Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-30 / 127. szám
»54 MÁJUS S* NäPEÖ 3 A Magyar Dolgozók Pórija III* kongresszusa jobban foglalkozz am a k a. vállalatok irányításával, azok helyzetének, gazdaságos működésének problémáival. Ugyanakkor a szakirányítást végző m misztériumok biztosítsanak nagyobb önállóságot és hatáskört a helyi tanácsok számára saját vállalataik irányításánál. Gondoskodni kell arról is, hogy a helyi tanácsoknak a terv keretein belül az eddiginél tá- gabb tervezési lehetőségei legyenek. A helyi tanácsok yégrehajtóbizott- ságaimak egyik legfontosabb feladata, ha működési területének igazi gazdájává akar válni és szívén viseli a lakosság érdekeit, hogy fokozottabb figyelmet szenteljen a helyi tervezésnek, biztosítsa a tervek széles nyilvánosságát és mozgósítsa a dolgozókat a tervek végrehajtására. (Taps.) Feltétlenül rendiezni kell a nem tanácsi irányítás alatt álló vállalatoknak és trösztöknek a helyi tanácsokhoz való viszonyát. A vállalatok, trösztök és egyéb gazdasági' középszervek többnyire nem veszik tekintetbe a helyi tanácsoknak velük kapcsolatos jogait és sok esetben még a hatósági ellehőrzés során tett intézkedéseit sem hajlandók végirehajHare a bürokratizmus ellen A bürokratizmus ellen, az állam- apparátus egyszerűbbé és olcsóbbá tétele, valamint a tömegekhez való közelebbvitele érdekében folytatott harc, pártunk és állami vezetésünk különösen fontos feladata. Gazdasági, politikai és kulturális célkitűzéseink az. államapparátussal szemben az eddiginél. jóval nagyobb követelményeket támasztanak, amelyek nem valósíthatók meg az államapparátus megjavítása, egyszerűbbé és olcsób- bátétele nélkül, anélkül, hogy az államapparátus minden láncszeme pontosan oldja meg az előtte álló feladatokat, határozottan küzd je le a bürokratikus huzavonát, az itt-ott megnyilvánuló ellenállást. A bürokratizmus elleni harc nem újkeletű, de eredményt® eddig vajmi keveset hozott az államapparátus megjavítása terén, amely továbbra is túlméretezett, drága és bürokratikus. A bürokratizmus elterjedésében és növekedésében az okokat nem any- nyira a helyi tanácsoknál, mint inkább a felelősebb államigazgatási szervek munkájában kell keresni. Túl sok a minisztertanács által hozott határozatok száma, ami eleve megnehezíti az? alapos előkészítést. Ez vonja maga után azt, hogy sok esetben válik szükségessé korábbi határozatok módosítása. A határozatok nagy számából következik az is. hogy késedelmesen jelennek meg. s végrehajtásra kevés idő marad. Ugyanezek a hiányosságok fokozottabban jelentkeznek az egyes minisztériumok munkájában, amelyek az utasítások és rendeletek özönével árasztják el a helyi tanácsok vég rehajtó szerveit. A minisztériumok az ügyiratok tömkelegében ellentmondó utasításokat is adnak ki, számtalan olyan kérdést is szabályoznak, amire semmi szükség sincs, ugyanakkor kevés gondot fordítanak arra, hogy a rendeletek végrehajtásához megadják a szükséges útmutatást. Az az aktatömeg; amely a felsőbb igazgatási szervektől a tanácsapparátusra zúdul, a községi tanácsok munkáját valósággal megbénítja. Az intézkedések zöme ott fut össze, ott kell minden határozatot, rendeletek utasítást végrehajtani, holott tanácsszervezetünknek ez a leggyengébb láncszeme. Gyakran "a megyei és járási tanácsi szervek azzal, hogy yz ügyiratokat a címzett és az aláírás megváltoztatásával egyszerűen továbbítják az alsóbb tanácsi szervek felé. növelik a községi tanácsok amúgvis komoly nehézségeit. Nincs A pártszervezetek feladata a tanácsok munkájának irányítása és ellenőrzése terén tani. Az äyen hibáik megszüntetése és a tanácsoknak, mint az áEatn- haiaiom és az államigazgatás helyi szerveinek megszilárdítása érdekében feltétlenül biztosítani kell, hogy a helyi tanácsnak legyen ellenőrzési és beszámoltatási joga azok felé a gazdasági és kulturális szervek fele. amelyek a tanács illetékességi területén a lakosság széles tömegeinek szükségleteit elégítik ki. (Taps.) Ha megszüntetjük a tanácsok gazdálkodása terén ma fennálló túlzott központosítást, ha feloldjuk a gazdasági és pénzügyi kötöttségeket, — amit az új szakasz hatalmas feladatai, amelyek elsősorban a _ lakosság életszínvonala emelésére, szükségletei fokozottabb kielégítésére irányulnak, feltétlenül megkövetelnek, — tanácsaink és a dolgozók kapcsolata megerősödik, megnő a bizalom és az a segítség, amit a lakosság széles tömegei az állami ügyek intézésében való tevékeny részvételükkel a tanácsoknak nyújtanak. A tanácsok önállóságának megteremtésével felszabadul a dolgozók kezdeményező és alkotó képessége, melynek nyomán fel fog virágozni a társadalmi, gazdasági és kulturális élet. (Taps.) mit csodálkozni azon, hogy az agyon terhelt tanácsoknak nincs lehetőségük a kapott utasítások feldolgozására, mégkevésbbé végrehajtásuk ellenőrzésére. A bürokratizmus elleni harcban párt és állami szerveink előtt a legfontosabb feladat a végrehajtás ellenőrzésének megjavítása, az ügyintézés egyszerűsítése, az igazgatás rendszerének összehangolása, népgazdaságunk rendszerével és azokkal a követelményekkel, amelyeket a gazdasági fejlődés az állam- apparátussal szemben támaszt. Az állam és tanácsapparátus megjavítását, bürokratikus eltorzulásának kiküszöbölését elsősorban a végrehajtás ellenőrzésének helyes megszervezésével biztosítjuk. Annak, hogy a végrehajtás ellenőrzése a tanácsapparátus megjavításának hatékony módszerévé váljék, egyik legfontosabb feltétele a széles munkástömegek bevonása a végrehajtás ellenőrzésébe és ily módon a munkások és parasztok új rétegeinek megtanítása az államigazgatásra. A bürokratizmus ellen folytatott mindennemű „harc”, amely nem támaszkodik a munkásosztály aktivitására és Öntevékenységére, amely megkísérli azt, hogy a munkások és parasztok által gyakorolt ellenőrzést valamilyen apparátus tevékenységével helyettesítse, nem hoz hat komoly eredményt az államappa rátus valóságos megjavítása, bürokratikus kinövései megszüntetése tekintetében. Az államapparátus megjavítása, a bürokratizmus leküzdése terén kiemelkedő szerep jut az apparátusban dolgozó kommunistáknak. Azok a kommunisták, akik nem tanulják meg az államigazgatás feladatait, akik felületesen dolgoznak, nem hatolnak be a rájuk bízott munka lényegébe, még ha vezető és irányító munkát végeznek is, valójában nem állnak pártunk politikai irányvonalának megvalósításáért folyó harc élén, amelyben ma államunk megerősítése, államigazgatásunk megjavítása, bürokratizmusának leküzdése, fontos helyet foglal el. Ezek a kommunisták a szocialista építés ügyének nem használnak, hanem ártanak. Pedig ezeket a feladatokat csak a kommunisták vezetésével lehet megoldani, olyanokkal, akik a rájuk bízott ügyek tényleges gazdái, akik értenek az emberek kiválasztásához, és azok munkájának ellenőrzéséhez, akik képezik magukat s megfelelő termelési terület szerint, akik tehát tudnak dolgozni és felelnek munkájukért. (Folytatás a 2. oldalrSl) rácsok, mint a tömegszervezetek vezetőinek tudniok kell, hogy csakis a tanácsok és a tömegszervezetek szoros együttműködése biztosítja az államhatalom gyakorlásának döntő feltételét, a legszélesebb dolgozó tömegeknek az állami ügyek intézésébe való tevékeny részvételét. A helyi tanácsok hatalmi és tö- megszervezeti jellegének és feladatkörének kidomborításában rendkívül fontos szerepe van annak, hogy a tanácsok a nép áltál választott testületek, melyeknek választott tagjai visszahívhatók: A választás és visszahívás elvének nagy jelentősége van egyrészt á tanács és a dolgozó tömegek kapcsolata, másrészt a tanácstagoknak választóik felé fennálló felelőssége szempontjából. Ez ott érvényesül a maga válójában, ahol a választás területi elv alapján történik. Ez ad lehetőséget a választók számára a tanácstagok, s rajtuk keresztül a helyi tanács munkájának ellenőrzésére, ez növeli a tanácstagoknak a választók bizalmából a tanácsban végzett munkájukért érzett felelősségét. A mi választási rendszerünk' ettől eltérő elvei miatt, a választók és a tanácstagok közötti kölcsönösség nem jut kellően érvényre. A közvetlen választás hiánya miatt a dolgozók nem mindig tekinthetik a megválasztott tanácstagot saját küldöttüknek, ugyanakkor a küldöttek nem közvetlen területi választása akadálya a visszahívási jog gyakorlásának. A tanácsok megszilárdításának és demokratizmusuk kiszélesítésének érdekében olyan választási rendszerre kell majd nekünk is rátérnünk, a tanácsi választásoknál, amely lehetpvé teszi, hogy a tanácstagokat területi alapon, személy szerint válasszák, hogy választóikkal Való kapcsolataikat erősítsék, a tanács munkájáért való felelősségüket fokozzák és visszahívásuk lehetőségét biztosítsák. (Taps.) A tanácsoknak, mint helyi hatalmi szerveknek' jó, vagy rossz munkája a legfelső államhatalmi szerv irányításától függ. Ezért azok az új feladatok, amfelyek a tanácsok munkájával kapcsolatosan majd az országgyűlésre és az Elnöki Tanácsra hárulnak, ilyenirányú tevékenységük jó megszervezését, a törvényhozási munka színvonalának emelését teszik szükségessé. Ennek megfelelően fokozottabb tevékenységet kell megkövetelni az országgyűlési képviselőktől az államhatalom gyakorlásának, a törvények alkalmazásának és az államigazgatás munkájának ellenőrzése terén. Az ország- gyűlési képviselők választókerületük ben nyújtsanak segítséget a tanácsok munkájának megjavításához. Vegyenek részt tanácsüléseken, ápolják az országgyűlés és a helyi tanácsok eleven kapcsolatát. Rendszeresíteni kell a képviselői beszámolókat, biztosítani kell részükre hatóságaink legmesszebbmenő támogatását, javaslataik meghallgatását. Az ország- gyűlési képviselőknek, törvényhozói hivatásuk gyakorlásával közmegbecsülést és tekintélyt kell dolgozó népünk széles tömegeiben maguknak kivívniok. Nagy Imre elvtárs ezután a tanácsok államigazgatási feladatköréről, a végrehajíóbizottságok szerepéről beszélt, majd így folytatta: A szocialista típusú állam szervezeti alapelve, a demokratikus centralizmus, amelynek népi demokratikus államszervezetünkben is érvényt kell szerezni. Nálunk ez az elv a tanácsok gyakorlati munkájában nem került következetesen megvalósításra. Központi államapparátusunk túlcentralizált, ugyanakkor túlméretezett, s éppen ezért nehézkes és elbürokratizálódott. Az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, az egészségügy, egész gazdasági életünk szervezete ugyanilyen, sőt szövevényesebb és még inkább túlcentralizált, túlméretezett és nehézkes, mint maga az államigazgatás. A kettő együtt, rendkívül súllyal nehezedik a helyi tanácsokra, gátolja kezdeményezésüket, tevékenységüket, megbénítja a dolgozó tömegek aktivitását. Az államigazgatás és a helyi tanácsok munkájának az államépítés szocialista elvei alapján való átszervezése megköveteli a gazdasági szervezet áténítését, a hatalmi és igazgatási szervekkel való összhangját, a túlzott központosítás megszüntetését, az egész (állami és gazdasági) apparátus racionalizálását, egyszerűsítését és csökkentését. A járási tanácsok szervezeti kérdéseinek megoldása mellett különösen fontos politikai megszilárdításuk. Ennek legfontosabb feltétele a járási pártbizottságok politikai irányító munkájának megjavítása, amit pártunk Központi Vezetősége, a megyei pártbizottságok elsőrendű feladatául jelölt meg azzal, hogy politikailag fejlett, kulturált káderekkel kell megerősíteniök a járási pártbizottságokat. A járási tanácsok politikai megszilárdításának legfontosabb feltétele a politikai irányítás megjavítása. Ez most a döntő feladat. Helyi tanácsainkra a gazdasági, kulturális és nevelőmunka terén már eddig is hatalmas feladatok hárultak, de a szocializmus építése terén az új szakaszban még nagyobb szabású feladatokat kell megoldandók. Helyi tanácsaink reájuk háruló feladataikat, súlyos gazdasági giúzsbakötöttségiük miatt eddig nem tudták elég jól megoldani. Most az a feladat áll előttünk, hogy kiküszöbölve tevékenységükből mindazt, ami munkájukat hátráltatja, képessé tegyük őket nagy feladataik megvalósítására, Ennek mindent megelőzően az a feltétele, hogy a tanácsok gazdasági és pénzügyi tevékenységének minden területén növeljük önállóságukat és teremtsük meg ennek mind szervezeti, mind szakmai feltételét. (Taps.) Ennek érdekében mihamarabb változtatni kell azon a mai helyzeten, hogy a megyénél is. a járásnál is lényegében a pénzügyi osztály gazdálkodik azért, mert más szakterületeknek nincsen megfelelő szervük. Ennek megoldása azonban csak úgy jár sikerrel, ha a szélesebb önállóság nyújtotta lehetőségek kel a tanács és a végrehajtóbizott- ság, tehát maga a választott szerv él és kézbeveszi a tanácsok szerteágazó gazdasági és pénzügyi tevékenységét, ha megfelelően gazdálkodik, ha fokozottabban ellenőrzi az ilyenirányú munkát és szigorúan érvényt szerez a szocialista gazdálkodás egyik legfőbb elvének, az állam anyagi eszközeivel való takarékosságnak, ha meggátolja a költekezést, a pazarlást. A helyi tanácsok gazdálkodási és pénzügyi tevékenységét a költség- vetés szabja meg. Ezért már a költségvetés összeállításánál kell tanácsaink számára olyan lehetőségeket adni, amelyekkel a működésükhöz, gazdálkodási tevékenységükhöz szükséges pénzügyi feltételek biztosítha- 6k. • ' Sok és •— hozzátehetjük — jogos panasz merült fel a lakosság részéről az adókönyvelés és nyilvántartás terén, amely most a járási székhelyen történik. A panaszok orvoslása érdekében a pénzügyminisztérium elrendelte, hogy a községekben adóügyi me.eb’zettak mindenütt adófizetési nyilvántartókönyveket vezessenek, tehát minden falusi tanácsnál lesz adónyilvántartás, ami felöleli a lakosság adókivetési és adófizetési adatait. (Taps.) A helyi tanácsok helyzete nem könnyebb a vállalati gazdálkodás területén sem. aminek megfelelő irá nyitásához a helyi tanácsoknak nincsenek biztosítva a lehetőségek. A helyi tanács közvetlen irányítása ezen a téren nem érvényesül megfelelően. A bajok gyökere itt is a túlzott központosításban van, ami miatt a tanácsok és a dolgozók viszonya komoly csorbát szenved. A túlzott központosítás következménye az is, hogy a minisztériumok a helyi tanácsok megkérdezése nélkül adnak le Vállalatokat, illetve vonnak vállalatokat saját felügyeletük alá. Rendszerint az elhanyagolt, veszteséges üzemeket adják le a tanácsoknak. míg a jól működöket közvetlenül a minisztérium irányítása alá helyezik. (Derültség, Taps.) A helyi vállalatoknak ilyen módon való szervezése nem szolgálja és nem segíti elő a helyi tanácsok gazdálkodását. A helyi tanácsok végrehajtóbizott- ságai az utóbbi években kétségtelenül értek el eredményeket vállalataik fejlesztése és tervszerű, gazdaságos működése terén. Az eredmények mellett azonban meg kell állapítani, hogy a helyi tanácsok végre- hajtóbizottságai nem foglalkoznak megfelelően a hatáskörükbe tartozó . trösztök, vállalatok irányításával. Annak érdekében, hogy a helyi tanácsok irányítása alá tartozó vállalatok munkája mindinkább tervszerűbb legyen és hogy a tanácsok által kialakítandó helyi gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását szolgálja, a helyi vállalatok irányításénak módszereit lényegesen meg kell változtatni. Fel kel-1 számolni a felesleges, 'túlzott centralizációt, általában a helyi, tehát a községi, vagy városi tanácsok irányítása alá kell tartozniok a területükön működő olyan vállalatoknak, amelyek a helyi lakosság szükségleteit elégítik ki. (Taps.) Ehhez azonban szükséges, hogy a végrehajtóbizo.tságok nem úgy, mint eddig, hanem sokkal Ahhoz, hogy a tanácsok működésében mutatkozó gyengeségeket és hiányosságokat kiküszöböljük és vég rehajtsuk azokat, a határozatokat, amelyeket a pártkongresszus a tanácsmunka megjavítására majd hozni fog, — gyökeresen meg kell változtatni a pártszervezetek munkáját a tanácsok irányítása és ellenőrzése terén egyaránt. A pártszervezetek és a tanácsok közötti kapcsolatok nem kielégítő alakulásának egyik okát abban kell keresni, hogy pártbizottságaink jelentős része, sőt sok pártfunkcionárius is nincsen tisztában az államhatalom és az államapparátus szerepével a szocializmus építése térén. Pártpropagandánk sem ismertette ezeket a kérdéseket, a párttagok, főképpen a funkcionáriusok körében. Hátráltatta a helyi tanácsok fejlődését az is, hogy a megyei és járási pártbizottságok nem tekintették, sőt gyakran még ma sem tekintik a tanácsokat hatalmi és tömegszervezeteknek. Nem is támasztottak a tanácsokkal szemben olyan követelményeket, hogy mint államba talmi szervek, vagy mint átfogó, tön-egszervezetek működjenek. A tanácsokat nem nevelték önállóságra, s bennük nem is láttak egyebet adminisztratív gépezetnél, amit a párt egyes állami feladatok ellátására közvetlenül mozgósíthat. A pártszervezetek a 'tanácsot és az apparátust is egy személyen keresztül, a VB elnökén keresztül irányították és irányítják. Ez a helytelen vezetési módszer és kapcsolat az új szervezeti szabályzat elfogadásával, amely a tanácsokon belül MDP csoportokat javasolt létrehozni, meg fog változni és ezzel helyes pártszerű alapofora helyeződik a tanácsok pártirányítása. Az MDP csoportok létesítésének nagy politikai jelentősége van a tanácsok egész jövendő munkájára. Bátran mondhatjuk, hogy megszilárdulásuknak legnagyobb biztosítéka. Elő fogja (Folytatás a 4. oldalon) Rendezni kell az államigazgatás egyéb szervei, a gazdasági szervek és a helyi tanácsok egymáshoz való viszonyát A tanácstörvény erre vonatkozó rendelkezései eddig nem kerültek megvalósításra. Az együttműködés nem nyugszik szilárd alapokon, sok a hatásköri túllépés és összeütközés. A központi államigazgatási és gazdasági szervek, minisztériumok, vállatok, trösztök, igazgatóságok a feladatok özönét zúdítják a helyi tanácsokra és azok utasításaik továbbítására, végrehajtásuk megszervezésére szolgáló szerveiknek tekintik. A helyi tanácsok megalakulásuk óta rendkívül sok új feladatot kaptak, de egyidejűleg mindinkább érvényesült a túlzott centralizmus. így állt elő az a visszás helyzet, hogy bár a központi szakigazgatási szervek formailag sok feladatot adtak le a tanácsoknak, a túlzott centralizáció következtében a helyi tanácsok 'önállósága nemcsak, hogy nem nőtt, hanem jelentősen csökkent. A legkisebb'ügyek eldöntéséhez sincs meg a tanácsnak, a végrehajtó bizottságnak, vagy az osztálynak a hatásköre. Nem kis mértékben ez kedvetlenéi el a tanácstagok egyrészét, akik ugyanúgy, mint a tanács végrehajtó bizottsága kis kérdésekben sem igen tudnak eleget tenni választóik jogos kérésének. Ugyanakkor a szakminisztériumok segítsége nem elegendő. Gyakran előfordul, hogy a minisztériumok átnyúlnak a tanács feje felett és közvetlenül beavatkoznak a helyi tanács felügyelete alá tartozó vállalatok, intézmények munkájába. Ezt látva, a vállalatok ügyes-bajos dolgaik intézésével ugyancsak közvetlenül fordulnak a szakminisztériumokhoz. Megfelelő jogszabályokkal rendezni keil ezt a kérdést úgy, hogy a tanácsok kettős, államhatalmi és igazgatási funkciója maradéktalanul érvényesüljön, hogy a zavarokat és rendellenességeket mihamarabb kiküszöböljük állam igazgatásunkból. Ehhez elsősorban a minisztertanácsnak és a minisztériumoknak kell a helyi tanácsok felé irányuló munkáját gyökeresen megjavítani. A minisztertanács munkájában a múltban általában a gazdasági feladatok kerültek túlsúlyba, számos esetben Meg kell erősíteni a helyi tanácsokat Államapparátusunk munkájának eredményessége döntően attól függ, hogy a feladatok közvetlen ellátását végző községi, vagy városi szervek és az őket közvetlenül irányító tanácsi szervek ,milyen erősek. A növekvő, sokasodó feladatok, a tapasztalatok, amelyek a járási és egészen részletekbemenő határozatokat is hozott, ugyanakkor az állam- igazgatás működésével kapcsolatos átfogó jellegű kérdések megtárgyalására kevés esetben került sor, sőt az igazgatási, vagy gazdasági szervek munkájával kapcsolatos miniszter- tanácsi határozatokban sem igen történt eddig megfelelő iránymutatás a megyei végrehajtóbizottságok hatáskörébe tartozó alapvető feladatok végrehajtására. A minisztertanács munkájában az államigazgatás legfelsőbb irányítása terén a legnagyobb hiányosság az, hogy nem vizsgálta meg rendszeresen és nem tűzte napirendre egy-egy megyei tanács végrehajtó bizottságának munkáját és azáltal határozataival nem adott iránymutatást a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak további munkájuk megjavításához. A minisztériumok vezetői sem értékelték megfelelően a helyi tanácsok végrehajtóbizottságainak szerepét, nem vették kellően figyelembe azok önállóságát, gyakran átnyúltak a megyei tanács végrehajtó bizottságán, megsértették önállóságát. A minisztériumok és országos hatóságok részéről indokolatlan türelmetlenség mutatkozik a tanácsi végrehajtó bizottságok munkájával szemben. Úgy érzik, hogy a tanácsi apparátus hatáskörükön kívül áll és ezért igyekeznek szerveiket a tanácsból kivonni. Nem arra fektették eddig a fősúlyt, hogy a tanácsi apparátust minél jobban erősítsék, fejlesszék, hanem inkább arra, hogy ha már az egész szakapparátust nem is tudják a tanácsi szervezetből kiemelni, legalább minél több ügykört vonjanak el a megyei tanács végrehajtó bizottságának hivatali szervezetétől. A földművelésügyi minisztérium és a pénzügyminisztérium részéről nyilvánultak meg ilyenirányú törekvések. Főképpen ezzel magyarázható, hogy egyes minisztériumok ellenőrző és instruáló tevékenysége gyen- ge, hogy számban ugyan nagy, de nem kellő felkészültséggel rendelkező instruktor járja a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak szakosztályait. , községi tanácsok gyengésére mutatnak megkövetelik, hogy a községi tanácsok megsegítése, munkájuk megkönnyítése érdekében megerősítsük a járási tanácsok végrehajtó bizottságait és apparátusukat a túlságosan felduzzasztott megyei apparátus terhére. (Taps.)
