Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-30 / 127. szám

2

N Ä P C ö

1954 MÁJUS SB

A Miigyar Dolgozók Pártja III. kon gr essz a «a

(Folytatás az 1. oldalról)

és a szocializmus építése platformján új függetlenségi népfrontot kell lé-.rehozni, melynek mint széles népi társadalmi és politikai mozgalomnak demokratikus elveken kell felépülnie. Országos és helyi szervekkel, me iyek formájának kialakításában tág teret kell engedni a tömegkezdeményezésnek és a hagyományos formák gazdakörök, olvasókörök, felelevenítésének. Az új népfrontnak szélesebbnek és demokratikusabbnak kell lennie, minrt a múltban volt. Ennek megvalósítása azt jelenti, hogy az új népfront ne politikai pártoknak, vagy töredékeinek legyen az egyesülése, hanem pártunk részvételével és vezetésével a dolgozók legszélesebb rétegeit felölelő tömegszervezeteké és népi bizottságoké, melyben helyet foglalnak a- szakszervezetek. a Doteozó Ifjúság Szövetsége, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, a tudományos, kulturális és szociális téren működő társadalmi szervezetek, az Országos Béketanács és bizottságai, a különböző népi bizottságok, termelési bizottságok, la- kóbizoRságok, az állami, társadalmi és egyházi élet vezető egyéniségei, az értelmiség képviselői és így tovább.

Pártunk Központi Vezetősége nevében javaslom, hogy a kongresszus bízza meg a megválasztandó Központi Vezetőséget, hogy a tömegszer- vezelek és népi bizottságok széleskörű bevonásával mihamarabb dolgozza ki az új népfront működési feltételeit, formáit, célkitűzéseit.

Pántunk népfront politikájában szem előtt kell tartani azt, hogy ha azt akarjuk, hogy az új népfront valóban a népi demokrácia legátfogóbb társadalmi és politikai szerve legyen, fokozottabb és szélesebbkörü tevékenységet kell kifejtenie a középrétegek körében, a városi kispolgársás tömegeiben, értelmiségi és tisztviselői körökben, melyeknek komoly társadalmi súlyuk van és megnyerésük a népi demokrácia számára a nemzeti egység megvalósítására irányuló törekvések sikerének fontos feltétele.

Az új népfrontnak nemcsak építő, de harcos mozgalomnak kell lennie valóban frontot kell alkotnia népi

Uj

demokratikus vívmányaink, szabadságunk, függetlenségünk és nemzeti szuverénitásunk védelmére, a belső és külső reakciós-imperialista ellenséges törekvések és aknamunka ellen, a béke védelmére, a háború ellen. Az új népfront akkor lesz eme pagy célokért folyó küzdelem had serege, ha mélyebb gyökereket ereszt a magvar nép tömegeibe. Gazdagítani kell az úi népfront eszmei tartalmát. A függetlenség és szabadsá, eszméjét, sókszázados nemzeti hagyományainkat, melyeknek hatalmas tömegmoz.gató erejük van, eggyé kell kovácsolni a demokrácia és a szocializmus eszméjével. A nép front társadalmi és politikai tömeg- munkájában, a hazafisóg és a népek barátságának eszméjét nagyobb súllyal kell kiemelni. Szélesebbben és bátrabban, mint eddig, fel kell eleveníteni az ellenállási mozgalom hősi cselekedeteit és a függetlenség front antifasiszta hagyományait is.

Népi demokratikus rendszerünk államhatalmi és igazgatási szervei annak idején a népfront jegyében jöttek létre; az országgyűlést és a helyi tanácsokat a függetlenségi nép front listáján választották meg s a kormány is a népfront kormánya. A népfront az a társadalmi és poli- ‘ lkai alap, amelyen állami hatalmunk és kormányzatunk nyugszik. Ezt a szilárd és tartós társadalmi és politikai alapot az új népfront létrehozásával és a népfront politika bátor kibontakoztatásával tovább keli nősíteni.

Pártunk új politikája, az új szakasz célkitűzéseinek következetes meg valósítása, gazdaságpolitikánk átál- ftása a dolgozó nép szükségleteinek egyre jobb kielégítésére, népünk fokozódó bizalma és szeretete a párt s a kormány iránt és most párt- kongresszusunk határozatai, minden feltételét megteremtik a népfront po- itika sikeres kibontakozásának. En- k érdekében a kongresszus hozzon olyan határozatot, hogy az új népfront tartson az ősszel országos seregszemlét, amely a Magyar Népköztársaság erejének, a párt, a kormány és a nép egységének, a hazafias demokratikus és békeszere.ő löknek hatalmas megnyilvánulása egyen. (Lelkes taps.)

rTi állam hatalmunk — a nép hatalma

Tisztelt Pártkongresszus!

A döntő győzelemért, amelyet pár tunk vezetésével a munkásosztály teljes hatalom megszerzéséért folytatott, nehéz, de sikeres küzdelemben kivívott, a nagy fordulatot, amelyet ezzel a győzelemmel a hatalom terén teremtett, népköztársaságunk alkotmánya rögzítette le, amikor alaptörvényünkbe iktatta, hogy „A Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó parasztok állama.

A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé." (Taps.)

Alkotmányunk eme megállapításában benne van szocialista tipusú államunk egész lényege és az a gyökeres különbség, amely a régi állam- rendszertől alapjában megkülönbözteti.

Népi demokratikus államrendszerünk hatalmas lehetőségeket teremtett népünk, munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk képességeinek kifejtésére, az állam építése, a közügyek intézése, az ország vezetése terén. Felszabadultak azok az erők. amelyek népi demokratikus államunk sziklaszilárd alapját alkotják. Ez a magyarázata annak, hogy a régi népelnyomó állammal szemben amely évszázadokon át alakult ki és erősödött meg, az alig három és fél esztendős múlttal rendelkező zsenge tanácsszervezetünk egy új társadalom építésének nehéz és bo- «nyolult feladatai közepette, hűséggel és becsülettel, odaadással és ered ményesen szolgálja népünk, hazánk felemelkedését, a szocializmust. (Taps.)

A régi világban, ahol az állami ügyek intézése kevesek, a vagyonosok kiváltsága volt, a dolgozókat azzal zárták el az állami ügyek intézésétől, hogy ahhoz egyszerű emberek nem értenek. Tanácsaink három és félesztendős működése elegendő volt ahhoz, hogy szertefosalassa ezt a hazugságot, dolgozó népünk megalázását és becsmérlését. Tanácsaink munkájában népünk egyszerű fiainak tíz és százezrei vesznek részt. Hivatottságukról, rátermettségükről, a legbeszédesebben azok a nagyszerű eredmények tanúskodnak, amiket új szocialista társadalmunk építésének minden terén, a gazdasági, politikai kulturális és nevelőmunka terén elértek. Mieilőtt bárki pálcát törne tanácsaink munkája felett, mielőtt ítéletet mondana tanácsaink, vezetőink .tagjainak és munkatársainak tevékenysége fölött, erre kell gondolni. Áldozatkész, fáradságot nem ismerő munkájukat, a szocializmus

ügye melletti helytállásukat, ered- ■nénveikl-'ü és hibáikkal eavütt csalt “becsülni lehet. iT^ds.) Ezt a megbecsülést jutta'ia kifejezésre az is. hogy Népköztársaságunk ELnöki Ta lácsa. a kormánv előterjesztésére a mai napon a helyi tanácsok több. nini kétszáz dolgozóját állami kitün- ‘e|ésb°n részesíti, néni demokratikus államunk megszilárdítása terén kifejtett odaadó, becsületes munkámként. (Hosszantartó taps.)

A h°>vi tanácsok létrehozásával, >lyan államszervezetet építettünk fel. amely megfelel a népi demokrácia követelményeinek, el tudia látni a oroletárdiktatura funkcióit. A helyi ‘enácsok a demokratikus centralizmus elvei szerint m"'ködnek és területükön a dolgozó nép egységes ’" •■ mhat pírnál kéDviselik. Munká- ük’oan közvetlenül a lakosságra támaszkodnak és mint a dolgozók szé- 's tömegszervezetei, mozgósítják a '"'•osságot a társadalmi, gazdasági és •ulturális tevékenységben való fokozottabb részvételre.

Az új államgépezet, a helyi tanácsok szervezete létrehozásánál azonban nem kellő elvi alapossággal és körültekintéssel iártunk el. Nem vittük át a tanácsi szervezetbe azokai a tapasztalatokat és módszereket ■miket a népi bizottságok a töme- ?ek mozgósítása terén már kialakítottak. amivel megfosztottuk az ú.i íllamgéoezetet. elsősorban helyi tanácsainkat. a tömegek saját tapasztalataiban rejlő hatalmas erőforrásól, amit az állami munka terén a múltban már megszereztek; nem alkalmaztuk következetesen a demokratikus centralizmus elvét, ami odavezetett. hogy helyi tanácsaink, fő- kéon°n gazdálkodás terén kevesebb önállósággal rendelkeztek, mint a volt önkormányzatok: nem eléggé

gondosan és körültekintéssel készítettük elő a helyi tanácsok szervezését és megfelelő felkészültségű vezető funkcionáriusokkal való biztosítását.

Bizonyos eiferdülések, a tanácsok helyes működési elvétől való eltérések, tevékenységük más területén is megmutatkoztak. A szocialista állam nak döntően közre kell működnie a szocializmus gazdasági alapjainak lerakásában. Ugyanakkor azonban hatalmas egyéb társadalmi, politikai, kulturális és szociális feladatai is vannak. Ezek a feladatok azonban eléggé háttérbe szorultak helyi tanácsaink munkájában, amely egyoldalúan, a gazdasági tevékenységre összpontosult. Ebből adódott, hogy lebecsültük a tanácsok tömegszervezeti jelentőségét, a munkás-paraszt szövetség és általában a dolgozó tömegek szerepét a politikai életben, főképpen a forradalom döntő kérdésében: a hatalom és az új állam- rendszer megszilárdításában.

A munkásosztály tevékeny részvétele a hatalom gyakorlásában egész szocialista fejlődésünk legdöntőbb kérdése.

Pártunk halaszthatatlan, életbevágó feladata, a proletárdiktatúra megszilárdításának elsőrendű feltétele, a munkásosztály aktivizálása, minden irányú tevékenységének fokozása az államhatalmi szervekben.

Pártunk új politikája, az új szakasz célkitűzéseit és pártkongresszusunk iránymutatása minden szükséges feltételét megteremtik az államhatalom és igazgatás megszilárdításának, a helyi tanácsok felélénkülésének, melynek kezdeti eredményei máris mutatkoznak. Az új szakasz gazdaságpolitikája eredményeképpen növekszik a termelőszövetkezeti tagság. valamint a dolgozó parasztság,

főképpen a középparasztság gazdasági és politikai tevékenysége, ami a párt és a helyi tanácsok részéről is olyan erőteljesebb politikai fel- világosító és nevelő munkát követel, amely alkalmas arra, hogy ezt a fokozódó aktivitást, a népi demokrácia célkitűzéseinek megvalósítására, a szocializmus építésére irányítsa, hogy a parasztság, főképpen a k.ö- zépparaszlság, politikai ingadozását csökkentse és a termelőszövetkezeti tagsággal együtt fokozottabban befonja a népi hatalom és igazgatás helyi szerveinek munkájába.

A középrétegek politikai aktivitása komoly lendületet adhat a helvi tanácsok sokoldalú tevékenységének. Ugyanakkor ez a körülmény feltétlenül szükségessé teszi a termelőszövetkezeti tagságnak és a kisparaszt- ságnak, a falu proletár és félproletár rétegeinek a helyi tanácsokba való erőteljesebb bevonását és aktivizálását a társadalmi, gazdasági és politikai tevékenység minden fontosabb területén.

Tanácsaink váljanak valóban helyi, hatalmi és tömegszervezetekké

Népi demokratikus államszervező- tünkben a tanácsok kettős, államhatalmi és államigazgatási feladatokat látnak el. Az államhatalmi szervek vezetik, irányítják az állam és szervei működését, az államigazgatusi szervek megvalósítják, végrehajtják az államhatalmi szervek határozatait A helvi tanácsok szervezete e kétirányú állami tevékenység egysegét teremti meg. Az államhatalmi feladatokat a választott tagokból álló tanács van hivatva helyi vonatkozásban ellátni, melynek során a dolgozó tömegek széleskörű es tevékeny közreműködését kell biztosítania.' ami világosan mutatja, hogy tanácsainknak, mint helyi államhata.- mi szerveknek, széles tömegszei ve- /eteknek is kell ienniök. Visszapil- lantva helyi tanácsaink több, mint három esztendős működésére, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az elért nagy és komoly eredmények ellenére, e kettős feladatuknak nem mindig tudtak kellően megfelelni, nem váltak minden tekintetben népi államunk valóságos helyi hatalmi ás tömegszervezeteivé.

Szocialista típusu állam szervezőének alapelve, hogy a tanácsok mint államhatalmi szervek irányítását legfelsőbb fokon csak államhatalmi szerv, nálunk az országgyűlé.3. illetve az Elnöki Tanács láthatja el, mégpedig közvetlenül, olyan formá- ban, hogy maga vitatja meg és adja ki a tanácsok legfelsőbb irányításával kapcsolatos határozatokat és ma ga gondoskodik azok végrehajtásának ellenőrzéséről.

Helyi tanácsaink államhatalmi fel adatainak ellátását megnehezítette, hogy működésükben nem az országgyűlésnek. vagy az Elnöki Tanácsnak voltak, sőt vannak még ma is alárendelve, annak ellenére, hogy alkot mányunk erre kifejezetten utal, hanem államigazgatási szerveknek, leg felsőbb fokon a minisztertanácsnak. Amellett, hogy ezzel megsértettük a szocialista államszervezés egyik fontos elvét, amely a hatalmi szerveket helyezi az igazgatási szervek fölé. és nem megfordítva, súlyos csorbát ejtettünk a tanácsoknak, mint a hatalom szerveinek tekintélyén es ami a legsúlyosabb, rendkívül korlátoztuk a tanácsok hatalmi körét és jogát. Pedig a tanácsoknak a proletárdiktatúra rendszerében, a népi demokrácia viszonyai között is a munkásosztály által ráruházott tel- jes hatalommal és tekintéllyel kell rendelkezniük és annak gyakorlásához számukra minden szervezeti, politikai és egyéb feltételt biztosítani kell. (Lelkes taps.) Csak így szilárdul meg népi demokratikus államunk, így számoljuk fel tanácsaink gyengeségét.

Meg kell változtatnunk, helyi tanácsaink felső irányításában eddig követett gyakorlatot és ennek szervezeti és politikai következményeit egységes tanácsszervezetünkön következetesen keresztül kell vinnünk. Ezt célozza az a javaslatunk, hogy ■a tanácsoknak, mint államhatalmi és tömegszervezeteknek legfelsőbb irányítását az országgyűlésnek, illetve az Elnöki Tanácsnak kell ellátnia, hogy ilyen módon az Elnöki Tanács az államhatalomban betöltse, alkotmányunkban is lerögzített szerepét.

Helyi tanácsaink államhatalmi működését ma is akadályozzák egyes minisztériumoknak, sót magának a minisztertanácsnak a szocialista állam működési elveit gyakran sértő intézkedései, amikor választott hatalmi szerveknek egyszerűen utasításokat adnak. A földművelésügyi-, pénz ügyi-, a kereskedelemügyi-, a város- és közgazdálkodási minisztérium, de gyakran más minisztérium is, hol a tanácsoknak, hol a végrehajtóbizottságoknak adnak szigorú utasításokat bizonyos feladatok végrehajtásában.

A példa ragadós, aminek az a kövel- vp/ménve hogy nemcsak a mimsz tóriumok,’hanem alárendelt szerveik is utasítgatják a tanácsokat es veg- rehajtóbizottságaikat. Jellemző er« a csongrádmegyei begyűjtési hivatal esete amely május első heteben utasította a járási tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökeit egyes begyU tési feladatok végrehajtására azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha ne™ hajtják végre a megyei begyűjtési hivatal, a megyei tanacs végrehajtó bizottsága és a megyei ügyészség felé megtorló lépeseket tesz. (Elénk sért) Nyilvánvaló, hogy az ilyenfajta0 helytelen eljárásnak veget kel vetni De módosítani kell majd azokat a jogszabályokat is. amelyek szerint a minisztertanács megsemmisítheti vagy megváltoztathatja a helyi államhatalmi szervek által hozol határozatokat. Ezt a jogot az Elnök, Tanácsnak kell majd atadm, annak kell majd gyakorolnia.

Helyi tanácsainkat, a működésük ben megnyilvánuló hiányosságom, rendellenességek és lazaságok is aka dályozzák abban, hogy tevékeny szer vei legyenek az államhatalom gyakorlásának. Helyi tanácsaink működésében. államhatalmi funkciójuk gyakorlásában a tanácsülésnek döntő szerepének kell lennie. Az eddi,,i gyakorlat szerint azonban a tanácsülések többnyire reprezentatív cs formális’ megnyilvánulások.

A tanácstagoknak az ülések nem kellő előkészítése miatt, sem módjuk, sem idejük nincs arra hogy alaposan, elmélyúlten elemezhessek a végrehajtó szervek munkáját. A tanácstagokat nem ritkán munkahelyük vezetői is gátollak tanácstagsággal járó funkcióik ellatasaban, ami a tanácsi munka megengedhetetlen lebecsülésére vall. A tanácsülések sok helyen még ma sem kollektív megnyilvánulások, munkájukban sem a kollektív vezetés sem a tanácstagok egyetemleges felelőssege nem jut kellően érvényre. A tanácsnak mint választott tömegszervezetnek. a problémái nem igen kerülnek napirendre. A dolgozókat koz vetlen érintő kérdések, mint a ke-j reskedelem. az oktatás kérdésé^ vagy a szociális ügyek, a tanacsu ^ seken háttérbe szorultak. Egyrészt ez másrészt az ülések formális, tartalmatlan volta, csupán a lakos«® kötelezettségeit tárgyaló napirendek okozzák, hogy a tanácsok tagsaga nem eléggé aktív, nem veszi ki részét a tanács munkájából, amit a tanácsülések látogatottsága világosán mutat.

A hiányosságok főképpen a tanács demokrácia sorozatos megsértéséből fakadnak. Gyakran előfordul, hogy a végrehajtóbizottság indokolatlanul es törvényellenesen leváltja a megválasztott tanácstagok érv részit, néha nagyrészét. Erre vall a/ is, hogy

végrehajtóbizottságok számos helyen nem számolnak be a tanacsulesnah aminek kirívó esete mutatkozott mt„ az elmúlt esztendőkben Békés me gyében.

A tanácstagok elköltözése, más területen történő elhelyezkedese esetén, a visszahívásnál, vagy koopta- 1 ásnál is gyakran megsértik a tanácsdemokráciát. önkényesen jelölnek ki új tanácstagokat, vagy regieket egyszerűen póttagnak minősítenek. Nem ritka eset, hogy a kijelölt tanácstagot hónapokig nem választják meg, vagy pedig a VB nak olyan elnöke es titkára van, akit a tanács meg sem választott.

Az államhatalmi feladatok jó ellátása érdekében elsődleges feladat a tanácsülés jó megszervezése, előkészítése a tanácstagok aktivitása nak biztosítása, a kollektív vezetes, a kollektív munka és felelősség el vének alapján. Feltétlenül biztosítani kell a tanácsülésnek, mint a helyi hatalmi szerv legmagasabb megnyilvánulásának tekintélyét és fel- sőbbségét a végrehajtó bizottsággal szemben, amelyet alája kell rendelni és biztosítania a tanácsülés határozatainak maradéktalan végrehaj- t.ását.

A tanácstagoknak a tanácsüléseken való kollektív munkája mellett, egyéni feladataik is vannak, elsősorban a tanácsok és a tömegek közötti minél jobb és szorosabb kapcsolatok kifejlesztése érdekében. Ezt kellene szolgálniok a rendszeresített beszámolóknak és fogadóóráknak. Azonban eddig sem a helyi tanácsok, sem maguk a tanácstagok, kevés kiviételtől eltekintve — nem fordítottak er- re kellő gondot. A beszámolók, amelyek pedig a lakosság legszélesebb érdeklődésére tarthatnának számot, nem rp^ü^reresek. "r*m katp’1"" ’ . sok esetben egyáltalán nincsenek. Számos helyen a tanácstagok, bizonyos százalékát, máshol kiválogatva a képzettebbeket „ütemezik” be beszámoló tartására, szempontok, irány elvek megadása nélkül. Az ilyen beszámolókban nincs sok köszönet, nem keltik fel a lakosság érdeklődését. nem szolgálják a tanácsok és a dolgozók kapcsola Iáinak kifejlesztését, nem érvényesülhet a tanácsok felé a választók alulróljövő ellenőrzése és kezdeményezése. Előfordul persze az is, hogy a tanácstag azért nem tud beszámolni, mert mint tanácstag nem feit, ki tevékenységet. S ha a nép küldöttei, a tanácstagok nem végeznek a dolgozók között fel- világosító. nevelő, társadalmi és politikai munkát, a tömegek önmasuktól nem kapcsolódnak be az állam- ügyek helvi intézésébe. Nagyobb gondot és figyelmet kell tehát, ford'- tani a tanácstagok beszámolóira és fogadóóráira, több felelősséggel kell azokat az illetékes tanácsi szerveknek, de maguknak a tanácstagoknak is szervezni, előkészíteni és lebonyolítani.

A helyi tanácsok éltető ereje, tömegkapcsolataik fejlesztése. Ilyen- iiánvű tevékenységük igen fontos eszközei az állandó bizottságok. Ezen a téren is számos megoldatlan kérdés van. A legnagyobb hiányosság fibban van. hogv az ál'andó bizottságoknak alig a fele működik tevékenyen. Ez indokolttá teszi annak újbóli megvizsgálását, hogy a tanácsi szervezetben a különböző tagozatokon miiven állandó bizottságok mű- ködienek. Az állandó bizottságok működésében mutatkozó hiányosságok tórészt abból erednek, hogy az állandó bizottságok létesítésével gyakran megsértették a tanácsdemokráciát, amelv előírja, hogy az állandó bizottságok tagjait a tanácstagok közül kell választani. Meg kell szüntetni azt a helytelen és káros gyakorlatot is, hogy egyes _ minisztériumok úgy kezeljék az állandó bizottságokat. mint saját hivatali szervüket és hatósági feladatokat bízzanak rájuk. Gondoskodni kaell az állandó bizottságok rendszeres tájékoztatáséról. Nem szabad előfordulnia annak, hogy állandó bizottságok, vagv egyes tagjaik a szakterületükbe vágó fontos intézkedésekről, utasításokról ne tudjanak. így azok végrehajtásában tevékenyen ne tudjanak közreműködni.

A tanácsok megszilárdításának eayik legfontosabb feltétele az állandó bizottságok tevékenységének kifejlesztése. Ennek során tanácsainknak érvényesíteniük kell azt az elvet, hogy az állandóbizottság a helvi tanács választott szerve, annak megbízásából és segítségére végzi munkáját. Ugyanakkor rendezni kell az állandó bizottságok legfontosabb elvi és gyakorlati kérdéseit. Mint a legfelsőbb államhatalmi szervre, az Elnöki Tanácsra hárul a feladat, hogy erre vonatkozólag irányelveket dolgozzon ki, amelyek le hetővé teszik a kérdés népszerű, tájékoztató jellegű feldolgozását.

A helyi tanácsok tömegszervezetei tevékenységében nagy súllyal esik latba az, hogy milyen kapcsolataik '-annak a nagy tömegszervezetekhez.

A jó együttműködés szervezeti feltételei megvannak, amennyiben a tömegszervezetek — a szakszervezetek, a DISZ. az MNDSZ helyi vezetői, vagy képviselői általában, tagjai’a helyi tanács végrehajtó bizottságának és megfoi'dítva is. a helyi tanács tagjain keresztül képviselve van a tömegszervezetek helyi vezetésében. Ennek ellenére az együttműködés sok kívánnivalót hagy maca után. A, tömegszervezetek vezetői gyakran lebecsülik a tanácsi munkát, nem fejtenek ki aktív tevékenységet.

A megfelelő együttműködést sok esetben maguk a tanácsok is nehezítik azzal, hogy nem politikai nevelo- és felvilágosító munkára veszik igénybe a tö/negszervezetek tagjait, hanem adminisztratív feladatok végrehajtását kívánják tőlük.

A helyi. tanácsok és a töfnegszer- vezetek kaocsolatát szilárdabb alapokra kell helyezni. Úgy a helyi ta(L'olylalás a 3. oldaloni