Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-27 / 124. szám

4 N A P C ö 1954 MÁJUS 27 A Magyar Dolgozok Pártja IBI. kongresszusa A genfi értekezlet kedd délutáni sárt üléséről (Folytatás a 3. oldatról) dálkodás sokat javított a helyzeten, de ez nem jelenti, hogy ezzel kap­csolatos problémák véglegesen meg­oldódtak. A villamosenergia iparra az a fel­adj hárul, hogy az ország vil- lamosenergia szükségletét biz­tonsággal ellássa, s a rendszeres fogyasztási korlátozásoknak ele­jét vegye. Jelentős feladatokat kell megol­dani vegyiparunknak a műtrágya és növényvédőszer gyártás biztosításán felül a szerves és a műanyagipar területén is. A szerves alapanyagipar megteremtésével kell megerősíteni gyógyszeriparunk nyersanyagbázisát és biztosítani műanyag gyártásunk fejlesztését. A mezőgazdaság gépesítésének je­lentős fokozása kőolajiparunktól azt követeli meg. hogy elsősorban a je­lenleg ismert nyersolaj kincsünkre támaszkodva növelje a feldolgozó ka­pacitást. Hazai bauxit kincsünk észszerű és gazdaságos hasznosítása megkövete­li, hogy a timföldgyártás fejlesztésé­hez szükséges szódaipar megteremté­sével timföldkivitelünket egyre gaz­daságosabbá és egyre szélesebb mé­retűvé tegyük. Igen jelentősek a vegyipar felada­tai — a hazai szükségletek biztosí­Kovács István elvtárs felszólalása első részében a borsodmegyei üze­mek termelési eredményeit, a dol­gozók gazdasági helyzetének javu­lását, a termelés önköltségének ala­kulását ismertette, majd így folytat­ta: Elvtársak! Rákosi elvtárs a Köz­ponti Vezetőség beszámolójában rá­mutatott arra, hogy társadalmunk fejlődésének egyik legfőbb hajtóere­je: a bírálat és önbírálat a milliós tömegek aktivitásának kifejlesztése, alulról jövő ellenőrzése és bátor kezdeményezése. Megterémtettük-e már a pártban, az országban s ezen belül Borsod megyében azt a légkört, hogy min­den becsületes ember — személyek­re való tekintet nélkül — bátran gyakoroljon építő bírálatot? A júni­usi KV. határozat óta van határo­zott javulás a bírálat és önbírálat és különösen az alulról jövő bírálat kifejlesztése terén, amit ez a kon­gresszus is bizonyít. A javulás el­lenére még mindig fennáll a bírá­lathoz való felemás viszony. Egyes vezetők a megyében és másutt is szeretnek élesen bírálni, de nagyon nem szeretik, ha őket is bírálják. Nem bátorítják eléggé az alulról jövő építő bírálatot, s nem terem­tették meg az ehhez szükséges lég­kört s ezért még nem bontakozott ki megfelelően az alulról jövő bírá­lat. Sok elvtárs látja a hibákat, elé­gedetlenkedik is miatta, de nem me­ri azt nyíltan és bátran az illetéke­sek előtt felvetni. Sok káderünket és párttagunkat még nem hatotta át Berlin (ADN): Május 25-én a Bé­ke Világtanács rendkívüli ülésszaká­nak délutáni ülésén elsőnek Bozso- ki Ferenc, a vegyipari és rokonszak­mabeli dolgozók nemzetközi szakmai szövetségének főtitkára szólalt fel. A nemzetközi szakmai szövetség — .jelentette ki — továbbra is tevéke­nyén támogatni fogja a népek világ­méretű harcát a tömegpusztító fegy­verek eltiltásáért. A Béke Világtanács kedd délutáni ülésének legkiemelkedőbb pontja Nyikolaj Tyihonovnak, a Szovjetunió békebizottsága elnökének, a világhí­rű szovjet írónak felszólalása volt. Nyikolaj Tyihonov rámutatott, hogy az Egyesült Államok bikini hidrogénbcmba-robbantási kísérlete csúcspontját jelentette a sok évig Jásán kívül — a kivitel területén is. A termelés gazdaságosabbá tételével, a technológiai fegyelem megszilárdí­tásával, a minőség megjavításával a vegyiparnak — elsősorban gyógy­szeriparunknak — egyre nagyobb részt kell vállalnia az ország import szükségletének fedezését szolgáló el­lenérték kitermelésében. Elvtársak! Ahhoz, hogy pártunk politikáját megvalósítsuk, ter­melési terveink minden mutató­jának teljesítése nélkülözhetet­lenül szükséges. A termelés parancsnokai mi va­gyunk. A tervek mennyiségi teljesí­tése során gyakran szemelől téveszt­jük a termelékenységi és önköltségi mutatókat.' Elfelejtjük, hogy nem mindegy az országnak, a népnek: a termékeket olcsóbban vagy drágáb­ban. jobb vagy rosszabb minőségben állítjuk elő. Az életszínvonal fokozott eme­lésének biztos aranyalapja: a munka termelékenységének állan­dó emelése, az önköltség fokozott csökkentése. E feladatok megol­dása nélkül lehetetlen az új sza­kasz programmját megvalósítani. A Központi Vezetőség beszámolója rámutatott arra, hogy az ipar 1953- ban, sem a termelékenységi, sem az önköltségi tervét nem teljesítette. A rendelkezésre álló adatok arra a hibák elleni harc engesztelhetet­lensége. Nem elég gerincesen és bátran védik a párt, a dolgozó nép érdekeit, s nem harcolnak követke­zetesen személyekre való tekintet nélkül a hibák elkövetőivel szem­ben. Nemcsak a , megyei pártbizottság­ban, hanem még a Központi Veze­tőségben és különösen a miniszté­riumokban előfordul még, hogy az alulról jövő bírálatra — kérdésre — javaslatra csak késve vagy egyálta­lán nem reagálnak. A megyei tit­kári értekezleteken a jelentésekben számos bírálat és javaslat hangzott el pl. a túlzott centralizációról, a tanács és a begyűjtési apparátusnál, a minisztériumok túlzott létszámá­ról, vagy a begyűjtési minisztérium komoly hibájáról, a tervek körüli rendellenességekről. Meg kell szüntetni ezt a helyzetet és ki kell alakítani az egész párt­ban és az országban az építő bírá­lat szabad légkörét, meghallgatni és gyorsan orvosolni a jogos bírálatot. Ez egyébként a pártonbelüli demo­krácia kiszélesítését, a párt és a tö­megek kapcsolatának jelentős javu­lását is jelenti. Különösen nagy fi­gyelmet kell szentelnünk a bátor, gerinces káderek kinevelésére, akik minden helyzetben és mindenkivel szemben meg tudják védeni a párt, a nép ügyét. Megyénk pártszervezeteinek, a me­gyei pártbizottságnak, nagy segít­séget nyújtanak a Központi Veze­tőség, a Politikai Bizottság fontos tartó atombomba-provokációknak. „Még sohasem volt olyan egyetértés az atom- és hidrogénfegyver végle­ges eltiltásának kérdésében, mint most. Ahhoz az ötszázmillió ember­hez, aki a stockholmi felhívást alá­írta, ma százmilliók csatlakoztak. A délutáni ülés másik kiemelkedő pontja Jean Paul Sartre, a világhí­rű francia író felszólalása volt. — Sartre az ülés utolsó szónoka volt. — „Az atomfegyver — mondotta, — az erőszak eszköze, olyan fegyver, amely a történelem folyamata ellen irányul. A történelem menetét épp olyan lehetetlen megakadályozni, mint a csillagok mozgását. Az atom­bomba lényegében reakciós, mert célja a kollektív halál.'' utalnak, hogy a helyzet 1954. I. ne­gyedében sem változott lényegesen. Pl. a nehézipari minisztérium egy munkásra eső forint termelési elő­irányzatát. csak 92.1 százalékban tel­jesítette. E téren kemény rendszabá­lyokra van szükség. Ha mérnökeink, műszaki embe­reink kidolgozzák és megvalósít­ják a termelékenység emeléséhez és az önköltség csökkentéséhez szükséges műszál fi előfeltétele­ket s ha a pártszervezetek, a szakszervezetek felvilágosító, mozgósító munkája ezzel páro­sul, az eredmény az eddiginél lényegesen nagyobb lesz. Pártunk III. kongresszusa új len­dületet ad munkánkhoz, Dolgozó népünk még jobb munkával vi­szi győzelemre az új szakasz célkitűzéseit, mert világosan lát­ja, hogy azok a még jobb, még Boldogabb életet segítik elő. Ez az alapja pártunk és népünk egybeforrottságának, ezért sora­kozik fel dolgozó népünk szilárd egységben pártunk mögé, ezért harcol a munka frontján a párt és kormányprogTamm teljesítésé­ért. (Nagy taps.) Ezzel a kongresszus tanácskozásá­nak második napja végétért. határozatai. melyek végrehajtása munkánk alapját képezi. Hiányoljuk, hogy a Központi Vezetőség illetékes osztályai nem adják meg a konkrét segítséget és ellenőrzést e határoza­tok végrehajtásához. Különösen vo­natkozik ez az ipari és közlekedési, az ágit. prop. és a terv-pénzügyi és kereskedelmi, valamint az adminisz­tratív osztályokra. Hiányoljuk, hogy a Központi Vezetőség titkárai, osz­tályvezetői és osztályvezető helyette­sei nagyon ritkán, vagy egyáltalában nem jönnek megyénkbe. Egyes elv­társak a pártközpontban még min­dig nem tudnak elszakadni az író­asztaltól. Hónapszám nem járnak ki területre s ezért csak papírból, jelen tésből ismerik az életet. Nem lehet csodálni, hogy ilyen körülmények között irodaszaga van a munkájuk­nak. Munkánk megjavításához kér­jük a Központi Vezetőség titkárai­nak, osztályvezetőinek konkrétabb segítségét és helyszínen való ellenőr­zését. Befejezésül elvtársak! A beszámoló élesen felvetette a párt egységének fontosságát. A bor­sodi kommunisták nem fogják kímél­ni erejüket, hogy mégjobban megszi­lárdítsák pártszervezetük egységét és egy emberként sorakozzanak fel a K. V. mögé. Minden erőnkkel dol­gozni fogunk a kongresszus határo­zatának végrehajtásáért, és becsület­tel helytállunk a szocialista építés borsodi frontszakaszán. (Nagy taps.) A kongresszus harmadik napján elhangzott további felszólalásokat a holnapi számunkban közöljük. Bidault megérkezett Párisba Páris (MTI) Georges Bidault fran­cia külügyminiszter Genfből jövet szerdán reggel nyolc órakor vonaton Párisba érkezett. Q Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki a Herendi Porcelángyára! A Népköítársaság Elnöki Tanácsa a Herendi Porcelángyárnak — ala­pítása 115. évfordulója alkalmából — jó munkájáért, amellyel nemcsak hazánkban, haríem külföldön is hír­nevet és megbecsülést szerzett a ma­gyar iparnak, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adomá­nyozta. Genf (TASzSz). Helyi értesülések szerint a genfi értekezleten az indo­kínai kérdés megvitatása során ál­talánosan elismerték, hogy célszerű a közvetlen érintkezés felvétele az érdekelt felek között olyan dönté­sek meghozása érdekében, amelyek lehetővé teszik az értekezlet előtt álló probléma rendezését. Mint is­meretes, a szovjet küldöttség több­ízben rámutatott arra, hogy kívána­tos ilyen érintkezés az érdekelt felek között, mind Genfben, mind a hely­színen, Indokínában. A szovjet kül­döttség úgy véli, hogy az előmozdít­hatja nemcsak az indokínai általános tűzszünet kérdésének, hanem az ér­tekezleten megvitatásra kerülő más kérdéseknek eredményes megvitatá­sát és megoldását is. Genfi megfigyelők felhívják a fi­gyelmet arra a tényre, hogy az érde­kelt felek közötti közvetlen érint­kezésnek ez a gondolata támogatásra talált mind a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság, mind Franciaor­szág küldöttségének, sőt az indokí­nai kérdés vitájában résztvevő más küldöttségeknél is. Ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy az egyik nyugati küldöttség, mivel nem volt módja tagadni az említett érintkezés célszerűségét, maga foglalt állást ennek az útnak a felhasználása mellett, mégpedig abból kiindulva, hogy az érintkezés felvételének késleltetése nem moz­dítja elő az értekezlet előtt álló fel­adatok megoldását. Megfigyelők kiemelik még a Viet­nami Demokratikus Köztársaság küldöttségének az értekezleten napi­renden lévő kérdések mielőbbi ren­dezésére, többek között az érdekelt felek közötti érintkezés útján való megoldására irányuló következetes erőfeszítéseit, Ismeretessé vált, hogy a konkrét kérdések megvitatása során a Viet­nami Demokratikus Köztársaság küldöttsége, továbbfejlesztve azokat a ’javaslatait, hogy mindkét fél ösz- szes fegyveres erői általánosan, egy időben és mielőbb szüntessék be a hadműveleteket, több módosítást eszközölt. A küldöttség leszögezte, hogy a hadműveletek beszüntetése után francia repülőgépeknek nem szabad átrepülniük a Vietnami De­mokratikus Köztársaság területe fö­lött, következésképpen a francia re­pülőgépeket nem szabad felderítő célokra felhasználni. A francia ha­dihajóknak nem szabad befutniok a Vietnami Demokratikus Köztársaság parti vizeire. A Vietnami Demo­kratikus Köztársaság küldöttsége magyarázatképpen kijelentette, hogy a reguláris csapatok vonatkozásá­ban központi kérdésnek tekinti a csa patok elhelyezkedési övezetei megálla pításának kérdését. Az övezetek kér­désének rendezését a Vietnami De­mokratikus Köztársaság küldöttségé­nek véleménye szerint Indokína há­rom államában területcsere alapján kell elérni, hogy összefüggő terüle­teket hozzanak létre, amelyek meg­felelőbbek, mint a sávos elosztás. A területcserénél a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság küldöttsége szükségesnek tartja a politikai és iiadászati elképzelések figyelembe­vételét, továbbá a terület nagyságá­nak, a lakosság számának és a gaz­dasági körülményeknek figyelembe­vételét. Elengedhetetlenül szükséges, hogy bizonyos mértékig minden területet gazdasági egészet képezzen. Ugyancsak az említett jelentések szerint a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége kijelentet­te, hogy elfogadhatónak tartja a francia küldöttségnek a demilitari- zált övezetek felállítására vonatkozó javaslatát.Az övezetek demarkációs vonalainak . lehetőleg természetes határok mentén kell húzódniok, ami lehetővé teszi a pontos határmegje­lölést. A Vietnami Demokratikus Köz társaság küldöttségének javaslatai szerint mindegyik fél a megfelelő területet fogja igazgatni mindaddig, amíg ezt a területet nem hagyják el csapatainak utolsó csoportjai is. Et­től a pillanattól kezdve az illető terület a másik fél igazgatása alá kerül. Mindegyik fél saját csapatok­kal fog rendelkezni saját övezetei­ben, ahogy azt szükségesnek találja: Vonatkozik ez minden fegyvernem­re, beleértve a rendőrséget is. Végül az is ismeretessé vált, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság küldöttsége a hadműveletek mielőbbi beszüntetése érdekében ja­vasolta a két fél parancsnokságá­nak képviselőiből álló konferencia összehívását a hadműveletek beszün tetéséről szóló egyezmény konkrét feltételeinek megvitatására: Az e képviselők által kidolgozott egyez­ménytervezetet jóváhagyás céljából a genfi értekezlet elé kell terjeszte­ni. A Vietnami Demokratkius Köz­társaság küldöttsége ugyancsak renkívül hasznos intézkedésnek te­kinti a kétoldalú bizottságok felál­lítását a hadműveletek beszünteté­séről szóló egyezmény végrehajtásá­nak ellenőrzésére: A Vietnami Demokratikus Köztár­saság küldöttsége saját javaslatait továbbfejlesztve kiemelte, hogy ki­látásba helyezi a teljés, az egyidejű és a mielőbbi tűzszünetet azzal együtt, hogy tilos Indokínába hozni új csapatokat, fegyvereket és hadi­anyagokat. Ellenkező esetben, amint többízben hangsúlyozta, lehetőség nyílnék a lélekzetvételre és új erők összegyűjtésére a hadműveletek is­mételt megkezdéséhez, ugyanakkor, amikor a Vietnami Demokratikus Köztársaság az indokínai tartós bé­ke megteremtésére törekszik; A magyar—angol mérkőzés utóhangjai London (MTI): Anglia válogatott labdarúgócsapata vereségének hatá­sa egyes lapok szerint kezdi túllépni a sportkereteket. A Daily Telegraph Budapestről hazatért tudósítója ezeket írja: — Az angolokat, akikkel Buda­pesten érintkeztem, szemmellátható- an kínosan érintette Anglia súlyos veresége. Kétgólos vereséget még el­fogadtak volna, de összeomlásuk rendkívül sokat ár lőtt tekintélyünk­nek nemcsak a futball terén, hanem más vonatkozásokban is. Könnyen lehetséges, hogy az angol külügyi hivatalnak olyan előterjesztést tesz­nek, vegye komolyan számításba, hogy milyen káros az, ha Anglia hanyatlása küföldön ennyire szem­beszökően megnyilatkozik. Ez nem új probléma. Közeledik az idő, ami­kor majd figyelmeztetik az angol labdarúgó szövetséget, hogy hagyja abba a mérkőzéseket olyan nyilván­való „világverő" országokkal, mint Magyarország. Legalább is addig, amíg a labdarúgásunk színvonala nem emelkedik annyira, hogy egyen­lő tudással állhatunk szembe a leg­jobb külföldi csapatokkal. A Daily Mail sporttudósítója, aki a csapattal együtt érkezett haza, ezt írja cikkében: — Az angol csapat befejezte a visszavonulást. Most elkövetkezik a halottkémi tárgyalás a vasárnapi ka tasztróíáról. Winterbottom ezt mond­ta a sporttudósí toknak: „Egy idő óta világos előttünk, hogy jelenlegi rend­szerünk alapján nem versenyezhe­tünk olyan országgal, amely óriási áldozatokat hoz a nemzeti csapa­tért." A Daily Sketch tudósítója így kezdi kétségbeesett hangú cikkét:, — Ez a végleges végek vége. A magyar futball gyorsabb, ügyesebb, sokkal magasabb osztályba tartozik, mint az angol, amelyet térdrekéoy- szerííett. Ne hibáztassátok mindenért a játékosokat! Húzzátok meg a fü­lüket azért, mert nem okultak a wembieyi tanulságból! De húzzátok ineg még sokkal erősebben azokat a szamárfüleket, amelyek a klubok igazgatói szobáiban az önelégültség és a nemtörődömség díszpéldányai fején vannak. A Daily Mirror szenvedélyes han­gú cikkében szintén azt hangsú­lyozza, hogy a rémítő budapesti ve­reségnek az a főtanulsága: nem le­het elvárni, hogy tizenegy egyén megverjen egy olyan nemzeti csa­patot, amelyet éveken át forrasztot­tak össze. A magyarok győzelme egyáltalán nem volt meglepő, de mélységesen elszomorító az a tény, hogy Anglia semmit sem tett a wembieyi vereség utáni hat hónap folyamán és kevés a remény arra, hogy bármit is megkísérel maid a legközelebbi hat hónapban. 1954 május 26 — harmadik nap A Magyar Dolgozók Pártja J1I. kongresszusának harmadik napján, szerdán 9.02 órakor kezdődött meg a tanácskozás. A délelőtti ülé st Hegedűs András elvtárs, a Poli tikai Bizottság tagja nyitotta meg. Folytatódott a vita „A Magyar Dől gőzök Pártja Központi Vezetőségén ek beszámolója és a Magyar Dolgo­zók Pártja feladatai” című napirendi pont felett. A vitán elsőnek Kovács Istvá n elvtárs, a borsodmegyei pártbizott ság első titkára szólalt fel. Ezután Kliment Jefremovics Vcrosilov elvtárs, a Szovjetunió Kom munista Pártja elnökségének tagja, a Szovjetunió hegfelső Tanácsa Ein ökségének elnöke, a Szovjetunió Ko mmunista Pártja Központi Bizottsá­ga nevében üdvözölte a kongresszus t. A beszédet Non György elvtárs t olmácsolta. Ezután Rusznyák István elvtárs, a Magyar Tudományos Akadé mia elnöke szólalt fel, majd az el­nöklő Hegedűs András elvtárs felfü ggesztette a tanácskozást. A szünet 10.50 órától 11.18 óráig tartott. Szünet után Gerd Ernő elviár s, a Politikai Bizottság tagja, a min isztertanács első elnökhelyettese szó­lalt fel. A Kínai Kommunista Párt Kö zponti Bizottsága nevében Huan Ce n elvtárs, a Kínai Kommunista Párt küldötte, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete üdvözölte a kongresszust. Beszéde után a kongresszus tagjai lelkesen éltették a Kínai Kommunista Pártot. A bes zédet Csa-Su-Min hazánkban tanuló kínai ösztöndíjas tolmácsolta. , A délelőtti ülésen felszólalt m ég Békési László elvtárs, a X., kerületi pártbizottság titkára. Egy órakor a kongresszus dé lelötti tanácskozása befejeződött. Kovács István elvtárs, a borsodmegyei pártbizottság első titkárának felszólalása: i , A Béke Világtanács május 25-i délutáni ül ése

Next

/
Thumbnails
Contents