Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-28 / 125. szám

TOLNAI YiLAo PMLmta&rEGrES&timm r A MAI SZAMBÁN: V. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa (1—4. o.) — Követik az üzem példáját a tolnai dolgozó párásítók (5. o.) — Jegyzetek az élenjáró burgonyatermelők kecs­keméti értekezletéről (5. o.) — A kongresszusi hét ered­ményei (6. o.) — Állandó ünneplés közben zajlott le a Magyar Állami Népi Együttes szekszárdi bemutatkozása (6. o.) J AZ MDP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTT5ÄGANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM ARA 50 FILLER FENTEK, 1954 MÁJUS 2S A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa 1954 május 26 — délelőtti ülés K. J. lorosilov elvtárs üdvözlő beszéde Kedves Elv társak! Engedjék meg, hogy átadjam kon­gresszusuknak és az önök személyé­ben a Magyar Dolgozók Pártjának és az egész magyar népnek a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a szov­jet nép forro testvéri üdvözletét! (Hosszú taps.) A Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa a szabad népi demo­kratikus Magyarország fennállásá­nak tizedik esztendeje kezdetén ült össze. A magyar nép az évek során a Magyar Dolgozók Pártja vezeté­sével nagy sikereket ért el az or­szág arculatát gyökeresen megvál­toztató, új, szabad élet építésében. A magyar nép sikerei fényesen bizo­nyítják a népi demokratikus rend­szer, a munkásosztály által vezetett dolgozó tömegek hatalmának nagy­szerű életerejét. Ezzel kapcsolatban helyénvaló visszaemlékezni Magyarország közel­múltjára, az akikor leigázott, függő­ségben lévő és elmaradott félfeudá- üs országra. A magyar nép több, mint négyszáz évig sínylődött az or­szág életerejét gúzsbakötő, idegen hódítók rabságában. A szabadság- szerető magyar nép évszázados elke­seredett harcot vívott a nemzeti fel- szabadulásért, hazája szabadságáért és függetlenségéért. A magyar föl­det bőven öntözte legjobb fiainak e szent felszabadító harc hőseinek vé­re. A nagy Petőfi mély lelki fájda­lommal írta: „Van-e egy marék föld a magyar hazában, amelyet magyar vér' meg nem áztatott?“ Magyarország az I. világháború után formálisan önálló állam lett. De ez nem hozta meg a magyar népnek az idegen függőség alól való felszabadítását. A magyar nép foly­tatta hősi harcát nemzeti és társa­dalmi felszabadulásáért. De Magyar- ország akkori urai, a bárók és a kapitalisták az idegen beavatkozók segítségével vérbefojtották az 1919-es proletárforradalmat. Magyarország az imperialista nagyhatalmak gazdasági rabságába került; ezeknek érdekei gyökeresen ellentétesek voltak a ma­gyar nép érdekeivel. Az imperialista nagyhatalmak minden erejükkel igyekeztek feltartóztatni az ország gazdasági és kulturális fejlődését, s rabló céljaikért örökös elmaradott­ságra akarták kárhoztatni az orszá­got. A magyar nép sohasem felejti el, hogy a magyar földesurak és kapi­talisták a külföldi imperialistákká] együtt milyen kegyetlenül elnyom­ták és kizsákmányolták a Horthy- rendszer sötét éveiben, a véres fa­siszta rendszer éveiben. Magyaror­szág ezekben az években hírhedt volt mint a munkanélküliség és a nép­tömegek elszegényedésének az orszá­ga, ahol a dolgozók százezrei éhez­ve és nyomorogva tengődtek. A népellenes Horthy-klikk, Ma­gyarországot nemzeti érdekei elle­nére, a magyar nép akarata és kí­vánsága eillenére a rabló hitleri blokkba kényszerít« lie, a Szovjetunió elleni bűnös háborúba taszította és ezzel nemzeti katasztrófa szélére so­dorta az országot. Ettől a nemzeti katasztrófától mentette meg a ma­gyar nemzetet a hős szovjet hadse­reg. (Nagy taps.) A Szovjetunió fegy­veres erői kemény harcokban meg­semmisítették a Magyarországot meg szállva tartó német fasiszta csapato­kat és 1945 április 4-re teljesen fel­szabadították a magyar földet a hit­leri hódítóktól. Ez a nap lett a magyar nép igazi szabadságának születésnapja, törté­nelmi sorsa gyökeres fordulópontjá­nak kezdete. (Taps.) Sztálin elvtárs, Lenin ügyének nagy folytatója ezt mondotta a Szov­jetunió népeinek a hitleri Németor­szág és cinkostársai ellen vívott há­borúja igazságos, felszabadító jelle­géről: „A mi háborúnknak nincsenek és nem is lehetnek olyan céljai, hogy ráerőszakoljuk akaratunkat és saját rendszerünket azokra a rabigában sínylődő szláv népekre és Európa nás népeire, amelyek tőlünk várják i segítséget. A mi célunk az, hogy legítsük ezeket a népeket a hitleri '.sarnokság ellen vívott felszabadító harcukban, s azután teljes szabad­ságot adjunk nekik, hogy saját föld­lükön úgy rendezzék be életüket, ahogyan akarják. Semmiféle beavat­kozást más népek belső ügyeibe!" S valóban a magyar népnek a hit­leri megszállóktól és csatlósaiktól való felszabadulása eredményeként sok évszázados történelme során elő­ször nyílt lehetősége arra, hogy ön­állóan döntsön sorsáról. Megvalósul­tak a nemzeti függetlenségről, a sza­bad és boldog életről szőtt évszáza­dos álmai. A földesurak és a kapi­talisták gazdasági és politikai ural­ma a külföldi tőke elnyomása alól teljesen felszabadult magyar nép előtt a gazdasági és a kulturális fel- emelkedés olyan távlatai nyíltak meg mint történelme során még soha. A munkaszeretetéről, állhatatosságáról és tehetségéről híres, dicsőséges ma­gyar nép a népi hatalom idején ha­talmas eredményeket ért el. A Magyar Dolgozók Pártja, amely a nép legjobb fiait egyesíti Marx, Engels, Lenin és Sztálin zászlaja alatt, elvezette az országot az, új társadalmi rend megteremtésének, a szocializmus építésének útjára. Megszűnt a régi Magyarország el­nyomó és kizsákmányoló rendszeré­vel a munkanélküliség és az „ember- vásárok“ rémségeivel együtt már a múlté az országutakon kóborló és munkát kereső „.hárommilliós kol­dus" Magyarországa, mindez elmúlt, hogy soha többé ne térjen vissza. E rövid történelmi időszak alatt Magyarország elmaradott agráror­szágiból fejlett szocialista iparral és haladó kultúrával rendelkező ország­gá vált. Ma a fejlett iparral rendelkező né­pi demokratikus Magyarországon minden szükséges feltétel megvan, hogy a dolgozók életszínvonala a le­hető legrövidebb idő alatt mindin­kább emelkedjék, minthogy a dolgo­zók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximá- !is kielégí-éséről való gondoskodása Magyar Dolgozók Pártjának legfőbb törvénye, mint minden párté, amely népének igazi érdekeit fejezi ki. A Magyar Dolgozók Pártja helye­sen vallja, hogy ezt a feladatot csak a mezőgazdaság rohamos fellendíté­sével lehet megoldani. A nagy Lenin arra tanított bennün két, hogy minden pillanatban tud­nunk kell, hogyan találjuk meg az események történelmi láncolatának azt a láncszemét, „amelyet minden nőnkkel mag keli ragadnunk, hogy kézben tarthassuk ag egész láncot s szilárdan előkészíthessük az áttérést a következő láncszemre.“ Magyaror­szág gazdasági fejlődésének ilyen döntő láncszeme jelenleg a lakossá­got élelmiszerrel és a könnyűipart nyersanyaggal ellátó mezőgazdaság fejlődése. E nagy és bonyolult fel­adat megoldása a magyar dolgozók minden rétegének létérdeke . Ez az egész nép ügye. A Magyar Dolgozók Pártja által megadott mezőgazdaság fejlesztési terv a következő évekre megszabja a mezőgazdasági termelőszövetkeze­teik további szervezeti-gazdasági meg­erősítését és fejlesztését, mint a ha­ladás alapját a népgazdaságnak eb­ben az ágában, s nem feledkezik meg arról sem, hogy a mezőgazda- sági termelés növelése végeit gondos kodni kelf az egyénileg dolgozó pa­rasztok szükségleteiről is. Mindez még jobban megerősíti a munkás- oeztály-vezette munkás-paraszt szö­vetséget. • Mindnyájan tudjuk, hogy a Ma­gyar Dolgozók Pártjára váró új feladatok nem könnyűek. De kétség­telen, hogy az önök pártja le fog küzdeni minden nehézséget, mert tervezett Intézkedései megfelelnek a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség létérdekeinek, s tel­jes támogatásukkal találkoznak. A magyar nép a népgazdaság és a kultúra további fellendítéséért, a szocializmus alapjainak építéséért ví vott harcában nincs egyedül. Mint eddig, ezután is részesülni fog a szo­cializmust építő valamennyi nép testvéri támogatásában, a Szovjet­unió népeinek testvéri támogatásá­ban és segítségében. (Hurrá. Taps.) A Szovjetunió népei és a magyar nép történelmük folyamán sokszoi támogatták egymást szabadságukért és függetlenségükért vívott harcuk­ban. Valamikor az oroszok és a magya­rok Kelet-Európa más népéivé! együtt verték vissza a mongol hor­dák támadásait. A XVIII. században a magyaroknak a Habsburgok gya:- matosító igája ellen irányult nem­zeti felszabadító mozgalma idején Oroszország sok katonája és tiszt­je harcolt a fölkelt magyar nép ol­dalán. Oroszország minden haladó fia for rón üdvözölte a magyar népet, amely az 1848—49-es dicső forradalomban Kossuth. Petőfi, Táncsics és más népi hősök vezetésével harcra kelt külföldi és hazai elnyomói ellen. I. Miklós orosz cár, a foiVatlalmi moz­galom fejlődésétől halálosan megret­tent „Európa zsandárja” segítette az osztrák elnyomókat, hogy elfojtsák a magyar nép hősi felkelését. Az orosz nép igazi képviselői, a forradalmi demokraták, a kiváló orosz férfiak, mint Herczen, Csernyisevszkij. az akkori orosz társadalom haladó ré­tegének érzéseit fejezték ki. amikor fölháborodva megbélyegezték az orosz cárizmusnak a magyar néppel szemben elkövetett szégyenletes cse­lekedetét. A magyar nép szabadság- harca együttérzést keltett a cári had­sereg néhány egységének katonái és tisztjei közt is. Mint ismeretes, egy csoport orosz katona és tiszt Guszev kapitány vezetésével megtagadta, hogy részt vegyen a magyar szabad ságharc leverésében, ezért bíróság elé kerültek *és kivégezték őket. Oroszország és Magyarország né­peinek barátsága különös erővel nyil vánult meg a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom éveiben. A szov­jet emberek soha sem felejtik el. hogy a magyarok ezrei harcoltak a Vörös Hadsereg soraiban és sokan életüket adták a világ első szovjel köztársaságának védelmében. (Taps' A szovjet nép 1919-ben óriási lel­kesedéssel és örömmel fogadta a ma­gyar proletárforradalom győzelméről és a tanácshatalom kikiáltásáról szóló hírt. A nagy Lenin Szovjetoroszország nevében ezt írta a magyar munká­soknak: „Önök az egyetlen törvé­nyes, igazságos, valóban forradalmi háborút vívják, az elnyomottak há­borúját az elnyomók ellen, a dolgo­zók háborúját a kizsákmányolok el­len, a szocializmus győzelméért fo­lyó háborút. Az egész világon min­den, ami becsületes a munkásosz­tályban, az Önök oldalán van.” A külföldi intervenciósok és a magyar reakció egyesült erői akkor megfojtották a magyar tanácsköztár­saságot. De nem tudták megtörni a szabadságszerető magyar népet, amely szilárdan hitte, hogy eljön a nap, amikor lerázhatja hazai és kül­földi elnyomóit és országa gazdájá­vá válik. S ez a nap eljött. Az új népi Magyarország megszü­letése óta népeink barátsága új tör­ténelmi szakaszba lépett, új tarta­lommal telt meg. Ez a barátság a proletámemzetköziség, az őszán te kölcsönös segíteniakarás és a közös gazdasági fellendülés elvén alap­szik, A Szovjetunió a II. világháború befejezése után — híven a népek jo­gai tiszteletbentartásának politiká­jához — elsőként létesített diplomá­ciai kapcsolatokat Magyarországgal, s határozottan kiállt Magyarország függetlensége és állami szuverenitá­sa megvédéséért az imperialista biok kai szembem amely megkísérelte, hogy beavatkozzék Magyarország bel ügyeibe s igazságtalan békét kény- szerítsén rá az országra. Az állami függetlenség és a nem­zeti szuverénitás elveinek kölcsönös tiszteletbentartásán alapuló és a bé­ke és a népek biztonságának ügyét szolgáló barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerző­dés megkötése 1948 februáriában megerősítette Magyarország és a Szovjetunió baráti kapcsolatait. A szerződés aláírása óta eltelt hat esz­tendő alatt a testvéri barátság és szövetség országaink közt még job­ban megszilárdult, az együttműkö­dés Magyarország és a Szovjetunió közt még szorosabbá vált. A gazdasági kapcsolatok orszá­gaink között évről-évre fejlődnek. A Szovjetunió és Magyarország közt kötött gazdasági, együttműködési és árucsereforgalmi egyezmények, mint ismeretes, a kölcsönös előny elvén alapulnak s jótékonyan hatnak or­szágaink gazdasági fejlődésére. A szovjet emberek nagyra értékelik a magyar iparnak a Szovjetunióba, ér­kező készítményeit: a folyam- és •tengerjáró hajókat, a mozdonyokat, a gőzgépeket, és számos közszükség­leti cikkeket. Évről-évre nő az épülő magyar gyáraknak szállított szovjet gépek és berendezések mennyisége, s több lesz a fejlődő magyar ipar számára szállított nyersanyag. Az áruforgalom Magyarország és a Szovjetunió közt 1953-ban az 1946 évhez képest tizennégyszeresére emel kedett. , A szovjet-magyar gazdasági kap­csolatok további megerősítését szol­gál ia az 1952-ben a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közt kö­tött, a kölcsönös áruszállításról szóló hosszúlejáratú kereskedelmi szerző­dés, valamint a komplex-vállalatok számára történő felszerelések szállí­tására és a Magyarországnak az ’952—55. években nyújtandó műsza­ki segítségre vonatkozó egyezmény. A Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok közt a gazdasági együttműködés fejlődése lehetővé ‘eszi, hogy az egyeztetett gazdasági tervek alapján észszerűbben és ha- ékonvahban használhassák ki vala­mennyi fél érdekében az egyes “or­szágok természetes gazdagságát és anyagi erőforrásait, valamint a Szov­jetunió műszaki eredményeit és a szocializmus építésében szerzett ta­pasztalatait a szocializmus alapjai­nak a népi demokratikus országok­ban, köztük a Magyar Népköztársa­ságban való sikeres felépítése végett. A háború után a Szovjetunió és Magyarország közt a kultúra terüle­tén is megerősödjek a baráti kapcso­latok. A Szovjetunióban nagyra ér­tékelik és jól ismerik Liszt Ferenc. Petőfi Sándor, Munkácsy Mihály és a magyar nép más, nagy fiainak zseniális műveit, A magyar klasszi­kusok és a jelenkori írók könyveit a Szovjetunióban hatalmas példány­számban a Szovjetunió különböző népeinek nyelvén adják ki. A magyar művészet alkotásai szé­les körben ismertek, s megérdemelt népszerűségnek örvendeznek hazánk ban. (Taps.) Aczél Tamás és Nagy Sándor tehetséges magyar írók mű­veit Sztálin-díjjal tüntették ki. (Taps.) A magyar nép a hazája javára végzett alkotó munkával hozzájárul a béketábor, a demokrácia és a szo­cializmus megerősítésének ügyéhez. Az Önök sikerei és eredményei, amelyek szemléltetően bizonyítják a népi demokratikus rendszer fölényét a kapitalizmussal szemben, őszinte örömmel tölti el pártunkat, a Szov­jetunió dolgozóit és a magyar nép minden Őszinte barátját. Ez teljesen érthető. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a népi demokra­tikus országok viszonya a testvéri barátság, a kölcsönös tiszteletben- tartás, a bizalom és az állandó köl­csönös segítség viszonya. (Hurrá, taps i E viszonv alapja a nagv és a kis népek egyenjogúságának el­ve, amely gyökeresen különbözik a gyöngéknek, az erősek által való leigázása kapitalista elvétől. A béke, a demokrácia és a szocia­lizmus nagy táborának minden népe jogosan büszke testvéri sikereire és eredményeire, jogosan tekinti eze­ket saját sikereinek és eredményei­nek. Az emberiség történelmében ez az államok közt teljesen ismeretlen, újtípusú viszony biztosítja a béke, a demokrácia és a szocializmus tá­bora országainak a kapitalista vi­lágtól való politikai, technikai és gazdasági függetlenségét, s biztos zá­loga a baráti népek mindegyike si­keres haladásának. A demokratikus tábor népeinek mindinkább erősödő barátsága e tá­bor erejének és legyőzhetetlenségé­nek kiapadhatatlan forrása. . * A demokrácia és a szocializmus országai a hatalmas béketáborba egyesülve folytatják Lenin és Sztá­lin békepolitikáját, amely a föld­kerekség minden népének legforróbb rokonszenvével és támogatásával ta­lálkozik. Ez a békepolitika a szo­cialista -és a kapitalista rendszer hosszú együttélésén és .minden or­szág normális viszonyán és kereske­delmi kapcsolatainak megteremtésén alapul. E politika, amely elnyerte vala-^ mennyi békeszeretn nép bizalmát, a Szovjetuniónak a kollektív bizton­ságról tett javaslatában, valamint a genfi értekezleten a Kínai Népköz- társaság küldöttsége által az ázsiai pépeknek a béke mesőrz“?éV>en való részvételéről szóló iavaslatában ra­gyogóan fejeződött ki. Az imperialista reakció erői az új világháború kirobbantásának meg szállottjai mindenképpen igyekez­nek. hogy megakadályozzák a nem­zetközi feszültség csökkentését, ka­lrvnsij tömböket lió+ogítfaípjoJ^ fnbrf,nf _ iák a fegyverkezési hajszát, fokoz­nák Nvosat-Némo-f ország és J^oán újrafelfegyverzését. hogy ugródesz­kának használják fel ezeket az or­szágokat Európa és Ázsia békesze- rető népei elleni háborús készülődé­seik során. Az agresszív körök a nemzetközi kapcsolatokban az „erő politikáiét”, a durva nyomás és megfélemlítés politikáját állítják szembe a Szovjet­uniónak és a béketábor országainak békeszerető politikáiéval. De ezek­nek az uraknak előbb-utóbb meg kel! érteniük, hogy a szabad népek megfélemlítésére irányuló erőfeszí­téseik teljesen reménytelenek, és nevetségesek. Az Egyesült Államok imperialista monopóliumainak világuralmi törek­vései jogosan felháborítják a nép­tömegeket a földkerekség minden részén. A világ népei nem akarnak háborút. Mind erősebben és hatá- rozattabban kibontakozik a népek harca a békéért. A legutóbbi időben a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülése követ­kezett be. De nem szabad túlbecsül­nünk ezeknek az eredményeknek a jelentőségét. A béke ellenségei nem nyugszanak, nem mondanak le szándékaikról, nyíltan fenyegetik a világot a hidrogénbombákkal, kiter­jesztik katonai támaszpontjaik háló­zatát, s növelik a tömegpusztító fegyverek készleteit. Ezért az összes békeszerető erők kötelessége, hogy fáradhatatlanul le­(Folytatás a 2._ oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents