Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-26 / 123. szám
aotros 2* NÄPEO 3 Á Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa 1954. május 25. — második nap A kongresszus ülését Rónai Sándor elnök nyitotta meg 9.10-kor. Megnyitotta a vitát „A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének beszámolója és a Magyar Dolgozók Pártja feladatai" című napirendi pont felett. A vitában felszólaltak: . . Frkas László elvtárs, a budapesti pártbizottság titkára. Kiss Árpád elvtárs. könnyűipari miniszter. Bíró József elvtárs, a békésmegyei pártbizottság első titkára, Szaló Lajos elvtárs, a győri Wilhelm Pieck Vagon és Gépgyár pártbizottságának titkára. Rónai Sándor elnök tíz óra negyvenöt perckor a tanácskozást felfüggesztette. A szünet tizenegy óra tíz percig tartott. A szünet utáni vitában felszólaltak. Sebők Ernő elvtárs, a hortobágyi állami gazdaság igazgatója, Dávid Ferenc elvtárs, a szóin okmegyei pártbizottság első titkára, 'Török László elvtárs, a szentesi járási pártbizottság első titkára, Kassai Géza elvtárs, a Lenin Intézet igazgatója. Farkas Mihály elvtárs, a Politikai Bizottság tagja. Rónai Sándor elnök tizenhárom óra huszonkettő perckor bereke sziette a délelőtti tanácskozást. Farkas László elvtárs felszólalása Farkas László elvtárs hangsúlyozta: a főváros dolgozói odaadással törekednek pártunk politikájának, a munkásfiatalom megszilárdításának, a népjólét emelésének megvalósítására. Mélyül a megértése a munkások körében, annak a felelősségnek is, amelyet a munkásosztály a parasztsággal való szövetség megerősítésére magára vállalt. A munkások megértik és helyeslik, hogy a munkás- hatalom megszilárdításának útja most döntően a mezőgazdaság fejlesztésén keresztül vezet. A falu feimelkedésének sikere most nagyrészt az ipar helytállásától füg és, fordítva: ha a falu előre megy, a munkáshatalom erősödik és népünk jobban boldogul. Ezért a mezőgazdaság fejlesztésének tervét , a budapesti munkások és értelmiségiek mindinkább magukévá teszik és harcolnak. érte. Fővárosunk dolgozó Lakosságának politikai látóköre és öntudata nagyot fejlődött és mind világosabban látják céljaink nagyszerűségét. Ezért van az. hogy a kongresszus előtti hónapokban Budapesten a munkások, és értelmiségiek százezrei munkájukban még nagyobb erőfeszítést és odaadást tanúsítottak, hogy most úgyszólván, egész fővárosunk a munka lázában ég. Ez is ' mutatja, hogy Budapesten a párttagok és a pártonkívüliek helyeslik és magukévá 'teszik a párt politikáját, népi demokráciánk fejlődésében az új szakaszt jelentő politikát. Elkövetett hibáink bátor feltárása, az építő kritika őszinte igénylése a vezető szervek részéről, a kollektív vezetés egyre javuló meghonosodása, mind azt eredményezte, hogy nagymértékben megfiőtt. párttagjaink aktivitása, a párt és a főváros lakosságának kapcsolata javult és megnőtt pártunk befolyása és ereje. , Pártszervezeteinknek nagy szerepük, van abban, hogy a főváros dolgozói, a népjólét emelésére irányuló politikának máris sok eredményét Tátják'. A Központi Vezetőség beszámolójában ismertetett béremelések és árleszállítások- eredményeképpen nőtt Budapest dolgozóinak reálbére. Például 19-54, első negyedévében a kiskereskedelmi forgalom összege 2.2 százalékkal nőtt,'— ami 56 millió forintot tesz ki, — ugyanakkor az eladott áruk volumene 7.7 százalékkal volt nagyobb, mint 1953 első negyedében. Másszóval, a lakosság kevesebb pénzért jóval, nagyobb mennyiségű árut vásárolt. 1954 első negyedévében a ruházati cikkek'eladása nagymértékbe^ megnövekedett, ' aü előző év hasonló időszakához képest 49.8 százalékkal. — Csak a ruházari bolt áprilisban 4.5 millió forinttal több férfikonfekciót adott el, mint márciusban. Az új kormányprogramm nyomán az a feladat hárul a közszükségleti cikkekét termelő iparágak dolgozóira — mondotta többek között, — hogy a dolgozó nép életszínvonalúnak emelése érdekében termeljenek egyre több, jóminőségű fogyasztási cikke*.., bő választékban és egyre olcsóbban és ezzel teremtsék meg a további árleszállítások anyagi előfeltételeit. Hogyan tettelv eleget a könnyűipar dolgozói ezeknek , á feladatoknak? Az ipar valamennyi ágában jelentősen növekedett, a közszükségleti cikkek termelése, a könnyűipar valamennyi, fontos gyártmányban fokozta a lakosság számára való terUgyanaikkor meg kell. mondani, hogy néhány, a lakosságot jelentősen érintő területen még keveset mentünk előre. így pl. nagy a hu- za-vona a lakásépítések terén és' az eLkészült lakások minősége ellen is sok a jogos kifogás. Jelentősen tovább kell javítanunk a főváros közlekedését. Nem tudjuk kielégíteni, különösen bútorból az igényeket. — Üzleteinkből a gyárból beérkező bútort úgyszólván még aznap fel is vásárolják. Távolról sem kielégítő ruházatban és cipőben a választék és nem tudjuk megfelelően kielégíteni a kiváló minőségű ruházkodási és közszükségleti cikkek iránti egyre növekvő keresletet. Külön szeretném megemlíteni, hogy szinte rohamosan nő az egészen kiváló minőségű szövet, cipő. rádió, háztartási eszközök és más szükségle. 1 cikkek iránti igény, amit iparunk egyelőre csak részijén elégít ki. Farkas László elvtárs ezután bírálta a minisztériumok irányító és ellenőrző munkáját, majd így folytatta. Jellemző, hogy maguk a minisztériumok1— az élelmiszeripari és közlekedésügyi minisztérium®: kivéve — 1954 első negyedévében és valamennyi minisztérium az év második negyedében terveikben alacsonyabb termelékenységet irányoztak elő, mint az 1953. év ugyanezen időszakának teljesített termelékenységi eredményei voltak. / Vállalataink tekintélyes részében a termelékenység leggyakrabban a gépi berendezés rossz kihasználása miatt csökkent. Pártunk és a munkások évek óta követelik a tervszerűbb. folyamatos munkafeltételek biztosítását, e téren alig mentünk előre. Jellemző, hogy kis átfutási időt igénybevevő termékek termelése a hó első és utolsó napjában' milyen óriási változást mutat. Például férfiingből március 31-én 14.322 darabot, április 1-én 6.465 darabot, április 30-án 9149 darabol és május 3- án 3.432 darabot gyártottak. Több hasonló példát sorolt fel Farkas László, hangsúlyozva, hogy ha csak az anyagellátás és előkészítés szervezetlenségét számolják fel, — egyes vállalatoknál öt-tíz-tizenöt százalékkal emelkedhetik a ledolgozott munkaórákra eső teljesítmény. Ezután az önköltségcsökkentés egyik legfőbb tényezőjéről, az anyag- takarékosságról beszéli. Még mindig tűrhetetlenül nagy az anyagok pocsékolása — mondotta, — pedig közismert, hogy a nyersanyagok jelentős részénél behozatalra vagyunk utalva. Budapest összes pártszervezetei mondotta végül — egyöntetűen tolmácsolják a munkások, értelmiségiek és alkalmazottak véleményét: nekünk, Budapest dolgozóinak elsőrendű kötelességünk ipari vállalatainkban a munkát úgy megszervezni, hogy többet, jobbat, és olcsóbbat adjunk a hazának, dolgozó népünknek. (Hosszantartó, lelkes taps.) melést, az 1954. évi terv7 több fontos fogyasztási cikk termelésének jelentős növelését írja elő. 1954-ben a könnyűipar a lakosságnak 7.5 százalékkal több pamutszövetet,' 35 százalékkal több gyapjú- szövetet, 43 százalékkal több pamut- harisnyát, 74.5-százalékkal több férfi-öltönyt és 54 százalékkal több féi-fi-inget gyárt mint 1953-ban. A lakosságnak jutatott fogyasztási cikkek mennyiségének emelése mellett ma már rátértünk arra az útra, hogy nagyobb választékban elégítsük ki az igényeket, mint. azelőtt. A parasztság ruházati igényeinek fokozott kielégítésére is történlek intézkedések. 1953 második felében megindult a box-csizmák gyártása, 1954-ben már 153.000 pár boxrsizmát gyártuiik a parasztság számára. Hiba azonban, hogy az ipar nem elég gyorsan reagált a paraszti ság egyre növekvő igényeire, speciális paraszti cikkek gyártásához csak későn látott hozzá. A helyiipar egészséges fejlődési folyamatát is az 1953. évi júniusi párt- és kormányhatározat indította meg. Ennek a folyamatnak legszembetűnőbb eredményei a faluban mutatkoznak. Míg 1953. közepén közel kétezer községben nem működött oognár. kovács., cipész, borbély és szabó, ma már a falusi lakosság ellátása ezekkel a szolgáltatásokkal nagyrészt megoldódott és még ebben az évben teljes megoldást nyer. A fogyasztási cikkek mennyiségének növelése mellett üzemeink és a minisztérium dolgozói azzal is szolgálják a fogyasztók érdekeit, hogy egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek a termékek minőségének megjavításáért. A minőségjavulás és választékibővítés terén elért eredményekkel azonban nem lehetünk elégedettek, ezeket csak kezdeti eredményeknek tekinthetjük. A minőség- iavítás és választékbővítés terén elért eredmények egyrészét is azon az áron értük el. hogy ezen időszak ■alatt a könnyűiparban a termelékenység csökkent. Sokan vannak olyan felső, közép és vállalati vezetők, akik azt gondolják. hogy a minőségjavítás, választékbővítés nem hajtható végre a termelékenység emelésével, az önkölt ség csökkentésével egyidejűleg. Mindezen feladatoknak egyidőben meg lehet felelni, ha helyesen alkalmazzuk a sztálini tanítást, alkalmazzuk azt a legfőbb eszközt, amelyet az alaptörvény meghatároz, ha a termelést a legfejléttebb technika alapján. a műszaki és technikai színvonal állandó emelésével szervezzük rneg. Kiss Árpád elvtárs ezután hangsúlyozta a régi üzemi berendezések karbantartásának és korszerűsítésének fontosságát, majd a műszaki dől gcznk alkotókészségének kibontakoztatásáról beszélt. Az üzemi pártszervezetek és vállalati igazgatók támaszkodjanak nvu gf.dtan műszaki értelmiségünkre, amely már számtalanszor megmutatta pártunkhoz, népi demokráciánkhoz való hűségé*. Emellett a válla- 'atok igazgatói, de a minisztériumok is tehermentesítsék a műszaki dolgozókat az adminisztratív munkától, Gyártmányaink minőségének javítása, a termelékenység növelése, egész termelési kultúránk emelése szükségessé teszi a könnyűiparban dolgozók képzését és továbbképzését. Nagy súlyt kell fordítanunk arra, hegy szakmunkásaink, széles rétegének szakmai tudását emeljük, mert ezzel a termelés új. nagy tartalékait hozhatjuk felszínre. Az elmúlt időszakban iparunkban a dolgozók fluktuációja komoly nehézségekét okozott. Az elvándorlásoknak adminisztratív eszközökkel való megakadályozása helytelen, helyesebb a fluktuációi »/ üzem jó kollektívájának kialakításává! csökkenteni. Az üzem technikai színvonalának, modernizálásának, szervezettségének megteremtésével egyben megteremtődnek a dolgozók részére a jó munkafeltételek, jól szervezett üzemben a dolgozók .jói keresnek, Ilyen üzemet nem hagynak el. Ha ehhez még a vállalat, igazgatója a szociális berendezések létesítését, régebbi szociális berendezések fenntartását saját maga szívvel-'élekkel végzi, ezzel is szilárdíthatja az üzem és a dolgozók kapcsolatát. A kongresszus előtt ígérem, hogy pártunk vezetésével, útmutatásainak megfelelően teljesíteni fogjuk feladatainkat, heljrt fogunk állaní a •nép jólétének fokozásáért, az. élet- színvonal emeléséért folytatott harcban — fejezte be felszólalását lelkes taps közben Kiss Árpád elvtárs. Ezután Kiss Árpád elvtárs, könnyűipari miniszter szólalt fel A Magyar Dolgozók Pórija Központi Vezetőségének beszámolója, Rákosi Máiyás elvtárs beszéde (Folytatás a 2. oldalról) ra váltása alapvetően függ attól, hogy társadalmi rendünk vezető ereje, a magyar munkásosztály minden eddiginél egységesebben, öntudato- sabban, fegyelmezettebben sorakozzék fel pártunk, mögé. Minden erőnkkel szilárdítanunk kell a párt és a.munkásosztály kapcsolatait és biztosítanunk kell az ipari munkásság vezetését a szocialista építés minden területén. Pártunk főirányvonalának sikeres megvalósításához elengedhetetlenül szükséges továbbá, hogy méginkább megerősítsük, megbonthatatlanná tegyük a munkás-paraszt szövetséget r.épi demokratikus államunk alapját, eddigi nagy vívmányaink megtartásának és további, új győzelmeink zálogát! Pártunk fő irányvonalának eredményes megvalósítására ki kell szélesítenünk azt az alapot, anielyen pártunk politikája és népi államunk nyugszik: létre kell hoznunk, ki kell fejlesztenünk a függetlenségi népfrontot. mint az összes hazafias és békeszerető erők, legszélesebb összefogását országunkban, mint. valamennyi hazája boldogulásáért 'és felemelkedéséért küzdeni kész, jó- akaratú magyar ember egységes tömegmozgalmát! Pártunk fő irányvonalának sikeres megvalósítása megköveteli tőlünk, hogy állandóan erősítsük munkásparaszt államunkat, a népi demokrácia államát; hogy minél szélesebb tömegek vegyék ki cselekvőén részüket az állam munkájában és az ellenőrzésben. Mert a népi demokrácia állama • végső fokon maga az államot építő munkásosztály, a dolgozó parasztság, a népet szolgáló értelmiség, a kisemberek millióinak összessége! Fártunk fő irányvonalának győ- zelméhez múlhatatlanul szükséges, hogy elmélyítsük, tovább szilárdítsuk és még bensőségesebbé tegyük kapcsolatainkat, népünk őszinte barátságát a kommunizmust építő Szovjetunióval; hazánk felszabadítójá- ■ val, a világbékebarc zászlóvivőjével. (Percekig tartó ütemes taps) valamint a népi demokratikus országokkal és közeledést hozzunk létre minden olyan országgal, amely az imperialista rablóháború ellen saját függetlenségéért és a békéért' folytat küzdelmet! Az út — fejezte be a beszámolót Rákosi elvtárs — amelyet a júniusi fordulat jelent, helyes út! Ezen az úton kell előrehaladnunk törhetetle- nül! Ezen az úton követi pártunkat munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk! értelmiségünk, egész népünk! (Taps.) Ez az út a felemelkedésnek, a magyar nemzeti függetlenség megszilárdításának, az erős, művelt, virágzó Magyarországnak útja! (Szűnni nem akaró viharos taps, hurrá-kiáltások!) Ezután Bíró József elvtárs, a békésme^yei pártbizottság első titkára szólalt fel A Központi Vezetőség júniusi határozata óta már értünk el kezdeti eredményeket, a munkás-paraszt sző vétség megszilárdítása, a párt és a tömegek közötti kapcsolat elmélyítése terén. Különösen a békésmegyei • pártértekezlet óta tettünk lépéseket afelé, hogy kiküszöböljük az elkövetett hibákat, beheggesszük azo kát a sebeket, amelyeket dolgozó parasztságunk egy részénél okozunk. , Ma még azonban szövetkezeteinkben bizonyosfoku ellentét tapasztalható a .volt agrárproletárok és a volt középparasztok között. Ezt, az ellenfélét a volt agrárnroletárok szsktáns magatartása is elősegíti azáltal, hogy magukat nem szövetkezeti parasztoknak, hanem agrárproletároknak nevezik. Parasztok alatt ők azokat a parasztokat értik, akik azelőtt egyénileg gazdálkodtak és beléptek a termelőszövetkezetbe, vagy még ma i- egyénileg gazdálkodnak. Ezzel a helytelen nézettel ezek a volt agrár- proletárok önmagukat szigetelik el a vök, középparasztoktól és megnehezítik az egységes szövetkezeti parasztság megteremtését. Pártszervezeteink nem harcolnak kielégítően' e szektáns szellem ellen. Sokszor' maguk a vezetők, termelőszövetkezeti elnökök táplálják ezt túlzó baloldali magatartásukkal, azzal, hogy még mindig diktatórikusán vezetnek és adminisztratív módszerekkel igyekeznek eredményeket kitakarni. Ezért a megyei pártbizottság egyik TőfeJádiatáina.k tekinti a szövetkezeti demokrácia legteljesebb érvényesítését, a szövetkezeti alapszabály következetes betartását. A szövetkezeti parasztság egységének megteremtését akadályozza az is, hogy számos szövetkezetben nem fizetik ki a szövetkezeti tagok által régen bevitt gazdasági felszereléseket, s jószágokat. Hasonlóan akadálya az egységes szövetkezeti parasztság megteremtésének a földjáradék visszatartása' is. Természetesen mind a bevitt felszerelés és a jószágok árának, mind pedig a földjáradék kifizetése plusz terhet jelent szövetkezeteinknek. De a szövetkezetek megerősítése, egységes-szövetkezeti parasztság megteremtése, valamint á szövetkezetek és a középparasztok közötti jó kapcsolat biztosítása érdekében szükséges, hogy ezekben a kérdésekben határozott állásfoglalás Legyen — s ha kell, bizonyosfokú áldozatok árán is, de kifizessük a bevitt. felszerelések és jószágok értékét valamint a föld járadékot. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében a megyei pártbizottság há- ■Qm alapvető feladatot tani elsősorban szem előtt: először: az apaállatok tenyésztésé-« oen, kezelésében, gondozásában mag-* lévő problémák, hiányosságok ki-, küszöbölése, feltétlenül szükséges, hogy fajtiszta apaállatokat tenyész- szünk, kiselejtezzük a nem megfelelőket és helyükre fiatal, törzskönyvezett apaállatokat állítsunk be. Másodszor: A vidékenként kialakult, meghonosodott, asszimilálódott állatfajták tenyésztésének szorgalmazása olymódon, hogy' a számszerű növekedés mellett, fokozatosan propagáljuk azoknak az állatfajtáknak tenyésztését is, amelyek tenyésztésétől dolgozó parasztságiunk ma még idegenkedik,' de amelyeknek meghonosítása javítja a minőséget. Harmadszor: biztosítani kell állattenyésztésünk takarmányházisát. Ennek érdekében szorgalmazni fogjuk a másodnövények termesztését Békés megyében is, ahol eddig meg- | lehetősen idegenkedtek a dolgozó parasztok a másodnövények termesztésétől. Ezek azok a feltételek, amelyeknek megvalósításával megszilárdíthatjuk termelőszövetkezeteinket, növelhetjük befoly'ásunkat és vonzóvá tehetjük a kívülálló ■ dolgozó parasztok előtt. Komoly hibát követnénk el azonban. ha emellett megfeledkeznénk az egyénileg gazdálkodó középparasztok gazdasági megsegítéséről. Biztosítanunk kell azokat a feltételeket, amelyek között a középparasztok lelkesen, a legjobb termelési eljárásokat alkalmazva, állandóan növelik a holdanként! átlagtermést, fejlesztik állatállományukat. Úgy amikkor fokozottabban kell őket nevelni az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésére. Parasztságunk rétegeződését figye- iemtoevéve a lenini hármasjelszóf, ma úgy értelmezhetjük: támaszkodjunk a szegényparasz'tságra, a szövetkezeti parasztságra, szilárdítsuk meg a szövetséget a középparasztok- k,al és állandóan, következetesen har coljunk a kulékok ellen, tekintet nélkül gazdaságuk nagyságára. Elvtársak! ígérjük, hogy Békés megyében az elkövetett hibákat kiküszöböljük és biztosítjuk, . hogy pártunk III. kongresszusának határozatait maradéktalanul végrehajtjuk! ■ Ezután Szaló Lajos elvtárs, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgy’ár párt- bizottságának titkára szólalt fel. Beszámolt azokról a számottevő eredményekről, amelyeket az üzem dolgozói az exporttervek teljesítése, a termékek minőségének javítása, az önköltség csökkentése, a mezőgazda- sági gépek és szerszámok gyártása terén elértek., (Folytatás a 4. oldalon) «
