Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-05 / 105. szám
2 NAPLÓ 1954 MÄJUS 5 Bidault francia külügyminiszter sürgeli az indokínai kérdés vitájának megkezdését Genf. Az MTI kiküldött tudósítója Jelenti: Mayer, a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke vasárnap Genfben megbeszélést tartott Bidault külügyminiszterrel, majd hétfőn visszatért Párisba. A genfi értekezlet hétfői ülésének szünetében Bidault külügyminiszter az indokínai kérdés vitájának mielőbbi megkezdéséről tanácskozott Gromi- ko szovjet külügyminiszterhelyettessel. Genfben biztosra veszik, hogy az indokínai problémával kapcsolatos vitát a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének megérke zése után nyomban megkezdik. A Journal de Geneve értesülése szerint Eden angol külügyminiszter a brit kormány utasítására közvetítő Szerepét vállal az indokínai kérdéssel kapcsolatban. Mint a lap hang súlyozza,' Eden a genfi értekezlet második napirendi pontjának megvitatása során javasolni fogja, hogy a béke heiyreállítása érdekében osz- szák fel Indokínát a két fél között. Az 'angol külügyminiszter ugyanakkor tanácsolni fogja, hogy a küzdőÁ francia parlament ülésszakának megnyitása előtt Páris (TASZSZ): A francia parlament május 4-én .ismét megkezdte munkáját. Eddig a nemzetgyűlés elnökségéhez négy interpellációt nyújtottak be az indokínai kérdéssel kap csőfalban. A május 3-i esti lapok megerősítik) hogy a kedden megnyílt parlamenti ■ ülésszak Indokina és az „európai hadsereg" kérdésének megvitatása jegyében folyik majd le. A Le Monde című lap rámutat, hogy az inddkinai kérdésit, illetően Laniel kormányában nézeteltérések támadtak. Ezek a nézeteltérések már korábban is - megmutatkoztak és a minisztertanács, április 30-,án este tartóét ülésén ismét megnyilvánultak. Knowland szenilor uiaiil) fenyegsllizéss Angliává! és Fraaciaországgai szsnfien (MTI) Knowland szenátor, az amerikai szenátus köztársasági párti többségének vezetője hétfőn újabb nyomást próbált gyakorolni Francia- országra és Angliára. Knowland Franciaországnak és Angliának a genfi értekezleten tanúsított maga-, tartását bírálva úgy nyilatkozott, hogy; az említett országok „engedni készülnek a kommunista nyomásnak.“ A szenátor elítélte mindazokat az erőket, amelyek a békés ren-' dezés pártján vannak, s éppen ezért magasztalta Dulles genfi szerepléMoszkva, U.ica „Pravdi" dóm 24 lyfoszkva, Pravda-u. JJA 24. Milliók ismerik ezt a címet. A hatalmas palotába, amely nek oromzatán mesz- szire világítanak a Pravda szó betűi, véget nem érő áradatban érkeznek a levelek a nagy szovjet ország minden részéből, a világ legtávolabbi pontjairól. A szovjet emberek akkor írnak erre a címre, amikor az egész néppel meg akarják osztani örömüket, sikereiket, amikor nyilvánosságra akarják hozni alkotó terveiket, amikor bírálják a fogyatékosságokat, amikor tanácsot kérnek, vagy egyszerűen szere- tetüket fejezik ki a Kommunista Párt és a szovjet nép iránt..; Vegyük kezünkbe a Pravda bármelyik számát. Első oldalán min dig megtaláljuk a legidőszerűbb, legfontosabb témáról szóló vezércikket. A vezércikk mellett rendszerint három kis hasábot foglal a „Hazánk egy napja“ című rovat. A Pravda tudósítói a Szovjetunió valamennyi köztársaságából és területéről sürgönyileg, telefonon, rádión és repülőpostával közük a nap eseményeit, a szovjet emberek újabb és újabb munkagyőzelmeit. — Nirtes olyan esemény az országban, amelyről a Pravda ne tudósítana. De lapozzunk csak egyet. Az újság második oldala rendszerint a pártszervezetek életével, a Szovjetunió gazdasági és kulturális építésének kérdéseivel foglalkozik. Munkáslevelezők, falusi levelezők, tudósok, orvosok, mérnökök, háziasszonyok és diákok írnak a Pravdában. Ismertetik tapasztalataikat, eredményeiket,. bírálják a párt és gazdasági szervezetek, kulturális intézmények munkáját. A Pravda a hibákkal szembeni kérlelhetet- lenségre, az állami érdekek védelmére, kötelességeik maradéktalan teljesítésére neveli a szovjet embereket. A Pravda széleskörű propaganda-, agi- tációs- és szervező- munkát végez. Hasábjain rendszeresen megjelennek a szövetségi köztársaságok határterületek pártmunkásainak, a szovjetek dolgozóinak írásai. A Pravda rendszeresen közöl sajtószemlét, foglalkozik a többi újság és a folyóiratok munkájával, helyet ad legjobb anyagaiknak. A harmadik és négye dik oldalt a külföldi tudósítások foglalják le. Tartalmas, érdekes cikkekből értesülhetünk, hogyan virágzanak az európai népi demokratikus országok. Sikeresen építi az új életet a népi Kína. Elmélyülnek az ellentétek az imperializmus táborában. Mindjobban terebélyesedik és erősödik a népek harca a békéért és demokráciáért ..: A negyedik oldal alján apróbetűs szedéssel megtaláljuk a lap állandó rovatainak elnevezéseit. E rovatok munkatársai sokrétű munkával járulnak hozzá, hogy a lap idejében tájékoztassa olvasóit a legfontosabb és legérdekesebb eseményekről. Most pedig lépjünk be a hatalmas üvegpalotá ba és látogassunk el a nyomdába. A szerkesztőségi kollektíva mellett a nyomda dolgozói is nagyszerű munkával járulnak hoz zá áz SZKP Központi Bizottsága lapjának elkészítéséhez. A szerkesztőségből csőpostán keresztül jutnak a kéziratokat tartalmazó tokok a szedőterembe. A korszerű szedőgépek egész sorokat szednek ki egyszerre. A tárcák, cikkek és sürgönyök, szedők, korrektorok és lektorok kezéből kerülnek a tördelők asztalára. Éjfélre befejeződik a tördelés. A nyers papírlapra nyomott új- ságoldalakat a szerkesztőségbe küldik, ott újra elolvassák az anya got, majd az egészet visszaküldik a nyomdába. A tördelt oldalakat matricázzák. A kész matricák ezután az öntödébe kerülnek. Itt „elválnak“ a matricák útjai. Egy részüket különleges tokokba csomagolva a repülőtérre küldik. A gépmadarak az ország minden részébe elviszik a Pravda matricáit. A helyi nyomdák ban azután a matricák felhasználásával kiöntik az oldalakat és helyi hírekkel kiegészítve kinyomtatják a Pravda megfelelő mutációját. A Pravda moszkvai nyomdája számára előkészített matrica rögtön az öntödébe kerül. Az öntőautomatákból percek alatt kerülnek elő a félhengeralakú öntvények, az oldalak. Az újság egy-egy számának példányaihoz többszáz oldalt kell kiönteni. Az öntött oldalakat azután futószalagra helyezik..; ;;; A rotációs gép megtelik papírtekercsekkel. Nyolcvan méter hosszú gépóriás óránként többszázezer példányt nyomtat ki. Ha egyetlen szalagban fognánk össze a papír- mennyiséget, amely 1 év alatt keresztülmegy a gépen, tíznél is több szőr átfonhatnánk vele az egyenlítőnél a földtekét. Megkoszorúzták Jókai Mer síremlékét n. A francia hatóságok 1953 nva- rán ‘ kénytelenek voltak tárgya lásokba bocsátkozni a marionettrendszerek képviselőivel azok „teljes függetlenségének“ kérdéséről. Bao Daj ráadásul azt követelte, hogy adjanak neki jogot a vietnami hadsereg irányítására. Világos- volt, hogy ha ezt a követelését teljesítették volna, Bao Daj közvetlenül tárgyalhatott volna Washingtonnal a katonai „segítségről“. A francia kormány ebbe nem ment bele. A tárgyalások azzal' végződtek, hogy semmitmondó nyilatkozatot tettek közzé Vietnam, Khmer és Patet-Lao „teljes függetlenségéről.". A három állam azonban ezúttal is a Francia Unió tagja maradt. 1954 márciusában Franciaországnak újból tárgyalásokat kellett kezdenie Bao Daj képviselőivel. A „császár“ képviselői ezúttal nyilvánvalóan arra törekszenek, hogy az ország . kilépjen a Francia Unióból. A tárgyalások mindezideig eredménytelenek maradtak. Bao Daj hívei két egyezményt akprnak aláíratni, hogy az egyikben kikiáltassák Vietnam „függetlenségét" és a másikban meg oldják a Francia Unióban való rész vétel kérdését. A francia' kormány a két kérdést magában foglaló egyetlen .egyezmény aláírása mellett kardoskodik. A nézeteltérések lényege persze nem az aláírásra kerülő egyezmények számában rejlik. A párisi sajtó azt írja, hogy Franciaország nem bízik Bao Dajba.n és aggódik, hogy a „császár“ az első egyezmény aláírása után a „függetlenség“ birtokában nem írná alá a Francia Unióban való részvételét szentesítő második egyezményt. Bao Daj ezúttal tanúsított állhatatosságában -nyilvánvalóan megmutatkozik a tengerentúli támogatás. A „France-soir" 'azt írja. hogy Bao' Daj „az Egyesült Államokra számít Franciaország' elleni fellépésében. Az. a benyomás alakult felek kössenek megállapodást azonnali tűzszünet életbeléptetéséről. I'jicsov, a Szovje unió kii ügyaiinisttériuina sajtcos Hányának vezetőié fogadás! adott Géniben L. F. Iljicsoy. a Szovjetunió külügyminisztériuma sajtóosztályának vezetője hétfőn este a genfi Metro- pole-szálló termeiben fogadást adott. A fogadáson, amely szívélyes légkörben és az együttműködés szellemében folyt le, megjelent Grand; az ENSz tájékoztató szolgálatának vezetője, valamint a nemzetközi sajtó. a svájci hivatalok és a Genfben működő nemzetközi . szervezetek mintegy háromszáz képviselője. Gen5 piisröke m sét mondott a külügyminiszteri értekezlet sikertért Charriere genfi püspök vasárnap a genii Notre De,me templomban misét mondott • a város falai között folyó külügyminiszteri értekezlet eredményességéért. A püspök ez alkalommal tartott beszédében kijelen tette, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű államoknak meg kell békü'niök egymással. A Le Monde kiemeli, hogy ezen az ülésen Paul Reynaud miniszterelnökhelyettes Jacquinotnak, a tengerentúli területek miniszterének támogatásával „merészebb pofii ,i;ka" folytatását javasolta. Reynaud véleménye szerint az indokínai kérdés vitájának megkezdése után követelni kell, hogy egy harmadik hatalom közvetítésével haladéktalanul kössenek tűzszünetet Indokínában. Reynaud amellett is állást foglalt, hogy késedelem nélkül kapcsolatot teremtsenek Ho Si Minh kormányának képviselőivel. Maurice Schumann külügyi államtitkár és Laniel miniszterelnök szem- befordult Reynaud álláspontjával. sét. „Ez a misszió — mondotta — igein értékes volt. Lehetővé tette számunkra, hogy felismerjük, kik azok, akikre a szövetségesek közül számítani lehet.“ Knowland végül nyílt agresszív kijelentést tett: „a legteljesebb mértékben támogatni fogom. Eisenhowert ha bármi olyan javaslatot tesz, mely arra irányul, hogy csapatokat küldjünk Indoikináiba. Kész vagyok harcot vívni a kongresszusban, hogy jóváhagyják az elnök minden ilyenirányú kérését." ki, hogy Bao Daj e tekintetben biztosítékot kapott az Egyesült Államoktól." Daladier a nemzetgyűlésben szintén megállapította: „Az amerikaiak makacsul követelik, hogy kimondjuk a társult indokínai államok függetlenségét.“ Hogy az indokínai bábrendszerek milyen korruptak és népellenesek, azt megmutatja az az arcátlanság, amellyel Bao Daj hívei és a többi báburalkodók magukat és az ország érdekeit eladják. Indokína népei a legnagyobb lenézéssel és gyűlölettel viseltetnek e külföldi bérencek iránt. A nép Ázsia többi országaiban sincs jó vé'emánnyel róluk. Az ázsiai országok többsége — köztük India, Indonézia, Pakisztán és Burma — politikai fikciónak tartja és nem ismeri el a Bao Daj kormányt. I? tények világánál érthető, hogy az indokínai bábállamok „függetlenségére" vonatkozó tárgyalások komédiája mögött az Egyesült Államok és Franciaország harcol az államok fölötti ellenőrzésért. A francia gyarmatosítóknak uralmuk álcázásához kellett Bao Daj. Noro- don Szihanuk és Souvana Phouma (Patet Lao) rendszere, az Egyesült államoknak viszont az kell, hogy ezek az országok a Francia Unióból való kilépésükkel „függetlenséghez“ jussanak, s így az Egyesült Államok könnyebben behatolhasson Indokí- nába és kiszoríthassa onnan a francia vetélytársat. Az Egyesült Államok ugyanakkor igyekszik felhasználni a bábállamokat indokínai beavatkozásának indokolására és álcázására is. Mindenképpen azt ’a benyomást szeretné kelteni, hogy e rendszerek mögött a nép áll, hogi a háborút a népek viselik és ' az Egyesült Államok csak támogatja Az angol és francia minisztertanács hétfői üléséről LONDON Hétfőn az angol miniszterllanács ülést tartott. Hírügynökségi értesülés szerint Eden genfi jelentéseit, valamint az indokínai helyzetet vitatták meg. PÁRIS Hétfőn ülést tartott a francia minisztertanács is. Az ülés után kiadott kommüniké szerűit a francia kormány „minden lehetőt elkövet annak érdekében, hogy a genfi konferencia végetvessen az indokinai háborúnak. Nehru nyilatkozata a Colomboi értekezletről (MTI) Az öt ázsiai ország — India, Pakisztán, Burma, Ceylon és Indonézia — miniszterelnöke tanácskozásának befejezése után, Nehru indiai miniszterelnök nyilatkozatot tett. Nehru kijelentette, hogy — ahogy a miniszterelnökök is leszögezték — „az indokínai kérdés rendezése felé a legfontosabb lépés a fegyverszünet lenne." Hozzátette: „az ilyen fegyverszünetben legköny- nyebben hadviselő felek egyezhetnének meg, sokkai inkább, mintha más nemzetek is beavatkoznának." Az értekezlet után közölték, hogy az öt miniszterelnök indonéz javaslatra hozzájárult, egy afrikai—ázsiai értekezlet összehívásához. Ennek megszervezésével Szasztroamidzso- zsos indonéz miniszterelnököt bízták meg. Tárgyalás India és Franciaország között az indiai területen lévő francia birtokokról Páris (MTI): Mint az AFP illetékes párisi körökre hivatkozva közli, hétfőn bejelentették, hogy Francia- ország tárgyalni óhajt az indiai kormánnyal az indiai területen lévő fran cia birtokok kérdéséről. Ezzel kapcsolatban Nehrunak javaslatot nyújtottak át. Az indiai miniszterelnök, aki Co- lomboból hazatérve átutazott Madra- szon, közölte a sajtóval, hogy a francia kormány és az indiai kormány között rövidesen tanácskozás kezdődik az említett kérdésről. őket. Pedig teljesen nyilvánvaló, hogy Bao Daj és. a többi bábok se- milyen támogatást nem kapnak a népektől. Világos az is, hogy Franciaországnak fogytán van a türelme, most, amikor a genfi értekezlet tisztességes békekötés lehetőségét nyitja meg előtte. A jelenlegi helyzetben az Indokínába fegyvert és katonai tanácsadókat küldő Egyesült Államok az egyedüli reális erő, ameiy képes az indokínai gyarmati kaland fenntartására. Az Egyesült Államok azonban leg kevésbbé sem hajlandó a saját kezével verekedni. Reston, a külügyminisztérium házi kommentátora ki jelentette, hogy „az Egyesült Államokban a közvélemény még felkészületlen az Egyesült Államok fegyveres intervenciójára." Washingtonban ezért most azon törik a fejüket, hogy miképpen iehetne szövetségeseket harcba küldeni Indokínában. Nyilvánvalóan ilyenfajta szándékokra mutat Dulies március 29-i felszólalása, amikor a külügyminiszter az indokínai „együttes cselekvés“ lehetőségéről beszélt. Reston e kijelentés .magyarázatában azt írja. hogy Dulies „számos dologra gondol; bizonyos körülmé- ‘nyek között az Egyesült Nemzetek Szövetségén keresztül cselekvésre, más körülmények között e világrészben különösen érdekelt országok: például az Egyesült Államok, Franciaország. Anglia és különösen a nemzeti Kína (vagyis a Csang Kaj- sek banda — V. V.) közös cselekvésre. s zó sem fér hozzá, megfelelő társasági De felmerül a kérdés, hogy sok ulyan ország akad-e, amely a Csang Jókai Mór haláiánák 50. évfordulója alkalmából kedden délelőtt meg koszorúzták az író síremlékét a Kerepesi temetőben. A népművelési minisztérium nevében Mihályfi ErKaj-sekéhez hasonló készséggel hajlandó kikaparni a gesztenyét Amerika számára a háború fűzéből? Hiszen minden arra vall, hogy az Egyesült Államok maguknak akarják fenntartani a hadjárat pénzelését és irányítását, a szövetségesek lí! pedig az ágyutöltelék szállítását követelik. Duties nyilatkozatának első visszhangja arról tanúskodik, hogy az indokínai háború kiterjesztésére vonatkozó amerikai tervekét a nyugati országokban nemcsak a közvélemény, hanem a hivatalos körök is kedvezőtlenül fogadják. Jellemző, az amerikai sajtó egyáltalán nem csinál titkot abból, hogy az Egyesült Államok nem az indokínai konfliktus békés rendezését, hanem a háború folytatását kívánja. A „Christian Science Monitor“ szerint Dulies nyilatkozata „azt mutatja, hogy a kormány (mármint az amerikai kormány — V. V.) inkább azon gondolkodik, hogyan lehetne folytatni a háborút." Mint a lap írja, „ilyenmódon a genfi értekezlet kimenetele bizonyos tekintetben meg van határozva.“ Ma már senki sem kételkedheúk abban, hogy az Egyesült Államokban vannak befolyásos körök, amelyek a genfi értekezletet agresszív terveik akadályának tartják. Ezek jóelőre elkövetnek mindent, hogy meggátolják az értekezlet eredményes munkáját. E körök azonban elfeledkeznek arról, hogy jelenleg nemcsak az Egyesült Államok cselek szik a nemzetközi porondon. Egyre népesebb és ‘hatalmasabb az olyan országok tábora, amelyeknek nem az indokínai háború kiterjesztése az érdeke, hanem az, hogy józan megegyezés alapián vessenek véget a háborúnak. Nem kétséges, hogy ez a tábor tovább növekszik és fokozza az amerikai agresszív körök elszigetelődését, minthogy a népek érdekeinek a mostani viszonyok között csak a vitás nemzetközi kérdések békés rendezése felel meg. I nő miniszterhelyettes, 'a Magyar I írók Szövetsége nevében Veres Péter Kossuth-díjas író, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége nevében Várhegyi György, a DISZ Központi Vezetőségének titkára, a budapesti városi tanács nevében Pesta László, a végrehajtóbizottság elnökhelyettese, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság nevében Baróti Dezső egyetemi tanár, a Társaság alelnöke helyezett el koszorút. Ezután elhelyezték virágaikat a nagy író sírján a budapesti ifjúság képviselői. Az amerikai, angol és francia küldöttség vezetőinek tanácskozása Bao Daj képviselőjével Genf (TASZSZ): Május 3-án Genf ben Bedell Smith, az Egyesült Államok, Eden Anglia, és Bidault Fran ciaörszág küldöttségének vezetője tanácskozott Nguyen Quoc Dinh külügyminiszterrel, Bao Daj Genfbe érkezett képviselőjével. A tanácskozás után közzétették Nguyen Quoc Dinh nyilatkozatát, amely szerint Bao Daj képviselője „hajlandó" résztvenni a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselőjével tartandó 'tanácskozáson, de már előre- ellenez az indokinai kérdéssel kapcsolatos minden olyan döntést, amely sértené Vietnam „függetlenségét, szuverénitását és területi ' integritását.“ Mint a közlemény kiemeli, aiz említett tanácskozás négy résztvevője között létrejött megállapodás szerint a demokratikus Vietnam részvételének a genfi tanácskozáson nem ke'll „jogi elismerését" is jelentenie.. • Ezenkívül elhatározták, hogy a négy küldöttség —‘ -az Egyesült Ál-, lamok, Anglia, Franciaország és a Bao Daj-rendszer képviselői a genfi értekezlet alatt továbbra is kikérik egymás véleményét. Az indokínai bábrendszerek kulisszái mögött Irta: V. VASZILJEVA
