Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-30 / 127. szám
TOLNAI NAPLÓ rnÁC PROL ETÍKM1 ECTETÖl TTTTtn ^ 1 ............... 1 V" " - I 1 I ■ I I I ■ A Magyar Dolgozók Pártja III. koDg^esszusa tanácskozásai Nagy Imre elvtárs beszéde ZMDP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTTJ AGANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM* 127. SZÄM ' 111 1 « ' ARA 50 FILLER VASÁRNAP, 1954 MÁJUS 30 fi Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa Az államigazgatás és a tanácsok feladatai Nagy Imre elviárs beszámolója A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa pénteken folytatta tanácskozásait. A délelőtti ülést Zsofinyec Mihály elvtárs, a Politikai Bizottság tagja nyitotta meg kilenc óra után néhány perccel. A kongresszus megkezdte a második napirendi pont: „Az államigaz gatás és a tanácsok feladatai” megtárgyalását. A második napirendi pont előadója Nagy Imre elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a minisztertanács elnöke volt. Beszámolóját a küldöttek hosszantartó -nagy tapssal fogadták. Ezután ebédszünet következett. Tisztelt Pártkongresszus! Kedves Elvtársak! Pártunk II. kongresszusa óta eltelt több, mint ljárom esztendő tapasztalatai szükségessé tették, hogy pártunk legmagasabb fórumán napirendre tűzzük és megvitassuk államigazgatásunk és helyi tanácsaink legfontosabb kérdéseit. Pártunk Központi Vezetőségének múlt évi június 28-i határozatai kedvező feltételekéi; teremtenek ahhoz, hogy a párt a Ipongresszus által meg határozott irárjyelvek és a kijelölt fő célkitűzések alapján, kiküszöbölve a hibákat, npegszilárdítsa népi demokratikus államunkat, megjavítsa az állami vezetést és a helyi tanácsok munkáját, továbbfejlessze társadalmi rendszerünk alapját, a munkás-paraszt szövetséget és tovább erő sítse a párt, a kormány és a nép egységét. A kérdés felvetése mutatja, hogy pártunk milyen rendkívüli jelentőséget tulajdonít helyi tanácsaink munkájának és tevékenységének, milyen gondoskodással övezi a dolgozó nép köréből tanácsi munkába felemelt egyszerű emberek állami tevékenységét. Kongresszusunk a maga útmutatásaival és határozataival bonyolult, nehéz feladataikhoz, szilárd helytállásukhoz nékik kíván főképpen hathatós segítséget nyújtani. A helyi tatnáceok létrehozása történelmi jelentőségű a magyar nép életében Tisztelt Klubtársak! Közel tíz e sztendővel ezelőtt a magyar nép, élvezredes messzeségbe visszanyúló (történelmének a nemzet életére sorsdöntő fordulatához érkezett. A njásodik világháborúban, a Szovjet Hadseregnek a fasizmus erői felett aratott világtörténelmi jelentőségű győzelme nyomán a Hit- ler-fasizmusi oldalán, annak utolsó csatlósaként elszenvedett katonai vereség következtében összeomlott a horthysta újri Magyarország, felszabadult a msigyar nép. (Nagy taps.) Az elmúlt tíz esztendő eseményei egyrészt országunk társadalmi, gazdasági, pofitikai és kulturális életében végbement gyökeres változások, a szocializmus építése terén elért sikereink, a Szovjetunió és a körülötte tömörülő népi demokratikus országok nemzetközi súlyának nagyarányú rjövekedése, a Szovjetunió vezetésével az emberiség békéjéért világszerte folyó hatalmas küzdelem eredményei, másrészt az amerikai imperializmus háborús erőfeszítései és a reakciós, népellenes ellenforradalmi erőket támogató politikája, napnál fényesebben feltárta népünk előtt nagy történelmi jelentőséget, annak, hogy hazánkat a Szovjetunió fegyveres erői szabadították fel. (Nagy taps.) Ez döntően meghatározta az ország egész jövő fejlődését Ennek köszönhetjük, hogy visszanyertük az ország függetlenségét, a nemzef; szuverénitását, hogy annak aláásáisára irányuló külső imperialista törekvések növekvő veszélyével s lemben biztonságban munkálkod- hattuwk hazánk felvirágoztatásán, hogy Magyarország tíz esztendővel ezelőtt a népi demokratikus fejlődés útjára léphetett és történelmileg alig mérhető rövid idő alatt, ma már a szocializmus építésének szakaszába^ tart. Ennek köszönhetjük, hogy a belső reakciós fasiszta erőket a demokratikus népi erők szétzúzták, s ezzel megmenekült az ország a polgárháború súlyos megpróbáltatásaitól. A felszabadított kelet- és délkeleteurópai országokban a dolgozó nép hatalomrajutása, népi demokratikus állami és társadalmi rendszer megteremtése, a népi demokratikus országok közötti szoros testvéri kapcsolatok és kölcsönös segítség is komoly biztosítéka volt és marad továbbra is népi államunk megszilárdulásának, országunk békés fejlődésének, a szocializmus építésének. Felszabadult munkásosztályunk a Magyar Kommunista Párt vezetésével, a nemzet minden erejét, — a demokratikus, antifasiszta, németellenes, hazafias erőket átfogó hatalmas egységbe, a Magyar Nemzeti Függgetlenségi Frontba tömörítette, amelynek zászlaja Magyarország demokratikus újjáépítésének és lei- emelkedésének programmja volt. Visszapillantva az elmúlt időkre, megállapíthatjuk, hogy a magyar munkásosztály a párt vezetésével rendkívül bonyolult társadalmi és politikai viszonyok között egyre éleződő, a hatalomért folyó mind elkeseredettebb osztályharcban, amely kezdetben a demokratikus földreform, majd az államosítások körül !ár:goli magasra és ellenforradalmi összeesküvésekbe torkollott, képesnek bizonyult nagy történelmi küldetése teljesítésére, az ország és népe sorsának irányítására, a népi demokrácia kiharcolására és megvédésé; e. Az 1945—50. években a kommunista párt növekvő befolyásának, a tömegek alulról jövő nyomósának, a reakciós erők és pártok fokozatos fel számolásának eredményeképpen a helyi tanácsok megalakulásáig az államapparátust és a közigazgatóst sorozatos reformokkal alakítottuk át. így jutottunk el a helyi tanácsok létrehozásáig, amely hatalmas lépés volt a magyar munkásosztály állam szervező munkája terén. A régi államgépezet maradványait a helyi tanácsok létrehozásával számolta fel teljesen és véglegesen a népi demokrácia. Ezzel dolgozó népünk életéből teljesem és örökre el tűnt emberi és állampolgári jogainak és szabadságának egyik legnagyobb akadálya, a nagybirtokos-burzsoá államgépezet. A helyi tanácsok létrehozása tehát nagy és győzelmes ütközet volt a múlttal való végleges leszámolás és a dolgozó nép felszabadítása terén. (Taps.) Az új néphatalom, melynek fő államalkotó ereje kezdettől fogva a munkásosztály volt, a munkásság és a parasztság szövetségén nyugvó széles nemzeti egységre támaszkodva, győzelemre vitte a demokratikus átalakulást, biztosította a forradalom magasabb, szocialista szakaszába való átfejlődést és ezzel szilárd alapot teremtett a szocializmus építésének hazánkban. Elv társak! Az elmúlt több mint kilenc esztendő, a maga értékes tapasztalataival, az államépítés terén nagy iskola volt pártunk és munkásosztályunk számára. Különösen a helyi tanácsok megalakulásától eltelt több, mint három év nyújtott sok tapasztalatot, melyekből most igyekszünk leszűrni az< kát a tennivalókat, amelyek államhatalmi és igazgatási szerveink munkájának gyökeres megjavításához szükségesek. Helyi tanácsaink létrejöttének és fenállásának puszta ténye, hatalmas sikere pártunk és munkásosztályunk államszervező munkájának, nagy lépés előre a népi állam kifejlesztésének útján. Vannak hibák, hiányosságok, gyengeségek? Igen, vannak! Ennek ellenére helyi tanácsaink az állam új típusát testesítik meg és segítségükkel az államot a burzsoázia nélkül és a burzsoázia ellenére igazgatjuk. (Taps.) Helyi tanácsaink rendkívüli feladatokat oldottak meg, hatalmas tel- iesítményt nyújtottak gazdasági, politikai és kulturális téren a szocializmus építésében, melynek eredményeiben oroszlánrészük volt. Tevékenységükön keresztül valósultak meg. ha hibákkal is, hol túlkapások, hol lazaságok mellett azok az állami intézkedések, amelyek a szocialista iparosítással, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a kulturális forradalom vívmányaival messzemenően előmozdították a szocializmus alapiainak lerakását. Helyi tanácsaink történelmileg nem is mérhető .három és félesztendő alatt érték el ezeket az eredményeket. S ha figyelembe vesszük, hogy saját szervezetük kiépítése, belső ügyvitelük megszervezése, demokratikus működési elveik gyakorlati megvalósítása, felsőbb és alsóbb szerveiekkel, valamint a dolgozók 1 eg,szélesebb tömegeivel való kapcsolataik megteremtése közben, mindezzel egyidejűleg kellett a rájuk hátúié hatalmi és igazgatási feladatokat ellátni, — akkor tudjuk csak valójában értékelni tanácsaink hősies munkáját és igazán megbecsülni azo ka+ az embereket, akik vezető helyen, vagy egyszerűbb munkakörökben népi államunk építésének fáradhatatlan, önfeláldozó úttörői voltak. (Taps.) Nagy Imre elvtárs ezután népi demokráciánk fejlődését elemezte, majd így folytatta: Pártunk bebizonyította: nemcsak harcolni, kormányozni is tud Népi demokratikus rendszerünk, egész társadalmi és állami életünk vezető ereje a párt. A reá háruló hatalmas feladatot a párt azért tudja sikerrel elvégezni, mert a munkásosztály élcsapata és az osztály- harc tüzében megedződve * magában egyesíti mindazokat a nagy és értékes tapasztalatokat, amelyeket hosszú évtizedek folyamán a kapitalizmus megdöntéséért, a szocialista társadalom felépítéséért vívott áldozatos harcokban szerzett. A pártra, annak vezetésére az ország és népe jövőjéért, a szocializmus sorsáért rendkívül nagy felelősség hárul, aminek megfelelni csak úgy tud, ha a párt vezetése megbont hatatlan elvi egységen alapul, ami képessé teszi arra, hogy marxista előrelátással világos és helyes irányelveket adjon az állami és társadalmi élet minden területén gazdasági, politikai és kulturális téren egyaránt. A párt a munkásosztály élén, a hatalom meghódítása után az új munkás-paraszt államot, mint az osztályharc hatékony eszközét mesz- szemenően felhasználja a volt uralkodó osztályok és maradványaik tel les felszámolására, a párt alulról a tömegek erejével, felülről az állam hatalmi eszközeivel biztosítja a munkás-paraszt hatalom megszilárdulását és kifejlődését. A párt vezetésével jöttek létre az új népi hatalom első csirái, a nemzeti bizottságok, amelyek a nép kezdeményezésére, alakultak meg. Körülöttük jelentékeny feladatkörrel felruházva, a népi bizottságok sora működött. Dolgozó népünk tíz- és tízezreit tömörítették a földigénylő bizottságok, a termelési bizottságok, az üzemi bizottságok, amelyek a nemzeti bizottságokkal karöltve rövid idő alatt is történelmi jelentőségű feladatokat oldottak meg a népi demokratikus rendszer gazdasági és politikai alapjainak lerakása és meg szilárdítása terén. A pórt keltette új életre és irányítóit« a nemzeti egység széles tömegszervezetét, a fasizmus elleni elszánt harcok tüzében kialakult magyar front örökösét, — a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot. Amikor a koalíción belül a reakciós jobboldali erők külső imperialista segítséggel a demokratikus népi erők leverésére szövetkeztek, pártunk hívta életre és vezette a demokratikus erők tömörülését, — a baloldali blokkot, amely nehéz és eredményes harcok után lépésről-lépésre kiszorította az országgyűlésből és a kormányból is a reakciós tőkés osztályok képviselőit, A reakció elleni harcot, amelyben az államgépezetnek a munkásosztály kezében lévő egyes fontos kulcsszerveire támaszkodhattunk, a párt a néptömegek széleskörű mozgósításával kapcsolta össze. A hatalmi viszonyoknak a munkásosztály javára való megváltoztatása érdekében. — Ezekben a harcokban pártunk bebizonyította dolgozó népünk előtt, hogy nemcsak harcolni, de kormányozni is tud. A demokratikus, népi erők döntő győzelmének alapja az volt, hogy a legszélesebb néptömegek helyeselték a párt politikáját, magukénak tekintették és harcba- rnentek érte. A párt és a néptömegek szoros Kapcsolata volt és marad továbbra is pártunk sikereinek^ záloga. (Taps.) Pártunk sikereit öregbítették azok a nagyszerű eredmények, amelyeket a fordulat éve óta, a szocializmus gazdasági alapjainak lerakása, az ország iparosítása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése és államszervezése terén elértünk. Ugyanakkor azonban pártunk Központi Vezetőségének múlt évi június 28-i határozata rámutat arra, hogy a párt általános politikájában elkövetett hibák, amelyekkel a Központi Vezetőségnek a kongresszus elé terjesztett jelentése részletesen foglalkozik a párt államépítő munkája, az állami szervek irányítása, a párt és az állam viszonya terén is. megmutatkoztak. Az utóbbi években a oárt politikájában a munkásosztály és a széles néptömegelj: újból és újból való megnyeréséért, nap, mint nap folyó harc háttérbe szorult, s a politikai tömegmunka helyét mindinkább adminisztratív eszközök fog- 'alták el. A párt és az állami szervek feladatai sok esetben összefonódtak, aminek az lett az eredménye, hogy a párt nemcsak vezette hanem gyakran, helyettesítette is az állam hatalmi és igazgatási szerveit, ami csökkentette az államhatalmi és igazgatási szervek önállóságát, tekin- .éiyét és felelősségét, ugyanakkor megnehezítette az állami és tanácsi szerveknek a párt részéről való tény leges politikai vezetését. Állami szerveink és helyi tanácsaink nehézségei, amelyekkel küszködnek, jórészt erre vezethetők vissza. A helyes vezetés megvalósítása érdekében fel; tétlenül érvényt kell szerezni a Központi Vezetőség júniusi határozatának a párt és az állam kölcsönös viszonyában. Éppen ezért a pártunk előtt álló egyik legnagyobb jelentőségű feladat, népi demokratikus államunk hatalmi és igazgatási szervei erejének, szervezettségének, továbbá tömegbefolyásának és tekintélyének mindem irányú növelése. Elvtársak! Népi demokratikus államunk alap ja a munkás-paraszt szövetség. Népköztársaságunkban a társadalmi rendszer e kéz osztály együttműködésén nyugszik. Ennek az államalkotó szövetségnek a fő ereje, a hatalom birtokosa a munkásosztály, amely a szocializmus építése során számban lényegesen megerősödött, a nagyipar fejlődésével erősen koncentrálódott. a párt és a szakszervezetek nevelő munkájának eredményeképpen öntudata megnőtt. A szövetség másik pillére a dolgozó parasztság, melynek szociális viszonyaiban népi demokratikus rend szerünk agrárpolitikája, valamint a mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében lényeges változások mentek végbe. A munkás-paraszt szövetség a népi demokráciának, mini a proletárdiktatúra vállfájának, társadalmi és oolitikai alapját képezi, a proletárdiktatúra osztálytartalma azonban ennél sokkal szélesebb. Lenin rámutatott arra. hogy a szocializmus építése folyamán a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség szociális természete megváltozik, megszűnik az, ami azelőtt elválasztotta őket és így ezek a szociális csoportok gazdasági, politikai és szellemi vonatkozásban közelebb kerülnek egymáshoz, ami már a munkás-paraszt szövetségnél szélesebb népi egység kialakulására mutat. A proletárdiktatúrát tehát nem lehet a munkás-paraszt szövetségre korlátozni. A proletárdiktatúra a munkás-paraszt szövetségen nyugvó szélesebb osztályszövetség. melynek a szocializmus építésében közreműködő értelmiségi, kispolgári, nem proletár rétegek is tevékeny részesei. Aktív közreműködésük nélkül nem lehet a szocializmust felépíteni. Uj, szélesebb. <lemofcra»ikusabb függetlenségi népfrontot kell létrehozni A népi demokrácia viszonyai között a népfront az a széles és átfogó tömegmozgalom, melynek gerince a munkás-paraszt szövetség és amely átfogja a lakosság túlnyomó többségét. A népfront a kifejezője a népi egységnek, az összes dolgozó osztályok és a munkásosztály szövetségének. Szervezettségénél, harcedzettségénél. nagy tapasztalatainál és ön tudatosságánál fogva ennek a nagy népi egységnek, a forradalmi marxis ta párttal az élén, a munkásosztály a vezető ereje. Az elmúlt esztendő tapasztalatai bizonyítják, hogy ilyen széles alapokon nyugvó demokratikus nép; egységnek, amely a munkás-paraszt szövetség körül a kispolgárság és az értelmiség széles rétegeit tömöríti, sem a párt. sem a tanács, sem más tömegszervezet nem lehet átfogó szerve. Ezt a szerepet csak a népfront, vagy népfront jellegű mozgalom képes betölteni. A Magyar Dolgozók Pártjának programmnyilatko- zata az első kongresszuson általában helyesen vett irányt a demokratikus szorosabbra fűzésére. amikor megállapítottá, hogy a Magyar Dolgozók Pártja a demokratikus, pártok eddigi többé-kevésb- bé laza koalíciója helyett, a népi egység politikai ;örrieg,szervezetének, az új függetlenségi frontnak megteremtéséért szállt síkra. A pro- grammnyilatkozat megállapítja, hogy a függetlenségi front: a munkásság parasztság, értelmiség, dolgozó kisemberek. Magyarország minden haladó hazafias eleme szoros harci és építő szövetségének egységes tömegszervezete. A célkitűzés azonban a gyakorlatban nem valósult meg. Pedig a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában, amely nagyobb tömegerők mozgósítását és széle- sebbkorű politikai aktivitását követeli. a népfront szerepe, jelentősége és feladata lényegesen megnőtt. A kongresszus feladata, hogy levonja ebből a .megfelelő politikai következtetést. A párt és a kormány ereje, a tömegekkel való szoros kapcsolatában van. Ezt szem előtt tartva, népköztársaságunk alkotmányában lefektetett demokratikus elvek (Folytatás a 2 oldalon)
