Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-29 / 126. szám

9

N Ä P t ö

1954 MÁJUS 29

A Magyar Dolgozók Pártja fii. kongresszusa

Andics Erzsébet elvtársnő felszólalása

(Folytatás az 1. oldalról)

Pár héttel ezelőtt ünnepelte az egész békeszerető emberiség, a magyar nép is a világtörténelmi jelentőségű nemzetközi békemozgalom megszületésének ötödik évtedulóját. Boldogok és büszkék vagyunk, hogy a mi országunk is együtthalad a népek hatalmas, és egyre növekvő közösségével a békéért és haladásért, a népek függetlenségéért és szabadságáért, a kultúra védelméért, az emberiség boldog jövőjéért folyó nagy küzdelmében.

Az elmúlt öt esztendő folyamán a békemozgalom népünk nagy, hazafias mozgalmává nőtte ki magát, olyan érővé vált, amely egyre önfeláldozóbb munkára sorakoztatja fel a magyar nép legszélesebb rétegéit. Ez a mozgalom a magyar nép leikéből lelkedzett, a magyar nép törekvéseinek, vágyainak hű kifejezője. Népünk a békéért való harcot legközvetlenebb, legszentebb ügyének tekinti. Munkásainknak és parasztjainknak, tudósainknak és mérnökeinknek, művészeinknek és sportolóinknak egyaránt szárnyakat ad az a tudat, hogy eredményeikkel nemcsak saját országuk felvirágoztatását biztosítják, hanem a béke egyetemes, nagj7 ügvét, az egész emberiség ügyét is előre viszik.

A magyar nép magáévá tette' a nemzetközi békemozgalom nagy alap elveit. Igenis lehetséges a különböző rendszerek békés együttélése. Igenis lehetséges az egyes országok között felmerülő bármely nézeteltérés békés tárgyalások útján való rendezése.

Népünk úgv értékeli a külügyminiszterek berlini értekezletét, és méginkább a távolkeleti kérdésekről folyó genfi értekezletet, mint a nemzetközi békemozgalom jelentős eredményeit.

A Szovjetunió őszinte, bölcs és határozott békepolitikája, a világ békemozgalma által teremtett új nemzetközi erőviszonyok közepette szinte törvényszerű jelenségnek tekinthetjük. hogy a háborús politikát folytató, vagy ilyen politikának magát odaadó kormányok egyre inkább szembekerülnek saját népükkel, másrészt egyre inkább kiéleződnek ellentéteik a kapitalista táboron belüli szövetségeseikkel is. Ugyan csak a hatalmas békeharc eredményének tekinthetjük, hogy az imperialistáknak egyre kevésbbé sikerül megfélemlíterjiök a népeket. Ellenkezőleg. A háborús ■ gyújtogatok újabb és újabb gaztettei mindinkább cselekvésre késztetik azokat is. akik eddig passzív szemlélői voltak az eseményeknek.

Mindennek ellenére tisztán kell látnunk, hogy egy újabb háború veszélye távolról sem került le a napirendről. Nagyobb éberségre, hatalmasabb erőfeszítésekre van szükség, mint valaha. Ezért az egész mag37ar nép üdvözli a Béke Világtanács berlini rendkívüli ülését és helyesli, hogy az a tömegpusztító fegyverek eltiltását és a gyarmati népek függetlenségi harcának támogatását helyezi tárgyalásainak középpontjába.

A Béke Világtanács berlini ülésén eddig mór elhangzott felszólalásokból egyre határozottabban cseng ki az az erősödő közvélemény, hogy az atom- és hidrogénbomba használata merénylet az emberiség ellen. A nemzetközi jog durva, megsértése! Azok, akik atom- és hidrogénbombát használnak. — háborús gonosztevők. Ezt fejtette ki a berlini ülésen többek között a nemzetközi jogtudomány olyan elismert korifeusa, mint Pritt, az angol béke- védelmi bizottság elnöke. Erről beszéltek japán nagytekintélyű képviselők is. Az amerikai imperialisták bűnös kísérleteit éles szavakkal bélyegezte meg Sartre. A békemozgalomnak a nők és az ifjúság körében való rendkívüli megerősödéséről számolt be a Nemzetközi Nőszövetség elnöke. Cotton asszony és a Nemzetközi Diákszöveúség elnöke.

A magy-’- békemozgalom képviselői részlvesznek a berlini tanácskozó sokon. Az egész magyar nép együttérzéssel és a legnagyobb figyelemmel kíséri a berlini világfcanács-ülés tanácskozásait és minden erejét latba fogja vetni, hogy határozatai megvalósítását előresegfse. (Taps.)

Hazánkban a békemozgalom az elmúlt esztendők fotyamán nagyjelentőségű, valódi tömegmozgalommá vá.lt. Olyan mozgalommá, amelynek soraiban megtalálja helyét minden becsületes magyar férfi és nő, dolgozó népüpk minden hazáját szerető fia és leánya.

A magyar békemozgalom pártunk segítségével eredményesen kezdi ki- aLakí.ani a maga' sajátos módszereit. Persze voltak és vannak komoly hibák még ezen a téren. A

bókemozgalmat sokáig puszta eszközként tekintettük a jobb munkára, az állami kötelességek jobb teljesítésére való közvetlen agitáció érdekében. Természetes, hogy a béke igazi híve az, aki nemcsak szavakkal, hanem tettekkel segíti elő a béke nagy ügyét. De a békemozga- lomban nem uralkodhat el a közvetlen termelési agitáció, amely mellett a békemozgalom sajátos jellege elhalványul. Összejöveteleink nem foglalkoznak eleget magának a nemzetközi bákemozgalomnak a kérdéseivel, éppen ezért nem tudtak elég széles rétegeket felölelni. Ehhez járultak még olyan nézetek, mint például az. hogy népi demokratikus országunkban csak a szocialista békemozgalomnak van létjogosultsága.

A szektáns módszerek felszámolása tekintetében békemozgalmunkban is komolyabb, határozottabb fordulat pártunk nagyjelentőségű júniusi határozata után kezdett érezhetővé válni. Békemozgalmunk az utóbbi időben egyre jobban törekszik arra. hogy valóban a legszélesebb tömegek mozgalmává váljék, maga köré gyülekeztesse mindazokat. akik ilyen vagy olyan meggondolásból, tudatosan vagy kevésb- bé tudatosan, de meg akarják akadályozni egy újabb háború kitörését, s arra, hogy felölelje azokat a rétegeket is, amelyek a tömegszervezetek bem még nem találják meg a helyüket.

Agitációuk ma már egyre többet foglalkozik a nemzetközi békemozgalom problémáival. A béketanács kiadványsorozatai népszerűén, sokszor

szépirodaflird formában igyekeznek megtárgyalni a nemzetközi eseményeket. Békekisgyűléseinik egyre inkább a nemzetközi politika kérdéseivel foglalkozó, szabad ‘beszélgetésekké, vitákká alakulnak át. Nagy sikerük van azoknak az úgynevezett „Béke-esteknek'1, amelyeket helyi békebizot/tságaink művészi programmal, filmvetítéssel egybekötve rendeznek. A békemunkának eredeti és jól bevált formái az úgynevezett „Baráti találkozók“. Egy-egy tudományos terület, vagy művészeti ág, vagy szakma képviselőit meghívták annak megvitatására, hogy a maguk területén miként segíthetnék elő jobban a ‘béke nagy ügyét.

Elmondhatjuk-e mindezek alapján, hogy békemozgaimunk megfelel mindazoknak a követelményeknek, amelyeket joggal támaszthatunk vele szemben, mindazoknak az erőfeszítéseknek, amelyekre szükség van? Nem! Ezt távolról sem mondhatjuk el! Egyrészt a béke megvédése olyan hatalmas és nehéz feladat, amely minden eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kíván, másrészt a békemozga- lomnsik még hatalmas kiaknázatlan tartalékai vannak. Még távolról sem öleli fel a magyar békemozgalom mindazokat, akiket meg tudna nyerni és akiket meg kellene nyernie. Ne legyen hazánkban senki, — mondja az Országos Béketanács kiáltványa — aki nem ismeri meg az igazságot a háború és a béke mostani na.gy küzdelmében.

Pióker Ignác elvtárs, az Egyesült Izzó Kossuth-díjas sztáhánovistája, a Szocialista Munka Hőse szólalt fel ezután.

Mielőtt a kongresszusra elindultunk, tanácskoztam a járási pártbizottság több funkcionáriusával , és az a véleményünk alakúit ki, hogy a pártbizotbagókban, így a mi járási bizottságunkban is nyugodtabö, színvonalasabb és ütemesebb munka kezd kialakulni. Kevesebb a íó- tás-futás, az úgynevezett üresjárat, kezdjük megérteni, hogj' a kapkodás, a szervezetlenség nem a kollektív vezetés, hanem a személyi vezetés mutatója, velejárója. Ezért fon'os- nak tartjuk, hogy a járási pártbizo1? ságon jól szervezett, felelősségteljes munka folyjék. A mi járási bizottságunk munkáját ma már egyre inkább ez kezdi jellemezni.

A pártbizottság munkájának másik jellemzője az, hogy a párt-ellenőrzést egyre szélesebb területre terjesztjük ki. Ellenőrizzük a kereskedelmi szerveket, a gépállomásokat, az állami gazdaságokat, • közoktatást, a pénzügyi szerveket.

Meg kell jegyezni, nogy mindez nem megy könnyen. Ké felöl is ellenállásba ütköztünk: . egyrészt még maga az apparátus is idegenkedik e

területek ellenőrzésétől, nem érti még a pártellenőrzés szerepét, jelentőségét a szocializmus építésének min den területén. Azonban még jelentősebb az ellenállás, amelyet egyes gazdasági vagy állami vezetők fejtenek ki a párt ellenőrzésével szemben: szavakban elismerik ugyan, sőt „kérik'' a párt ellenőrzését, a segítséget, csak éppen úgy vélik, hogy a párt kérjen jelentéseket, azokat tanulmányozza és „áltaLaoan és elvileg“ irányítson.. Amikor a járási párt bizottság a dolgozókat meghallgatja, figyelembe veszi a panaszaikat, véleményüket, vagyis, amikor a tömegek érdekeinek és a párt politikájának szellemében ellenőrzi az állami és 'gazdasági szervek mun.-, kaját, gyakori az olyan kijelentés, hogy a párt ne avatkozzék konkrét ügyekbe, a párt maradjon „elvi színvonalon“, vagyis más szóval az ellenőrzés lényegét utasítják vissza.

Az új, a megerősített járási párt- bizottság gyakran tanácskozik a hely színen a falusi aktivistákkal, a falusi dolgozókkal, egyéni parasztokká! is. Ez mindenekelőtt azt segíti elő,

hogy az általános, a szólamszerű irányítás helyett a vezetést konkrétabbá, hatékonyabbá tegyük. A falusi pártaktívisták, de a párton kívüli dolgozók is igen fontos kérdésekre hívják fel figyelmünket. így például az élenjáró, a szorgalmas esztek nem helyeslik, hogy egyes hanyag paraszi.oknak, de különösen kuiákoknaik újra kezd felszaporodni az adó- és a begyűjtési hátralékuk; hogy helyi szerveimmé! e téren tűrhetetlen engedékenj-seg és opportunizmus van. A dolgozó parasztok nem egy helyen harcosan teszik szóvá, hogy a kuiák spekulál, üzérkedik és jelentős pénzeszközöket halmoz fel. s közben nem követelik meg tőle, hogy kifizesse adójú- . - - Például az egyik kuláknak közel 10 ezer forint adóhátraléka mehett 60 ezer forintja volt takarék betekben és nem követelték meg tőle az adófizetést azzal az indokkal, hogy nincs miből fizetnie.

A helyi pártaktívisták jeiteoci alap ján figyeltünk fel arra, hogy számos községben a társadalmi élet különböző posztjairól — mint a tanácsok végrehajtó bizottságai, a folo- művesszövelikezetek igazgatóságai és a többi — kezdik kiszorítani a munkásosztály hű szövetségesét, a termelőszövetkezeti tagokat. Például Tengelicen, amely szövetkezeti község, a tanács végrehajiú'vzortságó- naik kilenc tagja van -te közülük csupán egy termelőszövetkezeti tag maradt meg. Vagy ALsónána községben — ugyancsak termelőszövetkezeti község — minden termelőszövetkezeti íag-ot kiszorítottak a végrehajtó bizottságból.

Rákosi Mátyás: Ki szorította -ki őket, hogy történt ez?

Ez olyan egyszerűen történik, Rákosi elvtórs, hogy a termelőszövetkezeti tag tavasszal kapálni jár, a végrehajtóbizottség ülését megtartják délben vágj7 este, a termelőszövetkezeti tag nem ér rá és ilyen címen leváltják, kicserélik ráérő emberekkel, a falusi borbéllyal, boltossal. (Derültség.)

A pártszervezetek igénylik, hogy a járási pártbizottságok többet segítsenek, hogy ott legyünk a helyi politikai csatározásoknál. Ha nem is mindenben, de ma már jelentősebb segítséget adunk pártszervezeteinknek, anélkül, hogy csorbítanánk önállóságukat. Ebben különösen nagy szerepe van a járási pártbizottságokon rendszeresített instruktori hálózatnak. Persze mindez még csak a kezdet. A pártmunka sok területén még igen komoly tennivalók vannak. Különösen háttérbe szorul a párt erősítése a falun, a párt szervezeti és politikai egységének fokozása.

A Központi Vezetőség beszámolója, a kongresszus útmutatásai minden területen új perspektívát adnak a járási pártbizottságoknak, örömmel üdvözöljük a beszámolónak azt a részét, amely a jövőben még csak fokozni kívánja a helyi járási szervek hatáskörét és önállóságát. (Taps.)

1954 május 27 — délutáni ülés

A délutáni ülést négy órakor nyitotta meg Hidas István elvtárs, a Politikai Bizottság tagja.

Kovács Rudolf elvtárs, a vasmegyei pártbizottság első titkára után Pór Bertalan elvtárs, Kossuth-díjas festőművész szólalt fel. majd Hidas István elvtárs felolvasta a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett üdvözlő táviratát.

Ezután Balóg Dezső elvtárs, a za- lamegyei Garabonc község párttitkára szólalt fel.

Bedri Szpáhiu elvtárs, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust.

Ezután Szabó Ferenc elvtárs. Kossuth-díjas zeneszerző, majd Fekete Bertalan elvtárs, a sóstóhegyi Vörös Csillag termelőszövetkezet párttitkára szólalt fel.

Robert Stewart elvtárs, az Angol

Kommunista Párt végrehajtóbizott- ságának tagja mondott ezután üdímz- lő beszédet.

Ezután szünet következett.

Szünet után Stefán László elvtárs, veszprémmegyei DISZ-titkár és Kor- bély Lajos elvtárs, az R. M. Művek pártbizottságának első titkára szólt hozzá a Központi Vezetőség beszámolójához.

Martin Malmberg elvtárs, a Finn Kommunista Fárt Központi Bizottságának tagja, üdvözlő beszéde után Balogh Sándor elvtárs, a hejőpapi ÁMG traktorosa szólalt fel.

Hosszantartó lelkes taps fogadta Enrique Lister elvtársnak, a Spanyol Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának üdvözlő beszédét.

Felszólaltak még: Hajdú József elvtárs, a nógrádmegyei pártbizottság első titkára és Tóth László elvtárs, bácsmegyei küldött, r Szocialista Munka Hőse.

Az elnöklő Hidas István elvtárs bejelentette a kongresszusnak: a

budapesti és több megyei küldöttség javaslatot tett a kongresszus elnökségének, hogy az első napirendi pont feletti vitát zárják le.

A javaslatot a küldöttek egyhangúlag elfogadták.

A kongresszus az első napirendi oonttal kapcsolatban egyhangúlag határozatot hozott. A határozati javaslatot, a küldöttek hosszantartó, viharos tapssal fogadták.

A kongresszus csütörtöki ülése háromnegyed nyolc óra után pár perccel ért véget.

A kongresszusi versenyben élenjáró üzemektől, intézményektől, falvaktól és iskolákból eddig 1150 üdvözlő távirat érkezett a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusához.

Kovács Rudolf elvtárs, a vasmegyei pártbizottság első titkárának felszólalása

A hozamok növelése végett jelentős beruházásokat eszközöl a parasztság — mondotta. — Az első évnegyedben kétszázhetvennyolc olyan mezőgazdasági gépet vásároltak, mely után a múlt években nem is érdeklődtek. Az igényeket kielégíteni korántsem tudtuk. Hiány van töltőeke- fejből, kerékvasból, villából, számos gépalkatrészből, munkaeszközökből. Ezeknek a gyártását a minisztériumoknak fel kellene karolniok.

Megyénk erősen savanyú talajának javítására idén 1746 vagon mész iszapot használtak fel. A nagyobb- mérvű talajjavítást akadályozza, hogy

a földművelésügyi minisztérium hónapok óta nem dönt abban, felhasználható-e meszezésre a fertőrákosi és balatoni lápi iszap. Öntözött területeinket háromszózharminchárom holddal növeltük, és idén további há romszáznegyvenöt holdat teszünk ön- tözhetővé.

Megyei tervünk szerint búzából három mázsával, rozsból két mázsává!, árpából három mázsával kívántok növelni a termésátlagot. Ennek érdekében a tavaszi mezőgazdasági munkákat termelőszövetkezeteink és szorgalmas egyéni parasztjaink, min den jó időt kihasználva, jobb minőségben végzik, mint tavaly. Megyénk tavaszi árpa ' vetéstervét 105 százalékra, a zabét 110 százalékra teljesítette. A termelési bizottságok munkája nyomán javult a réteink, legelőink gondozása. Takarmány- helyzetünk kilátásai a javulás ellenére nem jók, nem fedezik növekvő szükségleteinket. Ezt még súlyosbítja, hogy a kukorica vetésben egj7es járások elmaradtak.

Burgonya vetéstervünket 99.7 százalékra teljesítettük eddig. Azon igyekszünk, hogy burgonyatermelésünk hátráltatóját a jóminőségű vetőgumóhiányt lehetőleg már az idei termésből részben pótoljuk.

A mezőgazdasági határozat állat- tenyésztéssel foglalkozó része különösen nagy érdeklődést keltett megyénkben. Anyakocából már négyszázhatvanba. darabbal több van, mint tavaly. Van olyan községünk, mint, pb Csepreg, ahol a termelési bizottság javaslatára a gazdák idén több, mint száz anyakocát vásároltak. Megyénkben szívesen nevelik a tény ész állatoka: is.

A jobb takarmányhelyzet és a jobb gondozás következtében megyei j istállóátlagunk a tavalyi 1.1 literről 3.8 literre nőtt. De a tejhozammal nem vagyunk megelégedve, különösen a termelőszövetkezetekben alacsony. Éppen ezért a kongresszusi verseny ben a figyelmet a fejési átlag növelésére irányítottuk.

Az állami gazdaságok a megjteben általában jól dolgoznak. De a kocsiéi gazdaságban a takarmányelíájtas zavara miatt sok a malacelhullás, amiért elsősorban a minisztérium a felelős: a kimondottan sertéstenyész tő gazdaság több, mint 1300 holdas területén csak 57 holdon engednék takarmányt termelni, viszont a helyi viszonyoknak nem megfelelő dinnyét, dohányt, cirkot kötelezően előírják gazdaságainknak. Ezért 100 kilométerekről kell szállítani a rengeteg takarmányt. A minisztérium egyébként özönével küldi a rendeleteket, utasításokat. Jellemző, hogy csak ezévben 786 rendeletet küldőit le a megyébe, nem számítva az apróbb intézkedéseket. Ennyi határozatot, rendeletet elkészíteni sem lehet alaposan. Az ellenőrzésre, a végrehajtásra nem is jut idő. A miniszter és a miniszterhelyettes elvtársak rendeletéi sokszor pusztába kiáltott szavak, elvesznek a bürokrácia útvesztőjében, örvendetes jelenség, hogy. az utóbbi hetekben élő, eleven trösztigazgatót, sói miniszterhelyettest is láttunk a távoli megyékben. (Derültség és taps).

Termelőszövetkezeteink többségének eredményei előreláthatóan jobbak lesznek az egyénieknél. Már új belépők is vannak. Vasváron például ezévben több, mint húsz csalód lépett már be.

A javulás mellett termelőszövetkezeteinknél még igen sok a megoldatlan probléma. Mintegy negyven termelőszövetkezetünknél a hiányosságok oka az is, hogy erőtlenek a termelőszövetkezeti pártszervezetek, 27-ben pedig egyáltalán nincsen pártszervezet. Különösen ezeken a helyeken érezhető a kulákkérdésben is a bizonytalanság.

Egészséges jelenség, hogy javult a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok — közöttük a kilépettek — viszonya, Mesteriben, Kissomlyón, — de másutt is, — vetőgépet, fogatot kölcsönöztek nekik, darálnak a számukra. Ennek az egész séges viszonynak az ápolását, elterjesztését falusi munkánk egyik fontos politikai feladatának tekintjük.

Megerősítettük járási pártbizottságainkat. A Központi Vezetőség 15, jórészt a pártmunkában tapasztalt, politikailag képzett, lelkes elvtársit küldölt megyénkbe falusi pártmun- isára. Eddig jól megálltak a helyüket és bízunk benne, hogy mind- nj'ájan kiváló harcosaivá válnak a falu szocialista építésének. Nagyobb önállóságra kell nevelnünk járási pártbizottságainkat, mert helyileg megoldható kérdésekben ig gyakran felsőbb szerveinktől várják -a megoldást. Javult a pártszervezetek es a szakemberek viszonya. Előadásokat tartatnak velük, kikérik tanácsukat. Szakkérdésekben tájékozottabb

funkcionáriusaink ..tekintélye érthetően nő a falvakban. De szakembereink is nagy megbecsülésnek tekintik, hogy a megyei pártapparátusban hat olyan elvtárs doigozik, aki mezőgazdasági egyetemet, vagy akadémiát végzett.

Mos; a.z a feladatunk, hogy a kongresszus útmutatásai, határozatai alapján a politikai-felvilágosító mun kánk javításával a kommunisták

példamutatásával megyénk egész dolgozó népét mozgósítsuk pártunk, kormányunk céljainak megvalósítására.

Somi Beniamin elvtárs, a szekszárdi iárási pártbizottság első titkárának felszólalása