Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-27 / 124. szám
1954 MÁJUS 27 N Ä P C 6 5 A megyei pártválasztmány ülése A megyei pártválaszómány május 21-én ülést tartott, melyen megtárgyalták megyénk term.-szöv.-i mozgal mának helyzetét és a megszilárdítással kapcsolatos további feladatokat, valamint a járási pártbizottsági instruktorok munkáját, munkamódszerét. A beszámolóból és a vitából az alábbiakban közlünk részleteket. A beszámoló Szügyi Elek elvtárs a megyei pán.i’pizottság mezőgazdasági osztályának vezetője az első napirendi pont előadója beszámolójában a következőket mondotta: — A Központi Vezetőség 1953 júniusi határozatában megállapította, hogy a mező- gazdaság szocialista álszervezése terén komoly hibákat követtünk el. E megállapítás a mi megyénkre ts vonatkozik. Ugyanakkor pártunk Központi Vezetősége megjelölte az elkövetett hibák kijavításának módját is. A megyei pártbizottság ezen feladat megoldását idejében megtárgyalta és alapos átgondolt terv alapján fogott e munkához. A kulákság a gyermekbetegségeivel küzdő termelőszövetkezetekben meglévő hibákat felnagyítva a szövetkezeti mozgalom kudarcáról rüvöltözött. Az osztályellenség vágyálmai halomra dőltek, mert járási pártbizottságaink, a járási tanácsok, valamint a 'termelőszövetkezetekben lévő kommunisták és a szövetkezeti mozgalom igazi hívei visszavertek minden kuláktámadást, megvódték szövetkezeti gazdaságukat. Ez a harc nagy erőpróba volt és egyben megmutatta azt is, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás gondolata mély gyökeret eresztett a dolgozó parasztok soraiban. A termelőszövetkezeti tagok szorgalmas munkája, a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeinek jobb kihasználása, a kormány által adott kedvezmények, valamint gépállomásaink egyre javuló munkája eredményeként, minden eddiginél nagyobb jövedelmet értek el termelőszövetkezeteink 1953-ban. Kenyér- és takarmánygabonából például az egy munkaegységre eső átlag meghaladta a 6 kilót. Ez a mennyiség az 1952 évinek kettő és félszerese. — Pénzből közel 8 forintot osztottak. Ez az 1952. évinek háromszorosa. — Ezenkívül gyümölcsöt, cukrot és sok más egyebet is osztottak, s ehhez hozzávehetjük a háztáji gazdálkodásból eredő jövedelmet is. Több olyan szövetkezeti gazdaságunk van már, mint a dunakömiő- di Szabadság, amely a megyei átlag jövedelemnek a kétszeresét, vágj' annál is többet osztott. Nem elszigetelt jelenség az olyan eredmény sem, mint Süvegjártó Mihály családja, akik a tamási Vörös Szikrá-ból közel másfél vagon szemes terményt, 4 mázsa cukrot és 20 ezer forintot vittek haza. A termelőszövetkezetek vezetési színvonalának javulását a tsz demokrácia mindjobban való érvényesülését mutatja az, hogy a termelőszövetkezetek havi közgyűlései rendszeressé váltak, csaknem minden termelőszövetkezetben. A tagságnak általában 75—80 százaiéira megjelenik, értékes hozzászólások hangzanak el és fontos határozatokat hoznak e gyűléseken. Komoly eredményeket értek el termelőszövetkezeteink az állattenyésztés fejlesztése terén is. Ma 141 mezőgazdasági termelőszövetkezet közül csak egynek nincs szarvas- marhája. Sertés, anyakoca mindenütt van. Különösen jó eredményt értek el termelőszövetkezeteink az állattenyésztés minőségi fejlesztése, a szaporulat és az állati termékek hozama terén ez évben. Egyre több tsz család vesz, vagy épít új családi házat. A tengelici tsz- ben például 20 család épít 1954-ben új házat. Egy-egy házat 28—48 ezer forintért építenek. Ezek a családok állami kölcsön nélkül építik fel a házakat. Külön ki kell emelni azt, hogy termelőszövetkezeteink az állampolgári kötelezettségeiket példásan teljesítik. Egész évi sertésbeadási kötelezettségüket eddig már 34 százalékra teljesítették, a naki Ut a Szocializmus Felé tsz az egész évit, — míg az egyéniek egész évi sertésbeadásuk csali 14 százalékát teljesítették. Egyre több termelőszövetkezet javítja kapcsolatát az egyénileg gazdálkodó parasztokkal. A paksi Vörös Sugár tsz kisgépeket kölcsönöz, a nagydorogi Felkelő Nap dohány- palántát ad, s ennek ellenében az egyénileg dolgozó parasztok kapálásban fognak • segí-eni a termelőszövetkezetnek. Több olyan termelőszövetkezet van, mint a teveii Alkotmány, ahol vetőmagot adtak kölcsön az egyénileg dolgozó parasztoknak Ennek konkrét eredménye abban mutatkozik meg, — amit eddig nem is igen vettünk eszre, — hogy az év első három hónapjában 426 új belépő tag volt megyénkben, s ebből 111 a paksi járásban lépett be. Jó eredményeket értek el termelőszövetkezeteink a tavaszi vetési munkákban. Ma már minden vetési munkát elvégeztek. Nagy szerepe van ebben pártunk III. kongresszusának tiszteletére kibontakozott versenymozgalomnak, amelyben minden termelő- szövetkezet bekapcsolódott Elvtársak! Edaig termelőszövetkezeti mozgalmunk pozitív oldaláról, eredményeiről beszéltem. Fontosnak tartjuk most mindezek ismertetését azért is, mert pártunk Központi Vezetőségének júniusi határozata óta először számolunk be a termelőszövetkezetek megszilárdításában végzett munkáról a pártválasztmányon. Másrészt fontosnak tartjuk a termelőszövetkezeti gazdálkodás több oldalú pozitív megvilágításéi azért is, mert mostanában már az vált szokássá nálunk, ha a termelőszövetkezetekről beszélünk, akkor csak a hibákról esik szó. Ez pedig komoly- hiba. Az utóbbi időben van olyan tapasztalatunk, hogy egyes párt- és állami funkcionáriusoknál bizonyos fokú pesszimista hangulat mutatkozik a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban. De még inkább tapasztalható ez a termelőszövetkezetekben lévő pártszervezeteknél, az ott dolgozó kommunistáknál. Ezért felelős a megyei pártbizottság, de komoly mulasz tás terheli a megyei pártbizottság illetékes osztályát ezért. Van-e szükség arra, hogy termelőszövetkezeTermelőszövetkezeteink igaz még gyermekéveiket élik, többségük fiatal, néhány éves múltra tekinthet vissza. Meg kell mondani azonban, hogy nem ez a fő oka az elmaradásnak. Az az igazság, hogy mi nem sokat tettünk eddig az állapot megváltoztatására. Megyei és járási tanácsaink, az azokban dolgozó szakembereink úgy általában foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Járási pártbizottságaink a tsz-ekben lévő pártszer vezeteink ma sem sokat foglalkoznak ezzel. Nem terjedt ki a párt- ellenőrzés arra sem, hogy az állat-, tenyésztési munkában kik vesznek részt. Az olyan kiváló állattenyésztőink, mint Csécsi elvtárs, munka- módszerei nincsenek elterjesztve. — Gj'akran nem kapják meg állattenyésztőink jó munkájukért a prémiumot sem. Nagy hiány van termelőszövetkezeteinknél az istálló építkezéseknél. Komoly hiba termeiőszövet kereteink nél, hogy keveset építenek saját erőből. Ezért felelősek vagyunk mi és a tanács, amelynek bürokr >tikus intézkedései akadályozta a termelőszövetkezetek öntevékenységét. Még egy tyúkól lebontásához is például a járási tanács adhatott bontási, vagy építési engedélyt. A miszlai Sarló Kalapács termelőszövetkezetet megbüntették azért, hogy egy 10 méter hosszú baromfiólat engedély nélkül épített. Az ilyen kezdeményezéseket, mint a helyi erőből való építkezést, támogatni ke l. Meg kell említeni azt is, hogy a termelőszövetkezetek háztáji gazdaságában is fejleszteni keli az állatállományi;. El kell érnünk minél előbb azt, hogy minden termelőszövetkezeti családnak 'egyen tehene, egy anyakocája és baromfia. síb. Az állattenyésztés fejlesztése •.ermelőszö vetkezeteinkben tehát a legfontosabb feladat. Hogy mily-en eredményt érünk el ebben az évben, ez nagj- ban függ attól, hogy az elkövetkező 5 hét alatt hogyan oldjuk meg a növényápolást és a szé'.abetakari- tást. tein.kben megismerjék a tagok az elért eredményeket és ismerjék a folyó gazdasági évben kitűzött célkitűzéseket? Feltétlenül szükség van erre. Ha a termelőszövetkezeti tagság nem lát perspektívát, akkor nincs ösztönző erő, ami a jobb munkára serkentse őket. Nem arra van szükség, hogy' 10 éves perspektíváról beszéljünk, vannak már nekünk úgyszólván minden második községünkben olyan termelőszövetkezeteink, amelj'ek két- három évvel ezelőtt agrárproletárokból, szegényparasztokból alakultak. Az állam adott kölcsön 10—15 tehenet, vagy kocát és ma már olyan jövedelmező a gazdálkodásuk, hogy jövedelmüket, amit osztottak, sok eigyéni paraszt nem akarja elhinni (például a teveii Alkotmány tsz-ről a község dolgozó parasztjai.) Feltétlenül szükséges az, hogy termelő- szövetkezeteinkben az elért eredményekről, ezévi célkitűzéseikről állandóan tájékoztassuk, de tudjon ezekről a falu is. Az elmúlt év őszén az ellenség rohamának szétverésében nagy szerepe volt termelőszövetkezeti pártszervezeteink azon mód szerének, hogy minden termelőszövetkezetben kimutatták az elért ered ményeket, a kitűzött célt, az egy tagra eső várható jövedelmet. A tsz párttagok kezében komoly fegyver volt ez, amellyel szétverték az ellenség érveit. A hibákról A továbbiakban a termelőszövetkezetek néhány alapvető hibáival és problémáival foglalkozott a beszámoló. — Ilyen kérdés például az állattenyésztés elmaradottsága. Márpedig a mezőgazdaság Íratlan törvénye az, hogy fejlett állattenyésztés nélkül emelni a terméshozamot nem lehet. Következésképpen termelőszövetkezeteink ha nem fejlesztik állattenyésztésüket, nem emelkedhet, hanem csökken a terméshozamuk is, mert szervesfcrágya hiányuk következtében nem tudják a talajerő után pótlást biztosítani. Ezzel függ össze az is, hogy termelőszövetkezeteink növénytermelési átlaga alig haladja meg a megyei átlagot. Ismételten kell hangsúlyozni, hogy ez nem lesz könnyű feladat, mert az osztályellenség egyre szemtelenebből támadja termelőszövetkezeteinket. Tapasztaljuk, hogy az osztályellenség, a kulákság, szervezett és általános támadást indított a termelő- szövetkezetek ellen. Meg kell mondani, hogy sok helyen az ügyészeknél elvbaráti támogatásra találtak a kulákok. Állami szerveink is a legtöbbször tehetetlenül elnézték a kulákok szemtelenkedését. Az osztályellenség tudja azt, hogy miért éppen most intéz támadást a termelőszövetkezetek ellen. Tudja azt, ha most megtudják zavarni a vezetést, a rendet, sikerül zűrzavart kelteni, akkor nem tudják elvégezni a növényápolást a termelőszövetkezetek. A termelőszövetkezeteink megszilárdításáért folyó harcban az előttünk álló legfontosabb feladatokat röviden a következőképpen lehet összegezni. A tsz jövedelmező gazdái kodásának biztosítása és hogy a termelőszövetkezeti tagok jövedelme meghaladja az egyénileg gazdálkodó középparasztok átlagjövedelmét, ennek érdekében párt és tanácsaink figyelmét a termelőszövetkezetek állattenyésztésének minőségi és meny- nyiségi fejlesztésére kell fordítani. Ehhez kell megfelelő konkrét segítséget adni a termelőszövetkezeteknek. Ennek legfontosabb előfeltétele a most előttünk álló mezőgazdasági kampánymunka, a növényápolás, a szénabetakarítás jó és időbeni elvégzése. El kell érnünk azt, hogy ebben az évben egyetlen termelőszövetkeze tünknek sem maradjon' gyomos kukoricája, kapásnövényeik. A tanács és MNDSZ-szervezetek idénybölcsődéket és napköziotthonokat alakítsanak minél több helyen, hogy a nők munkába való bevonását minél nagyobb számban elősegítsék. Minden termelőszövetkezetben készüljön fel a vezetőség a lóvontatá- su ekekapák használatára, a gépálMi az oka e nagy lemaradásnak ? lomás segítsége mellett főképpen a lóvontatásu sorközi művelő ekekapákra támaszkodjanak. Gépállomások minden kultivátorát maximálisan ki kell használni, ezt szerződésileg kell biztosítani. De adjanak segítséget a termelőszövetkezetek szénabetakarítására is. A termelőszövetkezeteket lámadó osztálj'ellenséget vissza kell verni. A megj'ei és járási pártbizottságok előtt az a feladat áll most, hogy a termelőszövetkezetekben e nagy mun kák idején mindenütt helyileg adjanak segítséget ahhoz, hogy a párt- szervezetek dolgozzanak. Ellenőrizzék a vezetést, mozgósítsák a termelőszövetkezeti tagokat. 'Javítsuk meg a termelőszövetkezetekben a politikai munkát. • A termelőszövetkezetek kommunistái és népnevelői végezzenek népnevelő munkát. Az osztályellenség, a különböző szövetkezetellenes izgága elemek és lógósok ellen a párttagok harcoljanak. A pártszervezet vezetősége és a termelőszövetkezet vezetősége biztosítsa azt, hogy minden termelőszövetkezetben osszanak mun kaegység előleget, különösen most a nagy munkák idején. Befejezésül a következőket mondta Szügyi elvtárs: — A feltételek adva vannak, most a növényápolás és a szénabetakarítás jó megoldásával, ezen keresztül az állattenyésztésünk jelentős fejlesztésével erősítsük a termelőszövetkezeteket. A hozzászólások Az utána következő vita is lényegében alátámasztotta a beszámolóban elhangzottakat, s több jó javaslattal járult hozzá a munkák megjavításához. Arany elvtárs elmondotta, hogy a mözsi gépállomás 2 tervet is készített a növényápolással kapcsolatban. Egyik a kézi munkára, másik a gépi munkára vonatkozóan. Augusztusban például, mikor már nem lehet géppel kapálni, mert a kukorica nagv. kézi kapálásra van szükség. A gépállomáson azt is nj'ii- vántartják, amit kézzel kell a tsz- eknek kapálni. Péti elvtárs, a tamási Vörös Szikra tsz elnöke, a Szocialista Munka Hőse, a termelőszövetkezetek vezetőségének megerősítését, további fokozottabb segítését javasolja. — A termelőszövetkezetek vezetői — men dotta többek közt — kapjanak reszort feladatot, legyenek felelősek egy-egy területért. Az egyik például az állattenyésztésért, a másik a növényápolásért, harmadik a kertészet ért, stb. Továbbá beszélt a tsz-e i területének felosztásáról. Megemlítette, hogy itt hiányosság van a gyakorlatban való végrehajtásnál. Részletesen vázolta a tavaszi növény ápolási munkák megszervezésének fontosságát, mert utána hamarosan jönnek a többi munkák, a takarmány- betakarítás, aratás, stb. Ahhoz, hogy a termelőszövetkezetekben nagyobb legyen a jövedelmezőség, biztosítani kell a növényápolás időbeni és jó elvégzését, továbbá az állattenyésztés fejlesztését. Ez a két dolog elválaszthatatlan egymástól, mert csak ha jóminőségű takarmány lesz, akkor lesz jóminőségü állattenyésztés is. Horváth Jánosné elvtársnő, az MNDSZ megj'ei titkára az asszonyok fokozottabb megbecsüléséről beszélt. A vezetőség megszilárdításánál — mondotta — hiányosság van azon a téren, hogy az asszonyokat kihagyják az intézőbizottságból. Véleménye szerint a termelőszövetkeze tek azzal is erősödnének, ha a nőket is bevonnák a vezetésbe, sokkal jobban, mint eddig. Markovics elvtárs a termelőszövet kezetek megszilárdításának egyik fontos kérdéséről, a kihelyezett ag- ronómusok munkájáról beszélt. — Megyénkben 80 kihelyezett agronó- mus van, — mondotta többek között, — ha ez a nj'olcvan ember jól dolgozik, megfelelő szakmai segítséget ad, nagymértékben tudja tsz-ink eredménj'ét fokozni. Beszélt a közös vagyon megbecsülésének fontosságáról, valamint a termelőszövetkezetek ben a növénj'termelés területéni alacsony tervezésről, mely nem buzdítja a tagokat a többtermelésre. — Ugyanez a helyzet — folytatta tovább — az állattenj’észtési terveknél, vagy a tejtermelés területén is. Somi Benjámin elvtárs, a szekszár di járási pártbizottság titkára a következőket mondotta: — Igaz az, hogy most tavasszal a tsz-ek általában jól fejlődnek. Van olyan termelőszövetkezetünk a járásban, ahol a fejési átlag 6—8 literről 10—12 literre emelkedett, vagy osztottak a tsz-ekben 8—10 forintos munkaegj’- ség előleget. Ez a folyamat már régebb idő óta folyik és ez következett a Központi Vezetőség júniusi határo zatából. Ennek ellenére, hogy a hely zet javult, mégis tapasztalunk ütött kilépési hangulatot. Ennek okát a politikai bizottság megmutatta. Az volt az oka, hogy hosszú időn keresztül csak gazdasági problémának tekintettük a tsz-ek problémáit: Harcon is körülbelül 1 éve alakult meg a tsz, a tagság mind középparaszt. Itt is volt probléma, s amikor mélyebben megnéztük a dolgot, rájöttünk, hogy a kulákok végeznek bőm lasztó munkát a tsz-ben. Segítettünk a kulákok leleplezésében és most már nem lépnek ki a tsz-ből. De a gazdálkodás is jól megindult. Legfontosabb tényező a felvilágosító munka. Ezt bizonyítja a faddi tsz munkája, ahol több pártiskolát végzett elvtárs is dolgozik. A verseny- szellem szépen kialakult, s jó eredmények mutatkoznak a termelésben is. Ennek alapja az, hogj' jól megjr a pártmunka, jól működő pártszervezet van tsz-ben. „A JB instruktorai elsősorban a tsz-ekkel foglalkozzanak“ Több felszólaló után Király László elvtárs, a megj'ei pártbizottság titkára szólalt fel. — Termelőszövetkezeteink egész sorában, mondotta többek között — hosszú idő óta az a nézet uralkodott el, hogy a termelőszövetkezet nem bír a területével. Gondosabban megvizsgáltuk a helyzetet és kiderült, hogy termelőszövetkezeteink képesek, méghozzá jól megművelik azt a területet, amelyik birtokukban van. Kiderült, hogy a mi megyénkben például 8 és fél hold esik egy-egy termelőszövetkezeti tagra. Meg kell mondani, hogy a középparaszt gazdaságok átlaga is ekörül mozog. Ez azt jelenti, hogy a mi termelőszövetkezeteink jó gazdálkodással, jó vezetéssel képesek jól meg szervezni a munkát és jól elvégezni szervezetek, a tsz-ek felé. pártvonalon konkrét vezetést valósítsunk meg. Ezzel kapcsolatban különösen fontos feladatnak tartottuk azt, hogy a J. B. instruktorai kint a területükön elsősorban a termelőszövetkezetekkel foglalkozzanak, hogy a bizottságok ilyen irányban adjanak számukra rendszeres feladatokat és ellenőrizzék munkájukat. Emellett sokat kell vámunk a gépállomásoktól is. Ahogy megvizsgáltuk, kiderült, hogy a járási pártbizottságok számos helj'en még nem kezelik kellő súly- lyal a gépállomást. Amikor megkérdeztük, hogy a pártbizottság a gépállomás kommunistáinak adott-e konkrét pártmegbizatást, hogy milyen módon segítsenek a tsz-eknek kiderült, hogy ilyen fajta megbízatás nagyon kevés volt. » A továbbiakban a tsz-ek terveiről szólt: s részletesen beszélt az állat- tenj'észtés jelentőségéről, majd így folytatta. — Nem szükségtelen, hogy a választmány előtt felvessem a tsz- ekkel kapcsolatban és a pártmunka megjavításával kapcsolatban az elmúlt hetekben tanácskoztunk a járási pártbizottságokkal, olyan véleményt alakítottunk ki, hogy a pártMég több hozzászólás hangzott el> majd a megyei pártválasztmárty áttért a második napirendi pont megtárgyalására. Utána a pártválasztmány mindkét beszámolót elfogadta: A határozati javaslatot is elfogadták olj’an módosítással, hogy a vita útmutatásai alapján azt ki kell egészíteni.
