek erősítésére és tekintélyének növelésére, melyek jelentősége ép­pen az új szakasz feladataival kap­csolatban fokozódott. Meg kell szün­tetni azt a helytelen nézetet és a belőle eredő káros gyakorlatot, hogy a proletárdiktatúra időszaka alatt, amikor már pártunk vezető és irá­nyító szerepe biztosítva van, nem fontos a tömegszervczei-ek szerepe. Ez a „baloldali" szektariánus nézet táplálta azt a gyakorlatot, hogy párt- szervezeteink a temegszsrvezetek erősítése és tevékenységük sokolda­lú kifejlesztése helyett inkább ma- ^uk végezték el a tömegszervezetek feladatait és így azokat gyakran hát­térbe szorítanák. Figyelem be véve a magyar prole­tárdiktatúra, a hatalom meghódítá­sának sajátosságait, a tömegszerve- zetek szerepe a népi demokráciában is változatlanul fontos. A pártnak nemcsak arra kell vigyáznia, hogy a tömegszervezetek számszerűen erő­södjenek, de asnra is, hogy mind nagyobb politikai, kulturá­lis, gazdasági és nevelő tevé­kenységet fejtsenek ki. hogy mindjobban kielégítsék a dolgo­zók igényeit. Tömegszervezeteink számszerűleg az utóbbi esztendőkben erősen meg­nőttek. A szakszervezeteknek most egymillió kilencszáz,tizenháromezer tagja van. A Dolgozó Ifjúság Szö­vetségének 577 ezer, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének 5430 ezer, a földműves sz ö ve tkézete k n e k 1,390.000. Az erős és tekintéllyel bí­ró tömegszeiVezetek növelik a párt befolyását és erősítik, irányi ó, ve­zető szerepét. Csak erős és jól dol­gozó tömegszervezetek segítségével lehetséges alapvetően kiszélesíteni és megszilárdítani a pórt és a népi de­mokrácia alapját, tömegbázisa... Rákosi elvtárs ezután a szakszer­vezetek nagy jelentőségéről és fel­adatairól szólt. A többi között hangsúlyozta, hogy az eddiginél hasonlíthatat­lanul nagyobb erővel és nyoma­tékkai kell foglalkozni a munka- versennyel, mely egész szocia­lista termelésünk egyik legfon­tosabb lendítőkereke, mely ha jól kifejlesztjük, minden terüle­ten előrevisz bennünket. Ezután a DISZ feladatairól be­szélt. Pártszervaink és pártszervezeteink — mondotta, — még nem támogat­ják eléggé a Dolgozó Ifjúság Szö­vetsége munkáját és nem mindig látják világosan azt a fontos szere­pet, melyet a DISZ a szocializmus építésében, a népi demokrácia meg­erősítésében játszik. Páívszerveink ás pártszervezeteink bár tudják, hogy mindig számíthatnak a DISZ lelkes áldozatkészségére, s lépten- nyomon tapasztalják, hogy az ifjú­ra® mindenütt az első sorban áll, ahol nehéz feladatokat kell megol­dani, mégis gyakran elhanyagolják, lem segítik eléggé, nem vonják be a munkáiba. Ezt még itt az ország szívében, Budapesten is tapasztaljuk. Változtatni kell ezen. A DISZ, a dolgozó ifjúság e har­cos szerve, a párt édes gyerme­ke s minden módon kifejezés­le kell juttatni, hogy a párt se­gíti, támogatja, gondját viseli, állandóan törődik vele. A DISZ, melynek soraiban jövő párttagjaink tízezrei nevelődnek, s amely Sztálinvárosban, Komlón és egyebütt annyi szép példáját nyúj­totta az önfeláldozó munkának, most erőinek jelentékeny részét összpon­tosítsa a falura is; a falusi dolgozó ifjúság megszervezése és mozgósí­tása olyan feladat, mellyel a DISZ nemcsak elősegítheti a mezőgazda­ság fejlesztési tervének végrehajtá­sát, de egyben elmélyítheti gyöke­reit a falun. A DISZ-nek, mint a párt fontos segítő csapatának nagy szerepe van az ifjúság szocialista-ne­velésében. Pártunk és államunk le­gyen meg mindent, hogy a DISZ e szerepének meg is tudjon felelni. Az MNDSZ további eredménye­sebb munkája a dolgozó nők nevelé­se és mozgósítása terén szükségessé teszi, hogy nagyobb megértésre és segítésre találjon mind a pártszer­vezetek, mind pedig az állami szer­vek részéről. A pártszervezeteinknek sokkal töb bet kell foglalkozniok az olyan laza tcmegszervezetekkel, melyek az új szakasz feladatainak megvalósítása folyamán jöttek létre, mint a falu­si termelési bizottságok. Ezek kibon­takoztatják a falu dolgozóinak ini- ciativáját a párt- és kormányhatáro­zatok megvalósítására. Pártszervezeteinknek az eddiginél hasonl'thalaihonul többet kell foglal­kozniok a föidművesszövetkezetek- kel. Gondoskodjanak arról, hogy a dolgozó parasztság sajátjának tekint­se a szövetkezeteket, hogy bennük meg ne sértsék a szövetkezeti demo­kráciát s tagjai anyagilag is érdekel­tek legyenek a szövetkezet fejleszté­sében. Végül a pártszervezetek fordítsa­nak fokozott figyelmet a legnagyobb tömeg szervezet, a tanácsok ■ metriká­jára. A pártszervezetek segítsék, ve­zessék politikailag jobban és ellen­őrizzék alaposabban a tanácsokat, ne hagyják őket magukra, de 'ne helyettesítsék őket és ne sajátítsák ki funkcióikat. Pártszervezeteinknek meg kell érteniük a párt és az ' ál­lami funkció különbözőségét, és azt, hegy a tanácsok feladatait a párt nem láthatja el. Pártszervezeteink küzdjenek a tanácsokban elharapódzó bü­rokratizmus ellen, ne tűrjék, hogy a tanácsok érdesen, ride­gen bánjanak a lakossággal. Különösen ügyeljenek a pártszer­vezetek arra, hogy a tanácsok tart­sák be és tartassák be az állami fe­gyelmet anélkül, hogy a lakosságot zaklatnák, vagy nyakra-főre admi­nisztratív rendszabályokat alkalmaz­nának. Küzdjenek a törvényesség betartásáért és a törvénytelenségek ellen mindenütt élesen lépjenek fel, A pártszervezetek politikai és szervezeti megerősítését elsősorban olt kell megoldani, ahol az új sza­kasz célkitűzései azt megkövetelik. Mindenekelőtt az ipar olyan kulcspozícióiban, mint a bányá­szat, a kohászat, a villamosener­giatermelés és azokban az üze­mekben, melyek a mezőgazdaság fejleszlésén dolgoznak, valamint a népgazdaság és a külkereske­delem olyan kulcs-üzemeiben, mint a csepeli RM-művek, MA- VAG. Lenin Kohászati Művek, Ózdi Kohászati Müvek, Pápái Textilgyár, Szegedi Textilmű­vek, Gheorghiu Dej hajógyár, Sztálin Vasmű, Klement Gott- wald, Ganz Vagon, Láng Gép­gyár. Egyesült Izzó, Beloiannisz. Vörös Csillag, Gyapjúmosógyár, stb. A pártolunk« másik döntő terü­lete a falu. Most mindenekelőtt a falusi pártmunkát keit alap­vetően megjavítani, falusi és já­rási pártszervezeteinket kell lé­nyegesen megerősíteni. Központi Vezetőségünk az elmúlt év december 19-i határozatában részle­tesen megjelölte a falusi pártmunka feladatait. E határozatok megköve­telik,'hogy a falu, a járás, a gép­állomások, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok pártszerveze­teinek megerősítésére, munkájuk, összetételük megjavítására ezer művelt, képzett, szaktudással, párt- tapasztalatokkal rendelkező elvtársat kell küldeni. Eddig több, mint nyolcszáz elvtársat küldtünk ezen a vonalon falura, június végére mind az ezer a falvakban fog dolgozni. Járási párt- és tanácsszerveink jó munkájától függ nagyrészt teryeink sikeres mgevalósítása. Ezek a párt­ós államhatalmi szervek vannak a legközelebb a faluhoz, nekik kell mindenek előtt a párt- és kormány- határozatok eredményes végrehajtá­sát biztosítani. Ezért fontos, hogy a párt- és állami vezetés e döntő he­lyein olyan párt- és állami funkcio­náriusok dolgozzanak, akik kellő műveltséggel, szaktudással, párthű­séggel és alapos politikai felkészült­séggel rendelkeznek. Ezek azok a feladatok, melyeket pártunknak az előttünk álló időszak­ban meg kell oldania. Semmi kétség, hogy harcokban megedzett nagy pártunk az új szakasz feladatait is sikeresen megoldja. Ennek biztosítéka pártunk he­lyes politikája, növekvő ereje és az az erősödő támogatás, amely­ben népünk pártunkat részesíti. Pártunk népünk segítségével le­győz minden akadályt és meg­oldja mindazokat a feladatokat, melyek helyes politikájának si­keres végrehajtását biztosítják. (Taps.) Elvtársak!1 Pártunk fő irányvona­la: a ’ szocializmus alapjainak lera­kása országunkban és ezzel együtt népünk anyagi és műveltségi szín­vonalának következetes emelése, va­lamint szakadatlan küzdelem azért, hogy szocialista építőmunkánkat bé­kében folytathassuk. Pártunk fő irányvonalának meg­valósításához szükséges, hogy . még jobban kiszélesítsük és megerősít­sük pártunk kapcsolatát a dolgozó néppel és még szorosabbra zárjuk pártunk sorait, hogy pártunk most egységesebb, összekovácsoltahb le­gyen, mint valaha volt, mert pár­tunk főereje, politikájának helyes­sége mellett, ideológiai, politikái' és szervezeti egységében, a cselekvés egységében rejlik. Ezért óvnunk kell pártunk egy­ségét, mint u szemünk fényé* mint legdrágább kincsünké' (Taps.) Biztosítani kell, hős- pártunkon az elleuség nem rés1 de hajszálrepedést se találjon. (Taps.) Pártunk fő irányvonalának való- (Folytatás a 3. oldalon) Pártunk helyes politikáját meg kell védeni mind a „baloldali", mind a jobboldali veszéllyel és eltorzítással szemben, feltétle­nül biztosítani kell a párt- és kormányhatározatok helyes és egyöntetű értelmezését, pontos és maradéktalan gyakorlati vég­rehajtását. A pártot tehát az ed­diginél erőteljesebben kell az éberség szellemében nevelni, gondoskodni kell aról, bogy a kommunista éberség ne csak az ellenséggel szemben, hanem a párt politikájának végrehajtásá­ban megmutatkozó „baloldali" és joboldali torzításokkal szem­ben is fokozódjék. Rákosi elvtárs ezután ismertette a párt növekedésének adatait, az alap- szerveze:ek. a tagok és a tagjelöltek számára, a tagság összetételére vo­natkozólag. Majd így folytatta: a szá­mok azt mutatják, hogy pártunk fej­lődése lassú és pártszervezeteink nem helyeznek elég síjlyt arra. hogy a szocialis.a termelésben újonnan belépett sokszázezres tömegből és a régi dolgozók közül a legjobbakat pártunk tagjai, illetve tagjelöltjei közé felvegyék. Ezer és ezer olyan pártszervezetünk van. mely évszám- ra egyetlen új tagot vagy tagjelöl­tet nem vesz fel. Ezen a helyzeten feltétlenül változtatni leéli. A felvé­telnél azonban nem a számra, vagy a mennyiség növelésére, hanem a minőségre • kell törekedni. • Külön figyelmet kell szentelnünk a mezőgazdaság fejlesztésével és a falu szocialista építésével kapcsolat­ban a termelőszövet,kezeli pártszer­vezetek tagfelvételére. Bár az elmúlt hónapok alatt több, mint ezer olyan tagot vettünk fel soron kívül, tag- jelöltségnélkül a pártba, aki kitűnt a termelőszövetkezetek megvédésében, s így megkönnyítettük az új párt- szervezetek, megalakítását, még min dig ezer körül jár azoknak a szö­vetkezeteknek száma, melyekben nincsen pártszervezet. Arra kell törekednünk, hogy ne legyen termelőszövetkezet jól- miiködó. erős pártszervezet nél­kül. Fel kell hívni a figyelme, arra is, hogy az értelmiségiek száma pár­tunkban még mindig kevés és elma­rad az értelmiségiek növekedésének aránya mögött. Itt is változtatni kell úgy, hogy az arra érdemes új és ré­gi értelmiségiek legjobbjait nagyobb számban, bátrabban vegyék fel a pártba. Ugyanakkor gondosan keil őrködni azon, hogy a pártba ne ke­rüljenek be opportunisták, karrieris­ták, megalkuvók, vagy éppen ellen­séges elemeit. A Központi Vezetőség múlt év jú­niusi ülése rámutatott arra, hogy pártunkban elmaradás tapasztalható az ideológia és az elmélet terén. Az új. szakasz feladatai a dolgozó nép fokozott közreműködését és aktivi­tását követelik meg. Ezért rendkí­vül megnőtt a propaganda és az agitáció szerepe. Az ideológiai munka megerősítése és továbbfej­lesztése viszont elengedhetetlen elő­feltétele a propaganda és agitációs munka megjavításának. Központi Vezetőségünk az elmúlt hónapokban napirendre tűzte a pártpropaganda az agitáció, a köznevelés és az iro­dalom kérdéseit s kidolgozta a ve­lük kapcsolatos feladatokat. Köz­ponti Vezetőségünk e határozatai számottevő segítséget nyújtottak pár v

Next

/
Thumbnails
Contents