Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-30 / 127. szám
4 NÄPC6 1954 MÁJUS 30 (Folytatás a 3. oldalról) mozdítani a tanácsoknak, mint hatalmi és törnegszervezetnek a kifejlődését, növeli a tanácsban dolgozó kommunisták aktivitását és felelősségét, serkentőleg hat az állandó bizottságok munkájára, erősíteni fogja a tanácsokban a bírálatot és önbírálatot. Nehézségeket okoz az is. hogy a pártszervezetek általában lebecsülik a tanácsokban végzett munkát és nem nyújtanak elég politikai segítséget a a anácsoknak. Ehelyett inkább maguk Látják el az állami feladatokat, ar tanácsokat pedig félre- állítják, holott a pártszervek feladata nem a végrehajtás, hanem az irányítás és ellenőrzés. Községi tanácsaink helyzetére komoly kihatással van az, hogy falusi pártszervezeteink nem erősödtek a feladatokhoz mérten, sőt helyenként egyenesen gyengültek. Mivel magyarázható falusi pártszervezeteink lemaradása a feladatok mögött? Mindenekelőtt természetesen a falun fo- .lyó pártmunka gyengeségével. Falusi pártfunkcionáiriusainkból gyakran hiányzik a szükséges önállóság és felkészül.ség. Falusi pártszervezeteink gyengeségének és lemaradásának legfőbb oka, a paraszti tömegekkel való szoros kapcsolat hiánya. Ez mutatkozik meg a pártszervezetek és a helyi tanácsok viszonyéiban is. Gyenge falusi párt- szervezetek mellett elkerülhetetlenül gyengék falusi tanácsaink is, ami komoly veszélyt rejt magában mezőgazdaságunk szocialista átszervezéséi’«, dolgozó parasztságunknak a társas termelés útjára való átvezetésére. Ebből világosan következik, hagy szocialista előrehaladásunk fontos láncszeme, amelyet meg kell ragadnunk. — hogy az egész fronton biztosítsuk előnyomulásunk sikerét, — falusi pártszervezeteink megszilárdítása, befolyásuk növelése. tömegbázisuk kiszélesítése. Valamennyi falusi feladatunk felett áll tehát pártunk vezető szerepének biztosítása és megszilárdítása. ami csakis pártszervezeteinknek a legszélesebb pártonkívüli paraszttöme- | gekkel teremtett szoros és tartós kapcsolata útján valósítható meg. Éneikül lehetetlen népi demokratikus államhatalmunk helyi szerveinek, a tanácsoknak a megszilárdítása is. A helyi tanácsok gyengeségének és ingadozásának további oka a tanácsok kommunista tagjainak magatartásában van. Ez icülönösen a parancsolgatásban és a pártonkívüliek lebecsülésében nyilvánul meg. A kommunista tanuljon meg úgy bánni a pártonkívülivel — mondja Sztálin — mint egy egyenlő bánik az egyenlővel, ne parancsolgasson, hanem éber figyelemmel hallgassa a pártonkívüliek hangját. Ne csak tanítsa a pártonkívülieket, hanem tanuljon is tőlük. A kommunista tanácstagok feladata a sokoldalú gazdasági tevékenység irányítása is. De ahhoz, hogy vezethessünk, tudnunk kell gazdálkodni. El kell sajátítani a gazdálkodási ismereteket. Ez most a kommunisták feladata a falun. Helyi tanácsaink munkájának komoly gyengesége és tömegbefolyásuk akadálya, hogy a kommunista tanácstagok sok helyen még nem mutatnak kellő példát, még nem mindig járnak az élen, nem lépnek fel kezdeményezően a helyi tanácsok szerteágazó tevékenységének terén, úgy, ahogyan azt a feladatok megkövetelnék. A helyi tanácsok munkájában tapasztalható fogyatékosságok nem utolsósorban kritika és önkritika gyengeségéből fakadnak, ami egyben a pártszervezetek politikai nevelő- munkájának fogyatékosságára is mutat. A helyi tanácsok kommunista, vagy pártonkívüli tagjainak még nem vált mindennapi életszükségletükké, munkájuk szerves részévé a kritika és önkritika, és a tömegek részéről jövő bírálat gyakran süket fülekre talál náluk. Helyi tanácsaink vezetői mindinkább megszokták, hogy a tömegek ellenőrzése és bírálata nélkül dolgozzanak. ami elkerülhetetlenül a tömegek szerepének lebecsüléséhez, a bírálatnak és önbírálatnak a helyi tanácsok munkájából való kiküszöböléséhez vezetett. Ezzel háttérbe szorult az aduiról jövő kezdeményezés, a hibák, a bajok jelzése is. A helyi tanácsok vezetői között nem kevesen vannak, akik ritkán mennek a tömegek közé, mert bizony ot* felvetik a kérdéseket, amiket azután nem igen lehet válasz nélkül hagyni. De arra is rá kell mutatni, hogy helyi tanácsainkat elég gyakran igazságtalan bírálat éri. Egyes minisztériumok főképpen a begyűjtési és földművelésügyi minisztérium részéről a végrehajtó bizottságokkal szemben gyakorolt bírálat nem ritA Hagjar Dolgozók Pártja III* kongresszusa kán elfogult ledorongolássá vált, ami nem segítette elő a helyes és igazságos bírálat szellemének kialakulását. Bármilyen ió határozatokat hozunk is, még olyan helyes intézkedéseket foganatosítunk is, a helyi 'anácsok és az államigazgatás kérdéseinek megoldására, önmagukban csak előfeltételét teremti meg ennek. A problémák megoldása a kádereken múlik, azok döntenek el mindent. Az általános fejlődés, a szocializmus építése, a dolgozó tömegek növekvő igényei, fokozottabb követelményeket tárnssztonak a tanácsok munkájára' főképpen azok vezetőivel szemben. Tanácsaink káderpolitikájára ez kettős feladatot hárít. Messzemenően gondoskodni kell, az eddiginél sokkal hathatósabban, a tanácsi dolgozók politikai és sxak- mai képzéséről, általános műveltségük növeléséről. önállóságuk és vezetőkészségük fejlesztéséről. Ugyanakkor a tanócsszervek munkájába messzemenően be kell vonni az értelmiségieket. az egyetemekről és főiskolákról kikerülő fiatalságot, teret kell engedni képességük kifejtésének a maguk szakterületén. Fontos feladatnak kell tekinteni, hogy azokat a nagy és értékes erőket, amit a tanítók, agronómusok, orvosok, mérnökök és a falusi értelmiség más rétegei képviselnek, a he- !yi tanácsok munkáján keresztül népi demokratikus rendszerünk szolgálatába állítsuk. Külön gondot kell fordítani a tanácsi vezetők politikai oktatására, ami elsősorban a oárt feladata. Minél magasabb a oárt. vagy állami munka területén működő funkcionáriusok politikai képzettsége, marxista-leninista fel- készültsége, annál jobbak és hatékonyabbak munkájuk eredményei- és megfordítva minél alacsonyabba képzettségük és felkészültségük, annál valószínűbbek a bajok és a kudarcok a munkában. A tanácsszervezet megszilárdításának, munkája és ügyintézése megjavításának rendkívüli fontos része a tanácsapparS- tus dolgozóinak szakmai továbbképzése. Több önbizalomra, tettvágyra, kéz deményezésre van szükség. A tanácsi vezetőknek, ha kommunisták, számot kell vetniök azzal is, hogy azon a helyen, ahová őket a nép bizalma, lelsőbb állami, vagy pártszervek állították, hogyan állják meg a helyüket, hogyan tesznek eleget rájuk bízott feladataiknak, hogyan hajtják végre a kormányrendeleteket, a törvényeket, a párthatározatokat. A helyi tanácsok vezetőinek, elsősorban a megyei tanácsok VB. elnökeinek a legszorosabb és közvetlen kapcsolatokat kell megteremteniök a néppel és ezt biztosítaniok kell a helyi tanácsok egész szervezetében és munkájában felülről lefelé. Állandóan figyelemmel kell kísérniük, milyen visszhangra találnak a kormány intézkedései, amelyek a nép javát célozzák, hogyan fogadják azokat, milyen észrevételek hangzanak el, mit helyeselnek, mit kifogásolnak. Ne tévesszék össze az alulról jövő bírálatot, észrevételeket, vagy figyelmeztetéseket, ellenséges elemek rossz szándékú akadékoskodásával. Csak így tudják feladatukat megvalósítani munkájukkal, intézkedéseikkel nap, mint nap, újra és újra megnyerni a széles néprétegek bizalmát. A három és fél esztendő, ami helyi tanácsaink mögött van, e tekintetben sem múlott el hiába. A régi káderek gazdag tapasztalatokat szereztek, mellettük újak nőttek ki, akik pártunk irányításával, jó felkészültséggel, szívvel-lélekkel szolgálják dolgozó népünket az állami munka területén. A lanác«ok feladata: Azok az úi és nagvszerű feladatok, amelyek az új szakasz célkitűzéseiből fakadnak, legyenek azok gazdasági. igazgatási, vagy szociális-kulturális feladatok, csaknem minden területen a helyi tanácsokon kérészül. vagv- azok közreműködésivel válnak valóra. A párthatározat és a kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósítása a tanácsok helyes vagy helytelen, jó vagy rossz munkáján múlik, azon, hogy a jó és heves határozatok vaüon usvanolvan jól és helyesen kerülnek-e kivitelre. Helyi tanácsainknak, azok vezetőinek és dolgozóinak fő figyelmüket azokra a döntő feladatokra keli összpontosítani. amelyek az előttünk álló időszakban pártunk politikájának homlokterében állanak: a lakosság életszínvonalának emelésére, anyagi- és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítésére, a mező- gazdasági termelés fellendítésére, a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, az állami fegyelem és állam- polgári kötelességteljesítés megszilárdítására és az osztályellenség elleni fokozottabb harcra. A lakosság életszínvonalának eme lése érdekében helyi tanácsainknak fő figyelmüket a helyi ipar és helyi erőforrások fokozottabb fejlesztésére és felhasználására kell fordi- taniok. A lakosság közszükségleti cikkekkel való iobb ellátása érdekében a tanácsoknak nagvobb gondot kell fordítani a helyi szövetkezeti — és magánkisipar és kiskereskedelem munkájára, az áruellátás megjavításéra. Nagy figyelmet kell fordítani a javító és szolgáltató üzemek működtetésére. hogy minden tekintetben ki tudják elégíteni a lakosság igényeit. Szélesíteni kell a tanácsok községpolitikai tevékenységét, fejleszteni kell a közszolgáltatásokat, valamint a szociális és kulturális intézményeket, jobban fel kell karolni az egyéni kezdeményezést, bátrabban kibontakoztatni a tömegek aktivitását a községpolitika terén, az állandóbizottsáigok közreműködőével a költségvetés alaoján kitűzött tervfeladatok végrehajtáséra. Pártunk Központi Vezetőségének nuiltév október 31 -i ülésén hozott határozata megállapította, hogy Magyarországon a szocializmus további építésének kulcskérdése, egész feilő- désünk és második ötéves tervünk döntő láncszeme, a mezőgazdasági termelés fejlesztése. Olyan célkitűzés ez, amelyet megvalósítani csak pártunk és egész népünk egységes erőfeszítésével lehet. A mezőgazda- sági termelés fejlesztésére irányuló intézkedések végrehajtása, a határozatoknak helyi viszonyokra való alkalmazása — a megyei, járási és községi tanácsok feladata. Ehhez a tanácsok népművelési szerveinek is nagyarányú segítséget kell adniok a parasztság körében végzett felvilágosító munkával és a néptömegek mozgósításával. Helyi tanácsainknak messzemenően fel kell karolniok a dolgozók helyes kezdeményezését, javaslatait. Fel kell tárniok és fel is kell használniok az összes helyi lehetőségeket és erőforrásokat, fejleszteniük kell a munkaversenyt. A termelési bizottságok szervezésével és működésével a falu legjobb erőit a mezőgazdasági termelés fejlesztésének szolgálatába tudják állítani. E térón kö?s. tanácsaink máris kiváló ered ményeket értek el. Olyan tömegerőket mozgósítottak a párt- és kormányhatározat megvalósítására, amilyenre rég nem volt példa — pártunk új politikája nagy lendületet és kedvet adott a munkának, ami tanácsaink számára széles lehetőségeket adott a helyi lakossággal a dolgozó parasztsággal való szoros együttműködés és kölcsönös bizalom megteremtésének. A feladatok dandárja azonban még hátra van. Helyi tanácsainknak a rendkívül kedvező helyzetet felhasználva, teljes lendülettel és lelkesedéssel kell a szerteágazó mezőgazdasági feladatokat végezni. Tanácsainknak, vezetőinknek és dolgozóiknak becsületbeli ügye legyen a mezőgazdasági termelés fejlesztése. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat sikeres végrehajtása, a tanácsok minden tagozatában, a megyei, járási és községi tanácsokban egyaránt, megköveteli, a mezőgazdasági szak- igazgatás és vezetés megerősítését, szakképzett erők bevonásával, vagy átcsoportosításával. Döntő a járási anácsok ilyenirányú megerősítése, elsősorban a mezőgazdasági osztáok szakmai színvonalának emelése, a gépállomások munkájának megjavítása. A mezőgazdasági termelés fejlesztése tétén a tanácsok másik felelősségteljes feladata a mezőgazdaság megsegítésére vidékre irányított szakemberek; agronómusok, mérnö- tok, szakmunkások megbecsülése, munkafeltételeiknek biztosítása meg fr/.elő életkörülmények megteremtése, szociális és anyagi helyzetük megjavítása. A mezőgazdasági termelés általános fejlesztése mellett helyi tanácsainknak nagy figyelmet kell fordí- taniok a mezőgazdaság szocialista átszervezésére. Termelőszövetkezeteink gazdasági és szervezeti megszilárdítása és fejlesztése, a tanácsi munkában igen fontos feladat. Különösen a járási tanácsokra hám fontos szerep a termelőszövetkezete,: megsegítése, jövedelmezőségük növelése és a termelőszövetkezetei megvéd címezése terén az ellenség bomlasztó törekvéseivel szemben. Tudatosítani kell a szövetkezeti vagyon védelmének szükségességét és a munkafegyelem megszilárdítását. A termelőszövetkezetek önállósága nak szem előtt tartása mellett, a járási tanács végrehajtó bizottsága részéről fokozottabb és szakszerűbb segítséget kell adni a termelési, pénz ügyi és költségvetési tervek elkészítésében és összehangolásában. A helyi tanács tagjainak állandó és eleven kapcsolatot kell tartaniok a termelőszövetkezetekkel, érezzék felelősségüket azok munkájáért. Különösen a gyengébb termelőszövetke te tekről való mindenirányu gondoskodás, velük való fokozottabb törődés legyen járási tanácsaink fontos feladata. Államhatalmi és igazgatási szerveink működésének szilárd alapja a szocialista törvényesség, amely az állampolgári jogok biztosítása mellett az állami fegyelem és állam- polgári kötelességteljesítés szigorú megkövetelésén alapul. A szocialista törvényességnek abban kell kifejezésre jutnia, hogy minden állami és társadalmi szerv, hivatalos személy és állampolgár feltétlenül és pontosan megtartja és megtartatja a népi demokratikus állam .törvényeit és egyéb jogszabályait. Népi demokráciánkban ennek meg is vannak a biztosítékai. Az egyik: a dolgozó tömegek széleskörű részvétele az állami munkában, a hatalom gyakorlása és a közigazgatás terén egyaránt. A másik biztosítéka az, hogy nálunk és általában a népi demokratikus országokban a törvények és egyéb jogszabályok nem a lakosságra kívülről rákényszerített szabályok hanem a lakosság túlnyomó többségének akaratát fejezik ki és megfelelnek a dolgozók érdekeinek, hisz a törvényhozói hatalmat is közvetlenül a nép gyakorolja központi és helyi szervei útján. A törvények pontos végrehajtása szigorú állami fejeimet követel. Ezen a téren komoly lazaságok tapasztalhatók a he- tyi tanácsok veztőinek és alkalmazottainak munkájában. Laza állami fegyelem mellett nem érvényesülhet a szocialista törvényesség. Itt a bajok gyökere. Amíg a tanácsi vezetők és alkalmazottak személyükben nem teljesítik törvényes kötelezettségeiket, addig másokkal sem tudják a törvényeket betartatni! És ha az állampolgári kötelezettségek betartása terén komoly hiányosságok vannak, főképpen ebben leli magyarázatát. Az állami fegyelem lazasága, egész tanácsapparátusunk leggyengébb oldala. Szilárdan állhat-e a tanács a szocialista törvényesség alapján ott, ahol mint a szabolcsmegyei Tisza- bercel községben az egész tanácsapparátus hátralékos?!!) Vagy a tiszafüredi járásban, ahol nyolc község közül, az első negyedben öt községben maga a VB elnöke is hátralékos volt? Szolnok megyében sem mutatkozik meg a tanácstagok példamutatása a törvények betartása terén. A szolnoki járásban a végrehajtó bizottsági tagok közül 587 fő van beadásra kötelezve. Közülük eddig 259-en nem teljesítették az állammal szemben fennálló kötelezettségeiket. Lehet-e törvényesség ott, ahol ilyen laza az állami fegyelem? Nem lehet. Ott csak törvénytelenség lehet, akár lazaság, akár túlkapás formájában. Az eltévelyedéstől, a lazaságoktól, és túlkapásoktól a szí-1 gorú állami fegyelem óvja meg helyi tanácsaink vezetőit és dolgozóit egyaránt. Más valamiféle csodaszer nincs. Ezért helyi tanácsaink és egyéb állami szervek munkájában az előttünk álló legfontosabb feladat az állami fegyelem megszilárdítása. [Taps.) Az egész állami munkában iz az a döntő láncszem, amelyet megragadva tanácsaink munkájában is minden gyengeséget kiküszöbölhetünk, államhatalmunk tekintélyét növelhetjük. A helyi tanácsok elsőrendű feladata teljes mértékben a jogok és kötelességek terén egyaránt érvényt szerezni a törvényeknek, az állami, társadalmi élet és gazdasági élet minden területén, A tapasztalat azt mutatja, hogy helyi tanácsainknál a törvényesség tekintetében a törvények alkalmazása és betartása terén, komoly bizonytalanság uralkodik, főképpen az állampolgári kötelességteljesítés meg követelése terén. A törvényességet egyoldalúan értelmezik, mégpedig úgy, hogy csak a törvényadta jogok biztosítására törekednek, míg a törvényes kötelezettségeket nem követelik meg, a törvények előírásait és a mulasztásért járó büntetést nem alkalmazzák, amit főképpen az adó fizetés és a begyűjtés terén mutatkozó lemaradás mutat világosan. Helyi tanácsaink vezetőinek, felelős funkcionáriusainak és beosztottjainak egyaránt tudniok kell, hogy nemcsak a törvények alkalmazása során elkövetett túlkapás törvény- sértés, hanem az állampolgári kötelességek teljesítésének elmulasztása is törvénysértés, ami ellen nem kisebb szigorral kell fellépni, mint a túlkapások ellen. (Taps.) A bizonytalankodás után most már ideje helytállni a törvényesség védelmében az államhatalom tekintélyének megszilárdításában. Tudni kell, hogy a törvények betartásának megkövetelése nem gyen gíti és nem rontja a tanács és a dolgozó tömegek viszonyát és kapcsolatait, hanem erősíti a tanácsokat, javítja a tanács és a nép viszonyát, növeli az állam tekintélyét. Gyenge, laza és bizonytalankodó államszerveknek nincs tekintélyük a dolgozó tömegek előtt, ez tanácsszervezetünk aláásásának egyengeti az útját. Dolgozó népünket, a falun pedig dolgozó parasztságunk zömét nem a lazaság, hanem a törvények igazságos, de szigorú alkalmazása állítja helyi tanácsaink mellé. A nép igazságérzete ezt követeli a tanács vezetőitől és dolgozóitól. A tanácsba, annak igazságos és törvényes működésébe vetett bizalmat semmi sem gyengítheti meg jobban, mint tanács szerveinknek és dolgozóinknak a törvénytelenségek előtti meghátrálása, ha szemethunynak a kötelesség teljesítésének elmulasztása felett. A tanácsi apparátusban az állami fegyelem megszilárdításának, ami előfeltétele a törvények igazságos, de szigorú alkalmazásának, egyik fontos követelménye, hogy a tanácsi vezetők és beosztottak is az érdekelt lakosság is jól ismerjék a törvény- erejű rendeleteket, a minisztertanács határozatait, a minisztériumok által szakterületükre kiadott jogszabályokat. Ennek érdekében széleskörű felvilágosító munkát kell folytatni a lakosság körében a dolgozókat érintő rendelkezések népszerű megmagyarázására. Kötelezővé kell tenni a tanácsi vezetők és alkalmazottak számára, a tanácsok munkáját érintő jogszabályok és utasítások pontos ismeretét, beható tanulmányozás és feldolgozás útján. — Rendszeresíteni kell a kisgy üléseken élőszóban történő jogszabály magyarázatot. A tanácsoknak, mint helyi hatalmi szerveknek a demokratikus,, hazafias népi erők élén, éberen őrt keil állni népi demokratikus rendszerünk és annak vívmányai védelmében. Az osztályellenség — a horthysta világ levi'.ézlett urad, a régi népelnyomó rendszer lakájai, a ku- lák-kapitalista elemek még bom- asztanak, még ártanak. Velük szem ben a tanácsoknak mint államhatalmi szerveknek a proletárdiktatúra erejét és szigorát kell szembeszögezni, a szocialista törvényességet; amely üldözi és elfojtja a nép ellenségeinek minden támadását és aknamunkáját. (Nagy taps) Helyi tanácsaink mindenekíelett álló feladata: népi demokratikus rendszerünk védelmében szilárdan helyt- állani Helyi tanácsaink széles demokratizmusa jut abban kifejezésre, hogy titkos szavazással, közvetlenül maguk a dolgozók választják. A tanácsok és a választók kölcsönös viszonyának alapja az a bizalom, amellyel a nép a maga küldötteit a tanácsok választott szerveibe, a hatalom és igazgatás irányítására vezető helyre emelte. A tanács-tagság nagy megtiszteltetése annak, akit arra a nép érdemesnek tart. Becsülettel rászolgálni a választók bizal- mára, minden tanácstag első kötelessége. A helyi tanácsok tagjainak választása 1950 októberében volt. A megválasztott tagok alkotmányunkban lerögzített megbízatási ideje az idén októberben lejár. Tanácsainknak, vezetőinknek és tagjainak tehát újra a nép elé kell majd állmok és számot kell adniok munkájukról. Dolgozó népünk igazságos bírálata majd ítéletet mond munkájuk felett. A helyi tanácsi választás nagy esemény népünk életében, előkészítése hatalmas és sokoldalú fel- világosító és szervező, társadalmi és politikai munka, melynek elvégzése helyi tanácsaink legnagyobb feladata lesz előttünk álló hónapokban. A tanácsválasztásokra a párt- és kormányhatározatok végrehajtásának, az állami fegyelem és állampolgári kötelességteljesítés megszilárdításának, a tanácsi szervezet megerősítésének ú.iabb eredményeivel kell felkészülni és a választásokat a népfront jegyében győzelemre vinni. Helyi tanácsaink három és félesztendős működésük során munkájuk megannyi hiányossága ellenére, hatalmas utat tettek meg az állam- építés terén. A kongresszus eredményeképpen most új fejezel nyílik tanácsszervezetünk fejlődésében, melynek első fontos, állomása a tanácsválasztás lesz. Megszabadulva a hibáktól és hiányosságoktól, tapasztalatokkal gazdagodva, minden eddiginél eredményesebben viszik előre tanácsaink az államügyek intézésén Az új szakasz politikája nagyszerű feladatok elé állítja államigazgatásunkat, helyi tanácsainkat. Erőt ad tanácsainknak az, hogy mögöttük sorakozik fel dolgozó népünk, s hogy olyan szilárd társadalmi és politikai alapra épülnek, mint a munkás-paraszt szövetség, amely valóságos meg újhodását éli át. Pártunk előtt álló legnagyobb feladat a népi demokrácia állami szerveinek mindenirányu megerősítése, a munkás-paraszt hatalom megszi(Fo'ylatás az 5. oldalon) .
