Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-05 / 105. szám

1054 MÁJUS 5 NAPCö 3 Hogyan tudjuk csökkenteni az önköltséget üzemünkben? Arto: GYOPÁR FERENC, a Bonyhádi Zománcmüvek mb. főmérnöke A kormány Programm sikeres meg­valósítása elsősorban attól függ, hogy terveink maradéktalan telje­sítése mellett milyen gondot fordí­tunk az önköltség alakulására és «•»en keresztül annak állandó csök­kentésére. A dolgozó nép életszín­vonalának gyors és lényeges emel­kedése egyenes arányban áll az ön­költség csökkentésével.1 Minél gazda­ságosabban, minél olcsóbban terme­lünk, annál nagyobb mértékben já­rulunk hozzá a kormány árleszállí­tást célzó intézkedéseinek megvaló­sításához. Az önköltség mindazon költségek összege, amelyet a vállalat működé­se során a gyártmányok előállításá­val és íorgalombahozásával kapcso­latban felhasznál. Az önköltségi mu­tatószám kifejezi, a termelő üzem szervezettségét, a termelés’ műszaki színvonalát, a költségekkel való takarékos, gazdálkodás hatását ép­pen úgy, mint a termelés során elő­fordult hibák következményeit. Üze­münk, a Bonyhádi Zománcművek dolgozói már eddig is. komoly har­cot • folytattak az önköltség csökken­tése érdekében, de az elért eredmé­nyeknél nem akarnak megállni. Az első negyedévben nem tudták ugyan teljesíteni az előírt önköltségcsökken­tést, de megígérték, hogy az MDP III. kongresszusának tiszteletére fo­lyó munkaversen.y során az elűző negyedévi lemaradást pótolják. Az önköltségnek több, mint a fe­lét az anyagköltségek jelentik. így elsősorban az anyag gazdaságos fel- használásával lehet . a legnagyobb eredményt elérni. Ezen a téren a Gazda-mozgalom állandósításával ko moly .eredményt értünk el. Az edényáru gyártásnál leeső hulladék­anyagból készítjük az edényekhez való füleket, szerelvényeket. A já­ték főzőedények és homokfonnák. szintén ezekből a hulladékokból ké­szülnek. A lemezanyag kötegelésé­nél használatos hulladék abroncs­vasból ételhordó kengyeleket, merő­kanál és palacsintasütő nyeleket ké­szítünk. A kőművesserpenyő nyél- tartóját egy jól bevált újítás beve­zetésével 4 milliméter vastag lemez helyett 2 milliméteres lemezből gyárt juk. A kőművesmerő nj'éltartóját pe­dig abroncsvas helyett lemezanyag­ból készítjük, mert kedvezőbb az anyag kihasználása. Anyagtakarékos­ságot eredményez a zománchulladék gyűjtése, amelynek újból beolvasztá­sával új anj'agot nyerünk. De ezek az egyre állandósuló ered­mények még nem jelentik azt, hogy az önköltség csökkentésére további feladatokat ne tűzzünk ki és való­sítsunk meg. Legfőbb feladatunk, a műszaki dolgozóinkat jobban be­vonni a termelés gazdasági vonat­kozású problémáiba. A műszaki dol­gozók munkája nem uieriilhet ki a termelés mennyiségi emelésére és a termelékenység fokozására tett in­tézkedésekben, hanem ezzel egyenlő súllyal a termelés gazdaságosságá­nak megjavítására is kell törekedni. Jelenleg több anyagot használunk fel, mint amit az önköltségi tervünk előír. Ennek oka elsősorban az, hogy a vaslemez kiszabása és feldolgozá­sa nem eléggé gazdaságos. A jelen­legi lemezszabás helyett fokozatosan át kell térni az anyagnormákban le­fektetett szabásminták betartására. Ezáltal több tárcsát kapunk és a le­eső hulladék is gazdaságosabban használható fel. A megmunkálásra adandó lemezanyagot minőségileg és méretileg ellenőrizni kell, hogy ar­ra a célra kerüljön felhasználásra, amire a leggazdaságosabb. Ezáltal csökken a gépi megmunkálás köz­beni selejt, de növekszik az anyag­kihozatal. Túl kell teljesíteni a minőségi tervben előírt I. osztályú minőségi edényáru termelés mennyiségét, ezen keresztül csökkenteni kell a selejl- veszteség értékét. Az eredmény el­eiéréséhez nagy segítséget nyújt a március hónapban beindított minő­ségi verseny. Április hóra dolgozó­ink nagy része, felajánlást tett mi­nőségi munkájának javítására. A ja­vításra visszaadott áruról pontos nyilvántartást kell vezetni, hogy a javításokra fordított anyag- és bér­költségekből adódó veszteségeket ki tudjuk mutatni és annak csökken­tésére a megfelelő műszaki intézke­déseket még időben meg tudjuk tenni. A játékáru gyártásnál alkalmazni kell a takarékszóró pisztolyokat, mert a minőségi követelményeknek megfelelő árut csak a tervezettnél magasabb értékű festékanyaggal tud­juk megvalósítani. A termeléshez nem közvetlenül felhasznált anyagok közül a legnagyobb értékben a szer- számacéí anyag szerepel. E téren nagy takarékosságra van' szükség. Fel kell mérni, hogy a szerszám-rak­tárban milyen szerszámok vannak használaton kívül és azokat megfe­lelő átalakítással újra használható­vá kell tenni. Meg kell szervezni a haszonvasak, hulladékvasak megfe­lelő tárolását és az azokból felhasz­nálásra kerülő mennyiség pontos ki­vételezését. Ez adminisztratív prob­léma, de a hulladékanyag felhasz­nálás kimutatása feltétlenül az ön­költség csökkentésében fog jelent­kezni. Az önköltség másik nagy részét a munkabérekre fordított összeg je­lenti. Az önköltségi tervben megter­vezett munkabért a folyamatos gyár­tás biztosítása, a munkaidő jó ki­használása, a gyártási eljárások tö­kéletesítése révén lehet csökkenteni. A gyártás folyamatosságának bizto­sítását elsősorban a rendszeres anyagellátás tudja biztosítani. Ezen a téren komoly hiányosságok van­nak, mert a gyártási alapanyag, a vaslemez szállítása igen akadozik. — Ezért nem lehetséges féíkészáru rak­tár íeltöltése, ami a folyamatos gyár­tás biztosítása végett igen fontos tényező. Az alkatrészhiány miatt sok értékes óra esik ki és a kifize­tett bér mögött nem áll termelés. A munkaidő jó kihasználása elsősor­ban attól függ, hogy milyen a mun­kafegyelem. Üzemünkben az elmúlt hónapban nem volt jelentős az iga­zolatlan hiányzás és késés. A napi munkaidő kihasználása is jó Volt. — Dolgozóink versenyvállalásában első­sorban a munkaidő jobb kihasználá­sa szerepelt. Erre a lehetőséget az egyéni dolgozókra lebontott norma­óra-tervek biztosították. A gyártási eljárások tökéletesítése jelentkezik egyrészt a munkaverseny során fel­törő új munkamódszerekben, más­részt az újítómozgalom és a techno­lógiai osztály által javasolt és ki­dolgozott gyártási eljárásokban. A műszaki intézkedési tervek teljesí­tésén keresztül nagymértékben biz­tosítani lehet a munkabér költségek csökkentését, illetve ugyanazon bér mellett a nagyobb termelési ered­mény elérését. A rendszeresen vég­zendő munkanap-fényképezések fel­adata minden üzemrészben feltárni a munkaidő kihasználása körül fenn­álló hibákat, és azok kijavításával a termelésre eső bérköltségek csök­kentését megvalósítani. Az önköltség alakulását befolyásol ják még azok a költségek, amelyek az értékesítéssel, szállítással, kötbé­rekkel, stb. kapcsolatban merülnek fel. Üzemünkben ezen a területen a legnagyobb költséget a szállítás je­lenti. Itt megfelelő eredményt fel­mutatni nem tudunk, mert saját fuvareszközünk oly kevés, hogy nagyrészt idegen szállítási eszközök­kel kellett az anyagok szállítását megoldani. A megfelelően beosztott vidéki telefonhívásokkal és a legsür­gősebb, a fontos kiküldetések enge­délyezésével is jelentősen hozzá le­het járulni az önköltségek csökken­téséhez. A megrendelők felé törté­nő pontos szállításokkal el tudjuk kerülni a kötbérek keletkezését, ami ha felmerül, szintén az önköltség kedvezőtlen alakulását eredményezi. A kormányprogramm megvalósítá­sa érdekében elsőrendű feladatunk tehát, hogy a III. pártkongresszus tiszteletére folyó munkaversenyben a tervek mennyiségi teljesítése mel­lett az eddigieknél nagyobb mérték­ben foglalkozzunk a gazdaságosság, az olcsóbb termelés, az önköltség- csökkentés feladataival. E munkában nagy segítséget nyújt az üzemi párt- szervezet azon keresztül, hogy rend­szeresen beszámoltatja a műszaki ve­zetőket a termelés mennyiségi és gazdaságossági problémáiról, a dol­gozók széles rétegei körében a párt­bizalmiakon keresztül foglalkozik az önköltségcsökkentés kérdésével is. Igv minden dolgozó előtt világossá válik a termelés mennyiségi teljesí­tése mellett a gazdaságosság is, és jobban tudnak harcolni az önkölt­ségcsökkentés végrehajtásáért, a dolgozó nép életszínvonalának gyors emelkedéséért. Levelezőnk írja: „A biliácsi DISZ-Jiatalok nem feledkeznek meg arról, hogy mii köszönhetnek pártunknak“ A bikácsi DISZ-szervezet tagjai vállalták, hogy pártunk III. kongresszusa tiszteletére 13 ezer darab facsemetét elültetnek. Ezzel amellett, hogy a fásítási terv teljesítésében segítséget adnak, segítik a község dolgozó parasztjait a legelőterület, kibővítésében. „Eddig azonban még csak 9.(500 darabot tudjunk elültetni, mert- az erdőgazdaságok nem utalták át a többi mennyiséget — írja levelében Juhász Rozália, a DISZ-szervezet titkára. Majd a továbbiakban így folytatja levelét: A bikácsi DISZ-szervezet tagjai nem feledkeztek el arról, hogy mit köszönhetnek pártunk­nak. Éppen ezért igyekeznek vállalásaik teljesítésévei méltók lenni a párt bizalmára. Mindezek mellett a Petőfi tsz DlSZ-fiataljai csat­lakoztak a kálózi DISZ-szervezet felhívásához az aláb­biak szerint: 30 hold heterózis kukorica négyzetes ve­tését és pótbepoirzását, 10 hold háromszori kapálását és pótbeporzását, teljes évi munkálatait, kapálását és szedését és a kóró kivágást vállalják. Ezen felül vál­lalták, mint például Aranyosi elvtárs vezetőségi tag 350, Juhász Rozália 300. Aranyosi Péter 300, Patai Kata­lin, mint új tag a tsz-ben 250, .Lőrincz István kocsis 340, Juhász Anna 250 munkaegységet teljesítenek év végére. Példájukat méltán követheti a többi DISZ- szervezetek tagjai is. Amint Juhász Rozália DISZ-titkár levelének to­vábbi részében írja, a vezetőség gondoskodik arról is, hogy a fiataloknak jó munkájuk nyomán egyre bővül­jön sportolási és szórakozási lehetőségeik is. — A bi­kácsi DISZ-szervezet vezetősége a tagsággal megbe­szélve eltervezték, hogy mit vesznek például a cse­meték ültetésének díjából, mely közel 1200 forint. — Több segítségei ad ón a böfcskei gépállomás Megyénk gépállomásainak elsőrendű feladata, hogy segítsék és irányítsák a körzetükbe tartozó termelő- szövetkezeteket. Ez a munka n.agy felelősséggel jár. Gépállomásaink legtöbbje érzi .is ennek a felelősség­nek súlyát és ezért munkájukban arra törekednek, hogy mindenben betartsák szerződésbeli kötelességei­ket. • Ez a lelkiismeretesség azonban nem mindegyik gépállomáson van meg. Legalább is erre következtet­tem, amikor kezembe vettem Lá.os Lajosné levelét, 4 alti Bölcskéről, a helybeli gépállomásról ír. — Nagyon szeretném tudni, hogy a gépállomás miért nem teljesíti szerződésben vállalt kötelezettségét — írja és egyben, kérdezi levelében Látos elv.ársinő.— Talán azért, mert a mi csoportunk I. típusú — folytat­ja tovább. Szerződést kötött velünk a gépállomás hen- gerezésre. Elég sokat jártunk hozzájuk, hogy jöjje­nek hengerezni, mer. úgyis gyenge a vetés. Kérel­münk azonban süket fülekre talált. Annyit már elér­tünk, hogy a henger. kint van a földön, most már csak ember, kellene hozzá, hogy meginduljon .a mun­ka. A bölcskei gépállomásnak ez a felelőtlen, nemtörő­dömsége bizony elkeserítette a tagságot. Mi kevesen vagyunk és ezért számítottunk és számítunk olyan nagyon a gépállomás segítségére. így ír levelében Látos elvtársnő. Ennek a levélnek minden sora azt sugározza, hogy ennek az I. típusú termelőszövetkezeti csoportnak tagjai keményen dol­goznak. Dolgoznak és szép eredményeket is tuanak felmu­tatni a cscporttagok. De hogy még szebb eredménye­ket tudjanak elérni, ahhoz elengedhetetlenül szüksé­ges, hogy a bölcskei gépállomás több segítséget adjon. Kevesebb léiszá«!, tejalap tü'lépése nélkül megoldottuk az elmúlt negyedévi tervlapunkat Tolna megye kisipari termelőszö­vetkezeti tagsága az elmúlt negyed­évben jó munkát végzett a terv tel­jesítése érdekében. Már március ele­jén teljesítették I. negyedéves ter­vüket, a negyedév végéig pedig több mint IS százalékos túlteljesítést ér­tek el. A 115.2 százalékos termelési tervteljesítéssel szemben a termelői béralap félhasználás azonban csak 103 százalék, a termelői létszám pe­dig a tervhez viszonyítva .95 száza­lékos volt. Az eredményből tehát vi­lágosan kitűnik,, hogy a tolnamegyei KTSz-ek az elmúlt negyedévben rá­fizetés nélkül dolgoztak, s a tagság becsületesen dolgozott. A negyedéves tervteljesítésben ki­tűnt a regölyi Vegyes, a pincehelyi Vegyes, a dunaföldvári Épületkar­bantartó, a dunaföldvári Cipész, a tolnai Ruházati és Szolgáltató és a hőgyészi Vegyes KTSz, De a többi KTSz-ek is csaknem kivétel nélkül teljesítették tervüket. A termelésben élért kimagasló teljesítményért a KISZÖV vezetősége a regölyi Vegyes KTSz-nek adta át a „Kiváló Szövet­kezet“-! vándorzászlót és a velejáró 2000 forint pénzjutalmat. Hogy ezt az eredményt elérhettük, köszönhető elsősorban a szövetkeze­tek kiváló dolgozóinak, akik közül harminchármán április 4-én, a fel- szabadulás ünnepén szíahánovista címet kaptak. A paksi Építőipari szövetkezet tagjai nemcsak tervük túlteljesítésével, hanem minőségi munkával is harcoltak a szövetkezet becsületéért. Az Autóközlekedési Vál .lalat részéin, elismerésben is része­sültek jó munkájukért. Döntően segítette szövetkezetein­ket a kimagasló eredmények eléré­séhez a III. pártkongresszus tiszte­letére beindult szocialista munkaver­seny. A szövetkezeti tagok valameny nyien versenybe léptek, s vállaláso­kat tettek a terv túlteljesítésére. Meg kell említeni, hogy a kongresz- szusi verseny nem érvényesült tel­jesen a paksi Cipész, a teveli Ve­gyes, a bátaszéki Ruházati és Szol­gáltató KTSz-ekben, s így még 90 százalékra sem tudták teljesíteni I. negyedéves tervfeladatukat. A teveli vegyes például csak 74 százalékra teljesítette tervét. Ebben a negyedévben KTSz-eink- nek ismét nagy feladatokat kell meg oldaniok, hogy a lakosság igényeit kielégítsük. A szövetkezetek vezetői, egész tagsága hassanak oda, hogy a II. negyedévben az I. negyedévihez hasonló szép teljesítményeket érje­nek el. Jó minőségű termplvények- kel lássuk el ezután is a megye dol­gozóit. Ribcr László KISZÖV tervosztály vezető. Jegyzetek a dombóvári Vörös Su^ár tsz intéző bizottsági üléséről A dombóvári Vörös Sugár tsz in­tézőbizottsága a tavaszi munkák be­fejezése után megvizsgálta, illetve értékelte a tavaszi munkák eredmé­nyeit és megvizsgálta, hogy a meg­alakulás óta mennyit fejlődött a ter­melőszövetkezet. A szövetkezet tagsága még a tél folyamán jól felkészült a tavaszi munkák elvégzésére. Idejében elké­szítették a vetőmagokat, s arra is felkészültek, ha esetleg valamelyik őszi kalászosnál pótvetést kell alkal­mazni, ne érje váratlan meglepetés a szövetkezetét. De szerencsére csak 19 hold őszi árpán kellett pótvetést alkalmazni, a többiek egyenletesen kikeltek és szépen fejlődnek. Most a tavaszi munkák végén azt állapí­totta meg a szövetkezet intézőbizott­sága, hogy eddig jó munkát végzett a tagság, erejéhez mérten mindenki kivette részét a munkából. Az intézőbizottság tervet készített, amely szeriint az elkövetkezendő idő­ben végzik a növényápolást és a többi gazdasági munkákat. Úgy szö­gezték le, hogy a kapásnövényeket felosztják a tagok között, s majd az év végén mindenkit személy szerint vonnak felelősségre, ha elhanyagol­ja a munkákat, s érdem szeriint di­cséretben, illetve prémiumban ré­szesítik azt a növénytermelőt, aki jó munkát végzett, terven felül ter­melt. A tsz intézőbizottsága megállapította hogy 1949 óta sokat fejlődött. Több esztendőn át a szerves trágya elve­szett, illetve értékét vesztette, mert a tagok nem gondoskodtak annak mégfelelő kezeléséről, elfminkálásá- ról. Az utóbbi esztendőben ea már nem fordul elő, szakszerűen kezelik a trágyát, s azt idejében kihordják a földre. Ez tehát fejlődést jelent, azt, hogy ma már igazán érzi a fele­lősséget minden szövetkezeti tag az­ért, hogy többet teremjen a föld. A dombóvári Vörös Sugár tsz az elmúlt esztendőben legtöbbet tudott osztani egy-egy munkaegységre me­gyénk termelőszövetkezetei között. A tagság a közgyűlésen úgy határo­zott: ebben az évben még jobban dől goznak, mint tavaly, hogy még több jusson egy-egy munkaegységre. Az intézőbizottság a tagságnak eat a határozatát magáévá tette és szerve­zetileg minden előfeltételt megteremt ahhoz, hogy ez a határozat megvaló­suljon. A gépállomással már most felvették a kapcsolatot. Leszögezték, hogy mennyi növényápolási munkát végez majd a gép, s ezt milyen időre köteles elvégezni a gépállomás. Vé­gül azt állapította meg az intéző- bizottság: az elmúlt félévben jól dol­gozott a tsz tagsága. Farkas Pál agronómus. Alkalmazzák a törvény szigorát 'a kötelezettségüket nem teljesítőkkel szemben! Bonyhádon is, mint megyénk töb­bi községeiben, vannak becsületes dolgozó parasztok, akik már teljesí­tették állam iránti beadási kötelezett ségüket. Vannak azonban olyan pa­rasztok is, akik azt az elvet vallják, mint Máté Antal bonyhádi lakos, aki azt mondotta, hogy „Nem szál­lítok tejet, tavaly sem adtam, majd csak elengedik megint“. Máté An­tal valóban nem teljesíti beadási kötelezettségét. 1953. évről 1204 liter tejtartozása van, 1954. évben az elő­írt 224, liter tejből összesen csak 20 litert szállított le. Első negyedévi kötelezettsége tojásból 17 kg, barom­fiból 7 kg, de beadási kötelezettsé­géből még egy dekagrammot sem teljesített. Adófizetés terén 5,549 fo­rinttal adósa a nép államának, mert az idén még egy forintot sem fize­tett be. Máté Antalnak és elvének akad­tak hű követői is; özv. Schneider Györgyné volt malomtulajdonos sze­mélyében. akinek két tehene van, de az idei évben egy liter tejet sem adott be. Vagy Erős Lajos, aki 1953 évi 1376 liter tejbeadási kötelezett­ségét, és az 1954. év I. negyedévi 416 literes kötelezettségét még nem teljesítette. Adós még baromfi- és tojásbeadásával is. Bonyhád község becsületesen dolgo­zó parasztsága joggal követelheti te­hát a községi tanácstól, hogy a tör- vény teljes szigorát alkalmazzák azokkal szemben, akik beadási kö­telezettségüket elhanyagolják és ez­által a község beadási eredményét is -lerontják. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az MG­MflATSZBlEÁLTAUS

Next

/
Thumbnails
Contents