Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-05 / 105. szám

■ I H XQIHM Bid an H francia külügymlnisietcr sürgeti aa indokínai kérdés vitájának megkezdését (2. o.) — Moszkva, Ulica „Pravdi“ dóm 24. (2. o.) — Az indokínai báb­rendszer kulisszái mögött (2. o.) — Hogyan tudjuk csökkenteni az önköltséget az üzemekben? (3. o.) ■— Alkalmazzák a törvény szigorát a kötelezettségüket nem teljesítőkkel szemben! (3. o.) — Jókai Mór halá­lának 50. évfordulójára (4. o.) — LNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJÄGANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM ARA 30 FILLÉR SZERDA, 1954 MÁJUS 5 Sikertelen zsarolás HÍREK A MEGYÉRŐL Alsóleperdi Állami Gazdasági Harc a 30 mázsás holdanként! kukorica termésért Az aleólependii állami gazdaság termelési értekez­letén a gazdaság dolgozói lelkes vállalásokat tettek a 30 mázsás kukoricatermésérit, A kongresszus tisztele­tére 3 brigédvezető-agronómus brigádjuk nevében ver­senyre hívták egymást a több kukoricatermésért. A vörösegyházi üzemegység, Gyurik brigádveze'.ó agromómussal vállalta, hogy 25 holdad 32 mázsa csö­vestengeri termésátlagot termel és takarít be. Ezt az eredményt a következő agrotechnikai eljárásokkal akar ják elérni. Az őszi mélyszántást traktorral boronál- jáik, tárcsázzák és simitőzzák. Vetés előtt kultivátor- ral gyomtaLanítanak és borona-hengerrel elvégzik a magágy készítését. Henger után fog a* tál 70x 70 centi­méter sortávolságra vonalaznak. Fészektrágyázás után 4—5 szem maggal végzik a vetést. Kikelés után', amikor a kukorica legalább 2 levelet hajt, fogassal meigfogasol- ják és legalább négyszer lókapálják, s legalább há­romszor alkalmazzák a kézlsor kapálást. Pófebeporzást kétszer is alkalmaznak. A szili ás 1 üzemegység, Németh Pál brigédvezető agronómussal vallatta, hogy 12 holdon 35 mázsás át­lagtermést takarít be. Ezt az eredményt a következő­képpen érik el: Az őszi mélyszántást simitózták. Idő­közben szélesre állított tárcsával tárcsázták, baronáz- ták, hengerelték. Fészektrágyázás után elvégzik a ve­tést. A kapálást kézi- és lókapával kezdik és gépkapá- láss-al folytatják. A pótbeporzást szintén elvégzik. Az alsóleperdi üzemegység. Kapinya Lajos brigád­vezető agronómussal vállalta, hogy 15 holdon holdan­ként 33 mázsa kukoricát takarít be. Az eredményt a következő művelési módszerrel akarja a brigád el­érni: Az ősszel felszántott talajt holdanként 16u má­zsa istállótrágyávái szórták be. Tavasszal erős borona és könnyű hengerrel morzsaiékos" talajt készítettek. Március végén tárcsával és fogassal újból átdolgozták a talajt. Vetés ellőtt 70x70 centiméter vomalazás után fészektrágyázást végeztek, és csak utána vetették el a 4—5 szem magot. Kelés után boronáim ak és küllős- kapát alkalmaznak, ameddig a növény magassága meg­engedi. A kapálást fogattal és géppel végzik, a pót- beporzást is alkalmazzák. A három brigád vállalását nagy örömmel fogadta a gazdaság vezetősége és arra törekednek, hogy a brigádok vállalásaikat teljesítem Is tudják, nemcsak a megjelölt területen, hanem azon túlmenően Is, Munkában a mórázyi termelési bizottság Nixon amerikai alelnök április 16- án beszédet mondott az újságírók egyesületében és kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya csapa­tokat kíván Indokmába küldeni, ha „Franciaország beszünteti a 'harcot". Nixon elmefuttatásai abban csú­csosodtak ki, hogy az Egyesült Ál­lamoknak „szilárdan állást kell fog­lalnia és így kell megvédenie Indo- kínát;.\ De Indokína meghódításá­nak problémája elsősorban az ember tartalékok problémája és a bökkenő ott van, „honnan szerezzék azokat." „Franciaországiból nem érkezhetnek — mondotta Nixon — mert Francia- ország kifáradt a háborúban, mint ahogy annakidején mi is kifárad­tunk Koreától." Ezért az Egyesült Államok kormányának „józanul meg kell fontolnia a helyzetet és saját csapatait kell odaküldeni." Az Egyesült Államok külügymi­nisztériumának hivatalos képviselője a feltett kérdésekre kijelentette, hogy Nixon nyilatkozata az indokí­nai háborúval kapcsolatos általános washingtoni politika vonalát tük­rözi. Nixon kijelentésének valóban ugyanaz a törekvés az alapja, mint az amerikai kormány jelenlegi po­litikájának: megkaparintani Indor kínát. Nixon alaposan nekiront Fran ciaországnak azért, mert nincs meg benne a „győzelemre törő 'akarat". ömaga is látja, hogy a háborút el­vesztették, de semmiképpen sem óhajt beleegyezni annak beszünteté­sébe. Az amerikai alelnök már jó- előre kilátástalannak nyilvánít min­den békés tárgyalást. Beszédében ki­fejezésre jutott az Egyesült Államok agresszív köreinek az a törekvése, hogy elnyújtsák és kiterjesszék az indokínai háborút. Ugyanakkor ez a beszéd különbö­zik az utóbbi időben elhangzott szá­mos más hasonló szónoklattól, mi­vel kimondja a döntő szót egy igen lényeges kérdésben: az amerikai csapatok Indokínéba való küldésé­nek kérdésében. A beszédnek ez volt az értelme, s az amerikai és a fran­cia lapok Nixon nyilatkozatának ép­pen ezt az oldalát . hangsúlyozzák: úgy fogják fel, mint annak bizonyí­tékát, hogy Washington az indokí­nai háborút „saját háborújává" akarja változtatni. Felmerült a kérdés: tulajdonkép­pen milyen céllal tette az amerikai alelnök ezt a kihívó nyilatkozatot? A cél ugyanaz volt, mint több más felelős washingtoni államférfi leg­utóbbi beszédeiben: a genfi értekez­let előestéjén feszültebbé tenni a nemzetközi légkört, megijeszteni más államokat, a többi közt az ázsiai országokat, újabb nyomást gyakorolni e rendkívül fontos érte­kezlet résztvevőire, akiknek az vol­na a feladatuk, hogy elősegítsék a tartós indokínai béke helyreállítását. A vasutak kereskedelmi szolgála­tot teljesítő dolgozói egyre jobban megértik, hogy a kocsihiány csök­kentésének a gyors, jól megszerve­zett kocsikirákással, kocsikihaszná- lással, az irányvonati tervek túltel­jesítésével nagyban hozzájárulhat­nak az áru gyors továbbításához. Ebben a munkában jó példával járnak elől a dombóvári állomás dolgozói, akik a rakodási idő tervtel­jesítésénél a vállalt 135 százalékkal szemben 154 százalékra, míg a le­rakodásnál 125 százalékos kiteljesí­tést értek el.. Az egyéni versenyben különösen kitűnt jó munkájával Molnár István munkás Jbrigád ja, akik átlagosan 147 százalékra telje­sítették tervüket. Az irányvonatok szervezésénél pedig Nagy Sándor tervellenőr teljesítette irányvonati tervét 123 százalékra. Hasonló szép eredményekkel dicse kedhetnek a dombóvári rakodási fő­nökség dolgozói is, Balázs István Vájjon célt ért-e Nixon? Szem- mellátlható, hogy nem. Meggyőzően bizonyítja ezt' a visszhang, amelyet Nixon beszéde az összes érdekelt országok közvéleményében keltett. Franciaországban, Indiában és más országokban ez a beszéd' az elége­detlenség és a felháborodás újabb hullámát idézte fel az amerikai kül­politika ellen. Az amerikai külpoli­tika megmutatta zsaroló lényegét, s ezt a politikát mindenki megbé­lyegezte, aki őszintén kívánja a genfi értekezlet sikerét és a nemzet­közi feszültség enyhítését. Az ame­rikai lapok kénytelenek voltak ez­zel kapcsolatban beismeri, hogy mind Angliában, mind pedig Fran­ciaországban a társadalom legszéle­sebb körei érdekeltek a vitás ázsiai kérdések rendezésében. Nixon beszédének ezzel egyidejű­leg bizonyára az a célja is volt, hogy megállapítsa, milyen visszhan­got váltanak ki magában az Egye­sült Államokban, ha Indokínából „második Koreát* akarnának csi­nálni. Nixon igyekezett megértetni, hogy véleménye szerint az Egyesült Államok belső helyzete „megenged" bármilyen agresszív külpolitikai ka­landot. Vannak azonban az Egyesült Ál­lamokban józanabb elmék is, ame­lyek tisztában vannak azzak hogy az távolról sem igaz. A „The New Times" című újság meginterjúvolt több tekintélyes újságkiadót, aki kongresszusra gyűlt össze New- Yorkban, mi a véleményük Nixon- nak arról a követeléséről, hogy -küld jenek amerikai katonákat Indokíná- ba. Frank Gunett, 22 újság kiadója így nyilatkozott: — Jártam Indokínában ... Ha «ott háborúba keveredünk,- az rosszabb lesz Koreánál... McCormick, a „The Chicago Tri­büné“ című újság kiadója azt vála­szolta, hogy Nixon nyilatkozata az „őrültséggel határos": — Akármi történik is, nem sza­bad belekeverednünk az indokínai háborúba... John Night, „Chicago Daily News" és több más újság kiadója szintén kijelentette, hogy nem ért egyet NiXonnal. — Újságaink élesen szemíbeszáll- nak vele, — mondta Night. Ha Nixon beszédét — ahogy mon­dani szokták — kísérleti léggömb­nek szánta, úgy megállapíthatjuk, hogy az eredmények teljesen egyér­telműek: újból bebizonyosodott, hogy csődött mondott a zsarolás és erőszakosság politikája, kifejezésre jutott, hogy Nyugaton és Keleten egyaránt a legszélesebb közvélemény követeli az ázsiai problémák béké3 rendezését. „El a kezekkel Indokínától!“ — hangzik napról-napra nagyobb nyo­matékkai az egész világon. rakodó brigádja április hónap 23-án 90 százalékos fogiai'koztatási fokot ért el: egyetlen napon 26 mázsa súlyt mozdítottak, amely 106 száza­lékos teljesítményt jelent. Vegyenek példát a dombóvári ke­reskedelmi szolgálat dolgozóinak jó módszeréről a simontornyai állomás dolgozói. Különösen javítsák meg a vállalatokkal való együttműködést. Hiányoljuk, hogy az elmúlt év de­cember óta nem tartott a vállalatok­kal komplex-brigád értekezletet. De példát vehetnek a mohácsi állomás­főnökség munkájáról is. A mohácsi állomás dolgozói a MESZHART vál­lalattal jól kiépített kapcsolatot te­remtettek és a jó együttműködés eredménye az lett, hogy az odaérke­ző havi 6—8 irányvonatot átlagosan 3 óra aíafct rakják ki, s a kiürült kocsikat az érkező gépekkel azon­nal továbbítják Pécsbányarendezőre. Várnai László MÁV Igazgatóság. A mórágyi termelési bizottság meg alakulása őta komolyan megjavult a • termelési munka a községben. A határban eltűntek a parlagon ha­gyott munkálatiam földek. A bizott­ság tagjai a tanáccsal karöltve mint­egy 410 hold állami földet adtak hasznosítás céljára bérbe. A terme'ési bizottság megalakítása után a munkákat három szakcso­port osztotta meg. A növényter­mesztési szakcsoport munkája már a megalakulás után közvetlen látható volt. Jól mozgósítottak a tavaszi vetések időben való elvégzésére. A szakcsoport munkáján, tanácsadásain keresztül több mint 2 vagon műtrá­gyát használtak fel fejtrágyázás­képpen a dolgozó parasztok. A ta­vaszi munkák sikeres elvégzésében és az őszi vetések ápolásának meg­kezdésénél a termelési bizottság munkája dicsérhető. Az állattenyésztési szakcsoport szervező munkáján keresztül a köz­ségben megalakult a legeltetési bi­zottság, az első tevékenysége volt, hogy a legelőket rendbehozza és azo­kat feljavítsa. Ezt a feladatát sike­resen oldotta meg. Ma már megkez­dődött a jobb állattenyésztést szol­gáló közös legeltetés. Azonban még egy komoly feladatot meg kell ol­dani a termelési bizottságnak. Ugyanis a községben nagyon sok gazda tart kecskét házánál, ami nem ad olyan hasznot, mintha egy, vagy esetleg két tehénnel többet állíta­nának be a gazdák állattenyész|jf- sükbe. Itt szükség van a termelési bizottság tagjainak személyes példa- mutatására. A gyümölcs, szőlő és erdősítési szakcsoport jó munkájának mond­ható, hogy az idén a szőlőterületek megművelése időben megkezdődött és eredményesen végzik a gazdák. A község a tavasz folyamán 23.000 darab facsemetét ültetett el. Ebben a munkában is a termelési bizottság jó szervező munkája dicsérhető. Kreutzer Tamás a termelési bizottság elnöke A kanacsi állami gazdaságban megkezdték a növényápolást A tavaszi napfény hatására nappSI napra jobban fejlődnek a kapásnö­vények is. De a gyomhk is rohamo­san nőnek. Ha idejében nem kezd­jük meg a gyomirtást, a növény­ápolást, akkor nem várhatunk 'jé termést. A kanacsi állami gazda­ság növénytermelő szakemberei és vezetői ezt nagyon jól tudják. Ezért május 3-án teljes erővel hozzáláttak a növényápolásihoz. Amint az állami gazdaság egyik növénytermelő agro- nómusa mondja, a 40 hold hagymát, a 110 hold répát még a héten egy­szer megkapálják, illetve sarabol- ják. A szekszárdi Gőgös Ignác tsz egészévi, sertésbeadását teljesítette Amikor megjelent a kormány ser­tés gyorsbeadási kedvezményről szó­ló rendelete, a szekszárdi Gőgös Ig­nác. termelőszövetkezet tagjai úgy határoztak, hogy az I. negyedévben teljesítik egészévi sertésfoeadásukat, mert így 22 mázsa májusi morzsolt kukorica kedvezményt kapnak. Ha­tározatukat végre is hajtották. A 18.30 mázsa évi sertésbeadási köte­lezettségükkel szemben 20 mázsa 38 kiló hízottsertést vittek egyszer­re a bégyüjtőhelyre, ezzel nemcsak teljesítették, de túl is teljesítették egészévi hízottsertés beadásukat. A kormány pedig azonnal elengedett a termelőszövetkezet kukoricabeadá­sából 22 mázsát. ben is soka/t segítenek az úttörő pajtások a vas- és fémgyűjtésben. Sigeiheim András nyolcadik osztá­lyos tanuló 367 kiló, Kovács János ötödik osztályos 356 kiló és Brezán- szki Elvira ötödik osztályos tanuló 325 kiló vasat adtak át ezideig _ a földművesszövetkezeteknek. Az út­törő pajtások az egyéni gyűjtésen kívül minden esetben resztvettek a szövetkezeti dolgozók vasárnapi gyüj tésében is. A szövetkezet dolgozói brigádokban gyűjtik a vas- és fém­hulladékot. A legutóbbi értékelés szerint Sebestyén Zsigimond köny­velő brigádja 957 kiló vasat és 23 kiló fémet, Péter István ügyvezető brigádja 1040 kiló vasat és 27 kiló fémet gyűjtöttek. A dombóvári állomás dolgozói rendszeresen túlleijesliik szállítási tervüket Megkezdték a várdombi gépállomás építését A Központi Vezetőség október 31-i ülésének határozata leszögezte, hogy Magyarországon a szocializmus épí­tésének 'kulcskérdése és egész fej­lődésünk döntő láncszeme a mező- gazdasági termelés fejlesztése. En­nek végrehajtására kezdték meg Várdomb község határában az 58-as út mellett 4 és félmillió forint be­ruházással egy 100 erőgépes moder­nül felszerelt gépállomás építését. Az építkezést a tóin amegy ei 73/2. Építőipari Vállalat dolgozói végzik, s a nagy munkára való tekintettel olyan felvonulási tervet készítettek, amely biztosítja az épületen dol­gozók szociális és kulturális igényeit. Már megkezdték az ideiglenes mun­kásszállás. az üzemi konyha és kul­túrterem építését, de nagyban folyik az anyagszállítás is: eddig már több ezer téglát és nagymennyiségű egyéb épületanyagot szállítottak a helyszínre. Földművesssövetkeseti levelesőink írják a vas- és fémgyűjtésről „Az első hetekben nem ment jói a vas- és fémgyűjtés községünkben — írja levelében Pesti Rudolf, a szakályi földművesszövetkezet ügy­vezetője. — Ezért üzemi értekezle­ten megbeszéltük a legfontosabb fel­adatokat és Kelemen Béla szabad­felvásárló kezdeményezésére a dol­gozók párosversenyre hívták ki egy­mást a vas- és fémgyűjtés sikere érdekében. Az úttörő pajtásokat is bevonták a gyűjtési munkába. A szövetkezet dolgozói közül legjobb eredményt Kelemen Béla szabadfel­vásárló érte el 450 kiló vas és 15 kiló fém gyűjtésével. Lezsák Ferenc bolti dolgozó 400 kiló vasat gyűj­tött eddig. A verseny még t-art nálunk. Min-j dent elkövetünk azért, hogy a meg hosszabbított határidőre, május 15- re túlteljesítsük tervünket. Nagy se­gítséget kaptunk Fodor Jánosné út­törő csapatvezetőtök akinek szerve­ző munkája tette lehetővé, hogy az úttörő pajtások eddig 51 mázsa va­sat, 40 kiló színesfémet gyűjtöttek. Egyéni gyűjtésben a legjobb ered­ményt Törő György IV. osztályos tanuló és Vágvölgyi János érték el 230 kiló vas gyűjtésével. Guber Jó­zsef 200 kiló, Takács József pedig 215 kiló vas gyűjtésével az elsők között vannak az úttörők versenyé­ben. * Péter István, a kölesdi körzeti föld művesszövetkezet ügyvezetője meg­írta levelében, hogy az ő községük-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents