Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-07 / 107. szám
A MAI SZAMBAN: Hírei Genfba <2. o.) — Válságjelek Jugoszlávia gazdasági életébe« (2. o.) — Vörös virágok (2. o.) — Györkömyben minden sürgős — Nagydorogon mindennel ráérnek (3. o.) — Következetesebb harcot a dolgozókról való gondoskodás terén a mözsi gépállomáson (3. o.) — Szakaszos legeltetéssel, 30—40 százalékkal növeljük a fű termést (4. o.) AZ M D P TOL N A MEGYEI XI. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM ARA FILLÉR TBC’lKTrjtlT'W 1 OX,( Mi I 'S ! V. ? Bér* éi önliöltié|c§ükkcn(éi a tol ii a ni egyel üzemekben A Központó Vezetőség október 3l-á határozata kimondja: „Fokozott gondot kell fordítani az új helyzetben az önköltségcsökkentésre s a termelékenység növelésére, mert ezek a szocialista felhalmozás s a nép életszínvonala emelésének döntő forrásai:“ Az önköltség csökkentése és a munkafegyelem megszilárdítása gazdaságvezetőink, üzemeink legfontosabb feladata, annál is inkább, mert a bérfegyelem meglazulása káros hatással van egész népgazdaság fejlődésére. Csak a helyes bér- és munkafegyelem kialakításával tudjuk biztosítani az árualap és a vásárlóképesség közötti helyes arányokat. Az első negyedévben, ahogy a Központi Statisztikai Hivatali jelentése is megállapította, üzemeink csak részben teljesítették önköltségcsökkentési tér vüket. Sorozatosan túllépték béralap jukat, s a legkülönbözőbb indokokkal felsorakoztatva sértik meg a bérfegyelmet. Megyénkben a minisztériumok irányítása alá tartóz» 12 vállalat közül a negyedév minden hónapjában 7 vállalat túllépte béralap tervét, sőt 8 üzem a negyedéves tervét sem teljesítette és súlyos adóssággal kezd te meg a második negyedévet. A terv betartása, a termelés önköltségének csökkenése, vagy emelkedése mutatja legvilágosabban az ipar munkájának minőségét, szervezettségét, a termelés kultúráját, azaz a gazdasági és műszaki vezetés színvonalát. Üzemeink közül a Bonyhádi Zo- máncgyárbain például január, februárban ég márciusban jelentős bér- ai ant átlépés volt, amelyhez nagymértékben hozzájárult a kemény tél anyagszállítási nehézsége, valamint az áramkorlátozás. Azonban helytelen lenne, ha csak az „objektív" nehézségekben keresnénk a hibák okát éts megfeledkeznénk a „szubjektív“ tényezőkről, melyek szerint március hónapban is még 16.500 forinttal lépték túl az önköltséget. Ennek oka elsősorban az volt, hogy több anyagot használtak fel, mint amit az önköltségi terv előír, mert a vaslemezek kiszabása és felhasználása nem elég gazdaságos. Ilyen és hasonló hibáktól nem mentesek megyénk többi üzemei sein pedig a nép jólét emelésének egyik alapfeltétele, hogy csökkentsük a termékék önköltségét. Üzemi pártszervezeteink egyik legfontosabb feladata az, hogy segítsék az önköltségi tervek teljesítését. üzemünk minden egyes dolgozóját mozgósítani kell arra, hogy jobban takarékoskodjanak az anyaggal, szerszámmal, energiával, mun- kaicjővél, harcoljanak minden pazarlás ellen. Nem jobb a helyzet a tanács alá tartozó vállalatoknál sem. Az üzemek egész sora rendszeresen túllépi a béralapot. Elharapóztak a bércsa- lások, nórmalazítások. A Szekszárdi Húsfeldolgozó Üzemben például 8 óra munkaidő helyett 10 órát fizetnek ki, mely 2 olyan óra díjazását jelenti, amiért a munkás meg sem dolgozott. Ezért a hibáért Pintér elvtársat, a vállalat igazgatóját terheli a felelősség, aki „gyengeségből", vagy .,ió emberségből" liberálisan sze met húnyit a hibák felett. Üzemi pártszervezeteinknek és szakszervezeti vezetőinknek igen fontos feladata fellépni a súlyos visszásságok ellen. A bérfegyelem munkásérdek, mert csak. így biztosíthatjuk a zavartalan áruforgalmat, a dolgozók jobb ellátását, népgazdaságunk tervszerű fejlődését. Az a gazdasági vezető, vagy funkcionárius, aki elnézi e bércsalást, Vagy normalazítást, a vásárlóerő jogtalan növekedését segíti elő, mért olyan bér kifizetéséhez járul hozzá, mely mögött nincs meg az áru — amely zavarokat idézhet elő. Nem volna, helyes azonban, ha a hibák felsorolása mellett megfeledkeznénk az eredményekről, melyek pár kisebb mértékben, — kétségtelenül megvannak. Itt ki kell emelni a megyei gépjavító vállalatot, ahol január hónapban 6100 forint, de február és március hónapokban is jelentős volt a béralapmegitaikarí- tás, melyet gazdaságos termeléssel értek-el. Az üzemben az önköltségi tervek elkészítésénél a párt- és a szakszervezet arra mozgósította a dolgozókat, hogy javaslataikkal maguk is segítséget adjanak a tervteljesítés megvalósításához. A Tolnai Selyemgyánban rendszeresen betartják a tervezett béralapot. A munka termelékenysége gyorsabban emelkedett, mint a béralap. Ennek eredményeként az üzem negyedéves béralap tervéből 42.400 forintot takarított meg, ugyanakkor negyedéves termelési tervét is 103 százalékra teljesítette. A Tolnai Selyem, gyárban a negyedéves tervszerűséget rendszeresen betartották, s a technológiai fegyelmet is megszilárdították; március hónap kivételével rendszeresen I. osztályú minőségi árut termeltek. Az üzem pártszervezete és üzemi bizottsága azon dolgozott, hogy a technológiai utasításokat minden üzemrészben szigorúan betartsák. — Megbeszélték a dolgozókkal; a setejt azzall is növeli az önköltséget, hogy a selejtes munkadarabot többször le kell gyártani, kézbe venni, amíg meg felelő nem lesz, de növeli azzal is, hogy feleslegesen energiát használ fel, s lefoglalja a termelő berendezést. M'"-tefokől következik, hogy az önköltség csökkentési tervek végrehajtásában az üzem minden dolgozójának aktívan, lelkesen ka kell vennie a részét, — a műszaki és adminisztratív dolgozóknak azért, hogy feltételeit megteremtsék és gyakorlati segítséget adjanak. A fizikai dolgozóknak azért, mért rajtuk áll. vagy bukik a tervek végrehajtása. Az üzemi pártszervezeteknek minden dolgozóval meg kell érttetniök: az egész dolgozó nép számára — í,gy a maga számára is, — nagyjelentőségű, hogy az előállított termékek előállítási költségei kedvezően avagy kedvezőtlenül alakultak. Az, üzemi pártszervezeteknek politikai nevelő és mozgósító munkát kell végezni, ami azt jelenti, hogy a termelést menetközben ellenőrzi. A termelés pártellenőrzésében nagy szerepük van a havonkénti termelési értekezleteknek és a taggyűléseknek, ahol a párttagok és a széles dolgozó tömegek bevonásával vitatják meg az üzem termelési problémáit. Azonban az értekezletek csak akkor lesznek* eredményesek, ha a hibákat őszintén feltárjuk, s egyben megszabjuk a kijavítás módját is. Az üzemi pártszervezeteknek segíteniük kell az igazgatót abban, hogy felszámolják az't a helytelen nézetet, csak a főkönyvelőnek és. beosztottainak kell foglalkozniok az önköltségcsökkentési tervekkel. Az önköltség- csökkentés nemcsak pénzügyi, hanem műszaki és elsősorban politikai feladat, s a pártszervezet nevelőmunkája tehet azért legtöbbet, hogy a dolgozók és főként a műszakiak megértsék ezt. Ahhoz, hogy az üzemi pártszervezetek eredményt érhessenek el, egész munkájukban gyors és gyökeres változásnak kell bekövetkezni. Véget kell vetni a nemtörődömségnek, de ez egymagában nem elég. Pártfunkcionáriu&ainknak meg kell tenulniok, az önköltségi és termelékenységi mutatószámok jelentőségét, összefüggését és használatát. Harcoljanak minden erejükkel az önköltségcsökkentési tervek teljesítéséért. Vegyék igénybe a szakszervezetek segítségét, mozgósítsák a doílr gozó tömegeket, használják fel a szocialista munkaverseny lehetőségeit, hogy a tervek maradéktalan teljesítésével végrehajthassuk a Központi Vezetőség határozatát, s népünk élet- színvonala fokozatosan emelkedjék, 1 HÍREK A MEGYÉBŐL Hasznosítsuk az elhanyagolt réteket A szálkái termelési bizottság különböző szakcsoportjainak jó munkája már az első hetekben megmutatkozott a megalakulás után. A mezőgazdasági munkákban előtérbe került az őszi kenyérgabonafélék ápolása és a tavasziak vetésének időben való elvégzése. A növénytermelési szakcsoport lelkes munkáján keresztül a község őszi és tavaszi kenyérgabona vetéstervét 120 százalékra teljesítetJe. A szőlő- és gyümölcstermesztési szakcsoport munkája nyomán a község határában mintegy 12 hold elhanyagolt szőlőterület kerül hasznosításra. A szőlők feljavítása mellett eredményesen oldották meg a gyü- mölesfacsemeték telepítését is. A szakcsoport tagjai elhatározták, hogy elbeszélgetnek gründen szőlősgazdával meggyőzik őket a szőlőkben mutatkozó tőkehiányok pótláséinak fontosságáról. Az állattenyésztési szakcsoport takarmány, rét és legelő fejlesztési szakcsoporttal karöltve jelentős, eddig hasznavehetetlen retek feljavítását kezdték meg. A vadvizek levezetését árkolással már nagyrészben elvégezték. így biztosítják, hogy a többi területei sem önti el a víz. Az említett területet már az iáén hasznosítani tudják. A legelők bővítése céljából a gazdák kaptak 90 hold tartalékterületet, melynek feljavítását már megkezdték. Eddig 18 hold lucernát vetettek és a többi területen elvégezték a szükséges feljavító« munkálatokat. A szakcsoportok, munkáját értékelve azt kelil megállapítani, hogy eredményes és nagy segítséget nyújtanak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányha.iározat megvalósításában. Mohácsi Sándor A gépállomások megyei igazgatóságának jelentése: A gépál lomások versenyében továbbra is [regszemcse vezet, az utolsó változatlanul a varsádi gépállomás A gépállomások kongresszusi versenyében legjobb eredményt elért gépállomása változat-tanúi az iregszem- csei. Az egy gépre eső műszaknormáik száma: 53.4 nor- málihold, Tavaszi terve 3.500 normálhold, teljesített 3.940 nonnáliholdat, 112.5 százalék. Egy gépre eső átlagteljesítmény 219 normálhold. A gépállomások kohgresszusi versenyében a második helyet továbbra is a nagykónyi gépállomás tartja. A tizennegyedik, sőt a tizenötödik -helyről a harmadik helyre küzdötte fel magét a dalmandi gépállomás, amiért külön elismerést érdemel a gépállomás egész kollektívája. Az utóbbi 5 napban, míg az egy traktor egységre eső traktormunka megyei átlaga 1.1, addig a dalmandi gépállomáson 2.7 hold volt az eredmény, ami megyei viszonylatban a legjobb. A gépállomások kongresszusi versenyében változatlanul a varsádi gépállomás a sereghajtó, amely tervét mindössze 56.2 százalékra teljesítette. Rosszak közé tartoznak a varsádi, a nagydorogi, a teveli és a pincehelyi gépállomások, A tavaszi idényterv teljesítéséiben legjobb eredményt elért brigádvezetök: 1. Tóth János ^regszemcse, 2. Právics János Dalmand, 3. Bugyi -János Iregszemcse. A kongresszusi versenyben legjobb eredményt ölért traktorvezetők: 1. Uj László Iregszemcse. 2. Váltótársa: Molnár Lajos, 3. Molnár András Hőgyész, 4. Váltótársa: Nemes Benjamin, 5. Tűs?,,kő László Dal-mand, 6. Váltótársa: Harmati József. Hunkában a bonyhádvarasdi termelési bizottság A bonyhádvarasdi termelési bizottság megalakulása után sokan a falu gazdái közül arra gondoltak, „minek ez a termelési bizottság"? Elég ha van mezőgazdasági állandó-bizottság. A gazdak rövidesen rájöttek, hogy ez a bizottság sokat tud segíteni munkájukban. Ez a megállapítás be is bizonyosodott. A tavasz kezdetén, a megalakulás után 8 bizottság tagjai megkezdték hivatásuknak megfelelően munkájukat. Sikeresen oldották meg a vetőmag készleteknél felmerülő problémákat. A termelési bizottság szakcsoportjai a maguk' területén bekapcsolódtak a munkákba. A növény- termelési szakcsoport tag,- jai rendszeresen járták és járják a határt, és ahol munkálatlan földet talárnak, felkeresik annak gazdáját, felhívják figyelmét a föld megmunkálására. Ennek eredményeképpen a falu dolgozó parasztjai minden műinké ■ időben el tudnak végezni, nem marad egyetlen. talpalatnyi föld sem megmunkálatlan. Az eddigi eredmények elérésében a termelési b,- zettségnak sok segítséget nyújtott a tanács, a közös megbeszélések, értekezletek útmutatásul szolga, tak a gazdák előtt. A termelési bizottság tagjainak lelkes munkája példaként áll a dolgozó parasztok előtt, követik is sokan példájukat. Forrai Miklós Félmillió Forintos köüséqqei bővül a Tolnai Selyemgyár A Tolnai Selyemfonógyár utcai frontján -egy 80 méteres félig kész épület áut. Az épület építését még a tőkés kezdte meg a feiszabadulás előtt, melyet raktárnak és kocsisa-innék szánt. Az idén közei félmilliós költséggel az épület felépítése befejezést nyer. A dolgozók szociális helyzetének meg javítását szem előtt tartva, irodahelyiségeket és négy család részére összkomfortos lakást építenek. A régi irodahely.Bégekből pedig, melyek köz vétlenül a munkatermek mellett vannak, a dogozók részére fürdőnek és öltözőhelyiségnek alakítják át. A fácáflkeríi Vörös Hajnal isz tagjai még ezen a héten befejezik a dohányiütetést Fácánkerten a Vörös Hajnal tsz tagjai az eddigi tavaszi mezőgazdasági munkákban mifidig példát mutattak. Tavaszbúza vetéstervüket és a többi tavaszi kalászosok vetéstervét is elsőnek teljesítették a községben, ső: járási viszonylatban is élenjártak. Most a legújabb hir szerint — mivel az idő nagyon kedvező, — a tsz-ben megkezdték a dohánypalántázást. A jelentés szerint a terv szerint előírt 5 holdón május 3-ig beültettek 1 holdat, de mint a tsz vezetősége mondja, ezen a héten az összes dohánypaláin tát elültetik. Dombóvári II. sz. Téglagyár: Áprilisi nyerstéglagyártási terv 107 százalék A dombóvári II. sz. Téglagyárból Kertész elvtárs levelezőnk szép eredményekről számol be. A dolgozók a III. pártkongresszus tiszteletére vállalásokat lettek, melynek jó részét már teljesítették. Gera Miklós és Gera Imre, Móricz József és Lázár Vendel égetők a megszokott 72 óra elgyújtási idő helyett 44 órára csökkentették a kemence eigyújtását. s ezzel 84) mázsa szenet takarítottak meg népgazdaságunknak. Kertész elv- társ a továbbiakban a kézivetők jó munkájáról emlékszik meg. A kézávetők az elmúlt hetek kedvezőtlen idő járásának nehézségeit leküzdve április, havi nyerstégla gyártási tervüket 107 százalékban teljesítették. • • Ónálló székhazat kapott Pakson a termelési bizottság A tavasz elején alakult még Pakson a termelési bizottság, melynek tagjai, közé a község 60 legjobb gazdáját választották. Már az alakuló gyűlésen sokan szóvá tették, .hogy Pakson a gazdáknak nincs olyan helyük, ahol esténként, összejöhetnének szórakozni, megbeszélni problémáikat, munkájukat. A járási kul- túrház a község parasztlakta részétől. messze van s helyiségeit esténként a különböző szakkörök foglalják el. Ezért a paksi gazdák a termelési bizottságon keresztül kérték, hogy, nyissák meg ismét a régi Eöt- vös-utcai gazdakört, amely hosszú idő óta üresen állt, s amely évtizedeken kát a paksi gazdák esti szórakozóhelye volt. A paksi tanács meghallgatta a gszdák kérését s a termelési bizottság gondozására átadta a régi gazdakör helyiségeit, ahol már meg is indult az élet. Itaimérési engedélyt is adtak, s szombat, vasárnap esténként 200—250 paksi gazda jön össze a termelési bizottság székházában. Kitakarították az elhanyagolt Helyiséget, rendbehozták a régi teke pályát, ízléses söntést csináltak. Az összejövetelek során a termelési bizottság szakcsoportjai megbeszélést tartanak, ha kell, miint legutóbb a községi legelők bővítésének kérdésében, javaslatot tesznek a községi tanácsnak. De szórakoznak is a paksi do'gozó parasztok: sokan a tekepálya körül figyelik, hogy ki dob kilencet, vagy koszorút, mások a söníésben kártyáznak. A termelési bizottságnak emellett a kulturális életre is van gondja. / Saját kuttÚECsoportjuk alakult, s a táncosok május elsején mutatták be először tudásukat. A színjátszók pedig most kezdték meg Móricz Zsig- mend „Sári bíró“ című vígjátékának próbáit. A termelési bizottság tevékeny munkája, már érezteti hatását Paks mezőgazdasági eredményein, A község az elmúlt évek során legtöbbször elmaradt a munkákkal, most a megye legjobbjai között van. Minden tavaszi munkával végeztek s csak néhány hold kukoricavetés van még hátra. Ezzel, mint a község főterén lévő nagy versenytábla is mutatja, messze megelőzték párosver- senytársukat, a szomszédos Duna- kömlődöt,
